2007. évi LXXX. törvény — mi változott? 2018. július 1.

- i) biztonságos harmadik ország: az az ország, amelyre vonatkozóan a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy a kérelmező az alábbi elvekkel összhangban lévő bánásmódban részesül:

- ia) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének;

- ib) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

- id) a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültkénti elismerés esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem;

- j) családtag: a külföldi

- ja) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

### III. Fejezet — A MENEKÜLT

(2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

- h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

- i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta.

(4) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra a menekültre, aki korábbi üldöztetéséből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.

- ab) a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, Magyarország területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;

- ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;

- b) akinek Magyarország területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;

(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.

### V/A. Fejezet — A BEFOGADOTT

25/B. § (1) A menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság

### A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás

(2) A kísérő nélküli kiskorú esetében a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás sem a származási országában, sem az őt befogadó más államban nem biztosított.

48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig szálláshelyként vagy a feltételek fennállása esetében kijelölt tartózkodási helyként – kérelmére – magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást, közösségi szállást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy meghatározott megye közigazgatási területét jelöli ki, kivéve, ha

- b) fennállnak a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei, vagy

- c) a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

- b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el, vagy kiegészítő védelemben részesítette;

- c) a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;

- d) a kérelem ismételt, és nem merült fel olyan új körülmény vagy tény, amely arra utalna, hogy a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye; vagy

(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során azok a körülmények vagy tények számítanak újnak, amiket a kérelmező az előző eljárása során rajta kívül álló ok miatt nem tudott igazolni vagy valószínűsíteni.

(11) A (2) bekezdés e) pontjának vagy a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetében a kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3 napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország miért nem minősül biztonságos származási,- vagy biztonságos harmadik országnak.

51/A. § Amennyiben a biztonságos származási ország, vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja.

52. §

80/J. § (1) Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő

- b) a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy

- c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

- a) a bíróság,

- b) az ügyészség,

- d) a nemzetbiztonsági szolgálat,

- e) az idegenrendészeti hatóság,

- f) az adó- és vámhatóság,

(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából igényelhet adatot.

(2) A menekültügyi hatóság – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából az érintett személy törvényben meghatározott adatainak közlésével – a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt.

(3) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az azokat tartalmazó nyilvántartásokból személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra adatok szolgáltathatók.

- a) a 83. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az e törvény hatálya alá tartozó személy családi és utóneve vagy -nevei, születési családi és utóneve vagy -nevei, előző családi és utóneve vagy -nevei, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és utóneve vagy -nevei, a jelenlegi és korábbi állampolgárságára vagy hontalan státuszára vonatkozó adatok, továbbá

- b) a 83. § (1) bekezdés f), valamint j)–l) pontjában meghatározott adatok.

(6) A menekültügyi hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára, a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írjon elő.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

95. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja: