2010. évi CLIV. törvény — mi változott? 2011. június 10.
A 2011. május 15. és 2011. június 10. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 8 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. május 15.)Következő módosítás (2012. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 17 változatlan sor ⋯
(3) Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök.
(4) Az Alap bevételét képezik a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó bevételek.
(4) Az Alap bevételét képezik
- a) a vagyonába tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó bevételek,
- b) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap
- ba) javára érkezett majd abból átutalt pénzeszközök,
- bb) megszűnése esetén annak átadott vagyona.
(5) Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó-, helyi adó-, illetőleg illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(6) Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
⋯ 42 változatlan sor ⋯
#### 3. Az Alap működése, gazdálkodása
6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, és rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerinti felhasználásáról.
6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, az eszközök értékének védelmét célzó intézkedések alkalmazásáról és rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § és 7/A. § szerinti felhasználásáról.
7. § Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- b) az államadósság csökkentésére kell fordítani,
- c) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag természetes személyeket megillető, az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetésekre kell fordítani,
- d) a beazonosított függő tételek miatti visszafizetésekre kell fordítani,
- e) a kincstári egységes számla terhére nyújtott megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani.
- e) a kincstári egységes számla terhére nyújtott megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani,
- f) az eszközökből fakadó kockázatok kezelésére és csökkentésére kell fordítani.
7/A. § Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból származó 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti bevételt az államadósság csökkentésére kell fordítani.
8. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti.
(2) Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet.
⋯ 174 változatlan sor ⋯
#### 9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
34. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
34. § (1)
„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.”
(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Tbj. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat fizet. A tagdíj alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezések irányadók.”
„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 10 százalék tagdíjat fizet.”
(3) Hatályát veszti a Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja.
#### 10. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
⋯ 104 változatlan sor ⋯