2008. évi XLVI. törvény — mi változott? 2022. február 1.

A 2022. január 1. és 2022. február 1. között hatályba lépett módosítások. 65 sor került be, 5 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. január 1.)Következő módosítás (2022. március 21.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- f) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető, biztonságos és megfelelő minőségű takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végső fogyasztók biztonságának védelme, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutásának elősegítése;

- g) haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása;

- h) az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.

- i) az élelmiszer-pazarlás megelőzése, csökkentése.

### A törvény hatálya és alkalmazási köre

⋯ 141 változatlan sor ⋯

14. § (1) A takarmány biztonságosságáért és minőségéért a takarmány előállítója, nem hazai előállítású takarmány esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – az etethetőségi, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős.

(2) Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős.

(2a) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.

(3) Az (1)–(2a) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.

(4) Az élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.

(4) Az élelmiszerlánc-szereplő felelős a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett.

(5) Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi aktusában előírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette.

⋯ 39 változatlan sor ⋯

15. § (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége.

(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem hozható forgalomba élelmiszerként.

(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hozható forgalomba élelmiszerként.

(2a) Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet Va. fejezetében foglalt követelmények betartása mellett ingyenesen forgalomba hozható.

(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott ingyenes forgalomba hozatalhoz FELIR azonosítóval kell rendelkezni.

(3) A takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan módon (csomagolóeszközben, tartályban vagy ömlesztve) lehet forgalomba hozni, hogy az biztosítsa a takarmány állat-egészségügyi szempontból biztonságos felhasználhatóságát és a takarmány minőségének megóvását.

(4) Az etethetőségi, felhasználhatósági vagy minőségmegőrzési idő lejárta után a takarmány az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba.

⋯ 676 változatlan sor ⋯

(14) A Földmegfigyelési Operatív Központ folyamatos és térítésmentes, elektronikus hozzáférést biztosít a Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisához az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő feladatainak ellátása érdekében.

(15) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a hegyközségekről szóló törvény szerinti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) által működtetett informatikai rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint a HNT részére adatot szolgáltat a FELIR-ből. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(16) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti ePincekönyv rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint adatot szolgáltat a FELIR-ből az ePincekönyv rendszer számára. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

38/B. § (1) A 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző, a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti adatszolgáltató, valamint az ökológiai gazdálkodási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles

- a) a 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatait,

⋯ 31 változatlan sor ⋯

- c) a jogi személy nevét és adóazonosító számát,

- d) a nyilvántartásba vett személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.

(8a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján jogosult közzétenni a FELIR azonosítóhoz kapcsolódó, a 38. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elérhetőségi adatokat, ha azok közzététele a jogszabályban előírt információs rendszer működtetése, a gazdaság fejlesztésének és az érintett élelmiszerlánc-szereplők kapcsolatfelvételének előmozdítása, valamint az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges.

(9) A FELIR azonosító visszavonása esetén az élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig megőrzi, ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törli.

38/C. § (1) E törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. E rendelkezés megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vásárló, illetve az átvevő vonatkozásában is alkalmazza az 57. § és a 63/A. § szerinti jogkövetkezményeket.

⋯ 63 változatlan sor ⋯

(4) Az élelmiszer-rendészek vonatkozásában alkalmazni kell az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti tv.) 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7–14. §-ában, 21. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat.

### Az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok

38/H. § (1) Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani, és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer-kiskereskedőn kívüli más élelmiszer-vállalkozó a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatja az ÉMK-val történt megegyezés alapján.

(3) Az ÉMK az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉMK üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

(4) Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként:

- a) ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását,

- b) nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra,

- c) élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez,

- d) figyelemmel kíséri a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő élelmiszerhulladék-csökkentési tervét, javaslatot tesz annak módosítására,

- e) az élelmiszerhulladék-csökkentési terv ellenőrzése érdekében hatósági ellenőrzést kezdeményez,

- f) kidolgozza a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedők élelmiszer-felajánlásával kapcsolatos részletes szabályokat,

- g) közreműködik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részét képező Országos Megelőzési Program kidolgozásában és felülvizsgálatában,

- h) biztosítja a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére az Európai Bizottság részére készülő jelentés elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat.

(5) Az élelmiszermentési adatbázis tartalmazza az élelmiszermentésben közreműködő szervezetek

- a) (cég)nevét,

- b) adóazonosító számát,

- c) székhelyét, telephelyét,

- d) elérhetőségét.

38/I. § (1) A megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő

- a) élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készít, és azt az ÉMK részére benyújtja,

- b) élelmiszermentési tevékenységét az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint végzi, és

- c) élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst nevez ki.

(2) Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv tartalmazza

- a) az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét,

- b) az elérni kívánt élelmiszerhulladék-csökkentés mértékét,

- c) az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, és

- d) az élelmiszer-kiskereskedő által önkéntesen felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, amelyet az ÉMK részére vagy az ÉMK közreműködése nélkül ad át.

### IV. Fejezet — HATÓSÁGI ELJÁRÁS

### Különös eljárási szabályok

⋯ 523 változatlan sor ⋯

- a) az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése;

- b) élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés;

- c) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;

- d) minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;

- d) – a 15. § (2a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén;

- e) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala, vagy egyéb élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés;

- f) a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén;

- g) a 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentáció hiánya esetén.

⋯ 48 változatlan sor ⋯

(4) A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

### Élelmiszermentési bírság

63/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett

- a) 2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy

- b) nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet.

(2) Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6%-a.

### A bírságok megfizetésének szabályai

64. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

⋯ 303 változatlan sor ⋯

81. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 38/B. § (6) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

#### 82. §

82. § Az élelmiszerhulladék-csökkentési tervet az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedő első alkalommal 2022. május 31-ig köteles elkészíteni és az ÉMK részére benyújtani.

#### 83. §

⋯ 35 változatlan sor ⋯

- 14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;

- 14/A. élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak: az 1935/2004/EK rendelet 1. cikkének 2. pontja szerinti fogalom;

- 15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;

- 15a. élelmiszermentés: a várhatóan élelmiszer-hulladékká váló, de még emberi fogyasztásra szánt biztonságos élelmiszer a lehető legnagyobb mértékben történő hasznosítása és újraelosztása;

- 16. élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalom;

- 17. élelmiszer-vállalkozási létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti fogalom;

- 18. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;

⋯ 82 változatlan sor ⋯