2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

2007. évi LXXXVI. törvény

a villamos energiáról

Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja¶

1. § E törvény célja

• a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,
• b) a fenntartható fejlődés érdekében az első az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elveinek érvényesítése,
• c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő – hozzáférés biztosítása,
• d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,
• e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
• f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére,
• g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése,
• h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének és integrációjának elősegítése.
• i) a kiskereskedelmi piacon zajló verseny, a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés költséghatékonyságának javítása érdekében a rendszerhasználók részére nyújtott energiaszolgáltatások teljes interoperabilitásának előmozdítása.

A törvény alkalmazási köre¶

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

• a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,
• b) a villamosenergia-rendszer irányítására,
• c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére,
• d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek közötti jogviszonyokra.

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések¶

3. § E törvény alkalmazásában

• 1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
• 2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
• 3. Aggregálás: az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása, valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából;
• 3a. Aggregátor: aggregálást végző piaci szereplő;
• 4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
• 4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;
• 5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;
• 6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;
• 6a. Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26. pontjában meghatározott fogalom;
• 6b. Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott fogalom;
• 7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;
• 7a. Adatgazdálkodás: a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérési és fogyasztási adatok, valamint a kereskedőváltáshoz, az aggregátorváltáshoz, a keresletoldali szabályozáshoz és az egyéb szolgáltatásokhoz szükséges adatok cseréjére és az adatokhoz történő hozzáférésre vonatkozó azon szabályok összessége, amelyek mentén az adatok beszerzése, összegyűjtése, validálása, tárolása, védelme, feldolgozása történik, és amelyek biztosítják az adatokhoz való megkülönböztetésmentes, egyidejű és könnyű hozzáférést, a kiberbiztonság és adatvédelem legmagasabb fokát, valamint az adatkezelők pártatlanságát;
• 7b. Hálózatüzemeltetési adat: minden olyan távlehívható fogyasztásmérőből származó adat, amely a közcélú hálózat irányításához, üzemviteléhez és fejlesztéséhez szükséges, és nem minősül felhasználói elszámolási célú mérési adatnak;
• 7c. Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a hálózati engedélyes által meghatározott feltételekre, elvárásokra és funkcionalitásra tekintettel fejlesztettek;
• 7d. Adatcsere: elosztó hálózati engedélyes és villamosenergia-kereskedő közötti, engedélyköteles tevékenységük végrehajtása céljából történő adatszolgáltatás;
• 8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;
• 9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;
• 10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;
• 11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
• 11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
• 12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elosztói rugalmassági szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;
• 13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;
• 13a. Származási garancia: olyan elektronikus tanúsítvány, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az elfogyasztott villamos energia megtermeléséhez megújuló vagy nukleáris energiaforrás került felhasználásra, vagy azt, hogy az elfogyasztott villamos energia nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;
• 14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel;
• 15. Erőművi névleges teljesítőképesség: generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; invertert tartalmazó erőmű esetén az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe;
• 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;
• 17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;
• 17a. Aktív felhasználó: olyan felhasználó, aki a maga által termelt vagy a vele megosztott villamos energiát a hálózathasználati szerződése szerinti csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, vagy a maga által termelt és értékesített villamos energiát a közcélú hálózatba betáplálja vagy magánvezetéken továbbadja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozása vagy elsődleges gazdasági tevékenysége céljából kifejtett tevékenységnek;
• 17b. Együttesen tevékenykedő aktív felhasználók: olyan felhasználók, akik közös csatlakozási ponton keresztül csatlakoznak a közcélú hálózatra, és az általuk vagy az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók valamely tagja által termelt vagy a velük megosztott villamos energiát a közös csatlakozási ponton felhasználják vagy tárolják, a termelt és értékesített villamos energiát a közcélú hálózatra betáplálják, vagy fogyasztásuk vagy betáplálásuk rugalmasságát felajánlják, úgy, hogy az nem minősül önálló foglalkozásuk vagy elsődleges gazdasági tevékenységük céljából kifejtett tevékenységnek;
• 17c. Termelő-fogyasztó: olyan aktív felhasználó, aki megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termel villamos energiát, vagy a saját maga által megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát tárol vagy értékesít;
• 17d. Együttesen eljáró termelő-fogyasztók: legalább két termelő-fogyasztó, akik a 17c. pontban meghatározott tevékenységüket ugyanazon épületben fejtik ki és megállapodnak arról, hogy e tekintetben együttesen járnak el.
• 18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő, villamos energiát termelő, tároló, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt, ideértve a magánvezetéket aktív felhasználó által létesített erőművel vagy villamosenergia-tárolóval összekötő, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő vezetékszakaszt és a felhasználási helyen belül létesített elektromos töltőberendezést a magánvezetékkel összekötő vezetékszakaszt is;
• 19. Fogyatékossággal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;
• 20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;
• 20a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
• 21. Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;
• 22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;
• 23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;
• 23a. Határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között egy meghatározott időszakra vonatkozóan létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amelyben a lényeges szerződéses feltételek – az árat is ideértve – a szerződés időtartama alatt a felek által egyoldalúan nem változtathatók, miközben az ár tartalmazhat rugalmas árelemet is, így különösen csúcsidőszaki és völgyidőszaki ártípusokat;
• 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;
• 24a. Háztartási méretű kiserőmű nem elszámolási célú termelési és üzemeltetési adatai: a háztartási méretű kiserőmű invertere által előállított minden olyan adat, ami nem, vagy nem kizárólag az aktív felhasználóval történő elszámolást szolgálja, így különösen
• a) a háztartási méretű kiserőmű termelési teljesítménye (kVA),
• b) a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energia mennyisége (kWh),
• c) a termelt villamos energia mennyiségből a felhasználási helyen saját célra felhasznált energia mennyisége (kWh),
• d) a feszültség- és áramerősség értékei fázisonként,
• e) a teljesítmény tényező, valamint
• f) az inverter azonosító adatai;
• 25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;
• 26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett – tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;
• 26a. Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamosenergia-igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt;
• 26b. Informatikai berendezés: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens);
• 26c. Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszer létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás;
• 26d. Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás);
• 26e. Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott villamosenergia ipari vállalkozáson belül;
• 27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;
• 27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
• 27b. Kapcsolódási pont: a magán-, termelői és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező, erőmű vagy felhasználó közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek, továbbá a magánvezeték azon pontja, amelyhez a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználói berendezés vagy a termelői vezeték kapcsolódik;
• 28. Kereskedőváltás technikai folyamata: új villamosenergia-kereskedelmi szerződés hálózati engedélyes részére történő bejelentésétől a bejelentés elintézésének a hálózati engedélyes általi visszaigazolásáig tartó, a kereskedőváltás tényének a hálózati engedélyes nyilvántartásában történő rögzítésére irányuló eljárás;
• 28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
• 29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;
• 29a. Kedvezményes lakossági sávhatár: a lakossági fogyasztó részére biztosított, miniszteri rendeletben – a 64. § (4a) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben – meghatározott villamosenergia-mennyiség, amely mértékig a lakossági fogyasztóval a 145. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a villamos energiát;
• 29b. Kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár: a nem lakossági felhasználó részére biztosított, miniszteri rendeletben meghatározott villamosenergia-mennyiség, amely mértékig a nem lakossági felhasználóval a 145. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a villamos energiát;
• 30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
• 31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;
• 32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;
• 33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;
• 34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;
• 34a. Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;
• 35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;
• 36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;
• 37. Könnyített térség: olyan földrajzilag körülhatárolt, az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt terület, amely megújuló energiaforrások hasznosítására különösen alkalmas adottságokkal rendelkezik;
• 38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;
• 39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;
• 40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:
• a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;
• b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;
• c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;
• d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;
• 41. Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
• 42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;
• 42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;
• 43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;
• 43a. Leolvasás: a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználási helyen hálózati engedélyes által végzett leolvasása, az arra alkalmas fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak hálózati engedélyes általi távlehívása, valamint a fogyasztásmérő-berendezés mérési adatainak a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő applikáción keresztüli megadása az elosztó részére;
• 44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;
• 45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás, amelyből nap-, szél-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából nyert energia – beleértve a biogázból (hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó, valamint az egyéb szerves anyagokból előállított éghető gázból) nyert energiát – állítható elő;
• 45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;
• 45b. Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az ezen energiát előállítók bevételének emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;
• 45c. Megújulóenergia-adásvételi megállapodás: olyan szerződés, amely alapján egy természetes vagy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;
• 45d. Megújuló energiapiaci szereplők közötti adásvétel: megújuló energiaforrásból előállított energia piaci szereplők közötti adásvétele olyan szerződés keretében, mely előre meghatározott feltételekkel szabályozza az ügylet automatizált teljesítését és kiegyenlítését közvetlenül a piaci szereplők között, illetve valamely hitelesített harmadik félen keresztül. A megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelemhez való jog nem érinti az érintett feleket végső fogyasztóként, termelőként, villamosenergia-kereskedőként vagy aggregátorként megillető jogokat, sem a rájuk e minőségükben háruló kötelezettségeket;
• 46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;
• 46a. Almérlegkör: legalább két elszámolási pontból álló elszámolási szerveződés, amely egy mérlegkörön belül működik;
• 47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – a Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
• 47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet alapján kiadott európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó szabályzat;
• 48. Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;
• 48a. Okosmérő: olyan távlehívható fogyasztásmérő, amely képes a távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmelkísérés és ellenőrzés céljából;
• 48b. Operatív irányítást ellátó személy: az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, valamint azon vezető állású munkavállalója, aki az átviteli-rendszerirányító irányításáért, ügyvezetéséért felelős, és operatív irányítást ellátó személyként az átviteli rendszerirányító Hivatal által jóváhagyott megfelelési programjában szerepel.
• 49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
• 49a. Összevont menetrendadási szerződés: azonos mérlegkörbe tartozó rendszerhasználók menetrendadással kapcsolatos jogainak közös gyakorlását, illetve kötelezettségeinek közös teljesítését rögzítő megállapodás;
• 49b. Piacműködtető: az érintett piac vonatkozásában olyan szabályrendszert működtető gazdálkodó szervezet, amely az érintett piacon biztosítja, hogy a piaci szereplők villamos energiára vonatkozó vételi és eladási szándéka találkozzon, szerződést eredményezzen, ideértve azt a tevékenységet, amikor egyben vételi vagy eladási szándékkal piaci szereplőként is megjelenik;
• 49c. Rendszerbiztonsági szolgáltatás: a villamosenergia-ellátás folyamatossága és az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása mint kiemelt közszolgáltatás megvalósítása érdekében szükséges, meghatározott villamosenergia-mennyiség megtermelése érdekében végzett szolgáltatás;
• 49d. Rendszerbiztonsági szolgáltató: a rendszerbiztonsági szolgáltatás teljesítése érdekében a Kormány rendeletével kijelölt villamosenergia-termelő gazdasági társaság;
• 50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt és a villamosenergia-tárolói engedélyest;
• 51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
• 52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;
• 52a. Rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon – ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is – jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;
• 52b. Rugalmas hálózati csatlakozási szerződés: olyan korlátozott csatlakozási kapacitásról vagy korlátozott üzemeléssel biztosított csatlakozásról szóló megállapodás, amely esetében a rendszerhasználó pénzügyi ellentételezés nélkül vállalja a hálózati csatlakozási szerződésben előre rögzített feltételek szerint betáplálásának, vagy vételezésének korlátozását;
• 53. Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében – különösen a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozás és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások útján – biztosított szolgáltatások összessége;
• 53a. Elosztói rugalmassági szolgáltatás: az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése és üzemvitele folyamatos biztosítása és hatékonyabbá tétele, valamint a villamosenergia-ellátás minőségének fenntartása érdekében az elosztó által piaci alapú eljárások keretében igénybe vett szolgáltatások összessége, ideértve a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 26. pontja szerinti teher-újraelosztást és a nem-frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat, valamint egyéb az elosztó hálózati szűk keresztmetszet kezelésére irányuló szolgáltatásokat és az elosztói üzemirányítást támogató szolgáltatásokat;
• 53b. Nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás: a hálózati engedélyes által az állandósult állapotban mért feszültség ellenőrzése, a gyors reagálású árambetáplálás, a helyi hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség, valamint a szigetszerű működési képesség céljából használt szolgáltatás;
• 54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;
• 55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;
• 56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben a villamosenergia-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;
• 56a. Távlehívható fogyasztásmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani;
• 57. Termelés: a villamos energia előállítása;
• 57a. Tárolás: villamosenergia-tároló üzemszerű alkalmazása;
• 58. Termelő: aki villamos energiát termel;
• 58a. Önellátó termelő egység: olyan termelő egység, amelynek csatlakozási teljesítménye meghaladja az 0,5 MW-ot, közcélú hálózatra felhasználó csatlakozási pontján csatlakozik betáplálási teljesítmény nélkül, és a termelő berendezése által termelt villamos energiát ugyanazon csatlakozási ponton csatlakozó felhasználóval vagy más felhasználóval vagy vételezővel megosztja vagy értékesíti;
• 59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;
• 59a. Önellátó termelői engedélyes: aki önellátó termelő egységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik;
• 60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő, termelői tulajdonban lévő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amelyre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik, és amely
• a) az erőmű által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, vagy
• b) a magánvezetékhez felhasználási helyen kívülről kapcsolódó, a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül csatlakozó erőmű által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energiát a magánvezeték kapcsolódási pontjára juttatja el;
• 61. Továbbadás: a felhasználó által a közcélú hálózaton keresztül megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;
• 61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;
• 62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;
• 63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;
• 64. Végső menedékes: olyan villamosenergia-kereskedő, amelyet a Hivatal arra jelölt ki, hogy villamosenergia-értékesítési tevékenységét megszüntető vagy a felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítésére nem képes engedélyes egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóinak villamosenergia-ellátását a kijelölő határozatban foglaltak szerint átvegye;
• 65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;
• 66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;
• 66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt vagy maga által termelt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
• 66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;
• 67. Villamosenergia-ellátási szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, egyes nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére és az elosztói rugalmassági szolgáltatásokra és azok beszerzésére, igénybevételére és elszámolására vonatkozó elosztói szabályzat, az egyes adatcsere-folyamatok leírására, az adatcsere technikai, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó adatcsere-szabályzat, továbbá a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat;
• 68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az e törvény szerinti villamosenergia-termelést, villamosenergia-átviteli és rendszerirányítási tevékenységet, villamosenergia-elosztást, egyetemes szolgáltatói tevékenységet, villamosenergia-kereskedelmet, aggregálást, energiatárolást, közvilágítási berendezések üzemeltetését, vagy a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés üzemeltetési, vagy elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet végez;
• 69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;
• 69a. Villamosenergia-megosztás:
• a) aktív felhasználó vagy energiaközösség által termelt vagy tárolt villamos energia, aa) közvetlenül más felhasználó vagy energiaközösség részére a közcélú hálózaton, magánvezetéken vagy összekötő berendezésen, vagy ab) vételező részére magánvezetéken keresztül
• b) vételező által termelt vagy tárolt villamos energia közvetlenül a magánvezeték engedélyese részére magánvezetéken keresztül

történő értékesítése vagy ellenérték nélküli átadása;

• 69b. Megosztási hozzárendelés: a megosztott energiamennyiségnek a megosztásban részt vevő elszámolási pontokhoz történő hozzárendelése negyedórás adatok alapján;
• 70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;
• 70a. Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés vagy létesítmény, amely a közcélú hálózatról vételezett vagy azonos csatlakozási ponton csatlakozó erőmű által megtermelt villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe betáplálja, vagy – függetlenül attól, hogy van-e betáplálásra lehetősége – a csatlakozási pont mögötti felhasználásra rendelkezésre bocsátja;
• 70b. Háztartási villamosenergia-tároló: háztartási környezetben létesített és üzemeltetett, 2 kWh-nál nagyobb névleges teljesítményű, önállóan üzemeltethető, újratölthető villamosenergia-tároló;
• 70c. Elektromos meghajtású gépjármű villamosenergia-tárolója: az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-akkumulátor;
• 70d. Ipari villamosenergia-tároló: a 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott ipari elem, illetve akkumulátor;
• 70e. Villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer: olyan elszámolási rendszer, amelyben a villamosenergia-tároló üzemeltetője a szolgáltatásait piaci körülmények között értékesíti azzal, hogy az általa elvárt bevételi szint és az általa értékesíthető szolgáltatásokból megszerezhető bevétel különbsége alapján kompenzációban részesül vagy kompenzációt fizet;
• 71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;
• 72. Villamosenergia-piac: az energiával, kapacitással, valamint az átviteli vagy elosztó rendszer üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokkal bármilyen időszakban történő kereskedésre szolgáló platform, a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat, a tőzsdén kívüli piacokat és a szervezett villamosenergia-piacot is ideértve;
• 74.
• 75. Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott ártámogatás;
• 76. Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban) részesül;
• 77. Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt;
• 78. Szerződésmegszüntetési díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor által a villamosenergia-vásárlási vagy aggregálási szerződés felhasználó általi megszüntetése esetén a felhasználóra kiszabott díj vagy pénzügyi szankció;
• 79. Kereskedőváltással kapcsolatos díj: a villamosenergia-kereskedő vagy az aggregátor vagy a hálózati engedélyes által a kereskedőváltás vagy az aggregátorváltás esetén közvetve vagy közvetlenül a felhasználóra vagy aggregálásban részt vevőre kiszabott díj vagy pénzügyi szankció, ideértve a szerződésmegszüntetési díjat is;
• 80. Felhasználói panasz: olyan felhasználói beadvány, amelyben a felhasználó az engedélyes intézkedése ellen vagy az engedélyes várt intézkedésének elmaradása miatt emel kifogást.
• 81. Tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában meghatározott személy.
• 82. Zöldtöltés-igazolási rendszer: a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezésen értékesített megújuló villamos energia mennyiségét igazoló előírások és eljárások összessége.
• 83. Innovatív megújulóenergia-technológia: olyan megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelési technológia, amely legalább egy szempontból előrelépést jelent a hasonló korszerű technológiákhoz képest, vagy amely révén felhasználhatóvá válik az egyébként kereskedelmi alapú működésre még nem alkalmas vagy túl kockázatos termelési technológia;
• 84. Jogosult fél: az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti jogosult fél;
• 85. Közös elhelyezésű villamosenergia-tároló: olyan villamosenergia-tároló, amely a közcélú hálózatra megújuló forrásból villamos energiát termelő erőművel ugyanazon csatlakozási ponton keresztül kapcsolódik, illetve csatlakozik.

II. Fejezet — A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE¶

Termelés¶

4. § (1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, vagy önellátó termelői engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély vagy önellátó termelői engedély birtokában lehet.

(1a) Az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és ellátási szabályzatokban a kiserőművi összevont engedélyes és a termelői működési engedélyes számára meghatározott kötelezettségeket az önellátó termelői engedélyesre is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A termelő – az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján –

• a) a saját maga által termelt villamos energiát,
• b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások vagy az elosztótól elosztói rugalmassági szolgáltatás keretében átvett villamos energiát

értékesítheti.

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.

4/A. § (1) A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében, valamint kiemelt közfeladatként szerződésben előre meghatározott villamosenergia-mennyiség megtermelése céljából a Kormány rendszerbiztonsági szolgáltatót jelöl ki. A rendszerbiztonsági szolgáltató kijelölésére és a közszolgáltatás teljesítésére és ellentételezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

5. § (1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások – kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás – és az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha

• a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,
• b) nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy
• c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.

(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.

(3) Az átviteli rendszerirányító a 20. § (2) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége és az elosztó a 32/A. § (1) bekezdése szerinti piaci alapú eljárás eredménytelensége, vagy a Hivatal 32/B. § (2) bekezdése szerinti döntése esetén a legkisebb költség elvének és a 2019/943/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével – ide nem értve a 36. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseteket – bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés – a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve – hálózatra kapcsolását, leállítását, vagy korlátozását. Az igénybevétel feltétele, hogy az átviteli rendszerirányító vagy az elosztó annak költségeit a 2019/943/EU rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4) A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.

(5) A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint aggregálás útján is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

6. § (1) Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2)

(3)

6/A. § (1) A Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki a megtermelt villamos energia vonatkozásában, és elektronikus számlarendszer biztosításával gondoskodik a származási garanciák nyilvántartásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen.

(2) A Hivatal a 2017. január 3-a előtt kérelmezett kötelező átvételi jogosultság alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt és értékesített villamos energia vonatkozásában automatikusan bejegyzi a származási garanciát az átviteli rendszerirányító részére. A származási garanciákat az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerint a szervezett villamosenergia-piacon értékesíti, az ebből származó bevételt a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti KÁT pénzeszköz meghatározása során csökkentő tényezőként veszi figyelembe. Az értékesítésre vonatkozó szabályokat a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat határozza meg.

(3) Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia vonatkozásában a Hivatal a származási garanciát az egyetemes szolgáltató részére jegyzi be. A származási garanciát az egyetemes szolgáltató értékesíti, az értékesítésre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az egyetemes szolgáltató a származási garancia értékesítéséből származó bevételt és az értékesítéshez szükséges ráfordításait az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi.

(3a) A nem egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű esetében a Hivatal a származási garanciát a háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételére jogszabály vagy szerződés alapján köteles villamosenergia-kereskedő részére jegyzi be. A nem egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó a Hivatalhoz címzett írásbeli kérelmében kérheti, hogy a Hivatal a származási garanciát saját vagy harmadik személy számára jegyezze be vagy mellőzze a származási garancia kiállítását. A villamosenergia-kereskedő a származási garancia piaci árat tükröző ellenértékét az üzletszabályzatban meghatározottak szerint fizeti ki a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője részére.

(4) Az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-kereskedő és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes együttműködik a Hivatallal a (2) és (3) bekezdés szerinti származási garanciák bejegyzése, szervezet villamosenergia-piaci értékesítése, átruházása, törlése, valamint ezek Hivatal általi ellenőrzése kapcsán.

(5) A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultságból prémium típusú támogatásba átlépő termelő esetén a támogatási ár megállapításánál figyelembe kell venni a származási garanciák piaci értékét.

6/B. § (1) A Hivatal a villamos energia eredetét igazoló származási garanciáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban Szgr.) meghatározott feltételek szerinti számlaszerződés (a továbbiakban: számlaszerződés) alapján biztosítja a számlarendszerhez történő hozzáférést.

(2) Az egyes származási garancia műveletekre, a végrehajtásukra, valamint az erőmű és a villamosenergia-tároló minősítésére és regisztrálására vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. határozza meg.

(3) A Hivatal az ügyek érdemében hozott döntéssel egyidejűleg intézkedik a regisztrációnak és a származási garancia műveletnek a számlarendszerben történő végrehajtása érdekében.

(4) A számlaszerződés határozatlan időre szóló szerződés. A számlaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. állapítja meg.

(5) A Hivatal a számlarendszerben rögzített adatokat a keletkezésüktől számított 10 évig megőrzi. A Hivatal az elektronikus tárolás és kezelés során tudomására jutott személyes adatokat a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig az esetlegesen felmerülő vitás kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében megőrzi.

(6) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott személyes adatok közül kizárólag a nevet és az elektronikus levelezési címet az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

(7) A Hivatal a származási garancia elektronikus tárolása és kezelése során tudomására jutott, a személyes adatnak nem minősülő adatokat az elektronikus számla megszűnésétől, a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított tíz évig a származási garancia ügyletekkel esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése érdekében megőrzi, ezt követően végérvényesen és hozzáférhetetlen módon törli.

6/C. § A Hivatal a zöldtöltés-igazolási rendszerről szóló kormányrendeletben előírtak szerint – figyelemmel a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényben foglaltakra – az elektromos töltőberendezésen keresztül közlekedési célra értékesített megújuló villamos energia mennyiségéről zöldtöltés-igazolást állít ki, és gondoskodik a zöldtöltés-igazolási rendszer működtetéséről és ellenőrzéséről.

Új termelő kapacitások létesítése¶

7. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(2)

(3)

(4)

(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

7/A. § (1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2) A miniszter a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.

(3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

7/B. §¶

8. § (1) A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(6) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

A megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének, valamint a villamosenergia-tároló felhasználásának elősegítése¶

9. § (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a villamosenergia-tároló felhasználását.

(2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert, és prémium típusú, valamint villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszert hoz létre.

(3) A zöldenergia tárolása, hasznosítása, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja és annak finanszírozásához szükséges pénzeszközfizetés érdekében a részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolgáltatási kötelezettségének adattartalmára, teljesítésére és egyéb részleteire vonatkozó szabályokat a Hivatal elnökének rendelete határozza meg.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:

• a) a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének és a prémium típusú támogatási rendszernek biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,
• b) a termelők piaci versenyének fenntartása érdekében – a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – prémium típusú támogatást kell alkalmazni,
• c) a prémium típusú támogatás mértékét – a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – pályázati eljárás keretében kell meghatározni a költséghatékonyság érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi és a prémium típusú támogatás nem adható a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EUTR), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti illegális kitermelésből származó fatermékre, vagy az EUTR és az Evt. szerint legális kitermelésből származó erdei faválasztékok közül a fűrészipari rönk vagy annál magasabb rendű faválaszték mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelésre.

(3)

(3a) Az átvételi kötelezettség vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg, figyelembe véve az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat. A miniszter e rendelete tartalmazza a támogatási jogosultságok maximális mértékét a következő 5 évre vonatkozóan éves bontásban, amelyek évente felülvizsgálatra kerülnek.

(4) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegkör-tagsági szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.

(5) A prémium típusú támogatás alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti vonatkozó szerződést megkötni az átviteli rendszerirányítóval.

11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.

(2) Prémium típusú támogatás nyújtható

• a) megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére, vagy
• b) biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére.

(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, és a támogatás időtartamát, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékét a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét – a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályoknak megfelelő értékcsökkenési leírás időtartamát.

(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.

(9) A (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor – a (7) és (8) bekezdéstől eltérően – csak a működési jellegű állami támogatásokat kell figyelembe venni, beleértve a működés fenntartásához szükséges beruházásokhoz kapott támogatásokat is.

(10) A kötelező átvételi, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási jogosultságok csak

• a) a telephely változása tekintetében vagy
• b) a (7) és a (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan

módosíthatóak.

(11) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.

(12) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.

(13) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező köteles a Hivatal által meghatározott módon kapcsolatot tartani a Hivatallal.

11/A. § A termelő kérelmére a Hivatal határozatában megállapítja, hogy az erőműegység alkalmas-e megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia termelésére (a továbbiakban: minősítés).

12. § (1) A megújuló energiaforrásból, nukleáris energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő – a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 13. pontja szerinti fennmaradó energiamix figyelembevétele kivételével – kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.

(2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdése szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.

(2a) Amennyiben a prémium típusú támogatásban részesülő, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a prémium típusú támogatás összegét köteles visszafizetni.

(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

(4) A Hivatal ötévente – a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatásra vonatkozó szabályokban bekövetkezett változások hatását is figyelembe véve – értékelést készít a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás hatékonyságáról és a különböző fogyasztói csoportokra és beruházásokra gyakorolt legfontosabb hatásairól. A Hivatal az értékelést megküldi a miniszternek.

13. § (1) Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszközök ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A mérlegkör-felelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet

• a) egyetemes szolgáltató értékesített, és
• b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára
• ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és
• bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a Vhr.-ben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
• c) aktív felhasználó vagy energiaközösség megújuló energiaforrásból termelt és megosztott,
• d) olyan villamosenergia-tároló üzemeltetéséhez értékesítettek,
• da) amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozik, azon, hiteles fogyasztásmérő-berendezés által mért vételezett villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton önállóan csatlakozó villamosenergia-tároló által visszatáplálásra került,
• db) amely a termelői vezetékre nem egymaga csatlakozik, de önálló elszámolási ponttal rendelkezik, azon villamosenergia-mennyiség erejéig, amely a villamosenergia-tárolóból annak önálló elszámolási pontján a termelői vezetékre visszatáplálásra került,
• e) amely termelésére megújuló energiaforrásból került sor és amelyet ugyanazon csatlakozási pont mögött, közcélú hálózat igénybevétele nélkül a termelő közvetlenül felhasználó részére értékesített.

(3a)

(4) A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.

(5) A (3) bekezdés b)–e) pontja az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségre akkor vehető figyelembe, ha arról a villamosenergia-kereskedő, a termelő vagy a villamosenergia-tároló üzemeltetője a pénzeszköz fizetésére kötelezett mérlegkör-felelőse útján, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedő, termelő vagy villamosenergia-tároló üzemeltetője vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott.

(6) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles

• a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére, valamint a prémium típusú támogatási rendszer működtetésére,
• b) az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia mennyiségre vonatkozóan a jogszabályi és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően azon a szervezett villamosenergia-piacon ügyletet kötni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és
• c) az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamos energia támogatásához szükséges összegeket és az (1) bekezdés szerinti pénzeszközök mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint meghatározni,
• d) az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz befizetésére vonatkozó kötelezettséget mérlegkörönként megállapítani és az érintett mérlegkör-felelősökkel elszámolni, figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben foglaltakra.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.

(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (6) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.

(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint köteles átvenni.

A kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésének finanszírozása¶

13/A. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, továbbá az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatja. Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkör-felelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszközök végső költségviselője – a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével – a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközöket a mérlegkör-felelős köteles havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán egy tételként külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközök megfizetésének kötelezettségét a mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő – beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is – felé azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszközök végső költségviselője – a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével – a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles egy tételként külön feltüntetni.

(3) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, nem minősülnek a mérlegkör-felelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől elkülönítetten kezelni. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket a mérlegkör-felelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőssel szemben köteles kötelezettségként kimutatni.

III. Fejezet — ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS¶

ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE

VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. CÍM — Az átviteli rendszerirányítás¶

14. § Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata

• a) a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint egyensúlyának biztosítása,
• b) az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,
• c) a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és
• d) az átviteli rendszerirányításhoz szükséges eszközök üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.

15. § Az átviteli rendszerirányító e törvényben, a 2019/943/EU rendeletben, valamint a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

16. § Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban

• a) a villamosenergia-rendszer – a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,
• b) a villamosenergia-rendszer működéséhez, fejlesztéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,
• c) Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,
• d) a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése,
• e) közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. §-ban és a 26/A. §-ban meghatározott pályázat kiírásában,
• f) a villamosenergia-rendszer folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása,
• g) az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,
• h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,
• i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,
• j) az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett,
• k)
• l)
• m) az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása,
• n) az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása – a csatlakozás földrajzi elhelyezkedését, a csatlakozási díj hozzávetőleges mértékét, a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét is ideértve –, beleértve az erőművi hálózati hozzáférés érdekében átviteli hálózaton kiadható csatlakozási kapacitás mértékének a meghatározását is,
• o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása és ösztönzése,
• p) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 2019/943/EU rendelet 49. cikke és a 838/2010/EU európai bizottsági rendelet szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása,
• q) Vhr.-ben meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása,
• r) a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben foglalt feladatok elvégzése.
• s) az átviteli hálózat digitalizálása.

17. § (1) Az átviteli rendszerirányító

• a) részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban (a továbbiakban együtt: szűkületkezelési eljárások);
• b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;
• c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen;
• d) képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;
• e) kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság); és
• f) közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására;
• g) a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetővel kötött megállapodás esetén hozzájárulhat a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 76. cikk (1) bekezdésében előírt költségekhez, amennyiben a Hivatal a 2015/1222/EU rendelet 76. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a költség-hozzájárulási javaslatot előzetesen jóváhagyja.
• h) az elosztókkal együttműködve a Hivatal felkérésére elkészíti és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19e. cikk szerinti jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.

18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

19. § (1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.

20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, piaci alapú eljárásokkal összhangban nyilvánosan szerzi be.

(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

20/A. § (1) A különböző mérlegkörökhöz tartozó elszámolási pontok kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálása esetén az érintett mérlegkör-felelős és az aggregátor egymással szemben kizárólag az átviteli rendszerirányító kiegyenlítő szabályozási utasításának az érintett mérlegkör-felelős mérlegköréhez tartozó elszámolási ponttal rendelkező, aggregálásba bevont rendszerhasználó általi nem- vagy részleges teljesítésére tekintettel az átviteli rendszerirányító által a mérlegkör-felelőssel szemben kiegyenlítetlenség címén elszámolt pénzbeli teljesítés erejéig felel.

(2) A különböző mérlegkörökhöz tartozó elszámolási pontok kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálása esetén az átviteli rendszerirányító az aggregátornak a kiegyenlítő szabályozási utasítás felosztására vonatkozó rendelkezése alapján állapítja meg a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet 49. cikke szerinti, az aggregálással érintett egyes mérlegkör-felelősökre eső eltérés mértékét. Amennyiben az aggregátor az utasított eltérés felosztásáról nem rendelkezett, az átviteli rendszerirányító a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat rendelkezései szerint jár el.

21. § (1) Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az aggregátor, az energiaközösség, és az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz, vagy almérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört és az almérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(4a) Azonos mérlegkörhöz vagy almérlegkörhöz tartozó, távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontok vonatkozásában almérlegkör kialakítását az almérlegkör-felelős kezdeményezheti a mérlegkör-felelősnél vagy a befogadó almérlegkör-felelősnél.

(4b) Ha a mérlegkörön belül almérlegkör működik, akkor az almérlegkört a mérlegkör-felelős irányába az almérlegkör-felelős képviseli, és az almérlegkör tagjainak kiegyenlítési költségeit az almérlegkör-felelős a mérlegkör-felelőssel vagy befogadó almérlegkör-felelőssel számolja el. A mérlegkör-felelős és az almérlegkör felelős között létrejött mérlegköri tagsági szerződés tartalmazza a közöttük létrejövő jogviszony részletes szabályait.

(5) A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6) A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

(7) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.

(8) Az aggregátor a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételek alapján egyidejűleg különböző mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontokat aggregálhat.

22. § (1) Az átviteli rendszerirányító

• a) aggregálást nem végezhet és
• b) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.

(2) Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózat biztonságos és megbízható működése kizárólagos céljából a legkisebb költség elve szerint az átviteli hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet a Hivatal jóváhagyásával. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az átviteli rendszerirányító e törvényben, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásához. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

23. § Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a 2019/943/EU rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

2. CÍM — A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok¶

24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

• a) az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
• b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,
• c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.
• d) megszervezni az adatgazdálkodást, ehhez kapcsolódóan ellátni az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet 5–8. cikke szerinti feladatokat, továbbá a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott követelményeknek – a kiberbiztonságot is ideértve – megfelelő rendszereket alkalmazni, valamint
• e) olyan adat- és információcsere-folyamatokat működtetni, amelyek biztosítják, hogy a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához szükséges adatok az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal az átviteli rendszerirányító, az érintett elosztó és a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő részére rendelkezésre álljanak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttműködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi.

(4) Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.

(5) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatgazdálkodást a hálózati engedélyes az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően alakítja ki és működteti úgy, hogy az a villamosenergia-piac működésének támogatása érdekében biztosítsa, hogy a felhasználó és a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező jogosult fél megkülönböztetésmentes módon, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott szabályok szerint hozzáférjen a felhasználónak az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti múltbeli hitelesített és közel valós idejű mérési és fogyasztási adataihoz. Ez a kötelezettség a hálózati engedélyes által kezelt hálózatüzemeltetési adatra nem terjed ki. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárásokat a Vhr.-ben foglaltakkal összhangban nyilvánossá és bárki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A hálózati engedélyes az (5) bekezdés szerinti adatgazdálkodási és az ahhoz kapcsolódó interoperabilitási feladatokat az e törvényben és Vhr.-ben meghatározott körben és feltételekkel az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes útján teljesíti. E feladatok tekintetében a hálózati engedélyesre előírtak az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyest jogosítják és kötelezik, aki e feladatok teljesítéséért úgy felel, mintha hálózati engedélyesként végezné.

(7) A hálózati engedélyes a (6) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjével a Vhr.-ben meghatározottak szerint szolgáltatási szerződést köt.

(8) A hálózati engedélyes a Vhr.-ben foglaltakkal összhangban együttműködik az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyessel az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk b) pontja szerinti, az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások részletes leírását és magyarázatát tartalmazó jelentésre vonatkozó javaslatnak a miniszter részére történő kidolgozásában.

(9) A hálózati engedélyes az adatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés feltételeinek teljesítése ellenőrzésére független adathozzáférési tisztviselőt alkalmaz. Az adathozzáférési tisztviselő feladatainak részletes szabályait a Vhr. állapítja meg.

24/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az érintett elosztó adat- és információcsere-folyamatot alakít ki és működtet, amely révén kölcsönösen és késedelem nélkül tájékoztatják egymást az érintett elosztói hálózatra csatlakozó, elosztói rugalmassági szolgáltatás és rendszerszintű szolgáltatás keretében történő igénybevételre egyaránt alkalmas villamosenergia-tároló és -termelő berendezés – a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is ideértve – elosztói rugalmassági szolgáltatás vagy rendszerszintű szolgáltatás céljára történő lekötése, igénybevétele, üzemeltetésre alkalmas állapota és az 5. § (3) bekezdése szerinti intézkedés alá vonása tárgyában. Az átviteli rendszerirányító és az érintett elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatási és a rendszerszintű szolgáltatási célú lekötés, igénybevétel és elszámolás megfelelő összehangolása és végrehajtása céljából együttműködik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített szabályok és folyamatleírás alapján.

(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a helyi, az elosztó hálózaton felmerülő igények elsőbbségi, a rendszerszintű szolgáltatások ellehetetlenülésével nem járó kielégítésére törekszik, ha ugyanazon időszakra vonatkozóan ugyanazon villamosenergia-tároló vagy -termelő berendezés – ideértve a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezést is – valamely teljesítőképességét az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatások biztosításához egyaránt igénybe kívánja venni, azzal, hogy az elsőbbségre vonatkozó részletes szabályokat a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

25. § (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített hálózatfejlesztési terv és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiapolitikai célkitűzések, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalmi és formai követelmények figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak alapján, az üzemi szabályzatban megjelölt iparági koordinációban, az ott meghatározott felelősségi körök szerint a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint legalább kétévente elkészíti a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.

(1a) Az elosztó az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiapolitikai célkitűzések és szempontok, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalmi és formai követelmények figyelembevételével, valamint az átviteli rendszerirányító Hivatal által jóváhagyott (1) bekezdés szerinti hálózatfejlesztési tervével összhangban a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint legalább kétévente elkészíti az általa üzemeltetett elosztó hálózatra vonatkozó hálózatfejlesztési tervet.

(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.

(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

• a) a keresletoldali szabályozást,
• b) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit,
• c) az energiahatékonyságot,
• d) a villamosenergia-tároló és az elosztóhálózat bővítését szolgáló más alternatívák alkalmazását, valamint
• e) a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.

(3a) A hálózati engedélyes a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott eljárásrendnek megfelelően a Hivatal részére történő benyújtást megelőzően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési terv tervezetéről és közzéteszi az egyeztetés eredményét.

(4) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervet a hálózati engedélyes a honlapján közzéteszi. Amennyiben a hálózati engedélyes a hálózatfejlesztési terv tervezetében eltér valamely a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervtől, az eltérést – az egyéb érintett hálózati engedélyessel történt egyeztetést követően – írásban indokolja.

(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv összhangját a 2019/943/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdés b) pontjában és 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet a 2019/942/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: ACER). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, ha a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU európai bizottsági rendelet melléklet A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.

(5a) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti energia- és klímatervvel. Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a nemzeti energia- és klímatervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a hálózatfejlesztési terv módosítására vagy kiegészítésére.

(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyes köteles végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, évente ellenőrzi és értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását. A hálózatfejlesztési terv végrehajtásának elmaradása esetén a Hivatal bírságot szab ki.

(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

25/A. § A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.

26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

26/A. § (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal – amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt – köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.

(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

• a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
• b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
• c) az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy
• d) a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.

(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra

• a) a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel,
• b) a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és az üzemi és elosztói szabályzatokban foglalt eljárásrend szerint, vagy
• c) a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás tekintetében az igénybejelentő a 35/A. § szerinti eljárásban eredménytelen pályázata esetén

tagadhatja meg.

(2a) Ha a kiserőmű a csatlakozási pont kialakítását középfeszültségen, a kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határán igényli, akkor az elosztó köteles ezt az igényt – figyelembe véve a (2) és a (2b) bekezdésben foglaltakat is – teljesíteni.

(2b) Ha az adott csatlakozási szerződések megkötése előtt több, egymással szomszédos telephelyen létesítendő kiserőmű nyújt be elosztó hálózatra vonatkozó csatlakozási igényt, akkor a csatlakozási pontokat – a (2a) bekezdéstől eltérően – úgy is ki lehet jelölni, hogy a hálózati csatlakozások közös kapcsolóberendezésben valósuljanak meg, de az egyes csatlakozási pontok egyike sem lehet 500 méternél messzebb az adott kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határától.

(2c) A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt, legkésőbb a rendszerhasználói igénybejelentést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a rendszerhasználót. A hálózati engedélyes a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról az üzemi és elosztói szabályzatban foglalt határidő szerint írásban tájékoztatja a rendszerhasználót.

(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg az erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

• a) kizárólag a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy
• b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.

(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és

• a) a csatlakozás feszültségszintje 132 kV-nál nagyobb, vagy
• b) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha
• ba) a felhasználó rendelkezik az átviteli rendszerirányító nyilatkozatával, amely szerint a csatlakozást a hálózatból vételezett teljesítmény nagysága indokolja és az átviteli átalakító- és kapcsolóberendezésben történő csatlakozás költsége alacsonyabb az elosztóhálózatra történő csatlakozás költségénél,
• bb) a felhasználó felhasználási helye a csatlakozási pontként szolgáló átviteli átalakító- és kapcsolóberendezés közvetlen szomszédos ingatlanon található, valamint
• bc) a felhasználás célja a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló kormányrendeletben felsorolt nyilvántartás működtetése, vagy
• c) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha a felhasználás célja 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű létesítési munkáihoz szükséges villamos energia biztosítása.

(3c) A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentő esetében, ha a hálózati engedélyes az igénybejelentést követő, a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, a csatlakozással kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a hálózati csatlakozással összefüggő tervek alapján kivitelezhető.

(3d) A hálózati engedélyes – az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – a (3c) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt

• a) a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve
• b) szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.

(3e) A (3d) bekezdés szerinti eljárás a (3c) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben 20 napon belül dönt.

(4) A műszaki biztonsági hatóság a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a műszaki biztonsági hatóság az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A műszaki biztonsági hatóság a csatlakozás megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a döntéshez szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állásától számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest értesíteni. A műszaki biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(5) A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja. Amennyiben több csatlakozási igény teljesítését a Hivatal elnökének rendelete szerinti egy közös kapcsolóállomás biztosítja, úgy a kapcsolóállomásban történő csatlakozással érintett valamennyi csatlakozási igény tekintetében a hálózati csatlakozást – a Hivatal elnökének rendelete szerinti közvetett csatlakozási beruházás kivételével – a Vhr. előírásai szerint egy igénybejelentő önállóan is megvalósíthatja saját beruházásban, a többi igénybejelentő hozzájárulása mellett. A hálózati engedélyes, az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A nyilvántartásba olyan vállalkozás vehető fel, amely rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással. A kizárólag a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő villanyszerelők által végezhető tevékenységek körét kormányrendelet határozza meg.

(5a) A bejelentett és jogosult villanyszerelők (5) bekezdés szerinti nyilvántartásában a műszaki biztonsági hatóság az alábbi személyes adatokat kezeli:

• a) a bejelentő, a tevékenységet személyesen ellátó munkavállaló és a személyesen közreműködő tag neve, székhelye, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, végzettsége, szakképesítése,
• b) ha a bejelentő egyéni vállalkozó, a vállalkozói nyilvántartási száma,
• c) a díjfizető neve, számlázási címe, adószáma vagy adóazonosító jele.

(5b) A bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 26. § (2a) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartás.

(6) Ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a hálózati csatlakozással összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, vagy a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozással összefüggő tervek olyan módosítását írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(7) Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli tervnek megfelelően készült el, és – amennyiben több igénybejelentő érintett a beruházásban – a beruházás valamennyi igénybejelentő csatlakozását megfelelően biztosítja.

(8) A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 10 napon belül nyilatkozik az igénybejelentőnek és üzembe helyezi a hálózati csatlakozást, ha a csatlakozás igénybevételéhez nem szükséges további, a hálózati engedélyesek által megvalósításra kerülő, a Hivatal Elnökének rendelete szerinti közvetett csatlakozási beruházás. Ha a hálózati engedélyes a fenti határidőben nem nyilatkozik az igénybejelentőnek, úgy az üzembe helyezést később nem tagadhatja meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 10 napon belül bírálja el és értesíti a döntéséről a kérelmezőt. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakat a nem tartószerkezeten elhelyezett, a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezésre irányuló beruházás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentés és a nyilatkozattétel érdekében 30 napon belül kell a hálózati engedélyesnek intézkednie.

27/A. § (1) A 146/A. § (9) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a hálózati engedélyes megtéríti a csatlakozással kapcsolatos, igazolt költségeit, ha

• a) a csatlakozással összefüggő tervek alapján a csatlakozás kivitelezése a 27. § alapján megkezdhető,
• b) az igénybejelentő a hálózati csatlakozás kivitelezését befejezi, és azt
• ba) a hálózati engedélyesnek a 27. § (2) bekezdése szerinti, a tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló, nyilatkozata kézhezvételétől,
• bb) nyilatkozat hiányában a 27. § (2) bekezdésében foglalt határidő lejártától,
• bc) a 27. § (3d) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy
• bd) a 27. § (4) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától

számított százhúsz napon belül bejelenti, és

• c) a 27. § (8) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul.

(2) Ha a költségek (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében

• a) a hálózati engedélyest kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,
• b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja.

27/B. § A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő és aggregátor kérésére a hálózati engedélyes a rendszerhasználó által meghatározott adatait átadja.

28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

3. CÍM — Villamosenergia-elosztás¶

29. § (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata

• a) a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,
• b) a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,
• c) a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,
• d) az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése.
• e) az elosztói rugalmassági szolgáltatási igények tervezése, meghatározása, beszerzése és igénybevételének elszámolása az elosztói szabályzat rendelkezései szerint.

(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.

(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai berendezéseknek.

30. § Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását – a 7. § (5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

• a) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása,
• b) a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,
• c) hálózatfejlesztési terv készítése és a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv végrehajtása,
• d) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, a jogszabályokban, az elosztói szabályzatban, az adatcsere-szabályzatban, az üzemi szabályzatban és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttműködve,
• e) a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése,
• f) az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,
• g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,
• h) állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése – a Vhr. rendelkezéseinek alkalmazásával – telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő vármegyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és
• i) az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása – a csatlakozási földrajzi elhelyezkedését, a csatlakozási díj hozzávetőleges mértékét, a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét is ideértve –, beleértve az erőművi hálózati hozzáférés érdekében az elosztó hálózaton kiadható csatlakozási kapacitás mértékének meghatározását is és
• j) olyan adatforgalmi és informatikai rendszer működtetése, amely biztosítja az adatcserét.

31/A. § Az elosztó hálózati engedélyes és az elosztó hálózatra csatlakozó felhasználási helyet ellátó villamosenergia-kereskedő között az adatcsere az adatcsere-szabályzatban meghatározottak szerint történik, kivéve, ha az elosztó hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő közös informatikai rendszerben végzi az engedélyköteles tevékenységét.

32. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.

(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon és a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.

(4) Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.

32/A. § (1) Az elosztó az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetése érdekében az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat és azok biztosításához szükséges energiát és kapacitásokat átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, piaci alapú eljárásokkal összhangban az elosztói szabályzatban meghatározott módon szerzi be, veszi igénybe és számolja el.

(2) Az elosztóhálózat integrált részét képező olyan hálózati elemek vonatkozásában, amelyek használatának kizárólagos célja a hálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, a nem frekvencia vonatkozású kisegítő szolgáltatások az (1) bekezdés szerinti eljárástól eltérően is beszerezhetők.

(3) Az elosztó (1) bekezdés szerinti tevékenysége és annak keretében az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek.

(4) Az elosztó az (1) bekezdésben meghatározott beszerzéseit az elosztó-hálózatfejlesztési tervével és a legkisebb költség elvével összhangban határozza meg.

(5) Az elosztó az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat bármely a működési engedélyében meghatározott elosztó hálózathoz csatlakozó termelőtől, villamosenergia-tárólótól, a keresletoldali szabályozásra alkalmas felhasználói berendezéstől vagy azok képességeit elosztói rugalmassági szolgáltatásnyújtás céljából aggregáló és elosztói rugalmassági szolgáltatás céljára felajánló piaci szereplőtől nyilvánosan szerzi be.

(6) Az elosztói szabályzat tartalmazza az (1) bekezdés szerint beszerezhető

• a) elosztói rugalmassági szolgáltatások körére vonatkozó szabályokat,
• b) az elosztói rugalmassági szolgáltatáshoz kapcsolódó szabványosított termékek leírását, valamint
• c) az elosztói rugalmassági szolgáltatások nyújtására való alkalmasság elosztó általi akkreditálásának folyamatára és elveire vonatkozó szabályokat, amelyek biztosítják az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmas piaci szereplő – a megújuló forrásokból származó energiát kínáló termelőt, a keresletoldali szabályozásban részt vevő piaci szereplőt, a villamosenergia-tároló üzemeltetőt és az aggregálást végző villamosenergia-ipari vállalkozást is ideértve – minél szélesebb körű, hatékony és megkülönböztetésmentes részvételét.

(7) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti beszerzésre vonatkozó ajánlati felhívást honlapján közzéteszi és az elosztó által előzetesen az adott típusú elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmasként akkreditált piaci szereplőknek elektronikusan megküldi. Az ajánlati felhívás az elosztói szabályzatban meghatározott elosztói rugalmassági szolgáltatásra, termékre és időtávra vonatkozhat. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell. A beérkezett ajánlatot az elosztó az elosztói szabályzatban és az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. A nyertes ajánlattevővel az elosztó az elosztói szabályzat szerinti szerződésminta alapján szerződést köt.

(8) Az elosztó egyedül, vagy több elosztói hálózati engedélyessel közösen eljárva a (7) bekezdés szerinti ajánlatok kiértékeléséhez és a nyertes ajánlattevő kiválasztásához vagy a versenyeztetési folyamat teljes körű lebonyolításához külső szolgáltató közreműködését igénybe veheti.

(9) Az elosztói rugalmassági szolgáltatások (1) bekezdésben meghatározott beszerzésének költségeit a Hivatal a 141. § (1) bekezdése szerinti hatósági díjak meghatározásakor a 2019/943/EU rendelet 18. cikkében foglaltaknak megfelelően figyelembe veszi úgy, hogy az elosztó megfelelő ellentételezésben részesüljön az elosztói rugalmassági szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódó észszerű és indokolt költségei megtérítése tekintetében a szükséges információs és kommunikációs technológia, valamint infrastruktúra költségeit is ideértve.

32/B. § (1) Az elosztó minden évben március 31-ig jelentést nyújt be a Hivatal számára, amely tartalmazza

• a) az elosztói rugalmassági szolgáltatások előző naptári évben történt beszerzésére vonatkozó tájékoztatást,
• b) az elosztói rugalmassági szolgáltatások piacának fejlettségére vonatkozó elemzést, valamint
• c) a jövőre vonatkozó piacfejlesztési lehetőségek bemutatását.

(2) Ha a Hivatal az (1) bekezdés szerinti jelentés alapján az (EU) 2019/944 irányelv 31. cikk (7) bekezdése és 32. cikk (1) bekezdése szerint megállapítja, hogy az elosztói rugalmassági szolgáltatások piaci alapú eljárás keretében történő beszerzése gazdaságilag nem hatékony, vagy az említett beszerzés súlyos piaci torzulásokhoz vagy a szűk keresztmetszet súlyosbodásához vezetne, az adott elosztói engedélyest mentesíti az elosztói rugalmassági szolgáltatások 32/A. § szerinti eljárás alapján történő beszerzése alól.

(3) A Hivatal (2) bekezdés szerinti döntése esetén alkalmazandó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jelentésben négyévente be kell mutatni a távfűtési és távhűtési rendszerek lehetséges részvételét a rugalmassági szolgáltatások biztosításában, valamint ezen megoldások technológiai szempontjait és adottságait, valamint erőforrás- és költséghatékonyságának értékelését.

(5) A (4) bekezdés szerinti megállapításokat az átviteli rendszerirányító és az elosztó az elosztó hálózat fejlesztésének tervezése során a 25. § (3) bekezdés a) pontja szerint figyelembe veszi.

33. § Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

33/A. § (1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járásbírósághoz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

• a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését, cseréjét vagy leszerelését,
• b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy
• c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(1a) Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

• a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
• b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(2) A járásbíróság

• a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének vagy leszerelésének,
• b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy
• c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének

tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.

(3) A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(4) A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(5) A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(6) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(7) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

33/B. § A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.

33/C. § (1) Az elosztó a Hivatal jóváhagyásával az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működéséhez. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

33/D. § Az elosztó aggregálást nem végezhet.

33/E. § (1) A 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték belterületen kizárólag földkábellel létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak

• a) a szabadvezetékes elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték
• aa) egyes szakaszainak más nyomvonalra történő áthelyezésére,
• ab) átalakítására,
• ac) felújítására, vagy
• ad) a 124. § (6) bekezdése szerinti fejlesztésére,
• b) meglévő kisfeszültségű szabadvezetékes elosztó hálózathoz történő csatlakozás érdekében létesítendő csatlakozóvezetékekre,
• c) meglévő csatlakozó vezeték ismételt üzembe helyezésére, valamint
• d) meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton oszloptranszformátor-állomás elhelyezésére.

(3) Az (1) bekezdés szerint a földkábellel létesített elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték létesítésének költségét – a 146/A. § alkalmazása mellett, a 119. §-ban foglaltak kivételével – az elosztó viseli.

(4) A (3) bekezdés szerinti felújításra az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontját, az átalakításra a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

33/F. § (1) Önkormányzat halasztást kérelmező nyilatkozata hiányában a hálózati engedélyes az elosztóhálózat részét képező, belterületen elhelyezkedő használaton kívüli hálózati infrastruktúrát az üzemszerű használat megszűnését követő 12 hónapon belül elbontja. Az elbontás megvalósítását a 115. § (2) bekezdése szerinti hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) hivatalból vagy ügyfélbejelentés alapján ellenőrzi.

(2) Az elosztóhálózat részét képező, külterületen elhelyezkedő használaton kívüli hálózati infrastruktúra elbontását az ügyfél a hálózati engedélyesnél kezdeményezheti. A Hatóság az üzemen kívül helyezett hálózati infrastruktúra jövőbeli ismételt üzembe helyezésének szükségességére vonatkozó önkormányzati nyilatkozat alapján hozza meg döntését.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti bontásra az oszlopsort érintő hírközlési infrastruktúra megléte esetén annak megszüntetését követően kerülhet sor.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti bontásnak nincs a (3) bekezdés szerinti akadálya, a hálózati engedélyes az elosztóhálózat részét képező hálózati infrastruktúrát 12 hónapon belül elbontja.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén az önkormányzat kérelmére a Hatóság kötelezi a hálózati engedélyest az elosztóhálózat részét képező külterületen elhelyezkedő hálózati infrastruktúra 9 hónapon belüli elbontására.

Közvilágítás¶

34. § (1) A külön törvényben közvilágításról való gondoskodásra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2) A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.

(3) A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.

(4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a külön jogszabályban közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.

(5) Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül – a felek eltérő megállapodása hiányában – az elosztó más tevékenységet nem végezhet.

(5a) Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése azzal, hogy e tevékenységekért az elosztó a közvilágítási elosztási díjon felül további díjat nem kérhet.

(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

34/A. §¶

34/B. § (1) Az elosztó a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseiről, a közvilágítási üzemeltetési engedélyes az általa üzemeltetett közvilágítási berendezésekről köteles naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: közvilágítási leltár) vezetni.

(2) A közvilágítási leltárból az elosztó és a közvilágítási engedélyes az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.

34/C. § (1) A közúti és vasúti beruházások során létesült közvilágítási berendezés és tartozéka az üzembe helyezés napján, e törvény erejénél fogva

• a) ha a közvilágítási berendezések létrehozására nem az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került sor, a közvilágításra kötelezett tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy üzemeltetésébe kerül,
• b) ha a közvilágítási berendezések létrehozására az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében kerül sor, a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat-működtetőjének az üzemeltetésébe kerül.

(2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e.

34/D. § (1) Az elosztó és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy, valamint a közvilágítási berendezés tulajdonosa együttműködnek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett közvilágítási berendezésnek a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy által korszerűsítés céljából kezdeményezett cseréje esetén.

(2) Az elosztó és a közvilágítási berendezés tulajdonosa az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett, saját tulajdonú közvilágítási berendezés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti számított nyilvántartási értékét a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy kérésére megadja. Ha a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy a megadott értéket vitatja, akkor az elosztó vagy a közvilágítási berendezés tulajdonosa a Tao tv. szerinti számított nyilvántartási értéket könyvvizsgálói hitelesítéssel alátámasztva adja meg.

(3) Az elosztó és a közvilágítási berendezés tulajdonosa a cserélni tervezett berendezést a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett közvilágítási berendezésnek a korszerűsítés céljából kezdeményezett cseréje esetén a (2) bekezdés szerinti értéken adja át.

(4) A közvilágítási berendezések átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésének és a vagyon nyilvántartásának és elszámolásának szabályaira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

IV. Fejezet — HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS¶

35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. Az elosztó és az átviteli rendszerirányító minden intézkedése és eljárása során tartózkodik a rendszerhasználók vagy ezek csoportjainak – ide értve az energiaközösségeket – indokolatlan vagy aránytalan megkülönböztetésétől.

(3)

(3a)

(4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

(5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(5a) Kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal villamosenergia-tároló és legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű erőmű csatlakoztatható.

(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.

(7) A hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az üzemi szabályzatban és elosztói szabályzatban meghatározottak szerint biztosíthatják a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét.

(8)

(9) A hálózati engedélyes a közép- vagy nagyfeszültségű hálózaton csatlakozásra rendelkezésre álló szabad kapacitásokat betáplálás céljára a 35/A. § szerinti pályázati eljárás eredménye szerint bocsátja rendelkezésre. A pályázati eljárás és csatlakozás részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az üzemi és elosztói szabályzatok határozzák meg.

A betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés szabályai¶

35/A. § (1) A nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás – a 80/A. § szerinti villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőművek és a villamosműhöz betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozó erőművek kivételével – a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint legfeljebb huszonnégy havonta meghirdetett pályázat alapján történik. A termelő a pályázati eljárás eredménye szerint köteles a hálózati hozzáférést igénybe venni.

(2) A miniszter – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – a Magyarország 2018/1999/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet alapján elfogadott nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzésekkel is összhangban, figyelembe véve

• a) a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát és biztonságos működését, valamint műszaki korlátozottságát,
• b) a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat,
• c) a településrendezési tervezést, a tájképi és településképi szempontokat,
• d) a meglévő és a tervezett villamos energia fogyasztói igényeket, az iparfejlesztési stratégiát,
• e) a munkahelyteremtés és a társadalmi elfogadottság szempontjait,
• f) a hálózati engedélyesek által a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (4a) bekezdése és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikk (3) bekezdése szerint közzé tett adatokat; valamint
• g) a 119/F. §-ban meghatározott eljárás eredményét

meghatározza az (1) bekezdés szerinti pályázatban kiírható szabad kapacitások mértékét és a csatlakozás legkorábbi időpontját hálózati csomópontonként és technológiánként lebontva.

(3) A Hivatal a hálózati engedélyesek bevonásával a miniszter (2) bekezdés szerinti feladatának végrehajtásához elemzést végez a Magyarország (EU) 2018/1999 európai parlamenti és bizottsági rendelet alapján elfogadott nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célszámok alapján a kiírható szabad kapacitás mértékéről, figyelembe véve a rendszerszabályozási feltételeket. A hálózati engedélyesek együttműködnek a Hivatallal az elemzés elvégzésében, mely közös munka eredményeként meghatározásra kerülnek a szabad kapacitások feszültségszintenként, járásonként hálózati csomópont szintű bontásban.

(4) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal a miniszter felkérésére írja ki és folytatja le. A Hivatal a pályázati felhívást a honlapján is közzéteszi.

36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

• a) rendkívüli hálózati állapotok,
• b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
• c) a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,
• d) az együttműködő villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,
• e) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése,
• f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyarország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,
• g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a nagy hatásfokú kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti,
• h) más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében.

(2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

• a) rendkívüli hálózati állapotok,
• b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya,
• c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
• d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,
• e) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,
• f) hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés esetén,
• g) szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)–(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók, vagy
• h) felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.

(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.

(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket a jogszabályokban és villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.

(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.

(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(8) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli vagy elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

36/A. § Magyarország államhatárát kizárólag az átviteli hálózat részét képező vezeték keresztezheti.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól¶

37. § (1) A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a 2019/943/EU rendelet 63. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti.

(2) A 2019/943/EU rendelet 63. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította.

V. Fejezet — KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK, TERMELŐI VEZETÉK¶

38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

• a) a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy
• b) a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára

való áttérés feltételeiről.

39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

• a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,
• b) olyan, a felhasználási helyen belül elhelyezkedő vételezők villamosenergia-ellátása céljából, amelyek a magánvezetéken keresztül kerülnek ellátásra, vagy
• c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés létesítése céljából.

(1a) Magánvezetékhez termelő vagy villamosenergia-tároló is kapcsolódhat. Ebben az esetben a magánvezeték engedélyese és a termelő vagy villamosenergia-tároló üzemeltetője megállapodást köt a magánvezetékhez történő csatlakozás feltételeire vonatkozóan. A megállapodás tartalmazza a hálózati engedélyes által az (1b) bekezdés szerint meghatározott gazdasági és műszaki feltételeket.

(1b) A magánvezeték engedélyese és a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője a termelő berendezés vagy villamosenergia-tároló létesítését és az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötését megelőzően rendszerhasználói igénybejelentést nyújt be a hálózati engedélyes részére. A hálózati engedélyes meghatározza a magánvezeték útján a közcélú hálózathoz csatlakozáshoz szükséges gazdasági és műszaki feltételeket. A magánvezeték engedélyese és a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője a rendszerhasználói igénybejelentést akkor is benyújtja, ha a magánvezetékhez kapcsolódó termelő berendezés által termelt vagy villamosenergia-tároló által tárolt villamos energia miatt az adott csatlakozási ponton meghatározott betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra. Ha az adott csatlakozási ponton meghatározott betáplálási teljesítmény növelése szükséges a magánvezetékhez kapcsolódó termelő által termelt vagy villamosenergia-tároló üzemeltető által tárolt villamos energia miatt, úgy a termelő, illetve a villamosenergia-tároló üzemeltetője magánvezeték engedélyesének hozzájárulásával az igénybejelentést a 35/A. § szerinti pályázat alapján teszi meg.

(1c) A magánvezetékhez a felhasználási helytől eltérő ingatlanról kizárólag a felhasználási hellyel közvetlenül szomszédos ingatlanon létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló kapcsolódhat termelői vezetékkel. Ebben az esetben egynél több felhasználási hely és ingatlan nem kapcsolható össze erőművel vagy villamosenergia-tárolóval. Az erőmű által megtermelt vagy a villamosenergia-tárolóból visszatáplált villamos energia az erőműnek, vagy a villamosenergia-tárolónak helyt adó felhasználási helyen belül elhelyezkedő magánvezetéken keresztül is felhasználható.

(1d) A magánvezetékhez kapcsolódó termelő vagy villamosenergia-tároló kizárólag a közcélú hálózaton és a magánvezeték engedélyesének értékesíthet villamos energiát.

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles

• a) a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
• b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és
• c) a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a magánvezetéken eljuttatni.

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

• a) a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés tekintetében biztosított feltételei, továbbá
• b) a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-ellátásuk tekintetében biztosított feltételei

a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

(5) Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, akkor a hálózati engedélyes a termelőnek a kapcsolódási ponton mért termelési adatait a magánvezetéken történő teljes villamosenergia-fogyasztás meghatározása érdekében történő mérési korrekció céljából köteles a magánvezeték engedélyesével szerződésben álló villamosenergia-kereskedő, valamint a magánvezeték engedélyese részére átadni. A korrekció részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

(6) Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, akkor – a 44. §-ban foglaltaktól eltérően – a magánvezeték engedélyesének értékesített villamos energia mennyiséget a hiteles fogyasztásmérő berendezés adatainak a magánvezetékre kapcsolódó termelő mért betáplálási adataival történő korrekcióját követően számított érték szerint kell elszámolni. A korrekció részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

39/B. § (1) Ha a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, akkor a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést köt a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést köt vagy a magánvezeték engedélyese és a vételező a meglévő hatályos szerződésüket módosítják. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából együttműködik, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé teszi. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti, a villamos energia továbbadására és a magánvezeték használatára vonatkozó szerződés a hálózati engedélyes és a vételező közötti hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a felhasználóvá válásra irányuló szándékát a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közöli.

(2) A vételező a maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját vételezési helyén felhasználhatja, tárolhatja, vagy a magánvezeték engedélyesének a magánvezetéken villamosenergia-megosztás útján értékesítheti, vagy ellenérték nélkül átadhatja. Ha a vételező a maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a közcélú hálózatra a magánvezetéken keresztül kívánja betáplálni, felhasználóvá kell válnia.

39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. § A felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

A termelői vezeték és csatlakozási pont közös használata¶

39/G. § (1) Ha a termelői vezetékre olyan erőmű – ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet – vagy villamosenergia-tároló is kapcsolódik, amelynek nem ugyanaz a tulajdonosa, mint a termelői vezetéké, az érintettek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan megállapodást kötnek.

(2) Ha a termelői vezetékre legalább 0,5 MW névleges teljesítményű erőmű vagy legalább 0,5 MW névleges teljesítményű villamosenergia-tároló csatlakozik, akkor az (1) bekezdés szerinti megállapodást a felek – a megállapodás megküldésével – a Hivatalnak bejelentik.

(3) A termelői vezeték használatára vonatkozó megállapodás minimális tartalmi elemeit a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

(4) Azokról a termelői vezetékekről és azok üzemeltetőiről, ahol az (1) bekezdés szerinti erőmű vagy tároló közül legalább egy 0,5 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességgel rendelkezik, a hálózati engedélyes három havonta tájékoztatja a Hivatalt.

(5) A hálózati engedélyes a tájékoztatásban első alkalommal valamennyi (1) bekezdés szerinti vezetékről, majd ezt követően mindig csak az újonnan létesült vezetékről tájékoztatja a Hivatalt. Ha a soron következő adatszolgáltatási időszakban nem létesült a feltételeknek megfelelő termelői vezeték, akkor erről az elosztói engedélyes tájékoztatja a Hivatalt.

39/H. § (1) A 39. § (1c) és (1d) bekezdésétől eltérően magánvezetékhez közép- vagy nagyfeszültségű termelői vezetéken a magánvezeték engedélyesének felhasználási helyével nem szomszédos ingatlanon létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló is csatlakozhat, ha

• a) az erőmű vagy a villamosenergia-tároló beépített teljesítménye legalább 0,5 MW,
• b) az erőmű vagy a villamosenergia-tároló által termelt vagy tárolt villamos energia miatt a magánvezeték közcélú hálózati csatlakozási pontján a betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra, és
• c) a 132. § (1) bekezdéstől eltérően a termelői vezeték engedélyese a termelői vezeték elhelyezésével érintett valamennyi idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodással rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termelői vezeték engedélyese

• a) a termelői vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemelteti, fenntartja,
• b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégzi.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beépített teljesítmény limit nem alkalmazandó a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet alapján támogatásban részesülő vállalkozás által létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló esetén.

39/I. § (1) Az önellátó termelői egységhez tartozó vezetékek üzemeltetőiről a hálózati engedélyes három havonta tájékoztatja a Hivatalt.

(2) A hálózati engedélyes a tájékoztatásban első alkalommal minden (1) bekezdés szerinti önellátó termelői egységhez tartozó vezetékről, majd ezt követően mindig csak az újonnan létesült önellátó termelői egységhez tartozó vezetékről tájékoztatja a Hivatalt. Ha a soron következő adatszolgáltatási időszakban nem létesült a feltételeknek megfelelő termelői vezeték, akkor a hálózati engedélyes erről tájékoztatja a Hivatalt.

(3) Az önellátó termelői egységhez tartozó vezeték használatára vonatkozó kötelezettségeket a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

A vasúti felsővezetéki rendszerről vételezett villamos energia különös szabályai¶

39/J. § (1) A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti pályahálózat tartozékának minősülő, a közcélú hálózat csatlakozási pontja után elhelyezkedő vasúti felsővezetéki rendszerről villamos energiát vételező vasúti társaság (a továbbiakban: vasúti társaság) villamosenergia-vásárlási szerződést köthet a felsővezetéki rendszer használatának a (2) bekezdés szerinti biztosítottsága esetén. Ebben az esetben a vasúti társaság a villamosenergia-kereskedelmi jogviszony tekintetében felhasználónak minősül.

(2) A vasúti társaság igénybejelentésére a vasúti felsővezetéki rendszert üzemeltető pályahálózat-működtető (a továbbiakban: pályahálózat-működtető) – a közöttük létrejött írásbeli szerződés feltételei szerint, a vasúti társaság részére kiutalt pályahálózat-kapacitáshoz kapcsolódóan – a vasúti társaság által felhasználóként megvásárolt villamos energiát a felsővezetéki rendszer csatlakozási pontján átveszi és biztosítja annak a vasúti felsővezetéki rendszeren vételezés céljából történő eljuttatását a vasúti társaság számára.

(3) A villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítésével való elszámolás és a számlázást biztosító fogyasztásmérő berendezés a vasúti jármű tartozéka, az elszámolás érdekében a vasúti társaság által vételezett villamosenergia-mennyiségre vonatkozó hiteles mérési és elszámolási adatoknak a vasúti társaságot ellátó villamosenergia-kereskedő részére történő továbbításáról a pályahálózat-működtető gondoskodik az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint.

VI. Fejezet — MÉRÉS, LEOLVASÁS¶

40. § (1) A szerződés teljesítésének számlázása érdekében, a villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározott módon a mérés hiteles elvégzéséről

• a) az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyes bevonásával,
• b) az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó, az a) pont alá nem tartozó, hálózathasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó és az engedélyes közötti szerződés esetén az elosztó,
• c) az átviteli hálózathoz csatlakozó vagy ahhoz magánvezetéken keresztül kapcsolódó, az a) pont alá nem tartozó, hálózathasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó és az engedélyes közötti szerződés esetén az átviteli rendszerirányító,
• d) a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén az átviteli rendszerirányító

gondoskodik.

(2) Az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy ahhoz magánvezetéken keresztül kapcsolódó aktív felhasználó valamennyi berendezése és az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítményű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérés elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a rendszerhasználó egyidejű tájékoztatása mellett ettől eltérően is megállapodhat.

(3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak.

(4) A leolvasást legalább éves gyakorisággal, a (4a) bekezdésben és a Vhr.-ben előírtakra figyelemmel a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani.

(4a) Havinál ritkább gyakorisággal leolvasott felhasználási hely tekintetében a felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja.

(4b) A hálózati engedélyes – a felhasználási helyen történő leolvasás esetén – legalább 5 napos időtartam megjelölésével felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában vagy a számla mellékletében. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes a becsült mérőállást elszámolás céljából a leolvasásra megadott időszak utolsó napjára állapítja meg, továbbá a hálózati engedélyes értesítést hagy a felhasználó felhasználási helyén, – ha rendelkezésre áll – a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít –, a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontjában a hálózati engedélyes és a felhasználó megegyeznek.

(4c) Az elosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja.

(4d) A (4c) bekezdés szerinti applikációval történő leolvasás sikertelensége esetén az elosztó elvégzi a fogyasztásmérő-berendezés adatainak a felhasználási helyen történő leolvasását.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat az érintett rendszerhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.

(5a) A (3) bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás

• a) a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,
• b) időpontjában a felhasználó és az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó eltérően állapodott meg, vagy
• c) határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első munkanapon került sor.

(6) A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.

(7) Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

41. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek átviteli vagy elosztó hálózathoz történő csatlakozásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit.

(2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.

(3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

(4) Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

(5) A hálózati engedélyes gondoskodik a kiegyenlítő szabályozási vagy rugalmassági szolgáltatás külön mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés (a továbbiakban: külön mérő) által mért adatok gyűjtéséről és az átviteli rendszerirányító, valamint a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő részére a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal történő szolgáltatásáról.

42. § A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek és üzemeltethetik azt.

43. § (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(1a) Amennyiben a felhasználó által kötött 66/D. § (1) bekezdése vagy az aktív felhasználó által kötött 66/D. § (10) bekezdése szerinti aggregálási szerződés külön mérővel rendelkező elszámolási pontra vonatkozik, az elosztó gondoskodik a külön mérő által mért adatoknak a felhasználóval vagy aktív felhasználóval villamosenergia-értékesítésre irányuló jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő részére történő megküldéséről a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal.

(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.

(2a) Az elosztó a (2) bekezdés szerinti esetben az egyetemes szolgáltatótól nem jogosult szerződéses biztosítékot kérni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.

(4) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében az engedélyesnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a hálózati engedélyes számlázási rendszerén túl valamennyi villamosenergia-vásárlási szerződésben részes engedélyes számlázási rendszere értendő.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.

(6)

(7) A villamosenergia-felhasználás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(8) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(9) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető engedélyes komplex, sokfunkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(10) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(11) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

• a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,
• b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan – a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.
• c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és
• d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(12) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(13) A (4)–(12) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből

• a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. február 28. után,
• b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. június 30. után

kiállított számla érvénytelen.

44. § (1) Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. A villamosenergia-kereskedő az elszámolás során tájékoztatja a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

(2) Az egyetemes szolgáltató – a felhasználóval kötött megállapodás alapján – gondoskodik a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó részszámla kiállításának alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtéséről, és ezek alapján a részszámla kiállításáról.

45. § A hálózati engedélyes új felhasználási helyen történő új csatlakozás esetén a Vhr.-ben meghatározott esetekben az adott felhasználási helyen okosmérőt szerel fel.

VI/A. Fejezet — HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK NEM ELSZÁMOLÁSI CÉLÚ ADATAI KEZELÉSE¶

45/A. § (1) Az aktív felhasználó a kormányrendeletben kijelölt energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyessel, az egyetemes szolgáltatóval, a villamosenergia-kereskedővel, valamint az elosztó hálózati engedélyessel együttműködik, amely együttműködés keretében az aktív felhasználó biztosítja a tulajdonában lévő, illetve az általa üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű nem elszámolási célú, kormányrendeletben részletesen meghatározott adatai kezelésének lehetővé tételét.

(2) A 155. § (10) bekezdésében meghatározott célok érdekében az energetikai adatszolgáltató platformot kormányrendeletben kijelölt működtető engedélyes szabályzatában meghatározott módon gondoskodik a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatainak kezeléséről a Hivatal által kiadott engedély alapján.

(3) Az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő és az energetikai adatszolgáltató platform működtetője a kormányrendeletben meghatározott módon köteles együttműködni a háztartási méretű kiserőmű és az inverterek azonosításához szükséges adatok cseréjében.

(4) Az elosztó a hatásos villamosenergia-mennyiségre vonatkozó mérési adatokhoz hozzáférést biztosít az energetikai adatszolgáltató platform működtetője számára a 155. § (10) bekezdése szerinti célból. Az adatokhoz való hozzáférés és az adatkezelés részletszabályait a Vhr. és az elosztói szabályzat tartalmazza.

VII. Fejezet — VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM¶

46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

(1a) A villamosenergia-kereskedő a tőle vételező felhasználók folyamatos ellátásának biztosítása céljából a társaság legfőbb szerve által, a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az igazgatóság által jóváhagyott fedezeti stratégiával rendelkezik. A fedezeti stratégiát a kockázatkezelési szabályzat részeként úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy mérsékelje a villamosenergia-kereskedő – a rövid távú piacok likviditásának és az azokról érkező árjelzések fenntartása mellett – nagykereskedelmi-piacok változásaiból eredő kockázatát.

(2) Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

47. § (1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából köteles a kapcsolattartást szóbeli és írásbeli ügyintézés keretében biztosítani.

(1a) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles a felhasználó vagy a fizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni. Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, akkor a felhasználó változott adatait továbbítja az érintett hálózati engedélyesnek.

(1b) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a villamosenergia-kereskedőnek, illetve egyetemes szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(1c) A villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra, illetve a fizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot is működtet állandó ügyfélszolgálati irodaként vagy ügyfélszolgálati fiókirodaként (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat). Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének működési rendjét a villamosenergia-kereskedő, valamint az ügyfélszolgálat működési rendjét félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

• a) állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,
• b) ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
• c) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

(6) A villamosenergia-kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(7) A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:

• a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
• b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és
• c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.

(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

(7b) Ha a (7) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.

(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

• a) munkaszüneti napon,
• b) ünnepnapon,
• c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,
• d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.

(9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti határozatban meghatározott külön díjat is megfizeti, a villamosenergia- kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(10) Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

47/A. § (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti határozatban meghatározott díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) Az elosztó az (1) és (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon köteles eleget tenni.

(5) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó kikapcsolásának és visszakapcsolásának kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(6) A kikapcsolás felhasználónak felróható elmaradásából vagy késedelméből eredő villamosenergia-fogyasztás, valamint -rendszerhasználat ellenértékét a kikapcsolásig a felhasználó köteles megfizetni.

Kereskedőváltás¶

47/B. § (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes térítésmentesen végzi, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak kereskedőváltással kapcsolatos díjat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(2) Lakossági fogyasztónak és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kisvállalkozásnak nem minősülő felhasználóval szemben szerződésmegszüntetési díj kizárólag határozott idejű és rögzített áras szerződés lejárat előtti, a felhasználó általi felmondása esetén számítható fel, ha a szerződés rendelkezik a szerződésmegszüntetési díjról, valamint számításának módjáról és arról a szerződéskötést megelőzően a felhasználó egyértelmű tájékoztatást kapott.

(3) A (2) szerinti szerződésmegszüntetési díjnak arányban kell lennie a felmondás által okozott közvetlen gazdasági veszteséggel és mértéke legfeljebb a villamosenergia-kereskedő számára a szerződés felhasználó általi felmondása által okozott közvetlen gazdasági veszteség mértékéig terjedhet. A szerződésmegszüntetési díj mértékének meghatározásakor a felhasználó számára a szerződés alapján már biztosított kapcsolt beruházások vagy szolgáltatások költségei a közvetlen gazdasági veszteség körében figyelembe vehetők. A közvetlen gazdasági veszteséghez kapcsolódó költségek tekintetében a bizonyítási teher a villamosenergia-kereskedőt terheli.

(4) A villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában rögzíti a szerződésmegszüntetési díj alkalmazásának lehetőségét és számításának módját. A villamosenergia-kereskedő a szerződés megkötését megelőzően igazolható módon tájékoztatja a felhasználót a szerződésmegszüntetési díj alkalmazásának eseteiről és számításának módjáról.

(5) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.

(6) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el – az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

• a) a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójának és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy
• b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(7) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (6) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően 3 munkanapon belül eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(8) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a villamosenergia-kereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesítésének időpontjában minősül közöltnek.

(9) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.

(10) Az érintett villamosenergia-kereskedők a Vhr.-ben meghatározottak szerint egyeztetnek a hálózati engedélyessel a felhasználó által kezdeményezett kereskedőváltás feltételeiről úgy, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 21 napon belül megtörténjen. Az egyeztetéseket az engedélyesek úgy folytatják le, hogy a kereskedőváltás technikai folyamata legfeljebb 24 órán belül megtörténjen és bármely munkanapon végrehajtható legyen.

47/C. § (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.

(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes – a 47/B–47/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

Az egyetemes szolgáltatás¶

48. § Az egyetemes szolgáltatót e törvény és a Vhr. szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó a Vhr.-ben meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E § alkalmazásában jogosult felhasználónak az 50. § (3) bekezdése szerinti olyan felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltató szolgáltatási területén elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.

49. §¶

50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(1a) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását ellenőrizheti. Az egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, valamint az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználókkal szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket a Vhr. határozza meg.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Egyetemes szolgáltatás keretében jogosult villamos energiát vásárolni

• a) a lakossági fogyasztó, valamint
• b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti valamennyi – hálózathasználati szerződéssel rendelkező – mikrovállalkozásnak (a továbbiakban: mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó.

(4) A 3. § 42. pontjában foglaltakon túl az egyetemes szolgáltató általi ellátás vonatkozásában lakossági fogyasztónak kell tekinteni

• a) az önkormányzati és állami bérlakásban, a szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzatot, valamint az állami bérlakás és a szállóférőhely üzemeltetőjét,
• b) a közös fogyasztás vonatkozásában azon lakóépületet, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát,
• c) a közös fogyasztás vonatkozásában azon összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű lakóépületet, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma azonos vagy alacsonyabb, mint az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma,
• d) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, annak belső egyházi jogi személyét vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs villamosenergia-ellátásának biztosítása tekintetében, ha a lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett villamosenergia-szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet.

(5) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

50/A. § (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Ha a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, úgy az egyetemes szolgáltató jogosult a Vhr.-ben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan kezelni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

50/B. § (1) A Kormány az elérhető árú villamosenergia-ellátás biztosítására rezsivédelmi szolgáltatást nyújt az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számára. A rezsivédelmi szolgáltatás az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó számára a villamosenergia-ellátás biztosítása a 145. § (3)–(3b) bekezdése szerint meghatározott ár ellenében egyetemes szolgáltatás útján az energiapiaci körülmények megváltozása esetén is. A rezsivédelmi szolgáltatás biztosítása állami közfeladat. A rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(2) Az egyetemes szolgáltató részére – az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásában való közreműködésért – járó ellentételezés az egyetemes szolgáltatásból származó bevétellel nem fedezett, a tevékenység ellátásához szükséges nettó ráfordítással azonos összeg. Az ellentételezés kiszámításának módszertanát miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellentételezést Szt. szerinti egyéb bevételnek kell tekinteni. Az ellentételezés nem minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak, összege visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzeszköznek tekintendő.

Végső menedékes kijelölési eljárása¶

51. § (1) Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.

(2) A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásban jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.

(3) A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza.

(4) A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(5) A Hivatal a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát írásban és közhírré tétel útján közli.

51/A. § (1) Az 51. § (1) bekezdése szerinti kijelölés határozott időre szól.

(2) A Hivatal a végső menedékes kijelölése esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti engedélyes működési engedélyében meghatározott jogainak gyakorlását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint határozatban korlátozza.

(3) A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal az 51. § (1) bekezdése szerinti engedélyes engedélyét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint visszavonja.

(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a végső menedékes szolgáltatás időtartama alatt nem köt villamosenergia-vásárlási szerződést, akkor a végső menedékes szolgáltatás megszűnését követő napon az egyetemes szolgáltatás biztosítására e törvény erejénél fogva villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó és a területileg illetékes egyetemes szolgáltató között az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a villamosenergia-kereskedők villamosenergia-piaci tevékenységét. A villamosenergia-kereskedők kötelesek az ehhez szükséges – a Hivatal által előírt – adatokat szolgáltatni.

52. § (1) A végső menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítő engedélyesek esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A villamos energiát értékesítő engedélyes a csődeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenően értesíti a Hivatalt.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerződések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a villamos energiát értékesítő engedélyes adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását.

(7) A villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

VIII. Fejezet — SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC¶

53. § (1) A szervezett villamosenergia-piacon

• a) a felhasználó vételre irányuló, vagy a szervezett villamosenergia-piac által működtetett napon belüli és másnapi piacon vételre és eladásra irányuló, az aktív felhasználó pedig vételre és eladásra irányuló,
• b) a villamosenergia-kereskedő, a termelő, a villamosenergia-tárolói engedélyes, az aggregátor, az energiaközösség vételre és eladásra irányuló,
• c) az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében vételre irányuló, a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén eladásra irányuló,
• d) az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában, a 13. § (6) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia vonatkozásában, a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében, valamint az átviteli hálózati veszteség pótlásához kapcsolódóan vételre és eladásra irányuló

ügyleteket köthet, ha megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(1a) Az aggregátor az (1) bekezdés szerinti jogosultságok közül az általa aggregálásba bevont szereplőt megillető jogosultságot, az energiaközösség a tagját megillető jogosultságot gyakorolhatja.

(2) A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergiapiaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a kereskedelmi szabályzat, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4) A szervezett villamosenergia piacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.

54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat nem kell alkalmazni

• a) az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerirányító Szt. szerint meghatározott leányvállalatára,
• b) az olyan, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozásra, amely ebben az államban átviteli rendszerüzemeltetőként működő vállalkozás,
• c) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti értelemben szervezett piacot működtető piaci szereplőre, és
• d) az olyan gazdasági társaságra, amelyben az a)–c) pont szerinti alanyok együttesen legalább 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal, illetve szavazataránnyal rendelkeznek.

(3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

55. § (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat

(6) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes aggregálást nem végezhet.

55/A. § (1) A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések szerint dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kijelöléséről, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról, valamint az Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető szolgáltatásainak visszautasításáról, továbbá ez utóbbi tekintetében teljesíti a vonatkozó értesítési kötelezettségeket.

(2) Ha a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest a Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdése és 5 cikk (1) bekezdése alapján kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőnek jelöli ki, akkor a szervezett villamosenergia-piac engedélyesének a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőre vonatkozó kötelezettségeknek is eleget kell tennie.

(3) A másnapi és a napon belüli villamosenergia-piacokon történő kereskedéshez kapcsolódó, a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak meghatározására vonatkozó számítási módszertant a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti díjak mértékét a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető állapítja meg. A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető az általa alkalmazni kívánt díjak mértékét az alkalmazásuk előtt 30 nappal köteles a honlapján közzétenni.

(5) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a (4) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg köteles a (3) bekezdés szerinti módszertan alapján meghatározott díjak részletes számítási hátteréről a Hivatalt tájékoztatni.

(6) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető köteles a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseit betartani, az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni.

55/B. § A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálatban részt vesz és a részt vevőkkel megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös javaslatról.

IX. Fejezet — A FELHASZNÁLÓK JOGAI¶

ÉS A VÉDENDŐ FOGYASZTÓK

Felhasználók¶

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-vásárlási szerződés alapján

• a) a villamosenergia-kereskedőtől,
• b) a termelőtől,
• c) az aggregátortól,
• d) a szervezett villamosenergia-piacon,
• e) villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján

vásárolhat villamos energiát.

(3) Minden felhasználó jogosult a villamosenergia-kereskedővel – ide nem értve az egyetemes szolgáltatót – a villamosenergia-vásárlási szerződés vagy annak valamely lényeges szerződési feltételében történő megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokban beszerzési közösség útján részt venni.

(4) A beszerzési közösség célja, hogy az annak képviseletében eljáró beszerzési megbízott a beszerzési közösségben részt vevő felhasználók érdekeinek elsődlegessége alapján a villamosenergia-kereskedővel egyeztetést folytasson és a felhasználók villamosenergia-vásárlási szerződés vagy valamely lényeges szerződéses feltételben történő megállapodás létrehozása céljából a felek között közvetítsen.

(5) A beszerzési megbízott képviseleti jogát a felhasználó teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazása igazolja. A beszerzési megbízott képviseleti joga a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatás azon feltételével kapcsolatos egyeztetésre vagy eljárásra terjed ki, amely a meghatalmazásból egyértelműen kitűnik.

(6) A beszerzési közösségben való részvétel feltételeit, valamint a villamosenergia-kereskedővel folytatott szerződéskötési tárgyalások célját és szabályait a felhasználó és a beszerzési közösséget szervező beszerzési megbízott közötti írásbeli megbízási szerződés rögzíti. A megbízási szerződés megszűnéséről a beszerzési megbízott az érintett villamosenergia-kereskedőt haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A beszerzési megbízott nem működhet közre olyan villamosenergia-kereskedővel folytatott szerződéskötési tárgyalásokban, amelynek e törvényben szabályozott villamosenergia-piaci tevékenysége ellátásában bármely fennálló jogviszonya alapján részt vesz.

(8) Semmis a megbízási szerződésnek az a kikötése, amely felhasználót előzetesen kötelezi a beszerzési megbízott által közvetített villamosenergia-vásárlási szerződés vagy valamely lényeges szerződéses feltételben történő megállapodás létrehozására.

(9) A beszerzési megbízott által a szerződéskötési tárgyalások során tett nyilatkozat a beszerzési közösségben részt vevő felhasználót a villamosenergia-kereskedővel szemben nem köti. A villamosenergia-kereskedő és a beszerzési megbízott közös megegyezése szerinti feltételt tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés vagy valamely lényeges szerződéses feltételben történő megállapodás a felhasználó kifejezett elfogadásával jön létre.

(10) A villamosenergia-kereskedő felhasználóval szembeni tájékoztatási kötelezettségét nem érinti, ha a felhasználó beszerzési közösség útján jár el.

(11) A beszerzési megbízott feladata kiterjedhet valamely, a beszerzési közösségben részt vevő felhasználókra azonos jogot vagy kötelezettséget megállapító szerződéses feltétel teljesítésében történő közreműködésre is, különösen összevont menetrendadási szerződésből eredő adatszolgáltatási feladatok ellátására.

(12) A (7)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a felhasználó

• a) a javára eljáró beszerzési megbízott kapcsolt vállalkozása, vagy
• b) a villamosenergia-vásárlási szerződés tekintetében közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett.

A felhasználók tájékoztatása¶

56/A. § (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(1a) Az engedélyes az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt, az ügyfélszolgálatán teljesítendő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét elektronikus eszköz útján is teljesítheti.

(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó villamosenergia-kereskedőtől.

(2a) A felhasználó kérése esetén az aggregátor minden számlázási időszakban legalább egyszer, díjmentesen biztosítja a felhasználót érintő keresletoldali szabályozásból származó, vagy a kínált és eladott villamos energiával kapcsolatos valamennyi releváns adatot.

(3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(5) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, amely azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

(6) A felhasználók tájékoztatását szolgáló, a Hivatal által működtetett független, egyértelmű és objektív összehasonlító eszközhöz a felhasználó díjmentesen fér hozzá.

(7) A villamosenergia-kereskedő a honlapján közzéteszi a (6) bekezdés szerinti, a Hivatal által működtetett összehasonlító eszköz elérhetőségét.

(8) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a működési területén szolgáltatott villamos energiáról az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 65. pontja szerinti ajánlattételi övezetek szerinti bontásban és a piaci elszámolás gyakoriságával azonos, de legfeljebb egyórás időközönként, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus formában és módon elérhetővé teszi a megújuló villamos energia részarányra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tartalomra vonatkozó adatokat.

(9) A háztartási és ipari villamosenergia-tároló, valamint az elektromos meghajtású gépjármű villamosenergia-tárolójának tulajdonosa, üzemeltetője és az általuk felhatalmazott harmadik személy jogosult megkülönböztetésmentes feltételek mellett és költségmentesen, közel valós időben hozzáférni a villamosenergia-tároló töltöttségi és üzemi állapotára vonatkozó alapvető adatokhoz. A hozzáférés módjára és az alapvető adatok körére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

Eljárás a felhasználókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban¶

57. § (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, valamint a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2) Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

• a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;
• b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának és érvényesítésének megtiltása;
• c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(4a) Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.

(5) A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (4) bekezdés, valamint a 96. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(5a) Az energiaközösség tagjának az energiaközösséggel szemben felmerült, az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben és szabályzatokban foglalt rendelkezések megsértésével kapcsolatos panaszai ügyében

• a) lakossági felhasználó esetén a fogyasztóvédelmi hatóság,
• b) a lakossági felhasználónak nem minősülő személy esetén a Hivatal

jár el.

(6) A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.

(7) A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8) Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

• a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban vagy
• b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását – a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(9) A Hivatal a panaszeljárásában – ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt – a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.

(10) Az (1), (2), (4a) vagy (6) bekezdés hatálya alá tartozó panasz esetén a villamosenergia-kereskedő a felhasználóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződését a panaszeljárásról való tudomásszerzéstől annak lezárásáig a felhasználói panaszban vitatott tényre hivatkozva egyoldalúan nem szüntetheti meg és nem kezdeményezheti a felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását. A Vhr.-ben meghatározott esetek kivételével a panaszeljárás nem mentesíti a feleket a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő kötelezettségeik teljesítése alól.

(11) Nem kell alkalmazni a (10) bekezdés szerinti szerződésmegszüntetési és kikapcsolási korlátot

• a) a felhasználónak ugyanazon ténybeli alapból származó, érdemben azonos igény érvényesítése iránt előterjesztett és elbírált, új információt nem tartalmazó ismételt panasza esetén, vagy
• b) ha a felhasználói panasz az eset összes körülményére figyelemmel a joggal való visszaélés tilalmába ütközik.

57/A. § (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.

(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:

• a) az ellátás megbízhatósága,
• b) az ellátás folyamatossága,
• c) az üzembiztonság,
• d) a felhasználókkal történő kapcsolattartás,
• e) a villamosenergia-minőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői, és
• f) az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemző szolgáltatások ellátásának minősége.

(3)

(3a) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.

(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza

• a) az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,
• b) a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,
• c) a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.

(5) Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti határozat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítható.

A hálózati csatlakozási¶

és a hálózathasználati szerződés

58. § (1) A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

(2) A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye hatályával egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3a) A magánvezetékhez kapcsolódó erőmű vagy villamosenergia-tároló esetében az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződést a 39. § (1b) bekezdése szerinti csatlakozási eljárás, betáplálási teljesítményigény esetén az irányadó erőművi csatlakozási eljárás eredménye alapján a felek a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják.

(3b) A termelői vezetékkel a 39/G. §-ban meghatározottak szerint csatlakozó erőmű esetében az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződést a felek a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

(5) A hálózati engedélyes a csatlakozás megengedhetősége esetén kérelemre legalább negyedévente díj- és költségmentesen tájékoztatja a csatlakozást kérőt a csatlakozáshoz a hálózati engedélyes által teljesítendő feltételek állásáról, ha jogszabály vagy a felek megállapodása a hálózati engedélyes teljesítésére rövidebb határidőt nem állapít meg. A tájékoztatás részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.

(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:

• a) a védendő fogyasztók szerződéseinek kivételével – a polgári jog szerinti szerződésszegés esetén;
• b) a védendő fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén;
• c) ha a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen megszüntette;
• d) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes villamosenergia-vásárlási szerződéssel.

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

• a) a villamos energiát nem a hálózathasználati szerződésben, illetve a villamosenergia-ellátási szabályzatokban vagy a működési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minőségi követelményeit megsérti,
• b) a már lekötött szállítások szüneteltetését követően a felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg,
• c) nem értesíti előre a felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
• d) olyan fogyasztásmérő berendezést alkalmaz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(4a) Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére

• a) kötbért fizetni a (4) bekezdés a)–c) pontjában,
• b) egyszeri kötbért fizetni a (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

(6) A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés érvénytelensége, illetve a szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(7) A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(8) A hálózathasználati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által a csatlakozási ponton igénybe vehető csatlakozási teljesítmény igénybevételére megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

• a) a b) és d) pont szerinti kivétellel,
• aa) felhasználó esetében a felhasználási hellyel együtt ruházható át,
• ab) termelő esetében az erőművel együtt a telephely változatlansága mellett ruházható át, kivéve a csatlakozási teljesítmény 39/G. § szerinti közös igénybevételét,
• b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható,
• c) a (4), (6) és (6a) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre, vagy
• d) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti nyilvános töltőberendezés ellátását biztosító csatlakozási pont esetében a nyilvános töltőberendezés további üzemeltetése céljából az új töltőberendezés üzemeltetőre átruházható.

(3) A rendszerhasználó rendelkezési jogát – a (4), (5) és a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével – nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.

(4) Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át. E bekezdés alkalmazása szempontjából a tevékenység megszüntetésének napja

• a) a kiserőművi összevont, vagy a termelői működési engedély érvényességi idejének utolsó napját követő első nap,
• b) a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedélyben meghatározott időpont,
• c) ha a legalább 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű a csatlakozási pontján egybefüggő 24 hónapig nem táplál be villamos energiát, vagy ellátási szabályzat szerinti kiegyenlítő szabályozásban való részvétel esetén egybefüggő 24 hónapig önhibájából nem nyújt kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást, ezen időtartamok elteltét követő naptári hónap első napja, vagy
• d) ha a 0,5 MW-ot el nem érő névleges teljesítőképességű kiserőmű – a háztartási méretű kiserőmű kivételével – a csatlakozási pontján egybefüggő 24 hónapig nem táplál be villamos energiát, ezen időtartam elteltét követő naptári hónap első napja.

(5) Ha a rendszerhasználó a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített teljesítményt a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített üzembe helyezési időpontot követő két éven belül nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az igénybe nem vett teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át. A hálózati csatlakozási szerződésben rögzített teljesítmény átszállásának feltételeit és részletszabályait a Vhr. állapítja meg.

(6) Ha a felhasználó vagy a termelő

• a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított két évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy
• b) rendszerhasználati díj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított két évig nem rendezi a tartozását,

a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át.

(6a) A rendszerhasználó jogosult a rendelkezési jogról részben vagy egészben írásban lemondani. A lemondásban meghatározott teljesítménnyel a csatlakozási ponton igénybe vehető csatlakozási teljesítmény a nyilatkozat hálózati engedélyes általi kézhezvételét követő második hónap első napján automatikusan csökken.

(7) A rendszerhasználó vagy a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése iránti igény bejelentője az igénybejelentést, ezek mellékletét és minden egyéb kapcsolódó okiratot választása szerint elektronikus úton is benyújthatja az elosztó részére. Az elektronikus út választására vonatkozó bejelentés a hálózathoz való hozzáférés iránti eljárás bármely szakaszában megtehető. A bejelentést követően az elosztó köteles a kapcsolatot kizárólagosan elektronikus úton tartani és nem kérheti az okiratok papíralapú benyújtását.

(8)

(9) A hálózati engedélyes – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha ahhoz a felhasználó hozzájárult. Ha a felhasználó elektronikus úton, a hálózati engedélyes által biztosított informatikai felületen vagy elektronikus levélben lép kapcsolatba a hálózati engedélyessel, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a kapcsolatfelvétel során tett nyilatkozata vagy tanúsított magatartása ezzel ellentétes szándékot nem fejez ki. Ha a felhasználó az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(10) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

• a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy
• b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(11) A (10) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.

Villamosenergia-vásárlási szerződés¶

61. § (1) A felhasználó jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamosenergia-vásárlási szerződést köthet.

(2) A villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése előtt igazolható módon tájékoztatja a felhasználót a villamosenergia-vásárlási szerződés lényeges tartalmi elemeiről, és a felhasználó rendelkezésére bocsátja a szerződéses feltételek összefoglalóját. A tájékoztatásnak egyértelműnek, közérthetőnek és világosnak kell lennie.

(3) A villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás körében a villamosenergia-vásárlási szerződés egyes típusaival kapcsolatban tájékoztatja a felhasználót

• a) az adott szerződésre vonatkozó költségekről és kockázatokról,
• b) az adott szerződéssel kapcsolatban azonosítható lehetőségekről, valamint
• c) arról, ha valamely villamosenergia-vásárlási szerződés megkötéséhez meghatározott fogyasztásmérő berendezés felszerelése szükséges.

(4) A 61/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti villamosenergia-vásárlási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás magában foglalja továbbá

• a) a felhasználó 62. § (1) és (1a) bekezdése szerinti tartalmú szerződéshez fűződő jogára, valamint a 62. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogaira vonatkozó tájékoztatást,
• b) a szolgáltatás teljes ellenértékét és annak részletezését, hogy az milyen díjelemekből tevődik össze,
• c) annak megjelölését, hogy az ár fix vagy rugalmas, valamint
• d) a villamosenergia-kereskedő által érvényesíthető egyszeri díjak és biztosított kedvezmények ismertetését.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének kell tekinteni a szerződéshosszabbítást is.

(6) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

61/A. § (1) A felhasználó távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontra vonatkozó, rugalmas villamosenergia-árra irányuló ajánlattételi felhívására a villamosenergia-kereskedő rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződés megkötésére vagy a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre történő módosítására vonatkozó ajánlatot tesz.

(2) A villamosenergia-kereskedőt az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség nem terheli azon elszámolási pont tekintetében, amelyre az elszámolás előre fizetős mérővel vagy kétirányú mérés esetében az irányonként elkülönítve mért és összegzett mennyiségek különbsége alapján történik.

(3) A felhasználó fix árra irányuló ajánlattételi felhívására a több mint kétszázezer felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő – az egyetemes szolgáltatót ide nem értve – legalább egy éves, határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz.

(4) A (3) bekezdés szerinti villamosenergia-vásárlási szerződés alapján vételező felhasználó elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásához fűződő jogának gyakorlását kizáró rendelkezés semmis.

62. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződése tartalmazza legalább

• a) a szerződő felek megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével,
• b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját,
• c) a nyújtott szolgáltatások megnevezését, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonalát, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás – beleértve a pontatlan és késedelmes számlázás – jogkövetkezményét, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,
• d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes árát, megjelölve, hogy a szerződéses ár fix vagy rugalmas; rugalmas villamosenergia-ár alkalmazása esetén az ár megállapításához szükséges képletet vagy módszertant,
• e) a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetőségét,
• f) a szerződés időtartamát, a szerződés feltételeit, valamint az igénybe vett szolgáltatásokat, illetve a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének és felmondásának feltételeit, beleértve az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és termékeket is, valamint azt, hogy a felhasználó mely esetekben jogosult a szerződés ingyenes felmondására,
• g) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,
• h) a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módját és feltételeit,
• i) a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások megnevezését és feltételeit, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít,
• j) annak a hálózati engedélyesnek a megnevezését, székhelyét, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
• k) a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölését,
• l) az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyiségét vagy a szolgáltatás teljes ellátást biztosító jellegét,
• m) az elszámolási és számlázási időszakokat, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit, és
• n) az aktuális tarifákra, a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokra, valamint az összekapcsolt termékekre és szolgáltatásokra és azok díjaira vonatkozó információk elérhetőségét.

(1a) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés legalább az (1) bekezdés a)–d), f)–n) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket tartalmazza.

(2) A villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, az egyetemes szolgáltató és a villamosenergia-kereskedő által egyoldalúan változtatható feltételeinek – ideértve különösen az ár – módosítása esetén az egyetemes szolgáltató a módosítás hatálybalépése előtt 30 nappal, és a villamosenergia-kereskedő a módosítás hatálybalépése előtt 14 nappal köteles

• a) a módosítást – amennyiben rendelkezik ügyfélszolgálati irodával – az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, és
• b) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(3) Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.

(4a) Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(4b) A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.

(4c) Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.

(5) Ha az egyetemes szolgáltatás keretében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó ismételten villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését kezdeményezi az egyetemes szolgáltatónál, az egyetemes szolgáltató jogosult az új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni.

(6)

(7) A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(8) A villamosenergia-vásárlási szerződésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.

62/A. § Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

63. § (1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó eltérő igénye hiányában, a felhasználó hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződését megbízottként, összevontan kezeli.

(2) A kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(3)

(4) A villamosenergia-kereskedő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel a villamosenergia-kereskedő által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(6) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

• a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy
• b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.

A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség¶

63/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

63/B. § (1) Fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás esetén a közös képviselő kérelme alapján a társasház közös tulajdonban lévő helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális szolgáltatás igénybevételének joga megilleti

• a) a négynél több szintes társasházat, ha abban az ingatlan tulajdonosaként fogyatékossággal élő fogyasztó lakik, vagy
• b) azt a társasházat, amely a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben a fizetési meghagyásos eljárást a társasház közös képviselője által igazoltan megindította

feltéve, hogy az a) vagy b) pontban meghatározott feltételeket a társasház a fizetési késedelem miatti kikapcsolási eljárás megindítása előtt megfelelően igazolta a villamosenergia-kereskedő és az elosztó felé, valamint a késedelmes fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyesekkel.

Védendő fogyasztók¶

64. § (1) A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékossággal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

• a) részletfizetéshez, fizetési haladékhoz,
• b) előre fizető mérőhöz

való jog.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A fogyatékossággal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékossággal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(4a) Fogyatékossággal élő személy által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő, fogyatékossággal élő személy a miniszteri rendeletben meghatározott kedvezményes lakossági sávhatáron felül további kedvezményes mennyiségre jogosult. A kedvezményre jogosultak körét, mértékét és igénylésének eljárásrendjét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. Az egyetemes szolgáltató és az érintett, a kedvezményre jogosult fogyasztót ellátó hálózati engedélyes a kormányhivatal által továbbított, alábbi különleges személyes adatokat az adott felhasználási helyen a jogosultság fennállása elszámolása végétől számított 5 évig, kizárólag az egyetemes szolgáltatás kapcsán, a kedvezményre való jogosultság megállapítása és elszámolása szempontjából kezeli:

• a) a kedvezményre való jogosultságot megállapító szerv megnevezése,
• b) a kedvezményre való jogosultságot megállapító határozat száma,
• c) a jogosult neve, lakcíme, a felhasználás helye,
• d) a kedvezményt a jogosult nem saját jogán veszi igénybe, a jogosulttal egy háztartásban élő, gyógyászati segédeszközt napi rendszerességgel használó személy neve,
• e) a jogosultság kezdő időpontja,
• f) az adat jellege – új, törlő, jogosulatlan –,
• g) a szolgáltató kódja,
• h) a területi villamosenergia-elosztó megnevezése,
• i) a település neve,
• j) az egyetemes villamosenergia-szolgáltatónál szereplő azonosító szám – ügyfél-azonosító, fogyasztásihely-azonosító, szerződésszám, hivatkozási szám, kedvezménnyel érintett mérő gyári száma –,
• k) a meghatározott kedvezményes villamosenergia-mennyiség felett vételezhető kedvezményes villamos energia mennyisége,
• l) az arányosítás jelölése,
• m) a visszaigazolási kód,
• n) a jogosultság vége.

(5) A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6) Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8) Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

65. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására – a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a lakossági fogyasztó kérheti. A lakossági fogyasztónak a kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen az e törvényben, valamint a Vhr.-ben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyiket érvényesíti. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint a Vhr.-ben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba vételről a lakossági fogyasztót, valamint a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet nyolc napon belül írásban tájékoztatni kell. A védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv az ellátásra jogosult tekintetében nyilvántartja az elosztó hálózati engedélyes megnevezését és elektronikus elérhetőségét.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6) A nyilvántartásba vételt követően a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv minden év március 31-ig tájékoztatja az elosztó hálózati engedélyest, hogy a lakossági fogyasztó védendő fogyasztói minősége továbbra is fennáll-e. Nem kell évenkénti tájékoztatást adni azon fogyatékossággal élő fogyasztóról, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettséget megalapozó körülmény megszűnik, a lakossági fogyasztó nem jogosult az e törvényben és a Vhr.-ben foglalt különleges bánásmódokra és kedvezményekre.

(7) A védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás kiállításától a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás érdekében kezeli a védendő fogyasztó nevére, a felhasználási helyre, a védendő fogyasztói státuszt megalapozó jogcímre, valamint a fogyasztó által megjelölt elosztó hálózati engedélyes megnevezésére és elektronikus elérhetőségére vonatkozó adatokat.

A villamos energia továbbadása¶

66. § (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül továbbadhatja a vételező részére, ha a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) pontja szerint magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a (2)–(8) bekezdésben és a 66/A. §-ban a magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4) A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH tv.) 5/D. § (7) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

• a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének – beleértve a kiegyenlítő energia költségét is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és
• b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

(7a) A továbbadó felhasználó által kiállított számlában külön feltüntetett 147. § szerinti pénzeszközök nem minősülnek a továbbadó felhasználó bevételének, azokat köteles egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. A továbbadó felhasználó a 147. § szerinti, elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát köteles kötelezettségként kimutatni.

(8) Ha a magánvezeték engedélyese a vételezőnek a maga által termelt villamos energiát megosztás útján értékesíti vagy ellenérték nélkül átadja, akkor a magánvezeték engedélyese és a vételező a megosztást megelőzően megállapodást köt, amely tartalmazza legalább a megosztásra kerülő villamos energia árát és a megosztott villamos energia elszámolására vonatkozó szabályokat. Az elszámolás szabályainak kialakítása során a (4) és (5) bekezdés megfelelően alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti villamosenergia-értékesítés nem minősül továbbadásnak és villamosenergia-kereskedelemnek.

(9) A vételező a számára továbbadott vagy általa termelt villamos energiát értékesítheti a vételezési helyén belül. Ez a villamosenergia-értékesítés nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az értékesítés a (4) és (5) bekezdés szerint történik.

66/A. § (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

• a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,
• b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és
• c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

Az energiaközösség¶

66/B. § (1) Az energiaközösség egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy az energiaközösség vagy annak tagjai villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, energiahatékonysági szolgáltatás nyújtása, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.

(1a) A megújulóenergia-közösségre az energiaközösségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a megújulóenergia-közösség olyan energiaközösség, amely megújuló energiaforrásból termel villamos energiát, ilyen villamos energiát fogyaszt, tárol vagy értékesít. A megújulóenergia-közösség tényleges irányítását azon tag vagy tagok látják el, amelyek felhasználási helyeinek csatlakozási pontjai a megújulóenergia-közösség tulajdonában álló villamosenergia-tároló és erőmű csatlakozási pontjaival ugyanazon nagy/középfeszültségű transzformátorállomási körzetben helyezkednek el.

(2) Az energiaközösség nem végezhet a 74. § (1) bekezdés c), d), f), g) és k) pontja szerinti tevékenységet. Az energiaközösség a megfelelő engedély birtokában végezheti a 74. § (1) bekezdés a), b), e), h–j) és l) pontja szerinti tevékenységeket.

(3) Az energiaközösség e törvény által szabályozott tevékenységét érintően nem vehet részt határon átnyúló együttműködésben.

(4) Az energiaközösségben történő részvétel nem érintheti hátrányosan a felhasználó e törvényben szabályozott megszerzett jogait és kötelezettségeit.

(4a) Az energiaközösség a tagjai számára beszerzési megbízotti és megosztási hozzárendelési szolgáltatást is nyújthat.

(5) Az a természetes vagy jogi személy, aki foglalkozását vagy elsődleges gazdasági tevékenységét a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) I. melléklete szerinti villamosenergia, gázellátás területén fejti ki, vagy olyan jogi személyben rendelkezik egyedüli vagy többségi tulajdonnal, meghatározó befolyással, illetve olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy kapcsolt vállalkozása, amely főtevékenységét az 1893/2006/EK rendelet I. melléklete szerinti villamosenergia, gázellátás területén fejti ki, nem lehet az energiaközösség ügyvezetését egyedül vagy – amennyiben az energiaközösség ügyvezetését több személyből álló testület látja el – többségben ellátó tagja.

(6) Az energiaközösség döntéshozó szervében nem vehet részt az irányítási jog gyakorlásához szükséges mértékben az (5) bekezdésben meghatározott természetes vagy jogi személy.

(7) A társasházi energiaközösség a társasházakról szóló törvény szerinti társasházban – ide értve a lakásszövetkezetekről szóló törvény szerinti lakásszövetkezetet is – lévő, legalább két lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban együtt: lakás) tulajdonosának (a továbbiakban: tag vagy tagok) írásbeli megállapodásán alapuló együttműködése. A társasházi energiaközösség célja, hogy

• a) a tagok mint aktív felhasználók a társasház közcélú hálózati csatlakozási pontja mögött, a társasház összekötő berendezéséhez kapcsolódóan háztartási méretű kiserőművet létesítsenek és üzemeltessenek, és
• b) a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energiát a társasházi energiaközösség elsődlegesen a társasház közös fogyasztására, valamint a társasházi energiaközösség tagjának fogyasztására használja fel.

(8) A társasházi energiaközösség nem önálló jogalany, nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti energiaközösségnek és nem kell alkalmazni rá a 66/C. §-t.

(9) A lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulása esetén a lakás bérlője is a társasházi energiaközösség tagjává válhat. A tagok a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, üzemeltetésére és az üzemeltetésből származó hasznok és terhek megosztására vonatkozóan megállapodást kötnek. A tagok a megállapodásban döntenek az elszámolási modell alkalmazását illetően arról, hogy

• a) a háztartási méretű kiserőmű által termelt az összekötő berendezésre feltáplált és a társasház közcélú csatlakozási pontja mögött felhasznált villamos energia után a társasház forgalomarányos, diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítésben részesüljön, vagy
• b) a tagok elszámolása a megosztási megállapodásban foglaltak alapján történő megosztási hozzárendelést követően előállt korrigált idősoros mérési adatok alapján történjen.

(10) A társasházi energiaközösség a (9) bekezdés szerinti megállapodás

• a) megkötéséről a megállapodás megküldésével az igénybejelentés benyújtásával egyidejűleg,
• b) módosítása esetén a módosítás elfogadását követő 5 munkanapon belül,
• c) megszűnése esetén a megszűnés napját követő 5 munkanapon belül

tájékoztatja az elosztó hálózati engedélyest és a társasházi energiaközösség tagjait ellátó villamosenergia-kereskedőt. A tájékoztatás elmulasztásából fakadó esetleges károkért a társasházi energiaközösség tagjai viselik a felelősséget.

(11) A társasházi energiaközösségekre vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

66/C. § (1) A Hivatal az energiaközösségekről nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a) és g)–i) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az adott jogi személy a nyilvántartásba történő bejegyzés napjától minősül energiaközösségnek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az energiaközösség

• a) által végzett vagy végezni kívánt, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység pontos megnevezését, engedélyköteles tevékenység esetében az engedélyre vonatkozó adatokat, nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenység esetén a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát,
• b) statisztikai azonosítóját, ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozik,
• c) cégjegyzékszámát, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,
• d) egyéb nyilvántartási számát a b) és c) pontban felsorolt adatok hiányában,
• e) székhelyét,
• f) vezető tisztségviselőjének
• fa) természetes személyazonosító adatait,
• fb) állampolgárságát és
• fc) lakóhelyét,
• g) által üzemeltetett erőmű telephelyére, beépített teljesítményére, az erőműben felhasznált energiaforrásokra vonatkozó műszaki adatokat, ha villamosenergia-termelési tevékenységet folytat, valamint
• h) tulajdonában álló vagy általa üzemeltetett villamosenergia-tároló telephelyére, beépített teljesítményére vonatkozó műszaki adatokat, ha villamosenergia-tárolási tevékenységet folytat.
• i) megújulóenergia-közösségre vonatkozó megjelölését, ha az megfelel a 66/B. § (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a kérelmező ennek megjelölésével kéri a nyilvántartásba vételét.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett energiaközösség azonosításához a Hivatal jogosult kezelni az energiaközösséghez kapcsolódó (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) A Hivatal a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal szolgáltat adatot. A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

Az aggregálási szerződés és aggregátorváltás¶

66/D. § (1) A távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontja tekintetében a felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződéstől függetlenül, továbbá a vele szerződött villamosenergia-kereskedő és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős jóváhagyása nélkül köthet aggregálási szerződést.

(2) Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötését megelőzően teljeskörűen tájékoztatja a felhasználót a felajánlott szolgáltatás szerződéses feltételeiről, valamint az (5) bekezdés szerinti felelősségről és kockázatokról.

(3) Az aggregátor az aggregálási szerződés megkötéséről, az aggregálási szerződéssel érintett elszámolási pontról, az aggregálási szerződés teljesítési időtartamáról és a (9) bekezdés szerinti megállapodásról a teljesítést megelőzően, megfelelő felkészülési idő biztosításával a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat szerinti módon és adatformátumban tájékoztatja a felhasználóval szerződött villamosenergia-kereskedőt, hálózati engedélyest és mérlegkör- vagy almérlegkör-felelőst.

(4) Az aggregálási szerződés megkötésére vagy teljesítésére tekintettel a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő a felhasználóval szemben nem alkalmazhat diszkriminatív szerződéses feltételt, intézkedést vagy gyakorlatot.

(5) A felhasználót a (6) és a (7) bekezdés szerinti esetben és mértékben terheli, illetve illeti meg az aggregálási szerződésből eredően a villamosenergia-kereskedőnél közvetlenül jelentkező azon vagyoni hátrány vagy előny, amely az aggregálási szerződés teljesítése hiányában nem merült volna fel.

(6) Az aggregálási szerződés teljesítéséből eredő vagyoni hátrány megtérítése iránt igény előterjesztésére a (9) bekezdés szerinti eltérő megállapodás hiányában akkor van lehetőség, ha a felek a villamosenergia-vásárlási szerződésben átlátható és egyértelmű módon megállapodtak az aggregálási szerződés teljesítésére tekintettel járó, költségtükröző pénzügyi kompenzáció mértékének kiszámítására vonatkozó módszertanról és a pénzügyi kompenzáció elszámolásának és megfizetésének feltételeiről. A felhasználót a kereskedőnek az okozott vagyoni hátrányért járó pénzügyi kompenzációra meghatározott feltételek szerint illeti meg pénzügyi kompenzáció az aggregálási szerződés teljesítéséből eredően a villamosenergia-kereskedőnél jelentkező vagyoni előnyért.

(7) A pénzügyi kompenzáció meghatározása során legfeljebb az a villamosenergia-mennyiség vehető figyelembe, amellyel az aggregálásba bevont elszámolási ponton a vételezés az aggregálási szerződés teljesítésének eredményeként, a (8) bekezdés szerinti igazolt módon módosult. A pénzügyi kompenzáció mértéke nem haladhatja meg a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése szerinti villamosenergia-árat.

(8) Az aggregátor az átviteli rendszerirányító útján a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat szerinti határidőre és adatformátumban tájékoztatja a villamosenergia-kereskedőt és a mérlegkör- vagy almérlegkör-felelőst az aggregálásba bevont felhasználó érintett elszámolási pontja tekintetében az aggregálási szerződés teljesítésének betudható, az elszámolási pontra vonatkozó utasított eltérés mértékéről és időtartamáról.

(9) Az aggregálási szerződésben a felek megállapodhatnak, hogy a pénzügyi kompenzáció fizetési kötelezettséggel az aggregátor közvetlenül számol el a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedővel, mely esetben a villamosenergia-kereskedő és az aggregátor a (6) és a (7) bekezdésnek a pénzügyi kompenzáció mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.

(10) A villamosenergia-kereskedő és az aktív felhasználó között a 13. § (9) bekezdése alapján fennálló, az aktív felhasználó, mint háztartási méretű kiserőmű üzemeltető által termelt villamos energia adásvételére vonatkozó jogviszony esetén az aktív felhasználó által kötött aggregálási szerződésre e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

66/E. § (1) A Hivatal az aggregátorokról nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jogi személy a Hivatal nyilvántartásba történő bejegyzése napjától minősül aggregátornak.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az aggregátor

• a) által végzett vagy végezni kívánt, az aggregálás fogalomkörébe tartozó tevékenység pontos megnevezését,
• b) statisztikai azonosítóját, ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozik,
• c) cégjegyzékszámát, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,
• d) egyéb nyilvántartási számát a b) és c) pontban felsorolt adatok hiányában,
• e) székhelyét, valamint
• f) vezető tisztségviselőjének
• fa) természetes személyazonosító adatait,
• fb) állampolgárságát és
• fc) lakóhelyét.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett aggregátor azonosításához a Hivatal jogosult kezelni az aggregátorhoz kapcsolódó (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) A Hivatal a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal szolgáltat adatot. A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

66/F. § (1) Ha a felhasználó aggregátort kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett aggregátorok térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben a felhasználónak díj – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem számítható fel. Az aggregátorváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az az aggregátor is eljárhat, akivel a felhasználó aggregálási szerződést köt.

(2) Lakossági fogyasztónak vagy kisvállalkozásnak nem minősülő felhasználóval szemben szerződésmegszüntetési díj kizárólag határozott idejű és rögzített áras szerződés lejárat előtti, felhasználó általi felmondás esetén számítható fel, ha a szerződés rendelkezik a szerződésmegszüntetési díjról, valamint számításának módjáról és arról a szerződéskötést megelőzően a felhasználó egyértelmű tájékoztatást kapott.

(3) A (2) bekezdés szerinti szerződésmegszüntetési díjnak arányban kell lennie a felmondás által okozott közvetlen gazdasági veszteséggel és mértéke legfeljebb az aggregátor számára a szerződés felhasználó általi felmondása által okozott közvetlen gazdasági veszteség mértékéig terjedhet. A szerződésmegszüntetési díj mértékének meghatározásakor a felhasználó számára a szerződés részeként már biztosított kapcsolt beruházások vagy szolgáltatások költségei a közvetlen gazdasági veszteség körében figyelembe vehetők. A közvetlen gazdasági veszteséghez kapcsolódó bizonyítási teher az aggregátort terheli.

(4) Az aggregátor a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új aggregátor jár el – az új aggregátor részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küld

• a) a felmondás visszaigazolásáról az aggregátori szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy
• b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(5) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, a (4) bekezdés a) pontja szerinti értesítést az új aggregátornak a kézhezvételt követő 3 munkanapon belül eljuttatja.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az aggregátor a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesítésének időpontjában minősül közöltnek.

(7) A korábbi aggregátor a (4) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg a hálózati engedélyesnél bejelenti az aggregátorváltás tényét, és az aggregálási szerződés megszűnésének időpontját. Az új aggregátor a (4) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de az aggregálási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új aggregálási szerződés hatálybalépésének időpontját.

(8) Az érintett aggregátorok az (1)–(7) bekezdésben meghatározott eljárást úgy folytatják le, hogy az aggregátorváltás a felhasználó igénybejelentésétől számított legkésőbb 21 napon belül megtörténjen. A (4) bekezdés b) pontja esetében a határidőbe a feltételek teljesítéséhez szükséges határidő nem számít bele.

X. Fejezet — SZABÁLYZATOK, MINTAPROJEKTEK¶

67. § Az átviteli rendszerirányító – az általa delegált tag útján – a miniszterrel, az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal egyeztetve kidolgozza a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban szabályozott kérdések kivételével

• a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,
• b) a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.

67/A. § (1) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező feltételek és módszertanok kidolgozása a 714/2009/EK rendelet, és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint történik. A 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerinti konzultáció során az érintett engedélyesek, felhasználók, valamint más szereplők és ezek érdekképviseleti szerveik bevonását az erre kijelölt, a feltételek és módszertanok kidolgozásáért felelős által fenntartott információs platformon keresztül kell biztosítani.

(2) A 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, vagy ha az adott rendelet az egyes rendelkezések alkalmazásának kezdetére későbbi határnapot állapít meg, a megállapított alkalmazási határnap előtt 30 nappal a kereskedelmi szabályzat és az üzemi szabályzat esetén az átviteli rendszerirányító, elosztói szabályzat esetén az elosztók kötelesek a Hivatalhoz benyújtani – a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével – az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítására vonatkozó, az adott rendelettel való összhang megteremtése céljából előkészített és az érintett szabályzati bizottság által megtárgyalt javaslatot.

(3) Ha az érintett szabályzati bizottságok nevében az átviteli rendszerirányító vagy az elosztók a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem kezdeményezik az érintett villamosenergia-ellátási szabályzat módosítását, a Hivatal módosíthatja azokat, az (1) bekezdés szerinti rendelettel való összhang megteremtése érdekében.

(4) A 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint kidolgozott feltételre vagy módszertanra vonatkozó javaslatot a kidolgozásáért felelős jóváhagyás céljából benyújtja a Hivatal vagy az ACER részére, és a Hivatal részére történő benyújtás esetén köteles egyidejűleg kérelmezni az adott feltétel vagy módszertan nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részeként történő Hivatal általi jóváhagyását. Az ACER részére benyújtott javaslat, valamint az a javaslat, amelyről az ACER dönt, az ACER döntésével a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részévé válik. A vonatkozó feltétel vagy módszertan jóváhagyása esetén az átviteli rendszerirányító köteles gondoskodni a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat megfelelő módosításáról, valamint az ACER döntése esetén a Hivatalnak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat ACER döntésének megfelelő módosításáról történő tájékoztatásáról. A Hivatal részére benyújtott feltételre vagy módszertanra vonatkozó jóváhagyási eljárás a feltételnek vagy módszertannak az ACER részére történő átadásával automatikusan megszűnik.

(5) Azokban az esetekben, amikor a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet alapján a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat vonatkozó részének kidolgozásáért felelős nem az átviteli rendszerirányító, akkor a Hivatal a (4) bekezdés szerinti kérelmet annak kézhezvételtől számított 15 napon belül megküldi az átviteli rendszerirányítónak annak érdekében, hogy az a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tegyen javaslatot annak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat szövegében történő formai elhelyezésére.

(6) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, a Hivatal határozatainak és az ACER határozatainak megfelelő, egységes szerkezetben történő közzétételéért az átviteli rendszerirányító felelős.

68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttműködnek.

69. § (1) Az elosztók – az általa delegált tag útján – a miniszterrel, az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal – az energiaközösségeket és az aggregátorokat is ideértve – egyeztetve kidolgozzák az elosztói szabályzatot, amely meghatározza az elosztó hálózat működésére, az elosztói rugalmassági szolgáltatások körére, valamint azok beszerzésére és igénybevételére, továbbá a keresletoldali szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az adatcsere-szabályzatot az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-kereskedőkkel egyeztetve dolgozzák ki.

70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(2) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével a villamosenergia-ellátási szabályzat kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést a miniszter által delegált tag, az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőinek részvételével – külön jogszabály szerint – létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik.

(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait – a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező, a 2019/942/EU rendelet rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott feltételek és módszertanok kivételével – a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.

(5) Az üzemi szabályzat, a kereskedelmi szabályzat, az elosztói szabályzat és az adatcsere szabályzat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel.

(5a) Ha a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat valamely rendelkezése ugyanazon szabályozási tárgykör esetében eltérő szabályokat állapít meg, mint a többi villamosenergia-ellátási szabályzat, akkor a szabályozás összhangja érdekében a 67/A. § rendelkezései alapján kell eljárni.

(6) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével hivatalból módosíthatja, ha a villamosenergia-ellátási szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, indokolatlan megkülönböztetés alkalmazását teszi lehetővé vagy a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező jogosult félre aránytalan adminisztratív terhet ír elő.

(7) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon – mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik.

(8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó termelői működési engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.

(1a) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3) A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel az engedélyes által kidolgozott és a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, valamint – a lakossági fogyasztókat ellátó engedélyes tekintetében – a fogyasztóvédelmi hatósággal előzetesen véleményeztetett üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy a felhasználók jogos érdekeit sérti.

(4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén hivatalból kötelezi az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, továbbá az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza és hivatalból módosítja az üzletszabályzatot a fogyasztóvédelemről szóló törvényben és az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(4a) Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a villamos energia termelői működési engedélyest vagy a villamosenergia-kereskedőt, amennyiben az kizárólag engedélyesnek vagy egyetlen felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval vagy az engedélyessel kötött szerződése megfelel az e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, továbbá a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

(7) Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

72/A. § (1) Az engedélyes új szolgáltatások, termékek bevezetését megelőzően a felhasználói igények felmérése érdekében jogosult az engedélyében meghatározott működési terület, valamint a vele jogviszonyban álló felhasználók egy részének bevonásával legfeljebb 24 hónapig tartó mintaprojektet működtetni.

(2) Az engedélyes legalább 30 nappal a mintaprojekt bevezetését megelőzően a mintaprojekttel kapcsolatban a Hivatalt tájékoztatja:

• a) a mintaprojekt ütemtervéről, zárásának dátumáról,
• b) a mintaprojekt keretében elérhető termékekről, szolgáltatásokról, az azok értékesítésére, nyújtására vonatkozó részletes szabályokról, és
• c) a mintaprojektbe bevont működési területről vagy felhasználókról, a kiválasztás elvéről.

(3) A mintaprojekt keretében értékesített termékeket, nyújtott szolgáltatásokat és a vonatkozó részletes szabályokat az engedélyes honlapján és – amennyiben rendelkezik ügyfélszolgálati irodával – a mintaprojekttel érintett ügyfélszolgálati irodáiban teszi közzé, valamint ha a mintaprojekt a felhasználót közvetlenül is érinti, arról a felhasználót elektronikusan vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton a mintaprojekt bevezetését megelőző 15 nappal korábban tájékoztatja.

A hálózathasználati szerződés¶

és a villamosenergia-értékesítési szerződés

egyoldalú módosítása

73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.

(2) Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően a villamosenergia-kereskedő a hálózathasználati szerződést vagy a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:

• a) a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – a 62. § (2) bekezdésében, a 141. § (7) bekezdésében, valamint 145. § (6) és (7) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek a felhasználók hátrányára történő lényeges módosítását;
• b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja.

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.

(4) Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.

(6) Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.

(7) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díj csökken.

(8) Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.

(9) A (4)–(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

XI. Fejezet — A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI¶

Az engedélyezés általános szabályai¶

74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

• a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű és az önellátó termelő egység létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének megszüntetése,
• b) az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű és az önellátó termelő egység létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, villamosenergia-termelés újbóli folytatása vagy megszüntetése, továbbá ha a kiserőmű bővítését vagy névleges teljesítőképességének növelését követően az erőművi névleges teljesítőképesség eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot, a kiserőmű bővítése, a névleges teljesítőképesség növelése és a termelői működési engedéllyel való villamosenergia-termelése,
• c) az átviteli rendszerirányítás,
• d) a villamos energia elosztása,
• e) a villamosenergia-kereskedelem,
• f) az egyetemes szolgáltatás,
• g) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
• h) magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,
• i) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével,
• j) közvilágítási berendezések üzemeltetése a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével,
• k) az energetikai adatszolgáltató platform működtetése, valamint
• l) a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges kisütési teljesítőképességű villamosenergia-tároló üzemeltetése.

(2)

(3) A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.

75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

• a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
• b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások, illetve az erőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsődleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történő korlátozására,
• c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,
• d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
• e) a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül a kérelmezőnek vagy jogelődjének felróható okból visszavonták,
• f) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
• g) a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény alapján nem minősül köztartozásmentes adózónak.

(4) A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatálya meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb az engedély lejárta előtt 180 nappal korábban kell benyújtani.

(5) Megújuló energiaforrást hasznosító erőmű esetén a kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályának meghosszabbítása annak lejárta időpontjára tekintet nélkül kérelmezhető, amennyiben az érintett erőművi kapacitás hosszútávú megőrzése a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés elősegítéséhez és integrációjához szükséges, feltéve, hogy a termelői engedélyes benyújtja az engedély időbeli hatályának módosításához szükséges független műszaki szakértői véleményt és vállalja a szakértői véleményben meghatározott műszaki beruházások teljesítését. Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása esetén a Hivatal határozatában működést biztosító feltételeket szabhat, valamint ellenőrzi az általa előírt feltételek és műszaki beruházások határidőben történő teljesítését.

76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

• a) az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,
• b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére,
• c) a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a szervezett villamosenergia-piac működtetésére.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:

• a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága;
• b) a közegészség és a közbiztonság védelme;
• c) a környezet és természet védelme;
• d) helykiválasztás;
• e) energiahatékonyság javítása;
• f) megújuló energiaforrások elsőbbsége;
• g) fejlett műszaki megoldások alkalmazása;
• h) a villamosenergia-ellátás biztonsága;
• i) a felhasználók védelme, valamint
• j) az új termelői kapacitások létesítése helyetti alternatívák, így különösen a keresletoldali szabályozással kapcsolatos megoldások és a villamosenergia-tárolás alkalmazása.

79. § Magyarország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

Kiserőművi összevont engedély¶

80. § (1) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.

(3) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 37. pontja szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén az engedélyes köteles a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót a kiserőmű

• a) üzembe helyezésének és a kereskedelmi üzem megkezdésének tervezett időpontjáról 60 nappal előre és
• b) az üzembe helyezés és a kereskedelmi üzembe helyezés megtörténtéről 30 napon belül

tájékoztatni.

(5) A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.

(7)

(8) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

(10) A kiserőművi összevont engedély jogosultja jogosult – az illetékes hatóság előzetes értesítése mellett – a létesítményen belüli berendezéseknek jogszabályban előírt próbaüzem elrendelésére vonatkozó hatósági döntésének kiadását követően a kiserőmű sikeres próbaüzemét igazoló jegyzőkönyv aláírásáig a kiserőműben villamos energiát termelni a területileg illetékes hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződésben és a Hivatal engedélyében foglaltaknak megfelelően.

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye¶

80/A. § (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

• a) a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően, vagy
• b) a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően

a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

• a) nukleáris létesítési,
• b) e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá
• c) az építésügyi

engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak alapján lehet kezdeményezni.

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély¶

81. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3) Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.

(5) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.

(7) A létesítési engedély jogosultja – a 4. § (1) bekezdésétől eltérően – a létesítési engedély birtokában jogosult az üzembe helyezés és a próbaüzem során, valamint a próbaüzem lezárása és a működési engedély kiadása közötti átmeneti időszakban a Vhr.-ben foglalt előírások betartásával villamos energiát termelni és értékesíteni.

Az erőmű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint megszüntetésére vonatkozó engedély¶

82. § (1) Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

(3) Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély¶

83. § (1) A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

(2) A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.

Önellátó termelő egységre vonatkozó engedély¶

83/A. § Az önellátó termelő egység létesítésére, bővítésére, termelésére, az önellátó termelő egység névleges teljesítőképességének növelésére vagy csökkentésére, villamosenergia-termelésének szüneteltetésére, villamosenergia-termelés újbóli folytatására vagy megszüntetésére a 80–83. §-ban foglaltakat az ott meghatározott méretmegkötéssel kell alkalmazni.

A villamos energia elosztására vonatkozó¶

működési engedély

84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

Közvilágítási üzemeltetési engedély¶

84/A. § A közvilágítási üzemeltetési engedélyt a Hivatal az engedélyes kérelmére visszavonja, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes és a közvilágításra kötelezett a közvilágítási berendezések üzemeltetésére kötött szerződés megszűnik.

Magánvezeték engedélyezése¶

85. § (1)

(2)

(3)

(4) A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

Közvetlen vezeték engedélyezése¶

86. § (1)

(2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4) A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5) A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

• a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezővel megkötött megállapodás megszűnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
• b) ha a közvetlen vezeték engedélyese a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható.
• c)

(6) A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó¶

működési engedély

87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4) Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.

A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély¶

88. § (1) Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat

• a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet, az európai részvénytársaság, továbbá
• b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja.

(2) A 47–48. §-ban, az 56/A. §-ban, továbbá a 92. és 93. §-ban meghatározott rendelkezéseket az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet és az európai részvénytársaság esetében kell alkalmazni.

(3)

(4)

A szervezett villamosenergia-piac¶

működtetésére vonatkozó engedély

89. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2) Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt részvénytársaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(2a) A szervezett villamosenergia-piaci működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadja, ha a kérelmező nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében előírt szabályokat.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal – (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenően megtagadhatja, ha

• a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
• b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
• c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
• d)
• e) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi, valamint a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5)

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély¶

90. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy Magyarország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)

(3) Ha a kérelmező egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet és a 88. § (1) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelmet is benyújt, a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély kiadásakor is kiadhatja.

(4) Az engedélyes villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélye alapján végzett tevékenységét nem veszélyeztetheti.

90/A. § (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az engedélyes kérelmére kizárólag abban az esetben vonhatja vissza, ha az engedély visszavonását kezdeményező egyetemes szolgáltató (a továbbiakban: átadó) által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása egy másik egyetemes szolgáltató által (a továbbiakban: átvevő) az engedély visszavonását követően biztosított.

(2) Az átadó egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonására irányuló kérelemhez, annak részeként legalább az alábbi információkat kell megadni, valamint a következő dokumentumokat kell csatolni:

• a) az átadó által ellátott felhasználók száma,
• b) az átadó által ellátott felhasználókat érintő olyan körülmények és kockázatok bemutatása, amelyek az átadás-átvétel következtében merülhetnek fel.

90/B. §¶

A villamosenergia-tárolói engedély¶

90/C. § (1) A villamosenergia-tárolóra – eltérő rendelkezések hiányában és névleges kimeneti teljesítőképességétől függetlenül – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőműre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(2) A villamosenergia-tárolói engedélyt a Hivatal kérelem alapján határozott időre adja ki és kérelemre a feltételek változatlan fennállása esetén meghosszabbítható.

(3) A villamosenergia-tárolásra és a villamosenergia-tároló üzemeltetőre – eltérő rendelkezések hiányában – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban a termelésre és a termelőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó engedély¶

90/D. § (1) A 45/A. §-ban foglalt célok elérését az energetikai adatszolgáltató platform támogatja a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai kezelésével.

(2) Az energetikai adatszolgáltató platform működtetése engedélyköteles tevékenység.

(3) Az energetikai adatszolgáltató platform Magyarország teljes területén történő működtetésére vonatkozó engedélyt a Hivatal kormányrendeletben kijelölt működtető részére adhatja ki.

(4) Az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(5) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyesnek meg kell felelnie a XII. fejezetben meghatározott szétválasztási szabályoknak, amely az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele.

(6) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető társaság átalakulásához, megszüntetéséhez, az energetikai adatszolgáltató platform működtetését érintő vagyonelemeinek megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez, elidegenítéséhez a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(7) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes az általános biztonsági, minőségi, műszaki, informatikai és adatvédelmi előírásainak szabályozására köteles szabályzatot készíteni, amelyet a Hivatal hagy jóvá.

(8) Az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének kijelöléséről és a működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet tartalmazza.

Az engedély módosítása¶

91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.

(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

(5) Ha az engedélyköteles tevékenységet új rendelkezésre jogosult kívánja gyakorolni, az engedélyköteles tevékenység kizárólag az új rendelkezésre jogosult részére kiadott új engedély alapján gyakorolható.

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok¶

92. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

• a) a kiserőművi összevont engedélyes,
• b) a magánvezeték engedélyese,
• c) a közvetlen vezeték engedélyes és
• d) a töltőállomás-üzemeltető
• e)

esetében.

(4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Ptk. 3:62. §-a.

93. § (1) A befolyásszerzőnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bármely engedélyesben a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(2) A befolyásszerzőnek engedélyes nyilvánosan működő részvénytársaságban közvetlenül vagy annak engedélyes társaságában – az adott közvetlen befolyásszerzéssel összefüggésben – közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya

• a) az öt, tíz, tizenöt, húsz százalékot elérte vagy – a b) pontban foglalt kivétellel – meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie,
• b) a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékot elérő vagy meghaladó, illetve a száz százalékot elérő befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulásról szóló döntését kell kérnie,
• c) – a Hivatal b) pont szerinti előzetes hozzájárulásáról szóló döntését követően – a negyven, negyvenöt, illetve nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot elérte vagy meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie.

(2a) A Hivatal előzetes jóváhagyásáról vagy tudomásulvételről szóló döntését követően nem kell a Hivatal újabb előzetes hozzájárulásról vagy tudomásulvételről szóló döntését kérni mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti következő befolyásszerzési mértéket.

(3) Az (1)–(2a) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a Get. hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.

(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést

• a) a közvetlen vezeték engedélyes,
• b) a magánvezeték engedélyes,
• c) a töltőállomás-üzemeltető és
• d) a kiserőművi összevont engedélyes,
• e)

esetében.

(4a) A befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül a befolyásszerzés tényéről tájékoztatja a Hivatalt, kivéve, ha a (4) bekezdés a–e) pont szerinti engedélyes olyan más, a Get., a Tszt. vagy e törvény szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges.

(5) Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.

94. § (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(2a) Amennyiben kiszervezés esetén a lakossági fogyasztók részére a postai küldeményt nem az engedélyes küldi ki, úgy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 40. § (2) bekezdésével összhangban feladóként az engedélyest (mint megbízót) és a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozást (mint postai konszolidátort) kell feltüntetni.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

• a) termelői engedélyes,
• b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,
• c) magánvezeték engedélyese vagy
• d) közvetlen vezeték engedélyese,
• e) a töltőállomás-üzemeltető,
• f) villamosenergia-tárolói engedélyes

esetében.

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

• a) kiserőművi összevont engedélyes,
• b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,
• c) magánvezeték engedélyese vagy
• d) közvetlen vezeték engedélyese,
• e) a töltőállomás-üzemeltető,
• f) villamosenergia-tárolói engedélyes

esetében.

95. § (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(2) A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.

(2a) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállam energiaellátásának biztonságát.

(3) A 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (5) és a (6) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájáruló döntés hiányában, továbbá a 93. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tudomásulvételt kimondó döntés hiánya esetén a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésével együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájárulásának vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.

(4) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, a hatályosulástól számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(5) Cégjogi esemény esetén a (4) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(6) A 92–95. §-ban meghatározottak megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.

Az engedély megszegése¶

96. § (1) A Hivatal az engedélyes – az e törvény 39/G. §, 66/B. § és 66/D. §-ban meghatározott piaci szereplőket is ideértve – törvényben, kormányrendeletben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

• a) a jogkövetkezményekre való utalással – megfelelő határidő tűzésével – írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,
• b) a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel,
• c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, a nyilvántartásba vett piaci szereplőt a nyilvántartásból törölheti, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,
• d) visszavonja az engedélyt, ha
• da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
• db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok a Hivatal által meghatározott megfelelő határidőn belül nem állíthatók helyre,
• dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
• dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
• de) a kiserőmű kivitelezése az engedélyben meghatározott, de legkésőbb a Hivatal által meghosszabbított kivitelezési határidőn belül nem történt meg, vagy a kivitelezést követő három éven belül a kiserőmű üzembe helyezésére nem került sor,
• df) az engedélyes a kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatálya meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az engedély lejárta előtt legalább 180 nappal korábban nem nyújtja be,
• e) a piaci szereplőt a nyilvántartásból törli, ha
• ea) a piaci szereplő a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni,
• eb) a termelői vezeték üzemeltetője a termelői vezetéket az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
• ec) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azok a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem állíthatók helyre,
• ed) a nyilvántartásba vételt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Hivatal az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) pont szerint egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3a) A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

Engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység engedély, vagy nyilvántartásba vétel nélküli végzése¶

97. § Az e törvény szerint

• a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy
• b) a piaci szereplő által a nyilvántartásba vétel köteles tevékenységnek a nyilvántartásba vétel nélküli végzése

esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

A bírság kiszabása¶

98. § (1) Az 57. § (5) bekezdésében, a 95. § (6) bekezdésében, valamint a 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

• a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);
• b)
• c)
• d)
• e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;
• f) a magatartás felróhatósága;
• g)
• h)
• i) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás¶

biztosítása érdekében

99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(1a) A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

• a) az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,
• b) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, és
• c) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat vonatkozásában a közigazgatási bíróság a keresetet elutasította, vagy a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(1b) Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.

(2) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest vagy – ha az engedélyes nem azonos az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosával – az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosát kötelezheti arra, hogy költségalapú díj ellenében a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(3) Az üzemeltetési tevékenységet a Hivatalnak a más engedélyest kijelölő határozatában (a továbbiakban: kijelölő határozat) foglaltak szerint kell végezni mindaddig, amíg a kijelölő határozat visszavonásra nem kerül. A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén a korábbi engedélyes jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását a (2) bekezdés szerinti eszközök üzemeltetéséhez szükséges és arányos mértékben a kijelölő határozatban korlátozza.

(4) Más engedélyes kijelölése esetén a (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosa köteles a kijelölő határozat végrehajtásában együttműködni, az eszköz más engedélyes általi üzemeltetését tűrni és a más engedélyes általi üzemeltetést elősegíteni. A (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosának e kötelezettsége megszegése esetén a Hivatal

• a) felszólítja az eszköz tulajdonosát a kötelezettsége teljesítésére,
• b) az a) pont eredménytelensége esetén az eszköz tulajdonosára bírságot szab ki.

(5) A Hivatal az üzemeltetési tevékenység ellátására a más engedélyest – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önkéntesen kötelezettséget vállalók közül jelöli ki. Az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével, ha az üzemeltetési tevékenység nyújtására az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önként nem vállalnak kötelezettséget, akkor a Hivatal jogosult az üzemeltetési tevékenység végzésére az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül engedélyest kijelölni.

(6) A kijelölt más engedélyes a kijelölését követően köteles a (2) bekezdés szerint átadott eszköz üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről a korábbi engedélyessel és – ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával – az eszköz tulajdonosával megállapodni. A kijelölt más engedélyes, a korábbi engedélyes, valamint – ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával – az eszköz tulajdonosával együttesen a megállapodással való összhang megteremtése érdekében kezdeményezheti a Hivatalnál a kijelölő határozat módosítását. Az üzemeltetéssel kapcsolatos teljes körű megállapodás esetén a Hivatal a kijelölő határozatot visszavonja, és szükség esetén hivatalból intézkedik az engedély módosításáról.

(7) Más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a kijelölő határozatban rendelkezik a kijelölt más engedélyes és a korábbi engedélyes közötti elszámolás szabályairól is. Az elszámolásnak költségalapúnak kell lennie.

(8) A Hivatal a kijelelő határozatban szükség esetén a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások, adatok rendelkezésre bocsátása körében a szerzői joggal és iparjogvédelemmel érintett nyilvántartásokról és adatokról is rendelkezik.

99/A. § (1) A Hivatal a közbiztonság érdekében, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes vagy a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése tekintetében az elosztó az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt, közvilágítással kapcsolatos kötelezettségét megszegi, és ezzel veszélyezteti a közvilágítás folyamatos biztosítását, akkor a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: más közvilágítási üzemeltetési engedélyes) jelölhet ki. A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölésére a 99. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölése esetén a 99. § (5) bekezdése szerinti, azonos működési engedéllyel rendelkezők alatt a közvilágítási üzemeltetési engedélyeseket és az elosztókat kell érteni.

(3) A kijelölést követően a más közvilágítási üzemeltetési engedélyes köteles

• a) a közvilágításra kötelezettel és – ha a közvilágításra kötelezett nem azonos a közvilágítási berendezések tulajdonosával – a közvilágítási berendezés tulajdonosával a közvilágítási berendezések üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről, valamint
• b) szükség esetén a közvilágítási berendezés tartószerkezeteken és létesítményekben történő elhelyezéséről azok tulajdonosával

megállapodni.

Átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése¶

99/B. § (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül nyilvános felhívást intéz az engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatókhoz, külön írásbeli megkeresés mellett, hogy a közzétételt követő 30 napon belül tegyenek nyilatkozatot (a továbbiakban: ajánlat) arra, hogy az átadó felhasználóit (a továbbiakban: átvétellel érintett felhasználók) milyen feltételekkel és időponttól vállalják ellátni. Az egyetemes szolgáltató jogosult a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területén kívül eső felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására vonatkozóan is ajánlatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlathoz az ajánlattevőnek csatolnia kell működési engedélyének területi hatályát módosító kérelmét, amennyiben az átvétellel a működési engedélyében meghatározott ellátási területén kívül felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására kerülne sor.

(3) A Hivatal a felhívásra beérkező ajánlatokat értékeli, és az ellátásbiztonság szempontjai alapján választja ki a legkedvezőbbet. A Hivatal a mérlegelés során előnyben részesítheti az átadó teljes ellátási területének ellátására adott ajánlatot, illetve az olyan egyetemes szolgáltató ajánlatát, amelynek a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe kiterjed az átadó szolgáltatási területére.

(4) Ha a Hivatal (1) bekezdés szerinti felhívására egyetlen egyetemes szolgáltató sem ad ajánlatot vagy a beérkező ajánlatok vizsgálata alapján a Hivatal azt valószínűsíti, hogy az ajánlattevők egyike sem tudja biztosítani az átadó felhasználói részére a villamosenergia-ellátást, a Hivatal a körülmények mérlegelésével az összes egyetemes szolgáltatói engedélyes közül az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöli ki az átvevő egyetemes szolgáltatót.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak, amennyiben

• a) az átadó még az egyetemes szolgáltatói engedély visszavonása iránti kérelme benyújtása előtt megállapodik az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztói ellátásáról egy arra alkalmas egyetemes szolgáltatóval,
• b) a megállapodás tartalma megfelel a jogszabályi követelményeknek,
• c) az átadó és az átvevő közös kérelmet nyújt be a Hivatalhoz, amelyben megjelölik az átvétel tervezett időpontját,
• d) az átvevő hitelt érdemlő módon bemutatja az átvétellel érintett felhasználók ellátásához szükséges források rendelkezésre állását, valamint az ellátásbiztonság követelményeinek való megfelelőséget, és
• e) az átadó az egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonására irányuló, míg az átvevő az átvétellel érintett felhasználók átvételére vonatkozó kérelmével együtt a felek benyújtják a megállapodást a Hivatal részére.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megfelelőségének vizsgálatára a Hivatalnak 20 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a megállapodás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, az ellátásbiztonság követelményének vagy a Hivatal kockázatokat tár fel az átadás-átvétellel összefüggésben, akkor a Hivatal 8 napos határidő megadásával felhívja az átadót és az átvevőt a megállapodás módosítására. A további ismételt vizsgálatokra a Hivatalnak esetenként 15 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek, az ellátásbiztonságnak, a Hivatal meghozza a 99/C. § szerinti határozatokat, amelyekben az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonja, míg a megállapodás szerinti átvevőt jelöli ki átvevő egyetemes szolgáltatóként az átadó és az átvevő által megjelölt átvételi időponttal.

99/C. § (1) A Hivatal a 99/B. § (1) és (6) bekezdésében foglalt határidők elteltét követően a 168. § (2) bekezdés h) pontja szerinti ügyintézési határidőn belül egyidejűleg átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozatot (a továbbiakban: visszavonó határozat) és átvevő egyetemes szolgáltatót kijelölő határozatot (a továbbiakban: kijelölő határozat) hoz, amelyekben legalább a következőkről rendelkezik:

• a) az engedély visszavonásának időpontja, adott hónap 1. nap 0 óra 0 percben meghatározva (a továbbiakban: átvétel időpontja),
• b) a 99/B. § szerint kiválasztott vagy kijelölt átvevő személye,
• c) a 99/B. § szerint kiválasztott vagy kijelölt átvevő engedélyének módosítása,
• d) az átadó és az átvevő átvétellel kapcsolatos jogai és kötelezettségei.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján meghatározott jog, illetve kötelezettség előírására kizárólag közvetlenül az átvétellel érintett felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő folyamatos ellátásának biztosítása érdekében kerülhet sor, úgy hogy az nem okozhat indokolatlan vagy aránytalan többletterhet az átadó vagy az átvevő részére.

(3) Az átvétel időpontját úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés szerinti határozatok kelte és az átvétel időpontja között legfeljebb 18 hónap teljen el, és az ne legyen korábbi, mint az átvevő által a 99/B. § (1) bekezdése szerinti ajánlatában megjelölt időpont. Indokolt esetben az átadó és az átvevő közös kérelemben kérheti a Hivataltól az átvétel időpontjának módosítását.

(4) Az átvevő, az átadó, a területileg illetékes elosztók és a felhasználók kötelesek egymással – különösen az adategyeztetés, a tájékoztatás és a fogyasztásmérő berendezés leolvasása tekintetében – együttműködni. Az átadó és az átvevő kötelesek az átvétellel kapcsolatban az átvétellel érintett felhasználókat az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási ütemtervnek megfelelően tájékoztatni.

(5) Az átadó és az átvevő kötelesek a Hivatal által meghatározott határidőn belül az átvétellel érintett felhasználók tájékoztatására vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a Hivatal részére megküldeni.

(6) Az átadó köteles az átvevőnek az észszerű és indokolt tájékoztatást és informatikai-műszaki támogatást megadni annak érdekében, hogy az átvevő az informatikai rendszerét az átvételre felkészíthesse. Az átadó köteles az átvétellel érintett felhasználók reprezentatív köre tekintetében a (7) bekezdés szerinti adatokkal az informatikai rendszer tesztelésére alkalmas mintát átadni az átvevőnek a visszavonó határozat kézhezvételét követő 20 napon belül.

(7) Az átadó köteles az átvétel időpontját megelőző 30. napig és az átvétel napján az átvétellel érintett felhasználókra vonatkozó nyilvántartást az átvevő részére elektronikus adathordozón, automatizált gépi feldolgozásra alkalmas formátumban átadni. A nyilvántartás legalább az alábbi naprakész adatokat tartalmazza:

• a) a villamosenergia-vásárlási szerződésre vonatkozó adatok:
• aa) a szerződés azonosító száma vagy kódja,
• ab) a felhasználó jogállása (természetes vagy jogi személy),
• ac) a felhasználó neve,
• ad) a felhasználó nyilvántartott személyes adatai vagy cégadatai
• ae) a felhasználó kézbesítési címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
• b) a fogyasztás jellegének megjelölése:
• ba) lakossági fogyasztó vagy nem lakossági fogyasztó-e,
• bb) előre fizető mérőn keresztül történő felhasználás (igen vagy nem),
• bc) mértékadó éves és várható havi fogyasztás,
• bd) háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton táplál be villamos energiát (igen vagy nem), ha igen, a szaldó elszámolás időszaka (havi, féléves, éves),
• c) a felhasználási hely adatai:
• ca) felhasználási hely egyedi azonosítója,
• cb) a felhasználási hely címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
• d) a csatlakozási ponthoz rendelt elszámolási pont és mérési pont adatai (POD),
• e) a fizető adatai, ha a fizető nem azonos a felhasználóval:
• ea) a fizető neve,
• eb) a fizető nyilvántartott személyes vagy cégadatai,
• ec) a fizető címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
• ed) a fizető kézbesítési címe (irányítószám, település, közterület neve és típusa, házszám, cím további része, helyrajzi szám),
• f) elszámolással kapcsolatos adatok:
• fa) az elszámolás alapját képező fogyasztásmérő berendezés azonosítója,
• fb) az utolsó fogyasztásmérő-leolvasás időpontja, a fogyasztásmérő állása ebben az időpontban, háztartási méretű kiserőmű esetén az elosztó hálózatból vételezett és az elosztó hálózatba táplált villamos energia mennyiségének külön-külön megjelölésével,
• fc) a rendelkezésre álló utolsó diktált fogyasztásmérő-állás, ennek időpontja,
• fd) a szerződött árszabás csatlakozási pontonként, „A1” árszabás esetén az adott elszámolási időszakban már felhasznált villamos energia mennyisége az elszámolási időszakon belül kiállított számlák alapján,
• fe) az elszámolási és a számlázási időszakok,
• ff) csoportos beszedési megbízással történő fizetési kötelezettség teljesítése esetén a felhasználó vagy a fizető bankszámlaszáma, a 99/D. § (7) bekezdés szerinti engedményezés esetén a lejárt követelések, a lejárat időpontja, a lejárt tartozással kapcsolatos kezdeményezések (polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítés, villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás) és azok állása,
• g) a védendő fogyasztói státusz megjelölése, az ezen a jogcímen érvényesített kedvezmény,
• h) a 63/B. §-ban meghatározott minimális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megjelölése (igen vagy nem),
• i) 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra való jogosultság és – annak megléte esetén – a jogosultság kezdőnapja és időtartama, valamint az adott naptári évben már igénybevett kedvezményes fogyasztás mértéke,
• j) minden olyan egyéb – nem személyes – adat, amelyet kormányrendelet vagy a Hivatal átadni rendel.

(8) Az átvevő a Hivatalnál kérheti a kijelölő határozat módosítását, ha az átadó az e §-ban vagy a 99/D. §-ban foglalt valamely kötelezettségét megszegi vagy annak teljesítésével indokolatlanul késlekedik.

(9) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb az átvétel napjáig hivatalból módosíthatja, ha az ellátásbiztonság, a fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása, jogszabályi megfelelés vagy a visszavonó és a kijelölő határozat közötti összhang megteremtése azt szükségessé teszi.

(10) Az átadó kiszervezett tevékenységére vonatkozó, átvétel időpontjában hatályos szerződését a Hivatal előzetes jóváhagyásával az átvevőre átruházhatja.

99/D. § (1) Az átadó az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.

(2) Az átvétel időpontjában az átadó és az átvétellel érintett felhasználók közötti villamosenergia-vásárlási szerződés – a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő között e törvény erejénél fogva az átadóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződés időbeli hatályával megegyező hatályú villamosenergiavásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(3) Ha az átadó által megkötött villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódóan az átadó a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség tekintetében fizetővel áll jogviszonyban, akkor az átvétel időpontjában az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás – az átadó és a fizető elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvevő és a fizető között a (2) bekezdés alapján létrejött egyetemes szolgáltatási szerződéshez kapcsolódóan a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettségek tekintetében e törvény erejénél fogva az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás időbeli hatályával megegyező hatályú fizetési megállapodás jön létre az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(4) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(5) Az átvétel időpontjában az átadó köteles a 63. § (1) bekezdése alapján a megbízottként, összevont kezelésében lévő hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződéseket az átvevő részére kezelésre átadni.

(6) Az átadó és az átvevő köteles az átvétellel érintett felhasználók vonatkozásában az elosztó felé kezdeményezni a (8) bekezdés szerinti elszámolási adatok meghatározását az átvétel időpontját legalább 21 nappal megelőzően.

(7) Az átvétel időpontjában a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt kikapcsolt felhasználó visszakapcsolására, valamint a vele való szerződéskötésre az átvevő üzletszabályzata irányadó azzal, hogy a visszakapcsolás feltétele – a követelés engedményezése hiányában – az átadó egyetemes szolgáltató hozzájáruló nyilatkozata. Az átadó a hozzájáruló nyilatkozatot azzal egyidejűleg köteles kiadni és 3 napon belül az átvevő részére átadni, hogy a felhasználó tartozása az átadó felé megszűnik vagy a felhasználóval megállapodott a tartozása átütemezéséről.

(8) Amennyiben az átadó az átvétel időpontját megelőzően fennálló egyetemes szolgáltatási jogviszonyból eredő követeléseit az átvevőre engedményezi, az ilyen követelés meg nem fizetése esetén az átvevő ugyanolyan feltételekkel kezdeményezheti a felhasználó villamosenergia-ellátásból való kikapcsolását, mintha a követelés nála keletkezett volna.

(9) Az átvétel időpontjára vonatkozó záró mérőállásokat a területileg illetékes elosztó távlehívható fogyasztásmérő esetén leolvasással, nem távlehívható fogyasztásmérő esetén az átvétel napját megelőző legutolsó mérőleolvasásból kiindulva, becsléssel állapítja meg. A területileg illetékes elosztó az elszámoláshoz szükséges adatokat azok rendelkezésre állását követően haladéktalanul, de legkésőbb az átvétel időpontját követő 20 napon belül közli az átadóval és az átvevővel.

(10) Az átadó köteles végszámlát kibocsátani az elszámoláshoz szükséges adatok kézhezvételét követő 20 napon belül. Az átvevő által kiállított első számla kezdő mérőállásának, valamint az átadó által kiállított végszámla záró mérőállásának meg kell egyeznie egymással, valamint a területileg illetékes elosztó által megállapított elszámolási mérőállással.

(11) Nem távlehívható fogyasztásmérő esetén, ha az átvétel időpontját megelőzően az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjára vonatkozóan a záró mérőállásoknak a (9) bekezdéstől eltérő módon történő meghatározásában állapodik meg, a megállapodás szerint meghatározott mérőállás az irányadó. Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató a záró mérőállások megállapodásuk szerinti meghatározásáról legkésőbb az átvétel időpontját 21 nappal megelőzően kötelesek együttesen tájékoztatni az elosztót, amely köteles azt, valamint az annak alapján meghatározott elszámolási adatokat elfogadni és az iparági elszámolások során alkalmazni.

(12) Az átadóval, az átvevővel és a területileg illetékes elosztóval (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett engedélyesek) szemben az átvétel időpontját megelőző 2 hónapban végzett tevékenysége miatt, valamint az átvétel időpontját követő 6 hónapban végzett tevékenysége miatt a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal nem szabhat ki bírságot, továbbá a Hivatal nem alkalmazhatja a 96. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket, valamint az érintett engedélyesek mentesülnek kötbérfizetési kötelezettségük alól, amennyiben az átvétellel érintett felhasználók ellátásához kapcsolódóan az érintett engedélyesek

• a) a Hivatal garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírt határidőket nem vagy nem megfelelően teljesítik,
• b) a Hivatal ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség elvárt színvonalának és minőségi követelményének meghatározásáról szóló határozatában rögzített határidőket, illetve elvárt értékeket nem tartják be, vagy
• c) az ügyfélszolgálatuk felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belül nem biztosítják az élőhangos bejelentkezést.

99/E. § A Hivatal átvevő egyetemes szolgáltató 99/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti kijelölése esetén a 99. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

Egyetemes szolgáltatás folyamatosságának biztosítása az engedély időbeli hatályának megszűnésével kapcsolatosan¶

99/F. § (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnése miatt kerül veszélybe, a 99/B–99/E. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók, azzal hogy ez esetben a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnését 18 hónappal megelőzőn intézi az egyetemes szolgáltatókhoz a 99/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános felhívást. Az átvétel időpontja az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnését követő nap és az nem módosítható.

(2) Ha az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását követően a Hivatalhoz az eljárással érintett egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be, a visszavonásra az (1) bekezdés szerint megindított eljárás alapján történő átvétellel egyidejűleg kerülhet sor. Ez esetben – figyelemmel a 99/C. § (2) bekezdésében foglaltakra – az átvétel időpontja az (1) bekezdésben meghatározott időpontnál korábbi időpontban is meghatározható és legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott időpontra módosítható.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását követően a Hivatalhoz az eljárással érintett egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély tekintetében az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújt be, a Hivatal – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályát a kérelemben foglaltaknak megfelelően meghosszabbítja és az (1) bekezdés szerinti eljárást megszünteti.

XII. Fejezet — A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA¶

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok¶

100. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Ptk. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

• a) a hálózati engedélyes a közvilágítási üzemeltetési tevékenység kivételével e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat;
• b) a hálózati engedélyes – a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati engedélyest kivéve – nem szerezhet részesedést más engedélyesben;
• c) a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen;
• d) a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek – kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik – nem lehet társasági részesedése a hálózati engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tagja, cégvezetője, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;
• e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;
• f) a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, mely nem érinti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok¶

101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

• a) az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;
• b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét, és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal, hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére egyedi utasítást nem adhat;
• c) az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;
• d) az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;
• e) az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól; és
• f) az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az elosztó évente megfelelési jelentést készít.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok¶

102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Ptk. szerinti jogkörein túlmenően dönt

• a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,
• b) a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és
• c) a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6) A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Ptk. 3:124. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Ptk.-ban előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

102/A. § (1) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

• a) a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy
• b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival

kapcsolatban.

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

• a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel és
• b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó személy.

(5)

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

• a) tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
• b) az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a méréselszámoláshoz szükséges eszközök és a tevékenységhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel, és
• c) a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel.

(4) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre és azok igénybevételéhez szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt és a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai egyedi alkalmazások, az informatikai szolgáltatások, továbbá az egyedi alkalmazásokhoz kapcsolódó informatikai támogatási szolgáltatások, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai eszközt, rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

• a) az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül, és
• b) hitel-, valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi szükséges információhoz.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén¶

103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

• a) az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel,
• b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak
• ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett, és
• bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,
• c) ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,
• d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerirányítóban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és
• e) termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli rendszerirányító felett.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:

• a) bármely szavazati jog gyakorlása,
• b) a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy
• c) a Ptk. 8:2. § szerinti többségi befolyás.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást Magyarország nevében, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(4a) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának véglegessé válását követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

• a) a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáztermelőre,
• b) a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,
• c) az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre, és
• d) az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási rendszerre

megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)–c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok¶

104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

• a) teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;
• b) rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokkal, valamint műszaki és tárgyi eszközökkel, ideértve az elektronikus hírközlő hálózati elemeket is,
• c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek;
• d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak; és
• e) alkalmas a 2019/943/EU rendeletben az átviteli rendszerüzemeltetőkre előírt kötelezettségek teljesítésére.

(1a) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

• a) az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,
• b) finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,
• c) fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,
• d) biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, és
• e) a tulajdonában lévő átviteli hálózatot és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt az átviteli rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

• a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;
• b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és
• c) az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.

(7) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának véglegessé válását követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.

Számviteli szétválasztás¶

105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki és egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárják az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységet oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Szt. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályzatban megállapítja az eszköz, a forrás, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztása, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait.

(5) Ha az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.

(6) A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

105/A. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a beszámoló Szt. szerinti könyvvizsgálatát az e törvényben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(3) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások 105. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a 105. § (3) bekezdése szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a villamosenergia ipari vállalkozás – 105. § (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Vhr. alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.

XIII. Fejezet — A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE¶

A villamosenergia-piacok nyomon követése¶

106. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a villamosenergia-piacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

• a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;
• b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;
• c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;
• d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás¶

107. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac egészére tekintettel az általa azonosított piacműködtetőre olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

• a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;
• b) árkorlát alkalmazásának;
• c) költségalapú árképzésnek;
• d) ajánlatadási kötelezettségnek;
• e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

108. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.

XIII/A. Fejezet — A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK¶

Általános szabályok¶

109. § (1) A Hivatal a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT) és az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT módosítása) foglaltak szerint, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletével kapcsolatos hatáskörében

• a) nyomon követi a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmét,
• b) vizsgálja a nagykereskedelmi energiapiacon végrehajtott cselekményeket,
• c) az a) és b) ponthoz kapcsolódóan hatósági ellenőrzést végez,
• d) jogszabálysértés gyanúja esetén lefolytatja az e fejezet szerinti piacintegritási eljárást vagy megfelelési eljárást és jogszabálysértés esetén jogkövetkezményt alkalmaz,
• e) nyilvántartásba veszi a REMIT és REMIT módosítása szerinti piaci szereplőket, és
• f) együttműködik az ACER által indított vizsgálatokban.

(2) A Hivatal a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmének nyomon követését az ACER által a REMIT és REMIT módosítása, illetve a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok alapján összegyűjtött és a Hivatal számára elérhetővé tett információk, a Hivatal számára jogszabály alapján teljesített rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, továbbá egyéb nyilvános információk elemzésével teljesíti.

(3) A Hivatal piacintegritási eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3., illetve 5. cikke szerinti tilalom megszegését, valamint a REMIT 4. cikk szerinti kötelezettség teljesítését.

(4) A Hivatal megfelelési eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3. cikk (4) bekezdés b) pontja, 4. cikk (2) bekezdése, 5a. cikk (1)–(2) bekezdése, 5a. cikk (3) bekezdése, 7c. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (1)–(5) bekezdése, 9. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, 15. cikke, valamint a 114/B. § szerinti kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha a Hivatal azonos ügyfél kapcsán a REMIT adott rendelkezésével összefüggésben több jogsértés gyanúját észleli, azokat egy eljárásban bírálja el.

109/A. § (1) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, a REMIT, a REMIT módosítása, valamint a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az ACER által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni, figyelembe véve az ACER által kiadott nem kötelező érvényű útmutatásokat is.

(2) A Hivatalnak a piacintegritási-, illetve megfelelési eljárásban foglalt, REMIT-ben előírt kötelezettségek érvényesítése vagy vizsgálata, a hatósági ellenőrzés, a piaci szereplő REMIT és REMIT módosítása szerinti nyilvántartásba vétele, a külföldről érkező megkeresés (a továbbiakban: külföldi megkeresés) teljesítése, továbbá az e fejezet szerinti egyéb feladatainak ellátása során a MEKH tv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt, REMIT-ből következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Különös eljárási szabályok¶

109/B. § (1) A piacintegritási eljárásban ügyfélnek minősül az a személy, akire nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg a piacintegritási eljárásban, akivel szemben a piacintegritási eljárást a Hivatal megindította, aki a nyilvántartásba vételét a REMIT és a REMIT módosítás alapján a Hivatalnál kezdeményezi, vagy akire a külföldi megkeresés vonatkozik. Ha a Hivatal nem természetes személlyel szemben indította meg a piacintegritási eljárást, a piacintegritási eljárásban ügyfélnek minősül a nem természetes személy ügyfél jogsértéssel érintett tevékenységében érdemben közreműködő természetes személy.

(2) A megfelelési eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az személy, akit a 109. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség terhel.

109/C. § (1) Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője akkor tehet idegen nyelven írásbeli nyilatkozatot, ha az tartalmazza a nyilatkozat magyar nyelvű fordítását is. Ha a nyilatkozat magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(2) Nem magyar nyelven kiállított irat, okirat az eredeti nyelven is benyújtható, de a Hivatal felhívására az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője köteles benyújtani az irat, okirat magyar nyelvű összefoglalóját, vagy magyar nyelvű hiteles fordítását.

(3) Ha az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi tisztviselő vesz részt, helyszíni vizsgálat, valamint tanúmeghallgatás esetén tolmácsot kell alkalmazni.

109/D. § (1) A kapcsolattartás formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az ACER-rel a Hivatal írásbelinek minősülő elektronikus úton, fejlett és biztonságos technológia alkalmazásával tart kapcsolatot.

(3) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult, REMIT-tel összefüggésben – az eljárással érintett cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából – az Ákr. szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4) A Hivatal a REMIT-tel összefüggő, e törvény 109. § (1) bekezdése szerinti tevékenységeivel összefüggésben személyes adatot az e fejezet szerinti eljárásra vonatkozó elévülési idő elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli. Ha a Hivatal határozatával szemben közigazgatási per indul, a Hivatal a személyes adatot a per jogerős lezárását követő 5 évig kezeli. Megismételt eljárás esetén a határidőket a megismételt eljárás lezárásától kell számolni.

(5) Korlátozottan megismerhető adat – a közérdekből nyilvános adat kivételével – a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során törvény szerint korlátozott.

109/E. § (1) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti eljárásokban 15 hónap.

(2) Az eljárási cselekményt az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője 15 napon belül teljesíti. Az ügyfél, vagy az eljárás egyéb résztvevője kérheti a határidő meghosszabbítását.

(3) Ha ugyanazon tények tekintetében több ügyfelet érintően szükséges eljárás indítása, a bizonyítási eljárás lezárásáig a Hivatal az ügyet egy eljárásban kezeli azzal, hogy valamennyi ügyfél vonatkozásában külön döntést hoz.

(4) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása az eljárás megindítására okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt éven belül indítható meg (elévülési idő).

(5) Az elévülési időt a hatóság bármelyik jelen fejezetben foglalt eljárás megindításáról ügyfélnek küldött értesítése megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(6) A jogsértés megvalósításának a napja

• a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
• b) a jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(7) Ha a bíróság a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi, és a megismételt eljárás megindításakor a jogsértő cselekmény befejezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt év már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a Hivatal a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat jogkövetkezményt.

(8) Az Ákr. és a MEKH tv. 5/H. § (3) bekezdésén túlmenően a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást felfüggesztheti abban az esetben is, ha

• a) az ügyben az ACER-rel vagy más nemzeti szabályozó hatósággal egyeztetni szükséges, az egyeztetés lezárásáig,
• b) az ügyben nagy mennyiségű nem magyar nyelvű irat, okirat fordítására van szükség, a hiteles magyar nyelvű fordításnak a Hivatal részére történő megküldéséig, valamint
• c) ha az ügyfél személyében jogutódlás következik be, a jogutódnak az eljárásba való bevonásáig terjedő időtartamra.

(9) Az Ákr.-ben foglaltakon túl a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást megszünteti abban az esetben is, ha

• a) az eljárás megindítását követően jutott a Hivatal tudomására, hogy ugyanazon tények tekintetében más nemzeti szabályozó hatóság vagy az ACER már eljárt, vagy ilyen eljárás van folyamatban,
• b) a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény.

109/F. § (1) A természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvétel akkor vehető figyelembe, ha az nem a jogsértés egyedüli bizonyítéka.

(2) Ha a REMIT módosítása alapján az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, a Hivatal a bizonyítás kapcsán az észszerű kétely kizárhatóságát követeli meg az ügyféltől. A bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit az ügyfél viseli.

(3) A Hivatal felhívására az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője adatszolgáltatás keretében közli az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki –, a személyes és a védett adatokat. A személyes és védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(4) A Hivatal felhívására az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – igazolja a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valódiságát.

(5) Az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható. Az ügyfél jogsértést elismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni. A személyes és védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(6) Az adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(7) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a Hivatal felhívja az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

109/G. § A Hivatal a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

109/H. § (1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes adatot és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A Hivatal egyéb esetben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.

110. § (1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal az eljárás tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében beléphet, lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat, és az eljárás tárgyához kapcsolódó bizonyítási eszközről másolatot készíthet, azt lefoglalhatja, az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat, bizonyítási eszközt vagy helyiségeket zár alá vehet (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálat).

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

(3) A helyszíni vizsgálat eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Hivatal a rendőrség közreműködését igényelheti.

(4) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlana, járműve, adathordozója tekintetében helyszíni vizsgálat csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban az volt.

(5) A helyszíni vizsgálatra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Hivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt.

(6) A bíróság a Hivatal által kérelmezett helyszíni vizsgálatot részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.

(7) A helyszíni vizsgálatot a bíróság akkor engedélyezi, ha a Hivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és észszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék.

(8) A bírói engedélyhez kötött helyszíni vizsgálat a bírói engedély közlésétől számított három hónapon belül foganatosítható.

(9) Az eljárást legkésőbb a helyszíni vizsgálat megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés útján – telefonon vagy elektronikus levélben is közölni kell.

(10) A helyszíni vizsgálatról a jelen lévő érintettet a helyszíni vizsgálat megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni vizsgálat megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni vizsgálatot engedélyező bírói végzést és a helyszíni vizsgálat célját.

(11) A helyszíni vizsgálatot lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(12) A helyszíni vizsgálatot – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni, akár folytatólagosan, több napon keresztül is. A magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében a helyszíni vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(13) Ha a helyszíni vizsgálat során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a Hivatal másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(14) A helyszíni vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a lefoglalási másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(15) A Hivatal a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a Hivatal elektronikus vagy papír alapú másolatot készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását tizenöt napos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve – a magáncélú, magánhasználatú ingatlan, jármű vagy adathordozó esetében – akihez kapcsolódó helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(16) A helyszíni vizsgálat során a Hivatal jogosult a piacintegritási eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacintegritási eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(17) Az utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb

• a) a helyszíni vizsgálat lefolytatásától,
• b) ha a helyszíni vizsgálat során a bizonyítási eszközről lefoglalási másolat készül, akkor a vizsgálati munkamásolat készítésének napjától, vagy
• c) ha a helyszíni vizsgálat során birtokba vett iratok között az ügyfél nyilatkozata szerint védekezés céljából készült irat is van, és ezt a minősítést a vizsgáló vitatja, akkor az ennek a kérdésnek az eldöntéséről rendelkező eljárás lezárásától

számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.

110/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

• a) arról lefoglalási másolat készül,
• b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, vagy
• c) ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy – az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolatot ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

111. § (1) A Hivatal a piacintegritási eljárása során a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban történő előzetes jóváhagyása alapján jogosult feladatának ellátása érdekében

• a) az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,
• b) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges,
• c) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott – az ügyfél tulajdonában lévő vagy az ügyfél által használt – előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos, továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére, lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó

adatok megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére a Hivatal az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy (a továbbiakban: ellenőrzött személy) vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacintegritási eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen ellenőrzött személyhez tartozó értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Ha a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt a Hivatal ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzésének tényéről utólagosan értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy a Hivatal az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(4) A Hivatal a piacintegritási eljárása során jogosult bekérni az ügyféltől a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat, illetve jogosult megismerni azok tartalmát.

(5) A Hivatal jogosult az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból a természetes személyazonosító adatok használatával a tulajdonos valamennyi ingatlanának megismerésére, a piacintegritási eljárás lefolytatásához és a tényállás tisztázásához szükséges felhasználása érdekében.

111/A. § (1) A Hivatal a bizonyítási eljárás befejezését követően vizsgálati jelentést készít, ami tartalmazza

• a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,
• b) a megállapított tényállást, és az azt alátámasztó bizonyítékokat, és
• c) a tényállás értékelését.

(2) Ha a vizsgálati jelentés alapján nem került sor az eljárás megszüntetésére, a Hivatal megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, ami tartalmazza

• a) a vizsgálati jelentés megállapításait,
• b) a Hivatalnak a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését, valamint
• c) felhívást nyilatkozattételre az előzetes álláspontban foglaltak kapcsán.

(3) Az előzetes álláspontra az ügyfél a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet, továbbá egy alkalommal további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő, amelyről a Hivatal önálló jogorvoslattal nem támadható végzéssel dönt.

(4) Ha az ügyfél a részére megküldött előzetes álláspontra nem tesz nyilatkozatot, illetve nem terjeszt elő bizonyítási indítványt, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a jogkövetkezményeket.

111/B. § (1) Az e fejezet alapján lefolytatott piacintegritási eljárásban és megfelelési eljárásban az iratbetekintési jog a vizsgálati jelentés elkészítését követően nyílik meg. Az iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Nem ismerhető meg

• a) a Hivatal, az ACER, a nemzeti szabályozó hatóságok belső iratai, valamint a felsorolt szervek egymás közötti kapcsolattartás célját szolgáló iratai, kivéve, ha a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, valamint
• b) a vizsgálati másolat, köztes munkamásolat, illetve vizsgálati munkamásolat.

(3) Az elektronikusan rendelkezésre álló ügyiratot a Hivatal elektronikus úton küldi meg az iratbetekintésre jogosult számára.

(4) Az iratbetekintésre jogosult iratbetekintési kérelme megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Hivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, vagy a REMIT-ben tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését.

(5) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő munkatárson, valamint a Hivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére – törvényben meghatározott módon és körben – jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé.

112. § (1) Határidőhöz kötött, még nem teljesített kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától a kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított eljárási bírság esetében, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától számított, a teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon, az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

(3) Az eljárási bírság legfeljebb 6 hónapos időtartamra szabható ki, azonban egy eljárásban ismételten, vagy több eljárási kötelezettség teljesítése érdekében is kiszabható.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Vhr. eljárási bírságot érintő rendelkezéseit alkalmazni kell.

113. § (1) Hivatal a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a Hivatal úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Hivatal rendelkezésére.

(2) Védett adat tekintetében – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni, valamint a rendelkezésre bocsátás módját a Hivatal határozza meg.

(3) Ha az ügy körülményeire tekintettel a Hivatal indokoltnak tartja, zárgondnokot jelöl ki a lefoglalt dolog őrzésére.

(4) A Hivatal az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

• a) a bírság behajthatóságának biztosítása, vagy
• b) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásának védelme

ezt indokolja.

(5) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként a Hivatal

• a) pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását,
• b) ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy terhelési tilalmat

rendelhet el.

(6) A Hivatal az elrendelt biztosítási intézkedést vagy ideiglenes biztosítási intézkedést – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

(7) A Hivatal e fejezetben meghatározott eljárása során az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak.

113/A. § (1) A Hivatal REMIT és REMIT módosítása, a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések, a Hivatal e fejezet szerinti eljárásban hozott határozatában, valamint az ACER-től származó megkeresés esetén az ACER-nek a REMIT-ben meghatározott vizsgálati jogkörök gyakorlásával összefüggésben kiadott határozatában foglaltak érvényre juttatása érdekében – kizárólag hivatalból – hatósági ellenőrzést végez.

(2) A hatósági ellenőrzés lefolytatására az e fejezetben a megfelelési eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítés ügyfél általi átvételét követő 9 hónap.

(4) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja, és megküldi azt az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehet.

(5) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont következtetéseket. Ha az ügyfél a részére megküldött ellenőrzési jelentésre nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

(6) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyfél a jogszabályban, uniós rendeletben, illetve a Hivatal határozatában foglalt előírásokat megsértette, az ügyfélnek az ellenőrzési jelentés észrevételezésére nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül

• a) megindítja az e fejezet szerinti eljárást, vagy
• b) az ACER-től származó külföldi megkeresés esetén, tájékoztatja az ACER-t a feltárt jogsértésről.

(7) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, illetve ACER-től származó külföldi megkeresés esetén az ACER-nek.

113/B. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottja vagy képviselője. Ha a felhívás ellenére határidőben nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatni kell az ügyfelet.

(2) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek vagy a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

113/C. § (1) Ha az e fejezet szerinti eljárásban a bizonyítási eljárás lezárását követően, a vizsgálati jelentés alapján, a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy tizenöt napon belül írásban jelezze, kíván-e egyezségi eljárásban részt venni.

(2) Ha az ügyfél az előírt határidőben írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, a Hivatal az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, a Hivatal – legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével – felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az egyezségi nyilatkozatát.

(3) Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

• a) az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,
• b) a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását,
• c) az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,
• d) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy a Hivatal a (2) bekezdésben előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére,
• e) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy további eljárási cselekményt nem kezdeményez, valamint
• f) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.

(4) Egyezségi eljárás alapján a Hivatal a határozatát az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével hozza meg, a jogkövetkezményt az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, a jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó e fejezetben meghatározott szabályok szerint.

(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és kizárólag akkor vonható vissza, ha a Hivatal határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6) Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt az eljárás lezárásáig titokban tartani.

(7) Az egyezségi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő ügyfélnek.

113/D. § Az ACER-nek a REMIT 13g. cikke alapján kiszabott kényszerítő bírságra vonatkozó határozatát az állami adó- és vámhatóság látja el végrehajtási záradékkal.

Jogkövetkezmények, szankciók¶

113/E. § (1) Ha a Hivatal az e fejezet szerinti eljárásában megállapítja a REMIT-ben és a REMIT módosításában meghatározott tilalom vagy kötelezettség, illetve a 114/B. §-ban meghatározott kötelezettség megszegését vagy megkerülését vagy elmulasztását vagy késedelmes vagy hiányos teljesítését, akkor az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja

• a) határidő tűzésével írásban felszólítja a kötelezettet a kötelezettségei betartására, illetve a jogsértő magatartás befejezésére,
• b) határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a kötelezettség utólagos teljesítésére,
• c) nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős ügyfelet, a jogsértés tényét és súlyát megjelölve,
• d) közleményt ad ki a jogsértő magatartás megvalósítójáról és a jogsértés tényéről,
• e) ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a nagykereskedelmi energiatermékhez kapcsolódó kereskedési tevékenységet végző piaci szereplőnél történő vezetői feladatok gyakorlásától,
• f) bírságot szab ki,
• g) ha az érintett összeg meghatározható, elrendeli a jogsértő magatartással elért nyereség, vagy az emiatt elkerült veszteség megfizetését.

(2) A jogkövetkezmények megállapítása során a Hivatal az egyes jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(3) Nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha ugyanazon tények tekintetében más tagállam nemzeti szabályozó hatósága már eljárt, döntése véglegessé vagy jogerőssé vált. A jogkövetkezmény megállapításakor a Hivatal a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl mérlegeli az eset összes lényeges körülményét a REMIT 18. cikk (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(4) A Hivatal pénzfizetési kötelezettséget megállapító jogkövetkezmény alkalmazása esetén a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(5) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.

(6) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

Együttműködés az ACER-rel és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával¶

114. § (1) Ha a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, vagy annak hiányában viszonossági gyakorlat áll fenn, adatszolgáltatás vagy eljárási cselekmény foganatosítása érdekében a Hivatal az ACER-t, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az e fejezet szerinti eljárásokban megkeresheti, illetve a külföldi megkeresést az e fejezetben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A külföldi megkeresés teljesítésére az e fejezetben a hatósági eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ha a Hivatal a külföldi megkeresés alapján helyszíni vizsgálatot, szemlét végez, vagy tanúmeghallgatást tart, a külföldi szerv kijelölt tisztviselője személyesen jelen lehet az eljárási cselekmény foganatosításakor.

(4) A Hivatal megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az

• a) sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, a közbiztonságot, vagy az ellátásbiztonságot,
• b) sérti az ügyben érintett alapvető jogát, vagy
• c) jogszabályba ütközik.

(5) A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról, és annak okáról a megkeresőt a Hivatal tájékoztatja.

(6) Az ACER vagy más tagállam szabályozó hatósága nem kötelezhető a külföldi megkeresés teljesítése kapcsán felmerült költségek viselésére, kivéve, ha a külföldi megkeresés teljesítése a Hivatal számára aránytalan nehézséget jelent.

(7) Amennyiben az ACER a REMIT 13a. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a helyszíni vizsgálatra e fejezetben meghatározott szabályokat a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8) Ha az ACER a REMIT 13b. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(9) Ha az ACER a REMIT 13b. cikk (4) bekezdése alapján a Hivatal segítségét kéri, a Hivatal az ACER által eljárás alá vont személlyel szemben hatósági eljárást indít, és ha megállapítja a REMIT 13b. cikk (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését, a 114/N. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(10) Ha az ACER a REMIT 13c. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(11) Az ACER (7)–(10) bekezdés szerinti eljárásában Magyarország joghatóságán belül az eljárás hivatalos nyelve a magyar.

XIII/A. Fejezet¶

114/A. § (1) A Hivatal a 109. § (2) bekezdése szerinti nyomon követési feladat elvégzésére, továbbá a REMIT és REMIT módosítása megsértésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés, illetve hatósági eljárás lefolytatására vonatkozóan az ACER-rel, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával megállapodást köthet egyes feladatok vagy hatáskörök átruházásáról (a továbbiakban együtt: hatáskör-átruházási megállapodás). A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban lehet megbízó vagy megbízott fél.

(2) A Hivatal a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogosult hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére.

(3) A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban csak határozott időre, és legfeljebb öt évig vehet részt, azzal, hogy ez az időszak további öt évre meghosszabbítható, ha a megállapodás megkötésének a körülményei továbbra is fennállnak.

(4) A hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásáról a Hivatal évente jelentést készít, és ha a jelentés alapján az állapítható meg, hogy az egyes feladatok vagy hatáskörök átruházása nem eredményez hatékony felügyeletet, a Hivatal az éves jelentés elkészítését követő 30 napon belül intézkedik a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetéséről.

(5) A Hivatal által megkötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazza legalább:

• a) a hatáskör-átruházási megállapodás feleinek hivatalos megnevezését,
• b) az átruházott feladat vagy hatáskör pontos leírását, illetve ezzel összefüggésben a megbízó és a megbízott fél jogainak és kötelezettségeinek a leírását,
• c) a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásával összefüggő adatkezelésre vonatkozó előírásokat,
• d) a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségek meghatározását,
• e) a hatáskör-átruházási megállapodással kapcsolatos finanszírozási kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket,
• f) a hatáskör-átruházási megállapodás megsértésével kapcsolatos eljárást,
• g) a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásának értékelésével kapcsolatos éves jelentés elkészítésének a határidejét,
• h) a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetése esetén a folyamatban lévő feladatok, eljárások lezárásával kapcsolatos eljárást.

(6) Ha valamennyi, a hatáskör-átruházási megállapodásban részes fél egyetért, a megállapodás hivatalos nyelve az angol. Ilyen esetben a Hivatal a megkötött megállapodásról magyar nyelvű fordítást készít.

(7) A hatáskör-átruházási megállapodás szövegezésekor a Hivatal, illetve a megállapodásban részes fél, vagy felek figyelembe veszik az ACER által a REMIT 16a. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján kiadott iránymutatást.

(8) Ha a hatáskör-átruházási megállapodás a Hivatal és egy vagy több másik tagállam nemzeti szabályozó hatóság között jön létre, a Hivatal a saját nevében értesíti az ACER-t, hogy hatáskör-átruházási megállapodást kíván kötni, és véleményezésre megküldi az ACER-nek a megállapodás tervezetét.

(9) A megkötött hatáskör-átruházási megállapodást a Hivatal a honlapján a megkötést követő 30 napon belül angolul és magyarul is elérhetővé teszi.

(10) Ha a Hivatal hatáskör-átruházási megállapodást kötött, azok a személyek, akiknek az e fejezet szerinti eljárásokban együttműködési kötelezettségük van, a hatáskör-átruházási megállapodás alapján az együttműködési kötelezettség a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával, vagy az ACER-rel szemben áll fenn.

(11) Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra és közigazgatási perre a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállamok joga az irányadó.

Algoritmikus kereskedéssel és a közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek¶

114/B. § (1) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és algoritmikus kereskedést folytat, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a soron következő 2 évre vonatkozóan

• a) az algoritmikus kereskedési stratégiájára,
• b) a kereskedési rendszerre érvényes kereskedési paraméterekre vagy limitekre,
• c) a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokra, valamint
• d) a kereskedési rendszereinek a tesztelésére

vonatkozó adatokat, illetve az ezzel kapcsolatosan a piaci szereplőnél keletkezett dokumentumokat.

(2) A Hivatal bármikor további információkat kérhet a piaci szereplőtől az algoritmikus kereskedési tevékenységéről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszeréről.

(3) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és a piaci szereplő valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról szóló leírását, illetve azokat a dokumentumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsák, hogy a piaci szereplő alkalmazza ezeket a mechanizmusokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a Hivatal bármikor, eseti jelleggel is kérhet a piaci szereplőtől további információkat a közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával összefüggő tevékenységéről, valamint a REMIT 5a. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról.

(5) Ha az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplő a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel árjegyzői- vagy likviditást biztosítói megállapodást kötött, a megállapodás tényéről a megállapodás megkötésétől számított nyolc napon belül értesíti a Hivatalt. A megállapodás megszűnése esetében a piaci szereplő a megszűnés tényéről a megállapodás megszűnését követő nyolc napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti piaci szereplő biztosítja, hogy az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenysége keretében az algoritmikus kereskedéssel érintett vételi vagy eladási megbízások, valamint ügyletek a kereskedési nyilvántartásaiban egyértelműen azonosíthatók és elkülöníthetők az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenységgel nem érintett kereskedési tevékenységtől.

114/C. §¶

114/D. §¶

114/E. §¶

114/F. §¶

114/G. §¶

114/H. §¶

XIII/B. Fejezet — ENERGETIKAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK¶

Energetikai szabályozási tesztkörnyezet¶

114/I. § (1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények – beleértve az innovatív megújulóenergia-technológiákat – elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a villamosenergia-rendszer fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését.

(2) Energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan, műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása vagy átvétele, ami az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében Magyarországon még nem terjedt el.

(3) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal bírálja el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek és nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezés tekintetében a határozat tartalmazza

• a) a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való eltérés lehetőségét, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint
• b) a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.

(5) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 24 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 24 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak.

(5a) Az engedélyt a Hivatal visszavonhatja, ha megállapítja, hogy

• a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő (a továbbiakban: innovátor) megsértette a határozatban foglaltakat,
• b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, vagy
• c) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvétel okafogyottá vált.

(5b) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyt érintő jogszabály változása esetén az innovátor a változástól számított 15 napon belül kezdeményezi az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedély módosítását, vagy ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, az engedély visszavonását.

(5c) Az innovátorral szemben a 96. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy engedélyesre vonatkozó szabályokat az innovátorra, az engedélyre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdés szerinti energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló engedélyre is alkalmazni kell, és az innovátorral szemben kizárólag a 96. § (1) bekezdés a)–d) pont alkalmazható.

(6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 177/A. §-ban szabályozott mintaprojekteket.

XIV. Fejezet — VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK¶

115. § (1) E törvény alkalmazásában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

• a) építési engedélyezési eljárás,
• b) integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás,
• c) integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás,
• d) használatbavételi engedélyezési eljárás,
• e) fennmaradási engedélyezési eljárás,
• f) megszüntetési eljárás.

(2) Az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetben az építési engedélyezési eljárást megelőző előkészítő egyeztetést folytat a nyomvonal kijelölés elősegítése érdekében.

116. § (1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és az ideiglenes vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez a Hatóság, mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye vagy a bejelentés tudomásulvétele szükséges.

(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.

(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

• a) olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t azzal, hogy a csatlakozási ponton az összesített kiserőművi csatlakozási teljesítmény nem haladhatja meg az 50 kVA-t,
• b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre,
• c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,
• d) a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult,
• e) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, a kisfeszültségű termelői vezetékre, a kisfeszültségű közvetlen vezetékre és a kisfeszültségű ideiglenes vezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult,
• f) a közép- vagy kisfeszültségű elosztóhálózat hálózati engedélyes általi, az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározott közműegyeztető rendszerben előállt közműnyilatkozat alapján történő létesítéséhez, 24. § szerinti üzemeltetéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amennyiben az
• fa) kizárólag közterületen kerül elhelyezésre,
• fb) közterületen és olyan magánterületen kerül elhelyezésre, amely magánterületek tulajdonosai az igénybejelentéshez mellékelt hozzájárulásukban a közcélú hálózat saját tulajdonú ingatlanaikon történő elhelyezéséhez visszavonhatatlanul hozzájárultak, vagy
• fc) olyan rendszerhasználó csatlakoztatására szolgál, aki a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés elhelyezéséhez előzetesen visszavonhatatlanul hozzájárult és a közcélú hálózat nyomvonalváltozása kizárólag közterületet és az igénybejelentő magánterületét érinti.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a csatlakozás nem kisfeszültségű hálózatra történik, az engedélymentesség a kiserőmű belső kimenő villamos kapcsainak határáig terjed.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételek mellett létesített elosztóhálózat megvalósítását az üzembe helyezést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Hatóságnak.

117. § (1)

(2)

(2a)

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(3a) A közcélú hálózat engedélyezési ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – az ügyféllel közhírré tétellel közli.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti közhírré tétellel történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy jogot von el vagy korlátoz, a hatóság az ismert ügyfelet a döntéséről – a közhírré tétel honlapon történő közzétételével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is értesíti. A döntés közlésének napja a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő 15. nap.

(4) A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.

(6) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély véglegessé válásától, illetve az engedéllyel szemben indított közigazgatási per esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül, közcélú hálózat esetén öt éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja az engedélyes. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott vagy már meghosszabbított engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, két évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(6a)

(7) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

(8)

117/A. § A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

118. § A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.

119. § (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a közcélú hálózatot, a közcélú hálózat tartószerkezetét, a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

• a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,
• b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,
• c) műszaki feltételei adottak és
• d) a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

(6) A hálózati eszköz beruházója és a hálózati engedélyes köteles együttműködni, ennek keretén belül a hálózati engedélyest érintő kérdésekben részletesen megállapodni, különös tekintettel a hálózati elem elhelyezésére, a költségviselésre és a kivitelező kiválasztására.

(7) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztés tekintetében az érintett rendszerhasználóval vagy azzal, akinek a fejlesztés jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdekelt) a hálózati engedélyes megállapodást köthet a fejlesztés érdekelt általi beruházásában történő végrehajtása érdekében a (2)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett.

119/A. § (1) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzat kérésére a 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítást vagy áthelyezést a 119. § (1) bekezdésétől eltérően saját költségén végzi, ha a helyi önkormányzat a működési területe szerinti belterületen lévő hálózati elem 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítását vagy áthelyezését azt megelőző két évben kérte, mint ahogy a hálózati elem könyv szerinti értéke nullára csökken.

(2) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzatot annak kérésére évente tájékoztatja a helyi önkormányzat működési területén lévő belterületi közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések műszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejéről, valamint arról, hogy e hálózati elemek könyv szerinti értéke mikor csökken nullára.

119/B. § (1) A helyi önkormányzat a működési területéhez tartozó belterületen lévő közintézményi felhasználó, a sportról szóló törvény szerinti sportlétesítmény, a műemlék tulajdonosa a magyar építészetről szóló törvény szerinti műemlék felújítása esetében, valamint a Vhr-ben meghatározott esetekben – a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint – jogosult az elosztótól a 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek földkábelre történő cseréjét, továbbá e cserével összefüggésben a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések indokolt átalakítását vagy cseréjét kezdeményezni (a továbbiakban együtt: kábelcsere).

(1a) Üzembe helyezett földkábel esetén ugyanazon a vezetékszakaszon kizárólag olyan szabadvezeték üzemeltethető, melyen egy vagy több csatlakozási pont található. Csatlakozási pont hiányában az érintett szakaszon földkábellel párhuzamosan futó szabadvezeték nem üzemeltethető. A földkábellel párhuzamosan futó szabadvezeték üzemeltethetőségének részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéseknek köteles eleget tenni. Közintézményi felhasználó és sportlétesítmény esetében az elosztó – műemlék felújítása kivételével – az (1) bekezdés szerinti kezdeményezések alapján – a természetvédelmi, turisztikai és kulturális örökségvédelmi szempontok esetében a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével és az érintett önkormányzat bevonásával – kábelcsere-ütemezési tervet készít. Az elosztó – az önkormányzati álláspontot is tartalmazó – kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtja. A tervet a Hivatal hagyja jóvá és évente felülvizsgálja.

(3) Az elosztó viseli az (1) bekezdés szerinti kábelcsere során a tervezéssel és a szabadvezeték lebontásával kapcsolatos költségeket, továbbá a közintézményi felhasználó, sportlétesítmény és műemlék esetén a földkábel beszerzésével, lefektetésével, valamint befedésével közvetlenül érintett, az eredeti állapot helyreállításához szükséges indokolt költségeket is.

(4) A kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, az önkormányzat bevonására, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.

119/C. § (1) Ideiglenes vezeték kis- vagy középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozhat.

(2) Az ideiglenes vezeték létesítésére és bontására a csatlakozást kérő költségviselése mellett kerül sor.

(3) Ideiglenes vezeték azonos nyomvonalon kizárólag egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra létesíthető.

(4) Az ideiglenes vezeték esetében a közcélú hálózat leágazási pontját kell csatlakozási pontnak tekinteni.

119/D. § A Hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

119/E. § (1) A villamosenergia-tárolóval kapcsolatos építési tevékenységekre – eltérő rendelkezések hiányában és névleges kimeneti teljesítőképességtől függetlenül – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőművel kapcsolatos villamosenergia-ipari építésügyi tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A villamosenergia-tárolók közcélú hálózatra csatlakozó vezetékeinek létesítésével kapcsolatos tevékenységekre – eltérő rendelkezések hiányában – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban a termelői vezetékekkel kapcsolatos villamosenergia-ipari építésügyi tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

119/F. § (1) A miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki. Könnyített térség az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági vagy honvédelmi adottságai szempontjából kedvező földrajzilag lehatárolható helyen jelölhető ki.

(2) A könnyített térségben az a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő erőmű, amely által szolgáltatott hatásos villamos teljesítmény függ az időjárási viszonyoktól (a továbbiakban: időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű), környezetvédelmi engedélyezési eljárása, természetvédelmi engedélyezési eljárása és építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság vagy az építésügyi hatóság a könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásaiban a Vhr. 103/B. § (3) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőt túllépi, akkor az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül annak további 10%-át köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából. A hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló létesítése céljából kijelölt könnyített térségben a hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló környezetvédelmi engedélyezési eljárása, természetvédelmi engedélyezési eljárása és az építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK¶

SAJÁT INGATLANON

120. § Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és ideiglenes vezeték vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK¶

IDEGEN INGATLANON

Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon¶

121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából

• a) előmunkálati jogot,
• b) vezetékjogot,
• c) használati jogot,
• d)

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

• a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,
• b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,
• c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3) Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

• a) előmunkálati jogot,
• b) vezetékjogot

kérhet.

Előmunkálati jog¶

122. § (1) A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be a Hatósághoz.

(1a) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. Az előmunkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát a hálózati engedélyes az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról értesíti.

122/A. § (1) Az előmunkálati jog megszűnését a Hatóság az engedélyes bejelentésére, a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzés esetén hivatalból állapítja meg. Az engedélyes a megszűnést követő 30 napon belül az előmunkálati jog megszűnését bejelenti a Hatóságnak.

(2) Az előmunkálati jog megszűnése esetén a Hatóság az előmunkálati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.

Vezetékjog¶

123. § (1) A közcélú hálózat nyomvonalát belterületen úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az közterületen haladjon és nem köztulajdonban lévő ingatlant csak akkor érintsen, ha a beruházás műszaki okokból máshol nem, vagy csak aránytalan költséggel lenne megvalósítható.

(2) A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Ha az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges. A vezetékjog létrejöttét a Hatóság állapítja meg.

(2a) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást megadottnak, valamint a (3b) bekezdése szerint megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációt közöltnek kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs, kezelő, vagyonkezelő esetében, akinek a részére a hozzájárulás kérésének vagy a nyomvonal-kijelölési dokumentációnak közlése a hálózati engedélyes részéről

• a) nem lehetséges, mert
• aa) személye bizonytalan, vagy
• ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
• b) meghiúsul, mert a postai küldemény
• ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy
• bb) átvételét megtagadta, vagy
• c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(2b) A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

• a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy
• b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A Hatóság az engedélyezési eljárást a hálózati engedélyes kérelmére felfüggeszti a kérelemben jelzett körülmény fennállásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig. Ha a közcélú hálózat létesítése termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításával valósítható meg, a vezetékjogot engedélyező, vagy a hálózat közcélúságát megállapító hatósági határozat pótolja a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező termőföld más célú hasznosításához hozzájáruló nyilatkozatát.

(3a) Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését, átalakítását a közterület tulajdonosa, kezelője tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátozását is – okozott károkért a hálózati eszköz beruházója kártalanítást nyújt. A közterület igénybevételéért a közterület tulajdonosa, kezelője – az útügyi igazgatásról szóló miniszteri rendelet szerinti összegen túl – további díj vagy költség megfizetését, megállapodás kötését nem kérheti.

(3b) A hatósági vezetékjogi engedélyezési eljárást megelőző előkészítő eljárás során a nyomvonal-kijelölési dokumentációt az érintett hatóságok, szakhatóságok, valamint a nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők részére kell megküldeni. A nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők a megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációval és a tervezett közcélú hálózat létesítésével kapcsolatos nyilatkozatuk, hozzájárulásuk kiadása kapcsán ügyintézési vagy egyéb díj, illetve költség megfizetését nem kérhetik.

(4) A (2) bekezdés szerinti hozzájáruláson alapuló vezetékjog a 124–126. §-ban meghatározott jogokat és kötelezettségeket foglalja magában. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

(6) Ha a 116. § (3) bekezdés d) pontja szerinti villamosmű és annak biztonsági övezete kizárólag közterületet, illetve a csatlakozó berendezéssel ellátott ingatlant érinti, a csatlakozó berendezéssel ellátott magánterületi ingatlan vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti hozzájárulással keletkező vezetékjog létrejöttét nem kell a Hatóságnak megállapítania, és ezt a vezetékjogot nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A vezetékjog a tulajdonosi hozzájárulás kiadásától az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is létrejöttnek és fennállónak minősül, és a csatlakozó berendezéssel ellátott ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli, aki a vezetékjog hálózati engedélyes általi gyakorlását az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában is tűrni köteles.

124. § (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján közterületen és idegen ingatlanon, bejegyzett vezetékjog esetén a bejegyzett meglévő nyomvonalon

• a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,
• b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,
• c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,
• d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján

• a) az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, és felújíthatja, fejlesztheti,
• b) az átviteli hálózat, az elosztó hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, biztonsági övezetben lévő növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja, és
• c) az a) és b) pontban meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

(3) Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója valamint harmadik személy a hálózati engedélyes (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles.

(4) Vezetékjog vagy építési engedély alapján létesült és a Hatóság részére üzemeltetésre bejelentett közcélú hálózat átalakítására, áthelyezésére harmadik személy kizárólag a 119. §-ban foglalt rendelkezések szerint érvényesíthet igényt.

(5) A hálózati engedélyes az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet. A hálózati engedélyes a bejutás biztosítása iránt a 137. § (4) bekezdés szerinti nemperes eljárást kezdeményezhet.

(6) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hálózatátalakítás, felújítás, fejlesztés során új hálózati elem, berendezés kerül a vezetékjoggal rendelkező hálózat nyomvonalán vagy oly módon kerül elhelyezésre, hogy az új hálózati elem vagy berendezés létesítése az eddig fennálló biztonsági övezet méretét nem növeli, az új hálózati elem vagy berendezés vonatkozásában új vezetékjogi eljárást nem kell lefolytatni, azok a meglévő vezetékjogi engedély birtokában üzemeltethetőek.

125. § (1) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a véglegessé vált határozat alapján, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2) Ha a vezetékjog a 123. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás alapján jön létre, a Hatóság a vezetékjog létrejöttét megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vezetékjog a határozat véglegessé válásától, illetve tulajdonosi hozzájárulás megadásától kezdődően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés előtt is gyakorolható.

126. § (1) A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat hiányában a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránt az engedélyes jár el az ingatlanügyi hatóság felé és nyilatkozatával törölteti a bejegyzett vezetékjogot.

(3) A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.

Használati jog¶

127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapján keletkezik. Ha az építése helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(2a) A (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs esetében, akinek a részére a megállapodás tervezetének közlése

• a) nem lehetséges, mert
• aa) személye bizonytalan, vagy
• ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
• b) meghiúsul, mert a postai küldemény
• ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy
• bb) átvételét megtagadta, vagy
• c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(2b) A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

• a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy
• b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4) Közterületen elhelyezett, az (1) bekezdés szerinti átalakító- és kapcsolóberendezésre használati jogot nem kell alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.

128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2) A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.

130. §¶

Erőművek építése idegen ingatlanon¶

131. § (1) Idegen ingatlanon az építtető erőmű építésére a Hatóságtól építési engedély megadását kérheti, ha az erőmű idegen ingatlanon történő elhelyezését és üzemeltetését biztosító joga áll fenn, beleértve a földhasználati jogot, a használat jogát, az építményi jogot, a telki szolgalmi jogot és a közérdekű használati jogot.

(2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy az építtető vezetékszolgalom és használati szolgalom alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

(3)

131/A. § (1) Szélerőmű vagy szélerőműpark építése esetén az engedélyes a szomszédos ingatlan tulajdonosával a szomszédos ingatlan feletti légi tér használatára vonatkozó megállapodást köt, ha a szélerőmű turbinalapátja a szomszédos ingatlanra átnyúlik, kivéve a (6) bekezdés szerinti esetet.

(2) Az engedélyes a megállapodást az építési engedély iránti kérelemhez csatolja.

(3) A megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni a 127. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben.

(4) Ha sikertelen az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötése, az engedélyes a légi tér használatára vonatkozó használati jog megalapítását a Hatóságtól kérheti.

(5) Ha a Hatóság határozatával megalapított használati jog a szomszédos ingatlan használatát korlátozza, az e jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanításról a Hatóság a határozatában rendelkezik. Ha a kártalanítás mértékének meghatározása érdekében a Hatóság szakértőt rendel ki, az ezzel összefüggő eljárási költségeket az engedélyes viseli.

(6) Szélerőmű vagy szélerőműpark építésére irányuló engedélyezési eljárásban a légi tér használatát a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül a Hatóság abban az esetben engedélyezi, ha

• a) a turbinalapát legalacsonyabb pontja működés közben a szomszédos ingatlan terepszintjétől számítva legalább 40 méter magasságban van, és
• b) a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát a turbinalapát nem akadályozza.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a Hatóság az esetleges kártalanítás tekintetében az (5) bekezdés szerint jár el.

Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése¶

idegen ingatlanon

132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság előmunkálati és vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és a vezetékjogi engedély alapján a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír, és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodáson alapuló vezetékszolgalom alapján kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

Ideiglenes vezeték építése idegen ingatlanon¶

132/A. § A közcélú hálózatra csatlakozást kérő az ideiglenes vezeték idegen ingatlanon – ideértve a közterületet is – történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodáson alapuló vezetékszolgalom alapján kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás¶

132/B. § (1) A Hatóság a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre, valamint a villamosmű műszaki biztonsági követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben a főelosztóhálózatra a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezésről szóló jogszabály szerinti építési engedélyezési eljárást egy eljárásban összevontan folytatja le és dönt az integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedély megadásáról (a továbbiakban: integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás).

(2) A Hatóság 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőművekre vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást, továbbá a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezésről szóló kormányrendelet szerinti erőművek építési engedélyezési eljárását, egy eljárásban összevontan folytatja le és dönt az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedély megadásáról (a továbbiakban: integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás).

(3) A Hatóság az integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás és az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a környezeti hatásvizsgálat vonatkozásában a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza.

(4) A Hatóság az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyre és az integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyre irányuló kérelmet elutasítja, ha az a kérelem előterjesztésekor hatályos környezet- és természetvédelmi jogszabályi előírásoknak nem felel meg.

(5) Az integrált hálózatépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásban és az integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 120 nap.

(6) Ha a Hatóság az (5) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőt túllépi, akkor az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül annak további 10%-át köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni.

(7) Az átviteli hálózati távvezeték tekintetében az (1) bekezdés szerinti eljárás döntéseivel szemben indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.

(8) A Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték (1) bekezdés szerinti engedélyére – az (1), valamint a (3)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vezetékjogi (építési) engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(9) A 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiát használó erőmű (2) bekezdés szerinti engedélyére – a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az erőmű építési engedélyére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

ÜZEMELTETÉS BEJELENTÉSE¶

133. § (1) A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték, az ideiglenes vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető.

(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények – bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket – üzemeltetését a Hatósághoz 90 napon belül, a kisfeszültségű hálózati elemek üzemeltetését 8 napon belül köteles bejelenteni.

(3) Az üzemeltető a bejelentés alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, felújíthatja, fejlesztheti, továbbá a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetben lévő növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK¶

134. § A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok használatbavételére a Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI¶

ELJÁRÁSOK

135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték vagy ideiglenes vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – építésügyi bírságot szab ki.

(3)

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK¶

136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.

(1a) A külterületet érintő és használaton kívüli légvezeték megszüntetésének kérelmezése esetén a Hatóság köteles kikérni az illetékes önkormányzat állásfoglalását.

(2) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és az ideiglenes vezeték megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve, ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint.

(3) A 121. § (1) bekezdése szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, valamint a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

BIZTONSÁGI ÖVEZET¶

137. § (1) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül – e törvényben megállapított kivételekkel – tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet telepíteni, valamint olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmak és a korlátozások részletes szabályait a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(3) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője rendszeresen ellenőrzi.

(3a) Ha a biztonsági övezeten belül vagy kívül lévő növényzet, építmény, létesítmény helyzetéből vagy állapotából adódóan veszélyezteti a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az érintett növényzet tulajdonosa köteles a növényzetet eltávolítani, az érintett építmény, létesítmény tulajdonosa pedig azt lebontani. Ha az érintett tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a hálózati engedélyes felszólítja annak elvégzésére.

(3b) Ha az érintett tulajdonos a (3a) bekezdés szerinti felszólításnak a megadott határidőben nem tesz eleget, az engedélyes a kármegelőzés körében a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát közvetlenül veszélyeztető növényzetet eltávolíthatja, illetve az építményt, létesítményt elbonthatja. Az érintett ingatlan, és az érintett növényzet, építmény, létesítmény tulajdonosa, kezelője, használója az engedélyes ezen tevékenységét tűrni köteles és köteles megtéríteni az engedélyes ezen tevékenysége során felmerült költségeit.

(4) Az üzemeltető a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást kezdeményezhet, ha

• a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
• b) az adott ingatlanra történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(5) A járásbíróság a jogszabályban előírt állapot visszaállításának tűrésére, és ennek érdekében az üzemeltetővel történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. A járásbíróság eljárására a 33/A. § (3)–(7) bekezdése irányadó.

(6) Az üzemeltető a jogszabályban előírt állapot visszaállítása érdekében eltávolított növényzetet és dolgot elszállítja, ha arra az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója

• a) nem tart igényt, vagy
• b) igényt tart rá, de a biztonsági övezetből 8 napon belül nem szállítja el.

(7) Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az üzemeltető (3) és (6) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles.

(8) A (6) bekezdés b) pontja nem vonatkozik olyan kitermelt faanyagra, amelynek átmérője meghaladja az 5 cm-t.

(9) Ha a biztonsági övezetben az üzemzavar megelőzés-elhárítás biztosítása érdekében szükséges terület szélessége az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott nyiladék szélességét meghaladja, a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője a nyiladék szélesítése érdekében erdő igénybevételi eljárást kezdeményez.

(10) Külterületen tervezett – a fa tövében mérve – 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kényszerkitermelését legkésőbb annak megkezdése előtt az erdészeti hatósági eljárásokról szóló jogszabály szerint előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság, valamint a természetvédelmi hatóság részére.

(11) Védett természeti területen és Natura 2000 területen növényzet metszése, gallyazása, tőtől való elválasztása október 15-től március 15-ig terjedő időszakon kívül tilos.

(12) A villamosmű üzemeltetését közvetlenül veszélyeztető vagy üzemzavart okozó növényzet esetében a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

XIV/A. Fejezet — A VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓK NYILVÁNTARTÁSA¶

137/A. § (1) Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésre vonatkozó villamos biztonsági felülvizsgálati tevékenységet az folytathat, akit a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 27. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) nyilvántartásba vett, és aki megfelel az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2) A nyilvántartás – a Szolg. tv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a villamos biztonsági felülvizsgáló nevét, születésének helyét és időpontját, adószámát, a villamos biztonsági felülvizsgáló képesítésének megnevezését és a képesítés megszerzését tanúsító okirat számát, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint a nyilvántartásba való felvétel, illetve az onnan való törlés időpontját.

(3) Az MKIK törli a villamos biztonsági felülvizsgálót a nyilvántartásból, ha a villamos biztonsági felülvizsgáló

• a) megsértette a villamos biztonsági felülvizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírásokat és ezt a műszaki biztonsági hatóság végleges döntésével megállapította,
• b) tevékenysége megszűnt,
• c) nem tesz eleget a jogszabályban meghatározott követelménynek,
• d) ezt kéri.

(4) Az MKIK a villamos biztonsági felülvizsgálók jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a villamos biztonsági felülvizsgáló nevét. A villamos biztonsági felülvizsgáló hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül a villamos biztonsági felülvizsgáló értesítési címe, telefonszáma, elektronikus postacíme.

(5) A bejelentett és jogosult villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartása a Szolg. tv. 27. § (3) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles nyilvántartás.

XV. Fejezet — A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA¶

138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.

(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.

139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

• a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,
• b) tartós elsődleges energiaforrás hiány,
• c) Magyarország teljes területén vagy egy részén a villamosenergia-ellátásban több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,
• d) a felhasználók ellátásának zavara.

(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza

• a) a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,
• b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását,
• c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,
• d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket – a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.

139/A. § (1) A 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai tekintetében illetékes hatóságként – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a miniszter jár el.

(2) A 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke, 6. cikke, 7. cikk (1) és (2) bekezdése, 10. cikke, 12. cikk (3) bekezdése, 13. cikke, valamint 17. cikke szerinti feladatokat a Hivatal látja el.

(3) A Hivatal szakmai javaslatot tesz az (1) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan a miniszter számára.

XVI. Fejezet — ÁRSZABÁLYOZÁS¶

140. § (1) A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.

(2) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen – egyetemes szolgáltatás esetén az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvényben meghatározottak szerint – legalább két összevont tételben külön feltüntetni.

141. § (1) E Fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 143/A. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási platform díj, a 146/A. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, a 146. § (1) és (4) bekezdése szerinti külön díj, valamint az egyetemes szolgáltatás 145. § (3) és (3a) bekezdése szerinti ára.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételeket az ár megállapítója az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági árra vonatkozó rendelkezés mikor lép hatályba vagy mikortól alkalmazandó, és e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatósági árakat – ide nem értve a 145. § (3a) bekezdése szerinti árat – legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

(7) A hatósági árnál magasabb árat, a 145. § (3a) bekezdése szerinti hatósági árnál alacsonyabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály vagy határozat megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(9) A hatósági árakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.

(10) A 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díjak, a 146. § (4) bekezdése szerinti külön díj, valamint a 146/A. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díjak szabályozása árszabályozási ciklusok keretében történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően eszköz- és költség-felülvizsgálatot végez. A Hivatal elnöke a 143. § (2) bekezdése, 146. § (2) bekezdése és a 146/A. § (1) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját.

(11) Az engedélyes köteles

• a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,
• b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,
• c) a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.

(12) A (6)–(8) és (11) bekezdésben, valamint a 142–146/A. §-ban foglalt rendelkezések engedélyes által történő megsértése esetén a Hivatal határozattal

• a) megtiltja a jogszabályt sértő ár, illetve díj további alkalmazását és kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására,
• b) kötelezi az engedélyest a 142–146/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyidőszaki átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók, engedélyesek részére történő visszatérítésére, és
• c) a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók

• a) átviteli díjat,
• b) elosztási díjat és
• c) közvilágítási elosztási díjat

(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek.

(2) Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.

(3) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

(4) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének, és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

(5) A rendszerhasználati díjakat olyan módon kell szabályozni, hogy a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt költsége – beleértve a tőkeköltséget is – kerüljön figyelembevételre, ugyanakkor tegye lehetővé a közcélú hálózat működőképességéhez szükséges beruházások megfelelő finanszírozását, valamint a szabályozás ösztönözze az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére.

(6) Annak érdekében, hogy az elosztók az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételből az indokolt költségeik arányában részesedjenek, az elosztók közötti kiegyenlítő fizetést (a továbbiakban: kiegyenlítő fizetés) lehetővé tevő, átlátható, a rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó elszámolási rendszert kell működtetni. Az elszámolási rendszer működését az átviteli rendszerirányító által e célból létrehozott elkülönített számla, az elosztók által az elkülönített számlára kötelezően befizetendő pénzeszköz és az átviteli rendszerirányító által az elkülönített számláról az elosztók részére kötelezően kifizetendő pénzeszköz biztosítja.

(7) A rendszerhasználati díjak megállapítása során figyelembe kell venni az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat is, ennek keretében a fogyasztásbefolyásolás és a kereslet oldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés és egyéb energiahatékonysági intézkedések útján elért költségmegtakarítást, beleértve az átvitel, az elosztás és a hálózati beruházások költségének csökkentésén, valamint a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért megtakarításokat is.

(8) A rendszerhasználati díjak megállapítása során figyelembe kell venni a rugalmassági szolgáltatások igénybevételével, valamint a 2019/943/EU rendelet 13. cikk (3) bekezdése alapján tett intézkedésekkel felmerült észszerű és indokolt költségeket, valamint a 18. cikkében foglaltakat.

142/A. § (1) Az Szt. általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglaltak alapján

• a) a hálózati veszteség pótlására vásárolt villamosenergia beszerzése – ideértve a kiegyenlítő energiát is – vonatkozásában a tényadatok alapján az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest az elkövetkezendő években indokolt költségek között elismerendő hiánya vagy többlete keletkezik,
• b) az árbevétel utólagos vizsgálata miatti korrekció vonatkozásában az árszabályozás során érvényesítendő mértékű hiánya vagy többlete keletkezik,
• c) minden olyan, az árszabályozás feltételei szerint indokolt költség-korrekciós tételre vonatkozóan, amelyek az aktuális vagy korábbi beszámolási időszakra vonatkoznak és az elosztó hálózati engedélyesnek a tényadatok alapján ezeken a tételeken az elkövetkezendő években indokolt költségek között elismerendő hiánya vagy többlete keletkezik,

ennek érvényesítendő hatását az elosztó hálózati engedélyesek éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltetik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a Tao tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.

143. § (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása az árszabályozási cikluson belül évenkénti ármegállapítással történik.

(2) Az egyes rendszerhasználati díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-ig.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet figyelembevételével a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg – a 142. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak teljesítése céljából – az árszabályozási ciklus

• a) induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra, és
• b) egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére vonatkozó módszertant.

(4) A Hivatal elnöke

• a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti módszertan tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-ig,
• b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti módszertan tekintetében a következő árszabályozási ciklus kezdetét legalább 60 nappal megelőzően

adja ki a rendeletét.

(4a) A Hivatal a rendszerhasználati díjak kiszámításához alapul vett, üzleti titoknak nem minősülő költségadatokat az ármegállapítást követő 5 napon belül a honlapján informatikai eszközzel automatikusan feldolgozható formátumban közzéteszi.

(5) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel a (2) és (3) bekezdés szerinti rendeletre – határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.

(6) A kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a Hivatal a kiegyenlítő fizetés mértékét a rendszerhasználati díjakról kiadott határozatában állapítja meg.

(7) A rendszerhasználati díjak fizetésére kötelezettek körét, a rendszerhasználati díjak alkalmazásának és a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak el kell telnie.

(8) Az e § szerinti rendeletek előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.

(9) A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjakat és azok alkalmazásának feltételeit legkésőbb a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt 1 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálatán teszi közzé.

143/A. § (1) A 24. § (6) bekezdésében és a Vhr.-ben előírtak alapján az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes útján biztosított engedélyköteles tevékenységek végzéséért az érintett hálózati engedélyesek adatszolgáltatási platform díjat fizetnek az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes részére. Az adatszolgáltatási platform díjak alkalmazásának feltételei egységesek.

(2) Az adatszolgáltatási platform díjat olyan módon kell meghatározni, hogy a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt költsége – beleértve a tőkeköltséget is – kerüljön figyelembevételre, egyúttal a szabályozás ösztönözze az energetikai adatszolgáltató platform által végzett engedélyköteles tevékenységek ellátásához szükséges képességek megfelelő kialakítását és a piaci igényeken alapuló versenyképes szolgáltatások nyújtását.

(3) A Hivatal az indokolt költségek megállapítása érdekében költség-felülvizsgálatot végez.

(4) Az adatszolgáltatási platform díj szabályozása a (2) bekezdésben foglaltakon alapuló évenkénti ármegállapítással történik.

(5) Az adatszolgáltatási platform díjat és áralkalmazási feltételeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(6) A Hivatal az (5) bekezdésben meghatározott rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek véleményét.

144. § (1) A Hivatal 143. § (5) bekezdés szerinti határozatában rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket – az Szt. általános szabályaitól eltérően – az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében a Hivatal határozata alapján az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére hálózati beruházások finanszírozására engedélyezett összeget az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú támogatásként kezeli. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.

(2) A kiegyenlítő fizetés nem minősül az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartozik bele az általános forgalmi adó alapjába, az átviteli rendszerirányító azt más célra nem fordíthatja és köteles azt egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében létrehozott elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.

(3)

145. § (1) Az egyetemes szolgáltatás hatósági árazását kötelezően nyújtott, méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani.

(2) Az egyetemes szolgáltatás hatósági árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyesek indokolt költsége alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

(3) Az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig, az áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, a 146. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatások körét és külön díjait a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 45 nappal megküldi a miniszternek. Ha a miniszteri rendelet valamely árszabás tekintetében nem határoz meg kedvezményes lakossági sávhatárt, az egyetemes szolgáltatótól vételezett villamosenergia-mennyiség tekintetében a miniszteri rendelet szerinti árat kell alkalmazni.

(3a) A kedvezményes lakossági sávhatár felett a lakossági fogyasztó a Hivatal elnöke által rendeletben meghatározott lakossági piaci áron vételezhet villamos energiát. A lakossági piaci árat és annak áralkalmazási feltételeit a Hivatal elnöke az egyetemes szolgáltatóval folytatott egyeztetést követően elnöki rendeletben határozza meg. A Hivatal elnökének rendeletében meghatározott lakossági piaci ár – ideértve annak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változását is – a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A piaci viszonyok jelentős változása esetén a Hivatal elnöke felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az elnöki rendeletben meghatározott árat.

(3b) A kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár felett az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő nem lakossági felhasználó versenypiaci áron vételez energiát. A versenypiaci árat és annak áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató határozza meg, és azt a honlapján hirdetményi formában közzéteszi. A versenypiaci ár nem lehet kevesebb, mint a (3a) bekezdés szerinti lakossági piaci ár. A hirdetményben meghatározott versenypiaci ár – ideértve annak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változását is – a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A versenypiaci árra a 141. § (2), (5), (7) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (3) és a (3a) bekezdés szerinti rendeletben, valamint a (3b) bekezdés szerinti hirdetményben meg nem állapított, de az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá, amely árak esetében a 141. § (2) bekezdésében és (4)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4a) Az 50/B. § szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató a rugalmas villamosenergia-ár meghatározásakor a kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig legfeljebb a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben a napszaktól és időszaktól függetlenül azonos egységárú árszabás vonatkozásában előírt fix árakat alkalmazza, amely fix árak tekintetében a 141. § (2), és (5)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4b) A (4a) bekezdés alapján a kedvezményes lakossági sávhatárig, illetve a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig alkalmazott egységárat – amennyiben az az alkalmazandó fix árral azonos mértékű – az 50/B. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha az a (3) bekezdés szerint meghatározott ár lenne.

(5) A villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott kedvezményes árú villamosenergia-ellátás szabályozásában bekövetkező változást az ellátási körülmények megváltozásának kell tekinteni.

(6) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(7) Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén az egyetemes szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie.

146. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg az egyetemes szolgáltató által

• a) a felhasználó igénye alapján, valamint
• b) a felhasználó szerződésszegése esetén

külön díj ellenében végzett szolgáltatások körét, azok külön díjait, valamint ezen külön díjak alkalmazásának szabályait.

(2) A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg az elosztó által külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, valamint a külön díjak megállapításának kereteit a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-ig.

(3) A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a (2) bekezdés szerinti szolgáltatásokat, a külön díjak fizetésére kötelezettek körét és a (2) bekezdés szerinti külön díjak alkalmazásának szabályait, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(4) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti szolgáltatások külön díjait határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a külön díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a külön díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti rendelet és az (1) bekezdés szerinti rendeletre vonatkozó javaslat előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.

(6) Az egyetemes szolgáltató és az elosztó az e § szerinti külön díjakat és alkalmazásuk feltételeit legkésőbb a külön díjak alkalmazhatósága előtt 1 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

(7) A (2)–(4) bekezdés szerinti külön díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy az segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését.

146/A. § (1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a következő árszabályozási ciklust megelőző év május 15-ig.

(2) A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a csatlakozási díj fizetésére kötelezettek körét és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(3) A csatlakozási díjak mértékét a Hivatal határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a csatlakozási díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét.

(5) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a csatlakozás érdekében a hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát, valamint az igények befolyásolásán keresztül elősegítse a legkisebb költség elvének érvényesülését és a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket.

(6) A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV vagy annál magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.

(7) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.

(8) A csatlakozási díjból származó bevételből finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(9) Mentes a csatlakozási díj és minden más, az elosztónak fizetendő díj alól a legfeljebb 32 A névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése azzal, hogy ha ebben az esetben a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében

• a) kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra rendszerhasználóként
• aa) szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 100 méter,
• ab) földkábel esetén legfeljebb 50 méter hosszúságú közcélú vezeték,
• b) középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, akkor kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként
• ba) szabadvezeték esetén legfeljebb 500 méter,
• bb) földkábel esetén legfeljebb 250 méter

hosszúságú közcélú vezeték, valamint a szükséges új nagy/középfeszültségű és közép/középfeszültségű transzformátorállomás létesítése

díjmentes.

(10) A (9) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén az elosztó a csatlakozási igény teljesítését nem kötheti óvadék, letét, előleg, kötbér vagy más fizetési kötelezettség teljesítéséhez, előírásához.

(11) Az elosztó a csatlakozási igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül.

(12) A (9) bekezdés szerinti mentességet több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan esetében lakásonként, lakóházanként, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségenként, épületenként kell alkalmazni.

146/B. § Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetési kötelezettség nem érinti a 146/A. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű csatlakozásának hatásait.

XVII. Fejezet — EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK¶

147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközökből kell biztosítani

• a)
• b) a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása,
• c) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása

finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg

• a) a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és termelői engedélyes a nem lakossági fogyasztó részére közvetlenül értékesített villamos energia mennyiség tekintetében azzal, hogy azokat továbbhárítja a nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó felé, valamint
• b) a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról vagy külföldről villamos energiát vásárló, nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.

(4) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles a nem lakossági fogyasztó rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni.

(5) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minősülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.

148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját

• a) a 147. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően értékesített, illetve
• b) a 147. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően vásárolt

villamos energia képezi.

(2)

(3) A 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás mértéke 0,08 Ft/kWh.

(4) A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás mértéke 1,45 Ft/kWh.

(5) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.

149. §¶

XVIII. Fejezet — ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM¶

150. § (1) A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan működését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban – és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban – meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat az adatkezelő kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos – engedélyes – tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja.

(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban, valamint a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles honlapján vagy az arra kijelölt elektronikus platformon folyamatosan nyilvánosságra hozni.

(4) Az elosztó hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-piac működtetésével, a felhasználói beadványok kezelésével összefüggésben a villamosenergia-ellátás és -szolgáltatás hatékony megvalósítása céljából az adatcsere-szabályzatban meghatározottak szerint a természetes személy felhasználónak és más érintett személynek az adatait – különösen a felhasználó és a felhasználási hely azonosításhoz kapcsolódó adatokat, az ellátás során keletkezett és az ügyintézéséhez szükséges adatokat – egymás részére átadják.

151. § (1) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben megismerheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint – megfelelési program végrehajtásának lezárultáig – kezeli a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(2) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából – a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 5 évig – kezeli a fogyasztó azonosításához szükséges, valamint védendő fogyasztói státuszt megalapozó személyes adatokat és a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatokat. Az adatokat az elosztó a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy a különleges bánásmód egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából más elosztónak, valamint a védendő fogyasztót megillető kedvezmény vagy különleges bánásmód biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek továbbítja. Az átvett személyes adatokat az elosztó, valamint a villamosenergia-kereskedő a védendő fogyasztói jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli.

(3) Az átvevő egyetemes szolgáltató az átadó egyetemes szolgáltató egyetemes szolgáltatói engedélye visszavonásának 90/A. § szerinti kezdeményezése esetén a 99/C. § (1) bekezdése szerinti határozat kézhezvételének napjától a 99/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig az érintett felhasználók átvétele, villamosenergia-ellátásuk biztosításához szükséges teendők elvégzése céljából kezeli az érintett felhasználó, valamint a fizető azonosításához, villamosenergia-ellátása biztosításához szükséges – az átadó egyetemes szolgáltató által továbbított – személyes adatokat.

(4) Az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabályban meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyekre vonatkozó, a kedvezmény biztosításához szükséges, személyes adatokat a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak továbbítja. Az átvett személyes adatokat az átviteli rendszerirányító az elszámolás lezárultát követő 5 évig kezeli.

(5) Az engedélyes társaság a felhasználóval fennálló engedélyköteles vagy más tevékenységéhez kapcsolódó jogviszonyai tekintetében – a felhasználó adatainak megadásától számított 60 napon belül – gondoskodik a felhasználó által, részére megadott természetes személyazonosító adatoknak és lakcím adatoknak a nyilvántartásába vett, felhasználóra vonatkozó adatokkal való összevetéséről, és eltérés esetén elvégzi azoknak a felhasználó által megadott adatok szerinti tartalommal történő helyesbítését, kiegészítését.

152. § (1) Az engedélyesek, a Hivatal által nyilvántartásba vett piaci szereplők, a villamos energiához kötődő származtatott ügyletek kapcsán az adott termékek kereskedését biztosító piacot működtető szervezet, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások, az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek és az innovátorok kötelesek a miniszter és a Hivatal részére megadni e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját jogszabály és a Hivatal határozza meg.

(1a) A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.

(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai Bizottság és az ACER rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.

153. § (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

(2) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez e törvény szerinti engedélyesi tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.

154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttműködés keretében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttműködő nemzetközi szervezeteknek.

155. § (1) A hálózati engedélyes

• a) az általa üzemeltetett közcélú hálózat fejlesztése és ellátásbiztonságának figyelemmel kísérése,
• b) az energiahatékonyság növelése,
• c) a mérlegköri elszámolás,
• d) a felhasználóval történő elszámolás,
• e) a szabálytalan vagy szerződés nélküli vételezés megállapítása,
• f) a fogyasztási kép elemzése,
• g) a mérőberendezések üzemeltetése,
• h) a kereskedőváltás,
• i) a rendszerszintű szolgáltatások és az elosztói rugalmassági szolgáltatások nyújtása és igénybevétele

céljából kezeli a tulajdonában álló távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(2) Az elosztó jogszabályban meghatározott módon határozza meg a távlehívható fogyasztásmérőből származó

• a) feszültségminőségi adatok,
• b) hálózatminőségi adatok,
• c) hibaregiszterekben tárolt adatok,
• d) készülékadatok és azonosítók,
• e) eseménynapló bejegyzései, és
• f) terhelési görbe

kezelésére vonatkozó részletszabályait.

(3) A hálózati engedélyes a (2) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat más engedélyes csak a működési engedélyében meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és körben ismerheti meg.

(5) A villamosenergia-kereskedő

• a) a felhasználóval történő elszámolás,
• b) a kereskedőváltás,
• c) az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,
• d) az erőmű, a felhasználó, a villamosenergia-tároló kombinálása, és
• e) az energiahatékonyság növelése

céljából kezelheti a távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(6) Az aggregátor

• a) az aggregálásban részt vevők közötti elszámolás,
• b) az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,
• c) az erőmű, a felhasználó, a villamosenergia-tároló kombinálása,
• d) az energiahatékonyság növelése, és
• e) az aggregátorváltás

céljából kezeli a távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(7) Az aggregátor a tulajdonában álló fogyasztásmérő-berendezés által gyűjtött adatokat az elosztói szabályzat szerinti összesítésben és gyakorisággal biztosítja a hálózati engedélyes számára.

(8) Az energiaközösség

• a) a tagok közötti elszámolás,
• b) az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,
• c) az erőmű, a felhasználó, a villamosenergia-tároló kombinálása, és
• d) az energiahatékonyság növelése

céljából kezelheti a távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(9) Az aggregátor és az energiaközösség a (6) és a (8) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

(10) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes

• a) a biztonságos villamosenergia-ellátás támogatása,
• b) a hazai villamosenergia-piac hatékonysága növelésének támogatása,
• c) a hálózati engedélyesek részére biztosított rendszerszintű és a rugalmassági szolgáltatások támogatása,
• d) a szabályszegések szűrésének támogatása,
• e) az érintett felhasználók tájékoztatása,
• f) a decentralizált energiatermelés hatékonyabb integrációjának támogatása,
• g) az energiaközösségek, aggregátorok, aktív felhasználók adatalapú támogatása,
• h) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a hálózati engedélyesek közötti adat- és információcsere-folyamatok segítése,
• i) a szakpolitikai döntéshozatal támogatása

céljából kezeli a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú termelési és üzemeltetési adatait és a fogyasztásmérő berendezések hatásos villamosenergia-mennyiségre vonatkozó adatait.

(11) Az energetikai adatszolgáltató platform a (10) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

(12) Az energetikai adatszolgáltató platform az általa kezelt adatokból

• a) az átviteli rendszerirányító részére a 16. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátásához,
• b) a hálózati engedélyes részére a 24. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátásához,
• c) a miniszter részére a szakpolitikai döntéselőkészítési tevékenysége támogatásához,
• d) az aggregátor részére a tevékenységének támogatására,
• e) a mérlegkör felelős részére a menetrendek elkészítéséhez, illetve
• f) az aktív felhasználó részére a IX. fejezetben meghatározott jogai gyakorlásához

szükséges adatokat online vagy más megfelelő interfészen keresztül kérésre, megkülönböztetésmentesen rendelkezésre bocsátja.

156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.

157. § A 150. § (3) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk közérdekből nyilvánosak.

157/A. § (1) Az elosztó az elosztó hálózat elemeiről és berendezéseiről köteles naprakész nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból az elosztó az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.

XIX. Fejezet — A HIVATAL¶

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata és hatásköre¶

158. § (1)

(2) A Hivatal tevékenységének célja

• a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,
• b) a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,
• c) a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
• d) az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
• e) az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,
• f) a nyilvánosság tájékoztatása,
• g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme,
• h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelően,
• i) a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,
• j) a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,
• k) versenyképes, biztonságos és fenntartható belső villamosenergia-piac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése a Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,
• l) annak elősegítése, hogy az átviteli rendszerirányító és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére.
• m) a villamos energia átviteli és elosztó hálózat gázhálózatokkal, valamint távfűtési- és hűtési rendszerekkel való együttműködésének megkönnyítése.

159. § (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:

• 1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,
• 2. jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső kiválasztási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
• 3. jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
• 4. ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, a vonatkozó uniós jogi aktusokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását,
• 5. rendeletben határozza meg az egyes rendszerhasználati díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, a rendszerhasználati díjak fizetésére kötelezettek körét és a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait,
• 6. rendeletben határozza meg a csatlakozási díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, a csatlakozási díj fizetésére kötelezettek körét és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait,
• 7. előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,
• 8. javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzett szolgáltatások körére, azok külön díjaira és ezen külön díjak alkalmazásának szabályaira, valamint az egyetemes szolgáltató által a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végzett szolgáltatások körére, azok külön díjaira és ezen külön díjak alkalmazásának szabályaira,
• 8a. rendeletben határozza meg az elosztó által külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat, ezen szolgáltatások körét a külön díjak megállapításának kereteit, valamint a külön díjak alkalmazásának szabályait,
• 9. dönt a közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő minősítésről vagy átminősítésről,
• 10. a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,
• 11. jóváhagyja a hálózati engedélyes által készített hálózatfejlesztési tervet, figyelemmel kíséri annak megvalósítását és évente értékeli azt,
• 12. figyelemmel kíséri és éves jelentést tesz közzé a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződések fontosabb változásairól – a piaci ajánlatokat, a felhasználók számláira gyakorolt hatást és az áringadozás szintjét is ideértve –, valamint figyelemmel kíséri a rugalmas villamosenergia-árral kapcsolatos villamosenergia-piaci fejleményeket, vizsgálja az új termékekben és szolgáltatásokban rejlő kockázatokat és azonosítja a visszaélésszerű gyakorlatokat, ideértve a szerződésmegszüntetési díj alkalmazására vonatkozó szabály megszegésének eseteit is,
• 13. az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,
• 14. a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változásokat, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,
• 15. e törvény szerint jóváhagyja az engedélyest érintő cégjogi eseményt, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, és az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, vagy egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,
• 16. figyelemmel kíséri az aktív felhasználó, az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók, a termelő-fogyasztó, az együttesen eljáró termelő-fogyasztók, a megújulóenergia-közösség vagy az energiaközösség által termelt és elfogyasztott villamos energia mennyiségének alakulását, az energiaközösségek alapítását, az aggregátori tevékenység elterjedését, az ezeket akadályozó tényezőket – ideértve az elosztott rugalmas energiatermelés észszerű időn belüli hálózathoz csatlakoztatását gátló körülményeket – azonosítja, és azok felszámolása érdekében javaslatokat fogalmaz meg a miniszter számára,
• 17. évente javaslatot tesz a miniszter számára az aggregátori tevékenység elterjedését gátló szabályozási akadályok felszámolására, a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálással kapcsolatos, az utasított eltérés nemteljesítésének vagy részleges teljesítésének betudható kiegyenlítetlenségekért közvetlenül az átviteli rendszerirányítóval szembeni helytállást és elszámolást lehetővé tevő jogszabály megalkotására vagy jogszabály-módosításra, valamint az aggregálási szerződés teljesítéséből eredően az érintett villamosenergia-piaci szereplőknél jelentkező hatásokkal való elszámolásnak a vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban álló módszertanára,
• 18. a jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást adhat ki.
• 19. jogosult ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében a szükséges mértékig a 152. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek tényleges tulajdonosi hátterét megismerni és ennek érdekében eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni.
• 20. ellátja a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásra vonatkozóan e törvényben meghatározott feladatokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet és miniszteri rendelet alapján.
• 21. ellenőrzi a villamosenergia-kereskedő fedezeti stratégia elkészítésére, elfogadására és betartatására vonatkozó kötelezettségének teljesítését,
• 22. figyelemmel kíséri a hálózati engedélyes általi, a csatlakozások kialakításának és a javítások elvégzésének időtartamát,
• 23. ellátja az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint létrehozott regionális koordinációs központtal kapcsolatosan a nemzeti szabályozó hatóság feladatait,
• 24. felkéri az átviteli rendszerirányítót az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19e. cikke szerinti jelentés elkészítésére és benyújtására, dönt a benyújtott jelentés jóváhagyásáról vagy módosításáról.

(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

(3) A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:

• 1. ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
• 2. ellenőrzi az átláthatósági követelmények betartását,
• 3. piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
• 4. ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,
• 5. ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,
• 6. vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel, és
• 7. meghatározza a kötelező átvétel és prémium típusú támogatás időtartamát, valamint a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, továbbá a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium mértékét,
• 8. ellátja a villamosenergia-piacot érintően a REMIT-ben és a REMIT módosításában meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat, illetve ezzel összefüggésben ellenőrzési-, nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárást végez,
• 9. végrehajtja az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban, uniós jogi rendelkezésekben, valamint az ACER döntésében meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó, továbbá e törvény szerint ellátandó feladatokat,
• 10. a piac egészére kiterjedő, a villamosenergia-kereskedők ajánlatait összehasonlító eszközt működtet az engedélyesek adatszolgáltatása alapján és biztosítja a közzétett ajánlatokra vonatkozó, nem valósághű információk bejelentésének lehetőségét,
• 11. az elosztói rugalmassági szolgáltatások és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások beszerzésének gazdaságossági szempontú értékelése alapján, ha a Hivatal megállapítja, hogy az e szolgáltatások átlátható, megkülönböztetésmentes, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő, piaci alapú eljárásokkal összhangban történő beszerzése gazdaságilag nem hatékony, akkor kivételt állapíthat meg az elosztói rugalmassági szolgáltatásoknak és nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásoknak az e törvényben meghatározott eljárások keretében történő beszerzése alól,
• 12. figyelemmel kíséri és éves jelentést tesz közzé a rugalmas árszabást tartalmazó szerződések fontosabb változásairól – a piaci ajánlatokat, a fogyasztók számláira gyakorolt hatást és az áringadozás szintjét is ideértve –, valamint figyelemmel kíséri a rugalmas árszabással kapcsolatos villamosenergia-piaci fejleményeket, vizsgálja az új termékekben és szolgáltatásokban rejlő kockázatokat és azonosítja a visszaélésszerű gyakorlatokat, ideértve a szerződésmegszüntetési díj alkalmazására vonatkozó szabály megszegésének eseteit is,
• 13. figyelemmel kíséri a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kereskedelmére és megosztására irányuló, villamosenergia-kereskedelem esetén a termelő és a villamosenergia-kereskedő, villamosenergia-megosztás esetén a termelő és az aktív felhasználó, energiaközösség vagy megújulóenergia-közösség között létrejött szerződések elterjedését, és kétévente javaslatot tesz a miniszter számára a szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolására, amelyek a szerződések létrejöttét indokolatlanul akadályozzák.
• 14. legalább ötévente nyilvános konzultációt tart az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tárolókról azok létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos beruházási igények és lehetőségek felmérése érdekében.

(4) A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:

• 1. jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,
• 2. jóváhagyja a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja a megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megbízatásának megszüntetését,
• 3. ellenőrzi a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,
• 4. figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti kommunikációt, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,
• 5. tanúsítási eljárást folytat le,
• 6. dönt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, valamint az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében, és
• 7. kifogásolhatja az operatív irányítást ellátó személy, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, megbízatása megszüntetését, ellenőrzi az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának idő előtti megszüntetését, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését.

(5) A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:

• 1. ellenőrzi a csatlakozással, a hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásával kapcsolatos felhasználói igények hálózati engedélyes általi kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki,
• 2. dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok – ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok – ügyében, kivéve az 57. § (1) bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat, és
• 3. dönt a rendszerhasználó által a hálózati engedélyessel szemben, továbbá a vételező és a felhasználó által a magánvezeték üzemeltetőjével szemben e törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról,
• 4. elvégzi az engedélyes működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes engedélyesekkel szembeni elvárás, valamint a villamosenergia-ellátás jellemzőinek felmérését.
• 5. tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a jogaikra, az alkalmazandó jogszabályokra és a jogvita esetén rendelkezésükre álló vitarendezési mechanizmusokra vonatkozóan.
• 6. figyelemmel kíséri és azonosítja a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés vonatkozásában az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet alapján a felhasználót megillető jogok érvényesülésével kapcsolatos gyakorlatokat.

(6) A Hivatal az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatai körében:

• 1. eleget tesz a jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,
• 2. végrehajtja a 2019/943/EU rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat, és
• 3. éves jelentést készít az ACER és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.

(7) A Hivatal egyéb feladatai körében ellátja az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatokat.

(8) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai körében, továbbá az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet.

(9) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai, továbbá az energiapolitikai célkitűzések érvényesítésével összefüggő feladatai körében ellátja

• a) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikke, 6. cikke, 7. cikk (1) és (2) bekezdése, 10. cikke, 12. cikk (3) bekezdése, 13. cikke, valamint 17. cikke szerinti feladatokat,
• b) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről szóló, 2024. március 11-i (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: NCCS) 4. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóság feladatait.
• c) a zöldtöltés-igazolási rendszer működtetését és ellenőrzését.
• d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználó hozzájáruló nyilatkozata alapján történő, a mérési és fogyasztási adatok rendelkezésre bocsátására irányuló eljárások vonatkozásában az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt szabályok alkalmazásának ellenőrzését.

Tanúsítási eljárás¶

160. § (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:

• a) az átviteli rendszerirányítási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,
• b) az átviteli rendszerirányító (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
• c) ha a Hivatal az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási szabályok megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási szabályok megsértését,
• d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kezdeményezésére, vagy
• e) ha a 99. § (1a) bekezdése értelmében átviteli rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.

(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést, amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy nem felel meg a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt, rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.

(3) A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (2) bekezdés c) pontja meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 2019/943/EU rendelet 51. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 2019/943/EU rendelet 51. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé.

(5) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 104. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította, és a 104. § (6) bekezdése figyelembevételével átviteli rendszerüzemeltetésre vonatkozó működési engedélyt ad ki, azt követően az átviteli rendszerirányítónak a 102. §–102/E. §-ban foglalt szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

160/A. § (1) A Hivatal a 160. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le az alábbi esetekben:

• a) az átviteli rendszerirányító (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
• b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján, vagy
• c) ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.

(3) A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot

• a) amennyiben olyan átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat tulajdonos kéri a 160. § szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, vagy
• b) minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.

(4) A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során a szétválasztási szabályoknak való megfelelést nem tanúsítja, amennyiben az irányítást szerző nem bizonyította, hogy

• a) az átviteli rendszerirányító megfelel az e törvény 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek, és
• b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát – beleértve az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát –, melynek vizsgálatakor a Hivatal
• ba) az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság tárgyában kötött, két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit,
• bb) a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben fennálló, az Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és
• bc) az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és körülményeket veszi figyelembe.

(5) A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 168. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak, és egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy

• a) az átviteli rendszerirányító megfelel-e a 2009/72/EK irányelv 9. cikkében foglalt követelményeknek, és
• b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát.

(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül – az ACER vagy az érintett felek véleményének kikérése esetén, 4 hónapon belül– nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és módosítja határozatát. A Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállama villamosenergia-ellátásának biztonságát, ez utóbbi esetekben a Hivatal határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt teszi közzé honlapján.

A Hivatal gazdálkodása¶

161. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,085%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,085%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) A Hivatal felügyeleti tevékenységéért az 500 kW alatti névleges teljesítőképességű, kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatással rendelkező termelő a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásának évében és ezt követően évente a Hivatal számára ötvenezer forint felügyeleti díjat fizet.

(3) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját az Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

• a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tételekkel, és
• b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(4) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.

A HIVATAL KAPCSOLATA MÁS SZERVEKKEL, NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEIVEL¶

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal¶

162. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, az egységes jogalkalmazás előmozdítása, valamint a piacok REMIT 7. cikke szerinti nyomon követése érdekében együttműködik.

(2) A 110–111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(2a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és REMIT módosítása alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.

(3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

Együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal¶

162/A. § (1) A Hivatal és a – pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró – Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)

• a) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, továbbá
• b) a REMIT-ben a nemzeti szabályozó hatóság és a hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóság közötti együttműködés területeként meghatározott kérdésekben

együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik és azt közzéteszik.

(1a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és a REMIT módosítás alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.

(2) A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, vlamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal¶

162/B. § (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködik a határon keresztül történő villamos energia ki- és beszállítást végző engedélyesek, valamint a villamosenergia-kereskedők vonatkozásában fennálló hatósági feladataik ellátása érdekében. A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszi.

(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.

(2a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és a REMIT módosítás alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.

(3) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) Az állami adó- és vámhatóság minden év január 31. napjáig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a tárgyévet megelőző évben köztartozással érintettek listáját a köztartozással érintett időszak megjelölésével. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Hivatal minden év december 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére megküldi az ellenőrzéssel érintettek nevét és adószámát.

Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal¶

és a felhasználói érdekképviseletekkel

163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik.

(2) A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira vonatkozóan – a két hatóság együttműködését érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, valamint lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.

(4)

Nemzetközi együttműködés¶

és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

164. § (1) A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet.

(2) A nemzetközi együttműködés során a külföldi szabályozó hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetőleg külföldi szabályozó hatóságoknak az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minősülő adatokat:

• a) az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,
• b) a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók) megalapozásához.

(3) A Hivatal az Európai Bizottságnak, az ACER-nek vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos információkat, adatokat.

(4) A Hivatal a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2019/944/EU irányelv szerinti feladata ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult rendelkezésre bocsátani. A Hivatal ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

165. § (1) A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag Magyarország határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:

• a) az Európai Bizottság,
• b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete és
• c) az ACER.

(2) Ha az ACER a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az ACER határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.

(3) A Hivatal az ACER minden – a Hivatalra vonatkozó 2019/942/EU rendelet szerinti – kötelező erejű határozatát végrehajtja.

(4) A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és az ACER-rel

• a) a határokon átnyúló ügyekben vagy
• b) a nemzeti piacok regionális szinten történő integrálása céljából.

(5) A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi célokra irányulhat:

• a) a hálózat optimális üzemeltetését biztosító megállapodások kidolgozásának elősegítése,
• b) a határkeresztező kapacitásallokáció és a közös szervezett villamosenergia-piacok létrehozása és támogatása,
• c) a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az ellátásbiztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás minimális szintje biztosításának előmozdítása, többek között új összekapcsolások révén, a tagállamok villamosenergia-kereskedőinek megkülönböztetése nélkül,
• d) az átviteli rendszerirányítókra és az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó, a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott szabályzatok kidolgozásának összehangolása,
• e) a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok átviteli rendszerirányítók általi kidolgozásának összehangolása,
• f) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott regionális együttműködéshez kapcsolódó információcsere összehangolása.

165/A. § (1) A Hivatal az ACER véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv, a 2019/944/EU irányelv, a 714/2009/EK rendelet és a 2019/943/EU rendelet alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).

(2) A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.

(3) Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az ACER véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az ACER véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az ACER véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles végrehajtani.

(4) Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2 hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4 hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal határozatával szemben.

(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.

165/B. § (1) A Hivatal a REMIT 7. cikk (2) bekezdésében és 16. cikkében meghatározott együttműködés keretében jogosult együttműködési megállapodást kötni az ACER-rel és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával.

(2) A Hivatal a REMIT szerinti feladatainak végrehajtása érdekében az ACER, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatósága felé adatot továbbíthat, valamint az ACER-től és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságától adat továbbítását kérheti. A Hivatal a részére továbbított adatokat a REMIT szerinti feladatainak teljesítése érdekében jogosult kezelni.

166. §¶

167. §¶

A Hivatal eljárására vonatkozó szabályok¶

168. § (1) Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyintézési határidő

• a)
• b) jelentős piaci erő eljárásban 8 hónap,
• c) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára 4 hónap, majd az eljárás felfüggesztését és az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 2019/943/EU rendelet 51. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének leteltét követően a határozat közzétételére vagy annak módosítására további, a 2019/943/EU rendelet 51. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,
• d) a 39/E. § (2) bekezdése szerinti eljárásban 30 nap,
• e) a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárásokban 15 hónap,
• f) a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára 4 hónap, majd az eljárás felfüggesztését és az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság eljárási határidejének lejártát követően a határozat közzétételére vagy módosítására további 2 hónap,
• g) a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 40 nap,
• h) az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozat és az átvevőt kijelölő határozat meghozatalához szükséges eljárásban 25 nap,
• i) az átviteli rendszerüzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által kialakított feltételek és módszertanok jóváhagyása esetében a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott időtartam,
• j) az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásban 55 nap,
• k) a közvetlenül alkalmazandó Európai Uniós jogi aktusokban meghatározott és a Hivatal hatáskörébe tartozó eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban 4 hónap.
• l) az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban 152 nap.

(3) Közigazgatási perben a Hivatal megtámadott határozata vonatkozásában a keresetlevél halasztó hatályának elrendelésének nincs helye, ha a határozat

• a) végső menedékes kijelölési eljárás során az engedélyes egyes engedélyesi jogait korlátozza, az engedélyt visszavonja vagy végső menedékest jelöl ki,
• b) a kiegyenlítő energia meghatározásának módját és elszámolásának feltételeit hagyja jóvá,
• c) a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó jóváhagyását tartalmazza,
• d) a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki,
• e) a folyamatos ellátás vagy a folyamatos közvilágítás biztosítása érdekében más engedélyest jelöl ki,
• f) a más engedélyes kijelölése érdekében a korábbi engedélyes vagy az eszköz tulajdonosának jogait, kötelezettségeit módosítja.
• g) rendszerhasználati díjakat, az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat állapít meg.

(4) Közigazgatási perben a bíróság

• a) a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntést,
• b) a tanúsítási eljárás eredményeképpen hozott határozatot,
• c) a más engedélyes kijelölési eljárás során hozott határozatot,
• d) a végső menedékes kijelölési eljárásban hozott határozatot
• e) a rendszerhasználati díjakat, az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait és a csatlakozási díjakat megállapító határozatot

nem változtathatja meg.

(5) A 159. § (1) bekezdés 2. és 13. pontjában, valamint a 159. § (5) bekezdés 4. pontjában közvetlenül érintett az engedélyes.

(5a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásokban hozott döntés kivételével, a Hivatal a véglegessé vált határozatát – a személyes és védett adattartalmat elérhetetlenné téve – a honlapján közzéteszi.

168/A. § (1) A rendszerhasználati díjak, az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjainak és a csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárásokban közvetlenül érintett kizárólag az érintett hálózati engedélyes.

(2) A Hivatalnak a rendszerhasználati díjakat, az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozata elleni közigazgatási per a határozat közlésétől számított 15 napon belül indítható.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti közigazgatási perben soron kívül, de legkésőbb 6 hónapon belül dönt.

(4) Ha a bíróság a rendszerhasználati díjakat, az elosztó által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatot a (2) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi, mindaddig a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti díjak nem alkalmazandóak.

(5) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási perben a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.

169. §¶

XX. Fejezet — FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK¶

170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• 1. az e törvény alapján a Hivatal által kiszabható bírság mértékét,
• 2. a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat,
• 3. a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
• 4. a szabályzati bizottságok létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,
• 5. az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, az azokban kötelezően szerepeltetendő rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit,
• 6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit, megszűnésének eseteit, egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználókkal szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá – az ellentételezés kiszámításának módszertanát és a különbözeti összeg felhasználásának részletes szabályait ide nem értve – rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait,
• 7. az engedélyezés, a tanúsítási eljárás, valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételei, továbbá az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a jóváhagyásra irányuló eljárás részletes szabályait,
• 8. az új termelő kapacitások létesítésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a tározós erőmű villamosenergia-rendszerben betöltött szerepével, valamint a villamosenergia-rendszerbe történő illesztésével kapcsolatos rendelkezéseket is, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erőmű bővítés engedélyköteles eseteit és a bővítés feltételeit,
• 9. az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,
• 10. az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat,
• 11. a kereskedőváltásra vonatkozó részletes szabályokat,
• 12. a magánvezeték és a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, valamint a villamos energia továbbadására vonatkozó részletes szabályokat,
• 13. a felhasználó villamosenergia-vásárlásának és -értékesítésének, valamint a villamosenergia-megosztásban való részvételének feltételeit,
• 14. a villamosenergia-kereskedő villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződése megkötésének feltételeit, kötelező tartalmi és formai elemeit,
• 15. a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték átminősítésének vagy közcélúvá nyilvánításának szabályait,
• 16. az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedő általi végzését lehetővé tevő részletes szabályokat,
• 17. a folyamatos ellátás, a folyamatos közvilágítás biztosítása érdekében, valamint az átviteli rendszerirányító ismételt súlyos kötelezettségszegése esetén más engedélyes kijelölésére, a más engedélyes jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a korábbi engedélyes működési engedélyében meghatározott jogai és kötelezettségeinek gyakorlásának korlátozására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá átvevő egyetemes szolgáltató kijelölése esetén az átadó egyetemes szolgáltató által átadandó adatok körét a személyes adatok kivételével,
• 18. a jelentős piaci erő eljárásban a piacok meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának megállapítására, az előírható kötelezettségek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
• 19. az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektben résztvevők jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra, a mintaprojekttel összefüggő, és azok eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó szabályokat,
• 20. a szervezett villamosenergia-piac működésére, engedélyezésére, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek az energiakereskedelem fizikai teljesítésű ügyleteivel összefüggő feladataira, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat elkészítésének, közzétételének rendjét, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének szabályait,
• 21. az átviteli rendszerirányító és az elosztó tájékoztatási kötelezettségének, valamint a hálózati engedélyesek és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített teljesítmény igénybevételének részletes szabályait, a hálózathasználati szerződés és a kereskedési szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,
• 22. az aggregátorok és az energiaközösségek nyilvántartásba vételére és működésére vonatkozó szabályokat, valamint a társasházi energiaközösség vonatkozásában a tagokra, a háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatására vonatkozó igénybejelentésre, a társasházi energiaközösség esetén alkalmazandó mérőkre, a helyben termelt és felhasznált villamos energia és a rendszerhasználati díj felek közötti elszámolására vonatkozó szabályokat,
• 23. a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,
• 24. a megújuló vagy nukleáris energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiállítására, nyilvántartására, kijavítására, módosítására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére és törlésére, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, a megújuló energiaforrást hasznosító vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel üzemelő erőműegységek minősítésére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,
• 25. a Hivatal határozatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,
• 26. Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,
• 27. az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait,
• 28. az e törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének szabályait,
• 29. a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer, és prémium típusú támogatási rendszer és a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletes szabályait, a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzáció keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez és prémium típusú támogatásához szükséges minimális hatásfok mértékét,
• 30. a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerűsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat,
• 31. az átviteli rendszerirányító részére nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának feltételeit, módját, az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, valamint az átviteli rendszerirányító pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét,
• 32. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját,
• 33. az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserőművek hálózatra csatlakoztatásával, hálózathasználatával, elszámolásával, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő, és az egyetemes szolgáltató védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a védendő fogyasztó szerződésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,
• 34. a fogyatékossággal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit, a fogyatékossággal élő fogyasztó által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után a fogyatékossággal élő fogyasztót megillető – miniszteri rendeletben meghatározott – kedvezményes lakossági sávhatáron felül biztosított kedvezményes árú villamos energia mértékét és annak igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,
• 35. az okosmérőkre, azok felszerelésére, az engedélyesek és a felhasználók jogaira és kötelezettségeire, valamint az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra vonatkozó szabályokat,
• 36. a főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát, továbbá az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
• 37. a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező, az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett közötti szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit,
• 38. a végső menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, feladatai ellátására, valamint a korábbi egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő működési engedélyében meghatározott jogai gyakorlása korlátozására, az engedély visszavonására, továbbá a fogyasztásmérő-berendezés leolvasására és az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat,
• 39. a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
• 40. a szétválasztási szabályokra, valamint a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat,
• 41. a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését,
• 42. az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét,
• 43. a hálózatfejlesztési tervre vonatkozó szempontrendszert, valamint a hálózatfejlesztési terv készítési kötelezettség nem teljesítésének és a hálózatfejlesztési tervben foglaltak végre nem hajtásának jogkövetkezményeit,
• 44. a vasúti felsővezetéki rendszerről vételezett villamos energia szolgáltatására, mérésére és elszámolására, valamint a vasúti társaság, a pályahálózat-működtető, a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat,
• 45. a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult, közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit,
• 46. kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, valamint a földkábellel párhuzamosan futó szabadvezeték üzemeltethetőségének részletszabályait,
• 47. a 2019/943/EU rendelet alapján általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban tagállami hatáskörbe utalt, egyes követelmények meghatározásáért felelős rendszerüzemeltetőre vonatkozó kijelöléseket,
• 48. a villamosenergia-kereskedő által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó szolgáltatásokat,
• 49. a könnyített térség kijelölésének részletes szabályait, a kijelölés során figyelembe veendő szempontokat, a környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági és honvédelmi adottságok meghatározásának ismérveit és a könnyített térségben időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárása és építési engedélyeztetése során alkalmazandó hatósági eljárási szabályokat, a szakhatóságok bevonására, az eljárási határidőre, és az eljáró hatóságra vonatkozó részletes szabályokat,
• 50. a villamosenergia-tárolóra és létesítésére, a villamosenergia-tárolói engedélyre, a villamosenergia-tárolói engedélyes jogaira és kötelezettségeire, a villamosenergia-tároló töltöttségi és üzemi állapotára vonatkozó alapvető adatok körét és a hozzáférés módját, a villamosenergia-tároló üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint a villamosenergia-tárolói engedélyes és az elosztó által működtetett tároló teljesítményére és a kapacitás mértékére vonatkozó részletszabályokat és műszaki követelményeket,
• 51. a közvilágítási berendezések tulajdonjoga átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésének és a vagyon nyilvántartásának és elszámolásának szabályait,
• 52. a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartására, regisztrációjára vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,
• 53. a hálózati csatlakozással összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt az eljáró műszaki-biztonsági hatóságot, és a műszaki biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint a hálózati csatlakozás üzembe helyezésének hálózati engedélyes általi megtagadása esetén az eljáró műszaki biztonsági hatóságot, és a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása, továbbá a 27/A. § (2) szerinti eljárás anyagi és eljárási szabályait,
• 54. a kizárólag a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő villanyszerelők által végezhető tevékenységek körét,
• 55. az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek által a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára tekintettel a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás megtagadásának feltételeit és a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módjára vonatkozó szabályokat
• 56. az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének kijelölését, a működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatok és azok műszaki jellemzői meghatározását,
• 57. az aktív felhasználó 45/A. § szerinti kötelezettsége teljesítésének részletes szabályait és a teljesítéshez szükséges műszaki és egyéb feltételeket, valamint a kötelezettség alóli mentesülés feltételeinek részletes szabályait, továbbá a 45/A. § (4) bekezdése szerinti adatok műszaki jellemzőinek meghatározását és az azokhoz való hozzáférés, átadás részletes szabályait,
• 58. a rugalmas hálózati csatlakozási szerződésre vonatkozó részletszabályokat,
• 59. a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó szabályokat, a közös használatra vonatkozó megállapodás minimális tartalmi követelményeit, valamint az önellátó termelői egységhez tartozó vezetékre vonatkozó adatszolgáltatás szabályait,
• 60. a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés szabályainak részletszabályit, valamint a miniszternek a 35/A. § (2) bekezdésben meghatározott feladatának végrehajtását segítő szerv létrehozására, működésére, feladat- és hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletszabályokat,
• 61. a zöldtöltés-igazolási rendszerre vonatkozó részletes szabályokat, az igazolás kiállítására, jóváírására, nyilvántartására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére, kijavítására, módosítására és törlésére, az elektromostöltőberendezés-üzemeltető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat,
• 62. a hálózati engedélyes energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes útján teljesítendő feladatainak körét, feltételeit, a feladatok teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatás és a feladatok ellátásának részletes szabályait, a 24. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatási szerződés tartalmi elemeit és a szerződéskötés, valamint az együttműködés részletes szabályait,
• 63. az adathozzáférési tisztviselő feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
• 64. a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának a finanszírozásához szükséges pénzeszköz esetében a fizetési kötelezettség alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiség megállapítási módjára vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

• 1. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabályozás kereteit, árszabásokat, kedvezményes lakossági sávhatárt – a 64. § (4a) bekezdése szerinti sávhatárt kivéve –, a társasházakra, lakásszövetkezetekre, családi fogyasztói közösségekre, tulajdonközösségekre, tetőtér-beépítésre, bérlakásokra és szállóférőhelyekre vonatkozó többletkedvezményeket, valamint a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt, továbbá a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig az egyetemes szolgáltatási árakat és azok áralkalmazási feltételeit,
• 2. az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzett szolgáltatások körét, azok külön díjait, valamint ezen külön díjak alkalmazásának szabályait, továbbá az egyetemes szolgáltató által a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét, azok külön díjait, valamint ezen külön díjak alkalmazásának szabályait,
• 3. a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat,
• 4. az 50 MW, és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek energiaforrás-készletének legkisebb mértékét,
• 5. a Hivatal által a honlapján közzéteendő a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról szóló tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
• 6. a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége megállapításának számítási módját, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait,
• 7. az engedélyesek e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységével, különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggő árakkal, és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá eső – személyes adatot nem tartalmazó – adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérő fizető megállapítására vonatkozó szabályokat,
• 8. az (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti közel valós idejű mérési és fogyasztási adatok – a felhasználó és a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező jogosult fél részére történő – hozzáférésének szabályait, az adatok formátumát, az adatokhoz való hozzáférés módját és eljárásrendjét,
• 9. a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt energiára vonatkozó származási garanciára figyelemmel a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia meghatározására és részarányának számítására vonatkozó eljárás szabályait, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia mennyiségének számítási módját energiaforrásonként és felhasználási módonként,
• 10. a megújuló energiaforrásból történő energiatermelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges támogatások nyújtásának feltételét képező műszaki előírásokat, valamint a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásáról, alkalmazásáról, a felhasználás támogatásáról szóló tájékoztatás szabályait,
• 11. az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szempontok szerint könnyített térséget,
• 12. az egyetemes szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanát és a különbözeti összeg felhasználásának részletes szabályait,
• 13. a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának a finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
• 14.
• 15. a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat, valamint a kedvezmény biztosításával összefüggő eljárási, elszámolási szabályokat és igazolási kötelezettségeket,
• 16.
• 17.
• 18. az elsődleges energiaforrás választásának és felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozásának részletes szabályait,
• 19.
• a) a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve az erőművek által teljesítendő, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok körülményeket,
• b)
• c) a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,
• d)
• 20. a REMIT 9. cikkében meghatározott nemzeti nyilvántartás létrehozásával és működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat,
• 21. a REMIT szerinti bennfentes információk közzétételével kapcsolatos részletszabályokat,
• 22. a REMIT 8. cikk (5) bekezdése szerinti a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatás formai követelményeit
• 23. a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszerben és prémium típusú támogatási rendszerben kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét,
• 24. a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználását elősegítő prémium típusú támogatás kiosztására irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait
• 25. közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, a kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módját, valamint a pályázati eljárás szabályait,
• 26. az energetikai adatszolgáltató platform működtetője által kezelt háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatok kezelésének részletes műszaki előírásainak meghatározását

rendeletben állapítsa meg.

(2a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapíthassa meg az 50/B. § szerinti közfeladatot ellátó egyetemes szolgáltató tekintetében a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződésben alkalmazandó kedvezményes lakossági sávhatárt, illetve kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt.

(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

• 1. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőségértékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének a szabályait,
• 2. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,
• 3. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit,
• 4. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét a 27/A. § szerinti díj mértékének kivételével, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
• 5. a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét
• 6. a villamos biztonsági felülvizsgálat folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• 7. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a villamos biztonsági felülvizsgálatot végző szolgáltatók nyilvántartásba vételéért és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4)

(5) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

• 1. az egyes rendszerhasználati díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, az árszabályozási ciklus induló árainak meghatározását megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálatra és az egyes éveire vonatkozó ármegállapítás rendszerére vonatkozó módszertant, a rendszerhasználati díjfizetésre kötelezettek körét és a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait, valamint a társasházi energiaközösség esetén alkalmazandó rendszerhasználati díjmegállapítás kereteit,
• 2. a csatlakozási díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, a csatlakozási díjfizetésre kötelezettek körét és a csatlakozási díjak alkalmazásának szabályait,
• 3. a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a kiegyenlítő fizetés formáját, továbbá a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait,
• 4. e törvény szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek és az általuk szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezettek körét és a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket,
• 5. a hálózathasználati szerződés és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,
• 6. a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében
• a) a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidejét,
• b) a támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási módszereit,
• c) a támogatás időtartamát és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét az azok kiszámítására vonatkozó módszer alapján egyes technológiákkal megépülő, használt berendezést nem tartalmazó termelőegységek esetében, valamint
• d) az igénylés részletes szabályait,
• e) – a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben – a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidő meghosszabbított időszakát és a meghosszabbítás feltételeit,
• 7. a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium típusú támogatás igénylésének részletes szabályait, továbbá mértékének kiszámítási módszereit és biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelésre vonatkozóan annak eredményeit,
• 8. a demonstrációs projektté minősítés követelményeit és eljárásrendjét.
• 9. a hálózati engedélyes által külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, ezen szolgáltatások körét, a külön díjak megállapításának kereteit és a külön díjak alkalmazásának szabályait.
• 10. a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtására jogosultak körét, a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat, a kérelem elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, a tesztkörnyezet résztvevőinek jogait és kötelezettségeit, az energetikai innovációs teljesítmények alkalmazásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az energetikai tesztkörnyezetben való részvétel meghosszabbításának a feltételeit és a kötelezettségek megszegésével kapcsolatos jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat.
• 11. a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók – az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő – tájékoztatásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat.
• 12. az elosztók számára a vezérelt tarifa esetére meghatározott részletszabályokat, a kötelezően biztosítandó villamosenergia-ellátás napi időtartamát és minimális időkeretét,
• 13. az üzembe helyezett és az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott érvényes és hatályos műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkező a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW beépített teljesítményű termelőberendezések számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozásokra vonatkozó adatok kezelésére, közzétételére vonatkozó szabályokat,
• 14. a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati dokumentáció átvételéért és a pályázaton való részvétel feltételeként fizetendő díjakat,
• 15. az NCCS hatálya alá tartozó szervezetek azonosítására, felügyeletére, ellenőrzésére, az eseménykezelésre és a végrehajtás nyomon követésére, valamint az egyéb, az NCCS végrehajtására vonatkozó részletszabályokat.
• 16. a rugalmas csatlakozás alkalmazásának feltételeit.
• 17. a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolgáltatási kötelezettségének adattartalmára, teljesítésére és egyéb részleteire vonatkozó szabályokat,
• 18. a lakossági piaci árat és annak áralkalmazási feltételeit.
• 19. az energetikai adatszolgáltató platform díját és áralkalmazási feltételeit,
• 20. a hálózatfejlesztési terv tartalmi és formai követelményeit, benyújtásának gyakoriságát és határidejét, valamint a hálózatfejlesztési terv tervezetének rendszerhasználókkal való egyeztetésére és az egyeztetés eredményének közzétételére vonatkozó eljárásrend részletes szabályait.

XXI. Fejezet — ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK¶

171. § (1) A termelői engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény előírásainak megfelelően kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor üzemelő erőmű vonatkozásában az érvényességi idő lejáratának esedékességekor meg kívánják hosszabbítani, 2015. január 1-jétől kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban előírt, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok követelményeket. A Hivatal a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével és az ellátásbiztonság veszélyeztetésére tekintettel az előírt minimális energetikai hatásfok követelményeket nem teljesítő erőművek működési engedélyének meghosszabbításához is hozzájárulhat az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének előrelátható időtartamára.

(2) Az átviteli rendszerirányító a 6/A. § (2) bekezdése szerinti értékesítést 2022. június 1-től kezdődően végzi.

(3) A Hivatal a 12. § (4) bekezdés szerinti értékelést első alkalommal 2022. január 1-ig készíti el.

(4) A 32/B. § (4) bekezdés szerinti jelentést első alkalommal 2023. március 31-ig kell elkészíteni.

(5) A hálózati engedélyesek a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót először 2022. május 2-áig teszik közzé.

(5a) A Hivatal a 159. § (3) bekezdés 13. pontja szerinti javaslatot első alkalommal 2022. december 31-ig készíti el.

(5b) Az egyes törvényeknek a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelvvel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LV. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő, hálózati csatlakozási szerződésmegkötéssel le nem zárt erőművi csatlakozási igénybejelentési eljárásokra és a már kiadott hálózati csatlakozás műszaki és gazdasági feltételekről szóló tájékoztatás szerinti csatlakozási szerződés megkötésének feltételeire az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott átmeneti szabályok az irányadóak.

(5c)

(5d)

(5e)

(5f)

(5g)

(5h)

(6) A fűrészipari rönk vagy annál magasabb rendű faválaszték támogatásának 10. § (2) bekezdése szerinti tilalma nem vonatkozik a 2005. szeptember 1-jét megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító erőmű engedélyesére.

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15) E törvény hatálybalépését megelőzően kötött uralmi szerződést a 92. § (4) bekezdésben meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az érintett felek az uralmi szerződésből fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek.

171/A. § (1) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.) megállapított 75. § (3) bekezdés g) pontját a hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkezők tekintetében is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Mód.tv.-vel megállapított 131/A. §-át a Mód.tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

171/B. § (1) A Mód.tv.-vel beiktatott 25. § (1a) bekezdés szerinti hálózatfejlesztési tervet az elosztó első alkalommal 2027. január 1-jéig nyújtja be a Hivatal részére jóváhagyásra. A Hivatal az elosztó hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztések 24. § (6) bekezdése szerinti értékelését első alkalommal 2028. január 1-jéig készíti el.

(2) A Mód.tv.-vel módosított 27. § (5) és (7) bekezdését e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

172. § A Hivatal a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidőit – a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben – rendeletével meghosszabbíthatja.

173. § Ha a 2011. október 1-jét követően az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: 2023Módtv.) hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték létesítése a 2023Módtv. alapján engedélyköteles és a magánvezeték tulajdonosa a magánvezeték létesítésére engedéllyel nem rendelkezik, akkor legkésőbb a 2023Módtv. hatálybalépését követő 90 napon belül a magánvezeték létesítésére vonatkozó engedélykérelmet a Hivatalhoz benyújtja. Ha a magánvezeték tulajdonosa a kérelem benyújtását az e § szerinti határidőben nem teszi meg a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja a magánvezeték tulajdonosával szemben.

174. § (1) E törvény 116. § (3) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépést megelőzően épült csatlakozó berendezések jogszerűen fennmaradnak azzal, hogy ezen csatlakozó berendezésekre

• a) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon belül épült meg, akkor az üzemeltetési engedélyezési eljárás, és
• b) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon megelőzően épült meg, akkor

e törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet szabályait alkalmazni kell.

(2) Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (4) bekezdése szerinti hálózatfejlesztési tervet első alkalommal 2011. október 1-jéig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti értékelését első alkalommal 2012. június 30-ig készíti el.

(3) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 98. § (1) bekezdése szerinti, a rendszerirányítási díj részeként az átállási költségek térítése céljából beszedett pénzeszköz kezelésére az átviteli rendszerirányító által létrehozott elkülönített számla e törvény hatálybalépésének napjára vonatkozó egyenlegét az átviteli rendszerirányító bevételként számolhatja el. Ezt a bevételt az átviteli rendszerirányítási díj szabályozásánál csökkentő tételként figyelembe kell venni.

(4)

174/A. § E törvénynek a Mód.tv.-vel beiktatott 143/A. § (5) bekezdése szerinti rendeletet a Hivatal elnöke első alkalommal 2026. december 15-ig hirdeti ki.

175. § (1) A Hivatal a 11/A. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot első alkalommal 2013. június 30-ig készíti el.

(2) A Hivatal a jelen törvény 107–112. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.

176. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Mód. 3. törvény) 42. §-ával megállapított 168. § (20) bekezdését a Mód. 3. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

176/A. § A hálózati engedélyes az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 43. § (1) bekezdése szerinti, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtésének és az elszámolás alapját képező mennyiségek egyezőségének, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 44. § szerinti kezdő és záró merőállásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének legkésőbb 2011. október 1-jétől köteles eleget tenni.

177. § (1) Ha a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. október 1-jét megelőzően csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint-korlátozás a csatlakozási pont tekintetében nem alkalmazható.

(2) Amennyiben a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 47. § (7) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 64. § (5) bekezdés hatálybalépésekor az abban meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 63. § (3) bekezdését annak hatálybalépése után kezdődő elévülésekre kell alkalmazni.

177/A. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a hálózati engedélyesek és a Get. szerinti rendszerüzemeltetők okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető akkor, ha a gazdasági társaságban külön-külön vagy együttesen a hálózati engedélyesek, illetve a Get. szerinti rendszerüzemeltetők többségi befolyással rendelkeznek. A 177/A. § (2)–(6) bekezdésének előírásait a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.

(2) A rendszerhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a hálózati engedélyesek az érintett rendszerhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.

(3) A hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a rendszerhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a rendszerhasználó villamosenergia-vásárlási szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a rendszerhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.

(4) A rendszerhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a hálózati engedélyes a 33/A. §-ban meghatározott előírások szerint jár el.

(5) A hálózati engedélyes a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal felügyeletével folytatja. A hálózati engedélyes a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával tájékoztatja.

(6) A projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során – a mintaprojekt zárását követő 3 évig – a mintaprojekt lebonyolítása céljából kezeli a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető a személyes adatait. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.

(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén

• a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot kötelezettségei betartására,
• b) ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
• c) eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.

177/B. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2025. augusztus 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

177/C. § (1) A 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások alapján megfizetett pénzügyi biztosíték a csatlakozási díjba beleszámít és a legkorábban esedékessé váló csatlakozási díj részletben a hálózati engedélyes jóváírja. Ha a megfizetett biztosíték meghaladja a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat, úgy a pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül visszatéríti. Az e bekezdés szerinti biztosítékra a hálózati csatlakozási eljárás keretében megfizetendő biztosíték üzemi és elosztói szabályzatban részletezett szabályai alkalmazandóak.

(2) A 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások alapján megkötésre kerülő hálózati csatlakozási szerződésben (a továbbiakban: hálózati csatlakozási szerződés) a csatlakozás igénybevételére – üzembe helyezésére – nyitva álló határidőnek a hálózati engedélyes tájékoztatójában – vagy nyilatkozatában – megjelölt naptári év utolsó napját követő harmadik hónap harmincadik napja minősül. A csatlakozás igénybevételére vonatkozó legkorábbi időpont a megjelölt naptári év első hónapjának 30. napja, amelyet megelőzően az igénybejelentő a csatlakozást nem jogosult igénybe venni.

(2a) Ha a hálózati engedélyes a (2) bekezdés szerint – a 2024-es naptári évet megjelölve – határozta meg a csatlakozás igénybevételi, illetve üzembe helyezési határidejét és

• a) a csatlakozáshoz kapcsolódó, az e §-ban és a 177/D–177/G. §-ban meghatározott biztosítékok 2026. július 31-ig folyamatosan fennállnak,
• b) a bankgarancia formájában nyújtott biztosíték igazolása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az érintett hálózati engedélyes részére a korábbi bankgarancia lejárta előtt megtörténik, továbbá
• c) az igénybejelentő élt az (5) bekezdés szerinti határidő hosszabbítási igénnyel

a csatlakozás igénybevételére, illetve üzembe helyezésére nyitva álló határidő utolsó napja 2026. július 31.

(2b) A (2a) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén

• a) az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és
• b) az igénybejelentő elveszíti az általa korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint az e § és a 177/D–177/G. § alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.

(3) Az üzembe helyezésre meghatározott határidő elmulasztása esetén – kivéve a hálózati engedélyes által megvalósítandó csatlakozási beruházás tekintetében felmerülő késedelem miatti mulasztást – az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. A hálózati engedélyes a csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőt követő 45 napon belül az igénybejelentő által korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy az (1) bekezdés alapján teljesített pénzügyi biztosítékot az igénybejelentőnek visszatéríti, és a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(4) A hálózati engedélyes által megvalósítandó csatlakozási beruházás tekintetében felmerülő késedelem esetén a hálózati engedélyes bizonyítja, hogy mulasztás nem terheli.

(5) A csatlakozás igénybevételére a 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások alapján meghatározott naptári év az e bekezdésben foglalt esetet kivéve nem módosítható. A hálózati engedélyes csatlakozás igénybevételére a naptári évet az igénybejelentő kérelmére egy naptári évvel meghosszabbítja, ha az igénybejelentő

• a) a csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidő utolsó napját megelőzően legalább 45 nappal a hálózati engedélyeshez a határidő hosszabbítására irányuló kérelmet és az üzemi szabályzat szerinti technológiaváltó igénybejelentést tesz és
• b) vállalja a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztatóban megjelölt erőmű névleges teljesítőképességével legalább azonos teljesítőképességű, megawattonként legalább 4 órás névleges energiatárolási képességű, az üzemi szabályzatban meghatározott aFRR kiegyenlítő szabályozási képességre akkreditálható, aFRR kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás nyújtására és kapacitás felajánlására alkalmas villamosenergia-tároló egyidejű telepítését és akkreditációját.

(5a) Az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén az igénybejelentő

• a) csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és
• b) elveszíti az általa korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint az e § és a 177/D–177/G. § alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.

(6) Ha a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztatóban megjelölt berendezés villamosenergia-tároló, akkor tájékoztató szerinti villamosenergia-tárolóra vonatkozóan kell biztosítani az (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket.

(7) Az igénybejelentő az (5) bekezdés szerinti kérelme esetén határidő-hosszabbítási pénzügyi biztosítékot fizet, vagy ezt azonos összegű bankgarancia formájában biztosítja a kérelem benyújtásával egyidejűleg. A határidő-hosszabbítási pénzügyi biztosíték mértéke az (5) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló teljesítőképességének és a (13) vagy a (14) bekezdésben meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéknek a szorzata alapján számolt benchmark beruházási összeg 5%-a. A biztosíték teljesítésének elmulasztása esetén a hálózati engedélyes az (5) bekezdés szerinti kérelmet visszautasítja.

(8) Az (5) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló telepítése nem érinti a (2) bekezdés szerinti hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott betáplálási teljesítmény mértékét, valamint az eredeti berendezés névleges teljesítőképességét, azok nem módosíthatók. A csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőnek a villamosenergia-tárolóra és az erőműre vonatkozóan az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidőt kell tekinteni. Ha az igénybejelentő az eredeti berendezés vonatkozásában a csatlakozást az (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követően a kérelem benyújtását megelőzően irányadó határidőn belül igénybe veszi, akkor mentesül az (5) bekezdés b) pontja szerint vállalt feltételek teljesítése alól és a (11) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Ha az igénybejelentő az (5) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló számára a csatlakozás igénybevételére az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidőt elmulasztja, akkor úgy kell tekinteni, mintha a (2) bekezdés szerinti hálózati csatlakozási szerződésben szereplő erőmű számára a csatlakozás igénybevételére meghatározott határidőt mulasztotta volna el és az erőműre is a (11) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) Ha az üzembe helyezést követően az új szabályozási berendezés akkreditációja bármely okból megszűnik, a hálózati engedélyes észszerű határidő meghatározásával felhívja az (5) bekezdés szerinti igénybejelentőt az akkreditáció helyreállítására.

(11) Az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén

• a) az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és
• b) az igénybejelentő elveszíti az általa korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.

(12) A (11) bekezdés szerinti esetben a hálózati engedélyes a csatlakozásra nyitva álló határidőt követő 45 napon belül a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(13) A fajlagos benchmark beruházási értéknek a kiegészítő és határidő-hosszabbítási biztosíték mértékének megállapításához

• a) a biogáz (bioüzemmel) erőmű esetén 1025 M Ft/MWe,
• b) hulladéklerakóból származó gáz felhasználásával üzemelő erőmű esetén 525 M Ft/MWe,
• c) napelem esetén 325 M Ft/MWe,
• d) energiatároló vagy földgáz üzemű gázmotoros erőmű esetén 375 M Ft/MWe,
• e) szilárd biomassza (vegyes tüzelés nélküli) erőmű esetén 1025 M Ft/MWe,
• f) szilárd biomassza (vegyes tüzeléssel) erőmű esetén 1025 M Ft/MWe,
• g) geotermikus erőmű esetén 1425 M Ft/MWe,
• h) vízerőmű esetén 1025 M Ft/MWe,
• i) szélerőmű esetén 406 M Ft/MWe,

értéket kell figyelembe venni, azzal, hogy a MWe értékek a névleges villamos teljesítőképességet jelölik, amit inverteres erőművek esetén az inverterek váltóáram (AC) oldali névleges aktív (wattos) teljesítőképessége alapján kell meghatározni.

(14) A fajlagos benchmark beruházási érték a (13) bekezdésben nem szabályozott technológiák esetén 1025 M Ft MWe.

(15) Ha a csatlakozás tényleges igénybevételére naptári évben meghatározott határidő 2024., a 177/C. § (2) bekezdésben meghatározott határidő megtartottnak minősül, ha

• a) a határidő leteltéig az igénybejelentő a hálózati engedélyes felé a csatlakozási szerződésben előírt beruházásait megvalósította – ide nem értve a Vet. 27. § (5) bekezdése alapján az igénybejelentő által saját beruházásban már megvalósított vagy megvalósítandó hálózati csatlakozási beruházásokat,
• b) az igénybejelentő teljesíti az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott üzembehelyezési és eljárásrendi feltételeket, ideértve a 177/E. § szerinti kiegészítő pénzügyi biztosíték meghosszabbítására vonatkozó feltételt, és
• c) a csatlakozás tényleges igénybevétele 2025. szeptember 1. napjáig megtörténik.

(16) A hálózati engedélyes

• a) a (15) bekezdés szerinti teljesítés esetén, valamint
• b) ha az igénybejelentőnek a hálózati csatlakozási szerződésben a csatlakozás tényleges igénybevételére naptári évben meghatározott határidő 2025., vagy azt követő naptári év, akkor az

alkalmazandó ellátási szabályzati szabályokat a csatlakozás és az ehhez kapcsolódó a nyilatkozattétel vonatkozásában a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint benyújtja a Hivatal számára jóváhagyás céljából.

(17) A (16) bekezdés szerinti ellátási szabályzati szabályok a csatlakozás és az ehhez kapcsolódó a nyilatkozattétel vonatkozásában előírják, hogy az üzembe helyezés olyan időrendben történjen, amilyen időrendben az igénybejelentők teljesíti a (15) bekezdés a) pontját.

(18) A (15) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határidő 2025. szeptember 1. napjáig meghosszabbodik.

177/D. § (1) Az érintett erőműre vonatkozó

• a) a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó építési engedély és vezetékjogi engedély, a termőföld védelméről szóló törvény szerinti termőföld más célú hasznosítási engedély, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdése szerint kiadott engedély és a környezetvédelmi engedély hatálya, valamint a villamosenergia-termelői engedélyben megállapított kivitelezési határidő,
• b) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételi jogosultsághoz kapcsolódó, villamosenergia-termelés megkezdésére vonatkozó határidő, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet alapján az új beruházások ösztönzésére adott kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási jogosultsághoz kapcsolódó, kereskedelmi üzem megkezdésére vonatkozó határidő

a csatlakozás igénybevételére meghatározott, 177/C. § (2) és (5) bekezdése szerinti új határidő utolsó napjáig meghosszabbodik, ha az e bekezdésben meghatározott határidő korábban jár le.

(2) Pályázati eljárás keretében elnyert prémium támogatáshoz kapcsolódó, kereskedelmi üzem megkezdésére vonatkozó határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbodásának feltétele a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó teljesítési biztosíték meghosszabbított határidőt követő 4 hónapig tartó érvényességének igazolása a Hivatal részére.

177/E. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti igénybejelentő kiegészítő pénzügyi biztosítékot fizet vagy a biztosíték összegét bankgarancia formájában biztosítja. A kiegészítő pénzügyi biztosíték mértéke az igényelt csatlakozási kapacitásnak és 177/C. § (13) és (14) bekezdése szerint meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéknek a szorzata alapján számolt benchmark beruházási összeg 5%-a.

(2) Az igénybejelentő az (1) bekezdés szerinti pénzügyi biztosítékot úgy fizeti meg, hogy ha a csatlakozás tényleges időpontjára meghatározott év a

• a) 2025. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben,
• b) 2026. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben és további 1%-át 2026-ban,
• c) 2027. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben, további 1%-át 2026-ban és további 1%-át 2027-ben

fizeti meg.

(3) Ha a csatlakozás tényleges időpontja 2028. naptári év vagy azt követő naptári év, az igénybejelentő a kiegészítő pénzügyi biztosítékot úgy fizeti meg, hogy a csatlakozás tényleges időpontjával érintett naptári évben és az azt megelőző négy évben évente fizeti meg a benchmark beruházási összeg 1%-át.

(4) Az igénybejelentő a kereskedelmi üzem megkezdésének igazolása előtt az erőműegységre vonatkozó építési engedély meglétének hálózati engedélyes számára történő igazolása esetén a kiegészítő pénzügyi biztosíték 50%-át a hálózati engedélyes az igazolást követő 45 napon belül visszafizeti az igénybejelentő számára vagy a már igazolt bankgarancia 50%-át felszabadítja.

(5) Az igénybejelentő a (4) bekezdés szerinti bankgaranciát a hálózati engedélyes által történő felszabadításig rendelkezésre tartja.

(6) A kiegészítő pénzügyi biztosíték összegének a határidő utolsó napjáig a hálózati engedélyes bankszámláján jóváírásra kell kerülnie. Nem kell megfizetni a kiegészítő pénzügyi biztosítékot, ha az erőmű üzembe helyezése a befizetési határidő letelte előtt megtörténik.

(7) A megfizetett kiegészítő pénzügyi biztosíték a csatlakozási díjba beleszámít és a legkorábban esedékessé váló csatlakozási díj részletben a hálózati engedélyes jóváírja. Ha a megfizetett kiegészítő pénzügyi biztosíték meghaladja a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat, úgy a kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül visszatéríti. A kiegészítő pénzügyi biztosítékra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hálózati csatlakozási eljárás keretében megfizetendő biztosíték üzemi és elosztói szabályzatban részletezett szabályait kell alkalmazni.

(8) A bankgarancia formájában biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes az igénybejelentőnek a csatlakozási igénybejelentéssel vagy a csatlakozási szerződéssel összefüggő lejárt esedékességű fizetési kötelezettségének nemteljesítése esetén lehívja, vagy a bankgaranciaként biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási szerződés szerinti csatlakozási díj maradéktalan teljesítése esetén a hálózati csatlakozási szerződés szerinti névleges teljesítőképességnek megfelelő erőmű és csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül felszabadítja.

(9) A kiegészítő pénzügyi biztosíték teljesítésének elmulasztása esetén az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a kiegészítő pénzügyi biztosíték teljesítésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. A hálózati engedélyes a kiegészítő pénzügyi biztosíték teljesítésére nyitva álló határidőt követő 45 napon belül az igénybejelentő által korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat alapján teljesített pénzügyi biztosítékot az igénybejelentőnek visszatéríti, és a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(10) A kiegészítő pénzügyi biztosítékból esedékességkor megfizetettnek minősül

• a) a hálózati csatlakozási szerződés alapján már megfizetett csatlakozási díj 177/C. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi biztosítékba be nem számított összege vagy a 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások esetén a csatlakozási díjnak bármely ezen eljárásban teljesített, biztosítékkal fedezett részén felül megfizetett összege és
• b) az igénybejelentő által saját beruházásban már megvalósított és a 27. § (7) bekezdése szerint a hálózati engedélyes által az igénybevevő által előfeltételként becsatolt dokumentumok szerinti csatlakozáshoz átvett hálózati csatlakozási beruházások értéke, amelyet a térítésmentes átadásra vonatkozó, mindkét fél által aláírt megállapodásban szereplő tényösszeg, ennek hiányában a hálózati engedélyes által, az átvételt megelőző 24 hónapon belül azonos műszaki tartalmú csatlakozási beruházásra kiadott műszaki gazdasági tájékoztatókban meghatározott legmagasabb csatlakozási díj érték 177/C. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi biztosítékba be nem számított összegével kell figyelembe venni.

(11) Az igénybejelentő a kiegészítő pénzügyi biztosítékot minden év április 23. napjáig fizeti meg vagy teljesíti bankgarancia formájában.

177/F. § (1) A csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőnek a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet 11. § (18) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a hálózati engedélyes a megfizetett pénzügyi biztosítéknak a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat meghaladó részét nem téríti vissza, vagy a bankgarancia formájában nyújtott pénzügyi biztosítéknak a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat meghaladó részét lehívja. Ebben az esetben a 177/E. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőnek a 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén

• a) az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és
• b) az igénybejelentő elveszíti az általa korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a korábban hatályos előírások alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hálózati engedélyes a csatlakozásra nyitva álló határidőt követő 45 napon belül a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

177/G. § (1) Az igénybejelentő, aki a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti műszaki gazdasági tájékoztató vagy megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívást követően kapacitáslekötési pénzügyi biztosítékot fizetett, az üzemi szabályzatban meghatározott igénybejelentési és kapacitáslekötési pénzügyi biztosítékon túl kiegészítő pénzügyi biztosítékot fizet, vagy bankgarancia formájában biztosítja. A kiegészítő pénzügyi biztosíték mértéke az igényelt csatlakozási kapacitásnak és a 177/C. § (13) és (14) bekezdésében meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéknek a szorzata alapján számolt benchmark beruházási összeg 5%-a.

(2) Az igénybejelentő az (1) bekezdés szerinti kiegészítő pénzügyi biztosítékot úgy fizeti meg, hogy ha a hálózati engedélyes által kiadott műszaki-gazdasági tájékoztatóban a csatlakozás tényleges időpontjára meghatározott év

• a) a 2028. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben, további 1%-át 2026-ban, további 1%-át 2027-ben és további 1%-át 2028-ban,
• b) a 2029. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg 1%-át 2025-ben, további 1%-át 2026-ban, további 1%-át 2027-ben, további 1%-át 2028-ban és további 1%-át 2029-ben,
• c) a 2030. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg 1%-át 2026-ban, további 1%-át 2027-ben, további 1%-át 2028-ban, további 1%-át 2029-ben és további 1%-át 2030-ban

fizeti meg.

(3) Ha a csatlakozás tényleges időpontja a 2030. naptári évet követő, az igénybejelentő a kiegészítő pénzügyi biztosítékot úgy teljesíti, hogy a csatlakozás tényleges időpontjával érintett naptári évben és az azt megelőző négy évben évente teljesíti a benchmark beruházási összeg 1%-át. Ha az igénybejelentő a csatlakozáshoz szükséges hálózati csatlakozási beruházást a 27. § (5) bekezdés alapján saját beruházásban valósítja meg és a csatlakozás tényleges időpontja ezáltal a hálózati engedélyes által meghatározottnál korábbi időpontban kerül meghatározásra, akkor a kiegészítő pénzügyi biztosítékot a korábbi időpont figyelembevételével kell teljesíteni, ha nem érinti a Hivatal elnökének rendelete szerinti közvetett beruházások rendelkezésre állását.

(4) Az igénybejelentő a kereskedelmi üzem megkezdésének igazolása előtt az erőműegységre vonatkozó építési engedély meglétének hálózati engedélyes számára történő igazolása esetén a kiegészítő pénzügyi biztosíték 50%-át a hálózati engedélyes az igazolást követő 45 napon belül visszafizeti az igénybejelentő számára, vagy a már igazolt bankgarancia 50%-át felszabadítja.

(5) Az igénybejelentő a bankgaranciát a hálózati engedélyes által történő felszabadításig rendelkezésre tartja.

(6) A bankgarancia formájában biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes az igénybejelentőnek a csatlakozási igénybejelentéssel vagy a csatlakozási szerződéssel összefüggő, lejárt esedékességű fizetési kötelezettségének nemteljesítése esetén lehívja, vagy a bankgaranciaként biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási szerződés szerinti csatlakozási díj maradéktalan teljesítése esetén a hálózati csatlakozási szerződés szerinti névleges teljesítőképességnek megfelelő erőmű és csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül felszabadítja.

(7) A kiegészítő pénzügyi biztosíték összegének a kiegészítő pénzügyi biztosíték megfizetésére nyitva álló határidő utolsó napjáig a hálózati engedélyes bankszámláján jóváírásra kell kerülnie.

(8) A kiegészítő pénzügyi biztosíték határidőn belüli megfizetésének elmulasztása esetén az igénybejelentő csatlakozás igénybevételére vonatkozó rendelkezési joga a határidő lejártát követő napon megszűnik. A hálózati engedélyes a nyilatkozattételi határidőt követő 45 napon belül az igénybejelentő által korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat alapján teljesített pénzügyi biztosítékot az igénybejelentőnek visszatéríti, és a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(9) Nem fizet e § szerinti kiegészítő pénzügyi biztosítékot az az igénybejelentő, aki a 177/D. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő pénzügyi biztosítékot megfizette vagy megfizeti.

177/H. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított 170. § (5) bekezdés 18. pontja szerinti rendelet hatálybalépéséig a kedvezményes lakossági sávhatár felett az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott, 2025. július 31-én alkalmazott lakossági piaci árat kell alkalmazni.

177/I. § Az energetikai adatszolgáltató platform a 24. § (6) bekezdése szerinti tevékenységet 2027. január 1. napjától végzi. A hálózati engedélyesek a 24. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatási szerződést legkésőbb 2026. december 31-ig kötik meg az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyessel.

177/J. § E törvénynek a Mód.tv.-vel módosított 60. § (5) bekezdését a Mód.tv. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.

178. § (1) A villamosenergia-kereskedő és az egyetemes szolgáltató a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 5. törvény) megállapított 61/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget 2026. augusztus 31. napjától teljesíti.

(2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott kiserőművi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó működési engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedélyek hatályát e törvény hatálybalépése nem érinti.

(3) A 2011. október 1-jét megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.

(4) Az aggregátor a 66/D. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítési módjára a villamosenergia-ellátási szabályzat vonatkozó szabályának hatálybalépéséig e törvénynek a Mód. 5. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni. Az aggregátor a 66/D. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatást a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat hatálybalépéséig havonta közvetlenül teljesíti az érintett villamosenergia-kereskedő és a mérlegkör- vagy almérlegkör-felelős részére.

(5) E törvénynek a Mód. 5. törvénnyel megállapított 66/D. § (5)–(9) bekezdését a 2026. augusztus 31. napja után tett szerződéskötési ajánlat alapján létrejött villamosenergia-vásárlási jogviszonyra kell alkalmazni.

(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (2) bekezdése alapján a közüzemi szolgáltató és közüzemi nagykereskedő engedélyesek között létrejött, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (5) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről kötött megállapodások – amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem állapodtak meg eltérően – megszűnnek.

(7)

178/A. § (1) A hálózati engedélyes a Vhr.-ben meghatározott határidőig és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a fogyasztásmérő-berendezést okosmérőre cseréli.

(2) Az okosmérő (1) bekezdés szerinti felszereléséhez, üzemeltetéséhez és adatainak továbbításához szükséges mérőhely-átalakítás költsége a hálózati engedélyest terheli.

178/B. § (1) A Hivatal a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint alkalmazásuk feltételeit első alkalommal 2012. január 1-jei hatállyal állapítja meg az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által a 2009–2012. közötti időszakra vonatkozóan a villamos energia rendszerhasználati díjak szabályozásáról kiadott módszertani útmutató alapján.

(2) A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 142/A. § (1) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatot első alkalommal 2012. december 31-ig folytatja le.

(3) A Hivatal elnöke a 143. § (3) bekezdése szerinti módszertanokat első alkalommal – a 143. § (4) bekezdésétől eltérően – 2026. augusztus 31. napjáig állapítja meg.

(4) A (3) bekezdés alapján kiadott rendeleteket a folyamatban lévő árszabályozási ciklusban, illetve a folyamatban lévő évenkénti ármegállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

(5) A Hivatal a 159. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti javaslatot a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás céljából történő aggregálással kapcsolatos, az utasított eltérés nemteljesítésének vagy részleges teljesítésének betudható kiegyenlítetlenségekért közvetlenül az átviteli rendszerirányítóval szembeni helytállást és elszámolást lehetővé tevő jogszabály megalkotása vagy jogszabály-módosítás, valamint az érintett villamosenergia-piaci szereplőkkel az aggregálási szerződés teljesítéséből eredő hatásokkal való elszámolásnak 2028. január 1-től alkalmazni javasolt módszertana tekintetében első alkalommal 2027. július 31-ig terjeszti elő.

(6)

(7)

178/C. § (1) E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv) megállapított 117. § (6) bekezdését a módosítás hatálybalépésekor hatályos engedélyekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2021Módtv-vel megállapított 60. § (6) és (7) bekezdését, 63. § (6) és (7) bekezdését, 123. § (3) bekezdését, valamint a 125. § (2) bekezdését a 2021Módtv hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

178/D. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv2) megállapított 34/C. §-át a 2021Módtv2 hatálybalépését követően újonnan üzembe helyezett közvilágítási berendezések esetében kell alkalmazni.

178/E. § (1) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.

(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 39. § (3) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) A 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66–66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített, közvetlen vezetéknek minősülő vezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott engedélyek továbbra is hatályban maradnak.

(5) A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást a Hivatalhoz legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtani.

178/F. § (1) E törvény 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépését követően – a kiadott és hatályos engedélyek visszavonásáig – további, szervezett villamosenergia-piaci működési engedély nem adható ki.

(2) E törvénynek a szervezett villamosenergia-piacra, a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyre és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesre vonatkozó, a 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lépő rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

178/G. § E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított 57. § (4) bekezdés b) pontját, a 40. § (2) bekezdésével megállapított 57. § (4a) bekezdését, a 40. § (3) bekezdésével megállapított 57. § (5) bekezdését, valamint a 41. § (1) bekezdésével megállapított 159. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

178/H. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2013. évi XII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 140. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő bírósági és hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.-vel megállapított 168/A. § (4) bekezdését a folyamatban lévő közigazgatási per és felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság a Hivatal határozatának hatályon kívül helyezéséről dönt.

178/I. § Az elosztó kivételével a közvilágítási berendezés üzemeltetésére a közvilágításra kötelezettel a szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Mód. 2. törvény) hatálybalépését megelőzően megállapodást kötött személyek kötelesek a Mód. 2. törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

178/J. § A 33/E. § (1) bekezdését a benyújtott csatlakozási igénybejelentés teljesítéséhez szükséges hálózatfejlesztések megvalósítása során és a folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a 2025. január 1-jét megelőzően benyújtott csatlakozási igénybejelentés teljesítéséhez szükséges hálózatfejlesztések és az azokkal kapcsolatos folyamatban lévő engedélyezési eljárások esetében e §-nak az igénybejelentés benyújtásakor hatályos szabályait kell alkalmazni.

178/K. § (1) A helyi önkormányzat, valamint a Kötv. szerinti műemlék tulajdonosa a 119/B. § (1) bekezdés szerinti kábelcserét első alkalommal a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 45. napig kezdeményezheti.

(2) Az elosztó a 119/B. § (2) bekezdés szerinti kábelcsere-ütemezési tervet első alkalommal a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 90. napig állítja össze. A kábelcsere-ütemezési terv jóváhagyásával kapcsolatos 119/B. § (2) bekezdés szerinti határozatát a Hivatal első alkalommal a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 135. napig hozza meg.

(3) Az elosztó a kábelcsere-ütemezési terv első alkalommal történő, Hivatal általi 119/B. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálata érdekében a felülvizsgálat tárgyát képező kábelcsere-ütemezési tervet legkésőbb 2014. március 31-ig benyújtja a Hivatalhoz.

178/L. § (1) A Mód. 2. törvény hatálybalépését követően az elosztó és az egyetemes szolgáltató a tevékenységüket a Vhr.-ben meghatározott tevékenységek kivételével nem szervezhetik ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyesek Mód. 2. törvény hatálybalépésekor hatályos kiszervezési tárgyú szerződései – a Vhr.-ben meghatározott, kiszervezési tilalom alá nem eső tevékenységekre irányuló szerződések kivételével – nem hosszabbíthatók meg. A szerződő felek ezzel ellentétes megállapodása semmis.

(3)

178/M. § E törvénynek a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód9. törvénnyel) hatályon kívül helyezett 60. § (7) bekezdése és 63. § (3) bekezdése a hatályvesztéskor folyamatban lévő elévüléseket nem érinti.

178/N. § (1) E törvénynek a Mód. 2. törvénnyel megállapított 50/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak az engedélyeseknek a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül eleget kell tenniük. Az engedélyeseknek a Mód. 2. törvény hatálybelépésekor működtetett azon ügyfélszolgálataikat, amelyeket a Mód. 2. törvény 50/A. § (2) bekezdése alapján más ügyfélszolgálattal kell felváltaniuk, az e törvénynek a Mód. 2. törvénnyel megállapított 50/A. § (2) bekezdése szerinti ügyfélszolgálataik megnyitásáig fenn kell tartaniuk.

(2)

178/O. § (1) § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 4. törvény) megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő azon ügyekben is alkalmazni kell, amelyek esetében a hálózati csatlakozási szerződést az e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdése hatálybalépésének napjáig még nem kötötték meg. A hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a felek közös megegyezéssel módosíthatják a hálózati csatlakozási szerződést, figyelemmel a Mód. 4. törvénnyel megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdésben foglaltakra is.

(2) A 2018. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a kiegyenlítő fizetések kapcsán keletkezett, de árengedményként nem rendezett összeget az átviteli rendszerirányító legkésőbb 2019. március 31-ig visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 143. § (6) bekezdése szerinti rendeletekben meghatározottak szerint átadja az érintett elosztóknak.

(3)

(4)

(5) E törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 161. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.

178/P. § E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 67. §-ával megállapított 116. § (3) bekezdés e) pontját e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

178/Q. § A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes az e törvénynek a villamos energiával, valamint a földgázellátással összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXLV. törvény 3. §-ával megállapított 114/D. § (1) bekezdése, valamint 17. §-ával megállapított, a Get. 61/E. § (1) bekezdése szerinti szabályzatot 2013. október 1-jéig küldi meg a Hivatal részére jóváhagyásra.

178/R. § E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LIII. törvénnyel megállapított 168. § (18) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

178/S. § Ha a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő – beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is – a jogszabályváltozás esetére nézve másként nem állapodnak meg, úgy az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvény által megállapított 13. és 13/A. §-a hatálybalépésének napjától az ezt megelőzően kötött azon – kereskedelmi szabályzat szerinti – ellátás alapú villamosenergia-adásvételi szerződésekben, amelyek olyan fix összegű villamosenergia-árat tartalmaznak, amely a kötelező átvételi árelemet is magában foglalja, a 13. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz mindenkori mértékével csökkentett villamos-energia egységár alkalmazandó a felek közötti jogviszonyban.

178/SZ. § (1) E törvény szerinti engedélyes és a magánvezeték engedélyese a pénzforgalmi számlájának vezetésével kapcsolatos, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerint pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezett által tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díjat (a továbbiakban: tranzakciós díj) nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a tranzakciós díj az engedélyes, a magánvezeték engedélyese által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki, azt az engedélyes, a magánvezeték engedélyese önállóan viseli.

(2) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény, valamint a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, illetve közművezetékek után fizetendő adó (a továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyes a különadót nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvények szerinti adóalany önállóan viseli.

178/T. § (1) Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 141. § (10) bekezdése szerinti árszabályozási ciklus 2021. március 31-ig meghosszabbodik. A folyamatban lévő árszabályozási ciklus tekintetében a 143. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés szerinti árszabályozási ciklust követő új árszabályozási ciklus kezdő időpontja 2021. április 1.

(3) Az e törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvény 3–9. §-ával, 11. § a) és e)–j) pontjával, valamint 12. §-ával módosított rendelkezéseit első alkalommal a (2) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus tekintetében kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus tekintetében

• a) a 143. § (2) bekezdése szerinti rendeletet a Hivatal elnöke 2020. december 15-ig hirdeti ki;
• b) a Hivatal a 143. § (3) bekezdés a) pontja szerinti módszertani útmutatót a honlapján 2020. december 15-ig teszi közzé;
• c) a 146. § (2) bekezdése és a 146/A. § (1) bekezdése szerinti rendeleteket a Hivatal elnöke 2020. december 15-ig hirdeti ki;
• d) az induló árak meghatározását követő 143. § (1) bekezdése szerinti árszabályozási cikluson belül évenkénti ármegállapítás első időpontja 2022. január 1-je.

178/U. § A védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv az e törvénynek a Mód9. törvénnyel megállapított 65. § (6) bekezdése alapján 2024. március 31-ig történő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében az elosztó hálózati engedélyes 2024. január 31-ig tájékoztatja a nyilvántartásában szereplő védendő fogyasztók 65. § (5) bekezdése szerinti adatairól a védendő fogyasztó felhasználási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. A tájékoztatásnak a védendő fogyasztó nevét, felhasználási helyének címét, a védendő fogyasztói státuszt megállapító jogcímet, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv megnevezését kell tartalmaznia. Az elosztó hálózati engedélyes tájékoztatása alapján a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2024. február 29-ig tájékoztatja az illetékességi területén működő, a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet a védendő fogyasztó 65. § (5) bekezdése szerinti adatairól, valamint a 65. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségről.

178/V. § (1) A 146/A. §-nak a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított (10) és (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

178/V. §¶

178/X. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 161. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.

178/Y. § E törvénynek a 2021Módtv2-vel megállapított 60. § (4) és (5) bekezdését e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben, hatályos szerződések esetén is alkalmazni kell.

178/Z. § (1) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024Módtv) módosított, illetve megállapított 6/A. § (3) és (3a) bekezdését a 2025. január 1. napját követően termelt villamos energia vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 6/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban és a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 39/G. §-a alapján termelői vezeték üzemeltetője 2025. június 1-ig szolgáltat adatot..

(4) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 45/A. §-a szerinti előírásokat a 2025. július 1-jét követően beadott létesítésre vonatkozó új igénybejelentéssel rendelkező háztartási méretű kiserőmű esetén kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 45/A. §-a szerinti előírásokat 2025. július 1. naptól a 2025. július 1-jén már beadott igénybejelentéssel rendelkező és a 2025. július 1-jén már üzembe helyezett azon háztartási méretű kiserőműre kell alkalmazni, amely esetében az adatok továbbításának műszaki feltételei további intézkedés nélkül, a háztartási méretű kiserőmű változatlan műszaki feltételekkel történő üzemeltetése alapján is biztosítottak.

(6) E törvénynek a 2024Módtv-vel megállapított 33/F. §-át és 119/B. §-át 2025. július 1-jétől kell alkalmazni.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK¶

179. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. október 15-én lép hatályba.

(2) E törvény 182. §-a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 1–105. §-a, 107–177. §-a, 178. §-ának (4) és (6) bekezdése, 181. §-a, valamint 183. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

XXII. Fejezet — MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK¶

180. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben – a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában – külön jogszabály előírásai szerint – meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény.”

181. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya nem terjed ki:]

„e) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.”

(2) Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (4) Az energiapolitikáért felelős miniszter árhatósági jogkörébe tartozó, a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3)–(4)

182. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bármely engedélyes vállalkozásban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.”

(2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1)–(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határozat, illetve a részesedésszerzés (3) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása után megszerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.”

XXIV. Fejezet — HATÁLYUKAT VESZTŐ JOGSZABÁLYOK¶

183. §¶

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS¶

184. § (1) Ez a törvény a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 3. § 4. pontja, a 3. § 13a. pontja, a 3. § 45b. pontja és a 3. § 47. pontja, valamint a 6/A. §, a 7/A. §, a 12. § (1) bekezdése, a 170. § (1) bekezdés 24. pontja, a 170. § (2) bekezdés 9. és 10. pontja a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk e), j), k) pontjának, 4. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (2) és (6) bekezdésének, 14. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdésének, valamint 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3a) Ez a törvény az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének, 14. cikk (10) bekezdésének és 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3b) E törvény a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3c) Ez a törvény az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontjának és a Melléklet 3. pontjának való megfelelést szolgálja.

(3d) Ez a törvény az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) Ez a törvény

• a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• b) 16. § p) pontja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet,
• c) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• d) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i 2019/942/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• e) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• f) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-ei 2015/1222/EU bizottsági rendelet,
• g) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• h) a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. április 14-i 2016/631/EU bizottsági rendelet,
• i) a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 17-i 2016/1388/EU bizottsági rendelet,
• j) a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 26-i 2016/1447/EU bizottsági rendelet,
• k) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról szóló, 2017. augusztus 2-i (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet,
• l) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet,
• m) a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. november 24-i (EU) 2017/2196 bizottsági rendelet,
• n) a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i 2019/943/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
• o) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
• p) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről szóló, 2024. március 11-i (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
• q) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• r) az interoperabilitási követelményekről, valamint a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásokról szóló, 2023. június 6-i (EU) 2023/1162 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(5) E törvény 45/A. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(6) Ez a törvény az (EU) 2018/2001 és az (EU) 2019/944 irányelvnek az uniós villamosenergia-piac szerkezetének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1711 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

184/A. §¶