2010. évi CLVIII. törvény — mi változott? 2012. június 27.

### Módosuló jogszabályok

122. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:

[A polgármester nem lehet:]

„sz) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője.”

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.”

(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Költségvetési szervet – autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. Ez a jog megilleti az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt alapító szerveket is.”

(4) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány tagja, autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve kormányhivatal esetében az országgyűlési biztos a visszásságot előidéző szerv számára tesz ajánlást.”

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/O. § (1) Nem lehet a települési kisebbségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a központi államigazgatási szerv köztisztviselője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője, a közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési kisebbségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a települési (területi) kisebbségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), a polgármesteri hivatalának köztisztviselője, a bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a települési kisebbségi önkormányzatnál a települési kisebbségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, aki a vezetői megbízást a települési kisebbségi önkormányzattól kapta.”

(6) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Levéltári tv.) 10. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki:]

„b) a központi államigazgatási szerv, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Országos Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltárral és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben,”

(7) A Levéltári tv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az országgyűlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint – a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság területi és helyi szervei és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével – a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga.”

(8) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 69. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (14) bekezdés számozása (16) bekezdésre változik:

„(14) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke kezdeményezi az ellenőrzést az általa – a 2. számú melléklet 18. pontja alapján – meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.

(15) Az (1)–(14) bekezdésben meghatározott kezdeményezésre jogosult kezdeményezi az ellenőrzést az általa olyan munkakörbe kinevezett személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához minősített adatot szükséges felhasználniuk, amennyiben a kezdeményezésre jogosult az (1)–(14) bekezdés alapján nem állapítható meg.”

(9) Az Nbtv. 74. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[74. § E törvény alkalmazásában]

„b) állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a rendvédelmi szervek;”

(10) Az Nbtv. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

[A védelem alá eső tisztségek:]

„14. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei.”

(11) Az Nbtv. 2. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:

[Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:]

„10. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei,”

(12) Az Nbtv. 2. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következő szöveg lép:

[Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:]

„18. a minisztériumokon, az autonóm államigazgatási szerveken, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén belül a Felügyelet elnöke által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk,”

(13) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Kutv.) 12. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Diplomata-útlevélre jogosult]

„c) az országgyűlési biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei;”

(14) A Kutv. 14. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére]

„d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezető megbízatással rendelkező köztisztviselői.”

(15) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Az önkormányzati képviselő nem lehet:]

„e) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének köztisztviselője,”

(16) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (MNBtv.) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (központi államigazgatási szervek), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezésére bocsátja.”

(17) Az MNBtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A Kormány, a minisztériumok (központi államigazgatási szervek), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.”

(18) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.”

(19) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény közszférában indított prémiumévek programra, illetve különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell]

„b) az autonóm államigazgatási szerv vezetőjére, helyettesére, testületi formában működő autonóm államigazgatási szerv esetében a testület tagjára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökére és alelnökeire, ha jogviszonya a határozott idejű kinevezése lejártára tekintettel szűnik meg, feltéve, hogy megfelel a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeknek.”

(20) A Ket. 94. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja a 13. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó jogszabályi rendelkezés vagy az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezésnek a 13. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti eljárásban megállapított megsértése esetén, valamint ha]

„a) az ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el,”

(21) A Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Nincs helye fellebbezésnek]

„d) ha az elsőfokú döntést miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,”

(22) A Ket. 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. Az elsőfokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – ha központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.”

(23) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, miniszterek, központi államigazgatási szervek vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kötött megállapodások tervezetét azok kezdeményezése előtt, végleges szövegét pedig annak aláírását követően a külpolitikáért felelős miniszternek meg kell küldeni.”

(24) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfo.tv.) 3. § (1) bekezdésének a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján – ha törvény másként nem rendelkezik – közzéteszi]

„a) a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia,”

(25) Az Einfo.tv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 12–12/A. §-ban nem említett hivatalos lapokat a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.”

(26) A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt igénylő központi államigazgatási szervnek, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.”

(27) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„e) nem kizárt közjogi tisztségviselő: a köztársasági elnök, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő, az országgyűlési és az európai parlamenti képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a helyi önkormányzati képviselő, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja, a központi államigazgatási szerv – a d) pont alá nem tartozó – vezetője és helyettesei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei, a regionális fejlesztési tanács tagja;”

123. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 29/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”

(2) Az Öpt. 29/A. §-a a következő (14)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

(3) Az Öpt. 45/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

(4) Az Öpt. 45/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Pénztár felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.”

(5) Az Öpt. 64/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénztár és a szolgáltató köteles a tevékenységéről külön jogszabályban előírt módon, formában, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.”

(6) Az Öpt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében – szükségintézkedésként – felügyeleti biztos kirendeléséről határozhat.”

(7) Az Öpt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, s kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről.”

124. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § (1) Az ügyben eljárt fogyasztóvédelmi békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes helyi bíróság a tanács kötelező határozatát, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget – a feltételek megléte esetén – végrehajtási záradékkal látja el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság látja el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal.”

125. § (1) A Hpt. 176/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.”

(2) A Hpt. 215/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézménynek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”

(3) A Hpt. 215/B. §-a a következő (14)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

(4) A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki.

[Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„n) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,”

[vonatkozó részletes szabályokat.]

(5) A Hpt. 235. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,

b) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra

vonatkozó részletes szabályokat.”

126. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 77/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”

(2) Az Mpt. 77/C. §-a a következő (14)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

(3) Az Mpt. 84. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:]

„c) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

(4) Az Mpt. 84. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Pénztár felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.”

(5) Az Mpt. 109/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109/A. § (1) A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

(2) A pénztár és a szolgáltató köteles a tevékenységéről külön jogszabályban előírt módon, formában, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.”

127. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység).”

(2) Az Ftv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állam – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben – gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet.”

128. § (1) A Tpt. 258. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Negatív saját tőkével rendelkező alap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”

(2) A Tpt. 259. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Befektetési alapkezelő felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.”

(3) A Tpt. 296/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”

(4) A Tpt. 296/F. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.”

(5) A Tpt. 296/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.”

(6) A Tpt. 296/P. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.”

(7) A Tpt. 333. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki. Tőzsde felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.”

(8) A Tpt. 451. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„d) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat;”

(9) A Tpt. 451. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat;

b) az ISIN azonosítóra vonatkozó részletes szabályokat.”

(10) A Tpt. 1. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő pont lép:

„16. Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény,”

129. § (1) A Bit. 167/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”

(2) A Bit. 167/B. §-a a következő (14)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

(3) A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

(4) A Bit. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Biztosító felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.”

(5) A Bit. 235. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„h) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(6) A Bit. a 235. §-t követően a következő 235/A. §-sal egészül ki:

„235/A. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy

a) a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,

b) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

130. § (1) Az Fnytv. 28/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a nyugdíjszolgáltató intézmény válaszában tájékoztatja a tagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A nyugdíjszolgáltató intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”

(2) Az Fnytv. 28/A. §-a a következő (14)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A nyugdíjszolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A nyugdíjszolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

131. § (1) A Pmt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben (a továbbiakban: Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. szerint jár el.”

(2) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLVIII. törvény 85. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az Fgytv.-nek, a Psztv.-nek, az Fttv.-nek és a Grt.-nek az e törvénnyel]

„c) hatályon kívül helyezett eljárási rendelkezéseit – az a) és a b) ponttól eltérően – a 2010. január 1-jét megelőzően indult eljárásból eredő, 2010. december 31-ét követően megindított megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

132. § (1) A Bszt. 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.”

(2) A Bszt. 121. §-a a következő (14)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

(3) A Bszt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

(4) A Bszt. 180. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]

„b) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat”

[rendeletben állapítsa meg.]

133. § (1) A Vbit. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„118. § A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére megfelelően alkalmazni kell a Bit. és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek a felügyeleti biztosra vonatkozó rendelkezéseit.”

(2) A Vbit. 155. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„e) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes rendelkezéseket”

[rendeletben szabályozza.]

134. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozás e törvénybe ütköző tevékenysége vagy az Fttv. alapján a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A perindításra a Gazdasági Versenyhivatal csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. Ha a versenyfelügyeleti eljárás folyamatban van, a Gazdasági Versenyhivatal kérelmére a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a versenyfelügyeleti eljárás időtartama.

(4) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a Gazdasági Versenyhivatal kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a vállalkozás ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(5) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.

(6) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(7) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles az (5) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(8) Az e § szerinti, a Gazdasági Versenyhivatal általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.”

(2) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyel.”

(3) Az Fttv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségére alapított polgári jogi igény bíróság előtti érvényesítésére irányuló perekben megfelelően alkalmazni kell a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 88/B. §-ának (1)–(6) bekezdését.”

(4) Az Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A Psztv. 70. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”

135. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:]

„k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,”

136. § (1) A 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]

„b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, elektronikuspénz- kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,”

(2) Az 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél.”

### Hatályon kívül helyező rendelkezések

137. § (1) 2011. január 1-jén hatályát veszti:

- a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény,

- b) a Hpt. 119. § (1) bekezdésének c) pontja, a 128. § (5) bekezdése, a 163. § (3) és (4) bekezdése, a 166. §-a, a 167. §-a, 235. §-a (2) bekezdésének f) és g) pontja,

- c) a Tpt. 226. §-ának f) pontja, a 403. §-a, 451. §-a (2) bekezdésének a), b), g), j), l), m), p), t) és u) pontja,

- d) a Bszt. 170. §-ának (1) és (2) bekezdése, 180. §-a (2) bekezdése,

- e) a Bit. 199. § (7) és (8) bekezdése, 200. §-a, 201. §-a, 235. §-ának a), d), e), i), k), l), és n) pontja,

- f) az Öpt. 69. §-ának (8) és (9) bekezdése,

- g) az Mpt. 113. §-ának (3) bekezdése, a 114. § (4) bekezdése,

- h) az Fnytv. 70. § (7) és (8) bekezdése, a 70/A. §-a,

- i) a Vbit. 98. §-a, 155. §-a (2) bekezdésének b), c) és d) pontja,

- j) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdésének d) pontja,

- k) az Fttv. 27. § (4) bekezdése.

(2) 2011. július 1-jén hatályát veszti az Ftv. 21. § (4) bekezdésének b) pontja, 36/A. §-ának (2) bekezdése, 38. §-a, 38/A. §-a, 38/B. §-a, 38/C. §-a, 57. § (1) bekezdésének f), g), h) pontjai.

(3) A Bit.

- a) 44. §-ának (3) bekezdésében a „pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben” szövegrész helyébe a „Felügyelet elnöke rendeletben” szöveg,

- b) 52. §-ának (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,

- c) 72. §-ának (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Felügyelet elnöke” szöveg,

- d) 183. §-ának (3) bekezdésében a „miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „Felügyelet elnöke által kiadott rendeletben foglaltaknak” szöveg,

- e) 86. §-ának (5) bekezdésében, 99. §-ának (1) bekezdésében, 110. §-ában, 171. §-ának (2) bekezdésében és 180. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter rendeletben” szövegrész helyébe a „Felügyelet elnöke rendeletben” szöveg lép.

(4) 2011. április 30-án hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés q) pontja.

(5) A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „2010. december 31.” szövegrész helyébe a „2011. június 30.” szöveg lép.

(6) Nem lép hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 147. §-ának (2) bekezdése, 151. §-a és a 157. §-ának (3) bekezdése.