2010. évi CLIV. törvény — mi változott? 2011. május 15.
A 2011. március 12. és 2011. május 15. között hatályba lépett módosítások. 21 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. március 12.)Következő módosítás (2011. június 10.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
#### 1. Az Alap jogállása, vagyona
1. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni, azzal, hogy ha valamely eszköz átadása a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni.
1. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni, azzal, hogy ha valamely eszköz átadása a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni.
2. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) jogi személy.
(2) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a részére átadott eszközök felett az átadással tulajdonjogot szerez.
2. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök.
⋯ 31 változatlan sor ⋯
5. § Az Alapot, illetve a Testületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt a Testület elnöke képviseli.
5/A. § (1) A Testület tagja tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 25. § (1)–(2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok megfelelően irányadóak. A Testület tagja nem lehet közvetlenül pénzügyi eszközök kezeléséhez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye
- a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelőnek,
- b) az értékesítési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, befektetési alapkezelőnek.
(2) Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Testület elnökének bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
(3) Amennyiben a Testület tagjai megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok jut a tagok tudomására, úgy ők kötelesek az ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a Testület elnökének. A Testület elnökét érintő összeférhetetlenség esetén az államháztartásért felelős miniszter részére kell bejelentést tenni. Az összeférhetetlenséget a felmerülést követő 5 napon belül kell bejelenteni, és 15 napon belül kell az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére 15 napon belül nem kerül sor, a Testület elnöke kezdeményezi az érintett tag visszahívását, illetőleg a Testület elnökére nézve felmerült összeférhetetlenség esetén az elnököt az államháztartásért felelős miniszter visszahívja.
(4) Amíg az összeférhetetlenné vált személyre nézve fennáll az összeférhetetlenség, addig az összeférhetetlenséggel érintett személy a testületi döntéshozatalban nem vehet részt.
(5) Az Alap működtetésében részt vevő személy a tudomására jutott minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot és üzleti titkot megőrzi.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat az ÁKK és az általa igénybevett harmadik személy esetén is alkalmazni kell.
#### 3. Az Alap működése, gazdálkodása
6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, és rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerinti felhasználásáról.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
- a) a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni,
- b) az államadósság csökkentésére kell fordítani,
- c) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag természetes személyeket megillető, az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetésekre kell fordítani,
- d) a beazonosított függő tételek miatti visszafizetésekre kell fordítani.
- d) a beazonosított függő tételek miatti visszafizetésekre kell fordítani,
- e) a kincstári egységes számla terhére nyújtott megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani.
8. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti.
⋯ 293 változatlan sor ⋯