2007. évi LX. törvény — mi változott? 2016. december 21.

A 2016. június 25. és 2016. december 21. között hatályba lépett módosítások. 89 sor került be, 22 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. június 25.)Következő módosítás (2017. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 2007. évi LX. törvény

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről

### A törvény hatálya

1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.

1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.

### Alapfogalmak

⋯ 21 változatlan sor ⋯

- 20. akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő;

- 21. más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítő;

- 22. kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység;

- 23.

- 23. alkalmazkodás: olyan átfogó intézkedések összessége, amelynek célja az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése, csökkentése, terjedésének korlátozása, a környezeti egyensúly helyreállítása, valamint az éghajlatváltozásból eredő előnyös hatások kiaknázása;

- 24. kitettség: olyan állapotleírás, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált földrajzi területre a földrajzi adottságaiból eredően milyen mértékben gyakorol hatást az egyes éghajlati tényezők változása, valamint a veszélyforrások.

2/A. § Az e törvényben nem meghatározott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó fogalmak esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott uniós jogi normákban meghatározottak az irányadóak.

### A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

3. § (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.

3. § (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.

(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát a Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel 2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:

- a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;

- b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;

- c) egy nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenységvizsgálatok eredményei szolgálnak;

- d) az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.

- c) a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszerét, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére, valamint a kitettségre; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok eredményei szolgálnak;

- d) az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és az alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.

(3) A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságának.

⋯ 66 változatlan sor ⋯

(2) A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(3) A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

(3) A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiotói egységek átruházásából 2015. január 1-jét követően keletkezett bevétel

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(4a)

(5) A bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek.

(5) A bevételek felhasználásáról a Kormány a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok

⋯ 7 változatlan sor ⋯

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek

10/B. § (1) Vállalkozások – ideértve az egyéni vállalkozót is – csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bármilyen, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.

10/B. § (1) Vállalkozások – ideértve az egyéni vállalkozót is – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bármilyen, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.

(2) Természetes személy kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint F-ÜHG-t tartalmazó és azzal üzemelő, a HR szektor berendezéseinek és az MR szektor hűtőegységeinek telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint F-ÜHG visszanyerését a HR szektor berendezései tekintetében, az MR szektor hűtőegységei tekintetében, valamint bármilyen, F-ÜHG környezetbe jutását okozó egyéb tevékenységet az F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése, regenerálása, ártalmatlanítása esetén.

(1a) Vállalkozások – ideértve az egyéni vállalkozókat is – csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott jogerős engedély birtokában, a jogerős engedély keretei között jogosultak a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységet – felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül – végezni, kötelesek továbbá

- a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni; valamint

- b) az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni – a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik. A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és vizsgáztatási díjat kell fizetni. A képzési és vizsgáztatási díjat a klímavédelemért felelős hatóság a képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja.

(4) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást. A klímavédelemért felelős hatóság az elismerési eljárást soron kívül, 8 munkanapon belül folytatja le, amelynek eredményéről a képesített személyt, valamint a képesített vállalkozást haladéktalanul értesíti.

10/C. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti nyilvántartásokat vezetik.

(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tevékenységet végez, köteles

(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

- a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,

- b) – a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon – adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni és

- b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni – a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon –, valamint

- c) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott HR szektorban az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott HR szektorban és MR szektorban az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsolóberendezések üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek

- a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és

- b) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

⋯ 18 változatlan sor ⋯

(8)

(9) A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követő 15 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(9) A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követő 15 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(10) A meg nem fizetett felügyeleti díj, és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(10) A meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(11) Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.

10/D. § (1) A gyártók és importőrök fluortartalmú üvegházhatású gázokat csak az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatnak forgalomba Magyarország területén.

(2) Magyarország területén az uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

- b) regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

- c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(1a) Bizonyítási eszközök – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl – különösen a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet végző más ügyfélnél elrendelt ellenőrzés (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat) megállapításai.

(1b) A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során

- a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont ügyfél által fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez használt járművet, jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét,

- b) felhívhatja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben résztvevőket személyazonosságuk igazolására,

- c) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

- d) kapcsolódó vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytatónál, valamint

- e) mintavételre jogosult.

(1c) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel. A terméket a klímavédelemért felelős hatóság a végrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(1d) Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.

(1e) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e.

(1f) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja egyéb eljárási költségnek minősül.

(1g) A próbavásárláshoz a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki.

(1h) A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

- a) a közreműködő személy személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;

- b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást;

- c) a megbízólevél érvényességi idejét;

- d) a kiállítás keltét;

- e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát, továbbá

- f) azt a tényt, hogy a közreműködő személy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél, ügyfélcsoportnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(1i) A megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt kapcsolódó vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.

(1j) Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg – az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit – a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel – kell alkalmazni.

(1k) Ha a klímavédelemért felelős hatóság az ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzése során indokoltnak tartja, akkor a tényállás tisztázása érdekében kapcsolódó vizsgálatot rendel el. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az ügyfélnél vagy a vele kapcsolatban állt vagy álló ügyfélnél már folyamatban lévő ellenőrzés is, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:

- a) természetes személy esetében:

⋯ 25 változatlan sor ⋯

- cj) a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma,

- ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles.

(2a) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza, ezen adatok tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2b) A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(2c) A nyilvántartásban szereplők

- a) személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok,

- b) a 10/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok az irányadók.

(2d) A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(2e) A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásban – szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(4) A klímavédelemért felelős hatóság az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek számára biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést, amelynek részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.

(5) Az adatbázisban tárolt, F-Gáz ügyfélazonosítóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell.

(5a) A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, amelyek a cégnyilvántartás – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása – szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz vagy a személy- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.

(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

10/H. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A klímavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap.

(2)–(3)

(3) A klímavédelmi bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított 5 éven túl nem szabható ki klímavédelmi bírság, kivéve ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nyugszik, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. Ha jogerős másodfokú hatósági határozat vagy jogerős bírói ítélet az eljárt klímavédelemért felelős hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, az egyéves határidőt a másodfokú határozat vagy bírói ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani, de 5 éven túl ebben az esetben sincs helye klímavédelmi bírság kiszabásának.

(4) A klímavédelmi bírság összegét a klímavédelemért felelős hatóság az eset összes körülményeire – így különösen a jogsértés súlyára, időtartamára, a mulasztás körülményeire, a kötelezettségszegés időtartamára és ismétlődésére, a jogsértő magatartás konkrét veszélyességére vagy károsító hatására, a jogsértéssel szerzett előnyre, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességére – tekintettel határozza meg.

(5) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a klímavédelmi bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.

(5) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a klímavédelmi bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve a jogsértőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság – figyelemmel az eset összes körülményére – méltányosságból, ha a klímavédelmi bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékének csökkentéséről is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság – figyelemmel az eset összes körülményére – méltányosságból, ha a klímavédelmi bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve a jogsértőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.

(7) Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a klímavédelmi bírság összegét megállapítani.

10/I. § (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele.

(2) A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.

(2) A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.

(2a) A klímavédelemért felelős hatóság a természetes személy részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb hathavi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2b) A fizetési halasztás és részletfizetés a 10/H. § (4) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha

- a) a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

- b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető, valamint

- c) a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

(2c) A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.

(3) A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

(4) Amennyiben a jogsértő a klímavédelmi bírság kiszabását követő 30 napon belül nem tesz eleget a bírságot megállapító határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.

(4) Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.

(5) A klímavédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának felülvizsgálatát.

⋯ 92 változatlan sor ⋯

- e) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis részét képező, 10/G. § szerinti nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, tartalmának, kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának, felügyeletének, valamint az adatközlés és adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;

- f) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és használatának, az abban való regisztrációnak és nyilvántartásba vételnek a részletes szabályait;

- g) az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására, a vonatkozó tananyagra, szakmai és vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére, a vállalkozások képesítési rendszerére, a képesítések nyilvántartására, az igazolás kiadására, az ahhoz fűződő formai és tartalmi követelmények meghatározásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

- h) a 10/B. § (3) bekezdése szerinti képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.

- h) a 10/B. § (3) bekezdése szerinti képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait;

- i) a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának részletes szabályait.

(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe és a külföldi együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

⋯ 50 változatlan sor ⋯