2009. évi LXXIV. törvény — mi változott? 2015. január 1.
A 2013. január 1. és 2015. január 1. között hatályba lépett módosítások. 2 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. január 1.)Következő módosítás (2018. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 60 változatlan sor ⋯
- a) az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely
- aa) az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát, vagy
- ab) legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának tíz százalékát, vagy
- ac)
- ac) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz intézett kérelem benyújtása időpontjában azon munkáltatók működő telephelyein, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik, a megelőző öt éven belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás szerint nem lehet választani;
- b) az a munkáltatói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati munkáltatói érdekképviselet),
- ba) amelynek – az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt – tagjai foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát, vagy
- bb) amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja.
⋯ 449 változatlan sor ⋯
Az ÁPB munkavállalói oldala az egyes szempontok alapján legfeljebb 100 pontot érhet el. Az egyes kritériumok alapján megszerezhető maximális pontszámot az adott kritériumnak megfelelő szervezetek között normatív módon, a szervezet 1–5. pontban meghatározott jellemzőivel arányosan kell felosztani.
- 1.
- 1. Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény arányában 40 pont osztható fel, ha a választásra jogosultak 30%-a részt vett a választáson. Ha a részvétel 30%-nál alacsonyabb volt, a 40 pont arányosan csökkentve vehető figyelembe. A számításban az ágazatba főtevékenység alapján besorolt, 15 fő felett foglalkoztató munkáltatóknál megtartott legutóbbi üzemi tanácsi választáson leadott összes redukált szavazatot kell figyelembe venni. A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek a legutóbbi üzemi tanácsi választáson elért eredménynek megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
- 2. Az aktív szakszervezeti tagok létszáma A munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok arányában összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 25 pontnak. A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatott, tagdíjat fizető tagjaik létszámának megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
- 3. A kollektív szerződéses lefedettség A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 20 pontnak. A munkavállalói érdekképviseletek a részvételükkel kötött és az ágazatban hatályos, regisztrált kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámmal arányosan részesednek a felosztható pontszámból. Amennyiben egy munkaviszonyban foglalkoztatottra több – munkahelyi, több munkáltató, vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az ágazatra kiterjesztett – kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
- 4. Az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás Az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás arányában összesen 10 pont osztható fel. Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
⋯ 12 változatlan sor ⋯