2009. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2023. július 1.

- 36. származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;

- 38. nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy az Európai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában;

- 39. szállítmány: az egy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;

(2) Az erdészeti hatóság

- a) az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével

- aa) erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy

- ab) a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,

- b) a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,

- ba) az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészleként, vagy

- bb) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és – ha az erdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik – egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként

(10) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben a 2013. január 1. napján már fennálló és ráépítéssel létesített épület vagy építmény önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság mint ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető. Az így feltüntetett ingatlant az Adattárból törölni kell.

(10a) A (10) bekezdés alkalmazásában az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokat kell az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni.

az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.

(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, valamint az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

- c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével –

(7a) Engedély vagy az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról az erdészeti hatóság az erdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt.

(8) Az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

(3) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa – az erdészeti hatóság felszólítását követően – gondoskodik

- a) az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, és

- b) az erdő szakszerű felújításáról.

(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 20–20/D. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében, a 72. § (1a) bekezdésében, a 85. § b) pontjában, valamint a 106/A–106/C. §-ban foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.

20/A. § (1) A földrészlet használati megosztásról szóló megállapodás alapján kialakított részterületei, vagy a földrészlet részterületeire vonatkozó eltérő használati jogcímen való gazdálkodás céljából kialakított részterületek önálló erdőgazdálkodási egységnek minősülnek.

- c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság véglegessé vált határozatában korlátozta.

(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja az erdőtervet.

(8a) Erdőgazdálkodó kérelmére az erdőterv akkor módosítható, ha

- a) az erdőgazdálkodó személyében változás következik be, és az erdőterv módosítása iránti kérelmet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy

- b) a körzeti erdőtervezés óta az erdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása az erdőgazdálkodótól nem volt elvárható.

(9) Az erdőterv fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.

47. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(5) Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.

(5a) Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók.

(3) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni kell.

- c)

- a) az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság véglegessé vált határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán – összesen legalább egy hektár területen – túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,

- ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba,

- bc) az erdőgazdálkodó korábban befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy

(1a) Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó határidőt túllépik, az erdészeti hatóság az érintett terület alapulvételével erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezi az erdőgazdálkodót, ennek hiányában a tulajdonost.

(3) Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és a tarvágást csak az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű újulat létrehozását követően folytatja.

- b) az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, vagy

- c) okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt

(4b) Ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtójának személye és az erdőfelújítás műszaki átvételekor az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodó személye a biztosíték felszabadításakor nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló biztosítékot a műszaki átvételkor nyilvántartott erdőgazdálkodó – erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos – javára szabadítja fel, kivéve, ha a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosa ettől eltérően állapodtak meg.

(4c) Ha az adott erdőrészletre vagy annak részterületére előírt erdőfelújítási kötelezettség megszűnik, az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság – a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vétele mellett – felszabadítja.

- c) a letét jogosultjának neve,

- d) a letét elhelyezésének ideje, valamint

- e) a letét alapjául szolgáló erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai.

- a) gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett, vagy

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások, közműfejlesztési célú beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.

- aa) kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő telepítéséről gondoskodik,

- b) amennyiben az erdőt engedélyezett erdészeti létesítmény vagy erdei közjóléti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célt szolgáló vízilétesítmény elhelyezésére veszik igénybe;

(4) Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett csereerdősítést kell előírnia

- a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén,

- b) az a) pontba nem tartozó erdő 1 hektár vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy

- c) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály rendelkezik.

(6b) Erdő igénybevételi eljárásban ötezer négyzetmétert el nem érő csereerdősítésre tervezett terület az erdészeti hatóság által akkor fogadható el, ha az Adattárban nyilvántartott erdőrészlethez közvetlenül csatlakozik.

- b) szankció kiszabása mellett, határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt – ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost – a helyreállításra.

(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, eljárások, nyilvántartások, valamint az azokat alátámasztó, egymásnak egyértelműen megfeleltethető származást igazoló dokumentumok zárt rendszerét (kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás) kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(9) Az illegális fakitermelésből származó vagy annak minősülő fával vagy fatermékkel végzett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység végzése esetén a jogkövetkezmények mérlegelésekor – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy annak kitermelése következtében környezeti kár keletkezett.

- d) az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve azt elektronikus úton benyújtja, valamint

106. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény hatálya alá tartozó területen – az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mint erdőgazdálkodó használatában álló terület kivételével – a halaszthatatlanul szükséges erdőgazdálkodási tevékenységet elrendeli, ha ennek elmaradása az erdő, fásítás fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, az erdő rendeltetésének betöltését akadályozza

- a) az erdőfelújítás megkezdésére vagy pótlására vonatkozó határidő túllépésekor, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási biztosíték nyújtásra kötelezését követő év május 15-ig nem teljesítette az elsőkivitelt vagy a pótlást,

- b) fennmaradási engedély hiányában az erdő engedély nélküli igénybevétele, vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdő helyreállítására,

- c) az a)–b) pontoktól eltérő más jogsértés esetén, ha az erdőgazdálkodó – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén földhasználó – e törvény szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

- d) erdőgazdálkodó hiányában az erdő felújítása, az erdőt érő súlyos károsító hatás vagy káros tevékenység elleni védekezés és a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolása érdekében.

(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére az erdészeti hatóság

- a) az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetekben az erdőgazdálkodót – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén a földhasználót –, ennek hiányában a föld tulajdonosát,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az ismert igénybevevőt, ennek hiányában a nyilvántartott erdőgazdálkodót, erdőgazdálkodó hiányában a föld tulajdonosát,

- c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a föld tulajdonosát

kötelezi.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, a cselekmény végrehajtását az erdészeti hatóság az Ákr. 134. § (1) bekezdésében meghatározott, végrehajtást foganatosító szervnek (a továbbiakban: végrehajtó szerv) foganatosításra átadja.

(4) Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének nem akadálya az, hogy a kötelezett bírságfizetési, erdővédelmi járulék fizetési vagy erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy a jogsértés továbbra is fennáll.

(5) Az erdészeti hatóságnak az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységről hozott döntésében meghatározott teljesítési határidő – az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott döntés kivételével – nem lehet kevesebb 30 napnál és nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(6) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatban rendelkezni kell

- a) az érintett terület azonosításáról, erdészeti-, valamint ingatlan-nyilvántartás szerinti azonosító adatai, területének nagysága és térbeli azonosítói meghatározásával,

- b) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésének az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított határidejéről,

- c) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység jegyzék szerinti tétel sorszámáról, a tevékenység leírásáról, mennyiségéről, valamint szükség szerint további előírásokról a teljesítés módját illetően,

- d) az arról szóló tájékoztatásról, hogy az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység önkéntes teljesítése hiányában végrehajtás elrendelésének van helye és az elrendelt cselekményeket a végrehajtó szerv foganatosítja.

(7) Az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerint szükséges tevékenységeket az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által közzétett, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység legmagasabb szolgáltatási egység díjairól szóló miniszteri közleményben foglalt szolgáltatási tételszámmal, tevékenység leírással, és mennyiségi egységben az érintett terület azonosítóihoz rendelt módon határozza meg.

(8) Az erdő engedély nélküli igénybevétele esetén a helyreállításra irányuló tevékenységek meghatározása során az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő más, az erdő funkció helyreállításához elengedhetetlenül szükséges tevékenységet is előírhat.

(9) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot – ha a határozatnak nem ő a kötelezettje – a föld tulajdonosával is közölni kell.

106/A. § A 106. § (1) bekezdés a), c) és d) pontján alapuló közigazgatási döntés végrehajtására irányuló eljárásban a cselekmény foganatosításában közreműködő, erdőgazdálkodási szakértelemmel rendelkező szervezetként a szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott, és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 123. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság által vezetett, közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, felhívásra ajánlatot tevő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást (a továbbiakban: kijelölt szakirányító vállalkozás) kell kijelölni, a tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében. Amennyiben a tevékenység jellege indokolja, a 106. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt cselekmény foganatosításában erdészeti szakirányító vállalkozás közreműködhet.

106/B. § (1) A rendelkezésre álló erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéül az elrendeléssel egy időben igénybe veszi.

(2) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság

- a) ha pénzbeli letétként áll rendelkezésre, a végrehajtó szervnek 30 napon belül átutalja,

- b) ha az a) ponttól eltérő módon nyújtották, a végrehajtó szervre mint jogosultra engedményezi.

(3) Ha a végrehajtás során fakitermelés történik, az azzal kapcsolatos bevételek elszámolása nem mellőzhető.

(4) Ha a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit vagy a cselekmény végrehajtása foganatosításának költségeit, a különbözetet a kötelezett részére ki kell adni.

106/C. § (1) A végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségnek a kijelölt szakirányító vállalkozás általi teljesítése ellenőrzésében az erdészeti hatóság közreműködik. A teljesítés készre jelentéséről a végrehajtó szerv értesítést küld az erdészeti hatóságnak, amely a teljesítés erdőgazdálkodási jogszabályoknak való megfelelését, szakszerűségét a helyszínen ellenőrzi, valamint a teljesítés mennyiségi és minőségi megfelelőségéről nyilatkozik. Fahasználat esetén a kitermelt faanyag mennyiségét, minőségét, választékát – a kijelölt szakirányító vállalkozás nyilatkozata alapján – az erdészeti hatóság ellenőrzi és jegyzőkönyvbe veszi.

(2) A kijelölt szakirányító vállalkozás jogosult a teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzésén jelen lenni. A teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzéséről az erdőt igénybevevő, az erdőgazdálkodó, a földhasználó és a föld tulajdonosa előzetes értesítése mellőzhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban meghatározott teljesítés-ellenőrzési határidőtől eltérően – az erdészeti hatóság az értesítés írásbeli közlését követő 30 napon belül végzi el a teljesítés ellenőrzését a helyszínen. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság a végrehajtó szervnek, valamint a kijelölt szakirányító vállalkozásnak a helyszíni vizsgálattól számított 8 napon belül küldi meg. A szakirányító vállalkozás a jegyzőkönyvre 8 napon belül írásban észrevételeket tehet.

(4) A teljesítés erdészeti hatóság általi ellenőrzéséről jegyzőkönyvet – erdősítés esetén műszaki átvételi jegyzőkönyvet – kell felvenni, amelynek a végrehajtható határozatban foglalt azonosító adatokkal és tételek szerinti bontásban tartalmaznia kell az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvételét vagy a teljesítési hibákat.

(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzése során az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet elvégző kijelölt szakirányító vállalkozás a feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. A belépésre és a cselekmények végzésére való jogosultságát a szakirányító vállalkozás kérésre köteles igazolni.

(6) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet kultúrnövény vagy a területre a belépést és a munkavégzést akadályozó vagyontárgy károsodása nélkül nem lehet elvégezni, az érintett kultúrában okozott károkért és vagyontárgyakért kártalanítás nem követelhető.

(7) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység fakitermelésre irányul vagy a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv lefoglalja. A kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv árverésen kívül is értékesítheti vagy a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8) Ha a kitermelt faanyag elszállítása jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettség teljesítéséhez halaszthatatlanul szükséges, a faanyagot el kell szállítani, azzal, hogy a faanyag elszállításának költségei a kötelezettet terhelik.

(9) Ha a kitermelt faanyagot a (8) bekezdés alapján elszállítják, a faanyag tulajdonjoga ellenérték nélkül a 90/K. § (7) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezetek bármelyikére átruházható.

(10) Felhatalmazást kap az aktív Magyarországért felelős miniszter, hogy a miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait.

(17)

(24) Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő négy éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő hét éven belül van lehetőség.

(33) Az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt kiadott erdőterv határozatban az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adat tájékoztató adat.

114/A. § E törvény 8. § (1)–(7), (9), (10) és (11) bekezdése, valamint 113/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.