2007. évi CXXXVIII. törvény — mi változott? 2014. január 1.

- 11. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

- a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

- b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

- c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,

- 21. eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,

- a) amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és közvetlenül vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül részese az adóssal kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, vagy

- b) amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a mérlegében kimutatja, majd értékpapírosítja,

- 22. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

- 23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

- 57. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,

- 64. szponzor: olyan hitelintézet, amely

- a) eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy

- b) az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre értékpapírosítási sémát hoz létre és működtet,

- 83. teljesítményjavadalmazás: a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás.

- 84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.

- h) a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet

(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez, és

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.

(6) A 13. §-ban euróban meghatározott

- a) induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján,

- b) felelősségbiztosítás összegét a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján

érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(2) Annak a befektetési vállalkozásnak amely a Tpt. szerint összevont felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

### Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység

20. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely

- a) felelős a 100. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,

- b) elvégzi a 100. § (8) bekezdésében foglalt feladatot,

- c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.

- d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát – vezető állású személy vagy alkalmazott.

- b) a hitelintézet Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas minősítésűnek, amely esetében minden a Hpt. 76/H. §-ban meghatározott elismert hitelminősítő szervezet, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb hitelminősítést adta.

(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az ügyféllel és ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatait folyamatosan értékeli, figyelemmel a (3)–(4) bekezdésben foglaltakra.

(3) A befektetési vállalkozás a kockázatok – ideértve a befektetési vállalkozás működéséből, a gazdasági környezet változásából és a befektetési hitelnyújtási tevékenységből adódó kockázatokat is – azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében kockázatkezelési szabályzatot készít, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága, illetőleg igazgatótanácsa hagy jóvá, és amely

- a) lehetővé teszi a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével összefüggő, a hitelezési tevékenységével kapcsolatos, valamint a gazdasági környezetében bekövetkező változásból adódó kockázat azonosítását, figyelemmel a 78. §-ban foglaltakra,

- b) tartalmazza a befektetési vállalkozás kockázatvállalása mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat, illetve a kockázatvállalás mértékére vonatkozó korlátozásokat,

- c) az a) és a b) pontban foglaltakra figyelemmel meghatározza a kockázat kezelésének módszertani és eljárási szabályait.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott szabályzatban külön kitér

- a) a nem saját számlás kereskedéshez kapcsolódó, kamatlábváltozásból adódó kockázatok értékelésére és kezelésére,

- b) azon értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokra, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy szponzorként lép fel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben, és

- c) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.

(6) A befektetési vállalkozás vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervet készít

- a) a folyamatos működés és a súlyos üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség mérséklésére, és

- b) a likviditási válsághelyzet kezelésére.

(7) A befektetési vállalkozás a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás lehetőségét biztosító, rulírozó értékpapírosítási ügyletek esetére a terv szerinti és a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás hatásait figyelembe vevő likviditási tervet készít.

(8) A befektetési vállalkozás rendszeresen

- a) ellenőrzi a (3) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési szabályzatban foglaltak betartását,

- b) értékeli a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak összhangját a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével,

- c) ellenőrzi és értékeli az a) és b) pontban foglalt kötelezettségek teljesítésében tapasztalt hiányosságok feltárását, és a kockázatkezelési szabályzat szerinti működés helyreállításának módját és eljárását.

101. § (1) A befektetési vállalkozás a 100. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadja.

(2) Nagykockázat vállalásnak minősül a befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladó – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott – összértékű kockázatvállalásainak együttes összege.

(3) A befektetési vállalkozás a kockázatvállalás mértékére vonatkozó (2) bekezdésben meghatározott korlátot átlépheti, ha ez az átlépés a 103. § szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye.

(4) Ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet e törvény rendelkezései alapján hitelintézet végzi, az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározása során a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat és a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan veszi figyelembe.

102. § (1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

- a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását,

- b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását,

- c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy

- d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását

együttesen is alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint eljáró felügyeleti hatóság a Felügyelet, az engedélyt a 174. § szabályai szerint, az ott meghatározott eljárásában adja meg.

103. § (1) A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv elemeinek fedezése céljából tartott pénzügyi eszközből és áruból álló pozícióit a kereskedési könyv tartalmazza.

(2) A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékot az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott stratégia, szabályzat és eljárás alapján igazolja.

(3) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatot készít, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti rendszert és ellenőrzési mechanizmust dolgoz ki, és a kereskedési könyv vezetése során ezek szerint jár el.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározza a besorolás elveit, és azok alkalmazása során – a külön törvény alapján készített – számviteli politikájával összhangban jár el.

(5) A kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározott besorolási elvek

- a) változtatása egy évben egyszer történhet,

- b) változtatását a befektetési vállalkozás részletesen írásban indokolja,

- c) változtatását a befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzat módosítása formájában a b) pontban meghatározott indokolással együttesen haladéktalanul megküldi a Felügyeletnek, és

- d) az újonnan megállapított besorolási elv alkalmazásának első napja – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a megállapítás évét követő naptári év első napja.

(6) A Felügyelet – indokolt esetben – az (5) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérő alkalmazási határidőt is engedélyezhet.

(7) A kereskedési könyvben kizárólag olyan pénzügyi eszköz és áru szerepelhet, amely

- a) fedezeti ügylet tárgya lehet, és

- b) forgalomképessége vagy forgalmazhatósága nem korlátozott.

(8) A befektetési vállalkozás belső fedezeti ügyletet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott esetben vehet figyelembe.

(9) A befektetési vállalkozásnak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.

104. § (1) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményére figyelemmel értékeli a piaci kockázatok szempontjából.

(2) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások

- a) piaci értékét és kockázatát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naponta állapítja meg,

- b) értékelését a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és értékelési eljárásoknak megfelelően végzi.

(3) A befektetési vállalkozás az általa vállalt kockázatok tekintetében kockázatkezelési szabályokat dolgoz ki, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága hagy jóvá, s amelyben meghatározza a kockázatvállalás felelősségi kereteit, a kockázatvállalás legmagasabb mértékét, a kockázatvállalás ellenőrzését és a veszteség lehető legalacsonyabb mértékre történő csökkentésének módját.

### A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete

105. § (1) A befektetési vállalkozásnak – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

- a) a 13. §-ban meghatározott összeg, vagy

- b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltak alapján meghatározott,

- ba) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, valamint nagykockázat-vállalással kapcsolatos tőkekövetelmény,

- bb) a tevékenység egészében meglévő hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény,

- bc) a tevékenység egészében meglévő működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény, és

- bd) a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény

összege alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés alapján szükséges szavatoló tőke összegét – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott módon – naponta számítja ki.

(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározása során a szavatoló tőke összegének kiszámítására a 2. mellékletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a 2. melléklet 19. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a befektetési vállalkozás számára a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján többlet-tőkekövetelményt írhat elő.

(6) Ha a szavatoló tőke összege az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százalékánál kevesebb, a befektetési vállalkozás a 2. melléklet 23. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíti a Felügyeletet.

(7) Ha a befektetési vállalkozás működésében az előző üzleti évhez képest nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy a befektetési vállalkozás az (1) bekezdése alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.

105/A. § (1) Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a befektetési vállalkozásnak

- a) meg kell határoznia a felmondás vagy visszaváltás okát,

- b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást vagy visszaváltást 5 év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,

- c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező 5 év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást vagy visszaváltást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.

(2) A Felügyelet a felmondáshoz, illetve a visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését.

(3) Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a befektetési vállalkozás által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat 10%-át és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának 3%-át.

(4) A befektetési vállalkozás 15 nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben szavatoló tőkéjének 1%-át meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az 5%-ot.

(5) A Felügyelet megtiltja a befektetési vállalkozás számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti a 105. § (1)–(2) és (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmények betartását ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.

106. § (1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetőleg felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges tőke mértékét és összegét – összhangban a 105. §-ban foglaltakkal – meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

107. § (1) A befektetési vállalkozás a 100–106. §-ban foglaltakhoz kapcsolódóan, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott információkat – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a (3) bekezdésben foglalt helyen közzéteszi.

(2) Ha a befektetési vállalkozás

- a) nem anyavállalat, nem leányvállalat vagy nem tartozik az összevont alapú felügyelet hatálya alá, akkor az (1) bekezdés szerinti információkat egyedi alapon,

- b) az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a Tpt. 181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában összevont alapon

hozza nyilvánosságra.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti információt

- a) a saját honlapján, vagy

- b) ha a Felügyelet a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségek teljesítése céljából létrehozott ilyen honlapot, akkor ezen a honlapon

teszi közzé.

(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

- b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy

- a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,

- n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

162. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési vállalkozás kockázatait.

(2) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

- a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,

- b) a 100. § (2) bekezdése szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,

- c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,

- d) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve az átadott kockázat mértékét is,

- e) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök kezelését, a likviditási tartalékok mértékét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,

- f) a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,

- g) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,

- h) az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,

- i) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.

(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását.

(3) A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott értékelési módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli lezárását vagy fedezését.

(5) A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

(6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.

163. § Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás a 162. § (2) bekezdésének i) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

- l) bírságot szabhat ki, figyelemmel a 167. §-ban foglaltakra,

- t) a befektetési vállalkozást a 105. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére kötelezheti azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem haladhatja meg a 105. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét, és

- v) kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a befektetési vállalkozás prudenciális követelményeknek való megfelelésével.

174. § (1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően

- a) haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és

- b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).

(3) Ha az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

- c) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait,

- d) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait,

- f) a hitelkockázat – ide nem értve a lakóingatlan és a kereskedelmi ingatlan kockázati súlyára –, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,

- g) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

- f) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról,

(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

- 10. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,

A szavatoló tőke számítása

1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.

2. Az alapvető tőke a 3–5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6–9. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.

3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) befizetett jegyzett tőke, ideértve a következő részvényfajtákat, ha megfelel a 6. pontban meghatározott feltételeknek:

aa) törzsrészvény,

ab) elsőbbségi részvény,

ac) dolgozói részvény,

ad) külön törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító részvény,

b) tőketartalék,

c) lekötött tartalék,

d) általános tartalék,

e) eredménytartalék, ha pozitív,

f) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív, és nem tartalmaz semmilyen előrelátható kifizetést, vagy osztalékot,

g) vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, ideértve a kamatozó részvényeket, a visszaváltható részvényeket és mindazon jegyzett tőkébe tartozó részvényeket, amelyek nem tartoznak az a) pont alá és megfelelnek a 7. pontban meghatározott feltételeknek,

h) alapvető kölcsöntőke.

4. A – külön jogszabályban meghatározott – értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnál a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.

5. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke,

b) immateriális javak,

c) eredménytartalék, ha negatív,

d) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatolótőke-számítás esetén az évközi negatív eredmény,

e) kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalékhiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is), amennyiben a hiány a szavatoló tőkéből más jogcímen nem kerül levonásra,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének a 13. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része,

g) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete).

6. A 3. pont a) alpontja szerinti befizetett jegyzett tőkében olyan részvény vehető figyelembe, amely

a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban az utolsó helyen áll,

b) a névértékhez képest előre rögzített mértékű osztalék-, vagy kamatfizetésre nem jogosít,

c) az elmúlt év vagy évek elmaradt osztalék vagy kamat kifizetésére a későbbi időszakban jogosító, kumulatív tulajdonsággal nem rendelkezik.

7. A 3. pont g) alpontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének minősül minden olyan részvény, amely nem felel meg a 6. pontban foglalt feltételeknek, de teljesíti a következőket:

a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban a járulékos tőkében szereplő eszközök után következik,

b) visszaváltásuk, illetve visszavásárlásuk a befektetési vállalkozás mérlegelési joga,

c) kibocsátástól számított 5 évnél korábban nem válthatók, illetve vásárolhatók vissza,

d) a jegyzési dokumentáció feltételei olyanok, hogy a visszaváltásra, visszavásárlásra vonatkozó ösztönzés mérsékelt, és hatása 10 évnél nem korábban jelentkezik,

e) visszaváltásukhoz, illetve visszavásárlásukhoz felügyeleti engedély kell,

f) a befektetési vállalkozás a jegyzési dokumentáció alapján bármikor jogosult arra, hogy meghatározatlan ideig ne fizessen osztalékot vagy kamatot, anélkül, hogy az elmaradt osztalék vagy kamat fizetésére a későbbiekben bármilyen kötelezettsége lenne,

g) a jegyzési dokumentációban szereplő osztalék, kamat és egyéb kifizetési feltételek olyanok, hogy azok nem akadályozzák a befektetési vállalkozás szükség esetén történő feltőkésítését,

h) a Felügyelet a részvény visszaváltásához szükséges előzetes hozzájáruláshoz előírhatja a befektetési vállalkozás számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető tőkeelem biztosításával a szavatoló tőke felemelését,

i) a Felügyelet törölheti a részvény visszaváltását, osztalék vagy kamat kifizetését, ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

j) a Felügyelet engedélyezheti a visszaváltást, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen részvények adóügyi vagy szabályozói minősítése,

k) a befektetési vállalkozás köteles törölni az osztalék-, vagy kamatfizetést, ha nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

l) a Felügyelet előírhatja az osztalék-, vagy kamatfizetés törlését a befektetési vállalkozás pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a befektetési vállalkozás jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,

m) a Felügyelet az i) és l) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja a részvénynek a 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítést.

8. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.

9. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.

10. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,

b) a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás folyamatos működése mellett is a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási eljárás esetén a törlesztések sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,

c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – határozatlan vagy eredetileg legalább 30 éves futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,

d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a befektetési vállalkozás döntésétől függ,

e) tőketörlesztés – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is – a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,

f) a Felügyelet a kölcsön felmondásához, az értékpapír visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges előzetes hozzájárulás esetén előírhatja a befektetési vállalkozás számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető kölcsöntőke vagy jegyzett tőke biztosításával a szavatoló tőke felemelését,

g) a Felügyelet törölheti a kölcsön felmondását, értékpapír visszaváltását, visszavásárlását, kamat kifizetését, ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

h) a Felügyelet engedélyezheti a lejárattal rendelkező vagy a lejárat nélküli kölcsönök lejárat előtti visszaváltását, visszavásárlását, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen kölcsönök adóügyi vagy szabályozói minősítése,

i) amennyiben egy határozatlan futamidejű kölcsön, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok mérsékelt ösztönzést tartalmaznak a visszaváltásra vagy visszavásárlásra, akkor ilyen tőketörlesztés a futamidő első 10 évében nem lehetséges,

j) határozott futamidejű kölcsön-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmazhatnak, ami a futamidő lejárata előtti visszafizetésre ösztönöz,

k) a befektetési vállalkozás a kamatfizetést törölheti,

l) a befektetési vállalkozás köteles törölni a kamatfizetést, ha nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdés szerinti tőkekövetelményt,

m) a Felügyelet előírhatja a kamatfizetés törlését a befektetési vállalkozás pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a befektetési vállalkozás jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,

n) ha egy adott évben a k)–m) alpontokban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,

o) ha a befektetési vállalkozás a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kölcsönnyújtó – ezen a jogcímen – nem jogosult a befektetési vállalkozás felszámolását kezdeményezni,

p) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben,

q) a Felügyelet a g) és m) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja az alapvető kölcsöntőke 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítését.

11. a) Amennyiben a befektetési vállalkozás több alapvető, illetve járulékos kölcsöntőkét bocsátott ki, a kölcsöntőke tulajdonosai számára megfelelő tájékoztatást kell adnia a kölcsöntőke adósságrendezésbe való bevonásának lehetőségéről, az adott kölcsöntőke elem kielégítési sorrendben elfoglalt helyéről, valamint a különböző kibocsátású kölcsöntőkék egymáshoz viszonyított helyéről az adósságbevonási, illetve -kielégítési sorrendben.

b) Ha az alapvető és járulékos kölcsöntőke különleges célú gazdasági egységen keresztül kerül kibocsátásra, akkor a 10. pontban foglaltak teljesülése esetén átválthatónak kell lennie a befektetési vállalkozás által közvetlenül kibocsátott kölcsöntőkére azzal, hogy a kölcsöntőkenyújtók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mintha a kölcsöntőkét a befektetési vállalkozás közvetlenül bocsátotta volna ki. A különleges célú gazdasági egység egyéb tevékenységet üzletszerűen nem végezhet.

12. A szavatoló tőke számítása során az alapvető kölcsöntőkéből le kell vonni a befektetési vállalkozás által visszavásárolt, saját kibocsátású, alapvető kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.

13. A vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőkébe történő együttes beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) az alapvető tőke legfeljebb 50%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke, amely kötelezően olyan részvényre váltandó a kibocsátáskor meghatározott átváltási mechanizmus szerint a befektetési vállalkozás pénzügyi és tőkehelyzetét veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén, vagy ha ezt a Felügyelet előírja, amely a 3. pont a) alpontja alapján figyelembe vehető, és megfelel a 6. pontban foglalt feltételeknek,

b) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 35%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, és alapvető kölcsöntőke, amely határozatlan futamidejű, és amelyhez nem kapcsolódik visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés, de az a) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át,

c) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 15%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, és alapvető kölcsöntőke, amely lejárattal rendelkezik, vagy amelyhez visszaváltásra vagy visszavásárlásra mérsékelt ösztönző rendelkezés kapcsolódik, de az a) és b) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

14. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények, továbbá minden egyéb részvény, amely nem felel meg a 6. vagy 7. pontban foglalt feltételeknek,

b) értékelési tartalék,

c) alárendelt kölcsöntőke,

d) járulékos kölcsöntőke,

e) a 13. pontban meghatározott mértéket meghaladó vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke,

f) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.

15. Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 14. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.

16. A járulékos tőke negatív összetevője:

az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.

17. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:

a) kielégíti a 10. pont a)–m) és o)–q) alpontban meghatározott feltételeket, és

b) ha egy adott évben a 10. pont k) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 10. pont k) alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.

18. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek, valamint az alapvető és járulékos kölcsöntőkenyújtók előtti legutolsó helyen áll,

c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – eredeti futamideje 5 évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb 5 év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb 5 év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,

d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmaznak, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,

e) tőketörlesztés – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is – az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,

f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.

19. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban – csökkenteni kell.

20. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.

21. A szavatoló tőke számítása során a járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a befektetési vállalkozás által visszavásárolt, saját kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.

22. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.

23. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,

b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alapvető, járulékos és alárendelt kölcsöntőke, valamint a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

24. A 23. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50–50%-os arányban kell levonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét – ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik –, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1–23. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részét,

c) ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének – a külön jogszabály szerinti – az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén a részvénykitettségek várható vesztesége összegét,

d) azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati súlyt rendel, ha a befektetési vállalkozás ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem veszi figyelembe,

e) a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.

25. Ha a 23. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladja a 24. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető tőke értékéből kell levonni.

26. A 12., 21. és a 24. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó – a 14. pont f) alpontjában és a 24. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított – szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 101. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.

27. A 12., 21. és a 24. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 101. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások során érvényesíteni kell a 23. pontban meghatározott korlátozásokat.

28. A szavatoló tőke a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja és a 105. § (5) bekezdése alkalmazásában a 27. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.

29. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az lapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 27. pontban foglalt levonások és a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja, a 105. § (5) bekezdése és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 23. pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.

30. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:

a) megfelel a 18. pont a), b), d), e) és f) alpontjaiban rögzített feltételeknek,

b) eredeti futamideje legalább két év,

c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.

31. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének 200%-át.

- 2. A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.

- 3. A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politikának a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.

- 4. A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.

- 5. A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.

- 7. A befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatban rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon.

- 8. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek többéves időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

- 9. A teljesítményjavadalmazás legalább 50%-a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:

- a) az érintett befektetési vállalkozás részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközök vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök, és

- b) adott esetben a 2. számú melléklet 13. a) pontja szerinti más – a befektetési vállalkozás jogi formáját és abból eredő sajátosságait figyelembevevő – eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

- 10. Amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

- 11. A teljesítményjavadalmazás legalább 40%-át – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60%-át – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3–5 éves időszak alatt kell kifizetni.

- 12. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

- 13. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

- 14. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 9. pontban meghatározott eszközök formájában.

- 15. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

- 16. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.