2007. évi CXXXVIII. törvény — mi változott? 2013. október 1.
A 2013. július 1. és 2013. október 1. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 23 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2013. november 19.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 86 változatlan sor ⋯
- 25. értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,
- 26. értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
- 27. értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,
- 28. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét,
- 27a. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.
- 28. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,
- 29. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,
- 30. fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,
- 31. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,
⋯ 113 változatlan sor ⋯
(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.
8. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható.
8. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.
(2) A külföldi befektetési vállalkozás – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást – fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
⋯ 2012 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
- a) Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,
- a) felügyeleti hatósággal,
- b) Befektető-védelmi Alappal,
- c) MNB-vel,
- d) Állami Számvevőszékkel,
- e) állami adóhatósággal,
- f) Gazdasági Versenyhivatallal,
- g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
- g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
- h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
- i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel,
- j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal
⋯ 25 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
- a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
- a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
- b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
- c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
- d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
⋯ 19 változatlan sor ⋯
(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
- a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
- b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
- b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
⋯ 70 változatlan sor ⋯
(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNBtv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
⋯ 62 változatlan sor ⋯
kell eleget tenni.
(5) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.
(7) A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
124. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Gt., a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Sztv., a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
### Csődeljárás
⋯ 446 változatlan sor ⋯
165. § A Felügyelet a 164. § (1) bekezdésének h), n), o) és p) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el azzal, hogy a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
166. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját
166. § A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját
- a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén,
- b) ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, vagy
- c) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
- a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy
- b) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
bírság megfizetésére kötelezheti.
(2)
167. §
168. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató
⋯ 141 változatlan sor ⋯
- c) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait,
- d) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait,
- e) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,
- f) a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,
- f) a hitelkockázat – ide nem értve a lakóingatlan és a kereskedelmi ingatlan kockázati súlyára –, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,
- g) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- h) a javadalmazási politikának az érintett befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.
- a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére,
- b) az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton – az üzletszabályzatban meghatározott módon – érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére
(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.
vonatkozó részletes szabályokat.
### Hatálybalépés
181. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. december 1-jén lép hatályba.
⋯ 389 változatlan sor ⋯