2009. évi LXXIV. törvény — mi változott? 2018. január 1.

A 2015. január 1. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 80 sor került be, 47 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. január 1.)Következő módosítás (2019. április 26.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire,

- b) a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,

- c) a szociális párbeszéddel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre,

- d) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára.

- d) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára,

- e) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságra (a továbbiakban: ÁRMB).

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a 19. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.

⋯ 48 változatlan sor ⋯

- ba) amelynek – az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt – tagjai foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, vagy

- bb) amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja.

(2) Ha az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok az egyes ágazatok között – tényleges ágazati jelenlétének megfelelően – milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek az (1) bekezdésben szereplő mértéknek.

(2) Ha az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, írásban nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok az egyes ágazatok között – tényleges ágazati jelenlétének megfelelően – milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek az (1) bekezdésben szereplő mértéknek.

(3) Ha

- a) a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnek, ágazati érdekképviseletnek, illetve

- b) a munkáltatói érdekképviselet több ágazati érdekképviseletnek

is tagja, nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél milyen arányban vegyék számításba. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a szakszervezet több szakszervezeti szövetségnek is tagja.

is tagja, írásban nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél milyen arányban vegyék számításba. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a szakszervezet több szakszervezeti szövetségnek is tagja.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl az ÁPB tagja olyan ágazati érdekképviselet lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az e feltételnek való megfelelést jelenti, ha

⋯ 8 változatlan sor ⋯

8. § A 6–7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy munkáltatói érdekképviselet alapítására az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó, külön törvény szerinti feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.

9. § (1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet kezdeményezheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kezdeményezték.

9. § (1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet együttesen kérheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem működik, illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kérték.

(2) A kezdeményezést – az ágazat, valamint a kezdeményezők (4) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megjelölésével – a miniszter hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal időpontjától számított harminc napig más, e törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról a kezdeményezőket, illetve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságot (a továbbiakban: ÁRMB).

(2) Az ÁRMB a kérelmet – az ágazat, valamint a kezdeményezők (4) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megjelölésével – a miniszter hivatalos lapjában végzésben közzéteszi. A közzététel időpontjától számított harminc napig más, e törvény feltételeinek megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi szándékáról az ÁRMB-t, valamint azokat a szervezeteket, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet benyújtották.

(3) A harminc napos határidő leteltével a kezdeményező és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek ÁPB létrehozásáról állapodnak meg.

(3) A harmincnapos határidő leteltével a kérelmet benyújtó és a részvételi szándékukat bejelentő érdekképviseletek megállapodnak ÁPB létrehozásáról.

(4) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- a) a megállapodás egy-egy eredeti példányát a miniszternek és – a 21. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg – az ÁRMB-nek;

- b) az ÁPB-ben való, 6–8. § szerinti részvétel és – erre vonatkozó megállapodás hiányában – a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapításához szükséges érdekképviseleti adatokat – a 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg – az ÁRMB-nek.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjában haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni. Ha a megállapodást az érdekképviseletek hatvan napon belül nem küldik meg a miniszternek és az ÁRMB-nek, akkor azt semmisnek kell tekinteni.

(5a) Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodást az érdekképviseletek az aláírástól számított 15 napon belül nem küldik meg a miniszternek és az ÁRMB-nek, az ÁRMB az eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet visszautasítja.

(7) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodás semmis, valamint az ÁRMB eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azok bármelyikét az ÁPB létrehozását kezdeményező, illetve a részvételi szándékát bejelentő valamennyi érdekképviselet nem írta alá.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjának soron következő számában végzésben közzé kell tenni.

(7) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodás nem jön létre, valamint az ÁRMB eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azok bármelyikét az ÁPB létrehozását kezdeményező, illetve a részvételi szándékát bejelentő valamennyi érdekképviselet nem írta alá.

(8) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha egy már létrejött ÁPB tevékenységi területét valamely további nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjeszti.

(9) Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata jogerőre emelkedésének napján jön létre.

(9) Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata véglegessé válásának napján jön létre.

10. § (1) Az ÁPB-hez megalakítását követően tagként csatlakozhat minden ágazati munkáltatói érdekképviselet, illetve ágazati szakszervezet, amely megfelel az e törvényben előírt feltételeknek.

(2) A csatlakozás feltétele, hogy az ágazati érdekképviselet e szándékát jelezze az ÁPB-nek, valamint – a tagság feltételeinek igazolásához szükséges adatokkal – az ÁRMB-nek, és ez alapján az ÁRMB megállapítsa a jogosultság fennállását.

(2) A csatlakozás feltétele, hogy az ágazati érdekképviselet e szándékát írásban jelezze az ÁPB-nek, valamint – a tagság feltételeinek igazolásához szükséges adatokkal – az ÁRMB-nek, és ez alapján az ÁRMB megállapítsa a jogosultság fennállását.

11. § (1) Az ÁPB megszűnik, ha

- a) tagjai megállapodnak megszűnésében,

- b) a működési területére tartozó valamennyi ágazatot törlik a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből (a továbbiakban: TEÁOR),

- c) az egyik oldalon valamennyi ÁPB-tag tagsága megszűnik, vagy

- d) a 8. §-ban foglalt esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken.

- d) a 8. §-ban foglalt esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken,

- e) a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti eljárás iránt kérelem benyújtására nem kerül sor.

(2) Az érdekképviselet ÁPB-tagsága megszűnik, ha

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) az érdekképviselet az adott ágazatban megszünteti érdekképviseleti tevékenységét, vagy

- d) valamely, az érdekképviseletnek minősüléshez, illetve az ÁPB-ben való részvételhez előírt feltételnek nem felel meg.

(3) Az ÁPB, illetve az ÁPB-tagság megszűnését az ÁRMB állapítja meg, a megszűnés az ÁRMB határozatának jogerőssé válásával következik be.

(3) Az ÁPB, illetve az ÁPB-tagság megszűnését az ÁRMB állapítja meg, a megszűnés az ÁRMB határozatának véglegessé válásával következik be.

### Az ágazati párbeszéd bizottság működése, a tagok jogai

⋯ 12 változatlan sor ⋯

13. § (1) Az ÁPB működését a jogszabályok keretei között maga határozza meg. Ennek keretében írásban kell megállapítani:

- a) az ÁPB konzultációs és döntéshozatali eljárását,

- b) az ÁPB oldalait, illetve az egyes tagokat a 12. § alapján megillető jogosultságokat,

- b) az ÁPB oldalait, illetve az egyes tagokat a 12. § (1) bekezdése alapján megillető jogosultságokat,

- c) az oldalakon belüli szavazás rendjét vagy a (2) bekezdés szerinti szavazási rend alkalmazását,

- d) az ÁPB szervezetét, tisztségviselőit.

⋯ 43 változatlan sor ⋯

(3) A kollektív szerződés hatályát veszti továbbá, amennyiben a megkötését követően bekövetkezett változás eredményeként a 14. § (5)–(8) bekezdésben foglalt feltételek egyike sem áll fenn.

17. § (1) Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát – az ÁPB két oldala együttes kérelmének megfelelően a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után – a miniszter az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. Ha a kollektív szerződést nem az ÁPB-ben kötötték, a kiterjesztésre – a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén – e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.

17. § (1) Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát az ÁPB két oldala képviselői együttes kérelmének megfelelően, a miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után, az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. Ha a kollektív szerződést nem az ÁPB-ben kötötték, a kiterjesztésre – a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén – e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.

(2) A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződés aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint – amennyiben a kollektív szerződést nem az ÁPB-ben kötötték – a kötő ágazati szakszervezetek között legyen legalább egy, a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten megengedi.

(4) A miniszter eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás eljárási szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

(4) A miniszter a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztési és a kiterjesztés visszavonására irányuló eljárásában hatóságként jár el. A miniszter határozatát az érintett érdekképviselet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet hiányában az az érintett munkáltató támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg.

(5) A miniszter eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(6) A (4) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban

- a) az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

- b) az eljárási cselekmény teljesítésére, illetve a végzés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap,

- c) a miniszter döntése szóban nem közölhető,

- d) előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem nem nyújtható be,

- e) a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,

- f) sommás eljárásnak nincs helye,

- g) a miniszterre irányadó ügyintézési határidő 120 nap,

- h) a miniszter a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja akkor is, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért,

- i) a kérelmet a miniszterhez személyesen nem lehet előterjeszteni,

- j) a kérelmező a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg, a kapcsolattartás írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történik az e törvényben meghatározottak szerint,

- k) a kérelmező az eljárás szünetelését nem kérheti,

- l) a miniszter eljárása eljárási költségmentes.

18. § (1) A kiterjesztés hatályát veszti, ha

- a) a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezi, illetve

- b) a miniszter a kiterjesztést az arra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával visszavonja.

- a) a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi,

- b) a miniszter a kiterjesztésre vonatkozó határozatot visszavonja.

(2) Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése – ideértve azt az esetet is, ha a kollektív szerződés a 16. § (1), illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg –, illetve ha a kiterjesztés 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést határozatával visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is – legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év elteltével kerülhet sor.

(2) Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése – ideértve azt az esetet is, ha a kollektív szerződés a 16. § (1), illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg –, illetve ha a kiterjesztés 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést – a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint – visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is – legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év elteltével kerülhet sor.

(2a) A 17. § (2a) bekezdése alapján történő kiterjesztés esetén a kollektív szerződés hatályát veszti arra a munkáltatóra nézve, amelyre melléktevékenysége keretében terjedt ki, ha a munkáltató főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés lép hatályba, ez utóbbi hatálybalépésének időpontjában.

(3) A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat a közzététel napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba.

### A megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd

⋯ 53 változatlan sor ⋯

- a) megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá

- b) a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB ismételten megállapító határozatot hoz:

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB határozatot hoz:

- a) a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével,

- b) ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi, vagy

- c) ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a 17. § (2) bekezdésének való megfelelés vizsgálatát kéri.

- a) a megelőző határozat véglegessé válásától számított öt év elteltével erre irányuló kérelem esetén,

- b) ha az az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat véglegessé válásától számított három év elteltét követően kéri.

(5) Az ÁRMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

(4a) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállásáról az ÁRMB határozatot hoz, ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a 17. § (2) bekezdésének való megfelelés vizsgálatát kéri.

- a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott elnököt kell tekinteni,

- b) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

- c) az ÁRMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,

- d) az ÁRMB határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a felek a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik.

(5) Az ÁRMB az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben hatóságként jár el, eljárására az Ákr. szabályait azzal kell alkalmazni, hogy

(6) Az ÁRMB határozata ellen az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja.

- a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott közigazgatási tapasztalattal rendelkező elnököt kell tekinteni,

- b) az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben

- ba) az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

- bb) az Ákr. 50. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően az eljárási cselekmény teljesítésére, illetve a végzés meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap,

- bc) az érdekképviseletnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (a továbbiakban: NGTT) részt vevő érdekképviseleti szövetségben fennálló tagságára vonatkozó igazolást és az érdekképviselet nemzetközi munkavállalói, illetve munkáltatói szervezeti tagságáról szóló igazolást az ügyfél nyilatkozatával nem lehet pótolni, kötelező azokat a kérelem mellékleteként az ÁRMB részére megküldeni,

- bd) az ÁRMB döntése szóban nem közölhető,

- be) előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem nem nyújtható be,

- bf) a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő,

- bg) sommás eljárásnak nincs helye,

- bh) az ÁRMB ügyintézési határideje 120 nap,

- bi) nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának,

- bj) az ÁRMB döntését módosíthatja vagy visszavonhatja akkor is, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért,

- bk) a kérelmet az ÁRMB-hez személyesen nem lehet előterjeszteni,

- bl) a kérelmező a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg, a kapcsolattartás írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton történik az e törvényben meghatározottak szerint,

- bm) a kérelmezők az eljárás szünetelését nem kérhetik.

(7) Az ÁRMB jogerőre emelkedett határozatait a miniszter hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(6) Az ÁRMB határozatát az az ágazati érdekképviselet támadhatja meg közigazgatási perben, amelynek jogos érdekét a határozat sérti.

(7) Az ÁRMB véglegessé vált határozatait a miniszter hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(8) Az ÁRMB a jogszabályok keretei között maga határozza meg működésének szabályait.

(9) Az ÁRMB eljárása illetékmentes.

(9) Az ÁRMB eljárása eljárási költségmentes.

22. § (1) Az ÁRMB hat – elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező –, büntetlen előéletű tagból álló testület.

22. § (1) Az ÁRMB hat – elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező –, büntetlen előéletű tagból álló szerv.

(2) Az ÁRMB két tagját a miniszter delegálja.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(9) Ha a szavazás érvénytelen, illetve – részben vagy egészben – eredménytelen, azt a tagok teljes körű megválasztásáig meg kell ismételni.

(10) Az ÁRMB tagjait a miniszter bízza meg öt évre.

(10) Az ÁRMB tagjainak tagsági jogviszonyát a miniszter által kiadott okirat tanúsítja.

(11) Az ÁRMB tagjának megbízatása megszűnik:

(11) Az ÁRMB tagjának tagsági jogviszonya megszűnik:

- a) a megbízás lejártának időpontjában,

- b) ha a miniszter az általa delegált tag megbízatását visszavonja,

- c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsát, valamint a minisztert

- d) a tag lemondásával, illetve

- e) ha a tag tevékenységét legalább hat hónapig nem látja el,

- a) a tagsági jogviszonya lejártának időpontjában,

- b) ha a miniszter az általa delegált tagot visszahívja,

- c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az ÁPBT-t, valamint a minisztert,

- d) a tag lemondásával,

- e) ha a tag tevékenységét legalább 60 napig nem látja el,

- f) a tag halálával,

- g) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, amennyiben a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg,

- g) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, ha a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg,

- h) ha bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján.

(12) A visszahívásra a választás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(13) Az ÁRMB tagság megszűnése esetén a tagot delegáló oldal a (3)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával harminc napon belül, a (11) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a megbízás lejártának időpontjáig az ÁRMB-be új tagot választ.

(13) Az ÁRMB tagság megszűnése esetén a tagot delegáló oldal a (3)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával harminc napon belül, a (11) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogviszony lejártának időpontjáig az ÁRMB-be új tagot választ.

23. § (1) Az ÁRMB tagja nem lehet olyan személy, aki ÁPB-tagsággal rendelkező ágazati érdekképviseletben választott tisztségviselői beosztást tölt be vagy ágazati érdekképviselet képviselője egy ÁPB-ben. E személy legkésőbb a miniszter 22. § (10) bekezdés alapján adott megbízásával egyidejűleg az összeférhetetlenséget eredményező tagságát, megbízatását köteles megszüntetni.

23. § (1) Az ÁRMB tagja nem lehet olyan személy, aki ÁPB-tagsággal rendelkező ágazati érdekképviseletben választott tisztségviselői beosztást tölt be vagy ágazati érdekképviselet képviselője egy ÁPB-ben. E személy legkésőbb a miniszter 22. § (10) bekezdés alapján adott okirattal egyidejűleg az összeférhetetlenséget eredményező tagságát, megbízatását köteles megszüntetni.

(2) Az ÁRMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet ÁPB-tagsághoz, illetve reprezentativitáshoz előírt feltételeknek való megfelelése elbírálásában,

⋯ 18 változatlan sor ⋯

24. § (1) Az ÁRMB – határozata meghozatala érdekében – a következő adatokat kezelheti:

- a) az érdekképviselet elnevezése, székhelye, képviselőjének neve;

- b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban: NGTT) részt vevő országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás;

- b) az NGTT-ben részt vevő országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás;

- c) a nemzetközi ágazati érdekképviseleti tagság;

- d) munkáltatói érdekképviselet esetén:

- da) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, adószáma, fő tevékenységének TEÁOR szerinti besorolása,

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB

- a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése, valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja alapján a munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat,

- a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 8. pontja alapján a munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat,

- b) az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatok közül a december 31-i állapotnak megfelelően a munkáltatónál foglalkoztatottak létszámára, valamint a munkáltatók TEÁOR szerinti besorolására vonatkozó adatokat

is felhasználhatja.

(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló adatokat az ÁRMB nyilvántartásából törölni kell, ha az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedése óta öt év eltelt. Ha az ÁRMB öt éven belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a korábbi határozat alapjául szolgáló adatokat az új határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap elteltével kell törölni.

(4)

(5) A kezelt adatok közül az (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott adatok nem nyilvánosak. Azokba csak az ÁRMB tagja, valamint az ÁRMB tevékenységét segítő, a 25. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feladatot ellátó munkatárs tekinthet be. Ezen túlmenően, az ÁPB oldalának tagjaira vonatkozó, e bekezdés szerinti adatokba betekinthetnek az oldal tagjai is. A betekintési joggal rendelkezők – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e bekezdésben meghatározott adatokat harmadik személy részére nem adhatják át.

(6) A kezelt adatok – személyazonosító adatok nélkül – statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.

(7) Az ÁPB-ben részt venni kívánó érdekképviselet a 6–8. § szerinti részvételi feltételeknek való megfelelés vagy a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapítására vonatkozó ÁRMB eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, a kollektív szerződést kötő érdekképviseletek a szerződés kiterjesztésére vonatkozó kérelmet, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton nyújtja be, illetve teljesíti, az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlap felhasználásával.

(7) Az ÁPB-ben részt venni kívánó érdekképviselet a 6–8. § szerinti részvételi feltételeknek való megfelelés vagy a 12. §-ban foglalt jogosultságok megállapítására vonatkozó ÁRMB eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, a kollektív szerződést kötő érdekképviseletek a szerződés kiterjesztésére vonatkozó kérelmet, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton nyújtja be, illetve teljesíti, az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlap felhasználásával.

(8) Az állami foglalkoztatási szerv közreműködik az ÁRMB határozatát megalapozó adatok feldolgozásában. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv erre kijelölt szervezeti egységének munkatársa, akinek a munkaköri leírása az adatkezelési feladatot tartalmazza, az adatokat kezelheti.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

- c) biztosítja az ÁPB-k, valamint az ÁPBT működésének infrastrukturális feltételeit,

- d) biztosítja az ÁRMB működését, ideértve az ÁRMB működéséhez szükséges adminisztratív és technikai feladatok ellátásának személyi feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakra az ÁRMB 21. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott jogerős határozatával elismert ÁPB jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakra az ÁRMB 21. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hozott véglegessé vált határozatával elismert ÁPB jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény az ágazati társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében jóváhagyott költségvetés határozza meg.

⋯ 119 változatlan sor ⋯