2009. évi XCV. törvény — mi változott? 2024. január 1.

- eb) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján vagy a kereskedőnek a fogyaszthatósági idő utolsó napját megelőző nyitvatartási napján,

- ec) 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén a minőségmegőrzési idő utolsó két hetében,

- ed) több, mint 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén – ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési idő feltüntetése – a minőségmegőrzési idő utolsó négy hetében.

### A tisztességtelen forgalmazói magatartás

- q) a terméknek – az árukészletnek a kereskedő tevékenységének beszüntetése vagy profilváltás miatt történő legfeljebb tizenöt napos és a mezőgazdasági igazgatási szervnek előzetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékű (ideértve az előre nem látható okból a kereskedő készletében felhalmozódott közeli lejáratú terméket is) termék kiárusítása esetének kivételével – a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé;

- r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj – bármilyen jogcímen történő – felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző – a felek által megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján, a terméket terhelő adómérték figyelembevétele nélkül megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű – utólagos árkedvezmény kivételével;

- s) ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét a h) pontban foglalt határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére;

- x) ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.

(2a) A kereskedő által a beszállító hozzájárulásával a végső fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának végső időpontjától számított harminc napon belül, illetve ha a kereskedőnek a 6. § (3) bekezdése szerint számított előző évi nettó árbevétele nem haladja meg a százmillió forintot, az Szt. szerinti beszámoló elkészítéshez kapcsolódó leltár elkészítését követő harminc napon belül, a kereskedőnek a nyújtott árengedményről és az azzal érintett termékmennyiségről el kell számolnia a beszállító felé.

(2c) A terméket terhelő – a (2) bekezdés e) pontjának ed) alpontja, valamint a (2) bekezdés r) pontja szerinti – adómérték összegéről a beszállító tájékoztatja a kereskedőt.

(2d) A (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása során a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem a (2) bekezdés x) pontja szerinti módon került sor, ha az eljárás megindítására a beszállító bejelentése alapján került sor, és

(2e) A (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása során az utolsó lezárt év szerinti árbevételt kell figyelembe venni azzal, hogy az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló beszállítók vagy kereskedők, továbbá közös beszerzés esetén a közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, vagy a kereskedelmi szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét egybe kell számítani.

(3) A tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazó, illetve az e törvényben szereplő tilalom megkerülésére irányuló szerződési kitétel semmis. Az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalának elmulasztása önmagában nem eredményezi az abban foglalt kitétel semmisségét.

(4) A beszállító érvényesen nem járulhat hozzá vele szemben történő tisztességtelen forgalmazói magatartás tanúsításához.

(3) A nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a kereskedő működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a kereskedőnek a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező kereskedő esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a kereskedő által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(5) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett beszállító a forgalmazói magatartás tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.