2007. évi LX. törvény
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről
A törvény hatálya¶
1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.
Alapfogalmak¶
2. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
- 1. Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény;
- 2. Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv;
- 3.
- 4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3);
- 5. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;
- 6. nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből;
- 7.
- 8.
- 9.
- 10.
- 11. nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően;
- 12. kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;
- 13. kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési egység (ERU), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási egység (RMU);
- 14. kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;
- 15. kibocsátás-csökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;
- 16. kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott időszak;
- 17. igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel;
- 18. eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008–2012) az üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;
- 19. forgalmi jegyzék: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti forgalmi jegyzék;
- 20.
- 21.
- 22. kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység;
- 23. alkalmazkodás: olyan átfogó intézkedések összessége, amelynek célja az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése, csökkentése, terjedésének korlátozása, a környezeti egyensúly helyreállítása, valamint az éghajlatváltozásból eredő előnyös hatások kiaknázása;
- 24. kitettség: olyan állapotleírás, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált földrajzi területre a földrajzi adottságaiból eredően milyen mértékben gyakorol hatást az egyes éghajlati tényezők változása, valamint a veszélyforrások.
2/A. § Az e törvényben nem meghatározott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó fogalmak esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott uniós jogi normákban meghatározottak az irányadóak.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia¶
3. § (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.
(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát annak elfogadásától számítva legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. Az Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:
- a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;
- b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;
- c) a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszerét, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére, valamint a kitettségre; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok eredményei szolgálnak;
- d) az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és az alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.
(3) A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságának.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséről a miniszter gondoskodik.
(5) A téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint ezek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy – a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel – a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működéséhez és a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárási rendben a miniszter számára díj- és költségtérítés megállapítása nélkül biztosítja.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás¶
3/A. § (1) Az alkalmazkodás keretében az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani a következő sorrendet betartva:
- a) az éghajlatváltozással járó hátrányos jelenségek megelőzése,
- b) az elkerülhetetlen jelenségekkel szembeni védekezés,
- c) a bekövetkezett környezetkárosodás elhárítása,
- d) a bekövetkezett környezetkárosodás esetén kármentesítés, valamint az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a miniszter az állami intézményrendszeren keresztül, különösen a környezetvédelmi, a természetvédelmi, a vízügyi, a katasztrófavédelmi, az egészségügyi és a területfejlesztési intézmények közreműködésével látja el.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás¶
4. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben a miniszterrel, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi.
(2) A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
(3) Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó, illetve nyelő, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni.
(4) Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezettel szemben, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság kiszabására irányuló eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani, amennyiben azok a hivatalos statisztikát szabályozó törvény vonatkozó rendelkezései szerint egyedi adatnak minősülnek.
Forgalmi jegyzék¶
5. § (1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása nyilvános forgalmi jegyzékben történik, amelynek kezelője a klímavédelemért felelős hatóság. A forgalmi jegyzék az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikk (5) bekezdése szerinti adata közhiteles adat.
(2) A kincstári vagyonba tartozó kiotói egységeket a forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja.
(3) A kiotói egységek átruházásához a forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges.
(4)
(5)
Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága¶
6. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.
Nemzeti jelentéstétel¶
7. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információra vonatkozó jelentéstételt a miniszter teljesíti az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet és (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.
A kiotói egységek létrejötte és megszűnése¶
8. §¶
A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás¶
9. § (1) A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény, valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja, illetve teljesíti.
(3) A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.
(4)
(5) A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás-csökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba átvihetők.
(6) A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát, megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé.
(7)
(8)
10. §¶
A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok¶
10/A. §¶
10/B. §¶
10/C. §¶
10/D. §¶
10/E. §¶
10/F. §¶
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek¶
10/G. § (1)
(1a)
(1b)
(1c)
(1d)
(1e)
(1f)
(1g)
(1h)
(1i)
(1j)
(1k)
(1l)
(1m)
(1n)
(2)
(2a)
(2b)
(2c)
(2d)
(2e)
(2f)
(2g)
(3)
(3a)
(4)
(5)
(5a)
(6)
10/H. §¶
10/I. §¶
10/J. §¶
Részvétel nemzetközi klímapolitikai célkitűzések végrehajtásában¶
11. §¶
12. §¶
13. §¶
13/A. §¶
13/B. §¶
13/C. §¶
13/D. §¶
13/E. §¶
13/F. § (1) A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátja a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket támogató multi- és bilaterális szervezetekben a hazai képviseletet és koordinálja a részvételt. Ennek keretében a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatásával egyidejűleg a Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testülete esetében kijelöli a szervezethez akkreditált nemzeti képviselőt.
(2) A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátja a Klímatechnológiai Központ és Hálózat (CTCN) döntéshozó testületeiben a magyar tagsággal összefüggő feladatokat.
(3) A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben a külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködésben előkészíti a nemzetközi klímafinanszírozással kapcsolatos döntéseket, illetve javaslatot tesz a Kormánynak a vállalás végrehajtására.
(4) Magyarország nemzetközi klímafinanszírozási vállalásának forrását az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételekből kell biztosítani.
(5) A Montreali Jegyzőkönyvvel és a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló, Bécsben 1985. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 31/1990. (II. 16.) MT rendelettel kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik, együttműködésben a környezetvédelemért felelős miniszterrel.
(6) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.
Záró rendelkezések¶
14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 4. §-ának (4) bekezdése és a 13. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.
(3)
(4)
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
- a) az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer keretében történő felhasználásának részletes szabályaira;
- b) a kibocsátási jogosultságokkal és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az árveréssel, a versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten történő értékesítési eljárás részletes szabályait;
- c)
- d) a forgalmi jegyzék működésének szabályait;
- e)
- f) a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját;
- g) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, valamint a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét, a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét a személyes adatok kivételével;
- h) a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási, illetve előrejelzési kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság összegét;
- i)
- j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét;
- k)
- l)
- m)
- n)
- o)
- p)
- q)
- r)
- s)
- t)
- u)
(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
- a)
- b)
- c)
- d)
rendeletben állapítsa meg.
(7)
(8)
15. § (1) Az Áht. 108. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]
„h) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egységre.”
(2) Az Áht. 109/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A kincstári vagyonba tartozik:]
„g) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egység.”
(3) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:]
„e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) és h) pontjaiban meghatározott vagyonelemek tekintetében.”
(4) Az Áht. 109/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 108. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott vagyonelemek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott nemzetközi rugalmassági mechanizmusok keretében átruházhatók.”
16. §¶
16/A. §¶
Az Európai Unió jogának való megfelelés¶
17. § (1) E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –
- a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- b)
- c)
- f)
- g)
- h)
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –
- a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i, (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- b) az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
- c)
- d)
- e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
- f) a 2003/87/EK irányelvnek a hatály légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó jelenlegi korlátozásainak fenntartása és egy piaci alapú globális intézkedés 2021-től történő bevezetésének előkészítése céljából történő módosításáról szóló, 2017. december 13-i (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- g) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- h) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- i) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet
- j) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.