2007. évi LXXXVI. törvény — mi változott? 2025. január 1.

1. § E törvény célja

- a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,

- c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő – hozzáférés biztosítása,

- d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,

- e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,

- 11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;

- 12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elosztói rugalmassági szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;

- 13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;

- 14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel;

- 15. Erőművi névleges teljesítőképesség: generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; invertert tartalmazó erőmű esetén az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe;

- 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;

- 17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;

- 17b. Együttesen tevékenykedő aktív felhasználók: olyan felhasználók, akik közös csatlakozási ponton keresztül csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő csoport valamely aktív felhasználó tagja által termelt vagy tárolt villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják, a közcélú hálózatra betáplálják, vagy fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozásuk vagy elsődleges gazdasági tevékenységük céljából kifejtett tevékenységnek;

- 17c. Termelő-fogyasztó: olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy a saját maga által megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát tárol vagy értékesít;

- 17d. Együttesen eljáró termelő-fogyasztók: legalább két termelő-fogyasztó, akik a 17c. pontban meghatározott tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el.

- 21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;

- 22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;

- 23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;

- 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;

- 25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;

- 26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett – tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;

- 26a. Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamosenergia-igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt;

- 26e. Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott villamosenergia ipari vállalkozáson belül;

- 27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;

- 27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;

- 28.

- 28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;

- 29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;

- 45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia – beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát – állítható elő;

- 45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;

- 45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az ezen energiát előállítók bevételének emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;

- 46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;

- 47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – a Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;

- 47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;

- 48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;

- 51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;

- 52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;

- 52a. rugalmas árszabást tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon – ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is – jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;

- 53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében – különösen a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozás és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások útján – biztosított szolgáltatások összessége;

- 53a. Elosztói rugalmassági szolgáltatás: az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése és üzemvitele folyamatos biztosítása és hatékonyabbá tétele, valamint a villamosenergia-ellátás minőségének fenntartása érdekében az elosztó által piaci alapú eljárások keretében igénybe vett szolgáltatások összessége, ideértve a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 26. pontja szerinti teher-újraelosztást és a nem-frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat, valamint egyéb az elosztó hálózati szűk keresztmetszet kezelésére irányuló szolgáltatásokat és az elosztói üzemirányítást támogató szolgáltatásokat;

- 53b. Nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás: a hálózati engedélyes által az állandósult állapotban mért feszültség ellenőrzése, a gyors reagálású árambetáplálás, a helyi hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség, valamint a szigetszerű működési képesség céljából használt szolgáltatás;

- 57. Termelés: a villamos energia előállítása;

- 57a. Tárolás: villamosenergia-tároló üzemszerű alkalmazása;

- 58. Termelő: aki villamos energiát termel;

- 59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;

- 59a. Önellátó termelői engedélyes: aki önellátó termelő egységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik;

- b) a magánvezetékhez felhasználási helyen kívülről kapcsolódó, a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül csatlakozó erőmű által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energiát a magánvezeték kapcsolódási pontjára juttatja el;

- 61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;

- 62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;

- 63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;

- 70a. Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés, amely a közcélú hálózatról vételezett vagy azonos csatlakozási ponton csatlakozó erőmű által megtermelt villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe betáplálja, vagy – függetlenül attól, hogy van-e betáplálásra lehetősége – a csatlakozási pont mögötti felhasználásra rendelkezésre bocsátja;

- 71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;

- 72. Villamosenergia-piac: az energiával, kapacitással, valamint az átviteli vagy elosztó rendszer üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokkal bármilyen időszakban történő kereskedésre szolgáló platform, a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat, a tőzsdén kívüli piacokat és a szervezett villamosenergia-piacot is ideértve;

- 75. Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott ártámogatás;

- 76. Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban) részesül;

- 77. Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt;

(3)

(2) A Hivatal a 2017. január 3-a előtt kérelmezett kötelező átvételi jogosultság alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt és értékesített villamos energia vonatkozásában automatikusan bejegyzi a származási garanciát az átviteli rendszerirányító részére. A származási garanciákat az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint a szervezett villamosenergia-piacon értékesíti, az ebből származó bevételt a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti KÁT pénzeszköz meghatározása során csökkentő tényezőként veszi figyelembe. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg.

(4) Az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-kereskedő és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes együttműködik a Hivatallal a (2) és (3) bekezdés szerinti származási garanciák bejegyzése, szervezet villamosenergia-piaci értékesítése, átruházása, törlése, valamint ezek Hivatal általi ellenőrzése kapcsán.

(5) A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultságból prémium típusú támogatásba átlépő termelő esetén a támogatási ár megállapításánál figyelembe kell venni a származási garanciák piaci értékét.

### Új termelő kapacitások létesítése

7. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

21. § (1) Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(5) A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6) A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

- b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,

- c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.

- d) megszervezni az adatgazdálkodást és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott követelményeknek – a kiberbiztonságot is ideértve – megfelelő rendszereket alkalmazni, valamint

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra

- a) a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel,

(2a) Ha a kiserőmű a csatlakozási pont kialakítását középfeszültségen, a kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határán igényli, akkor az elosztó köteles ezt az igényt – figyelembe véve a (2) és a (2b) bekezdésben foglaltakat is – teljesíteni.

(2b) Ha az adott csatlakozási szerződések megkötése előtt több, egymással szomszédos telephelyen létesítendő kiserőmű nyújt be elosztó hálózatra vonatkozó csatlakozási igényt, akkor a csatlakozási pontokat – a (2a) bekezdéstől eltérően – úgy is ki lehet jelölni, hogy a hálózati csatlakozások közös kapcsolóberendezésben valósuljanak meg, de az egyes csatlakozási pontok egyike sem lehet 500 méternél messzebb az adott kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határától.

(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

- b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.

(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és

(7) Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli tervnek megfelelően készült el.

27/A. § (1) A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a hálózati engedélyes megtéríti a csatlakozással kapcsolatos, igazolt költségeit, ha

- a) a csatlakozással összefüggő tervek alapján a csatlakozás kivitelezése a 27. § alapján megkezdhető,

- f) az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,

- g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,

- h) állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése – a Vhr. rendelkezéseinek alkalmazásával – telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő vármegyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és

- j) olyan adatforgalmi és informatikai rendszer működtetése, amely biztosítja az adatcserét.

31/A. § Az elosztó hálózati engedélyes és az elosztó hálózatra csatlakozó felhasználási helyet ellátó villamosenergia-kereskedő között az adatcsere az adatcsere-szabályzatban meghatározottak szerint történik, kivéve, ha az elosztó hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő közös informatikai rendszerben végzi az engedélyköteles tevékenységét.

33/D. § Az elosztó aggregálást nem végezhet.

### Közvilágítás

34. § (1) A külön törvényben közvilágításról való gondoskodásra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e.

### IV. Fejezet — HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.

(8) A hálózati engedélyesek a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő hálózatokhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében az egyenlő bánásmódot és a hozzáférés feltételeinek átláthatóságát, a megújuló termelői beruházások tervezhetőségét és versenysemlegességét biztosítva hathavi rendszerességgel a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót tesznek közzé. A termelő a szabad hálózati kapacitások kiosztására irányuló eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt. A közép- vagy nagyfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére a hálózati engedélyesek a közzétett szabad kapacitásokat külön kapacitás kiosztási eljárás során osztják ki, amelynek részletes szabályait – a hálózati engedélyesek tájékoztatási kötelezettségére, valamint a pénzügyi biztosíték nyújtásának és felhasználásának feltételeire vonatkozó szabályokat is ideértve – az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat határozza meg. A hálózati engedélyesek az eltérő műszaki megvalósítási lehetőségek és szükségletek miatt egyedi eljárást alkalmazhatnak az üzemi szabályzatban és az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint, abban az esetben, ha egy termelő csatlakozási kapacitásigénye önmagában meghaladja a közzétett tájékoztató szerinti aktuális szabad kapacitást. A termelő egyedi eljárásban kizárólag pénzügyi biztosíték nyújtása mellett vehet részt.

36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

- a) rendkívüli hálózati állapotok,

39/F. § A felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

39/H. § (1) A 39. § (1c) és (1d) bekezdésétől eltérően magánvezetékhez közép- vagy nagyfeszültségű termelői vezetéken a magánvezeték engedélyesének felhasználási helyével nem szomszédos ingatlanon létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló is csatlakozhat, ha

- b) az erőmű vagy a villamosenergia-tároló által termelt vagy tárolt villamos energia miatt a magánvezeték közcélú hálózati csatlakozási pontján a betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra, és

- c) a 132. § (1) bekezdéstől eltérően a termelői vezeték engedélyese a termelői vezeték elhelyezésével érintett valamennyi idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodással rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beépített teljesítmény limit nem alkalmazandó a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesülő vállalkozás által létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló esetén.

### VI. Fejezet — MÉRÉS, LEOLVASÁS

40. § (1) A szerződés teljesítésének számlázása érdekében, a villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározott módon a mérés hiteles elvégzéséről

(4) Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

43. § (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(6)

(8) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(2) A villamosenergia-kereskedő a felhasználó részére legalább egy több zónaidős és legalább egy rugalmas árazású ajánlatot vagy árszabást biztosít.

### VII. Fejezet — VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM

46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

- a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

- b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és

(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

### Az egyetemes szolgáltatás

49. § Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

- a) a villamosenergia-kereskedőtől,

- b) a termelőtől,

56/A. § (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó villamosenergia-kereskedőtől.

### Eljárás a felhasználókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban

(2) Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(9) A Hivatal a panaszeljárásában – ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt – a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.

57/A. § (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.

(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:

(3a) A magánvezetékhez kapcsolódó erőmű vagy villamosenergia-tároló esetében az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződést a 39. § (1b) bekezdése szerinti csatlakozási eljárás, betáplálási teljesítményigény esetén az irányadó erőművi csatlakozási eljárás eredménye alapján a felek a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

(5)

60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(3) A rendszerhasználó rendelkezési jogát – a (4) és a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével – nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.

(7)

(8) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője – a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(10) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

(2) A villamosenergia-kereskedő köteles igazolható módon a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése előtt tájékoztatni a felhasználót a villamosenergia-vásárlási szerződés lényeges tartalmi elemeiről, és a felhasználó rendelkezésére bocsátani a szerződéses feltételek összefoglalóját. A tájékoztatásnak egyértelműnek, közérthetőnek és világosnak kell lennie.

(3) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

62. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződése tartalmazza legalább

(3) Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4a) Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

### Az energiaközösség

(1a) A megújulóenergia-közösségre az energiaközösségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a megújulóenergia-közösség olyan energiaközösség, amely megújuló energiaforrásból termel villamos energiát, ilyen villamos energiát fogyaszt, tárol vagy értékesít. A megújulóenergia-közösség tényleges irányítását azon tag vagy tagok látják el, amelyek felhasználási helyeinek csatlakozási pontjai a megújulóenergia-közösség tulajdonában álló villamosenergia-tároló és erőmű csatlakozási pontjaival ugyanazon nagy/középfeszültségű transzformátorállomási körzetben helyezkednek el.

74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

- c) az átviteli rendszerirányítás,

- d) a villamos energia elosztása,

- e) a villamosenergia-kereskedelem,

- h) magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,

- i) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével,

- j) közvilágítási berendezések üzemeltetése a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével,

- l) a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges kisütési teljesítőképességű villamosenergia-tároló üzemeltetése.

(2)

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

### A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye

80/A. § (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

### Önellátó termelő egységre vonatkozó engedély

### A villamos energia elosztására vonatkozó

(3) Ha a kérelmező egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet és a 88. § (1) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelmet is benyújt, a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély kiadásakor is kiadhatja.

90/A. § (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az engedélyes kérelmére kizárólag abban az esetben vonhatja vissza, ha az engedély visszavonását kezdeményező egyetemes szolgáltató (a továbbiakban: átadó) által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása egy másik egyetemes szolgáltató által (a továbbiakban: átvevő) az engedély visszavonását követően biztosított.

(3) A villamosenergia-tárolásra és a villamosenergia-tároló üzemeltetőre – eltérő rendelkezések hiányában – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban a termelésre és a termelőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

### Az engedély módosítása

91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

### Az engedély megszegése

- a) a jogkövetkezményekre való utalással – megfelelő határidő tűzésével – írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

- da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

- dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

- dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

(2) A Hivatal az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) pont szerint egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

### A bírság kiszabása

98. § (1) Az 57. § (5) bekezdésében, a 95. § (6) bekezdésében, valamint a 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.

#### 110. §

#### 112. §

### XIII/B. Fejezet — ENERGETIKAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

114/I. § (1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a villamosenergia-rendszer fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését.

(2) Energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan, műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.

(2) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzatot annak kérésére évente tájékoztatja a helyi önkormányzat működési területén lévő belterületi közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések műszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejéről, valamint arról, hogy e hálózati elemek könyv szerinti értéke mikor csökken nullára.

119/C. § (1) Ideiglenes vezeték kis- vagy középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozhat.

(2) Az ideiglenes vezeték létesítésére és bontására a csatlakozást kérő költségviselése mellett kerül sor.

119/F. § (1) Az energiapolitikáért felelős miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki. Könnyített térség az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának földrajzi adottságai szempontjából a legkedvezőbb, földrajzilag lehatárolható helyen jelölhető ki.

### ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

SAJÁT INGATLANON

(2) A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

- a) nem lehetséges, mert

- aa) személye bizonytalan, vagy

- a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy

- b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3a) Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését, átalakítását a közterület tulajdonosa, kezelője tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátozását is – okozott károkért a hálózati eszköz beruházója kártalanítást nyújt. A közterület igénybevételéért a közterület tulajdonosa, kezelője – az útügyi igazgatásról szóló miniszteri rendelet szerinti összegen túl – további díj vagy költség megfizetését, megállapodás kötését nem kérheti.

(4) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. § (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján közterületen és idegen ingatlanon, bejegyzett vezetékjog esetén a bejegyzett meglévő nyomvonalon

- a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,

(5) A hálózati engedélyes az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet. A hálózati engedélyes a bejutás biztosítása iránt a 137. § (4) bekezdés szerinti nemperes eljárást kezdeményezhet.

125. § (1) A Hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

(2a) A (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs esetében, akinek a részére a megállapodás tervezetének közlése

### Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás

(2) A Hatóság a környezeti hatásvizsgálat során a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza.

136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.

(2) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és az ideiglenes vezeték megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve, ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint.

(3) A 121. § (1) bekezdése szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, valamint a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

(8) A (6) bekezdés b) pontja nem vonatkozik olyan kitermelt faanyagra, amelynek átmérője meghaladja az 5 cm-t.

(11) Védett természeti területen és Natura 2000 területen növényzet metszése, gallyazása, tőtől való elválasztása október 15-től március 15-ig terjedő időszakon kívül tilos.

ennek érvényesítendő hatását az elosztó hálózati engedélyesek éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetik.

143. § (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása az árszabályozási cikluson belül évenkénti ármegállapítással történik.

151. § (1) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint – megfelelési program végrehajtásának lezárultáig – kezeli a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(3) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának 90/A. § szerinti kezdeményezése esetén a 99/C. § (1) bekezdése szerinti határozat kézhezvételének napjától a 99/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, villamosenergia-ellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó, valamint a fizető azonosításához, villamosenergia-ellátása biztosításához szükséges – az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított – személyes adatokat.

(5) Az engedélyes társaság a felhasználóval fennálló engedélyköteles vagy más tevékenységéhez kapcsolódó jogviszonyai tekintetében – a felhasználó adatainak megadásától számított 60 napon belül – gondoskodik a felhasználó által, részére megadott természetes személyazonosító adatoknak és lakcím adatoknak a nyilvántartásába vett, felhasználóra vonatkozó adatokkal való összevetéséről, és eltérés esetén elvégzi azoknak a felhasználó által megadott adatok szerinti tartalommal történő helyesbítését, kiegészítését.

(9) Az aggregátor és az energiaközösség a (6) és a (8) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.

157. § A 150. § (3) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk közérdekből nyilvánosak.

- 17.

- 18. a jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást adhat ki.

- 19. jogosult ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a szükséges mértékig a 152. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek tényleges tulajdonosi hátterét megismerni és ennek érdekében eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni.

(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

- 5. ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,

- 6. vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel, és

- 7. meghatározza a kötelező átvétel és prémium típusú támogatás időtartamát, valamint a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, továbbá a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium mértékét,

- 9. végrehajtja az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban, uniós jogi rendelkezésekben, valamint az ACER döntésében meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó, továbbá e törvény szerint ellátandó feladatokat,

- 10. a piac egészére kiterjedő, a villamosenergia-kereskedők ajánlatait összehasonlító eszközt működtet az engedélyesek adatszolgáltatása alapján és biztosítja a közzétett ajánlatokra vonatkozó, nem valósághű információk bejelentésének lehetőségét,

- 11. az elosztói rugalmassági szolgáltatások és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások beszerzésének gazdaságossági szempontú értékelése alapján, ha a Hivatal megállapítja, hogy az e szolgáltatások átlátható, megkülönböztetésmentes, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő, piaci alapú eljárásokkal összhangban történő beszerzése gazdaságilag nem hatékony, akkor kivételt állapíthat meg az elosztói rugalmassági szolgáltatásoknak és nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásoknak az e törvényben meghatározott eljárások keretében történő beszerzése alól,

(8) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai körében, továbbá az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet.

### Tanúsítási eljárás

160. § (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:

### Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

(2) A 110–111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

162/A. § (1) A Hivatal és a – pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró – Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)

- a) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, továbbá

együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik és azt közzéteszik.

(2) A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, vlamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

### Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal

(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.

(3) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

### Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal

(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.

#### 166. §

(2) Az ügyintézési határidő

- b) jelentős piaci erő eljárásban 8 hónap,

- c) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára 4 hónap, majd az eljárás felfüggesztését és az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 2019/943/EU rendelet 51. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének leteltét követően a határozat közzétételére vagy annak módosítására további, a 2019/943/EU rendelet 51. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,

- d) a 39/E. § (2) bekezdése szerinti eljárásban 30 nap,

- 19. az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektben résztvevők jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra, a mintaprojekttel összefüggő, és azok eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó szabályokat,

- 20. a szervezett villamosenergia-piac működésére, engedélyezésére, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek az energiakereskedelem fizikai teljesítésű ügyleteivel összefüggő feladataira, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat elkészítésének, közzétételének rendjét, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének szabályait,

- 21. az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózathasználati szerződés és a kereskedési szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,

- 23. a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,

- 25. a Hivatal határozatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

- 26. Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,

- 27. az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait,

- 41. a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését,

- 42. az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét,

- 43. a hálózatfejlesztési tervre vonatkozó szempontrendszert,

- 45. a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult, közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit,

- 46. a kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat,

- 47. a 2019/943/EU rendelet alapján általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban tagállami hatáskörbe utalt, egyes követelmények meghatározásáért felelős rendszerüzemeltetőre vonatkozó kijelöléseket,

- 48. a villamosenergia-kereskedő által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó szolgáltatásokat,

- 49. a könnyített térség kijelölésének részletes szabályait, a kijelölés során figyelembe veendő szempontokat, a földrajzi adottságok meghatározásának ismérveit és könnyített térségben időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyeztetése során alkalmazandó hatósági eljárási szabályokat, a szakhatóságok bevonására, az eljárási határidőre, és az eljáró hatóságra vonatkozó részletes szabályokat,

- 50. a villamosenergia-tárolóra és létesítésére, a villamosenergia-tárolói engedélyre, a villamosenergia-tárolói engedélyes jogaira és kötelezettségeire, a villamosenergia-tároló üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint a villamosenergia-tárolói engedélyes és az elosztó által működtetett tároló teljesítményére és a kapacitás mértékére vonatkozó részletszabályokat,

- 52. a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartására, regisztrációjára vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,

- 53. a hálózati csatlakozással összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt az eljáró műszaki-biztonsági hatóságot, és a műszaki biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint a hálózati csatlakozás üzembe helyezésének hálózati engedélyes általi megtagadása esetén az eljáró műszaki biztonsági hatóságot, és a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása, továbbá a 27/A. § (2) szerinti eljárás anyagi és eljárási szabályait,

- 54. a kizárólag a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő villanyszerelők által végezhető tevékenységek körét,

- 55. az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek által a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára tekintettel a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás megtagadásának feltételeit és a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módjára vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

- b)

- c) a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,

- d)

- 23. a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszerben és prémium típusú támogatási rendszerben kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét,

- 24. a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználását elősegítő prémium típusú támogatás kiosztására irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait

(5) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

- 2. a csatlakozási díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, a csatlakozási díjfizetésre kötelezettek körét és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait,

- 3. a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a kiegyenlítő fizetés formáját, továbbá a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait,

- 4. e törvény szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek és az általuk szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezettek körét és a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket,

- 9. a hálózati engedélyes által külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, ezen szolgáltatások körét, a külön díjak megállapításának kereteit és a külön díjak alkalmazásának szabályait.

- 10. a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtására jogosultak körét, a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat, a kérelem elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát, a tesztkörnyezet résztvevőinek jogait és kötelezettségeit, az energetikai innovációs teljesítmények alkalmazásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az energetikai tesztkörnyezetben való részvétel meghosszabbításának a feltételeit és a kötelezettségek megszegésével kapcsolatos jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat.

- 11. a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók – az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő – tájékoztatásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat.

### XXI. Fejezet — ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

178/Y. § E törvénynek a 2021Módtv2-vel megállapított 60. § (4) és (5) bekezdését e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben, hatályos szerződések esetén is alkalmazni kell.

### HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

179. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. október 15-én lép hatályba.

(3c) Ez a törvény az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontjának és a Melléklet 3. pontjának való megfelelést szolgálja.

(4) Ez a törvény

- a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- m) a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. november 24-i (EU) 2017/2196 bizottsági rendelet,

- n) a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i 2019/943/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

- o) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

#### 184/A. §