2007. évi LX. törvény — mi változott? 2019. december 20.
A 2019. április 26. és 2019. december 20. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. április 26.)Következő módosítás (2020. április 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 40 változatlan sor ⋯
3. § (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.
(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát a Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel 2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:
(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát annak elfogadásától számítva legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. Az Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:
- a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;
- b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;
⋯ 258 változatlan sor ⋯
(2f) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzemben tartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1)–(1b) bekezdésben, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d–f) pontjában, a Kknyt. 9. § (3) és (4) bekezdésében és 9/D. §-ban meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti.
(2g) A klímavédelemért felelős hatóság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megküldi a vámtitkot képező adatot, ha az az ügyfél személyének vagy a vámhatósági eljárásban érintett anyagok, keverékek azonosításához vagy a klímavédelemért felelős hatóság engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti és nyilvántartási feladatának ellátásához szükséges.
(3)
(3a)
⋯ 201 változatlan sor ⋯