2007. évi LXXXVI. törvény — mi változott? 2013. január 1.

- 4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;

(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

13. § (1) Minden villamosenergia-kereskedő (kivéve az egyetemes szolgáltatókat az általuk ilyen minőségben értékesített villamos energia mennyiség tekintetében) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

- a) részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban (a továbbiakban együtt: szűkületkezelési eljárások);

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit, valamint a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.

30. § Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását – a 7. § (5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

33/A. § (1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

(2) A járási hivatal határozatában

(4) Az elosztó az (1) és (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon köteles eleget tenni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a villamosenergia-kereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.

(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 ezret, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

- c) a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában, valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító vételre és eladásra irányuló ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerirányító számviteli törvény szerint meghatározott leányvállalatára nem kell alkalmazni.

- b) az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, továbbá ha a kiserőmű bővítését vagy névleges teljesítőképességének növelését követően az erőművi névleges teljesítőképesség eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot, a kiserőmű bővítése, a névleges teljesítőképesség növelése és a termelői működési engedéllyel való villamosenergia-termelése,

- e) a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül hivatalból visszavonták,

(4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén az engedélyes köteles a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót a kiserőmű

- a) üzembe helyezésének és a kereskedelmi üzem megkezdésének tervezett időpontjáról 60 nappal előre és

- b) az üzembe helyezés és a kereskedelmi üzembe helyezés megtörténtéről 30 napon belül

tájékoztatni.

(7) Ha a kiserőművi összevont kérelem tárgya szerinti kiserőmű vonatkozásában az előző rendelkezésre jogosult a 7. § (2) bekezdése szerint szélerőmű kapacitásra jogosult volt, és kiserőművi összevont engedélyt kapott, az új kiserőművi összevont engedélyt kérelmező mentesül a 7. § (2) bekezdése szerinti követelmények teljesítése alól.

(5) Ha az engedélyköteles tevékenységet új rendelkezésre jogosult kívánja gyakorolni, az engedélyköteles tevékenység kizárólag az új rendelkezésre jogosult részére kiadott új engedély alapján gyakorolható.

- dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

- de) a kiserőmű kivitelezése az engedélyben meghatározott, de legkésőbb a Hivatal által meghosszabbított kivitelezési határidőn belül nem történt meg, vagy a kivitelezést követő három éven belül a kiserőmű üzembe helyezésére nem került sor.

97. § Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, vagy a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

106. § A Hivatal vizsgálja a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árakat, és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Hivatal tájékoztatást kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a villamosenergia-nagykereskedelmi ügyleteikben, ajánlataikban érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot adó információkról, körülményekről, összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal – az üzleti titoknak minősülő adatok bizalmas kezelése mellett – kizárólag a nagykereskedelmi piac működéséről és aktuális helyzetéről készített elemzéshez használhatja fel.

(6) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, két alkalommal legfeljebb két-két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3a) Közterületen elhelyezett közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.

(4) Közterületen elhelyezett, az (1) bekezdés szerinti átalakító- és kapcsolóberendezésre használati jogot nem kell alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.

(4) A Hivatal a 142. § (2) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.

(4a) A Hivatal a költség-felülvizsgálatra vonatkozó tájékoztatását a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapításának részletes keretszabályaira vonatkozó javaslatát a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél rendelettel történő kihirdetését.

(4b) A (4a) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Hivatal a miniszteri rendeletre vonatkozó előterjesztését a miniszteri rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 40 nappal köteles megküldeni a miniszter részére.

(3) Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit – a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 40 nappal megküldi a miniszternek.

- a) elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit, alkalmazásának általános szabályait az előterjesztés elfogadását követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,

151. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a 177/A. § (1) bekezdése szerinti projekttársaság, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes és a villamosenergia-kereskedő engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye és ideje, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

152. § (1) Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a miniszter és a Hivatal részére megadni e törvényben valamint a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját jogszabály és a Hivatal határozza meg.

- g) a rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazása egyedi feltételeinek megállapítására irányuló eljárásban 30 nap.

(4a) Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta előtt indokolt esetben – a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) általános eljárásjogi szabályaitól eltérően – egy alkalommal 2 hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal meghosszabbíthatja.

- 19. az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektben résztvevők jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra, a mintaprojekttel összefüggő, és azok eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó szabályokat,

- 29. a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, valamint piaci ára meghatározásának szempontjait – a kötelező átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot,

172. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított hat éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

(3)

(3a)

(4) Amennyiben e törvény hatálybalépését követően érvényben lévő közüzemi szerződések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

177/A. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a hálózati engedélyesek és a Get. szerinti rendszerüzemeltetők okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető akkor, ha a gazdasági társaságban külön-külön vagy együttesen a hálózati engedélyesek, illetve a Get. szerinti rendszerüzemeltetők többségi befolyással rendelkeznek. A 177/A. § (2)–(6) bekezdésének előírásait a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.

(2) A rendszerhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a hálózati engedélyesek az érintett rendszerhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.

(3) A hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a rendszerhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a rendszerhasználó villamosenergia-vásárlási szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a rendszerhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.

(4) A rendszerhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a hálózati engedélyes a 33/A. §-ban meghatározott előírások szerint jár el.

(6) Az engedélyesek és a projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során jogosultak a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatainak kezelésére. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.