2008. évi CI. törvény — mi változott? 2010. július 5.

A 2010. január 1. és 2010. július 5. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 3 sor került ki.

Következő módosítás (2010. december 30.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 21 változatlan sor ⋯

- b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet 1. aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó jog gyakorlását, illetve kötelezettség teljesítését saját nevében és kockázatára végzi, és 2. akit (amelyet) legkésőbb a támogatási kérelmével egyidejűleg az eljárási törvény szerint nyilvántartásba vesznek;

- c) kis- és középvállalkozás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;

- d) gazdálkodó szervezet: a kis- és középvállalkozásnak minősülő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

- e) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról szóló törvényben ekként meghatározott természetes személy;

- e) egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben ekként meghatározott olyan kis- és középvállalkozásnak minősülő természetes személy, aki az eljárási tv. szerinti Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben az egységes kérelemre vonatkozó jogszabályban meghatározott benyújtási határidő utolsó napján egyéni vállalkozóként szerepel;

- f) mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;

- g) termőföld: közösségi jogi aktusban foglaltak alapján föld használatához kötött támogatás igénybevételére jogosító, jogszabályban meghatározott terület;

- h) egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező közösségi jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen kifizetés iránti kérelem;

⋯ 35 változatlan sor ⋯

- a) szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2000 forint,

- b) egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint.

(2) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a tárgyév június 30-áig átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám és az adószám vagy az adóazonosító jel megadásával köteles befizetni az agrárkár-enyhítési szerv – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott – számlájára. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírt összeg tekinthető.

(2) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám és az adószám vagy az adóazonosító jel megadásával köteles befizetni az agrárkár-enyhítési szerv – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott – számlájára. A mezőgazdasági termelő az átutalásról úgy köteles gondoskodni, hogy a kárenyhítési hozzájárulás az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírásra kerüljön. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírt összeg tekinthető.

(3) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 58–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét 2010-ben a (2) bekezdésben meghatározott módon úgy kell teljesítenie, hogy a kárenyhítési hozzájárulás az agrárkár-enyhítési szerv számláján 2010-ben szeptember 30-áig jóváírásra kerüljön. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján 2010. szeptember 30-ig jóváírt összeg tekinthető. E rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kárenyhítési hozzájárulásnak jóváírására 2010. június 30-ig az agrárkár-enyhítési szerv számláján nem került sor.

### A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai

7. § A kárenyhítési hozzájárulás a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezi.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

9. § (1) A kárenyhítő juttatásra a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult, amennyiben

- a) a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul befizette, és

- b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett jégeső-, belvíz- és fagykárt a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül bejelentette, és

- c) a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelme az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig beérkezett, illetve

- d) az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb a tárgyév november 10-éig beérkezett az agrárkár-enyhítési szervhez, illetve

- e) aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt ad ki.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által – a 9. § (4) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján – nem fedezett részére terjed ki.

(3) A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez kapcsolódó eljárásban hiánypótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti arányos csökkentést alkalmazni kell, úgy a kizárólag ezen indokkal csökkentett juttatásról szóló döntések tekintetében az arányos csökkentésre vonatkozóan fellebbezésnek helye nincs.

12. § (1) Elemi csapás esetén a termelőket megillető kárenyhítő juttatás összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, jogszabályban meghatározott határidőn belül, a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(2) A kifizetési tervet a miniszter hagyja jóvá.

⋯ 55 változatlan sor ⋯