2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

2007. évi CXXXVIII. törvény

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

I. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYA¶

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

• a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett
• aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,
• ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), és
• ac) árutőzsdei szolgáltatásra,
• b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott
• ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és
• bb) kiegészítő szolgáltatására,
• c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott
• ca) befektetési szolgáltatási tevékenységre, és
• cb) kiegészítő szolgáltatásra,
• d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott
• da) befektetési szolgáltatási tevékenységre, és
• db) kiegészítő szolgáltatásra, valamint
• e) az a)–d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

• a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató által Magyarország területén végzett adatszolgáltatási tevékenységre,
• b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységére,
• c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) adatszolgáltató által fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre,
• d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező adatszolgáltató által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre, és
• e) az a)–d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére,

ha a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségűek.

1/A. § (1) A VI/A. Fejezetet

• a) a Bit. szerinti biztosítókra – ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket –, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,
• b) a 2. § f) és h) pontjában, valamint a 9. §-ban meghatározott személyekre,
• c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,
• d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,
• e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,
• f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell, amennyiben azok szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagjai.

(2) A 144/A. és 144/B. §-t, valamint a XXVI/A. Fejezetet

• a) a 2. §-ban meghatározott személyekre,
• b) a Bit. szerinti biztosítókra – ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket –, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,
• c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,
• d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,
• e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire, valamint
• f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell.

(3) E törvény vezető testületre, összeférhetetlenségre, termék-jóváhagyási folyamatra, a szolgáltatások, tevékenységek és ügyletek nyilvántartására, az ügyfelek tájékoztatására, az alkalmassági és megfelelési tesztre, a közvetítő igénybevételére, a más befektetési vállalkozás közvetítésével végrehajtott szolgáltatásnyújtásra, az ügyfélmegbízások kezelésére, az elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletre, a felügyeleti hatáskörökre, szankciókra, a jogsértések jelentésére, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit a befektetési vállalkozásokra és a hitelintézetekre akkor is alkalmazni kell, amikor ügyfeleiknek strukturált betéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

• a) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha
• aa) árjegyző,
• ab) szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagja, ide nem értve a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetet, amely ügyletek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait, vagy amely ügyletek a likviditáskezelés részei,
• ac) nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,
• ad) ügyfélmegbízások végrehajtásakor sajátszámlás kereskedést végez,
• b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
• c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
• d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag
• da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és
• db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően

végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

• e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,
• f) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel – ideértve az árjegyzőket is – sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy:
• fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége – csoportszinten figyelembe véve – a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
• fb) nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
• fc) nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és
• fd) kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
• g) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel – sajátszámlás kereskedés kivételével – nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy
• ga) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége – csoportszinten figyelembe véve – a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
• gb) nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
• gc) nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és
• gd) kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
• h) arra a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásra, amely a befektetési szolgáltatási tevékenységet – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete [a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete] 4. cikkében meghatározott feltételek mellett – eseti jelleggel, szakmai tevékenysége keretében végzi, és az e szakmai tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki befektetési szolgáltatási tevékenység végzését,
• i) arra az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetőre, aki vagy amely a kibocsátási egységekkel való kereskedés során nem hajt végre ügyfélmegbízást, és sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, kivéve, ha nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,
• j) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átviteli rendszerirányítóra a Vet.-ben meghatározott, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott és a 714/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a villamosenergia-hálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a villamos energia ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,
• k) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre a Get.-ben meghatározott, a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) meghatározott és a 715/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a földgázhálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a földgáz ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,
• l) a központi értéktárra, kivéve, ha az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 73. cikkében meghatározottak szerint végez e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.
• m) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatókra.

2/A. § (1) Ahhoz, hogy a 2. § f) és g) pontja szerint mentességet élvező személyek vagy szervezetek mentesüljenek, nem kötelesek megfelelni a 2. § a) pontban meghatározott feltételeknek.

(2) A 2. § j) és k) pont szerinti mentesség az e pontokban említett tevékenységeket végző személyekre csak azon befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása kapcsán alkalmazható, amelyeket e személyek a 2. § j) és k) pontban meghatározott tevékenységek végzése érdekében árualapú származtatott ügyletekhez kapcsolódóan végeznek vagy nyújtanak. Ez a mentesség másodlagos piac – és így például a pénzügyi kapacitásjogok másodlagos kereskedésére szolgáló platform – üzemeltetése vonatkozásában nem alkalmazható.

3. § (1) A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A–20/B. §, a 22. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. §, a 155–170. § és a 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, a 8/A. §, a 13. §, a 15–17. §, a 19/A–20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)–(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A–24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 31/A. §-a, a 37. §, a 37/A. § (1)–(6) bekezdése, a 37/B–39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97–107. §, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–127. § (1) és (2) bekezdése, a 128–135. §, a 136. § (5) és (6a)–(7a) bekezdése, a 136. § (5) bekezdése, a 137–139. §, a 161/A–161/D. §, a 162–163/C. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet is kell érteni.

(3) A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében – a 28. § (1) bekezdés y) pontja kivételével – a VII. Fejezetben, – a 73–78. § kivételével – a Negyedik Részben, valamint – a 123/A. § kivételével – a XXI. Fejezetben, továbbá – a 124–139. § kivételével – a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 8. §, a 12. és 13. §, a 16. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A. és 20/B. §, a 21. és 22. §, a 22/A. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 62. és 63. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (7)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. § és a 155–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

• a) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett,
• b) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(5) A 8/A. §-t és a 107. §-t nem kell alkalmazni a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre, a biztosítókra és a befektetési alapkezelőkre.

3/A. §¶

3/B. § (1) A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra – a 17. §-ban, a 19/A. §-ban, a 20/A. §-ban, a 21/A. § (2)–(4) bekezdésében, a 101. § (1) bekezdés b) pontjában, a 101. § (2)–(6) bekezdésében, a 123/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 4. mellékletben meghatározott rendelkezések kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 162. §-ban a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezések kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra való alkalmazásáról a Felügyelet eseti alapon, az arányosság elve (a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységeinek jellege, nagyságrendje, összetettsége) alapján dönt.

(3) A Felügyelet a 106. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak arányos betartására kötelezheti a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozást, ha a piaci részesedése vagy az egy üzleti év alatt elért mérlegfőösszeg növekedése alapján indokoltnak látja.

(4) Olyan befektetési vállalkozás esetében, amely korábban nem teljesítette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, valamely időponttól kezdve teljesíti azokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a feltételek teljesítésének kezdőnapjától számított hat hónap elteltével alkalmazandó. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak akkor alkalmazandó az említett időszak elteltével, ha annak során a befektetési vállalkozás megszakítás nélkül megfelelt az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és erről értesítette a Felügyeletet.

(5) Ha egy kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás megállapítja, hogy már nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, erről értesíti a Felügyeletet, és az értékelés meg nem felelése megállapításának napjától számított 12 hónapon belül a befektetési vállalkozásra előírt követelményeket teljeskörűen kell teljesítenie.

(6) A befektetési vállalkozás alkalmazza a 4. melléklet teljesítményjavadalmazásra vonatkozó rendelkezéseit az (5) bekezdés szerinti értékelés pénzügyi évét követő pénzügyi évben nyújtott szolgáltatásokért, illetve teljesítményért járó javadalmazásra.

3/C. § (1) Az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti csoporttőke-tesztet alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi alapon alkalmazza.

(2) Az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke szerinti prudenciális konszolidációt alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi és összevont alapon alkalmazza.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak az összevont alapú felügyelet alá tartozó harmadik országbeli leányvállalatokra, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat bizonyítani tudja a Felügyelet számára, hogy a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása jogellenes lenne azon harmadik ország jogszabályai szerint, amelyben az adott leányvállalat letelepedett.

(4) Az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazandóak a befektetési vállalkozás-csoportra, ha az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdése értelmében azon csoporton belül legalább egy befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik.

II. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

4. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

• 1. algoritmikus kereskedés: olyan, pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit – így különösen azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után – egy számítógépes algoritmus automatikusan határozza meg – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 18. cikkében meghatározottaknak megfelelő – korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül, és nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak
• a) megbízások egy vagy több kereskedési helyszínre irányítására,
• b) megbízások feldolgozására, azok bármely kereskedési paraméterének meghatározása nélkül,
• c) megbízások megerősítésére vagy
• d) végrehajtott tranzakciók kereskedést követő feldolgozására

használnak,

• 1a. adatszolgáltató: a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 36a. pontjában meghatározott fogalom,
• 1b. anyavállalat: az a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) meghatározott vállalkozás,
• 1c.
• 1d.
• 2. ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
• 2a. állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
• 2b. állampapír-kibocsátó: az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:
• a) az Európai Unió,
• b) az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,
• c) az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,
• d) több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,
• e) több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy
• f) az Európai Beruházási Bank,
• 3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató személy, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,
• 4. áru: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,
• 4a. árualapú származtatott termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott termék,
• 4b. árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott fogalom,
• 5. átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,
• 6. azonosító adatok:
• a) természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;
• b) vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása,
• 7. befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,
• 8. befektetési kutatás: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 35. pontja szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,
• 9. befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,
• 10. befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,
• 10a. befektetési vállalkozás-csoport: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott fogalom,
• 10b. befektetési holding társaság: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott fogalom,
• 11. minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,
• 11a. certifikát: a 600/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott fogalom,
• 11b. C6. származtatott energiaügylet: a 6. § f) pontjában említett olyan opció, határidős ügylet, swapügylet és bármely más származtatott ügylet, amely szénre vagy olajra vonatkozik, amellyel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni,
• 11c.
• 12. csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,
• 12a. csoportfelügyeleti hatóság: az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött befektetési vállalkozás csoporttőke-tesztnek való megfelelésének felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság,
• 12b. csoporttőke-tesztnek való megfelelés: a befektetési vállalkozás-csoport anyavállalatának megfelelése az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti követelményeknek,
• 13. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
• 14. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• 15. EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,
• 16. EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,
• 16a. egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): olyan ügylet, ahol a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető a vevő és az eladó közé helyezi magát oly módon, hogy a tranzakció végrehajtása során nincs kitéve piaci kockázatnak, mivel mindkét oldalt egyszerre hajtják végre, valamint a tranzakciót olyan áron hajtja végre, hogy nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon vagy díjon kívül,
• 16b. elektronikus formátum: a papírtól eltérő bármely tartós adathordozó,
• 17. elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
• 18.
• 19. ellenőrző befolyás: az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amely az Szmt.-ben meghatározott anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyáshoz hasonló;
• 20. első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,
• 21.
• 22. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 56. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
• 23. EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 57. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
• 23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 58. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
• 23b. értékpapír-finanszírozási ügylet: az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerint meghatározott fogalom,
• 24. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
• 25. értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,
• 26. értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 27. értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,
• 27a. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.
• 28. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,
• 29. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,
• 30. fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez,
• 30a. függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,
• 31. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,
• 31a. harmadik országbeli vállalkozás: olyan vállalkozás, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak minősülne, ha központi ügyviteli helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne,
• 32. indulótőke: a 13. §-ban meghatározott alapításkori induló tőke, amely az (EU) 2019/2033 rendelet 9. cikke szerinti elemekből áll,
• 33. jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,
• 33a. jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, minősített befolyással rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,
• 33b. jelentős IKT-vonatkozású esemény: a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekképp meghatározott fogalom,
• 33c. jelentős kiberfenyegetés: az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom,
• 34. kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,
• 34a. kereskedési helyszín: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer,
• 34b. keresztértékesítés gyakorlata (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felajánlása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként,
• 34c. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 000 000 eurónál kevesebb volt,
• 34d. kkv-tőkefinanszírozási piac: olyan multilaterális kereskedési rendszer vagy multilaterális kereskedési rendszernek olyan szegmense, amelyet kkv-tőkefinanszírozási piacként vettek nyilvántartásba, a 154/A. §-nak megfelelően,
• 34e. kiegészítési záradék: olyan záradék, amely a befektető védelmére irányul annak biztosítása révén, hogy a kötvény lejárat előtti visszaváltása esetén a kibocsátó köteles a kötvényt birtokló befektetőnek kifizetni – a visszaváltott kötvény tőkeösszege mellett – azon kamatszelvények nettó jelenértékét, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor,
• 34f. keretszerződés: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének 58. cikkében meghatározott alapmegállapodás,
• 35. kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom,
• 36. kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
• 37. központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),
• 38. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 38a. közvetlen elektronikus hozzáférés: olyan eljárás, amely során egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy ügyfele engedélyezi valamely személynek az ő kereskedési kódjának használatát, annak érdekében, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínnek, továbbá az olyan eljárás, amelynek során a személy a tag vagy résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő vagy ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használ a megbízások továbbítására (közvetlen piaci hozzáférés), valamint olyan eljárás, amelynek során e személy nem használja ezen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 20. cikkében meghatározottak figyelembevételével,
• 38b. kriptoeszköz-szolgáltatás: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom,
• 39. külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van,
• 40. különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,
• 41. lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,
• 42. leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
• 43. letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,
• 44. letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,
• 44a. likvid piac: pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, ami az alábbi kritériumok alapján állapítandó meg, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:
• a) az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,
• b) a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,
• c) az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,
• 45. limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,
• 45a. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 46. megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában,
• 47. mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 1. cikkében, I. mellékletének I–XX. részében és XXIV. rész 1. szakaszában felsorolt termékekhez, valamint a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,
• 48. miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
• 49. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,
• 49a. multilaterális rendszer: a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,
• 49b. nagykereskedelmi energiatermék: a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék,
• 49c. nagysebességű algoritmikus kereskedési technika: bármely, az alábbi sajátosságokkal jellemezhető kereskedési technika:
• a) a hálózati és egyéb típusú adatátviteli idő minimalizálását célzó infrastruktúra, amely az algoritmikus ajánlatbevitelre szolgáló következő lehetőségek közül legalább egyet magába foglal: szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli vagy egy helyiségen belüli elhelyezése vagy nagy sebességű közvetlen elektronikus hozzáférés,
• b) a megbízások kezdeményezését, létrehozását, továbbítását vagy végrehajtását a rendszer határozza meg, anélkül, hogy az egyes ügyletek vagy megbízások kapcsán emberi beavatkozásra kerülne sor, valamint
• c) a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 19. cikkében meghatározott magas napi üzenetforgalom (megbízások, árajánlatok vagy törlések),
• 49d. nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
• 49e. összevont helyzet: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,
• 50. pénzügyi elemző: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott személy,
• 51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek
• 51a. pénzügyi eszközök közötti váltás: egy pénzügyi eszköz eladása és egy másik pénzügyi eszköz vétele vagy egy meglévő pénzügyi eszközt érintő módosításra vonatkozó jog gyakorlása,
• 51b. pénzügyi vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott fogalom,
• 52. pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,
• 52a. piacműködtető: olyan személy, amely irányítja, illetve működteti a szabályozott piac üzletvitelét, és amely maga a szabályozott piac,
• 53. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,
• 54. referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,
• 55. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír- kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,
• 55a. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy, az 1. § szerinti jogalany életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak,
• 56. rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely
• a) tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében rendszeresen biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre, vagy
• b) rendszeres internalizáló státuszát választja,
• 57.
• 58. saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,
• 58a. strukturált betét: olyan a Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott betét, amelynek lejáratkor a teljes összegét vissza kell fizetni, olyan feltételek alapján, amelyek szerint az esedékes kamatok és prémiumok olyan képlet alapján fizetendők (vagy képezik kockázat tárgyát), amelyben szerepel a következő tényezők valamelyike:
• a) valamely index vagy indexkombináció, az olyan változó kamatozású betétek kivételével, amelyek hozama közvetlenül függ valamilyen kamatlábindextől, például az Euribortól vagy a Libortól,
• b) pénzügyi eszköz vagy több pénzügyi eszköz kombinációja,
• c) valamely nyersanyag, vagy több nyersanyag kombinációja vagy egyéb fizikai vagy nem fizikai nem helyettesíthető eszközök vagy
• d) valamely deviza árfolyama vagy több devizaárfolyam kombinációja,
• 58b. strukturált pénzügyi termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott fogalom,
• 59. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 60. szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,
• 61. származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,
• 61a. származtatott termék: a 6. § d)–k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz,
• 61b. szervezett kereskedési rendszer (OTF): olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez,
• 62. székhely szerinti tagállam:
• a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;
• b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;
• c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,
• d)
• e)
• f)
• 63. szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy a következő tényezők valamelyike révén kapcsolatban áll egymással:
• a) részesedés, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy annál nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrző befolyás útján történő birtoklása,
• b) ellenőrző befolyás, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll, vagy más hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és jogi személy között,
• c) olyan helyzet, amelyben ezek ellenőrző befolyás révén tartósan kapcsolódnak ugyanazon személyhez,
• 64. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
• 65. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
• 65a. tőzsdén kereskedett alap: olyan befektetési alap, amelynek legalább egy kollektív befektetési értékpapírjával kereskednek az egész nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett kollektív befektetési értékpapír ára jelentős mértékben ne térjen el annak nettó eszközértékétől, illetve adott esetben annak indikatív nettó eszközértékétől,
• 65b. túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport: olyan csoport, amelynek főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
• 66. ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
• 67. ügyfél azonosításra szolgáló adatok:
• a) természetes személy esetén aa) természetes személyazonosító adatok, ab)–ad) ae) állampolgárság, af) azonosító okmány típusa és száma,
• b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ba) név, rövidített név, bb) székhely címe, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,
• 68.
• 69. ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatóval munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,
• 70. üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,
• 70a. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak, befektetési holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak és amelynek leányvállalatai közül legalább egy befektetési vállalkozás,
• 71. vezető állású személy:
• a) a vezető tisztségviselő – ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is – és a felügyelő bizottság tagja,
• b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
• c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,
• 72. csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 73. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
• a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
• b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
• c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
• d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
• 74. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlantulajdonlást, ingatlankezelést vagy adatkezelést végez,
• 75. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 76. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,
• 77. likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,
• 78. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,
• 79. multilaterális kereskedési rendszer (MTF): olyan multilaterális rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve,
• 80. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 81. konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
• 82. javadalmazás: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,
• 83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó, abban nem rögzített feladatokat lát el, valamint, ha fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt,
• 84. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,
• 85.
• 86.
• 87.
• 88.
• 89.
• 90.
• 91.
• 92.
• 93.
• 93a. helyreállítási képesség: a befektetési vállalkozás azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;
• 94. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,
• 95. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,
• 96.
• 97. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,
• 98. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,
• 99. vezető testület: a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezető állású személyeit is,
• 100. közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,
• 101. rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv,
• 102. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,
• 103. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom,
• 104.
• 105.
• 106.

MÁSODIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS¶

ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

III. Fejezet — A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG¶

ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

5. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett

• a) megbízás felvétele és továbbítása,
• b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
• c) sajátszámlás kereskedés,
• d) portfóliókezelés,
• e) befektetési tanácsadás,
• f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),
• g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és
• h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése,
• i) szervezett kereskedési rendszer működtetése.

(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül

• a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
• b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve – a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti – felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését,
• c) a befektetési hitel nyújtása,
• d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,
• e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,
• f) a befektetési kutatás és pénzügyi elemzés,
• g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,
• h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

6. § Pénzügyi eszköz – ideértve annak megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott formáját is –

• a) az átruházható értékpapír,
• b) a pénzpiaci eszköz,
• c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
• d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátási egységhez vagy más származtatott eszközhöz, pénzügyi indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
• e) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint – nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt – pénzben kiegyenlíthető,
• f) az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, azon szervezett kereskedési rendszerben kereskedett nagykereskedelmi energiatermék kivételével, amelyet a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően természetben kell kiegyenlíteni (ténylegesen le kell szállítani),
• g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározottaknak megfelelően nem kereskedelmi célt szolgál,
• h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,
• i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
• j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint – nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt – pénzben kiegyenlíthető, tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon, OTF-en vagy MTF-en kereskednek vele,
• k) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 8. cikkében meghatározott származtatott ügylet,
• l) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, amely olyan részegységekből áll, amelyek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény előírásainak megfelelnek.

6/A. § A befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységeket kriptoeszközök tekintetében is nyújthatja kriptoeszköz-szolgáltatásként, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

7. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.

(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti.

(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás

• a) tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti vagy
• b) Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

8. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – az (1a)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.

(1a) Piacműködtető az 5. § (1) bekezdés h), illetve i) pontjában foglalt befektetési szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet részére történő bejelentést követő 30 nap elteltével végezheti, azzal, hogy bejelentésben igazolja, hogy megfelel az engedélyezésre, a vezető testületre, a minősített befolyásra, az induló tőke ellátottságra, a szervezeti követelményekre, a jogsértések jelentésére, az algoritmikus kereskedésre, a multilaterális kereskedési rendszerre és a szervezett kereskedési rendszerre e törvényben előírt követelményeknek.

(2) A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetve kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat lakossági és a 49. § szerinti szakmai ügyfelek részére, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével, és a 29/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek. A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás által Magyarország területén végezhető befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása során figyelembe kell venni a 600/2014/EU rendelet VIII. címében foglalt rendelkezéseket is.

(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetve a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély – kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.

(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag

• a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,
• b) részvénykönyvvezetést,
• c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,
• d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,
• e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,
• f) értékpapír-kölcsönzést, és
• g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,
• h) a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet
• i) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást

folytathat.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó

• a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti olyan villamosenergia-kereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,
• b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti földgázkereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,
• c) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelmében részt vevő azon befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást.

8/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:

• a) az eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legalább harmincmilliárd euró, vagy
• b) eszközei havi összértékének tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harmincmilliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó, az EGT-államban letelepedett valamennyi vállalkozás – ideértve azok valamennyi harmadik országban letelepedett fióktelepét és leányvállalatát – egyedi szinten harmincmilliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább harmincmilliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi (működési) engedélyezéskor a Hpt.-ben foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a Felügyelet biztosítja, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb legyen, figyelembe véve a meglévő engedélyekből származó információkat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.

(4) A Felügyelet visszavonja a befektetési vállalkozás hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedélyét, ha ezen engedélyét kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti tevékenységek végzésére használja, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott küszöbértékek alatt van.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, a befektetési vállalkozás kérelmére a Felügyelet eltekinthet a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély megszerzésének követelményétől, figyelembe véve az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a kérelemre vonatkozó véleményét.

(6) A Felügyelet a mentességre vonatkozó kérelem elbírásakor az (5) bekezdés szerinti véleményen túl figyelembe veszi legalább:

• a) a csoport szervezeti felépítését, a csoporton belül alkalmazott könyvelési gyakorlatokat, valamint az eszközöknek a csoporton belüli allokációját, ha a befektetési vállalkozás egy csoport része,
• b) a befektetési vállalkozás által a székhely szerinti tagállamban és az Európai Unió egészében végzett tevékenységek jellegét, volumenét és összetettségét, illetve a tevékenységek jelentőségét és az azokból fakadó rendszerszintű kockázatot.

(7) A Felügyelet a határozatát közli a befektetési vállalkozással és az EBH-val, megjelölve az EBH véleményétől történő esetleges eltérés indokait. A Felügyelet három évente újra értékeli a határozatát.

9. § (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan

• a) megbízás felvételét és továbbítását,
• b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,
• c) sajátszámlás kereskedést,
• d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,
• e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,
• f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

végezheti.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet

• a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,
• b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és
• c) a 6. § e)–g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

10. § (1) Árutőzsdei szolgáltatást – a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott

• a) személyi feltételek,
• b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és
• c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

teljesítése esetén nyújtható.

(3) Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarország területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.

11. § (1) Árutőzsdei szolgáltatás – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.

IV. Fejezet — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS¶

ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

12. §¶

Az induló tőke¶

13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább százötvenezer euró induló tőkével rendelkezik.

(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, akkor legalább hétszázötvenezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, de az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább hetvenötezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

14. § Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha

• a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy
• b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

induló tőkével kell rendelkeznie.

15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.

(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámolni.

V. Fejezet — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI¶

16. § (1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.

(2) A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra, valamint a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye Magyarország területén található, a központi irodáját is Magyarország területén jelöli ki.

17. § (1) A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése – összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével –

• a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,
• b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,
• c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,
• d) átlátható legyen,
• e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,
• f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,
• g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

(2) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100–102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

(3) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel – ideértve a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint a 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 7. cikkének megfelelően létrehozott és működtetett hálózati és információs rendszert – és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

• a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
• b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
• c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
• d) a felmerülő olyan kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz, amelyeknek a befektetési vállalkozások ki vannak vagy ki lehetnek téve, vagy amelyek másokra nézve jelentenek vagy jelenthetnek kockázatot, beleértve a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatot is, figyelembe véve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 7a. cikkében meghatározott feltételeket,
• e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,
• f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, a nemek szempontjából semleges, az ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyekre vonatkozó javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,
• g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(5) A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.

(6) A befektetési vállalkozás megbízható biztonsági mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek garantálják – az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban – az információk továbbítására használt eszközök biztonságát és hitelesítését, minimalizálják az adatsérülés és jogosulatlan hozzáférés kockázatát és megelőzik az információk kiszivárgását, ezáltal biztosítva azok bizalmas jellegét.

(7) A befektetési vállalkozás a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT).

(8) Ha a befektetési vállalkozás a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.

17/A. § (1) Az ügyfelek számára történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközök jóváhagyására és a meglévő pénzügyi eszközök jelentős kiigazításainak jóváhagyására szolgáló folyamatot (a továbbiakban: termék-jóváhagyási folyamat) tart fenn, működtet, és elvégzi annak felülvizsgálatát, mielőtt pénzügyi eszközt hoz forgalomba vagy forgalmaz ügyfelek részére.

(2) A termék-jóváhagyási folyamat meghatározza a végső ügyfelek azonosított célpiacát az egyes pénzügyi eszközök ügyfél-kategóriáin belül, és biztosítja, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és a tervezett forgalmazási stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen.

(3) A befektetési vállalkozás emellett rendszeresen felülvizsgálja az általa kínált vagy forgalomba hozott pénzügyi eszközöket, és ennek során figyelembe vesz minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac potenciális kockázatát, legalább annak felmérése érdekében, hogy a pénzügyi eszköz továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4) A pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás bármely forgalmazó számára elérhetővé teszi a pénzügyi eszközre és a termék-jóváhagyási folyamatra vonatkozó összes információt, a pénzügyi eszközök azonosított célpiacát is beleértve.

(5) Abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem saját maga által kialakított pénzügyi eszközöket kínál vagy ajánl, kielégítő megoldásokat kell alkalmaznia a (4) bekezdésben említett információk beszerzésére és minden egyes pénzügyi eszköz jellemzőinek és azonosított célpiacainak megértésére.

(6) Az e § szerinti szabályok, folyamatok és megoldások e törvénynek és a 600/2014/EU rendelet előírásainak – ideértve a közzétételre, az alkalmasságra vagy megfelelőségre, az összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, valamint az ösztönzőkre vonatkozóakat is – sérelme nélkül alkalmazandók.

(7) A befektetési vállalkozás mentesül az (1)–(4) bekezdésben, valamint a 40. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények alól, ha az általa nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység olyan kötvényekhez kapcsolódik, amelyek a kiegészítési záradékon kívül nem tartalmaznak más beágyazott származtatott terméket, vagy ha a pénzügyi eszközöket kizárólag elfogadható partnerek részére értékesítik vagy forgalmazzák.

18. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás

• a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,
• b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,
• c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában – sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,
• d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,
• e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,
• f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint
• g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését,

ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

• a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,
• b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és
• c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

(2a) A befektetési vállalkozás minden eljárást és rendszert olyan módon dokumentál, hogy a Felügyelet az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott prudenciális követelményeknek való megfelelését ellenőrizhesse.

(3) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

18/A. § Az árutőzsdei szolgáltató olyan informatikai rendszert működtet, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

Belső ellenőrzési szervezeti egység¶

19. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 24. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a belső ellenőrzés tekintetében.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely

• a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,
• b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és
• c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

(3) Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.

(4) A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi az árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(5) Az árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki

• a) felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
• b) a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.

(6) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség¶

19/A. § (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

20. § A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 23. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a kockázatkezelés tekintetében.

20/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a százmillió eurót, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem lát el ügyvezetői feladatokat a befektetési vállalkozásban, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

• a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,
• b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,
• c) az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint
• d)

(5)

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

(7) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(8)–(9)

20/B. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

• a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,
• b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és
• c) a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

Auditbizottság¶

20/C. § (1) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozásnál a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott befektetési vállalkozást és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2) Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága jelöli ki.

(3) Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –

• a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek, a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső ellenőrzésének hatékonyságát [beleértve az Szmt. 95/I. § (1) bekezdésében, valamint az Szmt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti elektronikus beszámolás folyamatát is, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét], valamint a pénzügyi beszámolás és a fenntarthatósági beszámolás folyamatát [beleértve az Szmt. 95/I. § (1) bekezdése, valamint az Szmt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti elektronikus beszámolás folyamatát és a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás által az Szmt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot] és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
• b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet – különösen annak végrehajtását –, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
• c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására megválasztott könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég függetlenségét is), különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését;
• d) tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás legfőbb szervét a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység eredményéről, bemutatja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és azt, hogy az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában.

(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező befektetési vállalkozás közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és auditbizottságot állíthat fel.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a befektetési vállalkozás vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési vállalkozás a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy az auditbizottság feladatait a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el, továbbá a testület összetételét.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelésért, valamint az ügyféleszközök védelméért való felelősség¶

21. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés tekintetében.

(2) A befektetési vállalkozás megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező munkatársat nevez ki az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos kötelezettségek befektetési vállalkozás általi teljesítésének biztosítására. A befektetési vállalkozás döntésétől függően ezt a feladatkört a kinevezett személy kizárólagos feladatként vagy más feladatkörrel együtt látja el.

Általános felelősség¶

21/A. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

• a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint
• b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(2) A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(3) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(4) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.

VI. Fejezet — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI¶

22. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő fő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy munkaviszony keretében köteles ellátni.

(1a) Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

• a) – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
• b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
• c) legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
• d) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt;
• e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét – vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.

(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(5) Az (1a), a (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
• b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

(6) Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (5) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

• a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
• b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.

22/A. § (1) A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(2) A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.

(3) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.

22/B. § (1) A 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:

• a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy
• b) a középiskolai végzettség és
• ba) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,
• bb) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,
• bc) a tőzsdei szakvizsga,
• bd) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,
• be) a ba)–bd) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy
• c) a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítvány.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

• a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,
• b) a jogász szakképzettség,
• c) a könyvvizsgálói képesítés,
• d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,
• e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és
• f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(3) A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

24. § (1) A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

• a) befektetési vállalkozásnál,
• b) pénzügyi intézménynél,
• c) értéktőzsdén, árutőzsdén,
• d) befektetési alapkezelőnél,
• e) kockázati tőkealap-kezelőnél,
• f) az MNB-nél,
• g) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,
• h) közigazgatási szervnél,
• i) árutőzsdei szolgáltatónál,
• j) központi értéktárnál, vagy
• k) központi szerződő félnél,
• l) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál

tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a 22. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

• a) kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz és az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és légszennyező anyag kibocsátási jog kereskedelmében részt vevő vállalkozásnál,
• b) kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontban meghatározott, villamos energiára és földgázra vonatkozó pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében villamosenergia-kereskedőnél, illetve földgázkereskedőnél

tisztségviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.

24/A. § A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.

24/B. § A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

24/C. § (1) A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek – beleértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik.

24/D. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.

(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.

(3) A jelölőbizottság feladata:

• a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,
• b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,
• c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,
• d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,
• e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,
• f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,
• g) a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint
• h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.

(5) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az EBH számára.

(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

24/E. § Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

24/F. § A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.

Jogsértések jelentése¶

24/G. § (1) A befektetési vállalkozás, továbbá a Felügyelet hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az (EU) 2019/2033 rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

• a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,
• b) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint
• c) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) A befektetési vállalkozás a jogsértés befektetési vállalkozáson belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

(4) A jogsértések jelentésére vonatkozó rendelkezéseket az adatszolgáltatókra és a piacműködtetőkre is alkalmazni kell.

Személyi összeférhetetlenség¶

25. §¶

26. § (1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.

26/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

• a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy
• b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

• a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,
• b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet
• ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy
• bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás vezető testületének tagja és ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

VI/A. Fejezet — ALGORITMIKUS KERESKEDÉS¶

26/B. § (1) Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás az általa végzett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzési mechanizmussal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy kereskedési rendszerei az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében meghatározott követelményekkel összhangban

• a) reziliensek legyenek, és elegendő kapacitással rendelkezzenek,
• b) megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartozzanak,
• c) a hibás megbízások kiküldését vagy a rendszerek egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet eredményező vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működését megakadályozzák,
• d) ne legyenek felhasználhatók olyan célra, amely ellentétes az 596/2014/EU rendelet vagy annak a kereskedési helyszínnek a szabályaival, amelyhez kapcsolódnak.

(2) Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás

• a) az üzletvitel folyamatosságát biztosító hatékony megoldásokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, ideértve az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének megfelelően létrehozott IKT-vonatkozású üzletmenet-folytonossági politikát és terveket, valamint IKT-vonatkozású reagálási és helyreállítási terveket, és
• b) gondoskodik rendszereinek teljes körű teszteléséről és nyomon követéséről annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés és e bekezdés követelményeinek, valamint az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és IV. fejezetben meghatározott követelményeknek mindenkor megfeleljen.

(3) Az a befektetési vállalkozás, amely algoritmikus kereskedést folytat, értesíti erről a Felügyeletet, valamint annak a kereskedési helyszínnek a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amelynek tagjaként vagy résztvevőjeként a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedést folytat. A Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy rendszeresen vagy eseti jelleggel adjon leírást

• a) algoritmikus kereskedési stratégiái jellegéről,
• b) a rendszerre érvényes kereskedési paraméterek vagy limitek részleteiről,
• c) az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési, illetve kockázatellenőrzési mechanizmusról, valamint
• d) a rendszerei tesztelésére vonatkozó adatokról.

(4) A Felügyelet bármikor további információkat is kérhet a befektetési vállalkozástól az algoritmikus kereskedéséről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszerekről.

(5) A Felügyelet az olyan kereskedési helyszínek székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok kérésére, amelyek tagjaként vagy résztvevőjeként a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedést folytat, indokolatlan késedelem nélkül közli az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozástól kapott, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott információkat.

(6) A befektetési vállalkozás gondoskodik a (3) és (4) bekezdésben meghatározott információk nyilvántartásáról, és biztosítja, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye a Felügyelet számára az e törvény követelményeinek való megfelelés nyomon követését.

(7) A nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozás jóváhagyott formában pontos és időrendbe rendezett nyilvántartást tárol valamennyi megbízásáról – beleértve a megbízások visszavonását, a végrehajtott megbízásokat és árfolyamokat a kereskedési helyszíneken –, és azt kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

26/C. § (1) Az olyan algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely árjegyzési stratégiát követ – figyelembe véve az adott piac likviditását, méretét és jellegét, valamint azon eszköz jellemzőit, amellyel kereskedik –

• a) az árjegyzést a kereskedési helyszín kereskedési idejének egy meghatározott arányú részében – az esetleges kivételes körülmények kivételével – folyamatosan hajtja végre, és ezáltal rendszeres és előre látható módon biztosít likviditást a kereskedési helyszínen,
• b) kötelező érvényű írásbeli megállapodást köt a kereskedési helyszínnel, amely legalább a befektetési vállalkozás a) pont szerinti kötelezettségeit meghatározza, és
• c) hatékony rendszerekkel és ellenőrző mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy mindenkor teljesíteni tudja a b) pontban említett megállapodás szerinti kötelezettségeit.

(2) E § és a Tpt. 316/A. §-ának alkalmazásában algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás akkor követ árjegyzési stratégiát, ha egy vagy több kereskedési helyszín tagjaként vagy résztvevőjeként stratégiájának részeként saját számlára kereskedve egyidejűleg egymással ellentétes irányú, hasonló nagyságú fix árajánlatokat tesz versenyképes árakon, egyetlen vagy több pénzügyi eszközhöz kapcsolódóan, egyetlen kereskedési helyszínen vagy egyszerre több kereskedési helyszínen, és ezáltal a teljes piac számára rendszeres és gyakori módon likviditást biztosít.

26/D. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít egy kereskedési helyszínhez, hatékony rendszerekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik

• a) a szolgáltatást használó ügyfelek alkalmasságának megfelelő értékelésére és felülvizsgálatára, valamint
• b) annak biztosítására, hogy
• ba) a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek ne léphessék túl a befektetési vállalkozás által előzetesen meghatározott megfelelő kereskedési és hitel-küszöbértékeket,
• bb) a szolgáltatást használó ügyfelek által folytatott kereskedés megfelelő ellenőrzés alatt álljon, és
• bc) a megfelelő kockázatellenőrzési mechanizmus megakadályozza az olyan kereskedést, amely kockázatokat teremthet magának a befektetési vállalkozásnak a számára, vagy amely rendellenes piaci helyzetet teremthet vagy hozzájárulhat annak kialakulásához, vagy ellentétes lehet az 596/2014/EU rendelettel vagy a kereskedési helyszín szabályaival.

(2) A befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott kontrollmechanizmusok kialakítása esetén biztosíthat.

(3) A befektetési vállalkozás felelős annak biztosításáért, hogy a szolgáltatást használó ügyfelek betartsák e törvény követelményeit és a kereskedési helyszín által előírt szabályokat. A befektetési vállalkozás – a szabályok esetleges megsértésének, illetve a szabálytalan kereskedési feltételeknek vagy a piaci visszaélésre utaló magatartásnak az azonosítása érdekében – figyelemmel kíséri az ügyleteket, és az ilyen rendellenességekről tájékoztatja a Felügyeletet.

(4) A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy a befektetési vállalkozás és az ügyfél között kötelező erejű írásos megállapodás jöjjön létre a közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtásából fakadó alapvető jogokról és kötelezettségekről. A megállapodás tartalmazza, hogy az e törvény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatos felelősség a befektetési vállalkozást terheli.

(5) A valamely kereskedési helyszínhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító befektetési vállalkozásnak e tényről értesítenie kell a Felügyeletet, valamint annak a kereskedési helyszínnek a tagállama szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is, amelyhez a befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít.

(6) A Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az rendszeres vagy eseti jelleggel adjon leírást az (1) bekezdésben említett rendszerekről és kontrollmechanizmusokról, és bizonyítsa ezek alkalmazását.

(7) A Felügyelet az olyan kereskedési helyszínek hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére, amelyekhez a befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, indokolatlan késedelem nélkül közli a (6) bekezdésben meghatározott – a befektetési vállalkozástól kapott – információkat.

(8) A befektetési vállalkozás gondoskodik az e §-ban meghatározott információk nyilvántartásáról, és biztosítja, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye a Felügyelet számára az e törvény követelményeinek való megfelelés nyomon követését.

26/E. § Az a befektetési vállalkozás, amely általános klíringtagként jár el más személyek számára, hatékony rendszereket és kontrollmechanizmusokat alakít ki, amelyek révén gondoskodik arról, hogy az elszámolási szolgáltatásokat csak megfelelő és világos kritériumokat teljesítő személyek vegyék igénybe, és hogy megfelelő előírások vonatkozzanak azokra a személyekre, amelyek a befektetési vállalkozás számára és a piac számára a kockázatokat lecsökkentik. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy a befektetési vállalkozás és e személy között kötelező erejű írásos megállapodás jöjjön létre a szolgáltatás nyújtásából fakadó alapvető jogokról és kötelezettségekről.

HARMADIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE¶

VII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE¶

27. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.

(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

• a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,
• b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és
• c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni,
• d) a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti függő ügynök személyét, amennyiben függő ügynököt kíván igénybe venni.

(4a) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely a 6. § j), illetve k) pontja szerinti pénzügyi eszköz bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet illetve kiegészítő szolgáltatást más EGT-államban határon átnyúló tevékenységként, illetve szolgáltatásként végezni,

• a) a 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz mindegyikére vonatkozóan rendelkeznie kell a végezni kívánt befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás végzésére vonatkozó felügyeleti engedéllyel, és
• b) a (4) bekezdés szerinti értesítésben 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz vonatkozásában a 2014/65/EU irányelv I. melléklet C szakaszának 10. pontjára kell hivatkoznia.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése

• a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy
• b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

• a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,
• b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,
• c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és
• d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket. Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7a) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely más EGT-államban kíván fióktelepet létesíteni, és ez a fióktelep a 6. § j), illetve k) pontja szerinti pénzügyi eszköz bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet illetve kiegészítő szolgáltatást végezni,

• a) a 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz mindegyikére vonatkozóan rendelkeznie kell a végezni kívánt befektetési szolgáltatási tevékenység illetve kiegészítő szolgáltatás végzésére vonatkozó felügyeleti engedéllyel, és
• b) a (7) bekezdés szerinti értesítésben 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz vonatkozásában a 2014/65/EU irányelv I. melléklet C szakaszának 10. pontjára kell hivatkoznia.

(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor

• a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy
• b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.

(9) Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.

(10) A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

28. § (1) A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

• a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,
• b) részvénykönyvének másolatát,
• c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,
• d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
• e) egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása Magyarország területén létesítendő központi irodában történik,
• f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,
• g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,
• h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
• i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,
• j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,
• k) az üzleti tervét,
• l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
• m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,
• n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
• o) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,
• p) a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását,
• q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
• r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
• s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
• t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,
• u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,
• v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
• w) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást,
• x) a befektetési vállalkozás likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a befektetési vállalkozás igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a befektetési vállalkozásra nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 102. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,
• y) a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.

(1a) Ha a kérelmező magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.

(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.

(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakon felül

• a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
• b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(6) Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor.

29. § A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozás

• a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
• b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
• c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

29/A. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének a Felügyelet engedélyezi a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését és a kiegészítő szolgáltatás nyújtását a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás kérelme alapján, ha

• a) bemutatja a székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságtól származó engedélyét,
• b) a Felügyelet a befektetési vállalkozás székhelye szerinti harmadik ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is,
• c) a Felügyelet együttműködési megállapodást kötött a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával,
• d) a befektetési vállalkozás székhelye szerinti harmadik ország nem szerepel a Pénzügyi Akciócsoporttal (a továbbiakban: FATF) nem együttműködő országok és területek listáján,
• e) eleget tesz az induló tőkére vonatkozó szabályoknak,
• f) vezető tisztségviselők megfelelnek a személyi feltételeknek, és
• g) igazolja, hogy tagja valamely elismert befektető-kártalanítási rendszernek.

(2) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepet kíván létesíteni, akkor a kérelméhez a Felügyeletnek benyújtja:

• a) a székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság vagy hatóságok nevét és címét azzal, hogy több hatóság esetén azok illetékességéről is tájékoztatást kell nyújtania,
• b) a befektetési vállalkozás nevét, jogi formáját, székhelyét, telephelyeit, vezető testülete tagjainak nevét, fontosabb tulajdonosainak nevét,
• c) a fióktelep szervezeti felépítését, szervezeti és működési szabályzatát,
• d) a fióktelep üzleti tervét,
• e) a kiszervezni kívánt funkcióinak leírását,
• f) az induló tőke rendelkezésre állásáról igazolást, valamint
• g) a vezető tisztségviselők jogszabályi előírásoknak való megfeleléséről szóló igazolását.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe megfelelően alkalmazza e törvény

• a) dotációs tőkére vonatkozó követelményeinek való folyamatos megfelelést,
• b) V. Fejezetét,
• c) VI/A. Fejezetét,
• d) X–XIII. Fejezetét,
• e) összeférhetetlenségre és a jogsértések jelentésére vonatkozó szabályait,
• f) XX. Fejezetét,
• g) XXIII–XXV. Fejezetét,
• h) XXV/B. Fejezetét, valamint
• i) a 600/2014/EU rendelet 3–26. cikkét.

(4) A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hiánytalan kérelmének benyújtását követően hat hónapon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A döntéséről tájékoztatja a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

30. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

• a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
• b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,
• c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy
• d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt,
• e) a kérelmező tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.

(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha

• a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
• b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,
• c) a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
• d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
• e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
• f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy
• g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

31. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

• a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
• b) a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a befektetési alapkezelő a Kbftv. 5. §-a szerinti tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,
• c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,
• d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
• e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
• f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
• g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
• h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,
• i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,
• j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.

(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.

(5) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

31/A. § A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe évente beszámol a Felügyeletnek

• a) Magyarországon végzett tevékenységi köréről és annak nagyságrendjéről,
• b) az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségei minimális, átlagos és maximális havi értékeiről,
• c) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő felektől szerzett azon pénzügyi eszközök összértékéről, amelyekre jegyzési garanciát vállaltak a megelőző 12 hónapban,
• d) az egyes, általa végzett tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és összértékükről,
• e) az ügyfelei rendelkezésére álló befektető-kártalanítási rendszer részleteiről, ideértve az ügyfelek elismert befektető-kártalanítási rendszerből eredő jogait,
• f) az általa végzett egyes tevékenységi körök tekintetében alkalmazott kockázatkezelési politikáról és eljárásokról,
• g) a vállalatirányítási rendszerről, ideértve a vezető állású személyeket és a fióktelep tevékenységéhez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket is,
• h) bármely olyan információról, a Felügyelet kérése alapján, amelyet a Felügyelet szükségesnek tart a fióktelep tevékenységének átfogó felügyelete szempontjából.

31/B. § Csoporton belüli kapcsolatok sérelme nélkül, ha a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás – akár közvetlenül, akár a javára eljáró személyen keresztül – ügyfelet vagy leendő szerződő felet keres az Európai Unióban, az ügyféllel vagy leendő szerződő féllel kötött ügyletre vonatkozó megállapodás nem tekinthető ügyfél által kezdeményezettnek.

VIII. Fejezet — AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE¶

32. § A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

33. § (1) A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

• a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,
• b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,
• c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
• d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,
• e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
• f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,
• g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,
• h) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,
• i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
• j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
• k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
• l) az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 59. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének részletes leírását, amennyiben a kérelmező által a c) pont keretében megjelölt végezni kívánt tevékenység a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakra vonatkozik.
• m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,
• n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.

(1a) Ha a kérelmező magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül

• a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
• b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

34. § A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató

• a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
• b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
• c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

35. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

• a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
• b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy
• c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha

• a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
• b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,
• c) a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
• d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
• e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
• f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy
• g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

36. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, ha

• a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,
• b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,
• c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
• d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
• e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
• f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,
• g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,
• h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.

(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

IX. Fejezet — A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE¶

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése¶

37. § (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges a Felügyelet engedélye, ha a minősített befolyást szerző a befektetési vállalkozással egy csoportba tartozik, és a minősített befolyás megszerzésére vagy a határérték növekedésére a csoporton belül egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – a (2b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –:

• a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
• b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
• c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
• d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,
• e)
• f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
• g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,
• h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyarország területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,
• i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását,
• j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,
• k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez.

(2a) Természetes személy kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(2b) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor a (2) bekezdés c), g) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,

• a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
• b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,
• c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
• d) aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
• e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(5) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

• a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette,
• b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,
• ba) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította, vagy
• bb) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,
• c) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság öt évnél nem régebben végleges vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.

(6) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(6a) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező minősített befolyás szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt minősített befolyás szerzése növelheti ennek kockázatát.

(6b) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja akkor is, ha valamely harmadik országnak a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy azok érvényesítésének nehézségei akadályozzák a Felügyelet felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(7) Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8) A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

• a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
• b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

• a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
• b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
• c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
• d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
• e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
• f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,
• g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy
• h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

• a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
• b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,
• c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

• a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
• b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

(7) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenysége révén rendelkezhet, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolja vagy egyéb módon nem használja a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegeníti.

37/B. § (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.

(1a) A 37. § (1) bekezdésétől eltérően nem szükséges a Felügyelet engedélye, ha az (1) bekezdésben meghatározott határértéket átlépő befolyásszerző a befektetési vállalkozással egy csoportba tartozik, és a minősített befolyás megszerzésére vagy a határérték növekedésére a csoporton belül egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni

• a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,
• b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és
• c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.

(5) Az átvételi igazolás kibocsátását követően a Felügyelet, ha a beadvány a törvény által előírt, a kérelemhez csatolandó valamennyi dokumentumot tartalmazza, ezt a tényt írásban igazolja a kérelmező, valamint a befolyással rendelkező felé (teljességi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről.

38. § (1) A Felügyelet a teljességi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) dönt a befolyásszerzési szándékról abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e. Ha a Felügyelet az értékelés alapján a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését megtagadja, akkor erről az értékelés befejezését követő két munkanapon belül, de legkésőbb az ügyintézési határidőn belül írásban értesíti a kérelmezőt, megadva a döntés indokait.

(2) A Felügyelet a 37. § (2) bekezdésében és a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén a teljességi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(3) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

• a) székhelye harmadik országban található, vagy
• b) nem tartozik az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK, 2009/138/EK, 2013/36/EU és 2014/65/EU irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.

(5)

(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

38/A. § Ha a kérelmező

• a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,
• b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,
• c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,
• d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,
• e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
• f) anyavállalata az a)–e) pont szerinti vállalkozásnak,
• g) ellenőrzött vállalkozása az a)–e) pont szerinti vállalkozás,

akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.

39. § (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.

(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről.

(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.

(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.

Jó üzleti hírnév¶

39/A. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

NEGYEDIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI¶

X. Fejezet — AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

A tájékoztatás általános szabályai¶

40. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

(2) Az ügyfeleknek történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az így kialakított pénzügyi eszközök megfeleljenek az ügyfelek vonatkozó kategóriáján belül valamely azonosított célpiac igényeinek, a pénzügyi eszközök forgalmazási stratégiája összeegyeztethető legyen az azonosított célpiaccal, és a befektetési vállalkozás észszerű lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az adott pénzügyi eszközt az azonosított célpiac számára forgalmazzák.

(3) A befektetési vállalkozás – értelmezve az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközöket – a végső ügyfeleknek a 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott azonosított célpiacát is figyelembe véve felméri a pénzügyi eszközök azon ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, akik számára befektetési szolgáltatásokat nyújt, és gondoskodik arról, hogy csak abban az esetben kerüljön sor pénzügyi eszközök felkínálására vagy ajánlására, ha az az ügyfél érdekében áll.

(4) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során – ideértve a befektetési kutatást és a marketingközleményt is – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44. cikkében foglaltaknak megfelelő világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. A marketingközlemény marketing jellegét egyértelműen fel kell tüntetni.

(4a) A befektetési vállalkozás által vagy harmadik fél által elkészített, valamint a befektetési vállalkozás, ügyfele vagy potenciális ügyfele által felhasznált vagy részükre értékesített kutatás tisztességes, egyértelmű, és nem félrevezető. A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a kutatásra a befektetési kutatás megnevezés vagy ahhoz hasonló kifejezés használata szükséges.

(4b) A portfóliókezelést, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei részére értékesített kutatást kizárólag abban az esetben jelöli meg a kibocsátó által támogatottként, ha azt részben vagy egészben a kibocsátó fizeti, és azt a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készítették el.

(4c) Annak biztosítására, hogy a kutatást a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének, valamint a (4a), (4b) és (4d) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készítsék el, az azt elkészítő vagy értékesítő befektetési vállalkozás erre vonatkozó szabályzatot és eljárást fogad el.

(4d) A kibocsátó benyújtja a (4b) bekezdés szerinti kutatást a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek, a kutatásnak (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(4e) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a Felügyelet jár el.

(4f) A (4d) bekezdés szerinti kutatásnak a Felügyelethez történő benyújtásakor a kibocsátó biztosítja, hogy olyan metaadatokat mellékel hozzá, amelyek jelzik, hogy az információ megfelel a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének. Az ilyen kutatás nem minősül sem a Tpt.-ben meghatározott szabályozott információnak, sem pedig az e törvény szerinti befektetési kutatásnak, és ezért nem tartozik ugyanolyan szintű szabályozási ellenőrzés alá.

(4g) A kibocsátó által támogatott kutatásként megjelölt kutatás kezdőlapján egyértelműen és jól láthatóan szükséges feltüntetni, hogy az a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően készült. Minden egyéb, részben vagy egészben a kibocsátó által fizetett, de nem a kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexének megfelelően elkészített kutatási anyagot marketingközleményként szükséges megjelölni.

(5) A befektetési vállalkozás – figyelemmel a 41–43. §-ban foglaltakra – kellő időben tájékoztatja a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet a befektetési vállalkozásról és annak szolgáltatásairól, a pénzügyi eszközökről és a javasolt befektetési stratégiákról, a végrehajtás helyszíneiről, valamint az összes költségről és kapcsolódó díjról. E tájékoztatás a következőket foglalja magában:

• a) befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadást megelőzően nyújt tájékoztatást az alábbiakról:
• aa) a tanácsot független alapon adja-e,
• ab) a tanácsadás a különböző eszköztípusok szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e és különösen, hogy a pénzügyi eszközök köre olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált pénzügyi eszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét,
• ac) a befektetési vállalkozás biztosít-e a leendő szerződő fél vagy ügyfél számára a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó rendszeres értékelést;
• b) a pénzügyi eszközökre és javasolt befektetési stratégiákra vonatkozó tájékoztatásnak magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy – figyelembe véve a 17/A. § (2) bekezdése szerinti azonosított célpiacot – a pénzügyi eszközt lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánták-e;
• c) a befektetési szolgáltatási tevékenységgel vagy kiegészítő szolgáltatással összefüggő költségekre és kapcsolódó díjakra vonatkozó tájékoztatás magában foglalja a befektetési tanácsadás költségét, adott esetben az ügyfélnek ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszköz költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó befizetéseket is.

(6) Az (5) bekezdés szerinti összes költségről és díjról szóló tájékoztatást – a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz és a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata hoz létre – összesített formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a tájékoztatást tételes lebontásban is biztosítani kell. Adott esetben ezt a tájékoztatást a befektetés élettartama alatt rendszeresen, legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára. A tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 50. cikkében foglaltaknak megfelelően kell nyújtani.

(6a) Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé a költségekkel és díjakkal kapcsolatos előzetes tájékoztatást, a befektetési vállalkozás a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást az ügyletkötést követően indokolatlan késedelem nélkül elektronikus formában vagy – lakossági ügyfél kérésére – papíron is megadhatja, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

• a) az ügyfél beleegyezett, hogy az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg a tájékoztatást; és
• b) a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy a tájékoztatás átvételéig elhalassza az ügylet megkötését.

(6b) A (6) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a befektetési vállalkozás köteles lehetőséget biztosítani az ügyfélnek arra, hogy a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást telefonon kapja meg az ügylet megkötését megelőzően.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 41. § (4)–(6) bekezdésében foglalt információkat érthető formában kell közölni, úgy, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján az ügyfél vagy a leendő szerződő fél képes átlátni a felkínált befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve az adott pénzügyi eszköz természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudja meghozni befektetési döntéseit. Ez a tájékoztatás egységesített formátumban is biztosítható.

(7a) A befektetési vállalkozás az e törvényben előírt valamennyi, az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtandó információt elektronikus formátumban adja át, kivéve akkor, ha lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél papíralapú tájékoztatást kért, amely esetben ezeket az információkat papíron, díjmentesen kell megadni. A befektetési vállalkozás tájékoztatja a lakossági ügyfeleket vagy potenciális lakossági ügyfeleket, hogy lehetőségük van papíron megkapni az információkat.

(7b) Azokat a meglévő lakossági ügyfeleket, akik papíron kapják meg az e törvény szerint nyújtandó információkat, a befektetési vállalkozás az elektronikus formátumban történő elküldés előtt legalább nyolc héttel tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban elektronikus formátumban kapják meg az információkat. A befektetési vállalkozás tájékoztatja e lakossági ügyfeleket, hogy választásuk szerint továbbra is kaphatnak papíralapú tájékoztatást, vagy áttérhetnek az elektronikus formátumú tájékoztatásra. A befektetési vállalkozás tájékoztatja továbbá a meglévő lakossági ügyfeleket, hogy ha a nyolchetes időszak során nem kérik a papíralapú tájékoztatás folytatását, akkor automatikusan elektronikus formátumban fogják megkapni az információkat. Azokat a meglévő ügyfeleket, akik már elektronikus formátumban kapják meg az e törvény szerint nyújtandó információkat, nem szükséges tájékoztatni.

(8) Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtását olyan pénzügyi termék részeként kínálják, amelyre a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már a Hpt. illetve az Fhtv. egyéb rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak a (4)–(7) bekezdésben megállapított kötelezettségek.

41. § (1) Ha a befektetési vállalkozás arról tájékoztatja az ügyfelet vagy leendő szerződő felet, hogy a befektetési tanácsadást független alapon biztosítja,

• a) a befektetési vállalkozásnak a piacon elérhető pénzügyi eszközök olyan kellően nagy körét kell értékelnie, amely kellően változatos az eszközök típusa, kibocsátója vagy a termékek nyújtója szerint ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő teljesülését, és nem korlátozódhat azokra a pénzügyi eszközökre, amelyeket
• aa) maga a befektetési vállalkozás vagy a vele szoros kapcsolatban lévő vállalkozások vagy
• ab) olyan egyéb vállalkozások bocsátanak ki vagy nyújtanak, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági kapcsolat – például szerződéses viszony – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét;
• b) nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérve az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá.

(3) A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 52. cikkében foglaltaknak megfelelő módon, a független alapon nyújtott befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 53. cikkében foglaltaknak megfelelő módon kell megadni.

(4) A befektetési vállalkozás portfóliókezelés keretében nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben. Az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak e bekezdés hatálya alá.

(5) Nem minősíthető úgy, hogy a befektetési vállalkozás teljesíti a 110. § szerinti vagy a 40. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit abban az esetben, ha az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára fizet, vagy bármely díjban vagy jutalékban részesül, vagy bármely nem pénzügyi előnyben részesül vagy nem pénzügyi előnyt nyújt befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, kivéve, ha a kifizetés vagy az előny

• a) célja, hogy javítsa az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét; valamint
• b) nem gátolja a befektetési vállalkozást abban, hogy megfeleljen annak a kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legjobb érdekének megfelelően kell eljárnia.

(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés szerinti díj vagy előny létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg pontosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet világosan, átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatja az adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás elvégzése előtt. A befektetési vállalkozás adott esetben tájékoztatja az ügyfelet a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával összefüggésben kapott díj, jutalék, pénzügyi vagy nem pénzügyi előny ügyfélhez való továbbításának eljárásáról is.

(7) Nem tartoznak az (5) bekezdésben meghatározott követelmények hatálya alá azok a kifizetések vagy díjak, amelyek a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását lehetővé teszik, vagy ahhoz szükségesek – pl. őrzési díjak, elszámolási és átváltási díjak, igazgatási illetékek vagy jogi költségek –, és amelyek természetüknél fogva nem eredményezhetnek konfliktusokat a befektetési vállalkozásnak ügyfele érdekében végzett becsületes, tisztességes és szakszerű tevékenységére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatban.

(7a) Az ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik felek által végzett befektetési kutatás akkor tekintendő a 40. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha:

• a) az igénybe vett szolgáltatások vagy a kutatási szolgáltatások nyújtását megelőzően a befektetési vállalkozás és a kutatás szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy az igénybe vett szolgáltatásokhoz és kutatáshoz kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható a befektetési kutatásnak,
• b) a befektetési vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy az igénybe vett szolgáltatásokért és a befektetési kutatásért járó díjakat együttesen vagy elkülönítetten fizeti, valamint rendelkezésükre bocsátja a díjfizetésre vonatkozó szabályzatát, amely meghatározza a választott fizetési módtól függően nyújtott információk körét, továbbá – együttes díjfizetés esetén – ismerteti a 110. § szerinti összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére szolgáló eljárásait,
• c) a befektetési vállalkozás legalább évente értékeli a felhasznált kutatás minőségét, felhasználhatóságát és értékét, valamint azt, hogy a felhasznált kutatás mennyire járul hozzá a jobb befektetési döntésekhez, vagy
• d) a befektetési vállalkozás az igénybe vett szolgáltatásokért és a harmadik fél által végzett befektetési kutatásért járó fizetés elkülönített módjának választása esetén, a befektetési vállalkozás részére harmadik felek által nyújtott kutatást kizárólag
• da) a befektetési vállalkozás saját forrásaiból finanszírozza, vagy
• db) a befektetési vállalkozás által ellenőrzött külön kutatási fizetési számláról finanszírozza.

(7b) A (7a) bekezdés alkalmazásában elemzés alatt olyan elemzési anyagok vagy szolgáltatások értendők, amelyek egy vagy több pénzügyi eszközre vagy egyéb eszközökre, illetve pénzügyi eszközök kibocsátóira vagy potenciális kibocsátóira vonatkoznak, vagy amelyek szorosan kapcsolódnak egy konkrét iparághoz vagy piachoz oly módon, hogy az ezen iparághoz vagy piachoz tartozó pénzügyi eszközökkel, egyéb eszközökkel vagy kibocsátókkal kapcsolatos nézetekről nyújtanak tájékoztatást. Az elemzés magában foglalja az olyan anyagokat vagy szolgáltatásokat is, amelyek

• a) kifejezetten vagy implicit módon egy befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, és megalapozott véleményt adnak pénzügyi eszközök vagy egyéb eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékéről vagy áráról, vagy
• b) egyéb jellegű elemzést, eredeti megállapításokat tartalmaznak, és új vagy meglévő információk alapján olyan következtetéseket vonnak le, amelyek használhatók a befektetési stratégiához, valamint relevánsak és hozzáadott értéket tudnak biztosítani a befektetési vállalkozás azon döntéseihez, amelyeket az adott elemzésért fizető ügyfelek nevében hoz.

(7c) E fejezet alkalmazásában a pénzügyi eszközökkel végzett ügylet végrehajtásához szervesen kapcsolódó kereskedési megjegyzések és az egyéb személyre szabott kereskedési tanácsadási szolgáltatások nem tekinthetők kutatásnak.

(7d) Ha egy befektetési vállalkozás olyan kutatási szolgáltatótól kap kutatást, amely nem engedélyezett szolgáltató, és nem része olyan pénzügyi szolgáltató csoportnak, amelytől igénybe vett szolgáltatásokat vagy befektetési szolgáltatásokat kínáló befektetési vállalkozás tagja is van, akkor a befektetési vállalkozás számára végzett befektetési kutatás úgy tekintendő, hogy megfelel a 40. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak, és a befektetési vállalkozás eleget tesz a (7a) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek.

(7e) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a harmadik fél által részére végzett kutatással kapcsolatban felmerülő összes, általa ismert költségről, és azokat a befektetési vállalkozás az ügyfelei kérésére évente rendelkezésre bocsátja.

(8) Az olyan befektetési vállalkozásnak, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást végez ügyfelek számára, biztosítania kell, hogy alkalmazottait ne díjazza, illetve teljesítményüket ne értékelje oly módon, amely ütközik azzal a kötelezettségével, hogy az ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt nem alakíthat ki díjazás, értékesítési célok révén vagy más módon olyan mechanizmust, amely arra ösztönözhetné alkalmazottait, hogy egy bizonyos pénzügyi eszközt ajánljanak lakossági ügyfelüknek, amikor a befektetési vállalkozás más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő pénzügyi eszközt is ajánlhatna.

(9) Amikor egy befektetési szolgáltatást csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt kínálnak, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy az egyes komponenseket meg lehet-e külön vásárolni, és mindegyik komponensről külön költségigazolást és díjkiszabást kell kiállítania. Amennyiben a lakossági ügyfelek számára kínált ilyen megállapodáshoz vagy csomaghoz kapcsolódó kockázat várhatóan eltér az egyes komponensekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól, a befektetési vállalkozásnak megfelelő leírást kell nyújtania a megállapodás vagy csomag különböző komponenseiről, valamint arról, hogy egymásra hatásuk hogyan módosítja a kockázatot.

(10) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a 40. § és az e § szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő idő álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.

41/A. § (1) A 40. § (5) bekezdés c) pontjában megállapított követelmények a befektetési tanácsadás és portfóliókezelési szolgáltatás kivételével nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra.

(2) A 44. § (1b) és (3)–(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban, 69. §-ban és 69/A. §-ban megállapított követelmények nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra, kivéve, ha a szakmai ügyfél elektronikus formátumban vagy papíron arról tájékoztatja a befektetési vállalkozást, hogy élni kíván a 44. § (1b) és (3)–(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban, 69. §-ban és 69/A. §-ban biztosított jogokkal.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az ügyfelek (2) bekezdés szerint tett nyilatkozatairól.

42. § Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.

XI. Fejezet — A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI¶

Előzetes tájékoztatási kötelezettség¶

43. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás nevében az ügyfeleknek a pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában legyenek az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó, e törvény által előírt kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára nyújtott előzetes tájékoztatási kötelezettségét a X. Fejezetben, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 45–51. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelő tartalommal és módon teljesíti.

Előzetes tájékozódási kötelezettség¶

44. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésben foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően

• a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és
• b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, veszteségviselési képességével összhangban álló, valamint a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

(1a) Ha egy befektetési vállalkozás olyan befektetési tanácsot ad, amelyben a 41. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomagot vagy termékcsomagot ajánl, biztosítja, hogy a csomag összességében alkalmas legyen az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.

(1b) Pénzügyi eszközök közötti váltást érintő befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés nyújtása esetén, a befektetési vállalkozás beszerzi az ügyfél befektetésével kapcsolatos szükséges információkat, és elemzi a pénzügyi eszközök közötti váltás költségeit és előnyeit. Befektetési tanácsadás nyújtása esetén a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e az ilyen váltás költségeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatásának a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 54. és 55. cikkében meghatározottaknak történő megfelelését.

(3) A befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás esetén az ügylet megvalósítását megelőzően, tartós adathordozón nyilatkozatot tesz a tanácsadás ügyfél számára való alkalmasságáról (a továbbiakban: alkalmassági nyilatkozat), amelyben ismerteti az adott tanácsadást, és hogy az miként elégíti ki a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.

(4) Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmassági nyilatkozat előzetes átadását, a befektetési vállalkozás tartós adathordozón is átadhatja az írásos alkalmassági nyilatkozatot közvetlenül azt követően, hogy az ügyfél megkötötte a megállapodást, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

• a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmassági nyilatkozatot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül átvegye; valamint
• b) a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy az ügyletkötést elhalassza annak érdekében, hogy az alkalmassági nyilatkozatot átvegye.

(5) Ha egy befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, vagy tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres időközönként az (1) bekezdésnek megfelelő tájékozódást végez, akkor a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 54. cikke szerinti jelentésnek tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a befektetés kielégíti a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.

(6)–(9)

45. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér

• a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
• b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
• c) különösen ezek kockázataival

kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.

(1a) A 41. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomag vagy termékcsomag esetében az értékelés során azt kell vizsgálni, hogy a csomag egésze megfelelő-e az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 55. és 56. cikkében meghatározottaknak megfelelően jár el.

(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást – kiegészítő szolgáltatások nyújtásával vagy azok nélkül, az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti olyan hitelnyújtás kivételével, amely nem tartalmaz az ügyfél kölcsöneire, folyószámláira és folyószámlahiteleire vonatkozó hitelkeretet – és

• a) az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve a Kbftv. szerinti ABA által részvény formában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt, valamint a származtatott eszközben foglalt részvényt vagy
• b) az ügylet tárgya olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy
• c) az ügylet tárgya pénzpiaci eszköz, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy
• d) az ügylet tárgya ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír, ide nem értve az 583/2010/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti strukturált ÁÉKBV-ket vagy
• e) az ügylet tárgya strukturált betét, ide nem értve azokat, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy a termék lejárat előtti eladásának költségeit vagy
• f) az ügylet tárgya egyéb – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 57. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő – nem összetett pénzügyi eszköz és

az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi, és a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való megfelelőségét, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek, valamint a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.

(4)–(7)

46. § (1) Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.

(2) Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információt vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

Az ügyfél minősítése¶

47. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha

• a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy
• b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

(3) A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet

• a) a minősítéséről,
• b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és
• c) arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.

48. § (1) Szakmai ügyfél

• a) a befektetési vállalkozás,
• b) az árutőzsdei szolgáltató,
• c) a hitelintézet,
• d) a pénzügyi vállalkozás,
• e) a biztosító,
• f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,
• g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,
• h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
• i) helyi vállalkozás, amely
• ia) a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz vonatkozásában azon személy, amely az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében vagy azzal összefüggésben kereskedik e pénzügyi eszközre,
• ib) a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott származtatott energiaügylet vonatkozásában azon személy, amely a Get., illetve a Vet. szerint földgáz- vagy villamosáram-kereskedést végez,
• j) a központi értéktár,
• k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
• l) tőzsde,
• m) központi szerződő fél,
• n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,
• o) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,
• p) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és
• q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

(2) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított

• a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,
• b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,
• c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.

(3) Az (1) bekezdés p) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény

• a) valamely EGT-állam kormánya,
• b) valamely EGT-állam regionális kormánya,
• c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,
• d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,
• e) a Világbank,
• f) a Nemzetközi Valutaalap,
• g) az Európai Beruházási Bank, és
• h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.

(4) A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy – ha a szakmai ügyfélként való minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi – kifejezett egyetértése alapján a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell

• a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,
• b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

49. § (1) A befektetési vállalkozás a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági ügyfélnek – annak kifejezett kérésére – szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

• a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,
• b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,
• c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be
• ca) befektetési vállalkozásnál,
• cb) árutőzsdei szolgáltatónál,
• cc) hitelintézetnél,
• cd) pénzügyi vállalkozásnál,
• ce) biztosítónál,
• cf) befektetési alapkezelőnél,
• cg) kollektív befektetési társaságnál,
• ch) kockázati tőkealap-kezelőnél,
• ci) magánnyugdíjpénztárnál,
• cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,
• ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
• cl) központi értéktárnál,
• cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,
• cn) központi szerződő félnél, vagy
• co) tőzsdénél,

amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit.

(4) A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

50. § (1) A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. § szerinti szakmai ügyfél minősítést, ha

• a) az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,
• b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek,
• c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(2) Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) Elfogadható partnernek minősül

• a) a 48. § (1) bekezdésének a)–m) pontjában meghatározott vállalkozás,
• b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,
• c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és
• d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el.

(2) A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében – ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja – a 40. § (1)–(7) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43–46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, a 64. § (1) bekezdésében, a 67. §-ban, valamint a 69. §-ban foglaltakat nem kell alkalmaznia.

(3) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél – akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel – kérheti, hogy a befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el. Ebben az esetben – ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik –, rá a szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára, annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 71. cikkében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények¶

52. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött keretszerződést írásba foglalja.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti keretszerződést az 55. § szerinti nyilvántartásában rögzíti.

(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását.

53. §¶

A szerződéskötés megtagadása¶

54. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

• a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
• b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
• c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
• d) a 44. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy
• e) a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.

(2) A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

XII. Fejezet — A SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK¶

A szerződések és megbízások nyilvántartása¶

55. § (1) A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről, és biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 72–75. cikkében meghatározott rendelkezések teljesítését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.

(3) Az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról vezetett nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.

(4) A nyilvántartás részeként rögzíteni kell legalább azokat telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat, amelyek a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatásokat érintik. Az ilyen telefonbeszélgetések és elektronikus üzenetváltások közé tartoznak azok is, amelyek célja az ügyletek kötése sajátszámlás kereskedés keretében, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatások nyújtása, még az olyan beszélgetések és üzenetváltások esetében is, amelyek nem vezetnek a szóban forgó ügyletek megkötéséhez vagy ügyfélmegbízási szolgáltatások nyújtásához.

(5) E telefonbeszélgetések és elektronikus üzenetváltások rögzítése céljából a befektetési vállalkozásnak minden észszerűen szükséges lépést meg kell tennie az alkalmazottai vagy közvetítői által – a befektetési vállalkozás által rendelkezésükre bocsátott vagy használatra jóváhagyott vagy engedélyezett berendezéseken keresztül – lebonyolított releváns telefonbeszélgetések és (kimenő vagy bejövő) elektronikus üzenetváltások rögzítése céljából.

(6) A befektetési vállalkozás tájékoztatja új és meglévő ügyfeleit, hogy azon, a befektetési vállalkozás és az ügyfelei közötti, telefonon történő üzenetváltások, illetve beszélgetések, amelyek valamilyen tranzakciót eredményeznek vagy eredményezhetnek, rögzítésre kerülnek. Ez a tájékoztatás közölhető mindössze egy alkalommal, a befektetési szolgáltatások új vagy meglévő ügyfeleknek történő nyújtását megelőzően.

(7) A befektetési vállalkozás olyan ügyfél részére, akit előzőleg nem tájékoztatott a telefonon történő üzenetváltások és beszélgetések rögzítéséről, nem végezhet telefonon keresztül befektetési szolgáltatási tevékenységet és nem nyújthat telefonon keresztül kiegészítő szolgáltatást, amennyiben a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfélmegbízások fogadásához, továbbításához vagy végrehajtásához kapcsolódnak.

(8) Az ügyfél egyéb úton is adhat megbízást, e közlésnek azonban tartós adathordozón rögzített formában, azaz pl. levélben vagy e-mailben kell történnie, vagy a személyes találkozókon elhangzott megbízások esetében azt dokumentálni kell. Így az ügyféllel folytatott releváns személyes beszélgetések tartalma írásos jegyzőkönyvek vagy feljegyzések formájában rögzíthető. Az így közölt megbízások a telefonon közölt megbízásokkal egyenértékűnek minősülnek.

(9) A befektetési vállalkozás megtesz minden észszerű lépést annak elkerülésére, hogy alkalmazottai vagy közvetítői a releváns telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat olyan, magántulajdonban lévő berendezéseken keresztül bonyolítsák le, amelyekről a befektetési vállalkozás az általuk közvetített tartalmat nem tudja rögzíteni vagy lemásolni.

(10) A (4)–(9) bekezdésben előírt rendelkezéseket a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 76. cikkében meghatározott előírások figyelembevételével teljesíti azzal, hogy a nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig – illetve amennyiben azt a Felügyelet előírja, legfeljebb hét évig – megőrzi, és a megőrzött felvételeket az érintett ügyfeleknek kérésre átadja.

56. §¶

Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése¶

57. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.

(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

• a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
• b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.

(4) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

(6) A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból vagy tiltott piacbefolyásolásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

(7) Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön és ügyfélszámla-követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla-követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla-követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.

(8) A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenysége végzésével vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban fizetési számla követelésen alapított óvadék esetére is.

(9) Óvadék esetén, ha annak tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott.

(10) A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként – közeli hozzátartozójának ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével – rendelkezési jogot nem gyakorolhat.

(11) A befektetési vállalkozás nem köthet olyan biztosítéki megállapodást, amelynél a biztosíték esetében egy harmadik fél számára lehetőség nyílhat a biztosítékként megjelenő pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz elidegenítésére a biztosítéki megállapodás részét nem képező kötelezettség kiegyenlítése érdekében, kivéve, ha ezt azon harmadik ország joghatóságában alkalmazandó jog írja elő, amelyben az ügyfél pénzeszközeit vagy pénzügyi eszközeit tartják.

(12) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha a (11) bekezdésben említett biztosítéki megállapodást köteles kötni, és tájékoztatja az ügyfelet a megállapodáshoz kapcsolódó kockázatokról is. A tájékoztatásnak az ügyféllel kötendő írásos megállapodásnak is részét kell képeznie.

(13) A befektetési vállalkozás a Felügyelet, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és a felszámolóbiztos megkeresése esetén rendelkezésükre bocsátja

• a) az ügyfelek pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek egyenlegét,
• b) az ügyfelek letétbe helyezett pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek letétbe helyezésére vonatkozó információkat, ideértve a letéti számlák adatait és a letétkezelővel kötött megállapodás érdemi elemeit,
• c) kiszervezett feladatok ismertetését és az azokat ellátó harmadik felek adatait,
• d) kapcsolódó eljárásokban részt vevő kulcsfontosságú személyek nevét, ideértve a 21. § (2) bekezdése alapján kinevezett – az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos feladatokat ellátó – személy nevét is,
• e) az ügyfelek pénzeszközhöz és pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tulajdonjogának megállapítása szempontjából releváns megállapodásokat.

(14) A befektetési vállalkozás írásos elemzéssel igazolja, hogy a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást érdemes és indokolt lehet kötni az olyan ügyféllel, amely vállalkozás. Az írásos elemzésben a befektetési vállalkozás figyelembe veszi, hogy

• a) az ügyféllel szembeni kötelezettség és a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékok korrelációja gyenge legyen, valamint az ügyfél kötelezettsége tekintetében a nemteljesítés valószínűsége alacsony vagy elhanyagolható legyen;
• b) a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásba tartozó pénzeszköz és pénzügyi eszköz értéke jelentősen magasabb (akár korlátlan is) legyen, mint az ügyfél kötelezettsége;
• c) az ügyfélnek a pénzeszközei és pénzügyi eszközei kellően magas arányban legyenek a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokba bevonva, függetlenül az egyedi megállapodások számára és körére.

(15) A befektetési vállalkozás a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatja a szakmai ügyfelet és az elfogadható partnert a megállapodás kapcsán a felmerülő kockázatokról és a megállapodásnak a pénzeszközre és a pénzügyi eszközre gyakorolt hatásáról.

58. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használhatja.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához – ideértve a használat pontos célját is – az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.

(3) A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl

• a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy
• b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.

(4) A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

• a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és
• b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,

annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.

(5) A befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzügyi eszközeinek saját számlára vagy más személy számlájára történő, jogosulatlan felhasználásának megelőzésére intézkedéseket hoz, így különösen:

• a) értékpapír kölcsönbe vételére szóló megállapodás kötése vagy a pozíció lezárása az olyan ügyfelekkel, akik, vagy amelyek nem rendelkeznek elegendő tartalékkal a számlájukon a teljesítés időpontjában,
• b) annak szoros nyomon követése, hogy a terveknek megfelelően képes-e a teljesítés időpontjában való szállításra, és ha ez nem lehetséges, korrekciós intézkedések meghozatala; valamint
• c) a teljesítés napján és azt követően le nem szállított értékpapírok szoros nyomon követése és azonnali megkérése.

(6) A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan mechanizmussal, amely

• a) biztosítja, hogy az ügyfél pénzügyi eszközeinek kölcsönbe vevője által nyújtott biztosíték megfelelő legyen,
• b) biztosítja az ilyen biztosíték folyamatos megfelelőségének figyelemmel kísérését, és
• c) biztosítja az ügyfél pénzügyi eszközeinek értékével való egyensúly fenntartásához szükséges lépések megtételét.

59. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.

(2) A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki

• a) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, és
• b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.

(3) Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor köthet vele megállapodást, ha

• a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy
• b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.

(4) A befektetési vállalkozásnak a (2) és (3) bekezdésben előírt követelmények betartását abban az esetben is biztosítania kell, ha az ügyfél pénzügyi eszközének kezelésére illetve letéti őrzésére kiválasztott harmadik személy egy további harmadik személlyel köt megállapodást e feladatok végzésére.

60. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul

• a) központi banknál,
• b) hitelintézetnél,
• c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy
• d) minősített pénzpiaci alapnál

helyezi el.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap olyan, a Kbftv.-ben meghatározott ÁÉKBV, amely a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett, és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint

• a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,
• b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,
• c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,
• d) az ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a pénzpiaci eszköz akkor tekinthető magas minősítésűnek, ha az ÁÉKBV-alapkezelő a pénzpiaci eszköz hitelminőségét illetően olyan dokumentált, saját értékelést végez, amelyre alapozva az adott pénzpiaci eszközt magas minőségűnek minősíti. Amennyiben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által nyilvántartásba vett és felügyelt, egy vagy több hitelminősítő intézet minősítette a pénzpiaci eszközt, az ÁÉKBV-alapkezelő saját belső értékelésének figyelemmel kell lennie többek között az ilyen hitelminősítésekre is.

(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki figyelemmel a pénzeszközök esetleges diverzifikációjára és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást – figyelembe véve az ügyfél pénzeszközeinek tartásához kapcsolódó, az ügyfél jogait esetleg hátrányosan befolyásoló piaci gyakorlatokat is – amely

• a) szakértelemmel és jó hírnévvel rendelkezik, és
• b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.

(6) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta. A hozzájárulás megadása előtt, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy a minősített pénzpiaci alapnál elhelyezett pénzeszközöket nem az ügyféleszközök védelmére e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően tartják.

(7) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzeszközeit a befektetési vállalkozással egy csoporthoz tartozó hitelintézetnél, banknál vagy pénzpiaci alapnál helyezi el, az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásnál vagy az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásoknál elhelyezett pénzeszközök nem haladhatják meg az összes szóban forgó pénzeszköz 20%-át.

(8) A befektetési vállalkozás akkor lépheti túl a (7) bekezdés szerinti 20%-os korlátot, ha képes bizonyítani, hogy a 20%-os követelmény – tekintettel üzleti tevékenységének jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint a (7) bekezdésben meghatározott csoporthoz tartozó hitelintézet, bank vagy pénzpiaci alap által kínált biztonságra is, beleértve minden esetben, ha a befektetési vállalkozás által tartott ügyféleszközök egyenlege alacsony – aránytalan. A befektetési vállalkozás rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja az ily módon elvégzett értékelést, és az első értékelésről, valamint a felülvizsgált értékelésekről értesíti a Felügyeletet.

XIII. Fejezet — A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA¶

61. §¶

A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása¶

62. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

• a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),
• b) a megbízás költségét,
• c) a megbízás végrehajtásának időigényét,
• d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és
• e) a megbízás nagyságrendjét,
• f) a megbízás jellegét vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából releváns megfontolást.

(2a) A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikkében meghatározott szempontokat vizsgálja.

(3) Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.

(4) Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás 63. § (1) bekezdése szerinti szabályzatában felsorolt – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikk (1) bekezdésében meghatározott – végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikk (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.

(5)

(6) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.

(7) Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre, és a Felügyelet kérésére igazolja, hogy e §-ban és a 63. §-ban foglaltaknak megfelelően járt el.

(8) A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök tekintetében a befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről.

63. § (1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 66. cikkében meghatározott – szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít.

(2) A végrehajtási politika valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében információkat tartalmaz azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol a befektetési vállalkozás végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás helyszínének megválasztását. A végrehajtási politika tartalmazza legalább azon helyszíneket, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára, hogy következetesen a lehető legjobb eredményt érje el ügyfélmegbízásai végrehajtása során.

(3) A befektetési vállalkozás megfelelően tájékoztatja ügyfeleit a végrehajtási politikáról. A tájékoztatás során világosan és kellően részletesen, az ügyfelek által könnyen értelmezhető módon ismerteti, hogy a befektetési vállalkozás hogyan fogja végrehajtani ügyfelei megbízásait. A befektetési vállalkozás beszerzi ügyfelei előzetes egyetértését a végrehajtási politikához.

(4) Ha a végrehajtási politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat kereskedési helyszínen kívül is végre lehet hajtani, a befektetési vállalkozásnak mindenképpen tájékoztatnia kell ügyfeleit erről a lehetőségről. Mielőtt a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízásait kereskedési helyszínen kívül végrehajtaná, be kell szereznie ügyfelei kifejezett hozzájárulását. A befektetési vállalkozás ezt a hozzájárulást megszerezheti általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában.

(5)

(6) Az ügyfélmegbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozás figyelemmel kíséri a végrehajtási politika és a végrehajtásra vonatkozó szabályok megfelelőségének hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsa és kezelje. Rendszeresen értékeli, hogy a végrehajtási politikában foglalt végrehajtási helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, továbbá hogy meg kell-e változtatnia a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályait, tekintetbe véve többek között a 62. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatást is. A befektetési vállalkozás értesíti azon ügyfeleit a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályai vagy végrehajtási politikája bármely lényeges változásáról, akikkel az adott időpontban ügyfélkapcsolatban áll.

Az ügyfelek megbízásainak kezelése¶

és az allokáció szabályai

64. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása során

• a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
• b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnal végrehajtja, és
• c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

(2) Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha

• a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,
• b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy
• c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.

(4) Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet 4. cikkében megállapított szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyobb limitáras megbízás.

(5) A befektetési vállalkozás az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 67. és 70. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével teljesíti.

65. § A befektetési vállalkozás

• a) a megbízások összevonása és allokációja esetében a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 68. cikkében meghatározott előírások,
• b) a saját számlás ügyletek összevonása és allokációja esetében a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 69. cikkében meghatározott előírások

szerint jár el.

A halasztott pénzügyi teljesítés¶

66. § (1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet, ha

• a) az ügyletben a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján jár el,
• b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy
• c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.

(4) A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról tájékoztatja az ügyfelet.

(5) A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás¶

67. § (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfólió-kezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 59. és 61. cikkében meghatározottaknak megfelelően tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásáról és a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött – az Fhtv.-nek megfelelően nyújtott – jelzáloghitel szerződés finanszírozását biztosító jelzáloglevéllel kapcsolatos.

68. § A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 60. és 62. cikkében meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.

69. § A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 63. cikkében meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.

69/A. § A befektetési vállalkozás – a portfóliókezelés kivételével – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja:

• a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,
• b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,
• c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja,
• d) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg – külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint – képzett jelszó.

XIV. Fejezet — EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI¶

A portfóliókezelési tevékenység¶

70. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely portfóliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként és – ha egy ügyfél számára több portfóliót is kezel – portfóliónként tartja nyilván és kezeli.

(2) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.

(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.

71. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

72. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet

• a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,
• b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és
• c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.

(2) A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.

A rendszeres internalizálás¶

73. § (1) A rendszeres internalizáló fogalmának 4. § (2) bekezdés 56. pontja szerinti meghatározásában szereplő gyakoriság és rendszeresség teljesülését azon tőzsdén kívüli kötések számával kell mérni, amelyeket a befektetési vállalkozás az adott pénzügyi eszközt illetően az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára teljesít.

(2) A jelentős nagyságrendet

• a) a befektetési vállalkozás által egy adott pénzügyi eszköz tekintetében végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az összes kereskedéshez viszonyított méretével vagy
• b) az adott pénzügyi eszközt illetően a befektetési vállalkozás által végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az Európai Unión belüli összes kereskedéshez viszonyított méretével

kell mérni.

(3) Ahhoz, hogy egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősüljön, mindkét előre meghatározott küszöbértéket – azaz egyrészről a gyakoriság és rendszeresség küszöbértékét, másrészről a jelentős nagyságrendre vonatkozó küszöbértéket is – túl kell lépnie, vagy úgy kell döntenie, hogy részt vesz a rendszeres internalizálókra vonatkozó rendszerben.

(4) Az egyes pénzügyi eszközök tekintetében egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 12–17. cikkében meghatározott feltételek esetén minősül. Az a befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálónak minősül, ezt bejelenti a Felügyeletnek.

74. §¶

75. §¶

A befektetési kutatás¶

76. § Ha a befektetési vállalkozás befektetési kutatást végez, a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 36. és 37. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően jár el.

77. §¶

A befektetési hitelezés¶

78. § (1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.

(2) A hitelezési szabályzat tartalmazza

• a) a hitelnyújtás feltételeit,
• b) a hitel jóváhagyásának, módosításának – ideértve a megújítást is –, és refinanszírozásának eljárási szabályait,
• c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),
• d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,
• e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és
• f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az – e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti – elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.

(2a) A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.

(4) A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt

• a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,
• b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és
• c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.

További befektetési szolgáltatási tevékenységekre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok¶

78/A. § A befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 38–43. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően jár el egyes további befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése és kiegészítő szolgáltatások nyújtása – így többek között az 5. § (1) bekezdés f) és g) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységek végzése – esetében.

XV. Fejezet — A KISZERVEZÉS SZABÁLYAI¶

79. § (1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 3. pontja szerinti meghatározás figyelembevételével kiszervezheti.

(2) A kiszervezés

• a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
• b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
• c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3) Ha a befektetési vállalkozás kritikus vagy fontos operatív funkcióját szervezi ki, minden észszerű intézkedést meghoz az indokolatlan további működési kockázat elkerülésére. Kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése nem sértheti lényegesen a befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének végrehajthatóságát, illetve a Felügyelet feladatainak ellátását.

(4) A kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése során a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 31. cikkében meghatározott rendelkezéseket kell betartani.

(5) A befektetési vállalkozás harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés mellett a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 32. cikkében meghatározott rendelkezéseket is betartja.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkció.

(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott funkció.

80. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

• a) a szerződés időtartamáról,
• b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
• c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

• a) a kiszervezett tevékenység végzése értékelésének rendszerességéről és módjáról,
• b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
• c) a Felügyelet ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
• d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és
• e) a kiszervezett tevékenység végzésének feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.

(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő öt munkanapon belül megküldi a Felügyeletnek.

81. § (1) A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak teljesülését.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg,

• a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
• b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését vagy minőségének csökkenését.

(4) Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.

ÖTÖDIK RÉSZ — AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS¶

SZABÁLYAI

XVI. Fejezet — A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI¶

ÉS A KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség¶

82. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – tájékoztatja a leendő szerződő felet

• a) az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozó alapvető tudnivalókról,
• b) az árutőzsdei szolgáltató működésének és tevékenységeinek szabályairól,
• c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kezelésének szabályairól,
• d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,
• e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,
• f) a végrehajtási helyszínekről,
• g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely a leendő szerződő felet terheli.

(2)

(3) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha

• a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,
• b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,
• c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.

(4) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását akkor fogadhatja el, ha

• a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és
• b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.

83. § Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban – ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.

A szerződéskötést megelőző tájékozódási¶

kötelezettség

84. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről (megfelelési teszt).

A szerződéskötés megtagadása¶

85. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

• a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
• b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,
• c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
• d) a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási¶

kötelezettségek

86. § Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és a nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.

Az ügyfelek eszközeinek és pénzeszközeinek¶

kezelése

87. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem használhat.

XVII. Fejezet — A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA¶

Az ügyfelek megbízásainak kezelése¶

és az allokáció

88. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és az ügyfél utasításának megfelelően jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során

• a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
• b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében – kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad – azonnal végrehajtja, és
• c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

89. § Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása vagy az ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak szerint jár el.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás¶

90. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(3) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.

91. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább évente, a 69. §-ban foglalt tartalommal jelentést készít és írásban – kivéve ha az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően rendelkezik – az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

Az árutőzsdei szolgáltató tevékenységének¶

kiszervezése

92. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos kiszervezésére a 79–81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

XVIII. Fejezet — KÖZÖS SZABÁLYOK¶

93. § Ahol a 82–92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 43–45. §-ban, 55. §-ban, 57. §-ban, 65. §-ban, 69. §-ban és 79–81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ott

• a) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,
• b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és
• c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát

kell érteni.

HATODIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS¶

ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ

MŰKÖDÉSE

XIX. Fejezet — FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK¶

94. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért

• a) a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
• b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
• c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót – kinevezett vezetője és helyettese, vagy
• d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője

felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását.

(2) A befektetési vállalkozás és a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató cégjegyzésére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog – a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint – együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő¶

megfelelés

95. § A befektetési vállalkozás mindenkor megfelel a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglalt követelményeknek.

Belső ellenőrzés¶

96. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.

(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján

• a) vizsgálja és értékeli az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,
• b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,
• c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és
• d) jelentést készít az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.

Könyvvizsgálat¶

97. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely a Ptk. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik befektetési vállalkozási minősítéssel.

(2)

(3) A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.

(4) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.

98. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely alapján

• a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,
• b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,
• c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,
• d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy
• e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül

• a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és
• b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.

(4) A könyvvizsgálót – jóhiszeműsége esetén – nem terheli felelősség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(5) Ha adatszolgáltatási tevékenységet végző részére könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettség alapján előírt feladatot lát el, e § alkalmazandó azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott adatszolgáltatási tevékenységet végzőt kell érteni.

99. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámoló vizsgálata mellett megvizsgálja

• a) az értékelés szakmai helyességét,
• b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
• c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
• d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,
• e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,
• f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és
• g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.

(3) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesíttetéséről.

(4) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.

XX. Fejezet — KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYOK¶

Kockázatvállalás és kockázatkezelés¶

100. § A befektetési vállalkozás biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 27. cikkével összhangban álló javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

101. § (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony stratégiákkal, eljárásrendekkel és szabályzatokkal rendelkezik a következő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére:

• a) az ügyfeleket érintő kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatoló tőkére esetlegesen gyakorolt jelentős hatásai,
• b) a piaci kockázatok jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatoló tőkére esetlegesen gyakorolt jelentős hatásai,
• c) a befektetési vállalkozást érintő kockázat jelentős forrásai és hatásai, különösen azok, amelyek a rendelkezésre álló szavatoló tőke jelentős csökkenéséhez vezetnek,
• d) a megfelelő időtávokon belüli – ideértve a napon belüli – likviditási kockázat annak biztosítása céljából, hogy a befektetési vállalkozás megfelelő szintű likviditást tartson fenn, többek között az a)–c) pont szerinti jelentős kockázati források fedezése érdekében, valamint
• e) a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat jelentős forrásai és hatásai, valamint a szavatolótőkére gyakorolt bármely jelentős hatás, azzal, hogy a vezető testület konkrét terveket és számszerűsíthető célokat dolgoz ki a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban az Európai Unió, vagy egy vagy több tagállama számára rendszerszinten jelentős szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat nyomon követésére és kezelésére.

(2) A stratégiáknak, eljárásrendeknek és szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és tevékenységi körével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozás azon EGT-államban megállapítható rendszerszintű jelentőségével, amelyben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során az ügyfelek védelme érdekében a befektetési vállalkozás megfontolja, hogy a kockázatkezelés hatékony eszközeként szakmai felelősségbiztosítást alkalmazzon.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során a befektetési vállalkozást fenyegető jelentős kockázatként kell figyelembe venni többek között – adott esetben – az eszközök könyv szerinti értékében bekövetkező jelentős változásokat, beleértve a függő ügynökökkel szembeni esetleges követeléseket, az ügyfelek vagy szerződő felek csődjét, a pénzügyi eszköz-, deviza- és árupozíciókat, valamint a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció felé fennálló kötelezettségeket.

(5) A befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy megfelelő szintű szavatoló tőkével rendelkezzen abban az esetben is, ha a piaci kockázatokat nem fedezik kellőképpen az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikke szerinti szavatoló tőke követelmények szerinti tőkeelemek.

(6) A Felügyelet kötelezi a befektetési vállalkozást, hogy amennyiben annak felszámolása vagy a tevékenységével történő felhagyás szükséges – üzleti modellje és stratégiája életképességét és fenntarthatóságát figyelembe véve –, reális követelményekkel és erőforrásokkal számoljon mind az időtávot, mind pedig a szavatoló tőke és a likvid erőforrások fenntartását illetően, a piacról való kivonulás teljes folyamata során.

101/A. §¶

Helyreállítási terv¶

102. § (1) Minden olyan befektetési vállalkozás,

• a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
• b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett,

az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységben, kiegészítő szolgáltatásban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.

(2) A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(3) A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának – a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:

• a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalása,
• b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,
• c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,
• d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,
• e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,
• f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
• g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,
• h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,
• i) a szavatoló tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,
• j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,
• k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
• l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
• m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,
• n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,
• o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,
• p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,
• q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések befektetési vállalkozás által történő gyors végrehajtása biztosításához,
• r) alternatív forgatókönyvek a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(4) A befektetési vállalkozás a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a befektetési vállalkozás figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás

• a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,
• b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8a) A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat, a leányvállalati befektetési vállalkozás és a jelentős fióktelep tekintetében.

(8b) A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a befektetési vállalkozás egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül mindazon lépéseket tartalmazza, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(11) A (3) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését.

Kereskedési könyv¶

103. §¶

104. §¶

A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások¶

105. § (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2)

(3) A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5)

105/A. §¶

106. § (1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges szavatoló tőke és likvid eszközök mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégia és eljárás dokumentálása során figyelemmel van a 18. § (2a) bekezdésében meghatározott követelmény betartására.

(4)

(5)

107. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott tevékenységet végző befektetési vállalkozást, amely eszközei havi összértéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon legalább 5 milliárd euró, a Felügyelet határozatában kötelezheti az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, ha:

• a) a befektetési vállalkozás tevékenysége olyan nagyságrendű, hogy pénzügyi nehézségei vagy csődje rendszerszintű kockázathoz vezethetnek,
• b) a befektetési vállalkozás klíringtag, vagy
• c) a Felügyelet a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége szempontjából szükségesnek tartja.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés c) pontja esetében az arányosság elvének szem előtt tartása során figyelembe veszi a befektetési vállalkozás

• a) az Európai Gazdasági Térség vagy a Magyarország gazdasága szempontjából való jelentőségét,
• b) határon átnyúló tevékenysége jelentőségét, vagy
• c) szoros kapcsolódását a pénzügyi rendszer egyéb szereplőihez.

(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdéssel összhangban kötelezi a befektetési vállalkozást az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, a befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.

(4) A Felügyelet haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonni, ha a befektetési vállalkozás eszközeinek értéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon számított 5 milliárd euró alá csökken.

A vezető állású személyek, alkalmazottak¶

és egyéb érintett személyek saját ügyletei

108. § A befektetési vállalkozással összefüggésben a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 1. pontjában meghatározott releváns személy a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 28. cikkében meghatározott személyes ügyleteire a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 29. cikkében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza.

109. §¶

Összeférhetetlenség¶

110. § (1) A befektetési vállalkozás – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 33–35. cikkében meghatározottak figyelembevételével – feltárja, megelőzi és kezeli

• a) a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, függő ügynöke vagy bármely hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy és ügyfeleik, vagy
• b) a befektetési vállalkozás valamely ügyfele és egy másik ügyfele között

a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során esetleg felmerülő, az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközéseket, beleértve a harmadik felek által nyújtott ösztönzők elfogadásából, a befektetési vállalkozás saját díjazásából és egyéb ösztönző struktúrákból adódó összeférhetetlenségeket is.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 34. cikkében meghatározott – szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.

XX/A. Fejezet¶

110/A. §¶

110/B. §¶

110/C. §¶

110/D. §¶

110/E. §¶

110/F. §¶

110/G. §¶

110/H. §¶

110/I. §¶

110/J. §¶

110/K. §¶

110/L. §¶

XX/B. Fejezet — CSOPORTON BELÜLI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS¶

Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás¶

110/M. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezetben meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést – ideértve a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is – kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

• a) finanszírozási rendszereket, és
• b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

• a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,
• b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint
• c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról

rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás, valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

• a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,
• b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,
• c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,
• d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint
• e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

• a) a kérelmet az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,
• b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint
• c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173/A. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét, akkor

• a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,
• b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően
• ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek,
• bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet) 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása¶

110/O. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást, ha:

• a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,
• b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,
• c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,
• d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,
• e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és
• f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

110/P. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 110/O. §-ban foglalt feltételeknek.

110/Q. § (1) A támogatás nyújtásához a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2) Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 110/P. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(2a) Ha a Felügyelet mint az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4) A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t.

XXI. Fejezet — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS¶

ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok¶

111. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet

• a) függő ügynök, és
• b) befektetési vállalkozás.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybe vett közvetítő tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

112. § (1) A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzal

• a) a Magyarország területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy
• b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a 159. § (3) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.

113. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett befektetési vállalkozás mint közvetítő, a szerződéskötést – a megbízási szerződés megküldésével egyidejűleg – a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.

114. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységet függő ügynökként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az végezhet, aki szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában és megfelel a 111–116. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Felügyelet nyilvántartásba vette.

(3) A Felügyelet – kérelmére – azt a függő ügynököt veszi nyilvántartásba, aki megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli

• a) azonosító adatait,
• b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítést végezni kívánja,
• c) a nyilatkozatot, amely szerint tevékenységét függő ügynökként kívánja folytatni, és
• d) a 116. §-ban foglaltak alátámasztását szolgáló okiratokat,
• e) a megbízóval kötött szerződést.

(4a) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja, ha

• a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak nem felel meg,
• b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy
• c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(6) A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha

• a) a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,
• b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
• c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt,
• d) a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a 123. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közvetítővel kötött szerződés megszűnését bejelenti;

115. § (1) A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.

(2) A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás

• a) nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységet, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, és
• b) nem alkalmazandó abban az esetben, ha a függő ügynök
• ba) az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli,
• bb) kizárólag kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra vonatkozóan végez az 5. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, és
• bc) az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenysége során az ügyfél megbízását kizárólag befektetési vállalkozás, külföldi befektetési vállalkozás, hitelintézet, külföldi hitelintézet vagy olyan kollektív befektetési forma számára továbbítja, amely által kibocsátott értékpapírokat szabályozott piacra bevezették.

(3) Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.

(4) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott további közvetítőt is kell érteni.

(5) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységnek.

(6) A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdése szerint őt megbízó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy

• a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és
• b) mely befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében jár el.

116. § (1) Természetes személy függő ügynök az lehet, aki

• a) a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,
• b) nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt,
• c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

(2) Gazdasági társaságként működő függő ügynökkel befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés akkor köthető, ha ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

116/A. § (1) Ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó – a befektetési vállalkozással, az árutőzsdei szolgáltatóval vagy a közvetítővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – természetes személyekről a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő belső nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartásba a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő azt a személyt jegyzi be, aki

• a) büntetlen előéletű; és nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt,
• b) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott végleges nyilvános határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;
• c) rendelkezik az e törvényben meghatározott szakmai képesítéssel, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott MNB rendeletben meghatározott szakmai képességekkel és kompetenciákkal.

Titoktartás¶

117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban

• a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
• b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
• c) vezető állású, és
• d) alkalmazottként foglalkoztatott,
• e)

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

• a) felügyeleti hatósággal,
• b) Befektető-védelmi Alappal,
• c) MNB-vel,
• d) Állami Számvevőszékkel,
• e) állami adóhatósággal,
• f) Gazdasági Versenyhivatallal,
• g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
• h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
• i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és
• j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal

szemben.

(2a) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn

• a) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,
• b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és
• c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)

szemben.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.

(11) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Felügyelet által történő, összefoglaló vagy összesített formában történő adatátadás, feltéve, hogy ezen adatok alapján konkrét befektetési vállalkozás vagy személy nem azonosítható.

(12) A Felügyelet felügyeleti feladatainak ellátása, valamint információcsere céljából nemzetközi együttműködés keretében együttműködési megállapodást köthet az alábbi feladatokat ellátó külföldi hatóságokkal és szervekkel, feltéve, hogy azok megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet garantálnak a részükre nyújtott adatok kezeléséhez:

• a) befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása, valamint más fizetésképtelenségi eljárások;
• b) befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;
• c) pénzügyi vállalkozások vagy kártalanítási rendszereket működtető intézmények jogszabály által előírt könyvvizsgálata;
• d) pénzügyi vállalkozások beszámolóinak jogszabály által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;
• e) a kibocsátási egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról; és
• f) a mezőgazdasági áru alapú származtatott termékek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról.

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha

• a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,
• b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
• c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

• a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
• b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
• c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
• d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, önkormányzati csődbiztossal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
• e) a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,
• f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
• g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervvel,
• h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
• i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
• j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint
• k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
• l) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
• m) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
• n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a befektetési vállalkozásnál vagy az árutőzsdei szolgáltatónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával

szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

• a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
• b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
• c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
• d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival legalább egyenrangú védelem biztosított,
• e)
• f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól, valamint ha a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,
• g) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot,
• h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

• a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
• b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5a) Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8)

(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)–(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – az (1) bekezdésre történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.

(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

118/A. § A törvényben meghatározott feladatok hatékony teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel együttműködési megállapodást köthet.

119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

• a) kábítószerrel való visszaéléssel,
• b) terrorcselekménnyel,
• c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
• d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
• e) pénzmosással,
• f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
• g) bennfentes kereskedelemmel,
• h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(1a) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) és (4) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 262. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni. A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató az ügyészségnek az ügyfélre vagy az értékpapír-szerződésre vonatkozó külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, értékpapírtitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

• a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
• b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
• c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
• d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
• e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
• ea) az ügyfél ahhoz kifejezetten hozzájárult,
• eb) a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,
• ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
• f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
• g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,
• h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
• ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
• hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium

részére,

• i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
• j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
• k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
• l) a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és
• m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
• n) a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
• o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
• p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,
• q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
• r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,
• s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,
• t) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,
• u) a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,
• v) a hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása,
• w) a nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosítás érdekében az értékpapírszámla-vezető részéről a nyilvánosan működő részvénytársaság részére nyújtott adatszolgáltatás.

120/A. § (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

A panaszkezelés¶

121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

A páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatásával és forgalmazásával kapcsolatos rendelkezések¶

122. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek¶

123. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

• a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,
• b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,
• c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,
• d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,
• e) a közvetítővel kötött szerződés megszűnését,
• f)
• g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,
• h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,
• i)
• j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,
• k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,
• l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és
• m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,
• n) a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét.

(1a)

(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni

• a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
• b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
• c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.

(4) A bejelentési kötelezettségének

• a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
• b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
• c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,
• d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
• e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,
• f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
• g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
• h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül

kell eleget tenni.

(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

(6a) A (6) bekezdéstől eltérően, a Felügyelet akkor írhat elő kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást a befektetési vállalkozás számára, ha az nem eredményez párhuzamos adatközlést, és

• a) fennáll a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti eset,
• b) a Felügyelet szükségesnek ítéli a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti bizonyítékok begyűjtését, vagy
• c) a kiegészítő információra a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés céljából van szükség.

(6b) Az adatközlés akkor tekinthető párhuzamosnak, ha az információ vagy lényegében ugyanaz az információ már a Felügyelet rendelkezésére áll, azt a Felügyelet elő tudja állítani, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a befektetési vállalkozás számára történő előírása nélkül is be tudja szerezni. Ha az információ a közlendő további információtól eltérő formátumban vagy részletezettséggel áll a Felügyelet rendelkezésére, akkor a Felügyelet nem írhat elő további adatszolgáltatást, ha az említett eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza abban, hogy lényegében hasonló információt állítson elő.

(7) A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.

(8) A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó befektetési vállalkozások évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfólióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfóliókat is meghatározhat.

(9) Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.

(10) Az a befektetési vállalkozás, amely árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedik,

• a) annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának (e bekezdés alkalmazásában: központi illetékes hatóság) a részére, ahol a legnagyobb mértékű forgalom bonyolódik, amennyiben az árualapú származtatott termékekkel, a kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel több – különböző EGT-államban lévő – kereskedési helyszínen kereskednek, vagy
• b) – központi illetékes hatóság hiányában – annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a részére, amelyen az árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskednek

legalább naponta rendelkezésre bocsátja az általa, ügyfelei által, valamint – a végső ügyfél eléréséig – azok ügyfelei által a kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékekben, kibocsátási egységekben, illetve ezek származtatott eszközeiben és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben tartott pozíciók teljes bontását, összhangban a 600/2014/EU rendelet 26. cikkével és adott esetben az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkével.

(11) A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök tekintetében minden kereskedési helyszín és rendszeres internalizáló, egyéb pénzügyi eszközök tekintetében pedig minden kereskedési helyszín legalább évente egyszer díjazás nélkül nyilvánosságra hozza az ügyletek – adott helyszínen történt – végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat.

123/A. § (1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozásnak minősülő, valamely más EGT-államban, illetve harmadik országban működő fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkezik, legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonkénti és harmadik országonkénti bontásban) az alábbi információkat:

• a) a leányvállalatok, illetve fióktelepek nevét, működési helyét, valamint a tevékenységeik jellegét,
• b) az árbevételt,
• c) az alkalmazottak létszámát teljes munkaidős egyenértékben kifejezve,
• d) az adózás előtti eredményt,
• e) az eredményt terhelő adókat, valamint
• f) a kapott állami támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a számviteli jogszabályokban foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és – ha rendelkezésre áll – azokat mellékelni kell a befektetési vállalkozás éves beszámolójához vagy az összevont (konszolidált) éves beszámolójához.

(3) A Felügyelet megkövetelheti, hogy a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozás, valamint a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat kibocsátó, kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás legalább évente kétszer hozza nyilvánosságra honlapján az (EU) 2019/2033 rendelet 46. cikke szerinti információkat a Felügyelet által meghatározott a nyilvánosságra hozatali határidőn belül.

(4) A befektetési vállalkozás anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.

(5) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.

(6) A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(8) A befektetési vállalkozás jogosult a (6) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési vállalkozási mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek¶

123/B. § A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/C. § (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

• a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
• b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
• c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek¶

123/D. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/E. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

• a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
• b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

XXII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS¶

ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS

A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok¶

124. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, továbbá a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

Csődeljárás¶

125. § Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.

Végelszámolás¶

126. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el.

(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását abban az esetben rendeli el, ha

• a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy
• b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.

127. § (1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.

(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.

(3) A befektetési vállalkozás végelszámolása során

• a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,
• b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
• c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján

nem képezi a Ctv. 97. § (1) bekezdése szerinti vagyon részét, annak kiadása iránt a végelszámoló soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

128. § (1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg – ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg – felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha

• a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és
• b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.

(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.

129. § A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

130. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.

Felszámolás¶

131. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

132. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

(3) A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

133. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

• a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy
• b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.

134. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.

(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

135. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.

136. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során

• a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,
• b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
• c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás – a felszámoló hozzájárulása mellett – a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

(2) Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzügyi eszközök és az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:

• a) ha valamely pénzügyi eszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz tulajdonosa, letevője kétséget kizáróan, egyedileg azonosítható, úgy az eszközt kiadja a tulajdonosnak, illetve letevőnek,
• b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzügyi eszközöket vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközöket (a továbbiakban: eszköz) a felszámoló homogén csoportokba sorolja és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,
• c) ha az eszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kielégíteni.

(3) E § alkalmazásában homogén csoport a minden egyedi jellemzőjében azonos tulajdonságokkal rendelkező eszközökből, vagy a felszámolás kezdő időpontját követően annak helyébe lépő eszközökből álló csoport. A felszámoló a megbízói vagy letéti számlán található homogén csoportba tartozó eszközökre vonatkozó kiadási arányokat úgy állapítja meg, hogy biztosítva legyen a vitatott követelések kielégítése is. Ennek érdekében a felszámoló a homogén csoportból a vitatott követelésekre tartalékot képez.

(4) Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzeszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:

• a) kiadja a tulajdonosnak az elkülönített és egyedileg nevesített számlán, letéti alszámlán, ténylegesen rendelkezésre álló összeget,
• b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzeszközöket a felszámoló devizanemek szerinti csoportokba sorolja, és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,
• c) ha a pénzeszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiadni.

(5) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.

(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(6a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

• a) rendes, fedezetlen követelések,
• b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:
• ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,
• bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és
• bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,
• c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6b) A (6a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6c) A (6a) és a (6b) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(6d) A (6a) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

• a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint
• b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.

(7) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az (EU) 2019/2033 rendelet alkalmazásában járulékos tőkének minősülő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

(7a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén, ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatolótőke-elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő.

(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel esetén annak feloldása után alkalmazandók.

136/A. § Ha a 136. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el.

137. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

138. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(2) A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.

139. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.

(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

Állomány-átruházás¶

140. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományát – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra.

(2) A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.

(3) A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.

(4) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.

141. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket

• a) az átruházás szándékáról, és
• b) a (3)–(6) bekezdésben foglaltakról,

az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.

(3) Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában

• a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és
• b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.

(4) Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.

(5) Ha az ügyfél

• a) a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy
• b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg

nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.

(6) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

(7) Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

HETEDIK RÉSZ — A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER, A SZERVEZETT KERESKEDÉSI RENDSZER, VALAMINT AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK SZABÁLYAI¶

XXIII. Fejezet — A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER ÉS A SZERVEZETT KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK FELTÉTELEI¶

142. § (1) Multilaterális kereskedési rendszert (a továbbiakban: MTF) és szervezett kereskedési rendszert (a továbbiakban: OTF) befektetési vállalkozás vagy piacműködtető működtethet.

(2) MTF és OTF az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén működtethető.

(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás MTF, illetve OTF működtetését Magyarország területén csak fióktelepén keresztül végezheti.

(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és piacműködtető MTF, illetve OTF működtetését határon átnyúló tevékenységként vagy fióktelepén keresztül végezheti.

143. § (1) MTF és OTF – figyelemmel a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra – a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján működtethető.

(2) Harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe MTF-et, illetve OTF-et akkor működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és piacműködtető Magyarország területén MTF illetve OTF működtetését határon átnyúló tevékenységként vagy fióktelepén keresztül akkor végezheti, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

144. § (1) A befektetési vállalkozás és a piacműködtető – a 17. §-nak, 17/A. §-nak, a 18. §-nak, a VI/A. Fejezetnek, az 55. §-nak, valamint az 56. §-nak való megfelelés mellett – olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja

• a) a kereskedési rendszer technikai működtetésének megalapozott irányítását és a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,
• b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,
• c) a Tpt. 316/A. §-ában foglalt, a rendszerek rugalmasságára, a szüneteltetési mechanizmusokra, valamint az elektronikus kereskedésre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
• d) a Tpt. 316/B. §-ában foglalt, az árlépésközre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
• e) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést.

(2) A befektetési vállalkozás és a piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása vagy leállása, valamint a kereskedési rendszer működését veszélyeztető körülmények felmerülésének esetére üzletmenet folytonossági tervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.

(3) A befektetési vállalkozás és a piacműködtető az MTF illetve az OTF működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.

144/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott termékeivel kereskednek, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmaz.

(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:

• a) a tagok és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;
• b) a tagoktól és ügyfelektől származó mindazon információ – így többek között minden dokumentum – beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat, amelyeket a kibocsátási egységek származtatott termékeiben tartanak, vagy az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;
• c) egy adott tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy – ideiglenesen vagy tartósan – lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tag, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint
• d) adott esetben az érintett tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.

(3) A pozíciókezelési kontrollmechanizmusnak átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lennie, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandó az érintett tagokra és ügyfelekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.

(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet az általa alkalmazott pozíciókezelési kontrollmechanizmusról.

144/B. § (1) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott eszközeivel kereskednek, heti jelentést hoz nyilvánosságra az MTF-en, illetve OTF-en kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységek származtatott eszközeire vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként. A kategóriánkénti bontást a (4) bekezdésnek megfelelően kell értelmezni.

(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott MTF-en vagy OTF-en opcióval kereskednek, az (1) bekezdésben meghatározott heti jelentésen túl a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető további heti jelentést hoz nyilvánosságra, amely az opció kizárására szolgál.

(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti heti jelentésre vonatkozó kötelezettséget csak abban az esetben kell teljesíteni, ha a személyek száma, és a nyitott pozícióik mértéke is meghaladja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 83. cikkében meghatározott minimális küszöbértékeket. Ez esetben a heti jelentést a Felügyeletnek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak is meg kell küldeni.

(3) Ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan MTF-et, illetve OTF-et működtet, amelyen árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységek származtatott eszközeivel kereskednek, legalább naponta egyszer átadja a Felügyeletnek az MTF-en, illetve OTF-en jelen lévő összes személy – többek között a tagok vagy résztvevők és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű bontását.

(3a) A pozíciók jelentése nem vonatkozik az olyan részvényen és kötvényen kívüli átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik.

(4) A valamely árualapú származtatott termékben vagy kibocsátási egység származtatott eszközében pozícióval rendelkező személyeket az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek a főtevékenységük jellegének megfelelően és az esetleges vonatkozó engedélyeket figyelembe véve, az alábbiak szerint kell csoportosítania:

• a) befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek,
• b) a Kbftv. szerinti befektetési alapok,
• c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a Bit. szerinti biztosítókat és viszontbiztosítókat és a a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményeket,
• d) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott nem pénzügyi szerződő felek,
• e) a kibocsátási egységek származtatott termékei esetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetők.

(5) Az (1), (1a) és a (3) bekezdésben említett bontásokban meg kell különböztetni

• a) az olyan pozíciókat, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint
• b) az egyéb pozíciókat.

(6) Az (1), (1a) és (3) bekezdésnek való megfelelés lehetővé tétele érdekében az MTF tagjai és az OTF résztvevői az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek legalább naponta bejelentik saját maguk, valamint ügyfeleik által és azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – az adott MTF-en, illetve OTF-en végrehajtott ügyletek révén tartott pozíciók adatait.

(7) Az e § szerinti jelentések nem érintik az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségeket.

145. § A befektetési vállalkozás és a piacműködtető az MTF, illetve az OTF működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működtetésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart fenn a Felügyelettel.

145/A. § (1) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető hatékony mechanizmust és eljárást dolgoz ki és tart fenn az MTF vagy az OTF szabályzatainak a tagok, résztvevők vagy felhasználók általi betartásának rendszeres figyelemmel kísérésére, valamint biztosítja az ehhez szükséges forrásokat.

(2) Az MTF-et, illetve az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető figyelemmel kíséri a tagjai, résztvevői vagy felhasználói által a kereskedési rendszer keretében elküldött megbízásokat és törléseket, illetve az általuk végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy azonosítsa e szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket és az olyan magatartást, amely az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utalhat egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban.

(3) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 81–82. cikkében meghatározottak figyelembevételével haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha szabályai jelentős megsértését, szabálytalan kereskedési feltételeket, az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartást vagy rendszerzavarokat tapasztal valamely pénzügyi eszközzel kapcsolatban.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett információt haladéktalanul az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Unió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai rendelkezésére bocsátja. Az értesítés előtt a Felügyelet meggyőződik az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartásra utaló magatartás valódiságáról.

(5) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a vonatkozó információkat az MTF-en vagy OTF-en elkövetett piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és vádemelés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz és támogatja az erre vonatkozó hatósági eljárásokat.

(6) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető rendelkezik a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22b. cikke szerinti adatminőségi előírásoknak megfelelő mechanizmusokkal.

XXIV. Fejezet — Az MTF ÉS AZ OTF MŰKÖDTETÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE¶

146. § (1) Az MTF, illetve az OTF működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az MTF, illetve az OTF legalább három ténylegesen aktív taggal illetve résztvevővel vagy felhasználóval rendelkezik, amelyeknek lehetősége van a többiekkel való kölcsönös együttműködésre az árképzés terén.

147. § A kérelmező az 5. § (1) bekezdés h), illetve i) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli

• a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,
• b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel az MTF-en, illetve az OTF-en kereskedni lehet,
• c) az MTF-fel, illetve az OTF-fel és az e kereskedési helyszíneken történő kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,
• d) az MTF, illetve az OTF tagjaira, illetve résztvevőire vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,
• e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,
• f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az MTF, illetve az OTF, a tulajdonosaik, vagy az MTF-et, illetve az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető és az MTF, illetve az OTF hatékony és eredményes működése közötti érdekütközések következtében esetleg felmerülő – az MTF, illetve az OTF működtetését vagy a tagokat vagy résztvevőket és felhasználókat érintő – lehetséges káros következményeknek az azonosítását és kezelését,
• g) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja a Tpt. 316/A. §-ában foglalt, a rendszerek rugalmasságára, a szüneteltetési mechanizmusokra, valamint az elektronikus kereskedésre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
• h) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja a Tpt. 316/B. §-ában foglalt, az árlépésközre vonatkozó előírásoknak való megfelelést,
• i) a működtetési vezető nevét,
• j) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,
• k) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,
• l) az MTF, illetve az OTF meghibásodásának, leállásának, valamint a kereskedési rendszer működését veszélyeztető körülmények felmerülésének esetére készített üzletmenet folytonossági tervet,
• m) a 144. § (3) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,
• n) a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető és az MTF, illetve az OTF tagja, illetve résztvevője között kötendő mintaszerződés tervezetét,
• o) az MTF, illetve az OTF tagja illetve résztvevője számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet és
• p) az információk továbbításra használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülést és a jogosulatlan hozzáférést megelőző megoldások, illetve az ehhez szükséges erőforrások és tartalékrendszerek bemutatását, amennyiben az MTF, illetve az OTF a befektetési vállalkozás nevében ügyletbejelentést tesz a Felügyelet részére.

147/A. § A befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az 5. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 147. §-ban foglaltakon túl mellékeli

• a) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,
• b) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének biztosítása céljából kötött megállapodás másolatát.

148. § A Felügyelet az 5. § (1) bekezdés h) illetve i) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki megfelel az e törvényben foglaltaknak.

149. § (1) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdés h) illetve i) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.

(2) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdés h) illetve i) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

149/A. § (1) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető részletesen tájékoztatja a Felügyeletet az MTF, illetve az OTF működéséről, ezen belül – a 154/B. § és a 154/D. § sérelme nélkül – bármely, ugyanezen befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tulajdonában lévő szabályozott piaccal, MTF-fel, OTF-fel vagy rendszeres internalizálóval való kapcsolatáról, az ezekben való részesedéséről, valamint tagjai, résztvevői illetve felhasználói listájáról.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt információkat kérésre az Európai Értékpapír-piaci Hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3) A Felügyelet értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az általa a befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek kiadott MTF- vagy OTF-engedélyről.

(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tagok, résztvevők, illetve felhasználók hozzáférését az MTF-hez, illetve OTF-hez.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott információt az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatását követő egy hónapon belül továbbítja azon tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (4) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.

XXIV/A. Fejezet — A KERESKEDÉS FELFÜGGESZTÉSE VAGY A KERESKEDÉSBŐL VALÓ TÖRLÉS MTF-EN VAGY OTF-EN¶

149/B. § (1) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető felfüggesztheti vagy törölheti a kereskedésből azt a pénzügyi eszközt, amely nem felel meg az MTF vagy az OTF szabályzatának, kivéve, ha ez a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését.

(2) A felfüggesztést vagy törlést elrendelő befektetési vállalkozás vagy piacműködtető adott esetben felfüggeszti vagy törli az adott pénzügyi eszközhöz kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a Bszt. 6. § d)–k) pontjában meghatározott származtatott eszközt (a továbbiakban: kapcsolódó származtatott eszköz) is. A befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nyilvánosságra hozza a felfüggesztésre vagy törlésre vonatkozó határozatát, és tájékoztatja erről a Felügyeletet.

(3) A további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, továbbá rendszeres internalizáló is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában.

(4) A magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, továbbá rendszeres internalizáló is felfüggesztést vagy törlést ír elő a Felügyelet rendelkezéseinek megfelelően azon pénzügyi eszközre vagy kapcsolódó származtatott eszközre, amelyre vonatkozóan másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felfüggesztést vagy törlést rendelt el bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában.

(5) E Fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a felfüggesztés visszavonása esetén.

(6) A befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését jelentősen sértő körülmények meghatározása a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 80. cikkében foglaltak figyelembevételével történik.

XXV. Fejezet — AZ MTF MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI¶

A kereskedési rendszerhez történő megkülönböztetésmentes hozzáférés¶

150. § (1) A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább

• a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférés feltételeit,
• b) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,
• c) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és
• d) az árképzés módját.

(2) Az MTF tagja az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely megfelel a szabályozott piaci tagságra a Tpt.-ben előírt feltételeknek.

(3) A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető és a leendő tag írásba foglalja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját

• a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,
• b) azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
• c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,
• d) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról,
• e) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjéről.

(5) A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító adatairól.

Kereskedési szabályok¶

151. § (1) Az MTF-en történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nem kell alkalmazni a 40–51. §-ban, valamint a 61–64. §-ban foglaltakat

• a) azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására az MTF-en, az MTF-re irányadó szabályok alapján, az MTF tagjai vagy résztvevői között kerül sor, ide nem értve azt az esetet, amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján kerül sor, és
• b) az MTF és tagjai vagy résztvevői között e minőségükben létrejövő kapcsolatban.

(3) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan kereskedési rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja

• a) a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítását, kezelését és az ilyen kockázatok csökkentését,
• b) a végrehajtott ügyletek biztonságos, hatékony és megfelelő időben történő elszámolását, teljesítését,
• c) azt, hogy az engedélyezés időpontjában és folyamatosan rendelkezzen elegendő pénzügyi forrással, tekintettel az MTF-en kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.

(4) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a megbízások végrehajtására vonatkozóan biztosítja az egyéni mérlegelés, illetve bármilyen beavatkozás kizárására szolgáló szabályok megállapítását és végrehajtását.

(5) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető nem végezhet saját eszköz terhére ügyfélmegbízást illetve egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést (matched principal trading).

152. § (1) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral MTF-en is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót az MTF-fel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.

(2) Az MTF működtetője, valamint az MTF tagjai összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.

153. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó szabályok teljesítését a tagok körében.

(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében olyan rendszert és eljárásrendet dolgoz ki és tart fenn, amely alkalmas

• a) a multilaterális kereskedési rendszer kereskedési szabályaival ellentétes tevékenység, és
• b) a bennfentes kereskedelemnek minősülő tevékenység

feltárására.

(3) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője

• a) a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a (2) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tapasztal, és
• b) a multilaterális kereskedési rendszerben tapasztalt vagy annak segítségével megvalósított (2) bekezdés b) pontjában foglalt bennfentes kereskedelem esetén késedelem nélkül adatot szolgáltat a piaci visszaélések vizsgálatában és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonásban hatáskörrel rendelkező hatóság részére, és együttműködik vele.

154. §¶

XXV/A. Fejezet — A KKV-TŐKEFINANSZÍROZÁSI PIAC¶

154/A. § (1) Az MTF működtetője az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzése iránti kérelmet nyújthat be a Felügyelethez.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piacként jegyzi be, ha az MTF teljesíti az e Fejezetben, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 77–79. cikkében meghatározott követelményeket.

(3) Kkv-tőkefinanszírozási piacként való Felügyelet általi bejegyzés feltétele, hogy az MTF olyan szabályzattal, szervezeti megoldással és eljárással rendelkezzen – és ezen szabályzatokat, szervezeti megoldásokat és eljárásokat az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelje – amely tartalmazza legalább annak biztosítását, hogy

• a) azoknak a kibocsátóknak, amelyek pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezették, legalább 50%-a a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 77. cikke szerinti kis- és középvállalkozás az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzésének időpontjában és az azt követő minden naptári évben,
• b) megfelelő kritériumokat állapítottak meg a kibocsátók pénzügyi eszközeivel való kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre,
• c) a pénzügyi eszközöknek a kereskedésbe történt első alkalommal történő bevezetésekor a kibocsátók elegendő információt tettek közzé ahhoz, hogy a befektetők tájékozott döntést tudjanak hozni, vajon a pénzügyi eszközökbe befektessenek-e vagy sem (akár a megfelelő bevezetési [regisztráláshoz használt információs] dokumentumban, akár a Tpt.-ben meghatározott tájékoztatóban, amennyiben a pénzügyi eszköznek az MTF-re történő első alkalommal történő bevezetésével összefüggésben tett nyilvános ajánlattételre vonatkozó előírások érvényesek rájuk),
• d) megfelelő folyamatos időszakonkénti pénzügyi beszámolás van a piacon, a kibocsátó által vagy nevében, például auditált éves jelentések,
• e) az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott piaci kibocsátók, az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott, vezetői feladatokat ellátó személyek és az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott, hozzájuk szorosan kapcsolódó személyek megfelelnek az 596/2014/EU rendelet rájuk alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseinek,
• f) a piac kibocsátóira vonatkozó szabályozási információkat tárolják és közzéteszik,
• g) hatékony rendszerek és ellenőrző mechanizmusok működnek, amelyek célja a piacon előforduló piaci visszaélések megakadályozása és feltárása az 596/2014/EU rendelettel összhangban.

(3a) Az MTF érintett szegmensére olyan hatékony szabályzatok, rendszerek és eljárások vonatkoznak, amelyek biztosítják a (3) bekezdésben foglalt feltételek és az alábbi feltételek teljesülését:

• a) az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyzett szegmense egyértelműen elkülönül az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett többi piaci szegmenstől, amit különösen eltérő név, eltérő szabályzat, eltérő marketingstratégia és eltérő reklámtevékenység, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piaci szegmensként bejegyzett szegmenséhez rendelt egyedi piaci azonosító kód határoz meg;
• b) az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben végrehajtott ügyletek egyértelműen elkülönülnek az MTF többi szegmensén belül végzett egyéb piaci tevékenységektől; és
• c) az MTF rendelkezésre bocsátja a Felügyelet kérésére az érintett kkv-tőkefinanszírozási piac szegmensben bevezetett eszközök teljes listáját, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piac szegmens működésére vonatkozó minden információt.

(4) A (3) és (3a) bekezdésben foglalt feltételek nem érintik az MTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek más, e törvény szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó követelményeinek való megfelelést. A (7) bekezdés sérelme nélkül, az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető további követelményeket írhat elő.

(5) A Felügyelet törli nyilvántartásából az MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piaci minőségében, ha

• a) a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető kérelmezi a kivezetést;
• b) az MTF a (3) vagy (3a) bekezdésben szereplő előírásoknak többé nem felel meg.

(6) Ha a Felügyelet egy MTF-et kkv-tőkefinanszírozási piacként bejegyez vagy kivezet, erről a bejegyzésről vagy kivezetésről haladéktalanul értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(7) Ha egy kibocsátó pénzügyi eszközét egy kkv-tőkefinanszírozási piac kereskedésébe bevezetik, a pénzügyi eszköz egyidejűleg csak akkor vehet részt a kereskedésben egy másik kkv-tőkefinanszírozási piacon, ha a kibocsátót erről tájékoztatták, és nem volt ellene kifogása. Ilyen esetben azonban a kibocsátónak nincs semmilyen kötelezettsége a vállalatirányítással vagy az induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv-tőkefinanszírozási piac tekintetében. Ha a másik kereskedési helyszín nem kkv-tőkefinanszírozási piac, akkor a kibocsátót tájékoztatni szükséges a másik kereskedési helyszín tekintetében a vállalatirányítással, illetve az induló, folyamatos vagy alkalmankénti közzététellel kapcsolatos, minden rá vonatkozó kötelezettségről.

XXV/B. Fejezet — AZ OTF MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI¶

154/B. § Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy az ügyfélmegbízásokat az OTF-ben az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető saját eszközének terhére hajtsák végre, vagy végrehajtsák olyan vállalkozások ügyfélmegbízásait, amelyek a befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel azonos csoport vagy jogi személy részét alkotják.

154/C. § (1) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető

• a) csak kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek, valamint – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – bizonyos származtatott termékek vonatkozásában és kizárólag az ügyfél beleegyezése esetén folytathat egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést,
• b) nem alkalmazhat egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést azon származtatott termékekre vonatkozóan, amelyek a származtatott termékek olyan kategóriájába tartoznak, amelyet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkével összhangban elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítottak,
• c) csak a likvid piaccal nem rendelkező állampapírok vonatkozásában folytathat egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedésen kívüli saját számlára történő kereskedést.

(2) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan szabályzatokat készít, amelyek biztosítják

• a) az egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés 4. § (2) bekezdés 16a. pontjában szereplő fogalom meghatározásának való megfelelést,
• b) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,
• c) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező résztvevők jogait és kötelezettségeit,
• d) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet.

154/D. § (1) OTF és rendszeres internalizáló nem működhet egyazon jogi személyen belül.

(2) OTF nem kerülhet rendszeres internalizálóval oly módon kapcsolatba, amely lehetővé teszi, hogy az OTF-beli megbízások és a rendszeres internalizálónál lévő megbízások vagy ajánlatok egymásra hassanak.

(3) Az OTF nem kapcsolódhat másik OTF-hez olyan módon, ami lehetővé teszi, hogy a különböző OTF-beli megbízások hassanak egymásra.

(4) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető megbízhat másik befektetési vállalkozást azzal, hogy az OTF-en független alapon árjegyzést folytasson. Ha a befektetési vállalkozás szoros kapcsolatban áll az OTF-et működtető befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel, nem tekinthető úgy, hogy a befektetési vállalkozás független alapon folytat árjegyzést OTF-en.

154/E. § (1) A megbízások OTF-en való végrehajtására – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – egyedi mérlegelés alapján kerül sor.

(2) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető csak a következő esetekben gyakorolhatja egyedi mérlegelési jogkörét:

• a) amikor úgy dönt, hogy az általa működtetett OTF-en megbízást ad le vagy von vissza;
• b) amikor úgy dönt, hogy egy adott ügyfélmegbízást nem párosít az adott időpontban a rendszerben rendelkezésre álló más megbízással, feltéve, hogy ez megfelel az ügyféltől kapott konkrét utasításnak és a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtását előíró kötelezettségének.

(3) Az ügyfélmegbízásokat összepárosító rendszerek esetében az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető dönthet arról, hogy két vagy több ügyfélmegbízást párosít-e, illetve hogy ezek közül mennyit és mikor párosít a rendszerben. A 154/B–154/D. §-sal valamint e §-sal összhangban a nem részvényjellegű eszközökre vonatkozó ügyletkötést megvalósító rendszerek esetében az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető elősegítheti az ügyfelek közötti tárgyalást annak érdekében, hogy két vagy több, egymásnak potenciálisan megfelelő kereskedési szándékot hozzon össze egy ügyletben. Ennek során a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtását előíró kötelezettség sérelme nélkül kell eljárni.

154/F. § (1) A Felügyelet az OTF üzemeltetése iránti engedélykérelemnek a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető általi benyújtásakor vagy eseti alapon részletes leírást kérhet arról, hogy a rendszer miért nem megfelelő és nem képes arra, hogy szabályozott piacként, MTF-ként vagy rendszeres internalizálóként működjön, valamint arról, hogyan fogják alkalmazni a 154/E. § szerinti mérlegelési jogkört, különösen arra vonatkozóan, hogy mikor kerülhet sor egy megbízás OTF-ről való törlésére, valamint, hogy mikor és hogyan történik két vagy több ügyfélmegbízás OTF-en belüli párba állítása. Az OTF-et működtető befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek ezenkívül részletesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet arról, hogyan kíván egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedést folytatni.

(2) A Felügyelet nyomon követi a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedésben való részvételét annak biztosítására, hogy az folyamatosan megfeleljen a 4. § (2) bekezdés 16a. pontja szerinti fogalom meghatározásának, és hogy az egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedésben való részvétel ne eredményezzen összeférhetetlenséget a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető és ügyfelei között.

154/G. § (1) Az OTF-en kötött ügyletekre

• a) az ügyfelek tájékoztatására,
• b) az alkalmasság és megfelelőség értékelésére,
• c) a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtására, valamint
• d) az ügyfélmegbízások kezelésére

vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

(2) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral OTF-en is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót az OTF-fel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.

(3) Az OTF működtetője, valamint az OTF résztvevői összehangolják valamennyi jelentendő esemény dátumának és idejének rögzítésére alkalmazott üzleti óráikat.

(4) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja az OTF leendő résztvevőjét a végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról.

XXV/C. Fejezet — AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK ENGEDÉLYEZÉSI FELTÉTELEI¶

154/H. § (1) A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltató, befektetési vállalkozás és piacműködtető adatszolgáltatási tevékenységet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott engedéllyel végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a Felügyelet adja ki.

(3) Az adatszolgáltatási tevékenység engedélyezésének, az engedély visszavonásának és az adatszolgáltatók működésének részletes feltételeit a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza.

154/I. § (1) Az adatszolgáltató a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően bejelenti a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT).

(2) Ha az adatszolgáltató a jelentős kiberfenyegetést az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően önkéntesen bejelenti a Felügyeletnek, a bejelentést ezzel egyidejűleg a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (CSIRT) is megteszi.

154/J. §¶

Az APA-ra vonatkozó feltételek¶

154/K. §¶

154/L. §¶

A CTP-re vonatkozó feltételek¶

154/M. §¶

154/N. §¶

154/O. §¶

Az ARM-re vonatkozó feltételek¶

154/P. §¶

NYOLCADIK RÉSZ — A FELÜGYELÉS ÉS A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI GYAKORLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI¶

XXVI. Fejezet — A FELÜGYELET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK¶

A felügyeleti díj¶

155. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete, valamint a függő ügynök a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a 156. §-ban foglaltak szerint számított alapdíj és a 157. §-ban foglaltak szerint számított változó díj összege.

156. § (1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(2) A szorzószám

• a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató esetén: négy,
• b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: négy,
• c) külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: egy,
• d) a függő ügynök esetén legalább egy, de minden ötven, általa megbízott további közvetítő (115. § (4) bekezdés) után: egy.

157. § (1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke

• a) a 105. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény, azaz az (EU) 2019/2033 rendelet 9. és 11. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény összege 6,0 ezrelékének, és
• b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének

összege.

(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke

• a) a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,15 ezrelékének, és
• b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,175 ezrelékének

összege.

XXVI/A. Fejezet — ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ POZÍCIÓLIMITEK, VALAMINT ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEKRE ÉS KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEIRE VONATKOZÓ POZÍCIÓKEZELÉSI KONTROLLMECHANIZMUSOK¶

157/A. § (1) A Felügyelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban világos mennyiségi küszöbértékeket megtestesítő pozíciólimiteket állapít meg és alkalmaz a kereskedési helyszíneken kereskedett mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre, valamint a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekre vonatkozóan egy adott személy által bármely időpontban tartható nettó pozíció nagysága tekintetében. Az árualapú származtatott termékek akkor tekinthetők kritikusnak vagy jelentősnek, ha a záró pozícióval rendelkezők összes nettó pozíciójának összege megegyezik nyitott pozíciójuk nagyságával, és egy egyéves időszakra vetítve, átlagosan legalább 300 000 tételt tesz ki.

(2) A pozíciólimiteket az egy személy által tartott és a nevében összesített csoportszinten tartott valamennyi pozíció alapján kell meghatározni a következők érdekében:

• a) piaci visszaélés megelőzése,
• b) a szabályszerű árazási és teljesítési feltételek támogatása, ideértve a piactorzító pozíciók megelőzését is, és a leszállítási hónapban a származtatott termékek árai és az alapul szolgáló áruk azonnali árai közötti konvergencia biztosítását, nem sértve az alapul szolgáló áru piacán az árfeltárást.

(3) A pozíciólimitek nem alkalmazandók

• a) az olyan – a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott – nem pénzügyi szerződő fél által vagy annak nevében tartott pozíciókra, amelyekről objektíven mérhető adatok alapján megállapítható, hogy csökkentik e nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat,
• b) egy túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport részét képező és a túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezete nevében eljáró pénzügyi szervezet által vagy annak nevében tartott pozíciókra, ha e pozíciók objektíven mérhető módon csökkentik az említett nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat,
• c) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által tartott olyan pozíciókra, amelyek objektíven mérhető módon olyan ügyletekből erednek, amelyek egy kereskedési helyszínre vonatkozó likviditás biztosításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére szolgálnak, illetve
• d) olyan részvényen és kötvényen kívüli átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik.

(4) A Felügyelet felülvizsgálja a pozíciólimiteket, amennyiben az alapul szolgáló áruból leszállítható mennyiségben vagy a nyitott pozícióban jelentős változás áll be, vagy a piacon egyéb jelentős változás következik be. A leszállítható mennyiségnek és a nyitott pozíciónak a meghatározása alapján – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban – a Felügyelet a pozíciólimiteket újraszámolja.

(5) A pozíciólimiteknek átláthatónak és megkülönböztetés-mentesnek kell lenniük, meghatározva, hogy hogyan alkalmazandóak az érintett személyekre, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogy hogyan használják a kereskedésbe bevont ügyleteket.

(6) A Felügyelet bejelenti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak azokat a konkrét pozíciólimiteket, amelyeket – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban – szándékozik megállapítani.

(7) Ha a Felügyelet a (6) bekezdés szerinti bejelentését követő két hónapon belül az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól a pozíciólimitek módosítását igénylő véleményt kap, módosítania kell a pozíciólimiteket, vagy indokolással kell szolgálnia az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára arról, hogy a módosítást miért nem tartja szükségesnek. Ha a Felügyelet olyan limiteket állapít meg, amelyek ellentétesek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság véleményével, honlapján haladéktalanul közzétesz egy közleményt, amelyben részletesen kifejti annak indokait, hogy miért így járt el.

(8) Amennyiben ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági árualapú származtatott termékkel több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben kereskednek, vagy amennyiben ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékkel több EGT-állam kereskedési helyszínein kereskednek, és a legnagyobb mértékű forgalom magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen bonyolódik, a Felügyelet (ez esetben mint központi illetékes hatóság) egységes pozíciólimitet állapít meg, amelyet az adott termék esetében minden kereskedésre alkalmazni kell. A Felügyelet az alkalmazandó egységes pozíciólimitről és ezen egységes pozíciólimit esetleges felülvizsgálatáról konzultációt folytat a többi olyan kereskedési helyszín felügyeleti hatóságával (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: érintett felügyeleti hatóság), ahol e mezőgazdasági árualapú származtatott termékkel jelentős nagyságrendben kereskednek vagy ahol ezen kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékkel kereskednek. Amennyiben a Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok nem jutnak megegyezésre, az érintett felügyeleti hatóságok írásban teljeskörűen és részletesen kifejtik azon indokokat, amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előírások nem teljesülnek. A Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok közötti nézeteltérés esetén az Európai Értékpapír-piaci Hatóság az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti hatáskörében jár el a vitarendezés érdekében.

(9) A Felügyelet bejelenti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető pozíciókezelési kontrollmechanizmusra vonatkozó tájékoztatását, valamint az általa megállapított pozíciólimitek adatait.

(10) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival

• a) magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen kereskedett
• aa) olyan – ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező – mezőgazdasági árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyekkel több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben kereskednek, vagy
• ab) olyan – ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező – kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyekkel több EGT-állam kereskedési helyszínein kereskednek, illetve
• b) olyan – a Felügyelet hatásköre alatt álló – személyek tekintetében, akik vagy amelyek az a) pont szerinti származtatott termékek pozícióbirtokosai,

többek között a vonatkozó adatok egymással való megosztásával, az egységes pozíciólimit nyomon követésének és érvényesítésének lehetővé tétele érdekében.

(11) A Felügyelet nem állapíthat meg az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározottnál korlátozóbb limiteket, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor azok – figyelembe véve a konkrét piac likviditását és az adott piac szabályszerű működését – objektív módon indokoltak és arányosak.

(12) A Felügyelet a honlapján közzéteszi a korlátozóbb pozíciólimitek adatait, amelyek a honlapon való közzétételtől számított legfeljebb hat hónapos időszakra érvényesek. Amennyiben a korlátozás indokai továbbra is fennállnak, a korlátozóbb pozíciólimitek további, legfeljebb hat hónapos időszakokra meghosszabbíthatók.

(13) A Felügyelet bejelenti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak, ha korlátozóbb pozíciólimitek bevezetéséről dönt. Az értesítésben a korlátozóbb pozíciólimiteket indokolni kell.

(14) Ha a Felügyelet a (13) bekezdés szerinti bejelentését követő 24 órán belül az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól a Felügyelet döntésével ellentétben álló véleményt kap, honlapján haladéktalanul közzétesz egy közleményt, amelyben részletesen kifejti annak indokait, hogy miért így járt el.

(15) A Felügyelet az e §-nak megfelelően megállapított pozíciólimitek túllépése esetén az alábbiak tekintetében élhet szankcionálási hatáskörével:

• a) a területén vagy külföldön található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik azokat a mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre vonatkozó limiteket, amelyeket a Felügyelet állapított meg a területén található vagy működő kereskedési helyszíneken kereskedett termékek vagy az azokkal gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) árualapú származtatott ügyletek tekintetében;
• b) a területén található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik a mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre vonatkozóan más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megállapított limiteket.

158. §¶

XXVII. Fejezet — A FELÜGYELET FELÜGYELÉSI TEVÉKENYSÉGE¶

A Felügyelet nyilvántartásai¶

159. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi

• a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató nevét és székhelyét, valamint a piacműködtető nevét és székhelyét,
• b) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi árutőzsdei szolgáltató magyarországi fióktelepe és a multilaterális kereskedési rendszer alapításának időpontját,
• c) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számára kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedélyeket,
• d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőkéjének, jegyzett tőkéjének, a külföldi befektetési vállalkozás és a külföldi árutőzsdei szolgáltató dotációs tőkéjének mértékét,
• e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató azon tulajdonosainak nevét és székhelyét, amelyek a Felügyelet 37–39. §-ban foglaltak szerinti engedélyéhez kötöttek,
• f) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait,
• g) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató tevékenysége és a multilaterális kereskedési rendszer működése megkezdésének időpontját,
• h) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő, valamint befolyása alatt álló vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint a tulajdoni részesedés és a befolyás mértékét,
• i) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által létesített fióktelep létesítésének időpontját és helyét,
• j) a befektetési vállalkozás belső ellenőrének, megfelelési vezetőjének személyazonosító adatait,
• k) a kötelezett által az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,
• l) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
• m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait, és
• n) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,

valamint az ezen adatokban bekövetkező változást.

(1a) A Felügyelet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatókról naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosító engedélyeket és a vezető testület tagjait.

(1b) Ha a Felügyelet visszavont egy (1) bekezdés szerinti engedélyt, úgy az arról szóló tájékoztatást a honlapján 5 éven át közzéteszi.

(1c) A nyilvántartás a nyilvánosság számára hozzáférhető.

(2) A Felügyelet – a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nyilvántartást vezet a 114. § (3) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott függő ügynökökről, akik lakóhelye (tartózkodási helye), vagy székhelye Magyarország területén található.

(3) Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet – a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás bejelentése alapján – nyilvántartásba veszi.

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan rögzíti a függő ügynök nevét és székhelyét, e törvény szerinti azonosító adatokat, a megbízót és azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetve árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.

(5) A Felügyelet nyilvántartást vezet a 113. § alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás közvetítésére megbízott befektetési vállalkozásokról.

159/A. § (1) A Felügyelet a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági bizonyítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítványokról.

(2) A 116/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

• a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
• b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
• c) a nyilvántartási számot,
• d) az intézményi kódot,
• e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
• f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és
• g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés véglegessé válásának időpontját is nyilvántartja.

(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy

• a) nevét és születési nevét,
• b) anyja nevét,
• c) születési helyét, idejét,
• d) lakcímét,
• e) személyi kódját és
• f) – amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el – nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(6a) A hatósági vizsgára jelentkező személyekről vezetett nyilvántartás az adott személy (6) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott adatait tartalmazza.

(6b) A hatósági vizsga sikeres letételét a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a bizonyítvány számát, továbbá a vizsga típusát és időpontját tartalmazó hatósági bizonyítvány igazolja, melyről a hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a bizonyítvány száma, vizsga típusa és időpontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) és (6a) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült hatósági bizonyítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a Felügyelet a nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével) másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló hatósági bizonyítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a – vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó – jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.

Adatkezelési szabályok¶

160. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében

• a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
• b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

161. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:

• a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának a 22. és 23. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzése céljából kért adatait,
• b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 37–39. §-ban foglalt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait,
• c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének adatait,
• d) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
• da) a befektetési vállalkozás vezető állású személye, belső ellenőre és megfelelési vezetője,
• db) a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosának vezető állású személye,
• dc) a függő ügynök

adatait,

• e) a 20. és 21. §-ban és a 37–39. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzésére szolgáló adatot,
• f) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait,
• g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,
• h) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,
• i) az MTF és az OTF működtetési vezetőjének nevét.

(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.

(3)

(4) A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza

• a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
• b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
• c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
• d) a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
• e) a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
• f) a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket,
• g) panasz, közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés esetén a panaszos, a közérdekű bejelentő vagy a visszaélést bejelentő által megadott személyes adatokat, valamint a panaszra, a közérdekű bejelentésre vagy a visszaélés-bejelentésre okot adó eseményt és befektetési vállalkozás nevét,
• h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
• i) a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(5) A Felügyelet az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatot

• a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított öt évig,
• b) a függő ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
• c) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől, illetve befolyás megszűnésétől számított tíz évig,
• d) az a)–c) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig

kezelheti.

A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete¶

161/A. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont alapú felügyeletét.

(2) Ha valamely hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban, és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.

(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás, a vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.

(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.

(6) Az olyan befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(7) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet

• a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személytől,
• b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és
• c) a mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól.

(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetben tagadható meg.

(9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalatai közötti, valamint a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.

(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti a szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.

(12) A (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.

161/B. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – körében a Felügyelet jogosult – helyszínen kívül vagy helyszínen – ellenőrizni a 161/A. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.

(2) A 161/A. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet – helyszínen kívül vagy helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

(3) A Felügyelet – harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.

(5) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és minden lehetséges intézkedést megtesz az (EU) 2019/2033 rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott felügyeleti célkitűzések megvalósítása érdekében.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. A Felügyelet valamennyi intézkedéséről tájékoztatja a Bizottságot, az EBH-t és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet alkalmazza az (EU) 2019/2033 rendelet 7. és 8. cikkét.

161/C. § (1) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét a befektetésivállalkozás-csoportot vezető, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat esetében.

(2) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, egy pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy egy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.

(3) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalata vagy ugyanaz az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata, és a befektetési holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság magyarországi székhellyel rendelkezik.

(4) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának

• a) anyavállalata a befektetési vállalkozások székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel rendelkező ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
• b) az anyavállalataik között egynél több olyan befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság van, amelyek székhelyei különböző EGT-államokban vannak, és ezen EGT-államok mindegyikében található befektetési vállalkozás,

és a befektetési vállalkozások mint leányvállalatok közül a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszege a legnagyobb.

(5) Ha nem a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak alapján, de a Felügyelet és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága közös megegyezésével a hatékony felügyelet biztosítása érdekében a Felügyelet látná el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, akkor a Felügyelet kijelöléséről szóló megállapodás előtt a Felügyeletnek erről a megállapodásról az esettől függően az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás véleményét is ki kell kérnie.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.

(8) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha nincs a csoportban hitelintézet és a magyarországi székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás a csoportban.

(9) Ha egy csoport esetében az 575/2013/EU rendelet 18. cikk (3) vagy (6) bekezdése alapján történik a konszolidáció, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha nincs a csoportban hitelintézet, és a legnagyobb mérlegfőösszegű befektetési vállalkozás magyarországi székhelyű.

(10) Ha a csoportban több azonos tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás is van, és a csoportban nincs hitelintézet, akkor a Felügyelet abban az esetben látja el az összevont alapú felügyeleti feladatot, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszegének az összege a legmagasabb az egy tagállamban lévő befektetési vállalkozások mérlegfőösszegeinek az összegei közül.

161/D. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és szanálási hatóságának átadhatja.

(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint lehetővé teszi, hogy az ellenőrzést más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor az (1)–(2) és a (6)–(7) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

• a) a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a befektetési vállalkozások belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedéseket,
• b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.
• c) helyszíni ellenőrzés esetén, a többi illetékes hatóság előzetes értesítésére.

(5) A Felügyelet – a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely

• a) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi és irányítási szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,
• b) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
• c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,
• d) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményre vonatkozik, és
• e) a Felügyelet által hozott jelentősebb szankciókkal és rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos.

(6) Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(6a) A Felügyelet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (1) bekezdésével összhangban az EBH-hoz fordulhat, ha nem kapott meg haladéktalanul valamely, az (5) bekezdésben foglalt lényeges információt, vagy ha az együttműködés – különösen lényeges információ cseréje – iránti kérését elutasították vagy észszerű időn belül nem teljesítették.

(6b) A Felügyelet egyeztet a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival azok felügyeleti feladatai szempontjából esetlegesen jelentőséggel bíró határozat meghozatala előtt:

• a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi vagy szervezeti felépítésében vagy irányítási rendszerében bekövetkező változásokról, amelyek felügyeleti hatósági bejelentés- vagy engedélykötelesek;
• b) az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által a befektetési vállalkozásra kiszabott jelentősebb szankcióról vagy ezen hatóságok által hozott bármely más rendkívüli intézkedésről; valamint
• c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményről.

(6c) A Felügyelet tájékoztatja az összevont alapú felügyeletet ellátó más felügyeleti hatóságot, ha – a (6b) bekezdés b) pontjának megfelelően – jelentősebb szankciót szab ki, vagy bármely más rendkívüli intézkedést hoz.

(6d) A Felügyelet sürgős esetben, vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (6b) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében leírt helyzetet vagy a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

• a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy
• b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

161/E. § A Felügyelet ellenőrzi a befektetési holding társaságoknak és a vegyes pénzügyi holding társaságoknak a csoporttőke-tesztnek való megfelelését.

161/F. § Ha a Hpt. 105/B. §-ától eltérően a csoportban nincs hitelintézet, akkor az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat a Hpt. 105/B. §-át értelemszerűen alkalmazza.

Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés¶

162. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás méretét, kockázati profilját és üzleti modelljét is figyelembe véve felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet összes követelményének való megfelelését.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet összes követelményének való megfelelését.

(3)

(4)

(5) A Felügyelet a kockázatok fedezetének és megbízható kezelésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli

• a) a 101. § (1) bekezdés szerinti kockázatokat,
• b) a befektetési vállalkozás kitettségeinek földrajzi helyét,
• c) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
• d) a rendszerszintű kockázat azonosításával és mérésével a rendszerszintű kockázatot az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke vagy az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) ajánlásai alapján,
• e) a befektetési vállalkozás hálózati és információs rendszerének biztonságát fenyegető kockázatokat, a befektetési vállalkozás eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében,
• f) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereit, a vezető testület tagjainak feladataik ellátására irányuló képességeit, és
• g) a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatát.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a Felügyelet figyelembe veszi, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e a 101. § (3) bekezdés szerinti szakmai felelősségbiztosítással.

(7) Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a Felügyelet értékeli és nyomon követi a befektetési vállalkozás által a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat kezelésére alkalmazott gyakorlatok alakulását, beleértve a 101. § (1) bekezdésével összhangban kidolgozott terveket, valamint üzleti modelljeiknek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkében meghatározott követelményekhez való hozzáigazítása terén elért eredményeket.

(8)

(9)

(10)

(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

(12)

(13)

(14) Az (5) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a befektetési vállalkozásnak a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania legalább

• a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó dokumentumokat, valamint
• b) a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.

(15)

(16) A Felügyelet – az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a befektetési vállalkozás rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik – felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 102. §-ban meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy

• a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre;
• b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre.

(16a) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a befektetési vállalkozás

• a) szervezeti felépítésének összetettségére,
• b) kockázati profiljára,
• c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.

(16b) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja.

(17) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv kettő hónapon belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható.

(18) A (17) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a befektetési vállalkozás számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok tárgyában észrevételt tegyen.

(19) Ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet szerint nem a (17) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit.

162/A. § (1) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelményt a Felügyelet akkor írhatja elő, ha a befektetési vállalkozás vonatkozásában az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:

• a) a befektetési vállalkozás olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, vagy olyan kockázatokat jelent mások számára, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményei – és különösen a K-faktor követelmények – nem biztosítanak fedezetet, vagy nem biztosítanak elegendő fedezetet,
• b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb felügyeleti intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, az eljárásokon, a mechanizmusokon és a stratégiákon,
• c) nem lehetséges a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli, jelentős veszteségek nélküli lezárása vagy fedezése normális piaci körülmények között,
• d) a 163/A. § alapján elvégzett felülvizsgálat megállapítja, hogy az engedélyezett belső modellek alkalmazására vonatkozó követelmények nemteljesítése várhatóan nem megfelelő tőkeszinteket eredményez,
• e) a befektetési vállalkozásnak ismételten nem sikerül biztosítania vagy fenntartania a (7) és (8) bekezdésben meghatározott megfelelő szintű szavatoló tőkét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt tőke összegére, típusaira és felosztására vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények. A többlettőke-követelmény olyan kockázatokra vagy kockázati elemekre is kiterjedhet, amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem terjednek ki.

(3) A Felügyelet a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke szintjét a (2) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt tőke és az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményének különbségeként határozza meg.

(4) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke-követelménynek az alábbi feltételeknek megfelelő szavatoló tőkével tegyen eleget:

• a) a többlettőke-követelmény legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,
• b) az alapvető tőke legalább háromnegyede elsődleges alapvető tőkéből áll,
• c) e szavatoló tőke nem használható fel az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott bármely szavatoló tőke követelményének való megfelelés céljából.

(5) A Felügyelet írásban megindokolja a többlettőke-követelménynek a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti előírására vonatkozó határozatát, indokolásában egyértelműen bemutatva az (1)–(4) bekezdés szerinti szempontok teljes körű értékelését. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az indokolásnak tartalmaznia kell annak az egyedi okait, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően megállapított tőkeszint miért nem tekinthető már elegendőnek.

(6) A Felügyelet eseti alapon elbírálva, az (1)–(5) bekezdéssel összhangban, többlettőke-követelményt írhat elő a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.

(7) Az arányosság elvét szem előtt tartva és a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozások méretével, rendszerszintű jelentőségével, tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosan a Felügyelet előírhatja, hogy az ilyen befektetési vállalkozás a szavatoló tőke olyan szintjével rendelkezzen, amely kellő mértékben meghaladja az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részében és e törvényben meghatározott tőkekövetelményeket, ideértve a többlettőke-követelményeket is. Ezáltal a Felügyelet biztosítja, hogy a ciklikus gazdasági ingadozások ne vezessenek a tőkekövetelmények és a többlettőke-követelmények megsértéséhez, vagy ahhoz, hogy megakadályozzák a befektetési vállalkozást abban, hogy képes legyen tevékenységével rendezett módon felhagyni.

(8) A Felügyelet szükség esetén felülvizsgálja a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozásnak a (7) bekezdéssel összhangban megállapított szavatoló tőke szintjét, és tájékoztatja a befektetési vállalkozást e felülvizsgálat megállapításairól, ideértve a (7) bekezdéssel összhangban megállapított tőkeszint elvárt esetleges módosításait is. A Felügyelet közli a módosítás végrehajtásának határidejét.

(9) A Felügyelet tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t a befektetési vállalkozás számára előírt bármely többlettőke-követelményről, valamint a (8) bekezdés szerinti befektetési vállalkozások tekintetében elvárt esetleges módosításokról.

163. § (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek

• a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressztesztek eredményei, vagy a felügyeleti és értékelési eljárás eredményei alapján,
• b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet rendelkezéseit,
• c) a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek, vagy
• d) kiemelt felügyelete a Felügyelet mérlegelése alapján indokolt.

(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:

• a) a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,
• b) a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,
• c) a fokozott felügyeletet igénylő befektetési vállalkozások azonosítása és azok esetében szükséges intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint
• d) helyszíni ellenőrzések terve.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:

• a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,
• b) felügyeleti biztost rendelhet ki,
• c) elrendeli a kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást,
• d) gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,
• e) elvégzi avárhatóan bekövetkező kockázatokat monitoringozó témavizsgálatokat.

163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett, az (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikke szerinti belső modelleket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a modellek kidolgozottságát és naprakészségét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső modellek új termékekre való alkalmazására.

(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső modelljének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet

• a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy
• b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, különösen magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.

(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy

• a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy
• b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek vagy nem tudja megfelelően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet

• a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt,
• b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározza a határidőt, amelyen belül újra meg kell felelni a követelményeknek.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 366. cikk szerinti túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet

• a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy
• b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

163/B. § (1) Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi

• a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
• b) a 101. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,
• c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, és
• d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.

(2) A Felügyelet csak abban az esetben írhat elő egyedi likviditási követelményeket, amennyiben a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapította, hogy az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikk (1) bekezdése értelmében a likviditási követelmények alól nem mentesített a befektetési vállalkozás, és

• a) olyan likviditási kockázatoknak vagy likviditási kockázati elemeknek van kitéve, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények nem biztosítanak részben vagy egészben fedezetet, vagy
• b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb közigazgatási intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűsíthetően nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a likviditási kockázatokat vagy likviditási kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt likviditás összegeire és típusaira vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények.

(4) A Felügyelet az egyedi likviditási követelmények szintjét a (3) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt likviditás és az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények különbségeként határozza meg.

(5) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy az egyedi likviditási követelményeknek az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikkében meghatározott likvid eszközökkel tegyen eleget.

(6) A Felügyelet írásban megindokolja az egyedi likviditási követelmény előírására vonatkozó határozatát, indokolásában teljeskörűen bemutatva a (2)–(4) bekezdés szerinti szempontok értékelését.

163/C. § (1) A 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

(1a) Ha a Felügyelet látja el a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat felügyeletét, akkor – a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett – a helyreállítási tervet megküldi az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak.

(2) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.

(3) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási tervet készíteni.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén dönthet arról, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükség van a leányvállalati befektetési vállalkozásnak egyedi helyreállítási tervet készítenie.

XXVIII. Fejezet — A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI ÉS SZANKCIÓI¶

164. § (1) A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során

• a) az e törvényben, e törvény szerinti szabályzatban vagy a Felügyelet határozatában foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjének vezető állású személyét és tulajdonosát figyelmezteti, illetőleg – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja,
• b) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltató és a közvetítő tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító engedély nélküli vagy bejelentés hiányában történő folytatását megtilthatja,
• c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,
• d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, a könyvvizsgáló befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató alkalmazottjának felelősségre vonását kezdeményezheti,
• e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezheti, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,
• f) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti,
• g) a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót és a piacműködtetőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti,
• h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás folytatását részben vagy a tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti,
• i) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására, illetőleg árutőzsdei szolgáltató tevékenységének végzésére jogosító engedélyét visszavonhatja,
• j) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti,
• k) a befektetési vállalkozáshoz és az árutőzsdei szolgáltatóhoz felügyeleti biztost rendelhet ki,
• l) bírságot szabhat ki az MNBtv. 76. § (5), (6) és (25) bekezdése figyelembevételével,
• m) más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezhet,
• n) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett számlák feletti rendelkezési jogot meghatározott időre felfüggesztheti,
• o) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
• oa) osztalékának kifizetését,
• ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
• oc) tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
• od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
• oe) részvényeseinek, tagjainak vagy a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó, a befektetési vállalkozás általi nyereség- vagy kamatkifizetést, amennyiben ez a korlátozás vagy tilalom nem minősül a befektetési vállalkozás általi nem-teljesítésnek,
• of) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
• og) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését, valamint új üzletágának kialakítását,
• p) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót kötelezheti
• pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
• pb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
• pc) a működési költségek csökkentésére,
• pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,
• q) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás kiszervezését megtilthatja,
• r) a multilaterális kereskedési rendszer működését felfüggesztheti,
• s) a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére kötelezheti,
• t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti, illetve a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének lényeges változása esetén módosíthatja a szavatoló tőke és a likvid eszközök megkövetelt mennyiségét,
• u) az MTF-en, illetve OTF-en kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését,
• v) kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a befektetési vállalkozás prudenciális követelményeknek való megfelelésével,
• x) közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét,
• y) határozattal megállapítja a jogsértés tényét és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását,
• z) kötelezheti a befektetési vállalkozást a 102. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére,
• zs) valamint a 600/2014/EU rendelet és e törvény bármely rendelkezésének sérelme esetén
• zsa) információkérést vagy információszolgáltatást írhat elő, beleértve bármely személytől az árualapú származtatott termék, illetve az alapul szolgáló piacon bármilyen eszköz vagy kötelezettség révén vállalt pozíció vagy kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes vonatkozó dokumentáció bekérését,
• zsb) a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseivel és e törvény végrehajtása során elfogadott rendelkezésekkel a Felügyelet által ellentétesnek ítélt gyakorlat vagy magatartás ideiglenes vagy tartós beszüntetését írhatja elő, és az ilyen gyakorlat vagy magatartás ismételt előfordulását megakadályozhatja,
• zsc) bármely személytől kérheti, hogy tegyen lépéseket pozíciója vagy kitettsége nagyságának csökkentésére,
• zsd) bármely személyt korlátozhat abban, hogy árualapú származtatott termékkel foglalkozzon, ideértve limitek bevezetését az e törvénnyel összhangban egy személy által egy adott időszakban tartható pozíciók nagyságára vonatkozóan,
• zse) felfüggesztheti az olyan pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kereskedését vagy eladását, amelyek esetében a 600/2014/EU rendelet 40., 41. vagy 42. cikkének rendelkezései teljesülnek,
• zsf) felfüggesztheti az olyan pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kereskedését vagy eladását, amelyek esetében a befektetési vállalkozás nem fejlesztett ki, illetve nem alkalmazott hatékony termék-jóváhagyási rendszert, vagy más módon nem felelt meg a 17/A. §-nak,
• zsg) előírhatja valamely természetes személy elmozdítását a befektetési vállalkozás vezető testületéből,
• zsh) ideiglenesen vagy – ismételt súlyos jogsértés esetén – tartósan eltilthatja a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely tagját vagy bármely természetes személyt, akit felelősnek tartanak, a befektetési vállalkozáson belüli vezetői feladatok ellátásától,
• zsi) ideiglenesen eltilthatja a befektetési vállalkozást a szabályozott piacon való részvételtől, az MTF-ekben való tagságtól, illetve az OTF-ekben ügyfélként való részvételtől,
• zsj) felfüggesztheti a befektetési vállalkozás érintett részvényeihez fűződő szavazati jogok gyakorlását és gondoskodik a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről, amennyiben a befektetési vállalkozásban gyakorolt minősített befolyás hátrányosan érinti a befektetési vállalkozás megalapozott és megbízható irányítását, illetve amennyiben a befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerző személy nem teljesíti a minősített befolyás megszerzésével vagy mértékének növelésével kapcsolatos, 37. § és 37/B. § szerinti kérelem-benyújtási kötelezettségét,
• zsk) a befektetési vállalkozás által elkészített vagy értékesített, kibocsátó által támogatott kutatás uniós magatartási kódexnek meg nem felelése esetén felfüggesztheti a kibocsátó által támogatott kutatások befektetési vállalkozások általi értékesítését, valamint
• zsl) figyelmeztetheti a zsk) alpontban foglaltakról a nyilvánosságot.

(1a) A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során

• a) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy időben tegye meg a szükséges intézkedéseket a fennálló jogsértés megszüntetésére, illetve az elkövetkező tizenkét hónapban várhatóan bekövetkező jogsértés megszüntetésére, amennyiben az utóbbira a Felügyelet bizonyítékkal rendelkezik,
• b) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy egy éven belül nyújtson be az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény szerinti felügyeleti követelményeknek való megfelelés visszaállítására irányuló tervet, ennek végrehajtására tűzzön ki határidőt, és módosítsa a terv hatályát és végrehajtási határidejét,
• c) a szavatoló tőke követelmények vonatkozásában a befektetési vállalkozás számára egyedi tartalékképzési szabályzatot vagy eszközkezelést írhat elő,
• d) szigorúbb feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja a befektetési vállalkozás üzletvitelét, működését vagy hálózatát, vagy megkövetelheti a befektetési vállalkozás megfelelő pénzügyi működésére túlzott kockázatot jelentő tevékenységek leválasztását,
• e) előírhatja a befektetési vállalkozás tevékenységében, termékében és rendszerében rejlő kockázat csökkentését, ideértve a kiszervezett tevékenységeket is,
• f) a jogszabályban előírt adatszolgáltatást kiegészítő vagy annál gyakoribb adatszolgáltatást írhat elő, beleértve a tőke- és likviditási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatást,
• g) kiegészítő nyilvánosságra hozatalt követelhet meg, vagy
• h) megkövetelheti, hogy a befektetési vállalkozás csökkentse a hálózati és információs rendszerei biztonságát fenyegető kockázatokat a vállalkozások eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.
• i) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy csökkentse a központi szerződő féllel szembeni kitettségeket, vagy igazítsa ki a kitettségeket azokon a számlákon, amelyeken az elszámolások történnek a 648/2012/EU rendelet 7a. cikkével összhangban, amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy az adott központi szerződő féllel szembeni kitettségekből eredően túlzott koncentrációs kockázat áll fenn.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés oa) alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató e törvényben foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.

(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza, haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozás fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(4) Az (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:

• a) a befektetési vállalkozás belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának mennyiségi és minőségi szempontjait,
• b) a befektetési vállalkozás irányítási és kockázatkezelési rendszerének megfelelőségét és
• c) a befektetési vállalkozásnál végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat eredményét.

(5) A Felügyelet a befektetési vállalkozással szembeni intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg a Befektető-védelmi Alapot is értesíti, ha a határozat a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a befektetési vállalkozásnak a Befektető-védelmi Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.

(6) A Felügyelet akkor is értesíti a Befektető-védelmi Alapot, ha a befektetési vállalkozás anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat.

(7) A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy a befektetési vállalkozás az elkövetkező 12 hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(8) Ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást

• a) kockázatvállalásának – ideértve a likviditási kockázatot is – mérséklésére,
• b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára,
• c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára,
• d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára.

(9) A Felügyelet a további, kereskedésben érintett magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt is a kereskedés felfüggesztésére vagy törlésre kötelezi a Tpt. 325. § (1)–(2) bekezdésekben meghatározott esetekben, illetve ha a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető felfüggesztést vagy törlést ír elő meghatározott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz vonatkozásában e törvény rendelkezéseinek megfelelően. Erre piaci visszaélés gyanúja, nyilvános vételi ajánlat, illetve az 596/2014/EU rendelet 7. és 17. cikkét megsértő kibocsátóval vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos bennfentes információk közzétételének elmaradása miatt kerülhet sor, kivéve, ha a felfüggesztés vagy törlés jelentősen sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet haladéktalanul közzéteszi az erre vonatkozó határozatokat, valamint értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(10) A Felügyelet előírja a magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető részére azon pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó származtatott eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését, amelyre vonatkozóan más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága bármely kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizáló vonatkozásában felfüggesztést vagy törlést rendelt el a (9) bekezdésben meghatározott okok miatt, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. A Felügyelet az erre vonatkozó határozatról értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és más EU tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. Ha a Felügyelet a további magyarországi székhelyű MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető esetében nem írja elő a felfüggesztést vagy a törlést, az értesítést a Felügyelet erre vonatkozó indokolással kiegészíti.

(11) A (9)–(10) bekezdésekben meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók

• a) a felfüggesztés visszavonása esetén és
• b) az értesítési eljárás vonatkozásában a Felügyelet által alkalmazott, az (1) bekezdés u) pontja szerinti szankciókra vonatkozó határozatok esetén.

(12) E § rendelkezéseit alkalmazni kell a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, az adatszolgáltatókra, valamint ezek vezető állású személyére.

164/A. § (1) A Felügyelet értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot vagy más uniós tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait

• a) a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsc) alpontja alapján a pozíció vagy a kitettség nagyságának csökkentésére irányuló kérésekkel;
• b) a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsd) alpontja alapján a személyek árualapú származtatott termékekre vonatkozó ügyletkötési képességének bárminemű korlátozásával

kapcsolatos információkról.

(2) Az értesítés szükség szerint tartalmazza a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsa) alpontján alapuló kérelem adatait, ideértve a címzett személy vagy személyek személyazonosságát és a kérelem okait, valamint a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsd) alpontján alapulóan bevezetett limitek hatókörét, ideértve az érintett személyt, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, a mindenkori tartható pozíciók méretének korlátait, valamint az ez alól biztosított kivételeket és azok indokolását.

(3) Az értesítéseket az intézkedések hatálybalépésének tervezett időpontját megelőzően legalább 24 órával meg kell küldeni. Kivételes körülmények között, ha a 24 órás értesítési határidőt lehetetlen betartani, a Felügyelet az intézkedés hatálybalépését megelőző 24 órán belül is elküldheti az értesítést.

(4) Amennyiben a Felügyelet az Európai Unió egy másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától kap egy e § szerinti értesítést, intézkedést hozhat a 164. § (1) bekezdés zs) pont zsc) alpontja vagy zsd) alpontja szerint, amennyiben meggyőződött arról, hogy az intézkedés szükséges a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága célkitűzésének eléréséhez. A Felügyelet akkor is küld értesítést e §-nak megfelelően, amikor intézkedésekre tesz javaslatot másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(5) Amennyiben egy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti intézkedés nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos, a Felügyeletnek a 713/2009/EK rendelet szerint létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget is értesítenie kell.

(6) A kibocsátási egységekkel kapcsolatban a Felügyeletnek együtt kell működnie az azonnali és aukciós piacok felügyeletére hatáskörrel rendelkező közjogi intézményekkel és hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, nyilvántartási tisztviselőkkel és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott közjogi szervekkel annak érdekében, hogy azok konszolidált áttekintést nyerjenek a kibocsátási egységek piacairól.

(7) A mezőgazdasági árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában a Felügyelet beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletére, igazgatására és szabályozására hatáskörrel rendelkező közintézmények felé, és együtt kell velük működnie.

164/B. § (1) A 164. §-ban meghatározott szankcionálási hatáskörök gyakorlása során kivetett közigazgatási szankció vagy intézkedés típusának és mértékének a meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie minden lényeges körülményt, így különösen

• a) a jogsértés időtartamát;
• b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;
• c) a felelős természetes vagy jogi személynek elsősorban a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó eszközeiben kifejezett pénzügyi erejét;
• d) – ha ezek meghatározhatók – a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét;
• e) a felelős természetes vagy jogi személy Felügyelettel való együttműködésének mértékét, amitől függetlenül gondoskodni kell az adott személy által – nyereség elérésével vagy veszteség elkerülésével – szerzett haszon visszaszolgáltatásáról;
• f) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértéseket.

(2) A Felügyelet a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és mértékének a meghatározásakor az (1) bekezdésben foglaltak mellett további tényezőket is figyelembe vehet.

165. § (1) A Felügyelet – amennyiben a befektetési vállalkozás megsérti vagy pénzügyi helyzete rohamos romlása következtében nagy valószínűséggel meg fogja sérteni az e törvényben számára előírt engedélyezési, illetve működési feltételeket – a 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedés mellett a következő intézkedéseket is alkalmazhatja:

• a) előírhatja a helyzet megvizsgálását, a feltárt problémák megoldására irányuló intézkedések azonosítását és a problémák megoldását célzó cselekvési program és végrehajtási időrend kidolgozását, az adósság átstrukturálásával kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó terv készítését;
• b) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, illetve
• c) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős vagy végleges határozatban megállapította, és kezdeményezheti a befektetési vállalkozásnál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.

(2) A helyreállítási terv 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti életbe léptetése, valamint az (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetén a Felügyelet

• a) az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,
• b) az intézkedés végrehajtására megfelelő határidőt szab, továbbá
• c) az adott intézkedés hatékonyságát ellenőrzi és értékeli.

166. § A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját

• a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy
• b) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,

bírság megfizetésére kötelezheti.

167. §¶

168. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató

• a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni,
• b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
• c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha

• a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel, vagy
• b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.

(3) A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.

(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.

169. § (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a Felügyelet meghatározza a befektetési vállalkozásnál, illetve az árutőzsdei szolgáltatónál betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.

(2) A befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató működésének irányítása az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével vagy az igazgatóság leváltását követően egy új igazgatóság útján megoldott lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.

(4) Az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti.

(5) Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága a jogkörét csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben az adott jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a felügyeleti biztos jogkörébe.

(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.

(7) A felügyeleti biztos feladata:

• a) a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
• b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
• c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
• d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való működtetése.

170. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési szolgáltatásra, kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a befektetési vállalkozás működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

• a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
• b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
• c) konzultálni a befektetési vállalkozás könyvvizsgálójával.

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.

XXIX. Fejezet — EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ÁLLAMAINAK FELÜGYELETI HATÓSÁGAIVAL¶

A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását megelőző konzultáció¶

171. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha

• a) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
• b) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
• c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.

(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam biztosítási tevékenység vagy a hitelintézetek tevékenysége vonatkozásában hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha

• a) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, amely tevékenységi engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
• b) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
• c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan hitelintézet vagy biztosító, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.

(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben, illetve ha más EGT-állam felügyeleti hatósága az ott székhellyel rendelkező kérelmező ügyében, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak esetében, mint érintett felügyeleti hatóságot keresi meg, együttműködik a befektetési vállalkozásra és a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjére, valamint ezek tulajdonosaira és vezető állású személyeire vonatkozó jogszabályi előírások teljesülésének vizsgálatában.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltak változásának esetére, valamint a befektetési vállalkozás és a multilaterális kereskedési rendszer működésére és tevékenységére vonatkozó szabályoknak való megfelelés folyamatos felügyelése esetére is.

(5) A Felügyelet az érintett, más EGT-állam felügyeleti hatósága által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalását a konzultációt követően meghozott határozatában ismerteti.

(6) A Felügyelet csak abban az esetben tagadhatja meg a (3) bekezdésben előírt együttműködés iránti kérelem teljesítését, ha:

• a) azonos tevékenységek és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a magyar hatóságok előtt;
• b) azonos személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.

(7) Megtagadás esetén a Felügyelet ennek megfelelően értesíti a megkereső, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, a lehető legrészletesebb tájékoztatást nyújtva.

A határon átnyúló tevékenység megkezdését¶

és fióktelep létesítését megelőző értesítés

172. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (4) bekezdésében meghatározott értesítését a kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a 27. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (4) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

173. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdésében meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítését, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételétől számított három hónapon belül megküldi a 27. § (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (7) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdése szerinti értesítésében foglalt információkban változás következik be azzal, hogy a Felügyelet részére az értesítést a változás hatálybalépését megelőzően legalább egy hónappal kell megküldeni.

173/A. § Egy EU-szintű anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

• a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat,
• b) a likviditási kockázat,
• c) a felügyeleti felülvizsgálat,
• d)
• e) az intézményspecifikus likviditási követelmények

tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének engedélyezése és felügyeletével kapcsolatos együttműködés¶

173/B. § A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének engedélyezése és felügyelete tekintetében a Felügyelet együttműködési megállapodást köt a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amely legalább a következőkre terjed ki:

• a) az induló tőke meghatározása és felügyelete;
• b) a szervezeti követelmények – így különösen a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok – felügyelete, valamint
• c) az információcsere szabályai, piaci integritás megőrzése és befektető védelem szabályai.

Egyes kockázatkezelési szabályok együttes alkalmazásának engedélyezése¶

174. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, akkor 173/A. §-ban meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

• a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és
• b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje

• a) a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,
• b) a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.

(3) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban részt vevő bármelyik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(7) A Felügyelet a részletes indoklást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával és az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalattal.

(8) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozását a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(9) Ha az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága 173/A. § szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(10) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét

• a) legalább évente egyszer vagy
• b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat vagy leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a 173/A. § d) vagy e) pontja vonatkozásában írásban, indoklással ellátott kérelmére megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság.

175. §¶

Rendszerszinten jelentős fióktelep¶

175/A. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban fióktelepet létesített, vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál, vagy ennek hiányában a befektetési vállalkozás székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a) a befektetési vállalkozás tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,
• b) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha Magyarország a fogadó tagállam, a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint Magyarországtól eltérő fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

175/B. § Ha magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesít, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a befektetési vállalkozásnál vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a befektetési vállalkozást. Értesítést küld továbbá akkor is, ha a befektetési vállalkozással szemben jelentős szankciót, intézkedést alkalmazott, ideértve a 164. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti felügyeleti intézkedést.

Az EGT-államok felügyelési együttműködése¶

175/C. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával oly módon, hogy haladéktalanul megosztják egymással a befektetési vállalkozásra vonatkozó következő információkat:

• a) irányítási és tulajdonosi szerkezete,
• b) szavatoló tőkekövetelmény teljesítése,
• c) koncentrációs kockázatra vonatkozó és likviditási követelmények teljesítése,
• d) adminisztratív és számvitel eljárásai, belső ellenőrzési mechanizmusa,
• e) bármely olyan tényező, amely a befektetési vállalkozás jelentette kockázatot befolyásolhatja.

(2) A Felügyelet haladéktalanul átad a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére minden olyan információt és megállapítást, amely a felügyelése során jut tudomására és a befektetési vállalkozás által, a fogadó EGT-államban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására hatással lévő potenciális problémákra és kockázatokra vonatkozik.

(3) A Felügyelet köteles minden szükséges intézkedést megtenni, a (2) bekezdésben meghatározott potenciális problémák és kockázatok elhárítása vagy megszüntetése érdekében a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információk és megállapítások alapján.

(4) A Felügyelet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére köteles részére részletes magyarázatot adni arról, hogy a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információkat és megállapításokat a (3) bekezdés szerinti intézkedések során hogyan vette figyelembe.

(5) Ha a Felügyelet szerint az általa átadott információk és megállapítások alapján a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága nem tette meg a (3) bekezdés szerinti szükséges intézkedéseket az ügyfelek védelme vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében, a Felügyelet teszi meg a szükséges intézkedéseket.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szükséges intézkedések megtételét megelőzően a Felügyelet erről tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az EBH-t és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

175/D. § (1) Ha valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az együttműködés iránti megkeresést elutasította, vagy arra észszerű időn belül nem válaszolt, a Felügyelet az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.

(2) Ha a Felügyelet nem ért egyet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedéseivel, az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.

(3) A Felügyelet információt kérhet a klíringtag székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a befektetési vállalkozás által használt letéti követelmények kiszámításához használt letéti modellek és paraméterek (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontjában meghatározott követelmény teljesítésének ellenőrzése céljából.

(4) A Felügyelet lehetővé teszi, hogy a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a Felügyelet előzetes tájékoztatását követően – maga vagy az általa e célra kijelölt szerv is ellenőrizhesse a 175/C. § (1) bekezdése szerinti információkat a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységére vonatkozóan.

175/E. § Az e törvény, az (EU) 2019/2033 rendelet, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok alkalmazása során a Felügyelet szem előtt tartja a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlatok közelítésének követelményét.

A fogadó EGT-állami felügyelési feladatok¶

és hatáskörök

176. § (1) A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenysége esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 17/A. §-ban, 40–51. §-ban, 55–56. §-ban, 62–65. §-ban, 67–69. §-ban, 73–76. §-ban és 151–153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A Felügyelet – a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása szempontjából lényeges esetben – jogosult a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységének ellenőrzésére ellenőrzési eljárás keretében.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést megelőzően a Felügyelet haladéktalanul konzultál a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.

(4) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a Felügyelet az érintett befektetési vállalkozás kockázatértékelése szempontjából lényeges információkról és megállapításokról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

177. § (1) Ha a Felügyelet Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető

• a) határon átnyúló tevékenysége esetén e törvény vagy más Magyarországon hatályos jogszabály, illetve
• b) Magyarország területén létesített fióktelepe esetén a 176. §-ban nem említett – e törvény szerinti – rendelkezés vagy más Magyarországon hatályos jogszabály

megsértését tapasztalja, értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán vagy azok ellenére, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe, illetve a piacműködtető továbbra is a jogszabályban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.

(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

178. § A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és piacműködtető Magyarország területén végzett tevékenységével kapcsolatosan, statisztikai célból a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásra és piacműködtetőre vonatkozó kötelezettséggel azonos adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

178/A. § (1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén – a 2014/65/EU irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján, illetve a 600/2014/EU rendeletben – meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot részletesen tájékoztatja.

(2) Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.

178/B. § A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól.

XXX. Fejezet — ELJÁRÁS A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI GYAKORLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN¶

179. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint, vagy ha lakossági ügyfelet, illetve olyan leendő szerződő felet érint, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági ügyfélnek minősül, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél (leendő szerződő fél) az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

KILENCEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Felhatalmazó rendelkezések¶

180. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

• a)
• b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, a kiegészítő szolgáltatást nyújtó és az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás keretében kötött szerződések kötelező tartalmi elemeit,
• c) a pénzügyi eszközök, továbbá egyes értékpapírok körében a zálogjog érvényesítésének a kielégítési jog közvetlen gyakorlására, továbbá bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre vonatkozó eljárás részletes szabályait,
• d)
• e) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,
• f) a befektetési vállalkozás panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat,
• g)
• h)

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,
• b) a hatósági képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, tőkepiaci üzletkötői tevékenység folytatására feljogosító hatósági bizonyítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,
• c) a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termék-jóváhagyási folyamatra,
• d) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkre

vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(4)

(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítmény-javadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokat.

(6) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

(7) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeit.

(8) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokat.

Hatálybalépés¶

181. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. december 1-jén lép hatályba.

(2)

(3)

(4)

(5)

Átmeneti rendelkezések¶

182. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított 4. mellékletben foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a befektetési vállalkozás legkésőbb 2011. augusztus 31-től köteles megfelelni.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan értékpapírt vagy alapvető kölcsöntőkét, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint megfelel az alapvető tőkével szembeni követelményeknek, de 2011. január 1-től nem felel meg a 2. melléklet 3., 6., 7. vagy 10. pontjában foglalt követelményeknek, 2040. december 31-ig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkével, vagy az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen értékpapír vagy alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell érvényesíteni:

• a) 2020. január 1-től 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;
• b) 2030. január 1-től legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.

(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint járulékos kölcsöntőkének minősül, 2025. december 31-éig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a járulékos kölcsöntőkével szembeni feltételeknek.

(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő, a befektetési vállalkozás által visszavásárolt és a mérlegben eszközök között kimutatott saját kibocsátású alapvető kölcsöntőke, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét 2011. december 31-ig nem kell levonni a szavatoló tőke kiszámításakor.

(5) A befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 110/A. § szerinti tőkefenntartási puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi:

• a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,
• b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka, valamint
• c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.

(6) A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-nak megfelelően – a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-jétől.

(7) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

• a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
• b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
• c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(8) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

• a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
• b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
• c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(9) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

• a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
• b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
• c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2019. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(10) Ha a 182. § (5) és (7) bekezdése szerint jár el a befektetési vállalkozás és másik EGT-államban vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a befektetési vállalkozás a másik EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében 0 százalékos anticiklikus tőkepufferrátát alkalmaz.

(11) A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/D. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi

• a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,
• b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka, valamint
• c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.

(12) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott információkat 2014. július 1-jétől, valamint a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkat 2015. január 1-jétől.

(13) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások 2014. július 1-jétől tájékoztatják az Európai Bizottságot a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkról.

(14)

(15) A 4. melléklet 7–23. pontjában foglaltakat a 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatálybalépése előtt került megkötésre. Az e törvény hatálybalépésekor már működő befektetési vállalkozás – a 4. melléklet 5. pontjától eltérően – 2014. június 30-ig az igazgatóság által elfogadott és a felügyelőbizottság által ellenőrzött javadalmazási politikát is alkalmazhat.

(16) A Szantv. 157. § (4) bekezdésével megállapított 102. §-ban foglalt helyreállítási tervet, valamint csoportszintű helyreállítási tervet a Szantv. hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete első alkalommal legkésőbb 2014. december 31-ig köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(17) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésekor

• a) befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatott belső ellenőrnek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (2b) bekezdés a) pontjában,
• b) befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 22. § (1a) bekezdés b) és c) pontjában,
• c)

foglalt követelményeknek.

(18)

(19)

(20) A Módtv1.-gyel megállapított 136. § (2)–(8) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(21) Az e törvény – az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel módosított – 97. § (1) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell alkalmazni.

(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a Felügyelet nyilvántartásában megbízó nélkül szereplő közvetítők a Módtv. hatálybalépését követő 6 hónapon belül kötelesek a közvetítésre irányuló megbízási szerződést benyújtani a Felügyelet részére. A Felügyelet ennek alapján rögzíti nyilvántartásában a megbízást és a megbízó személyét. Amennyiben a közvetítő ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a nyilvántartott tőkepiaci közvetítői státusza a törvény erejénél fogva, a Felügyelet külön hatósági aktusa nélkül megszűnik és a Felügyelet a tőkepiaci közvetítő adatait a nyilvántartásából kivezeti.

(23) A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor a 116/A. § (1) bekezdése szerinti természetes személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek.

(24) A Módtv3. hatálybalépését követő 30 napon belül a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a közvetítő ellenőrzi, hogy az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló alkalmazottai a 116/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített feltételeknek megfelelnek.

(25) A Felügyelet 2017. december 31-ig vissza nem állítható módon töröl minden olyan adatot, amelyet a 2017. június 30-án hatályos 116/A. §-a szerinti nyilvántartás alapján kezelt.

(26) A Felügyelet jár el a 2021. szeptember 30-ig benyújtott adatszolgáltatási tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelem ügyében.

(27) Minden olyan adatszolgáltatóra vonatkozóan, amely a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem minősül a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségűnek, a Felügyelet legkésőbb 2022. január 1-jéig az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára átad minden rendelkezésére álló adatot és eredeti dokumentációt vagy annak hiteles másolatát.

(28) Azt a befektetési vállalkozással, árutőzsdei szolgáltatóval vagy közvetítővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyt, aki 2021. december 31-én megfelelt a 22/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy 2022. január 1-jét követően is megfelel a 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként elfogadható követelményeknek.

(29) A 123. § (11) bekezdése 2022. február 28. és 2023. február 28. között nem alkalmazandó.

182/A. § A 123/B. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 123/C. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy – általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon – a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.

182/B. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 60. §-ával bevezetett 20/C. §-t a Módtv2. hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először alkalmazni.

(2) A Módtv2. 63. §-ával hatályon kívül helyezett 20/A. § (8) és (9) bekezdést a Módtv2. hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti évre még alkalmazni lehet.

(3) A Módtv2. 63. §-ával hatályon kívül helyezett 97. § (2) bekezdését a 2016. június 17-ét megelőzően induló üzleti évre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre még alkalmazni kell.

182/C. § (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 117. § (2a) bekezdését, 120. § v) pontját és 120/A. §-t a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 120/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.

182/D. § (1) 2021. július 3-ig

• a) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt elszámolási kötelezettségek, valamint a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdésében foglalt kockázatmérséklési technikák nem alkalmazandóak az olyan C6. származtatott energiaügyletre, amelyet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek kötöttek vagy olyan nem pénzügyi szerződő felek kötöttek, amelyeket befektetési vállalkozásként első alkalommal a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény hatálybelépését követően engedélyeznek, valamint
• b) az a) pont szerinti C6. származtatott energiaügylet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében foglalt elszámolási értékhatár alkalmazásában nem számít tőzsdén kívüli származtatott ügyletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó C6. származtatott energiaügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített minden más követelmény érvényes.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, általa megadott – C6. származtatott energiaügyletre vonatkozó – mentesítésről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

182/E. § A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a befektetési vállalkozásnak legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.

182/F. § Ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat, valamint a 8/A. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő befektetési vállalkozás 2019. december 24-én már befektetési vállalkozásként történő működésre engedéllyel rendelkezett, akkor legkésőbb 2020. december 27-ig köteles a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet benyújtani.

Jogharmonizációs záradék¶

183. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• b) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 7-i 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv,
• c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről,
• d) az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról,
• e) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról,
• f) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
• g) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról,
• h) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról,
• i) az Európai Parlament és Tanács 2016. április 16-i 2014/56/EU irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról,
• j) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• k) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• l) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1504 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• m) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• n) a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, valamint a 2013/36/EU és az (EU) 2019/878 irányelv befektetési vállalkozásokra való alkalmazása tekintetében, a Covid19-válság utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról szóló, 2021. február 16-i (EU) 2021/338 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• o) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• p) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2556 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• q) pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. február 28-i (EU) 2024/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• r) a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli vállalathoz tartozó fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1619 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• t) a 2014/65/EU irányelvnek az uniós nyilvános tőkepiacok vállalkozások számára vonzóbbá tétele, továbbá a kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében történő módosításáról és a 2001/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. október 23-i (EU) 2024/2811 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• u) a 2009/65/EK, a 2013/36/EU és az (EU) 2019/2034 irányelvnek a központi szerződő felekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázat és a központilag elszámolt származtatott ügyletekkel kapcsolatos partnerkockázat kezelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. november 27-i (EU) 2024/2994 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény

• a) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
• b) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• c) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletének,
• d) a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendeletének
• e) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• f) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• g) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
• h) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Módosuló jogszabályok¶

184. §¶

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról¶

és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

185. §¶

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása¶

186. §¶

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló¶

1997. évi XXX. törvény módosítása

187. §¶

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló¶

1997. évi CXXXII. törvény módosítása

188. §¶

A fogyasztóvédelemről szóló¶

1997. évi CLV. törvény módosítása

189. §¶

A tőkepiacról szóló¶

2001. évi CXX. törvény módosítása

190. §¶

191. §¶

192. §¶

193. §¶

194. §¶

195. §¶

196. §¶

197. §¶

198. §¶

199. §¶

200. §¶

201. §¶

202. §¶

203. §¶

204. §¶

205. §¶

206. §¶

207. §¶

208. §¶

209. §¶

210. §¶

211. §¶

212. §¶

213. §¶

214. §¶

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló¶

2003. évi LX. törvény módosítása

215. §¶

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása¶

216. §¶

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló¶

2004. évi XXXIV. törvény módosítása

217. §¶

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi¶

ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló

2005. évi XXV. törvény módosítása

218. §¶

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló¶

2007. évi CXVII. törvény módosítása

219. §¶

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló¶

2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

220. §¶

1. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez¶

• 1. Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
• 2. Art.: az adózás rendjéről szóló törvény,
• 3. Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény,
• 4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
• 5. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
• 6. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
• 7. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
• 8. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,
• 9. Fhtv.: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény,
• 10. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
• 11. Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
• 12.
• 13.
• 14. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,
• 15. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény,
• 16. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,
• 16. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
• 17.
• 18.
• 19.
• 20. Tétv.: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,
• 21. Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,
• 22. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény.
• 22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
• 23. Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

2. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez¶

3. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez¶

A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei¶

• 1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
• 2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.
• 3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
• 4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
• 5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
• 6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
• 7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
• 8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
• 9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
• 10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
• 11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
• 12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
• 13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
• 14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.
• 15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.
• 16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.
• 17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
• 18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.
• 19. A portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg 5 évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.

4. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez¶

Javadalmazási politika¶

• 1. A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.
• 2. A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:
• a) vezető állású személyeire,
• b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóira – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is –
• c) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, illetve azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel, valamint
• d) azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára.
• 3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.
• 4. A befektetési vállalkozás a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.
• 5. A javadalmazási politika elveit a felügyelőbizottság fogadja el és vizsgálja felül, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.
• 6. Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke a tárgyévet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a harmincötmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel. A javadalmazási bizottságnak a nemek szempontjából kiegyensúlyozott összeállításúnak kell lennie, és hozzáértő és független módon kell megítélnie a javadalmazási szabályokat és gyakorlatokat, valamint a kockázatok, a tőkeellátottság és a likviditás kezelésére kidolgozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottságot csoportszinten is fel lehet állítani.
• 6a. A javadalmazási bizottság felelős a javadalmazásra vonatkozó – köztük a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre kihatással lévő – döntések előkészítéséért, amelyeket az igazgatóságnak kell meghoznia. A döntések előkészítése során a javadalmazási bizottságnak figyelembe kell vennie a közérdeket, valamint a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatot. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan tag, aki nem lát el ügyvezetői feladatot, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelőbizottság tagjai is részt vehetnek. Ha a felügyelőbizottságban van munkavállalói képviselő, akkor a javadalmazási bizottság tagjai között is lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek.
• 7. A befektetési vállalkozás meghatározza a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatában rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás hányadát, azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás – a 8. pontban meghatározott eltéréssel – nem haladja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.
• 8. A befektetési vállalkozás az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha
• a) a befektetési vállalkozás közgyűlése arra felhatalmazást ad,
• b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,
• c) a közgyűlésen a befektetési vállalkozás tagjainak támogató határozata ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és
• d) a befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.
• 9. A 8. pont b) alpontja szerinti előterjesztés tartalmazza:
• a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,
• b) a javasolt maximális arányt,
• c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint
• d) a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.
• 10. A 9. pont c) alpontjában megjelölt személyek sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatják részvényesi, tulajdonosi vagy tagi szavazati jogaikat a 8. pont c) alpontja szerinti határozat meghozatalakor.
• 11. A Felügyelet értékeli a 8. pont d) alpontja alapján kapott információkat és figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatát.
• 12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás/teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott követelményekkel.
• 13. A befektetési vállalkozás a 7. és 8. pont alkalmazásakor a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a 18. pontban meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább ötéves halasztási időszakkal juttatott teljesítmény-javadalmazási eszközöket.
• 14. A 7. és 8. pontokban rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.
• 15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki – figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti ciklusát és üzleti kockázatait –, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre, valamint csak akkor lehet, ha a befektetési vállalkozás stabil tőkealappal rendelkezik. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és az (EU) 2019/2033 rendelet szerint szükséges likviditást.
• 16. A teljesítményjavadalmazás kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.
• 17. A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
• a) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és
• b) a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
• 18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:
• a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy nem készpénz alapú eszközökből, és
• b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik. A visszatartási politika célja az egyéni ösztönzők összhangba hozatala a befektetési vállalkozás, annak hitelezői és ügyfelei hosszú távú érdekeivel.
• 18a. Ha a befektetési vállalkozás nem bocsát ki a 18. pont szerinti instrumentumokat, a Felügyelet az ugyanazon célkitűzéseknek megfelelő alternatív megoldások alkalmazását is jóváhagyhatja. A Felügyelet korlátozásokat vezethet be az említett instrumentumok típusaira és azok kialakítására vagy megtilthatja bizonyos instrumentumok teljesítményjavadalmazáshoz való használatát.
• 19. Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
• 20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább 3–5 éves időszak alatt időarányosan elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani.
• 20a. A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat.
• 21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
• a) olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és
• b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.
• 22. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.
• 23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.
• 24. A munkaviszony idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
• 25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.
• 26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló
• a) a nyugdíjazása előtt távozik a befektetési vállalkozástól, akkor a befektetési vállalkozásnak a 18. pontban meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,
• b) eléri a nyugdíjazását, akkor a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.
• 26a. A 18., 20. és 26. pont nem alkalmazandó
• a) arra a befektetési vállalkozásra, amelynek mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan legfeljebb százmillió euró,
• b) arra a személyre, akinek éves teljesítményjavadalmazása legfeljebb ötvenezer euró, és nem teszi ki ezen személy teljes éves javadalmazásának több mint egynegyedét.
• 27. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
• 28. Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását – a 29. pontban meghatározott eltéréssel – a felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.
• 29. Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
• 30. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.
• 31. Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályait alkalmazza.
• 32. Ha a befektetési vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül, nem fizet teljesítményjavadalmazást a vezető testület tagjainak, és ha a vezető testület tagjain kívüli munkavállalóinak fizetett teljesítményjavadalmazás nem lenne összeegyeztethető a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartásával, valamint a rendkívüli állami pénzügyi támogatás időben történő megszüntetésével, akkor a teljesítményjavadalmazásnak a nettó bevétel meghatározott hányadára kell korlátozódnia.