2008. évi CI. törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról

2008. évi CI. törvény

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról

Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések¶

1. § (1) A törvény célja a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi kár okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.

(2) A kárenyhítő juttatással kapcsolatos egyes feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására – ideértve a kárenyhítő hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is – a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) I., III., IV., VI. és VII. fejezeteiben, valamint a 77–78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelők e törvény erejénél fogva a használatukban lévő termőföld alapján kötelesek részt venni a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.

(2) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelők a használatukban lévő termőföld alapján szabad választásuk szerint vesznek részt a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.

3. § E törvény alkalmazásában:

• a) elemi kár: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykár;
• b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet 1. aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó jog gyakorlását, illetve kötelezettség teljesítését saját nevében és kockázatára végzi, és 2. akit (amelyet) legkésőbb a támogatási kérelmével egyidejűleg az eljárási törvény szerint nyilvántartásba vesznek;
• c) kis- és középvállalkozás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;
• d) gazdálkodó szervezet: a kis- és középvállalkozásnak minősülő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
• e) egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben ekként meghatározott olyan kis- és középvállalkozásnak minősülő természetes személy, aki az eljárási tv. szerinti Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben az egységes kérelemre vonatkozó jogszabályban meghatározott benyújtási határidő utolsó napján egyéni vállalkozóként szerepel;
• f) mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;
• g) termőföld: közösségi jogi aktusban foglaltak alapján föld használatához kötött támogatás igénybevételére jogosító, jogszabályban meghatározott terület;
• h) egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező közösségi jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen kifizetés iránti kérelem;
• i) használatban lévő termőföld: az egységes kérelemben megjelölt jogosult terület, növelve a mezőgazdasági termelő által művelt szőlőterülettel, és csökkentve a mezőgazdasági termelő által használt gyep-, illetve legelőterülettel;
• j) tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott áron számított értéke;
• k) referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző – elemi csapástól mentes – három év átlagtermése és a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területének alapulvételével a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott áron számított hozamérték;
• l) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
• m) elemi csapás: a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területére számítva több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okozó elemi kár.

A kárenyhítő hozzájárulás megfizetése¶

4. § (1) E törvény alapján kárenyhítő hozzájárulás fizetésére köteles:

• a) a gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő, valamint
• b) az a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő, aki a törvényben foglaltak szerint kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettséget vállal [az a)–b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő].

(2) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése csak a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosít kárenyhítő juttatás igénybevételére.

(3) A megfizetett kárenyhítési hozzájárulás nem követelhető vissza.

5. § (1) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal (a továbbiakban: nyilatkozat) határozatlan időre kötelezettséget vállalhat kárenyhítési hozzájárulás fizetésére. A nyilatkozat legkésőbb az egységes kérelem jogszabályban meghatározott benyújtási határidejéig tehető meg. A nyilatkozat elfogadásáról az agrárkár-enyhítési szerv dönt. Az agrárkár-enyhítési szerv a nyilatkozat elfogadását kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítésének hiányában tagadhatja meg. A nyilatkozat megtételének részletes szabályait a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete állapítja meg.

(2) Megszűnik a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő e jogviszony alapján történő kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő:

• a) az egységes kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidőt megelőzően meghal,
• b) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal visszavonja az (1) bekezdésben foglaltak szerint tett nyilatkozatát,
• c) egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelőként nyújt be egységes kérelmet.

(3) Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő egyben egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő is, a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségét az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat a tárgyévben csak az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig tehető meg.

(5) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő egységes kérelem benyújtását követő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az az örökös kötelezett, akinek részére az örökhagyó által benyújtott egységes kérelem alapján járó támogatást kifizetik.

(6) Az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az (5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő használatában levő:

• a) szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2000 forint,
• b) egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint.

(2) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám és az adószám vagy az adóazonosító jel megadásával köteles befizetni az agrárkár-enyhítési szerv – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott – számlájára. A mezőgazdasági termelő az átutalásról úgy köteles gondoskodni, hogy a kárenyhítési hozzájárulás az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírásra kerüljön. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírt összeg tekinthető.

(3) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 58–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét 2010-ben a (2) bekezdésben meghatározott módon úgy kell teljesítenie, hogy a kárenyhítési hozzájárulás az agrárkár-enyhítési szerv számláján 2010-ben szeptember 30-áig jóváírásra kerüljön. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján 2010. szeptember 30-ig jóváírt összeg tekinthető. E rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kárenyhítési hozzájárulásnak jóváírására 2010. június 30-ig az agrárkár-enyhítési szerv számláján nem került sor.

A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai¶

7. § A kárenyhítési hozzájárulás a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezi.

8. § (1) Az állam évenként a központi költségvetési forrásból az összes kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő által befizetett kárenyhítési hozzájárulással legalább azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.

(2) A Kormány nyilvános határozatban dönthet az összes kárenyhítési hozzájárulást meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról, továbbá szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési kérelmek elbírálása során a többlet költségvetési támogatás azon kárenyhítő hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelők között osztható fel, akik teljesítik a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott feltételeket.

(3) Az előirányzat központi költségvetésből történő támogatása nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évi összes kárenyhítési hozzájárulás összege.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás és az (1) és (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag a törvény szerinti célokra használható fel.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási forrás maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

A kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei¶

9. § (1) A kárenyhítő juttatásra a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult, amennyiben

• a) a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul befizette, és
• b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett jégeső-, belvíz- és fagykárt a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelentette, és
• c) a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelme az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig beérkezett, illetve
• d) az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb a tárgyév november 10-éig beérkezett az agrárkár-enyhítési szervhez, illetve
• e) aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt ad ki.

(2) A kárenyhítő juttatást a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő részére a használatában levő termőföld alapján akkor lehet megállapítani, ha az a kár bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor is a használatában volt.

(3) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági termelő örökösének kell kifizetni.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmének benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési kérelmével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak a kérelem benyújtását követően válik ismertté, akkor a mezőgazdasági termelő e körülményt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra, a már kifizetett kárenyhítő juttatást a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.

10. § A tárgyévi kárenyhítő juttatások mértékének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-áig bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni. Az ezt követő időszakban bekövetkezett elemi kár a következő évi kárenyhítési igény megállapításánál érvényesíthető.

11. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés alapján kiszámított kárenyhítő juttatási igényének az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os, kedvezőtlen adottságú területeken 90%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a rendelkezésre álló összes kárenyhítési hozzájárulás és költségvetési támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatást kérelmező termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által – a 9. § (4) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján – nem fedezett részére terjed ki.

(3) A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez kapcsolódó eljárásban hiánypótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti arányos csökkentést alkalmazni kell, úgy a kizárólag ezen indokkal csökkentett juttatásról szóló döntések tekintetében az arányos csökkentésre vonatkozóan fellebbezésnek helye nincs.

12. § (1) Elemi csapás esetén a termelőket megillető kárenyhítő juttatás összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, jogszabályban meghatározott határidőn belül, a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(2) A kifizetési tervet a miniszter hagyja jóvá.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter engedélye alapján intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

13. § (1) A miniszter döntése alapján a 11. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítő juttatás összegéből, annak legfeljebb 90%-áig a tárgyévben előleg fizethető ki.

(2) Amennyiben a kárenyhítő juttatás előlegösszege a véglegesen megállapított kárenyhítő juttatást meghaladja, a különbözetet az agrárkár-enyhítési szerv határozatában foglaltak szerint harminc napon belül vissza kell fizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

14. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a törvényben foglalt feladatai ellátásához:

• a) kárenyhítési adatbázist hoz létre,
• b) összesíti és feldolgozza az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő öt évig, illetőleg ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig kezelheti.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:

• a) fogadja és ellenőrzi a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéseket,
• b) fogadja, felülvizsgálja és záradékolja a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmeket.

Záró rendelkezések¶

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba és ezzel egyidejűleg a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító 2007. évi XL. törvény hatályát veszti azzal, hogy a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LXXXVIII. törvény) rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell.

(2) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján kötött szerződések e törvény hatálybalépésének napjával a törvény erejénél fogva megszűnnek.

(3) E törvény által előírt kárenyhítő hozzájárulás megfizetését teljesítettnek kell tekinteni, ha azt a mezőgazdasági termelő e törvény hatálybalépése előtt, a 2009-es évben a 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján már teljesítette.

(4) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján 2009-ben megfizetett kárenyhítő hozzájárulás és az e törvény 6. § (1) bekezdése által előírt kárenyhítő hozzájárulás összege közti különbözetet az agrárkár-megállapító szerv köteles 2009. június 30-ig a befizető részére visszatéríteni.

(5)–(6)

(7) Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő a 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján szerződést kötött, – figyelemmel a 9. §-ban foglaltakra – akkor is jogosult kárenyhítő juttatásra, ha nem tett az 5. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő nem kíván kárenyhítő juttatásra jogosultságot szerezni, erről a tárgyévben teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig.

(8) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján képzett előirányzat maradványa nem vonható el, az az e törvény alapján képzendő előirányzat bevételét képezi.

(9) A kárenyhítési juttatás formájában nyújtott támogatásokat

• a) 2010-ben az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1857/2006/EK bizottsági rendelet) 11. cikk (8) bekezdésében,
• b) 2011. január 1-je után az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) és (9) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) az agrárkár-enyhítési szervet,
• b) az agrárkár-megállapító szervet

rendeletben jelölje ki.

(11) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

• a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az ellenőrzés rendjét,
• b) a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját, valamint
• c) a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő által a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségvállalás megtételének részletes szabályait, továbbá az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére szolgáló számláját

rendeletben határozza meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

16. § Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, és a kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek e rendelet 11. cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele valamennyi feltételének.