2008. évi XLVI. törvény — mi változott? 2018. december 31.

- g) haszonállatok tenyésztése során egészséges utódállomány létrehozásának biztosítása;

- h) az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.

- b) a vadon élő növény begyűjtésére, a kifogott hal és más hasznos víziállat, valamint az élő vad és az elejtett vad szállítására és felhasználására;

- m) az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatásra;

- n) a kedvtelésből tartott állatok állategészségügyi, járványügyi felügyeletére.

- r) az e törvény hatálya alá tartozó termékkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatok ellátására;

- s) az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási szabályok feltüntetésére;

- t) a víziállat-termelő létesítményekben természetes vízi telepítésre vagy étkezési célra termelt hal, vagy más hasznos víziállat tartására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására.

(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általi nyilvántartásba vételt követően, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.

8/C. § Az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratórium az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartásba vételt követően, vagy a működési engedély alapján végezheti a tevékenységét.

(2) Az engedélyköteles termék reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával vagy a nyilvántartásba vett adatokkal.

(10) A 14/A. §-ban foglaltakért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős. A 14/A. §-ban foglaltakért a termék forgalmazója is felelős, ha a 14/A. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti hibát ő okozta, vagy az általa felismerhető lett volna.

(11) A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért, amennyiben a felelős személye az (1)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.

(4) A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

(2)

(3) A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartást vezet.

- a) az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halgazdálkodásra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki

19. § (1) Az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve annak szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti éves jelentési kötelezettséget elektronikus úton köteles teljesíteni.

### Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítók és az első magyarországi forgalomba hozók kötelezettségei

(3) Ha az élelmiszer-vállalkozás információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az élelmiszer, amelyet az élelmiszer-vállalkozás behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott, nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és az élelmiszer már kikerült az élelmiszer-vállalkozás közvetlen ellenőrzése alól, az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer forgalomból való kivonását és erről tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(4) Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, amennyiben információval rendelkezik arról vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott élelmiszer ártalmas lehet az egészségre. Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul bejelenti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a végső fogyasztót fenyegető veszély megelőzésére tett intézkedéseket.

(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállító és az első magyarországi forgalomba hozó köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási, valamint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítói és az első magyarországi forgalomba hozói tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.

(3) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának elősegítése érdekében

- a) az ehhez szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával hozzájárul a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához;

- b) élelmiszerfogyasztási, táplálkozási adatokat gyűjt, többek között az élelmiszerekkel elfogyasztott szennyezőanyagoknak való étrendi kitettség meghatározása érdekében;

- c) felméréseket végez a fogyasztókra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozóan.

(4)

(5)

- d) az állat-egészségügyi, állatvédelmi, állattenyésztési, élelmiszerbiztonsági- és élelmiszerminőség-ellenőrzési feladatokat,

- e) a halgazdálkodási akvakultúra és halgazdálkodási hasznosítás ellenőrzési feladatokat.

- b) az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami laboratóriumok,

- l) járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén – az 53. § (3) bekezdése szerint – közvetlenül rendelkezhet szolgáltató állatorvos közcélú igénybevételéről;

- m) összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti hatóságok elektronikus hatósági ügyintézése során intézhető ügyek kataszterét,

- n) irányítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és eljáró hatóság vonatkozásában az országos nyomonkövetést támogató informatikai rendszerek működtetését és használatát.

### Az élelmiszerláncban működő állami laboratóriumok feladatai

- o) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban.

31. § (1) Ha az e törvény hatálya alá tartozó termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre kijelölt nem állami laboratóriumban végezhető.

(2)

(3) Az (1) bekezdés szerint tevékenységet végző nem állami laboratóriumnak a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseitől eltérően e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

- d) laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli az e törvény szerinti hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatait végző nem állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi;

- s) ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatait;

- d) működteti a növényvédelem, továbbá a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal és növényvédelemmel kapcsolatos monitoring- és információs rendszerét;

- e) biztosítja a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét.

- a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat;

- b) az állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokkal rendelkező – illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb – határátkelőhelyeken,

- ba) ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;

- bb) végrehajtja az áru, a személyes poggyászban található állati termékek, továbbá nem kereskedelmi célból behozott, kedvtelésből tartott állatok okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését (valamint jogszabályban előírt mintavételét);

- d) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, gyepmesteri telep, ebrendészeti telep, állatmenhely, állatpanzió, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, állatvásártér, ellenőrző állomás (pihenőhely), valamint állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását végző vállalkozás működését;

- f) az állatok jelölésére szolgáló transzponder forgalomba hozatalát;

- g) az állatgyógyászati termékek üzemi méretű előállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását;

- i) az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet;

- j) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatot tartó gazdaság benépesítését, valamint állatok részvételével tartott rendezvények (állatvásár, állatpiac, állatkiállítás, állatverseny, állatbemutató) tartását.

- a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt, és a betegség iránt fogékony állatok, fajok és korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét, összeírását (cenzus), szűrését;

- g) részt vesz az állatgyógyászati termékek előállításának, forgalomba hozatalának, országba történő behozatalának ellenőrzésében;

- j) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját;

- k) vezeti a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségekre vonatkozó nyilvántartást.

- e) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusai szerint kérelemre elvégzi az új élelmiszer státusz meghatározását;

(1a) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá nem tartozó – esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi a bejelentett termésnövelő anyagokat.

- i) a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatástechnikai alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét;

- j) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenységet.

- 1. az állatorvosokról;

- 2. a termelőkről, állattartókról, lófélék esetében az állat tulajdonosáról, tenyészetekről, állattartási helyekről, állatkereskedőkről;

- 3. az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;

- 4. a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról;

- 5. az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;

- 6. az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;

- 7. a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;

- 8. a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;

- 9. a nem állami laboratóriumokról;

- 10. az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;

- 11. a közúti élőállat-, állati eredetű melléktermék szállításra engedélyezett gépjárművekről;

- 12. az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról;

- 13. az engedélyköteles termék magyarországi forgalombahozatali és felhasználási engedélyéről;

- 14. az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;

- 15. az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;

- 16. az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;

- 17. a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján forgalombahozatali engedélyt adott ki;

- 18. a tanúsító szervezetekről;

- 19. a gombaszakellenőrökről;

- 20. élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallására, illetve fizetésére kötelezettekről;

- 21. a légi permetezés iránti kérelmekről és az ezzel kapcsolatos döntésekről;

- 22. a növényorvosokról, a növényvédelmi gépek felülvizsgálatát végzőkről, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységet végzőkről, és a növényvédelmi munkavégzőkről;

- 23. kistermelői élelmiszer előállítást és forgalmazást végzőkről;

- 24. élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot és tárgyat előállítókról és az első magyarországi forgalomba hozókról;

- 25. faanyagok és fa csomagolóanyag kezelőkről és javítókról;

- 26. állat-nyomonkövetési és járványügyi felügyeletet biztosító

- a) ENAR-koordinátorokról,

- b) ENAR-kapcsolattartókról,

- c) sertéságazati területi felelősökről,

- d) juh- és kecskefélék területi felelőseiről,

- e) lóazonosításért felelős személyekről,

- f) állatjóléti felelősökről,

- g) vágóállat minősítőkről,

- h) vágóhídi segédszemélyzetről;

- 27. a bejelentett termésnövelő anyagokról.

- ca) természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot is,

(2a) Az (1) bekezdés 3.,12.,13.,14.,15.,17.,18. és 27. pontja szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával, valamint az 10/A. § szerinti tanúsítványokkal kapcsolatban – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

(1a) A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai, valamint a (2) bekezdés p) pont kivételével a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

- ac) ügyfél által végzett tevékenység helyére (beleértve a térinformatikai leíró) vonatkozó adatokat és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat;

- ba) az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket és a járványügyi intézkedések adatait,

- bb) a lófélék, szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méhészeti, hal, halgazdálkodási akvakultúra termék nyomonkövetési adatait, beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartott adatait;

- c) az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen;

- e) az ökológiai gazdálkodási rendszerben részt vevő ügyfelekkel, az ökológiai gazdálkodás tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos adatokat;

- f) bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági problémák adatait;

- h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait, amely magában foglalja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó

- ha) élelmiszerek,

- hb) borok, ízesített borászati termékek, szeszes italok,

- hc) takarmányok,

- hd) más mezőgazdasági termékek,

- he) engedélyköteles termékek és EK-műtrágyák,

- hf) állatgyógyászati termékek, különösen az antibiotikumok,

- hg) állati vagy növényi eredetű melléktermékek,

- hh) biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozók,

- hi) élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak

engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is;

- i) az Élelmiszerlánc Adatközpontot, beleértve a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait, valamint az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékekre, szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó követelmények és védjegyek tudástárát;

- j) a családi gazdaságokra, valamint a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó nyilvántartásban szereplő adatokat;

- k) a mezőőri nyilvántartásban szereplő adatokat;

- l) a talaj, növény, növénytermesztés nyilvántartási, ellenőrzési és engedélyezési rendszerét;

- m) a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos nyilvántartási, ellenőrzési, valamint kockázatelemzést megalapozó adatait;

- n) vállalkozók által az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez beküldött önellenőrzési adatokat;

- o) a 47/B. § (12) bekezdés szerinti rendszert;

- p) FELIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

- a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát is;

- b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását;

- c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy, természetes személyazonosító és lakcímadatait.

(3a) A tenyésztési hatóság az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (5) bekezdésében, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében, továbbá a 19. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. § (3) bekezdésében, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében, 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8/A. § (3) bekezdésében, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdésében, 42. § (1)–(2) bekezdésében és 56. § (9) bekezdésében szereplő adatokat, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatokat a FELIR-ben kezeli.

(3b) A Hhvtv. 54. §-a szerinti Országos Halgazdálkodási Adattár kapcsolódik a FELIR-hez.

- e)

- h)

(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eügyintézési tv.) szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.

(12) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a (3a) bekezdés szerinti hatóságok (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) elektronikus hatósági ügyintézése során a FELIR biztosítja az Eügyintézési tv. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: SZEÜSZ-ök) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (továbbiakban: KEÜSZ-ök) való kapcsolódást e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. Az eljáró szerv köteles hozzáférést biztosítani az általa igénybe vett, a FELIR működtetéséhez szükséges SZEÜSZ-ökhöz és KEÜSZ-ökhöz az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére.

(13) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a tagjaira vonatkozó adatok tekintetében az általa vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére hatósági feladatának ellátása céljából.

- a) természetes személy, jogi személy,

- b) mezőgazdasági őstermelő és családi gazdálkodó,

aki a 47/B. § (2) bekezdése a)–k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, vagy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerinti adatszolgáltató, vagy ökológiai gazdálkodást kíván folytatni, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a KKVtv. szerinti besorolást, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét, továbbá a tevékenység végzésének helyét az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(1b) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38/A. § (8a) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez az adott évben egységes kérelmet benyújtó ügyfelek részére jogszabályban meghatározottak szerint FELIR azonosítót állapít meg.

- b) természetes személy nevét és születési dátumát, egyéni vállalkozó adószámát,

- d) részt vesz az állami laboratóriumok és a laboratóriumi hálózat működtetésében, valamint kísérleti vizsgálatok végzésében;

- e) közreműködik az élelmiszerláncot érintő nemzeti és uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.

(7) Az ÉBC – az (5) bekezdésben meghatározott – feladatai ellátása során a 38/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.

- h) rendkívüli esemény esetén azonnal, egyéb esetben napi jelentés formájában folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost,

- i) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állat-járványügyi intézkedéseket.

- e) napi jelentés formájában tájékoztatja az Országos Járványvédelmi Központot a járványhelyzet alakulásáról,

- f) elrendelheti az 51. § (3) bekezdésben meghatározott állatjárványügyi intézkedéseket.

(4) Az élelmiszer-rendészek vonatkozásában alkalmazni kell az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti tv.) 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7–14. §-ában, 21. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 22. §-ában és 23. §-ában foglaltakat.

#### 39/A. §

42. § (1)

- c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni;

- g) élelmiszerlánc-esemény alapos gyanúja esetén továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása, illetve a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

(1b) Az élelmiszer-rendész az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeken túl élelmiszerlánc-esemény alapos gyanúja esetén, továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében jogosult a Rendészeti tv. 15–19. §-a szerinti intézkedések foganatosítására.

(6a) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. Amennyiben a termék-átadás helyszínén van fizetési lehetőség, abban az esetben a termék átadója köteles a mintát térítésmentesen biztosítani, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának átadásával egyedileg igazolja. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.

(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vett dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. A zár alá vételről készített jegyzőkönyv a zár alá vett dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le.

(9) A zár alá vett dolgot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zár alá vétel megszüntetésekor 8 napon belül annak köteles kiadni, akivel szemben a zár alá vételt elrendelte.

(10) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

(6) Az eljáró szerv az ágazati stratégiai célok teljesülésének mérése, valamint ágazati intézkedések megalapozott tervezése érdekében a FELIR-ben tárolt adatokra alapozva stratégiai hatásvizsgálati és monitoring rendszert működtet.

### V. Fejezet — „JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁROSÍTÓK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS, ÉLELMISZER ÉS TAKARMÁNY-BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI

- n) fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék gyűjtése, szállítása és ártalmatlanná tétele, valamint állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;

- c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fertőző állatbetegségekre fogékony állatoknak fajok és korcsoportok szerinti összeírását, a 34. § (3) bekezdés a) pontja szerinti összeírását (cenzus),

53/B. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében rendelheti el azt a következők szerinti, élelmiszer, vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző, illetőleg csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna:

- a) tevékenység végzésének határozott időre, teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;

- b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területén való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;

- c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása;

- d) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása.

(2) Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben a 14. § (2)–(5), (10) és (11) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az 1169/2011/EU rendelet 8. cikkében, illetve a 14. § (4) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.

- ad) növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére, valamint műszaki felülvizsgálatára;

- ak) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, reklámozására és felhasználására;

(5) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat azonnali végrehajtása rendelhető el.

(6)

(7) Ha a kötelezés jellege megengedi, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(8) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (9) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(10) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

- a) élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása, élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai gazdálkodásra, illetve integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- c) engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- e) az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetén a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét;

- g) távértékesítés útján forgalmazott lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető jelölést tartalmazó, nem megfelelő minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az élelmiszer megnevezését, a távközlő eszköz és az élelmiszer azonosítására alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét.

(6) A (4)–(5) bekezdésben megjelölt adatokat a honlapról a közzétételtől számított 2 év után törölni kell, illetve ezen időpontot követően az adatok nem hozhatók újra nyilvánosságra.

(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés véglegessé válását követően vagy az azonnal végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges, kivéve, ha a jogsértésért felelős nem állapítható meg.

- 12. a termésnövelő anyagok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének, tárolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;

- 25. a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének részletes szabályait;

- 33. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai és integrált gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalomba hozatalának és jelölésének egyes szabályait, valamint a tanúsító szervezet elismerésére, működésére, adatszolgáltatására, felügyeletére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó szabályokat;

- c)

- r) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- s) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- t) az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendelet

- 13. élelmiszer-jelölés: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom továbbá távértékesítés esetén ezen kívül a távértékesítést elősegítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökön szereplő, az élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum;

- 21/A. élelmiszerlánc szereplő: az e jogszabály által meghatározott személy, továbbá bármely más személy vagy szervezet, aki/amely az élelmiszerláncban termeléssel, előállítással, feldolgozással, tárolással, szállítással, forgalomba hozatallal vagy felhasználással összefüggő tevékenységet folytat.

- 24. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött;

- 28/A. FELIR felhasználó: aki a FELIR-t feladatai ellátásához használja.

- 31/A. halgazdálkodási akvakultúra: vízi szervezetek olyan tartása vagy tenyésztése, amelynek során e szervezetek szaporodását (növekedését) a környezet természetes eltartóképességét meghaladó mértékben növelő technológiákat alkalmaznak, és amelyben e szervezetek a tartási vagy a tenyésztési szakaszokban – a lehalászással bezárólag – egy vagy több természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában maradnak;

- 40. laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet, mikrobiológiai, mikológiai, entomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium, ide nem értve a termelési folyamat részeként mérési pontként működtetett vagy azt kiszolgáló vizsgálati feladatokat ellátó, vagy elkülönített mátrixon mintavételt, illetve vizsgálati tevékenységet végző laboratóriumot;

- 40/B. nem állam által működtetett laboratórium: olyan laboratórium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kijelölése hiányában hatósági intézkedést megalapozó vizsgálatot nem végez;

- 40/C. szolgáltató laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit ingyenes vagy térítéses formában egyéb, azonos csoportos adószám alá nem tartozó vállalkozás számára készíti el;

- 40/D. üzemi laboratórium: olyan nem állami laboratórium, amely vizsgálati eredményeit kizárólag a fenntartó vállalkozás és az ezzel azonos csoportos adószám alá tartozó vállalkozások önellenőrzési rendszereiben használja fel, és amely szolgáltatásként nem végez vizsgálatot;

- 67. új élelmiszer: az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlament és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlament és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i 2015/2283 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fogalom;