2009. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2013. december 31.

(2) Erdei épület, valamint az olyan kilátó, amelynek a terepcsatlakozásától mért legfelső pontja az öt métert meghaladja, továbbá erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.

### Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel

18/A. § Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha az erdő használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg.

### Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei

18/B. § (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

- a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

- b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.

(2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.

(3) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzésre jogosult ügyvéd vagy közjegyző nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést.

(4) Ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet, a jogtanácsos is jogosult az ellenjegyzésre.

(5) Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetve a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

18/C. § (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

18/D. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

18/E. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.

(2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

(3) Az erdőterv-módosítási eljárás, az igénybevételi eljárás, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje – az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével – 45 nap.

(4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.

(5) Az erdészeti hatóság az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét az ügyfél előzetes értesítésének mellőzésével is ellenőrizheti.

(6) Az erdészeti szakszemélyzet névjegyzékből való törlése esetén a törlés tényét a névjegyzékben haladéktalanul fel kell tüntetni.

(7) Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást az erdészeti hatóság a bírósági eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti, ha

- a) a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát a felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja; vagy

- b) a bejegyzéssel érintett ingatlan társult erdőgazdálkodásra kötelezett legalább 25% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosai az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kezdeményezték.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az erdészeti hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége, illetve a közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az erdészeti hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.

(9) Semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság az erdő igénybevételének engedélyezéséről, elvi engedélyezéséről a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.