2009. évi XCV. törvény — mi változott? 2023. július 1.

A 2021. január 1. és 2023. július 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2024. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 19 változatlan sor ⋯

- ab) olyan – a kereskedő kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a kereskedővel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló, továbbá közös beszerzés esetén azzal közös beszerzési szövetséget nem alkotó – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket a kereskedőnek értékesíti;

- b) forgalmazói magatartás: a kereskedőnek, illetve a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személynek vagy szervezetnek a termék felvásárlásával, illetve értékesítésével kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása;

- c) kereskedő: olyan – a beszállító kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a beszállítóval az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ezzel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplő;

- d) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó – termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel;

- d) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, továbbá az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó termék;

- e) közeli lejáratú a termék

- ea) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában,

- eb) több, mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján,

- eb) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján vagy a kereskedőnek a fogyaszthatósági idő utolsó napját megelőző nyitvatartási napján,

- ec) 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén a minőségmegőrzési idő utolsó két hetében,

- ed) több, mint 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén – ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési idő feltüntetése – a minőségmegőrzési idő utolsó négy hetében.

⋯ 37 változatlan sor ⋯

- r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj – bármilyen jogcímen történő – felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző – a felek által megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján, a terméket terhelő adómérték figyelembevétele nélkül megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű – utólagos árkedvezmény kivételével;

- s) ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét a h) pontban foglalt határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére;

- t) a (2b) vagy a (2c) bekezdésben foglalt rendelkezés be nem tartása;

- u) összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése;

- u)

- x) ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.

(2a) A kereskedő által a beszállító hozzájárulásával a végső fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának végső időpontjától számított harminc napon belül, illetve ha a kereskedőnek a 6. § (3) bekezdése szerint számított előző évi nettó árbevétele nem haladja meg a százmillió forintot, az Szt. szerinti beszámoló elkészítéshez kapcsolódó leltár elkészítését követő harminc napon belül, a kereskedőnek a nyújtott árengedményről és az azzal érintett termékmennyiségről el kell számolnia a beszállító felé.

⋯ 114 változatlan sor ⋯

(4) A 3. § (5) bekezdése szerinti üzletszabályzatot a kereskedőnek legkésőbb 2010. február 1-jéig kell nyilvánosságra hozni és a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni.

(5) Hatályát veszti az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 10. §-a (2) bekezdésének „2009. évi” szövegrésze.

11. § E törvény a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.