2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja¶

1. § E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

• a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
• b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
• c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,
• d) az ország környezeti állapotának javulásához,
• e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
• f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
• g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
• h) a tiszta ivóvíz biztosításához,
• i) az egészséges élelmiszerek előállításához,

azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.

A törvény alapelvei¶

2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során – kiemelten az állam 100%-os tulajdonában álló erdők esetében – a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.

(2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.

3. § (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.

(2) Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia) megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak.

A törvény hatálya¶

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

• a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;
• b) a külterületen található fásításra;
• c) az erdészeti létesítményre;
• d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;
• e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:

• a) az arborétumra;
• b) a közparkra;
• c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
• d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;
• e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;
• f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
• g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;
• h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
• i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;
• j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;
• k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.

(2a) E törvény hatálya nem terjed ki az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2173/2005/EK tanácsi rendelet) II. és III. mellékletében felsorolt, olyan fatermékbe ágyazott fára, amelyek a 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországból származnak, valamint a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet A., B. vagy C. mellékletében felsorolt olyan faanyagokra és termékekre, amelyek megfelelnek ezen rendeleteknek és végrehajtási rendelkezéseiknek, és ezen rendeletek alapján legálisan kitermeltnek minősülnek.

(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások¶

5. § E törvény alkalmazásában:

• 1. arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;
• 2. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;
• 3.
• 4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék;
• 5. elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, sarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;
• 6. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;
• 7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;
• 8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;
• 9. erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közérdekű funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;
• 10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;
• 11.
• 12. faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;
• 13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;
• 13a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
• 14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;
• 15.
• 16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;
• 17.
• 18. önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során faállomány jön létre;
• 19.
• 20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;
• 21.
• 22.
• 23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;
• 24.
• 25. véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;
• 26. fák koronavetülete: a fák lombkoronái függőleges vetületének határvonalai által közrefogott terület;
• 27. ellenőrző szervezet: a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. cikkében meghatározott szervezet;
• 28. harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;
• 29. import: az e törvény hatály alá tartozó faanyagok, termékek Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;
• 30. illegális kitermelés: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott jogszabályok megsértésével történő kitermelés vagy forgalomba hozatal;
• 31. erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján – faapríték esetében annak származása alapján – a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető
• a) hengeres vagy hasított faanyag,
• b) tűzifa minden felkészítési formában, illetve
• c) faapríték;
• 32. faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak az e törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;
• 33. faanyag kereskedelmi lánc szereplője: azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez;
• 34. forgalomba hozatal: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk b) pontjában foglalt tevékenység;
• 35. kellő gondosság elve: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott rendszer, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2012. július 6-i 607/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott eljárási kötelezettségek összessége;
• 36. származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;
• 37. fatermék: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott fa és fatermék;
• 38. nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy az Európai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában;
• 39. szállítmány: az egy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;
• 40. szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott fatermék csomagolási egységein feltüntetett, az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;
• 41. zárlat: az e törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági ellenőrzés, eljárás, vizsgálat lefolytatása vagy a faanyag-kereskedelmi láncra vonatkozó előírások teljesítése érdekében;
• 42. erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;
• 43. erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével – létrehozott erdei burkolt út;
• 44. épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával – létrehozott erdei földút;
• 45. közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján – a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül – létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;
• 46. erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;
• 47. őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
• 48. idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
• 49. intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj;
• 50. termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj.

Az erdő¶

6. § (1) Erdőnek minősül az Adattárban:

• a) erdőrészletként, vagy
• b) szabad rendelkezésű erdőként

nyilvántartott terület.

(2) Az erdészeti hatóság

• a) az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével
• aa) erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy
• ab) a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,
• b) a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
• ba) az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészleként, vagy
• bb) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és – ha az erdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik – egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként

az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt

• a) közút,
• b) vasút,
• c) folyó,
• d) 20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy
• e) az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa

nem szakítja meg.

(4) Ahol e törvény erdőt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni.

6/A. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban – ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával – borítja a területet.

(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

6/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban – a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(2) Az erdészeti hatóság

• a) a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy
• b) árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból

előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(3) Ha

• a) az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
• b) a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

7. § (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, – aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz – az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:

• a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
• b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;
• c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;
• d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van;
• e) kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;
• f) faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, intenzíven kezelt erdő.

(2) A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy – a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével – az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.

(4) A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
• c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
• d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.

(5) Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális – erdőtelepítés esetén tervezett – természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).

(6) A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében – a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.

(7) Ha az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.

Az állami erdőkre vonatkozó szabályok¶

8. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott

• a) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint
• b) a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő

a kincstári vagyon részét képezi.

(2)

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes.

(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.

(5) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

• a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 10 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,
• b) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,
• c) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület

állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, csere vagy értékesítés útján kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő vagy erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó földrészlet tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.

(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.

(7) Az állam 100%-os tulajdonában álló, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület művelés alól kivett területként nyilvántartott önálló ingatlanként akkor alakítható ki, ha a megosztás eredményeként létrejött ingatlan területe legalább 500 m2 és a megosztás megfelel a magyar építészetről szóló törvényben és annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott előírásoknak. Az így létrejött ingatlant az Adattárból törölni kell.

(8) Az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott birtokösszevonási célú földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni.

(9) Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(10) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben a 2013. január 1. napján már fennálló és ráépítéssel létesített épület vagy építmény önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság mint ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető. Az így feltüntetett ingatlant az Adattárból törölni kell.

(10a) A (10) bekezdés alkalmazásában az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokat kell az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni.

(11)

9. § Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője – a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően – a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát.

9/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja.

9/B. § Az állam 100%-os tulajdonában álló földrészleten harmadik személy által végzett kitermelésből származó, forgalomba nem hozott és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló tulajdonosi joggyakorlásába tartozó faanyagot, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott személyeknek – a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott feladataik ellátásának elősegítése érdekében – ingyenesen tulajdonba adhatja, amely átadás nem minősül forgalomba hozatalnak. A faanyagot ingyenesen tulajdonba adó személy köteles az ingóság átruházásának tényét a honlapján nyilvánosságra hozni.

10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000, természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő

• a) első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,
• b) második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,
• c) harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,

örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

• a) természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,
• b) a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és
• c) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas

erdőben – az 51. § (5) és (5a) bekezdés szerinti felújítás érdekében szükséges tarvágás, valamint a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – tilos a tarvágás.

(3)

(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – kártalanítási igényt nem keletkeztet.

Szabad rendelkezésű erdő¶

11. § (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.

(2) Szabad rendelkezésű erdő

• a) telepítését,
• b) felújítását, valamint
• c) faállományának teljes vagy részleges kitermelését

– annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal – előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(3) Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

• a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve
• b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(6) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.

(7) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak – a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott – kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.

(8) A szabad rendelkezésű erdő esetében – az e §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §), valamint az erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltásra (111/B. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A fásítás¶

12. § (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

• a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve
• b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(3) Fásításban tervezett – a fa tövében mérve – 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés tekintetében a bejelentő elektronikus ügyintézésre köteles. A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 20. §-ának megfelelően kell benyújtani.

(4) Fásítás esetében – az e §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)–(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §) valamint az erdőben folyó tevékenységtől eltiltásra (111/B. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület¶

13. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

• a) tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;
• b) terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;
• c) erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;
• d) erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;
• e) vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
• f) erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;
• g) nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;
• h) cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;
• i) erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban – az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt

• a) tisztásként,
• b) erdei farakodóként és készletező helyként,
• c) nyiladékként,
• d) cserjésként vagy
• e) erdészeti létesítményhez tartozó területként

– az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően – fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(3) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének – az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(4) Az erdészeti hatóság

• a) a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy
• b) a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti

célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik – az érintett miniszter kezdeményezésére – visszavonja.

(5) Ha

• a) a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
• b) a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

(6) Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

(7) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre – az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül

• a) a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17–20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77–85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),
• b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §)

vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

14. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet közül a

• a) 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vadföld területét,
• b) 13. § (1) bekezdés i) pontja szerinti erdészeti kutatóhely területét,
• c) a fél hektárt meghaladó nagyságú 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terméketlen területet,
• d) az erdőrészlethez nem csatlakozó területet,
• e) az erdőrészlettel az erdőrészlet kerületének felénél kisebb részben érintkező területet,
• f) az 1 hektár területnagyságot meghaladó és átlagos szélességét tekintve 30 méternél szélesebb nagyságú egyéb részletet

az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.

Az erdészeti létesítmény¶

15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

• a) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;
• b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;
• c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;
• d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).

(2) Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.

(3) Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti létesítmények közül

• a) az erdészeti magánút és annak tartozékai,
• b) a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint
• c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével –

létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

(7)

(7a) Engedély vagy az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról az erdészeti hatóság az erdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt.

(8) Az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

15/A. § (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint – összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben – hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.

(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.

15/B. § (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

(2) Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása¶

16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani.

(2) A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.

(3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei.

(4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.

(5) Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.

(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.

(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.

(8)

(9) Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.

(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.

Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása¶

17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó.

(2) Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek – a haszonvételi joggyakorlás kivételével – az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.

(3) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa – az erdészeti hatóság felszólítását követően – gondoskodik

• a) az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, és
• b) az erdő szakszerű felújításáról.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).

(2) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását – a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel – 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.

(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és – a határozott idejű szerződéseket kivéve – a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.

(5) Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult – a haszonvételi joggyakorló kivételével –, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, – a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

(7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

• a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
• aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
• ab) születési hely, idő,
• ac) anyja neve,
• ad) állandó lakhely,
• ae) adóazonosító jel vagy adószám,
• af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
• ag) erdőgazdálkodói kód,
• ah) levelezési cím;
• b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
• ba) szervezet megnevezése,
• bb) székhely,
• bc) képviselő neve,
• bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
• be) adószám,
• bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
• bg) erdőgazdálkodói kód;
• c) az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
• ca) a település neve,
• cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
• cc) a földrészlet helyrajzi száma,
• cd) az alrészlet jele,
• ce) használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,
• cf) a földterület erdészeti azonosítója,
• cg) a használt terület nagysága,
• ch) a használat jogcíme,
• ci) a nyilvántartásba vétel időpontja,
• cj) a használat időtartama,
• ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;
• d) az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.

(8) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

• a) a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint
• b) a (7) bekezdés c) pont ch)–cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel¶

18/A. §¶

Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei¶

18/B. § (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

• a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
• b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.

(2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.

(3)

(4)

(5)

18/C. § (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

18/D. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

18/E. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírása alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.

(2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai¶

19. § (1) Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A szerződésben – jogcímtől függetlenül – fel kell tüntetni

• a) az erdőgazdálkodó 18. § (7) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)–be) alpontja szerinti adatait,
• b) a 18. § (7) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
• c) a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

19/A. § (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.

(2) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt

• a) a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének – ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy
• b) ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését

kell érteni.

(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 20–20/D. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében, a 72. § (1a) bekezdésében, a 85. § b) pontjában, valamint a 106/A–106/C. §-ban foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.

Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai¶

20. § (1)

(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.

(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.

20/A. § (1) A földrészlet használati megosztásról szóló megállapodás alapján kialakított részterületei, vagy a földrészlet részterületeire vonatkozó eltérő használati jogcímen való gazdálkodás céljából kialakított részterületek önálló erdőgazdálkodási egységnek minősülnek.

(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.

(3)

(4)

20/B. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.

(2) Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel – a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével – gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart.

20/C. § (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

(2)

20/D. § (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó

• a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,
• b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
• c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság véglegessé vált határozatában korlátozta.

(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.

(3) A Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

21. §¶

21/A. §¶

21/B. §¶

II. Fejezet — AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD¶

Az erdő rendeltetése¶

22. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait – egymással megfelelően összehangolva – az erdő rendeltetései határozzák meg.

(2) Az erdő rendeltetéseként a

• a) 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,
• b) 25. § szerinti közjóléti, és
• c) 26. § szerinti gazdasági

rendeltetések határozhatók meg.

23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését

• a) védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,
• b) erdészeti génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,
• c) honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,
• d) határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,
• e) Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint az erdő természetességi állapota alapján,
• f) talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján

a b)–d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.

(3) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül

• a) a miniszter,
• b) a környezetvédelemért felelős miniszter,
• c) a természetvédelemért felelős miniszter,
• d) a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter,
• e) az egészségügyért felelős miniszter,
• f) a honvédelemért felelős miniszter,
• g) a határrendészetért felelős miniszter,
• h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
• i) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
• j) a vízvédelemért felelős miniszter,
• k) a közlekedésért felelős miniszter,
• l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy
• m) az érintett települési önkormányzat jegyzője

is kezdeményezheti.

(4) Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult.

(5) Védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti, valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.

(6) Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését

• a) az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,
• b) természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,
• c) a (2) bekezdés b)–d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy
• d) ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.

(7) Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(8) Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is.

23/A. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

(2) A természetvédelmi rendeltetést – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.

(3) Közösségi jelentőségű élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében – védett természeti terület, illetve a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.

(4) Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(5) Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(6) Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható.

24. § (1)

(2) Védelmi rendeltetések az alábbiak:

• a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő;
• b) talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő;
• c)
• d)
• e)
• f) vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő;
• g) part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;
• h)
• i) településvédelmi: a települési területet védő erdő;
• j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
• k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;
• l)
• m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő;
• n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő;
• o) Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő erdő;
• p) különleges védelmi rendeltetések:
• pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;
• pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 53. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;
• pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.

(3)

(4)

(5)

25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak:

• a)
• b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő;
• c)
• d)
• e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület.

26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak:

• a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;
• b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;
• c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő;
• d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő;
• e) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
• f) tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;
• g) kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;
• h) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.

Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok¶

27. § (1) Természetvédelmi rendeltetésű erdőben

• a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írja elő;
• b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez – a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
• c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.

(3) Természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fafajokból álló, mageredetű természetes felújulásra nem képes erdőben – annak sarjeredetű természetes felújítása esetén – az erdőterv szerinti tarvágás a Tvt. 33. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott térmértékig végezhető.

(4)

28. § (1) Natura 2000 rendeltetésű erdőben

• a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írja elő;
• b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez – a holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
• c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2)

28/A. § (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére

• a) természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,
• b) Natura 2000 erdőben a kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,
• c) Natura 2000 területen kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében valamint
• d) védett faj megőrzése, védelme érdekében,

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.

(2) A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.

(3)

(4) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet korlátozza.

(5) A Natura 2000 erdőben található élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.

28/B. § Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

• a) vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,
• b) az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafajösszetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá
• c) a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.

28/C. § Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

• a) őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,
• b) a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint
• c) a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.

28/D. § Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében

• a) az erdészeti hatóság
• aa) engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,
• ab) engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve
• ac) módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá
• b) az erdőgazdálkodó
• ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,
• bb) az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve
• c) az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.

Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása¶

28/E. § (1) Az állam, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)–c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult – a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt – kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

(2) Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha

• a) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,
• b) fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,
• c) erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,
• d) csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,
• e) a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,
• f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén – amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi – a véghasználat befejezésének korlátozására,
• g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására

közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.

(3) Az erdőgazdálkodás (2) bekezdésben foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén az erdőgazdálkodó e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint meghatározott mértékű kártalanításra jogosult. A korlátozás elrendeléséről szóló döntésben rendelkezni kell a korlátozásból eredő kártalanításról. A kártalanítás összegéből le kell vonni az adott terület vonatkozásában más forrásokból igénybe vehető támogatások összegét. Nem jár kártalanítás, ha a korlátozást tulajdonosi vagy erdőgazdálkodói jogellenes magatartás eredményezte.

(4) A miniszter évente tájékoztatót tesz közzé az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásairól és azok eredményeiről.

Az erdőgazdálkodás üzemmódja¶

29. § (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során – az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban – alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.

(2) Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:

• a) vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;
• b) örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;
• c) átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;
• d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.

(3) Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.

(4) Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.

(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására – különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében – felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.

(6) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(7) Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.

(8) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság – a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembevételével – szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is.

III. Fejezet — AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE¶

ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE

Az erdőgazdálkodás tervszerűsége¶

30. § (1) Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam

• a) az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);
• b) az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,
• c) az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),
• d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint
• e) az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével

biztosítja.

(2) E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés összhangjának megteremtéséről.

31. §¶

32. §¶

A körzeti erdőtervezés, erdőterv¶

33. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként – körzeti erdőtervezést végez, amelynek során

• a) igazgatási tevékenység keretében
• aa) felülvizsgálja az erdők állapotát, és
• ab) összegyűjti – örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként – az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint
• b) az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)
• ba) szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,
• bb) szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és
• bc) az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).

(2) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(3) A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója ügyfélnek minősül.

(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(5) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését

• a) az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,
• b) az a) pontba nem tartozó ügyfelek részére közhírré tétellel

közli.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére – a döntés közlése mellett – megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.

(7) Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja az erdőtervet.

(8a) Erdőgazdálkodó kérelmére az erdőterv akkor módosítható, ha

• a) az erdőgazdálkodó személyében változás következik be, és az erdőterv módosítása iránti kérelmet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy
• b) a körzeti erdőtervezés óta az erdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása az erdőgazdálkodótól nem volt elvárható.

(9) Az erdőterv fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.

34. §¶

35. §¶

36. §¶

37. §¶

Az Országos Erdőállomány Adattár¶

38. § (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter – az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett – Adattárat működtet.

(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:

• a) a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,
• b) az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,
• c) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,
• d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,
• e) az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:
• ea) az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
• eb) az erdőgazdálkodás üzemmódja,
• ec) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,
• ed) vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,
• ee) örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,
• ef) erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
• f) a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,
• g) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,
• h) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,
• i) a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,
• j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:
• ja) megnevezés, egyedi azonosító,
• jb) földrajzi elhelyezkedés,
• jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,
• k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint
• l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.

(3) Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.

(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében – a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.

(6) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.

(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok előírásai alapján – nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában hatósági felhívást intéz az ingatlanügyi hatósághoz a művelési ág módosításának bejegyzésére.

39. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2) Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – betekintés biztosítható, és szemle másolat adható.

(3) Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít

• a) az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,
• b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,
• c) a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,
• d) a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,
• e) a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,
• f) az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők,
• g) az erdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv részére az erdők és szabad rendelkezésű erdők, valamint
• h) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők
• i) a környezet- és természetvédelmi hatóság részére az erdészeti hatósági eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi szempontú korlátozása érdekében szükséges erdők

Adattárban nyilvántartott adataihoz.

(4) Az ingatlanügyi hatóság, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére az Adattárból díj-, költség- és térítésmentesen kell szolgáltatni az alapfeladataik ellátásához, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához igényelt adatokat.

(5) Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki.

39/A. §¶

39/B. § Az Adattárban kezelt adatokat a miniszter a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azokat a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

40. §¶

Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása¶

41. § (1) Az erdőgazdálkodó

• a) az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet – a (2) bekezdés kivételével –,
• b) a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést

a tevékenység megkezdését legkésőbb 14 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha

• a) az erdőgazdálkodó a 33. § (8a) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,
• b) az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy
• c) az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.

(3) Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség:

• a) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,
• b) az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,
• c) a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve
• d) az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.

(4) A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján a (3) bekezdés

• a) b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,
• b) b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,
• c) d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban

kell bejelenteni.

(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja

• a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó – annak hiányában a tulajdonos – hozzájárul, vagy
• b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy – az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén – megtilthatja, ha

• a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,
• b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy
• c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.

(7) A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó gazdálkodása alatt

• a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,
• b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben

folytatott gazdálkodást kell érteni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás 42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.

42. § Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti.

Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása¶

43. § (1)

(2)

(3)

(4) A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Stratégia végrehajtásáról.

(5) A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről.

IV. Fejezet — ERDŐTELEPÍTÉS¶

44. § (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.

(3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.

45. § (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.

(2) Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(3) Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 százméteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt, fásítást, illetve fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényt telepíteni tilos.

(4) Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.

(5) Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.

(6) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három- – amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt- – méteres sávban nem ültethető fa.

46. § Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

47. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(2) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.

48. § (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.

(2) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

• a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,
• b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy
• c) az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.

49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.

50. § Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul, és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból.

V. Fejezet — AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA¶

Az erdőfelújítás¶

51. § (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Az erdő faállományát

• a) annak véghasználatát követően,
• b) ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy
• c) ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan – felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő vagy talajvédelmi rendeltetésű erdő esetén ötven – százalék alá csökkent,

az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság

• a) az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy
• b) ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével

írja elő.

(4) Az erdő felújítása történhet:

• a) természetes módon:
• aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);
• ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);
• b) mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

(5) Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.

(5a) Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók.

(6)

(7) Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(8) Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló – lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes – faállomány létrehozásával kell felújítani.

(9) Természetes erdő, természetszerű erdő vagy származékerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.

(10) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

(11)

52. § (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie.

(2) Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az elsőkivitelt az erdőtervben foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.

(3) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni kell.

(4) Az erdőfelújítás megkezdését – a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok befejezését – követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani.

52/A. § (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

• a) az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel,
• b) az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és
• c) az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.

(2) Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a (2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség teljesítésekor szabadítja fel.

(5) Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.

(6) Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt – az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését követően – a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja.

Az erdőnevelés¶

53. § (1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.

(2) Az erdőnevelés – beleértve az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is – során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.

A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálata¶

54. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő 4. és 6. év között kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát.

(2)

(3) Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti

• a) az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy
• b) a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.

Az erdőszerkezet átalakítása¶

55. § (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.

(2) Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe.

VI. Fejezet — AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS¶

Az erdővédelem általános szabályai¶

56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül:

• a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
• b) a vadállomány által okozott károsítás;
• c) az erdőt veszélyeztető tevékenység;
• d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
• e) hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy (abiotikus erdőkár).

(2)

(3) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás):

• a) a bejelentő természetes személyazonosító adatai,
• b) a károsítás helye,
• c) a károsító kódja,
• d) a károsítás mértéke,
• e) a károsítással érintett terület, valamint
• f) a károsítás észlelésének időpontja.

(4) Az Országos Erdőkár Nyilvántartás a (3) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles

• a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;
• b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.

57/A. § Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén – beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is – a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata – amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el – tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult

• a) kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy
• b) kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el.

Védelem a károsítók károkozása ellen¶

58. § (1) A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén – ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető – az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.

(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.

(2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.

(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.

59. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.

(2) Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.

Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen¶

60. § (1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen

• a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
• b) az erdő talajának épségét,
• c) az erdősítés állapotát,
• d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy
• e) az erdő felújulását, természetes felújítását

akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.

(2) Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdő fennmaradását vagy felújítását nem veszélyeztetheti.

(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.

Védelem a káros tevékenységek ellen¶

61. § (1) Tilos erdőben

• a) a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;
• b) hulladékot elhelyezni;
• c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.

(2) Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

Az erdő talajának védelme¶

62. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.

(2) Az erdő talajának védelméről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.

63. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.

(2) Az erdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – szennyvíziszap elhelyezése tilos.

(2a) Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását

• a) erdőtelepítés talajelőkészítése, valamint
• b) a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében a mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése

során a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javítása céljából – kérelemre, védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével – engedélyezi, ha az erdőgazdálkodó megfelelő akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap termőhelyre, és erdei életközösségre való hatásainak folyamatos, legalább húsz éven keresztül történő figyelemmel kísérését.

(3) Az erdőből erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. Akácmag gyűjtése az erdészeti hatósághoz a gyűjtést megelőző legalább 30 nappal korábban történő bejelentéssel lehetséges.

(4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.

(5) Az erdőgazdálkodó az (1)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben, a (2)–(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni.

(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

Védelem a tűz ellen¶

64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.

(2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó – haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló – által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.

(3) Az erdőgazdálkodó turisztikai célból – tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos – tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

(4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.

(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.

(6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.

(7) Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.

67. § (1) Az ország teljes területére, illetve vármegye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő – meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a miniszter gondoskodik.

(2) Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást a 95. §-ban foglaltak alkalmazásával korlátozhatja, illetve megtilthatja.

VII. Fejezet — ERDEI HASZONVÉTELEK¶

Az erdei haszonvételek általános szabályai¶

68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:

• a) a fakitermelés;
• b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
• c)
• d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;
• e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
• f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;
• g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
• h) a méhészeti tevékenység;
• i) a fenyőgyanta gyűjtése;
• j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;
• k) az erdei legeltetés;
• l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;
• m) az erdei forrásvíz hasznosítása.

69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.

(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.

(5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.

(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.

(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.

(8) Úszóműben vagy úszómű rögzítését szolgáló eszközben fennakadt uszadékfa tekintetében annak eltávolításával összefüggésben az úszómű üzemeltetőjét a rendelkezés joga illeti meg.

69/A. §¶

Fakitermelés¶

70. § (1) Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. Az erdőben fakitermelést – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.

(2)

(3) A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó jogosult erdészeti szakszemélyzete által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.

71. § (1) A fakitermelés módja lehet:

• a) tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés;
• b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés;
• c) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;
• d) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése, ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az idős állomány végvágását is;
• e) szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése;
• f) készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott – vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó – fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;
• g) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése;
• h) egyéb termelés: egyéb fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.

(2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.

(3) Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.

71/A. § (1) Vágásos és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás esetén a faállomány véghasználatának tervezését megalapozó vágásérettségi kort az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseinek, az erdőgazdálkodás üzemmódjának, valamint az erdőgazdálkodás céljainak és korlátozásainak figyelembevételével, a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok jellemzői, egészségi állapota függvényében, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt értékek között határozza meg.

(2) Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.

(3) Faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő véghasználatára – amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak –

• a) gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel,
• b) lassan növő fafajok esetében húsz évvel

a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet.

72. § (1) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha

• a) az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság véglegessé vált határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán – összesen legalább egy hektár területen – túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,
• b) az erdőgazdálkodó a 7. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben tarvágás végrehajtását jelenti be, vagy a 7. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 1,00 hektárnál nagyobb, illetve a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 5,0 hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtását jelenti be, és
• ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy
• bb) az erdőgazdálkodó korábban erdőfelújítás során eredményes elsőkivitelt vagy erdőtelepítés során befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy
• c) azt az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, közös tulajdon esetén azok tulajdoni hányad alapján számított legalább 25%-a kéri.

(1a) Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó határidőt túllépik, az erdészeti hatóság az érintett terület alapulvételével erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezi az erdőgazdálkodót, ennek hiányában a tulajdonost.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a tevékenység elvégzésének bejelentését követő 15 napon belül elvégzett műszaki átvétele után 15 napon belül felszabadítja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében a határidő-túllépést

• a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területen bejelentett tarvágás esetén a tarvágással érintett önálló erdőgazdálkodási egység,
• b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területen bejelentett tarvágás esetén az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységek

vonatkozásában kell vizsgálni.

(3) Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és a tarvágást csak az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű újulat létrehozását követően folytatja.

(4) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság

• a) bankgaranciát,
• b) az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, vagy
• c) okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt

fogadhat el.

(4a) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti megkezdését követően a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezését követően pedig a fennmaradó biztosítékot – a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – felszabadítja.

(4b) Ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtójának személye és az erdőfelújítás műszaki átvételekor az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodó személye a biztosíték felszabadításakor nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló biztosítékot a műszaki átvételkor nyilvántartott erdőgazdálkodó – erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos – javára szabadítja fel, kivéve, ha a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosa ettől eltérően állapodtak meg.

(4c) Ha az adott erdőrészletre vagy annak részterületére előírt erdőfelújítási kötelezettség megszűnik, az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság – a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vétele mellett – felszabadítja.

(5) Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:

• a) a letétet letevő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,
• b) a letét jogcíme,
• c) a letét jogosultjának neve,
• d) a letét elhelyezésének ideje, valamint
• e) a letét alapjául szolgáló erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

73. § (1) A tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre, kultúrerdőkre az előírás nem vonatkozik.

(2)

(3)

(4) Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származékerdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását.

(5)

(6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges.

(7)

(8)

74. § (1) Tarvágás következtében az erdőben

• a) sík és dombvidéki
• aa) gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,
• ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,
• ac) az aa)–ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
• b) hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb

egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területi korláttól

• a) erdőkárok bekövetkezése esetén,
• b) természetvédelmi célból, vagy
• c) gyorsan növő főfafajjal telepített erdő esetén, ha az erdőtelepítés – az erdészeti hatóság engedélyével – az (1) bekezdés alapján meghatározott területi korlátnál nagyobb egybefüggő területen, egyszerre valósult meg,

el lehet térni.

Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése¶

75. § (1)

(2) Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.

Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése¶

76. § (1) Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.

(2) Árvízvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén – engedélyezi.

Földalatti gomba gyűjtése¶

76/A. § (1) Földalatti gomba az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyűjthető.

(2) Az erdészeti hatóság – a földalatti gomba gyűjtésével foglalkozó szervezetek véleményének figyelembevételével –

• a) ha az időjárási viszonyok miatt kialakuló sajátos gombaérés azt indokolja, a földalatti gomba gyűjtési időszakát adott naptári évre, az ország egészére vagy egy részére, illetve adott gombafajra vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott időszaktól eltérően is meghatározhatja, illetve
• b) a földalatti gomba fajállományának csökkenése miatt vagy egyéb fajvédelmi okból az ország egészére vagy egy részére a földalatti gomba gyűjtését adott naptári évre vonatkozóan korlátozhatja, illetve megtilthatja.

(3) Az erdészeti hatóság az e § alapján hozott határozatát a honlapján közzéteszi.

76/B. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és a gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:

• a) a feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,
• b) a tanfolyam elvégzésének ideje,
• c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,
• d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint
• e) a gyűjtési napló kiadásának ideje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – az (1) bekezdés d) pontjában foglalt adat tekintetében – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Erdei legeltetés¶

76/C. § (1) Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot szabad.

(2) Erdei legeltetésre

• a) a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos
• aa) 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben, valamint
• ab) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen – az erdei vízfolyás, erdei tó kivételével –, továbbá
• b) nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban

kerülhet sor.

(3) Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig.

(4) Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.

(5) Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az erdészeti hatóság részére – Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal – történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett végezhető.

(6) A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot.

VIII. Fejezet — AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA¶

Az erdő igénybevétele¶

77. § (1) Az erdő igénybevétele

• a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;
• b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
• c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
• d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

(2) Nem minősül erdő igénybevételének:

• a) a vadaskert, vadaspark létesítése és fenntartása,
• b) a honvédelmi rendeltetésű erdőben a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását biztosító létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
• c) a határrendészeti rendeltetésű erdőben a határrendészeti vagy nemzetbiztonsági célokat szolgáló létesítmények elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
• d) az alábbi erdészeti létesítmény elhelyezése:
• da) nem engedélyköteles erdészeti létesítmény,
• db) erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat védő vadkárelhárító kerítés,
• dc) épített közelítő nyom, valamint
• e) az erdő 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett fátlan állapotban tartása.

78. § (1) Erdőt igénybe venni – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.

(2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni.

(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt szempontok vizsgálata nélkül is engedélyezheti

• a) gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett, vagy
• b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonását.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások, közműfejlesztési célú beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint igénybe vett erdő területén a mezőgazdasági művelésbe vonást követő 10 éven belül állami támogatás igénybevételével faállomány nem létesíthető.

(6) Az erdő igénybevétel engedélyezési eljárásában az erdészeti hatóság – ha szükséges – az erdőtervet is módosítja.

78/A. § Az erdészeti hatóság az erdő igénybevételét a 78. § (1) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése nélkül engedélyezi, ha az erdő igénybevételét – megegyező tartalommal – korábban elvi engedélyezési eljárásban vagy más hatóság eljárásában szakhatóságként vagy szakkérdés vizsgálatával már engedélyezhetőnek ítélte és a döntést tartalmazó határozat hatályban van.

79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem kezdődik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

(1a) Az igénybevétel megkezdésének minősül

• a) az igénybevételre engedélyezett területre vonatkozó fakitermelés bejelentése,
• b) az igénybevett terület beruházási területre történő átvezetése, vagy
• c) az igénybevétel célját képező tevékenység, munkaművelet megkezdésének bejelentése, ha az igénybevétel nem jár fakitermeléssel.

(1b) Az igénybevevő köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni az erdő igénybevételének

• a) megkezdését az (1a) bekezdés b) pontja esetében az ingatlan-nyilvántartási átvezetés igazolásával,
• b) megvalósulását az igénybevételi célnak megfelelő használathoz szükséges használatbavételi engedély vagy a beruházás megvalósításának lezárulását megtestesítő egyéb dokumentum benyújtásával.

(1c) Ha az igénybevétel megvalósulására annak megkezdését követő öt éven belül nem kerül sor, az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra, majd a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja.

(3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot.

(3a) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának erdőtelepítéshez adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.

(3b) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a beruházónak az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társasággal kötött, a csereerdősítés elvégzésére az állami erdészeti társaság kötelezettségvállalását is tartalmazó szerződését. Ebben az esetben a (3a) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) A termelésből kivont erdők területén tíz éven belül tervezett tevékenységgel, illetve létesítménnyel kapcsolatos eljárásban – amennyiben az a szomszédos erdőkre hatással van – erdővédelmi szakkérdésként azt is vizsgálni kell, hogy a termelésből történő kivonás a tervezett tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel is engedélyezhető lett volna-e. A tervezett tevékenység, illetve létesítmény nem engedélyezhető, ha a tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel az erdészeti hatóság korábban nem engedélyezte volna a termelésből történő kivonást.

80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti.

(2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.

(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez – kérelemre – az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.

(4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg.

(5)

81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.

(2) Az erdővédelmi járulék mértéke

• a) erdő termelésből való kivonásáért hektáronként
• aa) védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa;
• ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
• ac) megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak másfélszerese;
• ad) Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab) pontban foglaltak kétszerese;
• b) erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként
• ba) természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
• bb) egyéb esetben – valamint az 57/A. § b) pont szerinti esetben természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén is – az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;
• c) erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként
• ca) természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa;
• cb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese;
• d) a fátlan állapotban tartott erdőnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek igénybevétele esetén – a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék összege.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a fátlan állapotban tartott erdő elsődleges rendeltetéseként, illetve természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásaként a területen korábban fenntartott erdő – ha annak adatai az Adattárban nem találhatóak meg, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kerületével legnagyobb mértékben érintett erdő – elsődleges rendeltetését és természetességi állapotra vonatkozó alapelvárását kell alapul venni.

(3) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben – legfeljebb öt évig – hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni.

(4) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni.

82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint.

(2) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. Az erdővédelmi járulékot legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30. napig meg kell fizetni.

(3) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,

• a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:
• aa) kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő telepítéséről gondoskodik,
• ab) természetes erdő, természetszerű erdő, származékerdő vagy átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett erdővel megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik;
• b) amennyiben az erdőt engedélyezett erdészeti létesítmény vagy erdei közjóléti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célt szolgáló vízilétesítmény elhelyezésére veszik igénybe;
• c) a védett természeti területen lévő faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő faállományának kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követően a terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhelyfeltárással kell bizonyítania;
• d) faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért;
• e) védett természeti terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban nem erdei élőhely fenntartását vagy helyreállítását írta elő;
• f) kulturális örökségvédelmi rendeltetésű erdő igénybevételéért, ha a kulturális örökségvédelmi hatóság a terület erdő fenntartását kizáró rendezését írta elő.

(4) Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett csereerdősítést kell előírnia

• a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén,
• b) az a) pontba nem tartozó erdő 1 hektár vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
• c) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály rendelkezik.

(5) A szabad rendelkezésű erdő erdővé történő átminősítése csereerdősítésnek minősül.

(6) A csereerdősítés tervezésére, engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak azzal, hogy a csereerdősítési terv engedélyezése – a (6a) bekezdésben foglalt eset kivételével – az igénybevétel megkezdésének feltétele, a csereerdősítési kötelezettség keletkezése időpontjának pedig az igénybevétel megkezdése minősül.

(6a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása. A csereerdősítést a beruházóval kötött szerződés alapján az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társaság végzi.

(6b) Erdő igénybevételi eljárásban ötezer négyzetmétert el nem érő csereerdősítésre tervezett terület az erdészeti hatóság által akkor fogadható el, ha az Adattárban nyilvántartott erdőrészlethez közvetlenül csatlakozik.

(7) Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.

83. § (1)

(2) Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági előhasználat, valamint az erdőfelújítás időszakában a mezőgazdasági köztesművelés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint a természetes és természetszerű erdőre.

83/A. § Erdőben vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen e törvény hatálybalépése előtt engedéllyel elhelyezett és funkciójának megfelelően működtetett, illetve fenntartott létesítmény által elfoglalt területre vonatkozóan az erdészeti hatóság a tulajdonos, a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos hozzájárulásával az igénybevevő kérelmére az igénybevétel feltételeinek vizsgálata nélkül, továbbá erdővédelmi bírság, erdővédelmi járulék, illetve csereerdősítés előírása nélkül engedélyezi az igénybevételt.

Erdő időleges igénybevétele¶

84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.

(2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.

Az erdő engedély nélküli igénybevétele¶

85. § Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során

• a) ha az igénybevevő által benyújtott dokumentumok alapján az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak, erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, vagy
• b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt – ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost – a helyreállításra, és szankciót szab ki.

Az erdő megosztása¶

86. § (1) Erdő megosztásával – erdő igénybevétele kivételével – csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe egy hektárnál nagyobb.

(2) A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.

IX. Fejezet — ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEI JÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA¶

Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom¶

87. § (1) Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomnak minősül az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton való közlekedése.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet a nem közérdekű erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.

(3) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra – annak megfelelő helyszíni jelzésével – a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi rendet és korlátozást határozhat meg.

88. § (1) Ha az erdőgazdálkodó használatában álló erdő vagy erdészeti magánút nem csatlakozik közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, akkor az erdőgazdálkodó kizárólag erdőgazdálkodási célú járműforgalom céljára – kiemelten az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállításához – közforgalom elől elzárt magánutat, erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, utak hiányában más használatában levő erdőt igénybe vehet. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a közforgalom elől elzárt magánutat, az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, vagy az erdőt erdőgazdálkodási célú járműforgalomra veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetve az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.

(3) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.

89. §¶

A faanyag származásának igazolása¶

90. § (1) Az erdei faválaszték közúti járművön vagy keskeny nyomtávú vasúton történő szállítását – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csak a szállítás megkezdése előtt, minden szállítmányra külön kiállított, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szállítójegy alapján lehet végezni.

(2) Nem szükséges szállítójegyet kiállítani az erdőrészleten belül végzett közelítéshez, valamint az erdőben kialakított farakodó és az erdőrészlet közötti szállításhoz, ha a készletre vétel a farakodón erdőrészletre elkülönítetten történik.

(3) A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.

(4)

90/A. § (1) Tilos forgalomba hozni azt a faterméket, amely illegális kitermelésből származik, vagy az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg.

(2) Magyarország területén való felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából faterméknek harmadik országból vagy más tagállamból történő behozatala esetén az import okmányokhoz, szállítmányt kísérő dokumentációkhoz mellékelni kell a nyomon követhetőséget, illetve a származást igazoló dokumentumokat, továbbá import esetén az exportőr nyilatkozatát arról, hogy az nem illegális kitermelésből származik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentációnak a származási ország nyelvén kívül angol vagy magyar nyelven is rendelkezésre kell állnia. A dokumentációnak tartalmaznia kell a fatermék előállítása során felhasznált faanyag kitermelési helyét, tudományos nevét és mennyiségi adatait.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak betartásért az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.

(5) E törvényben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt, a fatermék nyomon követhetőségére vonatkozó előírások, kötelezettségek betartásának elmulasztása, vagy megszegése esetén vélelmezni kell, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik.

(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, eljárások, nyilvántartások, valamint az azokat alátámasztó, egymásnak egyértelműen megfeleltethető származást igazoló dokumentumok zárt rendszerét (kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás) kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(7) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője köteles

• a) a (6) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrizni és azokat, valamint az erdészeti hatóság kérésére annak hivatalos,, magyar nyelvű fordítását felhívásra haladéktalanul az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátani,
• b) igazolni, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális kitermelésből származó fatermék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében, a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit, illetve a kockázat mértékét az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak alapján hozta meg, illetve csökkentette,
• c) a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni,
• d) az erdészeti hatósággal együttműködni, ellenőrzését tűrni és elősegíteni,
• e) az e törvény hatálya alá tartozó fatermék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez a szükséges dokumentációkat, információkat megőrizni, ezeket a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátani, vagy ezek beszerzését elősegíteni,
• f) a faterméket a forgalomból kivonni, visszahívni, valamint egyidejűleg tájékoztatni az erdészeti hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a fatermék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

90/B. § Az ellenőrző szervezet haladéktalanul köteles az erdészeti hatóságot értesíteni, ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjénél végzett tevékenysége vagy ellenőrzése során az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak a megsértését észleli.

90/C. § (1) A törvény hatálya alá tartozó faanyagok és termékek származási igazolásának rendjét az állam a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével biztosítja, amely kiterjed

• a) az illegális kitermelések megakadályozásával összefüggő tevékenységekre,
• b) a fatermékek forgalomba hozatalára, feldolgozására és kereskedelmére,
• c) a fatermékek belföldi szállítására, az ország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére,
• d) a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletéhez szükséges adatokra és nyilvántartásokra,
• e) az ellenőrző szervezetek működésének vizsgálatára.

(2) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét az erdészeti hatóság látja el, amelynek keretében

• a) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint szervezi, irányítja, felügyeli a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, a jogszabályok előírásainak betartását,
• b) végzi az ellenőrző szervezetek és a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelő működésének ellenőrzését,
• c) a fatermékek vonatkozásában az azonosság és nyomon követhetőség érdekében ellenőrzi
• ca) a kísérő okmányokat, dokumentációkat, nyilvántartásokat,
• cb) az importot,
• cc) a feldolgozást, felhasználást, belföldi szállítást,
• cd) a működési, illetve kereskedelmi engedélyekben foglaltak betartását.

90/D. § Az állam az éves költségvetési törvényben meghatározott módon a központi költségvetésben biztosítja a faanyag kereskedelmi lánc nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

90/E. § (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza

• a) a kiadott regisztrációs számot, illetve technikai azonosító számot,
• b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát,
• c) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosító számát, bankszámlaszámát,
• d) gazdálkodó szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosító számát, bankszámlaszámát,
• e) a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó ténylegesen végzett tevékenységeit, azok telephelyenkénti elkülönítésével,
• f) a faanyag kereskedelmi lánc felügyelete keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen.
• g) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény hatálya alá tartozó erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a) és e) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

90/F. § (1) Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, vagy amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a tevékenység megkezdése előtt a 90/E. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon erdőgazdálkodóra, aki kizárólag Magyarország területén végzett erdőgazdálkodási tevékenysége keretében erdei faválasztékok előállítását és értékesítését végzi.

(2) Az erdészeti hatóság hivatalból, a bejelentésre kötelezett ügyfél esetében annak, bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg technikai azonosító számot állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a technikai azonosító számmal rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet, akkor a technikai azonosító szám egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt faanyag kereskedelmi lánc szereplő adatait az erdészeti hatóság 5 évig köteles megőrizni.

(3) A technikai azonosító számmal rendelkező ügyfél köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, valamint a jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás megindulását.

(4) A faanyag kereskedelmi lánc regisztrált szereplője a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc regisztrált szereplőjét kötelezettsége teljesítésére felhívja. A változásbejelentési kötelezettség teljesítésének ismételt elmaradása esetén az erdészeti hatóság az ügyfelet a nyilvántartásából törli.

(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a 90/E. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóság részére.

(7) Az erdészeti hatóság a nyilvántartásba vételt követően a honlapján elérhető elektronikus felületen, kereshető formában közzéteszi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a 90/E. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosító adatait, és a 90/E. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységeit, valamint ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplője

• a) természetes személy, annak nevét, lakcímét, születési helyét és dátumát,
• b) gazdálkodó szervezet, annak cégnevét, adószámát és székhelyét.

90/G. § (1) Az erdészeti hatóság részére a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatban, a 90/C. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, megkeresésre át kell adni, vagy rendszeres adatigénylés esetén közvetlen – elektronikus úton történő – hozzáféréssel kell biztosítani

• a) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–e), g), h), m) – ide nem értve azon adatot, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve – és p) pontjában foglalt adatokat;
• b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap adatait;
• c) az állami adó- és vámhatóság által vezetett, az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősülő adózó azonosítására vonatkozó, valamint köztartozás-fizetési kötelezettségének elmaradásával kapcsolatos adatokat;
• d) a piacfelügyeleti hatóság részéről az általa a 2173/2005/EK rendelet szerint kiadott FLEGT-engedélyekben szereplő adatokat;
• e) az állami adó- és vámhatóság által vezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer nyilvántartásából a fatermékek nyomon követését szolgáló adatokat;
• f) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés, (1a) bekezdés, (2) bekezdés a), c) és g) pontjai, a (3) bekezdés szerinti adatokat.

(2) Az állami, valamint az önkormányzati adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az erdészeti hatóságot a faanyag kereskedelmi lánccal összefüggő adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához, vagy a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatának ellátásához szükséges.

(3) Az erdészeti hatóság az állami, valamint az önkormányzati adóhatóság részére törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, megkeresésre, a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjével kapcsolatosan elektronikus úton adatokat ad át.

(4) Az erdészeti hatóság – a személyes adatokat is beléértve – jogosult adatokat, illetve információkat cserélni a 995/2010/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatban kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

(5) Az erdészeti hatóság a nyilvántartásokból átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat kizárólag a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatának ellátásához használhatja fel.

(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást az erdészeti hatóság részére közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával kell teljesíteni.

90/H. § Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásában előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzéseket végezhet, amelynek végrehajtása során jogosult

• a) az ellenőrzött helyiségbe, létesítménybe belépni, vagy szállítás közben ellenőrzést végezni,
• b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,
• c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,
• d) az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni,
• e) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvétel útján,
• f) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,
• g) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kivételek figyelembevételével – ellenmintát venni,
• h) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe önhatalmúlag belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

90/I. § (1) Az erdészeti hatóság – a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos eljárása során – jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis is lefoglalható vagy zár alá vehető. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

(2) A faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos ellenőrzésekhez az erdészeti hatóság a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság közreműködését igényelheti.

(3) A fatermékek forgalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében az erdészeti hatóság és a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az önkormányzati adóhatóság köteles egymással együttműködni.

90/J. § (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az erdészeti hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha az elkövetéstől számított öt év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

(3) Szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés tekintetében, amennyiben a szállítójármű üzemben tartója, annak hiányában tulajdonosa személyében változás következik be, a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett új üzemben tartót vagy tulajdonost kell jogutódnak tekinteni.

(4) Ha a fa vagy fatermék a hatósági ellenőrzés vagy eljárás idején nem fellelhető, és felhasználása hitelt érdemlően nem igazolt, vélelmezni kell a fatermék kereskedelmi forgalomba hozatalát vagy továbbértékesítését.

(5) 20 köbméternél nagyobb mennyiségű erdei faválaszték tárolása esetén a faválaszték származását igazoló dokumentumokat a faanyag felhasználásig meg kell őrizni.

(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének telephelyén, tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon található fáról és fatermékről vélelmezni kell a forgalmazási célt, ha a helyszínen rendelkezésre álló nyilvántartásban nincs elkülönítve és nincs ellátva jól látható módon a forgalomba hozatalt tiltó jelzéssel.

(7) Ha az ellenőrzés alá vont fatermék legális eredete az ellenőrzés vagy az eljárás során hitelt érdemlően nem bizonyítható, a faanyagot birtokló személyt vagy szervezetet faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének kell tekinteni.

(8) Ha valamely személy, szervezet évente 50 köbmétert meghaladó mennyiségű erdei faválasztékot vásárol, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az ilyen személy, szervezet a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősül.

(9) Az illegális fakitermelésből származó vagy annak minősülő fával vagy fatermékkel végzett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység végzése esetén a jogkövetkezmények mérlegelésekor – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy annak kitermelése következtében környezeti kár keletkezett.

90/K. § (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

• a) elrendeli az e törvény hatály alá tartozó jogellenesen forgalomba hozott vagy forgalomba hozni kívánt fatermék és az ebből származó bevétel elkobzását, ha azok illegális kitermelésből származnak, vagy azok származására vonatkozóan hamis adatokat adtak meg,
• b) az elkobzott faanyagot értékesíti vagy megsemmisíti,
• c) zárlati intézkedést rendel el, melynek keretében:
• ca) a cselekményhez felhasznált szállítóeszköz használatát korlátozza, vagy megtiltja és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
• cb) elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát, kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
• cc) elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a faterméket a származási helyére,
• cd) vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését, visszavonását kezdeményezi, illetve
• ce) a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
• d)
• e) erdővédelmi bírságot szab ki,
• f) faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos tevékenységhez használt szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés alapján az erdészeti hatóság kezdeményezi a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását a közlekedési igazgatási hatóságnál.
• g)
• h)
• i)
• j) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjét azzal, hogy a szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni az erdészeti hatóságot.

(1a) Az e törvény szerinti elkobzás esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott zárlati intézkedés e törvényben foglalt szempontok alapján legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított kilencven napra vagy a zárlati intézkedés betartásához szükséges kísérő intézkedés teljesítéséig rendelhető el.

(3) Az erdészeti hatóság az illegális fakitermelés esetén a helyszínen talált faanyag elszállítását engedélyezi, ha annak tulajdonosa a faanyag felett fennálló, jogszerűen szerzett rendelkezési jogosultságát hitelt érdemlően bizonyítja.

(4) Az erdészeti hatóság az elkobzott fatermékek értékesítésére, megsemmisítésére harmadik személyt megbízhat.

(5) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett intézkedéseiről haladéktalanul értesíti a forgalomba hozásért felelős piaci szereplőt, importőrt.

(6) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete során elkobzott fatermék az értékesítés vagy megsemmisítés helyett közérdekű célra is felhasználható, illetve tulajdonjoga ingyenesen átruházható.

(7) Az erdészeti hatóság az elkobzott faanyagot szerződéssel

• a) helyi önkormányzat részére jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,
• b) közhasznú szervezet részére, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,
• c) egyház, egyházi jogi személy részére, hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi – feladatok ellátásának elősegítése érdekében

ingyenesen tulajdonba adhatja.

(8) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés e) pontja szerinti erdővédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.

(9) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés:

• a) a 90/A. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén,
• b) az (1) bekezdés c) pontja szerint elrendelt zárlati intézkedések megszegése esetén,
• c) az (1) bekezdés j) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén,
• d) az erdészeti hatóság zár alá vételt, lefoglalást vagy elkobzást elrendelő döntésének megszegése esetén.

90/L. § (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos jogkövetkezményeket megállapító végleges végrehajtható határozatának vagy végzésének kivonatát honlapján haladéktalanul közzéteszi, ha eljárása során mulasztást vagy jogszabálysértést állapít meg.

(2) A közzétett kivonatnak tartalmaznia kell:

• a) a közzététel napját,
• b) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
• c) a véglegessé válásra vagy annak hiányára történő utalást,
• d) az eljáró hatóság megnevezését,
• e) az ügy számát és tárgyát,
• f) a jogsértő faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a nevét és lakóhelyét vagy székhelyét,
• g) a vizsgált, e törvény hatálya alá tartozó fatermék nem megfelelőségére vonatkozó megállapításokat,
• h) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,
• i) a döntés rendelkező részét, ide nem értve végleges döntés esetén a jogorvoslatról szóló rendelkezést, valamint
• j) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.

(3) Az erdészeti hatóság a (2) bekezdés alapján közzétett kivonatot a közzétételtől számított 5 év elteltével vagy annak okafogyottá válásakor honlapjáról eltávolítja.

90/M. § (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége eredményes lefolytatása érdekében a faanyag kereskedelmi lánc egyes szereplőitől – legfeljebb harmincnapos – határidő kitűzésével, az előállított vagy forgalmazott fával és fatermékkel kapcsolatban írásban adatszolgáltatást kérhet.

(2)

(3) Ha a hatósági ellenőrzés keretében a vizsgálati eredmény alapján nem állapítható meg jogsértés, a hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvet nem küldi meg az ügyfél részére.

(4) Ha az ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából mintavételezett fatermék nem bizonyul megfelelőnek, akkor a vizsgálat költségeit a faanyag kereskedelmi lánc azon szereplője köteles megfizetni, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták.

(5) A faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét ellátó erdészeti hatóság eljárásában hozott, az 5. § 41. pont szerinti zárlatot elrendelő végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

90/N. § Az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Az erdő látogatása¶

91. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

• a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
• b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(1a) Az állam illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.

(1b) Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.

(1c)

(1d) A megjelölt turista- vagy kerékpáros utak kereszteződésén a lovas kizárólag lépésben haladhat át.

(1e) Az erdőben sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos.

(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.

(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.

(4) Az erdő látogatója

• a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
• b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

(5) Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe

• a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
• b) az erdőrezervátum magterülete.

(6) Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt szakaszon lehet igénybe venni.

(7) Kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni.

92. § (1) Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a 300 W teljesítménynél nagyobb névleges teljesítményű motorral rendelkező kerékpárt is – közlekedni csak

• a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
• b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
• c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton

szabad.

(2) Erdőben erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.

(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.

(4) Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.

(5)

92/A. § Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.

93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

• a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
• b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
• c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
• d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
• e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.

(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(2a) Lovas vagy technikai sportverseny rendezéséhez

• a) védett természeti területen lévő erdőben a Tvt.-ben meghatározottak szerint,
• b) védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdőben az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló rendeletben meghatározottak szerint

a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.

(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.

(5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.

(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.

94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás

• a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
• b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.

(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával – a (2a) és (2b) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

(2a) Társas vadászat esetén a korlátozás – a társas vadászattal érintett erdőterületre – a vadászati hatósághoz bejelentett időpontot megelőző naptól a társas vadászat tervezett napjának végéig szólhat.

(2b) Egyéni vadászat esetén a korlátozás

• a) adott nap 16.00 órától másnap 9.00 óráig szólhat, és
• b) nem terjedhet ki a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerinti turistaútvonalak területére.

(3) A Magyar Honvédség szervezetei az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság tájékoztatása mellett korlátozhatják a honvédelmi rendeltetésű erdő látogatását, valamint annak területére való bármilyen célú belépést, ha a területen folyó katonai tevékenység az élet-, baleset-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy az ott tartózkodás a katonai tevékenységet akadályozza.

(4) Katonai lőterek és gyakorlóterek biztonságos üzemeltetése érdekében a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok az erdő látogatását, valamint az erdőben végzett tevékenységet a szükséges mértékben nem honvédelmi rendeltetésű erdő esetén is korlátozhatja.

95. § (1)

(2)

(3) Az erdő egyes részei látogatásának

• a) a 94. § (1) bekezdése szerinti korlátozását az erdőgazdálkodó,
• b) a 94. § (2) bekezdése szerinti korlátozását a vadászatra jogosult

akkor köteles előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.

(5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.

(7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót vagy a vadászatra jogosultat a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

X. Fejezet — AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA,¶

AZ ERDŐ ŐRZÉSE

Az erdészeti munkák szakmai irányítása¶

97. § (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében erdészeti szakirányítót kell alkalmaznia.

(2) Erdészeti szakirányító alkalmazásának minősül

• a) ha az erdőgazdálkodó – jogi személy esetén törvényes képviselője, vagy személyesen közreműködő tagja – jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben,
• b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében történő alkalmazása,
• c) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása,
• d) az őstermelők családi gazdasága erdőgazdálkodásában a tag személyes közreműködése, amennyiben a tag az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet

[az a)–d) pont a továbbiakban együtt: alkalmazott szakirányító].

(3) Erdészeti szakirányításra jogosult

• a) az erdészeti szakszemélyzet, illetve
• b) az erdészeti szakirányító vállalkozás.

(4) Aki az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában letelepedett, ott jogszerűen erdészeti szakirányító tevékenységet folytat és Magyarország területén, határon átnyúló szolgáltatásként kíván erdészeti szakirányítási tevékenységet végezni, annak meg kell felelnie az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek.

(5) Az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdészeti szakirányítási feladatait erdészeti szakszemélyzete útján látja el.

(6) Az erdészeti szakirányító az erdőgazdálkodás szakszerűségét

• a) az erdőgazdálkodás szakmai szabályainak,
• b) az erdő fennmaradásához és védelméhez, a fenntartható tartamos erdőgazdálkodáshoz fűződő közérdeknek, valamint
• c) az erdőgazdálkodó érdekének és kinyilvánított akaratának

megfelelően biztosítja.

(7) Az erdészeti szakirányításra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(8) A szakirányítói tevékenység ellátása során az erdészeti szakirányító köteles megtagadni az alkalmazója utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik. Ha az utasítás az alkalmazója érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az erdészeti szakirányító erre a körülményre köteles az alkalmazója figyelmét felhívni.

(9) Az erdőgazdálkodó az általa alkalmazott szakirányítónak, továbbá a szakirányító vállalkozás a szakszemélyzetének késedelem nélkül rendelkezésére bocsátja a szakirányítási tevékenység ellátásához szükséges, a szakirányított területen az erdőgazdálkodást befolyásoló minden információt, így különösen, ha

• a) hatósági korlátozásról, tilalomról vagy intézkedésről, vagy
• b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról

tudomást szerez.

(10) Az állam a 100%-os tulajdonában nem álló erdőben felmerülő erdészeti szakirányítás költségeihez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul.

Az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás kötelezettségei, jogosultságai, valamint nyilvántartása¶

97/A. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során

• a) ellátja az erdőben jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását, valamint
• b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az alkalmazóját haladéktalanul értesíti, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködik.

(2) Az alkalmazott szakirányító az (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl

• a) az erdőgazdálkodó részére szakmai tájékoztatást és tanácsot ad a jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében,
• b) az erdőgazdálkodót szakmai kérdésekben képviseli a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,
• c) a tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatja,
• d) az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve azt elektronikus úton benyújtja, valamint
• e) kiállítja a műveleti lapot.

(2a) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező

• a) jogosult erdészeti szakszemélyzet,
• b) erdészeti tudományos fokozattal rendelkező személy, vagy
• c) erdészeti hatósági, illetve erdészeti igazgatási feladatot ellátó személy

a (3) bekezdésben foglalt tevékenységek elvégzésére jogosult.

(3) A (2a) bekezdésben meghatározott személy jogosult

• a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére,
• b) termőhelyfeltárási szakvélemény készítésére,
• c) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, illetve azok tartozékai tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,
• d) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre,
• e) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,
• f) közjóléti létesítmény létesítési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére, valamint
• g) örökerdő fenntartási terv, átalakítási terv és erdőfelújítási terv készítésére.

98. § (1) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti szakirányítói névjegyzéket vezet.

(1a) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:

• a) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
• b) születési hely, idő,
• c) anyja neve,
• d) lakcím vagy tartózkodási hely,
• e) adóazonosító jel,
• f) levelezési cím,
• g) telefonszám, e-mail-cím,
• h) az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai:
• ha) jogosult erdészeti szakszemélyzet,
• hb) felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet,
• hc) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
• i) nyilvántartási kód,
• j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,
• k) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók,
• l) a továbbképzéseken megszerzett kreditpontok,
• m) szakirányítói státusz („érvényes”, „tevékenységtől eltiltott”, „szünetelő”).

(1b) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:

• a) egyéni vállalkozó esetében:
• aa) családi és utónév,
• ab) székhely,
• ac) telephely,
• ad) levelezési cím,
• ae) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,
• af) adószám,
• b) jogi személy esetében:
• ba) szervezet megnevezése,
• bb) székhely,
• bc) telephely,
• bd) képviselő neve,
• be) adószám,
• c) nyilvántartási kód,
• d) erdészeti szakirányító vállalkozás kiemelt besorolása (erdőgazdálkodásra jogosult),
• e) erdészeti szakirányító vállalkozás által alkalmazott erdészeti szakszemélyzet azonosító adatai, valamint
• f) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazott szankciók,
• g) szakirányítói státusz („érvényes”, „tevékenységtől eltiltott”, „szünetelő”).

(1c) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az (1a) bekezdés h)–m) pontjában, valamint az (1b) bekezdés c)–g) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1d) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék adatai országosan vezetettek, – az (1a) bekezdés b), c) és e) pontban foglaltak kivételével – nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – betekintés biztosítható, és szemlemásolat adható.

(1e) A névjegyzékben szerepelő személy a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.

(1f) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult

• a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szemben,
• b) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van,
• c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, valamint egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(3) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és rendészeti feladatot ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az intézkedés elleni panasz tekintetében a munkáltató helyett az erdészeti hatóság jár el.

(4)

(5)

99. §¶

100. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személy.

(2) Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelheti.

100/A. §¶

100/B. §¶

101. §¶

Bejelentési kötelezettség¶

102. § Jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.

XI. Fejezet — AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS¶

103. § (1) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.

(1a) Ha a miniszter által vezetett minisztériumban erdészeti hatósági, illetve erdészeti igazgatási feladatkört ellátó, egyenruha viselésére jogosult személy kormányzati szolgálati jogviszonya

• a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
• aa) 89. § (3) bekezdés a), e) vagy g) pontja alapján szűnik meg,
• ab) 104. § (1) bekezdés a), c–e), g)–i), k) vagy m) pontja alapján szűnik meg, vagy
• ac) 105. § (1) bekezdés a) pontja, 107. § (1) bekezdés a)–c), e) pontja, 107. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján kerül megszüntetésre,

az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen a jogosult,

• b) a Kit. 104. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnik meg, az egyenruha a kihordási idő vizsgálata nélkül térítésmentesen az örökös

tulajdonába kerül.

(2) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, valamint az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.

(3) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy helyszíni intézkedésként jogosult

• a) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni, valamint
• b) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.

(4) Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles

• a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,
• b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,
• c) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van,
• d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében,
• e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(5) Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(6) Az erdészeti hatósági rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

104. § Ha az erdészeti hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az erdészeti hatóság

• a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
• b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos

rendelkezéseit is alkalmazza.

Eljárási szabályok¶

104/A. § (1) E törvényben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek közül

• a) az erdészeti hatóság
• aa) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában,
• ab) a 15. § (4) bekezdésében, valamint
• ac) a 41. § (1) bekezdésében,
• b) a természetvédelmi hatóság
• ba) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 11. § (2) bekezdésének c) pontjában,
• bb) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 12. § (3) bekezdésében,
• bc) a 27. § (3) bekezdésében, valamint
• bd) Natura 2000 hálózat részét képező területen a 76/C. § (5) bekezdésében

foglalt bejelentések esetében a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésekre vonatkozó szabályozása nem vonatkozik.

105. § (1) Erdészeti hatósági eljárásban

• a) az erdészeti hatóság az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel írásban tart kapcsolatot,
• b) kérelmet előterjeszteni csak írásban lehet,
• c) döntést szóban közölni nem lehet,
• d) hatósági ellenőrzést az ügyfél nem kérhet,
• e) szünetelés nem kérhető.

(2) Erdészeti hatósági eljárásban a hatóság az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. §-ában foglalt esetben két alkalommal hiánypótlásra hívhatja fel.

(3) Erdőtelepítés vagy erdőfelújítás befejezetté nyilvánítására irányuló eljárás ügyintézési határideje az érintett erdőtelepítés vagy erdőfelújítás műszaki átvételekor kezdődik.

(4) Az ügyintézési határidő

• a) erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárás esetén – az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével – hatvan nap,
• b) a körzeti erdőtervezési eljárás és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárás esetén százhúsz nap.

(5)

(6) Sommás eljárás nem alkalmazható

• a) az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,
• b) jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,
• c) az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,
• d) az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,
• e) az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,
• f) az erdőterv módosítására, és
• g) a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére

irányuló eljárásban.

(7) Az erdő igénybevételének engedélyezésére vagy elvi engedélyezésére irányuló eljárásban súlyos eljárási jogszabálysértésként semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.

(8) Bírság kiszabására, illetve a 72. § (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírására irányuló eljárásban, ha a döntésre az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor, és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.

(9)

(10) A miniszter az e törvényben foglalt hatósági nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a Dáptv.-ben foglaltakkal összhangban hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (a továbbiakban: Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer) működtet.

(11) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely eljárás lefolytatására vonatkozóan az Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer használatát írja elő, akkor az eljárásban

• a) az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtja be,
• b) a hatóság és a szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, továbbá
• c) az ügyfél és a szakhatóság az érintett hatósági nyilvántartás számára nyilvános adataiba elektronikus úton betekinthet.

Nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok¶

105/A. § (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokban szereplő közhiteles adatokról az erdészeti hatóság kérelemre adatot szolgáltat annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, illetve akinek az adat megismeréséhez jogos érdeke fűződik. A jogos érdek fennállását annak kell igazolnia, aki az adatszolgáltatást erre a körülményre hivatkozva kéri.

(3) Az erdészeti hatóság a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokhoz, bejelentésekhez kapcsolódóan az erdő, szabad rendelkezésű erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület, illetve fásítás ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának, vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jogosultjának, valamint a bejelentőnek az alábbi személyes adatait kezeli:

• a) természetes személyazonosító adatok,
• b) lakcím, székhely,
• c) adóazonosító jel, adószám,
• d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,
• e) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám.

(4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatok legfeljebb 10 évig kezelhetőek.

(5) Az erdészeti hatóság a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a tulajdoni lapon szereplő személyes adatait – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott formában és módon – jogosult az ingatlanügyi hatóságtól átvenni.

(5a) Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(6) Az erdészeti hatóság jogosult

• a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a nyilvántartott természetes személy erdőgazdálkodó természetes személyazonosító adataira, lakcímére, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására;
• b) az állami adóhatóságtól az adózó adóazonosító jelére, illetve adószámára;
• c) a közlekedési igazgatási hatóságtól – az engedély nélküli fakitermeléssel összefüggő feladatai ellátásához szükséges mértékben – a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő jármű
• ca) tulajdonosának (üzemben tartójának) természetes személyazonosító adataira, lakcímére, állampolgárságára (hontalanságára), egyéni vállalkozó esetében – kérelmére – székhelyére, telephelyére, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezésére, székhelye (telephelye) címére, cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számára,
• cb) tulajdonjog-átruházásának időpontjára, a tulajdonosváltozás bejelentésének tényére és időpontjára;
• d) a rendőrségtől – az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges mértékben – az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a rendőrség által rendészeti feladatot ellátó személyként nyilvántartásba vett erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet természetes személyazonosító adataira, valamint a szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámára

vonatkozó adat igénylésére.

(7) Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkező változások bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás tartalmaz közhitelesen, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a bejelentésre kötelezett személy kéri – a bejelentési kötelezettségre meghatározott határidőben értesíti az erdészeti hatóságot.

(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként informatikai hálózaton keresztül az erdészeti hatóság számára a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében díj, költség és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.

(9) A (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.

(10) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (8) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.

Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj¶

105/B. § (1) Az e törvényben foglalt, kérelemre induló eljárásokért – beleértve a szakhatósági eljárásokat – valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az alábbi eljárásokban:

• a) erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból történő törlése,
• b) erdőgazdálkodói nyilvántartás adatainak módosítása,
• c) erdő rendeltetésének megállapítása vagy törlése,
• d) erdő üzemmódjának módosítása,
• e) átmeneti erdőterv kérelme,
• f) erdőterv módosítása,
• g) erdő, szabad rendelkezésű erdő átminősítése.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságoknak az e törvényben foglalt eljárásokért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie.

Az erdészeti hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok¶

105/C. § (1) Part- vagy töltésvédelmi, árvízvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a (2) bekezdés szerinti eljárásban

• a) az erdészeti hatóság eljárásában
• aa) a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében a területi vízügyi hatóságot,
• ab) a vízvédelem tekintetében a területi vízvédelmi hatóságot,
• b)

szakhatóságként kell bevonni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóság

• a) fásítás faállománya felszámolásának előírására,
• b) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
• c) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, fennmaradásának vagy a rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,
• d) az erdőterv meghatározására,
• e) az erdőterv módosítására,
• f) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,
• g) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,
• h) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedélyezésére,
• i) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére,
• j) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,
• k) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,
• l) cserjék kivágásának engedélyezésére

irányuló eljárás esetén, szakhatósági eljárása során vizsgálja, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv az árvízvédelem és a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) A területi vízügyi hatóság, a területi vízvédelmi hatóság, az országos vízügyi hatóság, valamint az országos vízvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.

105/D. § (1) A honvédelemért felelős minisztert szakhatóságként kell bevonni

• a) honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén
• aa) fásítás faállománya felszámolásának előírására,
• ab) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
• ac) erdő felnyitott erdőként történő fenntartásának engedélyezésére és előírására, felnyitott erdő helyreállításának előírására.
• ad) erdőben fátlan állapot kialakításának és fenntartásának engedélyezésére, fátlan állapot fenntartásának előírására, fátlan állapotban tartott erdő helyreállításának előírására,
• ae) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, fennmaradásának vagy rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,
• af) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,
• ag) az erdőterv meghatározására,
• ah) az erdőterv módosítására,
• ai) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,
• aj) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,
• ak) az erdő igénybevételének engedélyezésére,
• al) az erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására,
• am) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,
• an) a járműközlekedésre használható út kijelölésére, és
• ao) a lovas és technikai sportverseny rendezésének engedélyezésére, valamint
• b) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén található erdő, valamint a ba) és bb) alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek esetén
• ba) fásítás faállománya felszámolásának előírására,
• bb) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
• bc) az erdőterv meghatározására,
• bd) az erdőterv módosítására,
• be) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, és
• bf) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére

irányuló eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

(2) A honvédelemért felelős miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.

XII. Fejezet — JOGKÖVETKEZMÉNYEK¶

Az erdészeti hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények¶

105/E. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a jogsértőt tevékenységétől eltilthatja, intézkedéseket hozhat, továbbá bírságot szabhat ki.

(2) Az erdészeti hatóság eltiltásként a tevékenység korlátozását vagy felfüggesztését továbbá az erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás erdészeti szakirányítói névjegyzékből törlését, kiemelt besorolása törlését illetve újrabejegyzési tilalmát rendelheti el.

(3) Az erdészeti hatóság szankció kiszabása mellett kötelezheti a jogsértőt

• a) erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettség adására,
• b) a 106. § alapján elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére,
• c) faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárásban a 90/K. § (1) és 90/F. § (5) bekezdése szerinti intézkedés megtételére.

(4) Ha a jogsértés elbírálásakor hatályban lévő jogszabály szerint a cselekmény már nem jogsértő, vagy enyhébben bírálandó el, mint a jogsértés elkövetése idején hatályos jogszabály szerint, akkor az elbíráláskor hatályos jogszabályt kell alkalmazni.

(5) Az erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás tevékenység végzésétől történő eltiltása a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb egy évre szólhat.

105/F. § A jogkövetkezmény alkalmazásáról az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt:

• a) a biológiai sokféleségben okozott kár, ideértve a károsodás elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek,
• b) jogosulatlan fakitermelés esetén az ilyen módon kitermelt fa értéke,
• c) a fakitermelés saját tulajdonú vagy gazdálkodású területen történt-e,
• d) az Adattárral való összhang megléte, valamint
• e) a szerkezetromlás, illetve a természetességi állapotban bekövetkezett romlás mértéke.

Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység¶

106. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény hatálya alá tartozó területen – az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mint erdőgazdálkodó használatában álló terület kivételével – a halaszthatatlanul szükséges erdőgazdálkodási tevékenységet elrendeli, ha ennek elmaradása az erdő, fásítás fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, az erdő rendeltetésének betöltését akadályozza

• a) az erdőfelújítás megkezdésére vagy pótlására vonatkozó határidő túllépésekor, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási biztosíték nyújtásra kötelezését követő év május 15-ig nem teljesítette az elsőkivitelt vagy a pótlást,
• b) fennmaradási engedély hiányában az erdő engedély nélküli igénybevétele, vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdő helyreállítására,
• c) az a)–b) pontoktól eltérő más jogsértés esetén, ha az erdőgazdálkodó – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén földhasználó – e törvény szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
• d) erdőgazdálkodó hiányában az erdő felújítása, az erdőt érő súlyos károsító hatás vagy káros tevékenység elleni védekezés és a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolása érdekében.

(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére az erdészeti hatóság

• a) az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetekben az erdőgazdálkodót – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén a földhasználót –, ennek hiányában a föld tulajdonosát,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az ismert igénybevevőt, ennek hiányában a nyilvántartott erdőgazdálkodót, erdőgazdálkodó hiányában a föld tulajdonosát,
• c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a föld tulajdonosát

kötelezi.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, a cselekmény végrehajtását az erdészeti hatóság az Ákr. 134. § (1) bekezdésében meghatározott, végrehajtást foganatosító szervnek (a továbbiakban: végrehajtó szerv) foganatosításra átadja.

(4) Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének nem akadálya az, hogy a kötelezett bírságfizetési, erdővédelmi járulék fizetési vagy erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy a jogsértés továbbra is fennáll.

(5) Az erdészeti hatóságnak az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységről hozott döntésében meghatározott teljesítési határidő – az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott döntés kivételével – nem lehet kevesebb 30 napnál és nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(6) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatban rendelkezni kell

• a) az érintett terület azonosításáról, erdészeti-, valamint ingatlan-nyilvántartás szerinti azonosító adatai, területének nagysága és térbeli azonosítói meghatározásával,
• b) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésének az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított határidejéről,
• c) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység jegyzék szerinti tétel sorszámáról, a tevékenység leírásáról, mennyiségéről, valamint szükség szerint további előírásokról a teljesítés módját illetően,
• d) az arról szóló tájékoztatásról, hogy az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység önkéntes teljesítése hiányában végrehajtás elrendelésének van helye és az elrendelt cselekményeket a végrehajtó szerv foganatosítja.

(7) Az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerint szükséges tevékenységeket az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által közzétett, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység legmagasabb szolgáltatási egység díjairól szóló miniszteri közleményben foglalt szolgáltatási tételszámmal, tevékenység leírással, és mennyiségi egységben az érintett terület azonosítóihoz rendelt módon határozza meg.

(8) Az erdő engedély nélküli igénybevétele esetén a helyreállításra irányuló tevékenységek meghatározása során az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő más, az erdő funkció helyreállításához elengedhetetlenül szükséges tevékenységet is előírhat.

(9) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot – ha a határozatnak nem ő a kötelezettje – a föld tulajdonosával is közölni kell.

106/A. § A 106. § (1) bekezdés a), c) és d) pontján alapuló közigazgatási döntés végrehajtására irányuló eljárásban a cselekmény foganatosításában közreműködő, erdőgazdálkodási szakértelemmel rendelkező szervezetként a szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott, és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 123. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság által vezetett, közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, felhívásra ajánlatot tevő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást (a továbbiakban: kijelölt szakirányító vállalkozás) kell kijelölni, a tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében. Amennyiben a tevékenység jellege indokolja, a 106. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt cselekmény foganatosításában erdészeti szakirányító vállalkozás közreműködhet.

106/B. § (1) A rendelkezésre álló erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéül az elrendeléssel egy időben igénybe veszi.

(2) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság

• a) ha pénzbeli letétként áll rendelkezésre, a végrehajtó szervnek 30 napon belül átutalja,
• b) ha az a) ponttól eltérő módon nyújtották, a végrehajtó szervre mint jogosultra engedményezi.

(3) Ha a végrehajtás során fakitermelés történik, az azzal kapcsolatos bevételek elszámolása nem mellőzhető.

(4) Ha a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit vagy a cselekmény végrehajtása foganatosításának költségeit, a különbözetet a kötelezett részére ki kell adni.

106/C. § (1) A végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségnek a kijelölt szakirányító vállalkozás általi teljesítése ellenőrzésében az erdészeti hatóság közreműködik. A teljesítés készre jelentéséről a végrehajtó szerv értesítést küld az erdészeti hatóságnak, amely a teljesítés erdőgazdálkodási jogszabályoknak való megfelelését, szakszerűségét a helyszínen ellenőrzi, valamint a teljesítés mennyiségi és minőségi megfelelőségéről nyilatkozik. Fahasználat esetén a kitermelt faanyag mennyiségét, minőségét, választékát – a kijelölt szakirányító vállalkozás nyilatkozata alapján – az erdészeti hatóság ellenőrzi és jegyzőkönyvbe veszi.

(2) A kijelölt szakirányító vállalkozás jogosult a teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzésén jelen lenni. A teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzéséről az erdőt igénybevevő, az erdőgazdálkodó, a földhasználó és a föld tulajdonosa előzetes értesítése mellőzhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban meghatározott teljesítés-ellenőrzési határidőtől eltérően – az erdészeti hatóság az értesítés írásbeli közlését követő 30 napon belül végzi el a teljesítés ellenőrzését a helyszínen. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság a végrehajtó szervnek, valamint a kijelölt szakirányító vállalkozásnak a helyszíni vizsgálattól számított 8 napon belül küldi meg. A szakirányító vállalkozás a jegyzőkönyvre 8 napon belül írásban észrevételeket tehet.

(4) A teljesítés erdészeti hatóság általi ellenőrzéséről jegyzőkönyvet – erdősítés esetén műszaki átvételi jegyzőkönyvet – kell felvenni, amelynek a végrehajtható határozatban foglalt azonosító adatokkal és tételek szerinti bontásban tartalmaznia kell az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvételét vagy a teljesítési hibákat.

(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzése során az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet elvégző kijelölt szakirányító vállalkozás a feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. A belépésre és a cselekmények végzésére való jogosultságát a szakirányító vállalkozás kérésre köteles igazolni.

(6) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet kultúrnövény vagy a területre a belépést és a munkavégzést akadályozó vagyontárgy károsodása nélkül nem lehet elvégezni, az érintett kultúrában okozott károkért és vagyontárgyakért kártalanítás nem követelhető.

(7) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység fakitermelésre irányul vagy a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv lefoglalja. A kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv árverésen kívül is értékesítheti vagy a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8) Ha a kitermelt faanyag elszállítása jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettség teljesítéséhez halaszthatatlanul szükséges, a faanyagot el kell szállítani, azzal, hogy a faanyag elszállításának költségei a kötelezettet terhelik.

(9) Ha a kitermelt faanyagot a (8) bekezdés alapján elszállítják, a faanyag tulajdonjoga ellenérték nélkül a 90/K. § (7) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezetek bármelyikére átruházható.

Az erdővédelmi bírság¶

107. §¶

108. § (1) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki

• a) az erdő biológiai sokféleségére, természetességére vagy természetszerűségére, termőképességére, felújuló képességére, életképességére vonatkozó előírásokat megszegi vagy az erdő rendeltetéseinek betöltését veszélyezteti vagy akadályozza;
• b) az erdőben a fakitermelésre, illetve az erdei haszonvételek gyakorlására vonatkozó jogszabályt, hatósági döntésben előírt kötelezettséget megszegi;
• c) az erdőben az erdősítésre vonatkozó szabályokat megszegi és a 72. § (1a) bekezdése szerinti erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettségének nem, vagy nem teljes mértékben, illetve késedelmesen tesz eleget;
• d) az e törvényben, illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy az e törvény alapján engedélyhez, bejelentéshez vagy a tulajdonos hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, bejelentés, illetve hozzájárulás nélkül, vagy az engedélyben, illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság döntésében foglaltaktól eltérően hajtja végre.

(2) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki az erdő e törvény szerinti igénybevételére vonatkozó szabályokat megszegi.

(3) Az erdészeti hatóság saját észlelése vagy a természetvédelmi hatóság, illetve az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha a vadászható vadfajok által az erdő felújítása, illetve felújulása veszélybe kerül, valamint ha az erdő faegyedei dörzsölés vagy hántás miatt súlyosan károsodtak.

(4) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában megállapított, faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységgel kapcsolatos előírást, illetve az erdészeti hatóság zárlati intézkedést elrendelő döntését megszegi.

109. § (1) Az erdővédelmi bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén, illetve folytatólagos károkozás vagy ismételten megállapított azonos jogsértés esetén ismételten ki kell szabni.

(2) Az erdészeti hatóság a bírság kiszabását mellőzheti vagy a kiszabható bírság összegét korlátlanul enyhítheti, ha az erdőgazdálkodó megsérti a fakitermelésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, de ezzel összefüggésben olyan fakitermelést végez, amely az Adattárban vagy az erdőtervben szerepel, illetve végleges és végrehajtható hatósági döntésben engedélyezett.

109/A. § Az erdészeti szakszemélyzettel szemben, szakirányítói minőségében végzett tevékenysége szabályainak megszegéséért vagy mulasztásért a 108. § szerinti erdővédelmi bírság önálló kiszabásának helye nincs. Az erdészeti szakszemélyzettel szemben a szakirányítói tevékenység szabályainak megszegése vagy mulasztás miatt az erdészeti hatóság önálló jogkövetkezményeket alkalmaz.

110. § (1)

(2)

(3) A figyelmeztetés alkalmazása kizárt

• a) a 108. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetek közül a fakitermelésre vonatkozó előírások megsértése,
• b) a 111. § (3) bekezdése szerinti súlyos károsítás

esetén.

(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az erdészeti szakszemélyzettel vagy erdészeti szakirányító vállalkozással szemben, ha a szakmai szabályok súlyos megszegése miatt tevékenységtől történő eltiltásnak van helye.

111. § (1)

(2) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeleti eljárásban történő közigazgatási bírság kiszabása esetén az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:

• a) a környezeti kár,
• b) a fatermék értéke, mennyisége,
• c) az adóveszteség,
• d) a gazdasági kár,
• e) a jogsértő állapot időtartama és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása, valamint annak gyakorisága,
• f) a jogsértéssel elért előny,
• g) az eljárás alá vont személy vagy szervezet gazdasági súlya,
• h) a jogsértés elkövetőjének az eljárás során tanúsított együttműködő magatartása vagy annak hiánya.

(3) A 108. § (3) bekezdése esetében a közigazgatási bírság mértékének megállapítása tekintetében súlyos károsításnak minősül, ha

• a) az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;
• b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került;
• c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,5 hektárt meghaladó nagyságú egybefüggő területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak.

111/A. § (1) Az erdészeti hatóság az általa határozattal kiszabott bírságokról hatósági nyilvántartást vezet az alábbi adattartalommal:

• a) bírsággal sújtott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,
• b) bírsággal sújtott személy erdőgazdálkodói kódja (erdőgazdálkodó esetén),
• c) bírsággal érintett erdőrészlet azonosítója,
• d) bírság jogcíme,
• e) bírság alapja,
• f) kiszabott bírság összege,
• g) jogsértés időpontja,
• h) bírság kiszabásának ideje,
• i) bírságot kiszabó határozat ügyiratszáma, valamint
• j) bírság megfizetésének időpontja.

(2)

(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a bírság megfizetésének időpontjáig, de legalább 3 évig tartja nyilván.

Erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltás¶

111/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tevékenység végzésétől eltilthatja a tevékenység gyakorlóját, vagy megtilthatja az erdei haszonvételek gyakorlását, illetve az erdő igénybevételével, időleges igénybevételével járó, vagy az erdőben, szabad rendelkezésű erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen folyó bármilyen tevékenység végzését, ha a tevékenység

• a) nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
• b) károsítja vagy veszélyezteti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, vagy az erdei életközösséget, vagy jelentősen korlátozza az erdei haszonvételeket.

(2) Az eltiltás – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltaktól eltérően – a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra, vagy ennek hiányában legfeljebb három évre szólhat.

(3) Ha az erdészeti hatóság az eltiltás jogkövetkezményét több cselekmény elkövetése miatt több eljárásban alkalmazza, az eltiltás együttes időtartama – a 105/E. § (5) bekezdését kivéve – nem haladhatja meg összesen a három évet. Ha az erdészeti hatóság egy eljárásban bírál el több jogsértést, az eltiltásra a hatóság által megállapított tiltási időtartamok közül a leghosszabbat kell alkalmazni.

(4) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén az erdőben és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen található létesítmény teljes vagy részleges felszámolását rendelheti el, vagy a felszámolás elrendelését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezheti.

XIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Felhatalmazások¶

112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben

• a) jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat;
• b) határozza meg az erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját, valamint kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait;
• c) határozza meg az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladat- és hatáskörét;
• d) határozza meg a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályait;
• e) határozza meg az erdészeti hatósági eljárások, bejelentések részletes szabályait;
• f) határozza meg az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályai;
• g) határozza meg az erdőkezelés részletes szabályait és feltételeit;
• h) határozza meg az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének, nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének, valamint az erdészeti szakszemélyzettel és az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazható jogkövetkezmények részletes szabályait és feltételeit;
• i) határozza meg az erdészeti szakszemélyzet egyenruhájára, szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;
• j) határozza meg az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem, bejelentés, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat;
• k) határozza meg az erdőgazdálkodás korlátozása esetén fizetendő kártalanítás megállapításának részletes szabályait.
• l) határozza meg az erdészeti hatóság által alkalmazható közigazgatási szankciók alkalmazásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

• 1.
• 2. az erdészeti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó bejelentés, kérelem, valamint adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;
• 3. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat;
• 4. az erdő rendeltetése, elsődleges rendeltetése, üzemmódja meghatározásának részletes szabályait;
• 5. az erdőtervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőtervezés részletes szabályait;
• 6. az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;
• 7. az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait;
• 8. az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait;
• 9. az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működésének, valamint az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait;
• 10. az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait;
• 11. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait;
• 12.
• 13. az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait;
• 14. az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait;
• 15.
• 16. az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait;
• 17. az erdészeti szakirányítás, illetve az erdőkezelés költségeihez való hozzájárulás részletes szabályait;
• 18. az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályait;
• 19. az örökerdő, az átalakítási és az erdőfelújítási terv készítésének részletes szabályait;
• 20. az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat;
• 21. az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;
• 22. az erdő művelési ág megállapításának, megszűntetésének és az erdő megosztásának részletes szabályait;
• 23.
• 24. a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;
• 25. az erdőgazdálkodói tevékenység nyilvánossága biztosításának részletes szabályait;
• 26. a fatermék szállításának, készletnyilvántartásának részletes szabályait, a szállítójegy adattartalmára, a szállítójegy és műveleti lap, előállítására, forgalmazására, nyilvántartására, valamint alkalmasságának megfelelőségére vonatkozó előírásokat;
• 27. a szállítójegy és a műveleti lap nyomtatványok előállítására használt programokkal szembeni követelményeket, valamint ezek használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat.
• 28. e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szabályozott nyilvántartások közhiteles adattartalmát.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:

• 1. erdő terméketlen területté, illetve felnyíló erdővé minősítésének részletes szabályait;
• 2. a fátlan állapotban tartott, illetve a felnyitott erdő kialakításának és fenntartásának részletes szabályait;
• 3. az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat;
• 4. a bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:

• 1. az erdei fafajok, azon belül az őshonos fafajok, az idegenhonos fafajok, az intenzíven terjedő fafajok, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok jegyzékét;
• 2. az erdő igénybevételének részletes szabályait;
• 3. az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájakra vonatkozó különös szabályait;
• 4. az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozásainak különös szabályait;
• 5. a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályait;
• 6. az erdő természetességi állapota, természetességi állapotra vonatkozó alapelvárása meghatározásának részletes szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fokozott tűzveszély időszaka meghatározásának részletes szabályait, továbbá az erdők tűz elleni védelmét szolgáló egyéb megelőzési szabályokat és intézkedéseket.

(7)

(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait.

(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a jelentős közérdekű korlátozással, valamint az erdőgazdálkodó által kivédhetetlen károsítással érintett erdő állami tulajdonba vételének részletes szabályait.

(10) Felhatalmazást kap az aktív Magyarországért felelős miniszter, hogy a miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések¶

113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2011. december 31-ig kell elkészíteni.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti erdőtervnek minősülnek.

(5)

(6)

(7)

(8) E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti.

(9) E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes.

(10)

(11)

(12)

(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban állapítja meg az erdőtervet.

(14)

(15)

(16)

(17)

(18) Ha az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) hatálybalépése előtt e törvény alapján kiadott erdőterv lejártáig az új erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad.

(19)

(20)

(21)

(22)

(23)

(24) Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő négy éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő hét éven belül van lehetőség.

(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, vagy 2021. december 31. napját megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.

(25a) A (25) bekezdés szerinti szerződések 2021. december 31-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.

(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett földrészlet vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett földrészletre vonatkozó megbízási szerződés – ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg – ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.

(26) A módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak az erdő Adattárban nyilvántartott természetességi állapota minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(27) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet és tízezer négyzetméter kiterjedést, a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére

• a) kivezeti az Adattárból, vagy
• b) ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad rendelkezésű erdővé.

A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő négy éven belül van lehetőség.

(28) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére, de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból.

(29)

(30)

(31) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését megelőzően az erdőtervekben meghatározott, illetve az Adattárba – a körzeti erdőtervek átvezetése, vagy más eljárás során – bejegyzett erdőgazdálkodási korlátozásokat

• a) az erdőterv (13) bekezdés, a (17) bekezdés b) pontja, valamint a (30) bekezdés alapján történő kiadása során,
• b) az erdőterv új erdőgazdálkodó részére történő kiadása során,
• c) az erdőterv – akár kifejezetten e célból kezdeményezett – módosítása során, vagy
• d) a soron következő körzeti erdőtervezés során

felülvizsgálja, és a hatályos szabályozásnak megfelelően módosítja.

(32) Ha az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.

(33) Az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt kiadott erdőterv határozatban az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adat tájékoztató adat.

113/A. § (1) A 8. § (10) bekezdése szerinti épülettel vagy építménnyel (a továbbiakban: felépítmény) kapcsolatban a magyar építészetről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltakat – a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 175. § (2) bekezdése és 177. § (9) bekezdése szerinti eset kivételével – nem kell alkalmazni, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építményre vonatkozóan eljárást nem folytat le, a folyamatban lévő eljárást megszünteti.

(2) A felépítményre a magyar építészetről szóló törvény szerinti helyi építési szabályzatok, településképi rendeletek, valamint egyedi és országos településkép védelmi jogszabályok rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(3) A felépítmény ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként történő feltüntetésére, továbbá a felépítmény mindenkori tulajdonosát és egyéb jogosultját megillető jogok bejegyzésére irányuló ingatlanügyi eljárásban

• a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 29. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtására kiadott, az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó miniszteri rendeletnek az adatváltozás átvezetéséhez szükséges végleges hatósági engedélyre, jóváhagyásra és – a (4) bekezdésben valamint a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,
• b) a felépítményt tartalmazó földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telekalakítási és építési tilalmat vagy egyéb korlátozást nem kell figyelembe venni.

(4) A kérelmező a (3) bekezdés szerinti ingatlanügyi eljárásban, ha rendelkezésre áll, a felépítményre vonatkozó, építésügyi hatóság által kiadott használatbavételi engedélyt, használatbavétel tudomásulvételét igazoló okiratot, fennmaradási engedélyt vagy hatósági bizonyítványt benyújtja.

(5) A felépítmény jogi helyzetének rendezésére irányuló megállapodás, valamint a felépítmény tulajdonosát és egyéb jogosultját megillető jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti osztott tulajdon létesíthető.

(6) A (3) bekezdés szerinti ingatlanügyi eljárásban a felépítmény feltüntetésének, illetve jogok bejegyzésének az alábbi okiratok alapján van helye:

• a) a felépítmény tulajdonosát, és ha van, egyéb jogosultját megillető jogok bejegyzésére irányuló kérelem,
• b) jogszabály előírásai szerint készített és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott épületfeltüntetési változási vázrajz, és
• c) a felépítménynek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban való feltüntetése, valamint a rá vonatkozó ingatlan-nyilvántartási jogok bejegyzése felhasználási céllal, az erdészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány arról, hogy a felépítmény vagy a felépítmény miatt kialakított egyéb részlet szerepel az Adattárban vagy az erdészeti térképen.

(7) A (3) bekezdés szerinti ingatlanügyi eljárásban szükséges csatolni a felépítményt tartalmazó ingatlan felett rendelkezni jogosult nyilatkozatát arról, hogy a felépítménynek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban önálló ingatlanként történő feltüntetéséhez, továbbá a felépítmény mindenkori tulajdonosát és egyéb jogosultját megillető jogok bejegyzéséhez hozzájárul.

(8) A (6) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági bizonyítványt az építésügyi hatóság által kiadott használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló okirat, fennmaradási engedély vagy hatósági bizonyítvány hiányában, azzal azonos joghatással bíró okiratnak kell tekinteni, ha jogszabály, szerződés, egyoldalú nyilatkozat, pályázat hatósági használatbavételi vagy fennmaradási engedélyről rendelkezik.

(9) A (3) bekezdés szerinti ingatlanügyi eljárásokat 2026. december 31-ig le kell zárni.

114. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is.

(2) Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül

• a) köteles hatósági felhívást intézni az ingatlanügyi hatósághoz az ingatlan-nyilvántartásnak, valamint
• b) a települési önkormányzatot megkeresni a településrendezési eszközöknek

az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

114/A. § E törvény 8. § (1)–(7), (9), (10) és (11) bekezdése, valamint 113/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

115. § Ez a törvény a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt

• a) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• b) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokról szóló, 363/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
• c) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 607/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint
• d) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezelésről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
• e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

116. § Ez a törvény a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2009. évi XXXVII. törvényhez¶

A miniszter az állam nevében a következő gazdasági társaságok tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat:

• 1. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 2. DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 3. ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 4. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 5. Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 6. IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 7. Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 8. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 9. EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 10. Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 11. NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 12. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 13. Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 14. SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 15. Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 16.
• 17. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 18. Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 19. Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 20. Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 21. KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• 22. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság