2010. évi CXXII. törvény — mi változott? 2015. július 1.

- b) pénzügyőrökre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),

15/B. § (1) A kormánytisztviselő, az ügykezelő a munkaidején kívül, a pénzügyőr a szolgálaton kívül sem tanúsíthat olyan, a közszolgálati tisztviselőhöz, illetve hivatásos állomány tagjához méltatlan magatartást, amely – különösen a munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött munkakör tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a közszolgálatba vetett bizalomnak, valamint a NAV céljának veszélyeztetésére.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtartani a feladatai ellátásával összefüggésben tudomására jutott törvény által védett titkot, minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a NAV, a NAV foglalkoztatottja vagy más természetes személy számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

15/C. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(2) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás kormánytisztviselő, ügykezelő esetében a közszolgálat nyomós érdekét, pénzügyőr esetében a szolgálati érdeket sérti vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

15/D. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő jogának megsértésével vagy csorbításával.

(2) A NAV megkülönböztetés nélkül, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján biztosítja a kormánytisztviselők, pénzügyőrök részére az e törvény szerinti előmeneteli lehetőséget.

(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni.

15/E. § (1) A kölcsönös együttműködési kötelezettség keretében a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A kötelezett a megalapozott gyanú közlését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ilyen esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelmi vétségnek minősül, ha a kötelezett az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomására jut, hogy a kötelezett ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

(5) Az (1) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben nincs helye a Kttv. 83. § (3) bekezdése, illetve a Hszt. 297. § (3) bekezdése szerinti etikai eljárás lefolytatásának.

(6) Ha a munkáltató a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, ügykezelővel szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő 15 napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

(7) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a bejelentést követő 15 napig, ha a bejelentés alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

(3) Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálását követő 60. naptól az állás betölthető, és az állást betöltő személyt pályázat kiírásáról azt megelőzően legalább 8 nappal korábban írásban tájékoztatják

16/D. § (1) Ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, azt olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

(2) Amennyiben a munkáltató szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

(2) Napon – ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

17. § (1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1–4., 6–8., 11–16., 18–21., 23–25., 28., 30–31. pontja, 4–12. §-a, 13. § (3)–(7) bekezdése, 15. §-a, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)–(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)–(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52–53. §-a, 55–61. §-a, 66. § (3)–(4) bekezdése, 71–72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)–(7) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108–129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132–133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139–146. §-a, 149–164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166–167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169–174. §-a, 176–221. §-a, 224. § (3)–(4) bekezdése, 225–256. §-a, 257. § (3)–(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)–(3) bekezdése, 269–271. §-a, 277–279. §-a, 290. §-a, 340. § 1–2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)–(5) és (8)–(9) bekezdése, 349. § (2)–(3) bekezdése, 350–361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9–10. melléklete nem alkalmazható.

(2) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be (hivatásos munkakör). A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr kizárólag egyedi elnöki engedély alapján, kivételesen indokolt esetben foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további foglalkoztatását, hivatásos szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

(3) Nem minősül a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó, a Hszt. 13. § (1)–(2) bekezdése szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

- a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve

- b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési munkaköri feladat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaköri feladatok ellátására hivatásos szolgálati jogviszony nem létesíthető.

(5) A pénzügyőr a szolgálati jogviszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben, illetve a Hszt.-ben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a NAV bármely szervénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – a Hszt.-ben meghatározott más szervezetnél történő szolgálatteljesítésre. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(6) A hivatásos állományba történő kinevezésről készült okmány egy példányát a pénzügyőrnek át kell adni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen

- a) a munkáltató megnevezését, székhelyét,

- b) a szolgálati jogviszony kezdetét,

- c) a pénzügyőr szolgálatteljesítési helyét,

- d) a pénzügyőr munkakörét,

- e) a pénzügyőr besorolását,

- f) a pénzügyőr rendfokozatát,

- g) a pénzügyőr illetményét,

- h) próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát, és

- i) ha szükséges, a képzettségek megszerzésére vonatkozó kötelezést.

17/B. § (1) A Hszt. 18. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr szolgálati igazolványa nem tartalmazza a pénzügyőr társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását.

(2) A Hszt. 29. § b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 33/B–33/F. §-a figyelembevételével folytathat.

(3) Hivatásos állományba visszavétel esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni.

(4) A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor 12 hónap próbaidőt kell kikötni, ami nem hosszabbítható meg.

(5) A Hszt. 35. §-át és 95. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintetteket a NAV-nál megüresedő munkakör betöltésénél abban az esetben kell előnyben részesíteni, amennyiben

- a) az érintett az e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott jogszabályban a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek megfelel, valamint

- b) a munkakör az e törvény szerinti előmenetel alapján a NAV-val kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban állóval nem tölthető be.

(6) A Hszt. 54. § (4)–(9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr részére a NAV adott szervénél kell felajánlani másik, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső hivatásos munkakört, feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik.

(7) A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti rendfokozati illetményre jogosult.

(8) meghatározott szervhez hivatásos munkakör betöltésére vezényelt pénzügyőr illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a fegyelmi felelősségre vonásra, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni.

(9) A Hszt. 68. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt pénzügyőr az e törvény szerinti illetményre, pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult. Egyebekben a Hszt. 68. § (3) bekezdése az irányadó.

(10) A Hszt. 69. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt – tábornok kivételével – a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(11) A Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a pénzügyőr e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a hivatásos szolgálati jogviszony fenntartásához szükséges, és a munkáltató által részére előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta.

(12) A Hszt. 105. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr esetenként 2 munkanapra a hozzátartozója halálakor mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(13) A Hszt. 107. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a szolgálati jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított 1 éven belül meg kell semmisíteni.

(14) A NAV tekintetében a NAV elnöke a foglalkoztatási szabályzatban határozza meg

- a) az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

- b) a tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletszabályokat.

(15) A Hszt. 147. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelkezés azon pénzügyőr tekintetében alkalmazandó, akit az állásából e törvény rendelkezései alapján felfüggesztettek.

(16) A Hszt. 165. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 165. § (1) bekezdés b–d) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag akkor kell kifizetni, ha a büntetőeljárás felmentéssel zárul.

(17) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék a vezetői pótlék, az idegennyelv-tudási pótlék és a veszélyességi pótlék.

17/C. § (1) A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát – az a) pont tekintetében az (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel meg kell szüntetni, ha

- a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján

- aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy

- ab) a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált,

és részére megfelelő munkakör nem biztosítható;

- b) minősítése „nem felelt meg” fokozata alapján a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált.

(1a) Ha a pénzügyőr egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján – nem önhibájából – a hivatásos szolgálatra vagy munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyőr részére az állapotának, végzettségének megfelelő másik, elsősorban hivatásos munkakört, betölthető hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani. Ha a munkáltatónál nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára – a szerv vezetőjének hozzájárulásával – a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, végzettségének megfelelő másik hivatásos, illetve nem hivatásos munkakör. A pénzügyőrt az (1) bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha

- a) az állapotának megfelelő betöltetlen hivatásos, illetve nem hivatásos munkakör a munkáltatónál, illetve a NAV más szervénél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,

- b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő hivatásos, illetve nem hivatásos munkakört a pénzügyőr méltányolható okból nem fogadta el, vagy

- c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett.

(1b) A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a pénzügyőr az (1a) bekezdés szerint felajánlott hivatásos, illetve nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(7) A NAV állományából külföldre vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint jogosult szabadságra.

(8) A Hszt. 64. § (2)–(4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más szervhez való vezénylés megszüntetése esetén a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör – de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat –, az érintett beleegyezésével munkakörbe helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. felmentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával felmentéssel meg kell szüntetni. A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell azonban tekinteni, ha a pénzügyőr a végzettségének megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a munkakör elfogadásával szolgálatteljesítési helye nem változik.

17/E. § (1) A Hszt. 77. § (3)–(4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés c)–g) és i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, vagy a felajánlott munkakört nem fogadja el, – a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tagja kivételével – az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(2) A Hszt. 77. § (5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a pénzügyőr részére az (1) bekezdésben meghatározott munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőrnek a Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt nincs ilyen felajánlható munkakör, vagy a pénzügyőr a felajánlott munkakört nem fogadja el, a hivatásos szolgálati jogviszonyát a rendelkezési állomány megszűnésekor felmentéssel meg kell szüntetni.

(3)

(4) Amennyiben a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 74. §-a alapján szünetelt, a szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el – a Hszt. 88. §-ában meghatározott felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően –, az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 88. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

17/F. § (1) A méltatlansági eljárás során a Hszt. 222–224. §-a alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)–c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az eljárni jogosult a NAV elnöke. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.

(2) A Hszt. 223. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény

(3) A Hszt. 224. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Hszt. 224. § (2) bekezdése szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

(3) A Hszt. 267. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szolgálati panasznak azokban az esetekben sincs helye, amelyekben e törvény azt kizárja.

(4) Azokban az esetekben, amelyekben a Hszt. alapján – és e törvény előírásaira is figyelemmel – helye van szolgálati panasz benyújtásának, azt az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(5) A Hszt. 267. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezető a szolgálati panasznak nem ad helyt, úgy azt a közvetlen feletteséhez terjeszti fel elbírálásra. Ha a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezető a NAV elnöke, illetve az adott NAV szerv vezetője, úgy – ha a szolgálati panasznak nem ad helyt – az ügyet a 10. § szerinti munkáltatói jogkör gyakorlójához kell felterjesztenie.

(6) A Hszt. 268. § (1)–(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy elöljáró parancsnokon azt a vezetőt kell érteni, akihez az (5) bekezdés értelmében a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezetőnek fel kell terjesztenie a szolgálati panaszt, amennyiben annak nem ad helyt.

17/H. § (1) A Hszt. 106. § (4)–(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 106. § (4) bekezdése szerinti ismételt ellenőrzés mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.

(2) A Hszt. 32. § (1)–(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

- a) az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítést kell érteni,

- b) az a) pont szerinti fegyelmi fenyítést eredményező – a kijelölt miniszter javaslatát megelőző – fegyelmi eljárást a NAV elnöke által vezetett fegyelmi tanács folytatja le.

(3) A Hszt. 134. § (2) bekezdése alkalmazásában folyamatos ügyeleti szolgálatnak minősül a NAV bűnügyi és vámszerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(4) Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti nap január 26-a, a nemzetközi vámnap, a NAV hivatásos állományú tagjainak ünnepnapja.

(5) A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában az Mt. 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 280. § (4) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

17/J. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a hivatásos állományú pénzügyi nyomozó hivatásos szolgálati jogviszonyának fenntartása mellett – szolgálati feladatként, a NAV-hoz tartozás leplezésével – más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a pénzügyi nyomozó társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat a kijelölt miniszter állapítja meg, továbbá – a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében – az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

17/K. § A Hszt. 276. § (3)–(4) bekezdését a 17/J. § szerinti állomány tekintetében is alkalmazni kell.

18. § (1) E törvény alkalmazása során a Kttv. 6. § 11. és 20a. pontja, 10. §-a, 11. § (4)–(6) bekezdése, 13–25. §-a, 40. §-a, 41/A–41/B. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés h) pontja, 64/A. §-a, 65. §-a, 68. § (4) bekezdésnek az összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezése, 80–82. §-a, 83/A. §-a, 84–87. §-a, 96–98. §-a, 100–108. §-a, 110–117. §-a, 118. § (1)–(2) és (11) bekezdése, 119–121. §-a, 123. §-a, 126–143. §-a, 145–149/A. §-a, 150. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)–(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155–175. §-a, 183/C. §-a, 190. §-a, 192–194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)–b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja, valamint 1. melléklete nem alkalmazható.

(6) A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „nem felelt meg” fokozatú.

(7) A Kttv. 63. § (2) bekezdés d) pontját a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő Kttv. 58. § (6) bekezdése szerinti kérelme, illetve az e törvény 18/B. § (7) bekezdése szerinti kérelme tekintetében kell alkalmazni.

- e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez vagy szervezeti egység váltásához, kormánytisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, amennyiben az érintett minősítése – az általa betöltött munkakör alapján – „kevésbé felelt meg” fokozatú,

(6) A (2) bekezdés c)–g) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert

- a) a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja,

- b) a helyettesítésre okot adó munkakör be van töltve, feltéve, ha a helyettesítés meghaladja az egybefüggő 3 hónapot

az ezt meghaladó helyettesítés időtartamára.

19/A. § (1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat.

(4) A vezető a vezetői munkaköréről bármikor, indokolás nélkül lemondhat. A vezetői munkakörről való lemondási idő 30 nap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető rövidebb időben is megállapodhatnak.

(5) A vezetői munkakörről történő lemondás esetén a NAV adott szervénél – feltéve, hogy felajánlható munkakör rendelkezésre áll – az érintett részére a végzettségének megfelelő alacsonyabb vezetői munkakört vagy nem vezetői munkakört kell felajánlani. Az érintett részére – kérelmére – alacsonyabb vezetői munkakör helyett nem vezetői munkakört kell felajánlani. Az érintett a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik.

(6) A kormányzati szolgálati jogviszonyról, hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha az érintett nem fogadja el a vezetői munkakörről történő lemondást követően felajánlott (5) bekezdés szerinti munkakört.

(7) Ha felajánlható másik munkakör nincs, az érintettet – a lemondás időpontjától kezdődően – fel kell menteni. Ilyen esetben a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

19/E. § Ha a 19/D. § (1) vagy (5) bekezdésén alapuló kinevezés módosítása következtében a vezető

20/C. § (1) A pénzügyőr a 7/A. sz. melléklet szerinti rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozattal rendelkezik. A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A pénzügyőr előléptethető

(5) A (3)–(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

(6)

- a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 39. § (4a) bekezdése, 42. § (8) bekezdése, 60. § (1) bekezdés c), i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)–b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

- b) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. § (1) bekezdés f)–g) pontja, (2) bekezdés b) vagy h) pontja, a 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével –, továbbá a 86. § (2) bekezdés b)–d) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(6a) Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 80. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.

- m)

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül továbbá a szoptató anya részére biztosított következő időtartam: a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta 1 óra, ikrek esetében pedig az óraszám – az előzőek figyelembevételével – az ikrek számához igazodik.

(4) A (3) bekezdés pénzügyőr esetében nem alkalmazható arra az időszakra, amire a Hszt. 148. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szabadságot vesz igénybe.

(8) Nem rendelhető vissza a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, ha a visszarendelés az alapjául szolgáló okkal, körülménnyel arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

(3) Pénzügyőr Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő végleges áthelyezése esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt volna.

(5) A NAV-on belüli vezénylés esetén, valamint a kijelölt miniszter által vezetett minisztériumba vagy a kijelölt miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a pénzügyőr részére a vezénylés helye szerinti szervnél kell kiadni a szabadságot. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati jogviszonya megszűnt volna.

- aa) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 39. § (4a) bekezdése, 60. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja, 118. § (5) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 210. § (1) bekezdése, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

- ab) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. § (1) bekezdés f)–g) pontja, (2) bekezdés b) pontja, 86. § (2) bekezdés b)–d) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése alapján a továbbképzés befejezésétől számított 2 éven belül, vagy a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony NAV-val történt létesítésétől számított 6 éven belül megszűnik. A 4 évet meghaladó NAV-val fennálló jogviszony esetén a költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(3) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a munkáltatójánál vagy munkavégzés, szolgálati feladat teljesítése közben politikai tevékenységet nem folytathat.

(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, a NAV-on belül szélesebb munkahelyi nyilvánosság előtt tett megnyilvánulást, illetve munkavégzés, szolgálati feladat teljesítése közben nem a NAV foglalkoztatottjai előtt tett megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt- vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt- vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

- a)

(5) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik.

(6) Az informatikai intézet és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet esetében a kormánytisztviselő annál az önkormányzatnál nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, amely a munkavégzési helye szerinti régió közigazgatási határain belül van.

(6a) A pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

(7) A pénzügyőr a (4) és (6a) bekezdésben meghatározottakon túl nem tölthet be a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb tisztséget sem.

33/C. § (1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)–h) pontját is], valamint gazdasági társaságnál cégvezetői, képviseleti tevékenységet – ide nem értve a vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagsági tevékenységet –, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.

(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr – a (2a) bekezdés szerinti tevékenységek kivételével és a (3) bekezdés szerinti kivételesen folytatható tevékenység kivételével – további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

- f)

(3) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is – a NAV elnökének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag lehet, feltéve, ha

- a) a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van,

- b) a gazdasági társaság állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

- c) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

- d) a gazdasági társaságba az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy

- e) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50 százalék.

- g) az engedélyezni kért tevékenység (jogviszony) folytatása a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 33/C. § (2a)–(3) bekezdés szerinti tevékenységek (jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül, valamint ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet,

33/G. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő, ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt – a 33/P. § (5)–(8c) bekezdés szerinti eset kivételével – fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.

- m)

- b) személyi illetménnyel rendelkező esetében az e) pont szerinti fegyelmi büntetés

is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de a k)–l) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.

(5) Vezető esetén a (3) bekezdés j) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a g) pont szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de a k)–l) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.

(6) A hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés alkalmazásával a pénzügyőr elveszíti a rendfokozatát is.

33/H. § (1) A kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget felettese, szolgálati elöljárója utasítására, parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott utasítás, parancs teljesítésével fegyelmi vétséget követ el, és azt a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 103. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

- f) a 33/G. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.

(4) Ha a hivatásos szolgálati jogviszony hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése alapján szűnt meg, a volt pénzügyőrrel nem létesíthető hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt.-ben meghatározott ideig, illetve a volt pénzügyőr államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

- a) ha

- aa) a pénzügyőr a szolgálatát a kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervnél teljesíti, a kijelölt miniszter által meghatározott vezető;

- ab) a pénzügyőr a szolgálatát az aa) alponton kívüli más szervnél teljesíti, a NAV elnöke;

- b) ha a rendelkezési állományba helyezés – ide nem értve a d) pont szerinti esetet –,

- ba) a Hszt. 77. § (1) bekezdés b)–c), e)–f) pontja alapján történt, annak a NAV szervnek a munkáltatói jogkör gyakorlója, amelynek rendelkezési állományába a pénzügyőr tartozik;

- bb) a Hszt. 77. § (1) bekezdés g), i)–k) pontja alapján történt, a NAV elnöke;

- d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirány nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatók tekintetében a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni a NAV elnökéhez, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is a NAV elnöke dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.

33/K. § (1) A 33/J. §-tól eltérően tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetést nem szabhat ki.

(2) Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a Köztársasági Elnöknek rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására.

(3a) Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 32. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV elnökének vezetésével jár el – a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

33/M. § Ha a 33/J–33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a felettes szerv vezetője a felettes szerv állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok a NAV elnökével szemben áll fenn, a kijelölt miniszter a minisztérium állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként. Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének a tanszékvezetőjével szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi jogkör gyakorlójaként a NAV elnöke által kijelölt, a központi hivatal állományába tartozó vezetői munkakört betöltő pénzügyőr jár el.

(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet – amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör tekintélyét, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt – az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(8b) A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy az érintett által betöltött munkakör tekintélyét, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban, nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.

(8c) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor – az állásból való felfüggesztés megszüntetése mellett – intézkedhet az érintett más, azonos vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséről. E munkáltatói intézkedés során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai irányadók azzal, hogy ebben az esetben a 18/B. § (6)–(7) bekezdése nem alkalmazható.

- b) azokban az esetekben, amelyekben a törvény szerint nem a fegyelmi tanács hozza meg az érdemi döntést, legfeljebb a fegyelmi határozat közléséig

az állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetéssel – az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig – a felfüggesztés együtt jár; erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell.

(4) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél.

(5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését kimondó határozat esetét. A visszatartott összeget a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott okból szüntették meg.

(6) A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését kimondó fegyelmi határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig.

(3a) A fegyelmi eljárás alá vont és képviselője, illetve ha egyidejűleg több képviselővel jár el, képviselői (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: képviselő) jogosultak megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során e törvény szerint általuk megtekinthető irat tartalmaz, az iratról azonban másolatot nem kaphatnak. A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi eljárás során általuk megismerhető minősített adatot személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználói engedély nélkül is megismerhessék. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket arra, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést és a minősített adatot tartalmazó irat megtekintésének megtörténtét, továbbá a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti titoktartási nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) A vizsgálat során még át nem adott iratokat – ide nem értve a 33/X. § (3a) bekezdés szerinti iratot –, továbbá a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az (5) bekezdés szerinti kiegészítő jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével a vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítő jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.

(5) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási cselekményekről készült iratokat az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Amennyiben valamely irat minősített adatot tartalmaz, arra a 33/X. § (3a) bekezdése az irányadó.

(6) Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét (képviselőit) arról kell értesíteni, hogy hol tekinthetik meg a minősített adatot tartalmazó határozatot. A határozat rendelkező részéről készített kivonatot azonban ebben az esetben is kézbesíteni kell e törvény előírásainak megfelelően.

(7) Ha az e § alapján hozott határozat minősített adatot tartalmaz, a 34/A. § (6) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a 33/G. § (3) bekezdés b)–j) pontjában, illetve 33/G. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát államigazgatási szervnél, illetve a Hszt. szerinti rendvédelmi szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a büntetés végrehajthatóságától számított 3 éven belül ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít.

(4) A hivatalvesztés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetést a fegyelmi határozatnak az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselővel járt el, a képviselővel való szabályszerű közlést követő 15 napon belül végre kell hajtani.

(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel, illetve a büntetőeljárás bármely szakaszában megszüntetéssel zárul. A kifizetést a jogerős felmentést, illetve a büntetőeljárás jogerős megszüntetését tartalmazó irat NAV általi tudomásszerzését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt.

(4) Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(5) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő 15/E. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján értesült arról, hogy vele szemben közvádra üldözendő – a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő – bűntett megalapozott gyanúját közölték, akkor köteles méltatlansági eljárást indítani.

(6) A 15/E. § (4) bekezdés szerinti esetben méltatlansági eljárás helyett fegyelmi eljárást kell indítani.

(7) A (4)–(5) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)–(8c) bekezdés alkalmazásának helye van.

(8) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan jogszabálysértő utasítás, parancs, rendelkezés kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő általi teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított az utasítást, parancsot, rendelkezést adó figyelmét – a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 103. § (2) bekezdésében meghatározott módon – előzőleg felhívta. Ilyen esetben a bekövetkező kárért az utasítást, parancsot, rendelkezést kiadó felel.

(4) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből, hasznosításából vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

(5) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)–(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a nyomozóhatóság, illetve az ügyész eljárást befejező érdemi határozatáról vagy a bíróság jogerős határozatáról való, NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyon, hivatásos szolgálati jogviszonyon, munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett, és az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével elismerhető jövedelmet kell megtéríteni.

- a) az elmaradt jövedelemre eső mindazon járulékot, amely a társadalombiztosítási szabályok szerint – mint jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) – nem képez járulékalapot;

- b) az állami egészségügyi és társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét;

- e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá;

- f) azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony keretében megtérült.

- bb) ha a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosítása a 18/B. § (2) bekezdés e) pontján, a 18/B. § (3) bekezdésén vagy a 19/D. § (1) bekezdésén alapul,

- c) a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti eltérítést; ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az eltérítés időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell fizetni,

- d) a (4) bekezdés d) pontja alapján megtámadott minősítésen alapuló intézkedést, ide nem értve, ha az intézkedés a (4) bekezdés a) pontja szerinti esettel egyezik meg.

(10a) Ha a minősítés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy – a (10) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős döntése előtt is végrehajtható – minősítésen alapuló intézkedésre nem kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot – a (10b) bekezdés kivételével – 30 napon belül helyre kell állítani.

(10b) Ha a végrehajtott intézkedés miatt az érintettet jövedelemkiesés is érte, a különbözetet az intézkedés végrehajtásának időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben, 15 napon belül ki kell fizetni.

- a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [15/C. §], illetve felmentési védelembe (Kttv. 70–71. §, Hszt. 88–89. §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket [Kttv. 57. § (4) bekezdés és 63. § (4) bekezdés, Hszt. 70. § (1) bekezdés, illetve e törvény 17/C. § (1) bekezdés], vagy

- b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát a Kttv. 201. § (1) bekezdésébe, illetve a Hszt. 314. § (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy

- c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy

- i) szervezeti egység: a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezető (ideértve az osztályt vezető főosztályvezető-helyettest is), illetve főosztályvezető vezet, valamint a kirendeltség;

- j) kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra (együtt: szolgálati jogviszonyra) vonatkozó szabály: az e törvényben, a Kttv.-ben, a Hszt.-ben, valamint az ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletben, továbbá az e törvényben meghatározott tárgykörökben a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott rendelkezés;

- b) külső áthelyezés: a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében a közigazgatási szervek közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett miniszter megállapodása alapján a NAV és a Hszt. szerinti valamely rendvédelmi szerv között történő áthelyezés, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.

(4a) A Hszt.-ben és a Hszt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a miniszter részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a kijelölt miniszter gyakorolja.

- d) alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény és rendfokozati illetmény együttes összegét;

- e) szolgálati beosztást említ, azon a NAV tekintetében munkakört;

- f) rendvédelmi oktatási intézményt említ, azon a NAV tekintetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karát kell érteni.

(5a) Ahol a Hszt. szolgálati helyet említ, azon a NAV tekintetében azt a NAV szervet kell érteni, amelynek állományába a pénzügyőr tartozik.

(6a) A 31. § (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelők, illetve a munkavállalók tekintetében a jubileumi jutalom meghatározása során figyelembe vehető jogviszonyban töltött idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

(7a) Ahol a Kttv., illetve a Hszt. közeli hozzátartozóról vagy hozzátartozóról rendelkezik, azon a NAV kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének, illetve a pénzügyőrnek a (7) bekezdés szerinti közeli hozzátartozóját, illetve hozzátartozóját kell érteni.

- b) azon vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök körét, amelyekre vonatkozóan, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz esetében azt az értékhatárt, amelyet meghaladóan a hivatásos állomány tagja korlátozható abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,

- e) a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, továbbá a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat;

- i) a rendelkezési állományba helyezettek illetményére vonatkozó szabályokat,

- j) a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait,

- k) a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

- l) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket.

(4)

#### 98/Q. §

99. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a pénzügyőr részére 2012. január 1-jét megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a pénzügyőr 2015. július 1-jét követően is jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alapján tanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, a főtanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezetői illetményre jogosult. A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezetői munkakört betöltő pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(3) A pénzügyőrt az (1) bekezdés szerinti kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a pénzügyőrrel szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést szabott ki.

100. § A Hszt. 348. § (6) bekezdés a) pontját a pénzügyőrök tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés tartamára vonatkozó rendelkezéseket a Hszt. rendelkezéseinek – az e törvényben foglalt eltérésekkel való – megfelelés érdekében módosítani kell.

101. § (1) Ha a 2015. június 30-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. V. törvény) módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2015. július 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2015. július 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben – a (2) bekezdésre is figyelemmel – a 33/F. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.

102. § A NAV Mód. V. törvény hatálybalépése előtt kiszabott, de a NAV Mód. V. törvény hatálybalépéséig még végre nem hajtott lefokozás fegyelmi büntetés tekintetében a 2015. június 30-án alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

103. § E törvénynek a NAV Mód. V. törvénnyel megállapított 15/E. § szerinti bejelentési kötelezettségre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezése a NAV Mód. V. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében áll fenn, illetve alkalmazandó.

### Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

104. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

105. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

- a) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36–37. cikkei [37/A–37/B. §],

- b) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. cikke [75. §],

- c) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)–(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)–c) pontok],

- d) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].

#### 106–155. §

| 16 | | | Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés | | |

| 17 | | | tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | |

| 18 | | | ezredesi előléptetés | | X |

| 19 | | | főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése | X | X |

| 20 | 3. | Hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések | Tábornok Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő áthelyezése | X | |

| 21 | | | Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő áthelyezése | | X |

| 22 | 4. | Fegyelmi hatáskörök | Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | |

| 23 | Rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében | | X |

| 25 | | | tábornok esetében | | A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács |

| 39 | | | Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése | X | X |

| 40 | | | Elhunytak minősítése | | |

| 41 | | | hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás | X | |

| 42 | | | saját halottá nyilvánítás | | X |

| 43 | | | Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | X | |