2010. évi CLVIII. törvény — mi változott? 2012. október 28.

- e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése,

- f) a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli – a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő – rendezése.

(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít.

(5) A Felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi közvetítő rendszert, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.

(2) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

- c) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

- d) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,

- f) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,

9. § A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

- e) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

- f) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,

- h) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,

- m) a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatását az egyes betéti-, hitel-, biztosítási és lízingtermékek összehasonlításáról,

- u) a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,

(3) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

10/A. § (1) A Felügyelet, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek vagy a közérdek védelme miatt szükség van, honlapján közzéteszi

- a) a határozat számát és tárgyát,

- b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,

- c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, és

- d) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott döntéseit – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közzététele kivételével – közzéteheti.

(3) A Felügyelet a honlapján – a hatósági eljárásban hozott döntése alapján – közzétett személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti közzététel során a Felügyelet a tisztség betöltését engedélyező határozat esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján.

(5) A Felügyelet indokolt esetben – így különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működésének biztosítása érdekében – a döntésének közzétételét a döntés közlésétől számított legfeljebb 3 hónapig elhalaszthatja.

- h) a Hpt. 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatot,

- i) összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 96/B. § (3)–(5) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,

- j) a Tpt. 181/J. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

- m) a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése szerinti intézkedését,

- ae) azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,

- c) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező felügyeleti ajánlást ad ki,

(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel, kivéve a Hpt. 110. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt. 223. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.

(3) Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, szövetkezeti hitelintézet, vagy biztosító egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagságával.

28. § (1) A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(2) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

29. § (1) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

- b) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfeleinek tájékoztatására,

- c) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére, továbbá működési költségeihez való hozzájárulásra,

(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére és civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható.

(4) A Felügyelet bevételei – a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével – kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.

(5) A Felügyelet bevételeiből évente – a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag a Felügyelet működésének fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.

(6) A Felügyelet elnöke a Felügyelet által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről – legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig – lemondhat.

38. § (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek felett, amelynek részeként engedélyezési eljárást, ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és piacfelügyeleti eljárást folytathat le.

(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.

(3) A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

41. § A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A. § és a 49. § nem alkalmazható.

(2) Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

(2) A Felügyelet eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében a Felügyelet elnökének rendelete eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

47. § (1) A bíróság a Felügyelet döntését – a 60. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott kivétellel – megváltoztathatja.

48. § (1) A 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjában meghatározott törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 49. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Felügyeleti biztosként kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, amely a tevékenységének végzése során a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú képesítéssel (ideértve a posztgraduális képesítést is) rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.

- a) aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 4. § a), c), f), h), i), k), l) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott, felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kijelölés időpontjában vagy a kijelölést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,

(3) A 4. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), 1), n) és r) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

53. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából hivatalból ellenőrzési eljárást folytat le (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).

(2) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)–(12) bekezdését, 70. § (1)–(3) bekezdését, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.

54. § (1) Az ellenőrzési eljárás során a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél

- a) átfogó vizsgálatot,

- b) célvizsgálatot és

- c) több személynél és szervezetnél témavizsgálatot

végez.

(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(3) A Felügyelet

- a) banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál, valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,

- b) szövetkezeti hitelintézetnél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél legalább ötévenként átfogó vizsgálatot folytat le.

(4) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport), az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).

(5) Az átfogó vizsgálat részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet a csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. A Felügyelet az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait az 57. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

(6) A Felügyelet az átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(2) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

56. § A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. A Felügyelet ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

57. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját a Felügyelet az ellenőrzési eljárás tartásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

57/A. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a Felügyelet a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

- a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

- b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

- c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

- d) a Felügyeletnek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

- e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a Felügyeletnek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet ennél rövidebb határidőt is előírhat.

57/B. § (1) A Felügyelet az 57/A. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A Felügyelet a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(2) Az 57. § szerinti értesítés mellőzését – kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást – és az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

57/C. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a Felügyelet tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a Felügyelet a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét az 57/B. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére az 57/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a Felügyelet döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

58. § Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy valamely 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet prudens működését, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki.

60. § (1) A Felügyelet eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

- a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

- c) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet belső szabályzatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).

- a) a szabály megsértésének, illetve a hiányosságnak a súlyosságára,

- c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

- i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, és gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Ha a bíróság a Felügyeletet új eljárás lefolytatására utasítja, intézkedést a kétéves határidőre tekintet nélkül az elkövetéstől számított ötödik év utolsó napjáig lehet alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet már nem végez.

62. § (1) A 4. §-ban meghatározott személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

- a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,

(2) A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó törvény szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott bírság összegét a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek nem vállalhatják át.

- a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban meghatározott törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

(3) A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül (személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül) azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban

- b) a panasz kivizsgálása nem a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó törvényekben előírtak szerint történt,

- c) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

65. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A Felügyelet a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában foglaltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 61–62. §-okban meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet – az ok és a cél megjelölésével megküldött – felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

- b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, vagy a végrehajthatóság elévüléséig,

76/A. § (1) Ha

- a) az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,

- b) az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és

- c) elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,

a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést a Felügyelet hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben a Felügyelet és Budapest Főváros Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és a Felügyelet elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.

- c) hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

- b) hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

78. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

83. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett, 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

84. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(3) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést azért kötötte, mert a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata – az abban meghatározott feltételekkel – köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

- b) a fogyasztói jogvitával érintett 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét,

(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.

86. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2) Az értesítésben a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(3) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát az eljáró tanács elnöke a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(4) Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, az eljáró tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

93. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, vagy kiegészítése ellen tiltakozik.

- a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet – a Pénzügyi Békéltető Testületnél nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

- b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

(4) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

100. § (1) Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.

101. § (1) Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

102. § A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 89. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a szervezet vagy személy figyelmét fel kell hívni.

103. § Ha a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben a Felügyelet e törvény szerinti intézkedést alkalmazhat.

105. § A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

- aa) az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: más EGT-állam) van, vagy

- ab) az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye Magyarországon van;

107. § (1) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.

(3) Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül – ha az adott évről készített éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges – a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.

(3) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a Felügyelet kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

- b) azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.

- a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre

- d) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire,

- e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a Felügyelet hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében

- ea) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,

- eb) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,

- ec) nyilvántartásba vételre,

- ed) tevékenységi engedély megadására,

- ee) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,

- ef) fióktelep létesítésére,

- eg) a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,

- eh) a minősített befolyás engedélyezésére,

- ei) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre

irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,

- f) az 50. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse.

- a) nagyszámú, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy

118/A. § E törvény – egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 97. §-ával megállapított – 50. § (3) bekezdését a Felügyelet elnökének a formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletének a kihirdetését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni, az abban szabályozott engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint bejelentésekre vonatkozó eljárásokban.

- m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról,

- n) az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról.

121. § (1) E törvény 5. § (1) bekezdése, a 70. §-a, 71. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 73. §-a a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(2) E törvény 5. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

- a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) bekezdésének,