2007. évi CXXXVIII. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2019. december 31. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 27 sor került be, 11 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. december 31.)Következő módosítás (2020. január 18.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 296 változatlan sor ⋯
- 91. egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet,
- 92. egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
- 93. rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
- 93a. helyreállítási képesség: a befektetési vállalkozás azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;
- 94. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,
- 95. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,
- 96.
⋯ 494 változatlan sor ⋯
24/B. § A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.
24/C. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.
24/C. § (1) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.
(2) A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek – beleértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik.
24/D. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.
(2) A jelölőbizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a jelölőbizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.
(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.
(3) A jelölőbizottság feladata:
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.
(5) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(6) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.
(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.
⋯ 2285 változatlan sor ⋯
(7) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések bűnügyi zárlat elrendelése esetén annak feloldása után alkalmazandók.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel esetén annak feloldása után alkalmazandók.
136/A. § Ha a 136. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el.
⋯ 1001 változatlan sor ⋯
(2) A Felügyelet a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és mértékének a meghatározásakor az (1) bekezdésben foglaltak mellett további tényezőket is figyelembe vehet.
165. §
165. § (1) A Felügyelet – amennyiben a befektetési vállalkozás megsérti vagy pénzügyi helyzete rohamos romlása következtében nagy valószínűséggel meg fogja sérteni az e törvényben számára előírt engedélyezési, illetve működési feltételeket – a 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedés mellett a következő intézkedéseket is alkalmazhatja:
- a) előírhatja a helyzet megvizsgálását, a feltárt problémák megoldására irányuló intézkedések azonosítását és a problémák megoldását célzó cselekvési program és végrehajtási időrend kidolgozását, az adósság átstrukturálásával kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó terv készítését;
- b) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, illetve
- c) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős vagy végleges határozatban megállapította, és kezdeményezheti a befektetési vállalkozásnál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.
(2) A helyreállítási terv 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti életbe léptetése, valamint az (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetén a Felügyelet
- a) az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,
- b) az intézkedés végrehajtására megfelelő határidőt szab, továbbá
- c) az adott intézkedés hatékonyságát ellenőrzi és értékeli.
166. § A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját
- a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy
⋯ 371 változatlan sor ⋯
(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, általa megadott – C6. származtatott energiaügyletre vonatkozó – mentesítésről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
182/E. § A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a befektetési vállalkozásnak legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.
### Jogharmonizációs záradék
183. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
⋯ 176 változatlan sor ⋯
- 17. A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
- a) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és
- b) a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
- 18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:
- 18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:
- a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
- b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.
- 19. Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
- 20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3–5 éves időszak alatt kell kifizetni.
- 21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszafizetési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszafizetési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
- 20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább 3-5 éves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani.
- 20a. A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.
- 21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
- a) olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és
- b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.
- 22. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.
- 23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.
- 24. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
- 25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszafizetési megállapodásokat is.
- 26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.
- 25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.
- 26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló
- a) a nyugdíjazása előtt távozik a befektetési vállalkozástól, akkor a befektetési vállalkozásnak a 18. pontban meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,
- b) eléri a nyugdíjazását, akkor a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.
- 27. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
- 28. Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását – a 29. pontban meghatározott eltéréssel – a felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.
- 29. Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
- 30. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.
- 31. Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályait alkalmazza.