2008. évi XLVI. törvény — mi változott? 2025. január 1.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszerű és objektív oknak minősül különösen, ha az élelmiszer összetételében vagy jellemzőjében jelentkező eltérést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés, valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférése érdekében tett receptúramódosítás indokolja.

15. § (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

(4) Amennyiben a műszaki felülvizsgálat eredményével a növényvédelmi gép üzemeltetője nem ért egyet, a műszaki felülvizsgálatot követő tizenöt napon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv harminc napon belül elvégzi a növényvédelmi gép teljes körű műszeres vizsgálatát.

### Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei

18. § (1) Az állattartó köteles

(2) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás az élelmiszer, illetve a takarmány előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni és vezetni.

(4) Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, ha információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék ártalmas lehet az emberi vagy állati egészségre, és haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a veszély megelőzésére tett intézkedéseket.

(2)

- a) a miniszter,

- d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,

- e) az országos főállatorvos.

- g) kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondoskodik a Magyar Takarmánykódex összeállításáról és közzétételéről;

- h) gondoskodik az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Kódex összeállításáról és közzétételéről;

- i) gondoskodik a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításáról és közzétételéről;

- k) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét;

- la) járványos állat- vagy növénybetegség megjelenése, valamint

- lb) nagy egészségügyi kockázattal járó, nagy gazdasági kárral fenyegető, több vármegye területét érintő vagy Magyarország területén kívüli hatással is bíró élelmiszerlánc-esemény

- m) rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén meghatározza az állattartó létesítmények közötti védőtávolságot.

esetén.

29. § Az országos főállatorvos

- a) előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia);

- b) kiadja a 47/A. § szerinti többéves tervet, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat;

- d) szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából;

- e) tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről;

- f) kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat;

- h) ellátja az ökológiai termeléssel és integrált gazdálkodással, az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítással és forgalomba hozatallal, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatait;

- i) feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kezeli a rendkívüli élelmiszerlánc-eseményeket;

- j) az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza az élelmiszerlánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázat alapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását;

- l) feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel;

- m) élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint emberről állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek fellépése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel;

- n) szakmai segítséget nyújt a nemzeti stratégiák kialakításában, valamint a laboratóriumok fejlesztési irányának meghatározásában;

- d) működteti a növényvédelem, továbbá a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal és növényvédelemmel kapcsolatos monitoring- és információs rendszerét;

- e) biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.

- a) ellenőrzi a kockázatbecslés alapján kiemelten kockázatosnak minősített, élelmiszerláncot érintő tevékenységet végzőket, és azok létesítményeit;

- b) ellenőrzi e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak betartását;

- 17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;

- 18. a tanúsító szervezetekről;

- 19. a gombaszakellenőrökről, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személyekről (a továbbiakban: vadhúsvizsgáló) és a hatósági állatorvos méhegészségüggyel kapcsolatos munkáját segítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott méhészeti ismeretekkel rendelkező személyekről (a továbbiakban: méhegészségügyi felelős);

- 21. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;

- 22. a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatát végzőkről, a használatban lévő növényvédelmi gépekről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről és a növényvédelmi munkavégzőkről;

- 23. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;

(5) A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.

(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.

(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai termeléssel összefüggő nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

- l) a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;

- m) a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatait;

- n) vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;

- p) FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

- q) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is.

- r) az Elektronikus Gazdálkodási Naplóba rögzített adatokat.

(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a FELIR-ben nyilvántartott adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető.

(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel kötött megállapodásban rögzített ütemterv szerint ingyenes hozzáférést biztosít az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére a FELIR-ben tárolt egyedi és személyes adatokhoz. Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a lekérdezett adatokat kizárólag szakpolitikai, gazdaságelemzési, valamint statisztikai célra használhatja fel.

(11a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kockázatbecsléssel, adatelemzéssel összefüggő tudományos célra, valamint kutatás-fejlesztési és statisztikai célból a Magyar Állatorvostudományi Egyetem részére – szerződésben meghatározottak szerinti ütemezésben – ingyenesen hozzáférést biztosít a FELIR-ben tárolt egyedi adatokhoz.

- c) az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá

- d) a tevékenység végzésének helyét

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg számára a nyilvántartásba vétel igazolására.

- d) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;

- e) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát és ellenmintát venni;

- f)

(1a) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatok végzése során, valamint az ÉBC által megbízott, átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő, továbbá az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalója az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során jogosult az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott cselekmények végzésére

- a) 35. cikk (1) bekezdése szerinti második szakvéleményhez, és

- b) 35. cikk (3) bekezdése szerinti másik hatósági laboratórium által végzett újabb analízis, teszt vagy diagnosztika elvégzéséhez

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenminta biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha

### Felügyeleti díj

- a) az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,

- c) a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,

- e) állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,

- f) engedélyköteles terméket, uniós termésnövelő anyagot, illetve EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,

- g) állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,

- i) szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,

- j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet,

- k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.

- b) – személyi jövedelemadó-bevallásra köteles természetes személy – előző naptári évi bevételének

0,1%-a.

### Jelentések

(2) Az országos főállatorvos a vonatkozó uniós jogi aktusban foglaltak figyelembevételével éves jelentést küld a többéves terv végrehajtásáról az Európai Bizottságnak.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítás jogosultja az általános forgalmi adó bevallásában – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozhat úgy, hogy a kártalanítás általános forgalmi adó tartalmának összegére a kártalanítás folyósítását követő 30. napig fizetési halasztást vesz igénybe.

### VI. Fejezet — JOGKÖVETKEZMÉNYEK

57/A. § Az 57. § v)–x) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásakor – kötelezés kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának helye nincs.

57/B. § Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése miatt megállapítja a jogsértés elkövetését, közigazgatási szankcióként elrendeli a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.

### Élelmiszermentési bírság

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza

- b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- c) engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- e) az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a feltárt szabálytalanságot elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó, vagy egyéb toxikus anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit a megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén – a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével vagy cégnevével és lakcímével vagy székhelyével együtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzéteszi.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

- 1–2.

- 4. a kártalanítás összegének megállapítására, a kártalanítási eljárásra és a kártalanításból való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat;

- 5. a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kötelező előírásait;

- 6. a nemzeti növény-egészségügyi szabályozás alatt álló károsítók körét, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat;

- 10. a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén megengedhető növényvédőszer-maradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyianyag-tartalom mértéket;

- 11. a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatalának részletes szabályait;

- 12. a termésnövelő anyagok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének, tárolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;

- 14. a takarmányok előállításának, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, csomagolásának, jelölésének, a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét;

- 15. az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének feltételeit és rendjét;

- 16. a takarmány-ellenőrzés rendjét;

- 17. a bejelentendő állatbetegségek körét és azok leküzdésének részletes szabályait;

- 19. az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalomba hozatalának, levágásának, leölésének, az állatvásár, az állatkiállítás, az állatbemutató, az állatverseny tartásának állat-egészségügyi szabályait;

- 20. az állatállományok állat-egészségügyi védelmének, állatbetegségektől való mentesítésének részletes szabályait;

- 21. az állatok belföldi forgalmára és szállítására, belső piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket;

- 23. az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának, gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának állat-egészségügyi szabályait;

- 24. az állatgyógyászati készítmények és egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, gyakorlati kipróbálására, forgalomba hozatalára, rendelésére, felhasználására, az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat, a gyógyszeres takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit;

- 25. a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének részletes szabályait;

- 27. az élelmiszer-adalékanyagok, enzimek, aromák felhasználásának egyes szabályait;

- 29. a kistermelői élelmiszer-előállítás és forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeit;

- 30. a vendéglátó-ipari termékek előállításának feltételeit;

- 33. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai termelési és integrált gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalomba hozatalának és jelölésének egyes szabályait, valamint a tanúsító szervezet elismerésére, működésére, adatszolgáltatására, felügyeletére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó szabályokat;

- 35. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait;

- 36. az állat- és növény-egészségügyi határállomásokra vonatkozó részletes szabályokat;

- 39. a gombaszakellenőri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a gombaszakellenőri tevékenység bejelentésére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gombaszakellenőri tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

- 40. az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítéseket;

- 41. az élelmiszerlánc területén alkalmazott iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait;

- 42. az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének feltételeit és szabályait;

- 44. a méhek tartásának és a méz előállításának részletes szabályait;

- 45. az élelmiszer-vállalkozás önellenőrzési kötelezettségeinek részletes szabályait.

- 46. az élelmiszer-előállítás során alkalmazott technológiai segédanyagok felhasználásának részletes szabályait.

- 47. az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó hatósági felügyelet szabályait;

- 49. a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállításának, jelölésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályait;

- 50. az ízesített borászati termékek meghatározásának, megnevezésének és kiszerelésének szabályait;

- 52. a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek történő bejelentésének részletes szabályait;

- 53. a növényvédelmi gépek típusminősítésének és műszaki felülvizsgálatának részletes szabályait;

- 55. a szolgáltató állatorvosok által ellátandó állategészségügyi állami feladatok végzésének szakmai szabályait;

- 56. a diagnosztikai kilövés során használható eszközök körét.

- 58. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén az állattartó létesítmények között alkalmazandó védőtávolságot;

- 59. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény üzemeltetésének és a vadhúsvizsgálói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény, továbbá a vadhúsvizsgálói tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;

- 60. a méhegészségügyi felelősi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a méhegészségügyi felelősi tevékenység bejelentésére, a méhegészségügyi felelős nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.

- b) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;

- c) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszerek forgalomba hozatalának szabályait;

- d) a vendéglátásért, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vendéglátó-ipari termékek forgalomba hozatalának szabályait;

- f) a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerrel érintkezésbe került csomagolóeszközök kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;

- g) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerek, biocid termékek, valamint termésnövelő anyagok légi kijuttatásának részletes szabályait;

- h) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben az állati melléktermékből készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit;

- j) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az áruk behozatala, illetve kivitele során a vámhatóságra vonatkozó, e törvény hatálya alá tartozó eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket;

- k) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszer-rendészek feladatellátásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokra, továbbá a tápértékjelölésre vonatkozó részletes szabályokat.

(8) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait.

- a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára;

- b) azon feltételekre, amelyeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők csak gyógyszertárban vagy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak;

76/C. § Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LXIV. törvény) hatálybalépésekor már működő, közétkeztetést végző létesítménynek a 2017. évi LXIV. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdése szerinti minősítésére vonatkozó kérelmét 2018. január 31-ig kell benyújtania.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

77. § (1) Ez a törvény

- 9/C. EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti műtrágya;

- 10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;

- 11. élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a 178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom;

- 13. élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom továbbá távértékesítés esetén ezen kívül a távértékesítést elősegítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökön szereplő, az élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum;

- 14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;

- 14/A. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak: az 1935/2004/EK rendelet 1. cikkének 2. pontja szerinti fogalom;

- 15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;

- 15a. élelmiszermentés: a várhatóan élelmiszer-hulladékká váló, de még emberi fogyasztásra szánt biztonságos élelmiszer a lehető legnagyobb mértékben történő hasznosítása és újraelosztása;

- 16. élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalom;

- 18. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;

- 19. élelmiszerjog: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti fogalom;

- 20. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, hogy az megfelel a rá vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek;

- 22. élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé;

- 22/A. ellenőrzési rendszer: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 7. pontja szerinti fogalom;

- 22/B. ellenőrzési terv: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontja szerinti fogalom;

- 23. elsődleges termelés: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti meghatározás,

- 24. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött;

- 28. felhasználó: a végső fogyasztó, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozás;

- 28/A. FELIR felhasználó: aki a FELIR-t feladatai ellátásához használja.

- 29. forgalomba hozatal: az élelmiszerek vagy takarmányok tekintetében a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom, egyéb esetben a termék készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálását vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;

- 30/A. géntechnológiával módosított szervezet: a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. §-ának b) pontja szerinti fogalom;

- 30/B. gyógynövény termék: olyan vadon termett vagy termesztett – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott – növény vagy növény feldolgozásával előállított – külön jogszabály szerint gyógyszernek nem minősülő – előnyös élettani hatással rendelkező termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el;

- 30/C. gyógyszeres köztes termék: az (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott termék;

- 33. import: áru harmadik országból Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;

- 34. integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges;

- 34/A. integrált gazdálkodás: olyan komplex növénytermesztési technológia, amely a növénytermesztéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó minden munkafolyamatot úgy foglal rendszerbe, hogy az egyes munkafolyamatok növényvédelmi hatásait veszi alapul, és ezzel a lehető legmagasabb fokon valósítja meg az integrált növényvédelem követelményeit a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével;

- 36. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;

- 37. károsító: a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott károsító;

- 38. kockázat: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 24. pontja szerinti fogalom;

- 39/A. közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során fogyasztók meghatározott csoportját vendéglátó ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-, szociális, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen;

- 40. laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet, mikrobiológiai, mikológiai, entomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium, ide nem értve a termelési folyamat részeként mérési pontként működtetett vagy azt kiszolgáló vizsgálati feladatokat ellátó, vagy elkülönített mátrixon mintavételt, illetve vizsgálati tevékenységet végző laboratóriumot;

- 40/A. létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;

- 40/C. szolgáltató laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit ingyenes vagy térítéses formában egyéb, azonos csoportos adószám alá nem tartozó vállalkozás számára készíti el;

- 40/D. üzemi laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit kizárólag a fenntartó vállalkozás és az ezzel azonos csoportos adószám alá tartozó vállalkozások önellenőrzési rendszereiben használja fel, és amely szolgáltatásként nem végez vizsgálatot;

- 41. szolgáltató állatorvos: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény szerinti állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosult állatorvos;