2007. évi LXXXVI. törvény — mi változott? 2011. október 1.

- 4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § e) pontjával összhangban megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;

- 17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;

- 19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;

- 27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

- 38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;

- 44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;

- 60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;

- 66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;

- 66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

(5) A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

- a) a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy

- b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.

(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.

- h) felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.

38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

- a) a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy

- b) a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára

való áttérés feltételeiről.

39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

- a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,

- b) kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy

- c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles

- a) a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

- b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és

- c) a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a magánvezetéken eljuttatni.

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

- a) a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés tekintetében biztosított feltételei, továbbá

- b) a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-ellátásuk tekintetében biztosított feltételei

a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.

39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(4) Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

47. § (1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából székhelyén vagy üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen köteles biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

- a) állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,

- b) ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és

- c) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

50/A. § (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

58. § (1) A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

- a) a villamos energiát nem a hálózathasználati szerződésben, illetve az ellátási szabályzatokban vagy a működési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minőségi követelményeit megsérti,

(4a) Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(7) A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(3) A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

61. § (1) A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamos energia vásárlási szerződést köthet.

(2)

62. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével,

- e) a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetősége,

- f) a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,

- g) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

- i) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít,

- j) annak a hálózati engedélyesnek a megnevezése, székhelye, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,

- k) a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölése,

- l) az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyisége vagy a szolgáltatás teljes ellátást biztosító jellege, és

- m) az elszámolási és számlázási időszakok, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módja és feltételei.

(1a) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g), és j)–m) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket kell tartalmaznia.

- a)

- b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, és

(5)–(6)

(7) A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

64. § (1) A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(5) A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6) Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8) Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.

66. § (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)–(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4) A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

- a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének – beleértve a kiegyenlítő energia költségét is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és

- b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

66/A. § (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

- a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,

- b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és

- c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

- b) a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.

69. § Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzatot.

(5)

(6) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, vagy indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(1a) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(3) A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének kikérését követően a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos érdeket sért.

(4a) Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a jelen törvény szerint engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

- a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének megszüntetése,

- b) az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése,

- c) az átviteli rendszerirányítás,

- h) a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,

(2)

(4) A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.

- a) az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,

79. § Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

80. § (1) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni.

(5) A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

### 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély

81. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(3) Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

### Az erőmű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint megszüntetésére vonatkozó engedély

82. § (1) Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

### 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély

83. § (1) A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

85. § (1)

(3)

(4) A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

86. § (1)

(2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4) A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5) A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

- b) ha a közvetlen vezeték engedélyese a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható.

- c)

(6) A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

(3) Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kap az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek, valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, és a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.

- a)–b)

- d)

(4)

(2) A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedőnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított az ország egész területén, a Hivatal – az (1) bekezdésre figyelemmel – kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.

- b) magánvezeték engedélyese esetében vagy

- b) magánvezeték engedélyese esetében,

(2) A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

116. § (1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges.

- a) a háztartási méretű kiserőmű építéséhez,

- d) a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4) A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(6) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(7) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

117/A. § A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

119. § (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

- a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,

- b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,

- c) műszaki feltételei adottak és

- d) a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

120. § Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

(3) Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

- a) előmunkálati jogot,

- b) vezetékjogot

kérhet.

123. § (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. § (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

- a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,

- b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

- c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

- d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

(2)

126. § (1) A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)

(2) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

131. § (1) Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy az építtető szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

(3)

132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság előmunkálati- és vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és vezetékjogi engedély alapján a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

137. § A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a csatlakozó berendezés, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.

(8) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(9) E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142/B. § (1) bekezdése és 143. § (6) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (3)–(3a) bekezdése szerinti ára.

(2) Az egyetemes szolgáltatás árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, valamint összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

- f) amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 30 nap, és

- g) árszabályozási ciklus indulását megelőzően lefolytatott, rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárásban hat hónap, amely egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.

- c) a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások jóváhagyását, vagy

- d) a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki.

(4) A hálózati engedélyes a 124. § (2) bekezdés szerinti jogokat érvényesítheti 2011. október 1-jét megelőzően kiadott jogerős vezetékjoga, vagy jogerős üzemeltetési engedélye alapján.

174. § (1) E törvény 116. § (3) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépést megelőzően épült csatlakozó berendezések jogszerűen fennmaradnak azzal, hogy ezen csatlakozó berendezésekre

- a) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon belül épült meg, akkor az üzemeltetési engedélyezési eljárás, és

- b) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon megelőzően épült meg, akkor

e törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet szabályait alkalmazni kell.

(2) Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (4) bekezdése szerinti hálózatfejlesztési tervet első alkalommal 2011. október 1-jéig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti értékelését első alkalommal 2012. június 30-ig készíti el.

(3) Azon felhasználók esetében, akik 2011. október 1-jén írásba foglaltan nem rendelkeznek külön hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződéssel, az érintett engedélyesek és felhasználók – a Vhr. szerinti ütemezéssel – 2014. december 31-ig kötelesek az e törvény és a Vhr. rendelkezései szerinti új szerződéseket írásba foglalni.

(3a) A szerződéseket az érintett engedélyes igazolható módon eljuttatja minden, addig az időpontig írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó részére, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezményeiről. Az e és a (3) bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott módon és gyakorisággal ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 96. § alapján bírságot szabhat ki.

(6)

177. § (1) Ha a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. október 1-jét megelőzően csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint-korlátozás a csatlakozási pont tekintetében nem alkalmazható.

178. § (1)

(3) A 2011. október 1-jét megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.

(4)–(5)

(7)

178/E. § (1) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.

(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 39. § (3) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) A 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66–66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített, közvetlen vezetéknek minősülő vezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott engedélyek továbbra is hatályban maradnak.

(5) A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást a Hivatalhoz legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtani.