Áfa tv. — mi változott? 2013. január 1.

- f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany – mint a szolgáltatás igénybevevője – termékén szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket – az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel – belföldre továbbítják;

- i) a köztestületek jogszabályon alapuló átalakulását, ha az tartalmában jogutódlásnak tekintendő.

(4) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg.

18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], a jogutódlás [17. § (2) bekezdése], továbbá az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

- b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

- c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

(1a) Üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogy

- a) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, és

- b) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz

- ba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagy

- bb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,

az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.

- d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén,

- e) azt a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére átadja, valamint

- f) az üzletágat átruházó adóalanyt, azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

(3) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra, valamint az üzletág-átruházásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.

(2) Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő bérbeadása esetében – a rövid időtartamú bérbeadás kivételével – a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, ennek hiányában ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő bérbeadása esetében – a rövid időtartamú bérbeadás kivételével – a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja.

(4) E § alkalmazásában a rövid időtartam a közlekedési eszköz folyamatos,

(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó.

(3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik

- a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy

- b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.

(4) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.

(4) E § nem alkalmazható a 89. §-ban meghatározott feltételekkel adómentes termékértékesítésre.

(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs – a (2) bekezdés a) pontja szerint – jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) az (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

80/A. § (1) A 80. § (2) bekezdésétől eltérően az adó alapjának forintra történő átszámításához választható az EKB által a 80. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is.

(2) Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni.

(3) Az EKB által közzétett árfolyam választására az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

- g) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;

- a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül;

- ga) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet által, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint;

(9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, vagy pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül

- a) igazolja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és

- b) eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,

- bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé, vagy

- bc) fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy – számla hiányában – a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé.

(11) Az adó-visszaigénylő lap rovatait legalább magyar, angol, német, francia és orosz nyelveken kell feltüntetni, és azokat magyar, angol, német vagy francia nyelven kell kitölteni.

- ba) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint;

- a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;

- b)

(4) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.

- e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;

- f) a 124. § (4) bekezdésében felsorolt esetben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.

- c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (4) bekezdésében említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;

132. § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)–(5) bekezdést kell alkalmazni.

(5) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, az adóalany a levonható adó összegét érintő különbözetet – a (2)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.

- b) a termék értékesítője nevében [91. § (2) bekezdésének a) pontja] a belföldön nyilvántartásba vett címzett nevére történő számlakibocsátás tartalmában megfelel a Közösség azon tagállama jogának – összhangban a Héa-irányelv 3. fejezet 3–5. szakaszában foglaltakkal –, amelyben a termék értékesítőjét adóalanyként nyilvántartásba vették.

- f) az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;

156. § (1) A 155. § (1) bekezdésétől eltérően – ide nem értve azokat az eseteket, amikor a vámtartozás a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 201. cikkében meghatározottaktól eltérően keletkezik – az adót önadózással állapítja meg az az adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) azt kérelmére a vámhatóság engedélyezi.

- c) a kérelmező a Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy

### A számlakibocsátásra irányadó szabályok

158/A. § (1) A számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

(2) A számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, és

- a) a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy

- b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a számla megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre.

(4) A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetre, feltéve, hogy az előleget a 89. § szerint adómentes termékértékesítéshez nyújtják.

- a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

- b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

- c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

- a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy

- b) az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. § szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a naptári hónap, a (2) bekezdés szerinti esetben a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.

- d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

- da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

- db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

- dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

- f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

- g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

- h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

- i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

- j) az alkalmazott adó mértéke;

- k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

- l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

- m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

- n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

- o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

- p) a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

- q) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régisek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;

- r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

171. § A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – a 169. § j) és m) pontja szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek.

172. § A számlán az áthárított adót [169. § k) pontja] – a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.

174. § (1) A számla lehet elektronikus vagy papíralapú számla.

### Elektronikus számlára vonatkozó szabályok

175. § (1)

(2) Az elektronikus számla 168/A. § (1) bekezdésében említett eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát

- a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy

- b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.

(3) Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele

- a) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról;

- b) egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4)

(5) Külön jogszabály a 168/A. § (1) bekezdésében említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

(6) Ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek vagy ilyet bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető.

- c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik;

- d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.

- a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

- b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)–f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.

(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

179. § (1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség papír alapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy – ha azt e törvény nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A megőrzési kötelezettség teljesíthető a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a 168/A. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is.

(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.

- ca) olyan számla érvénytelenítése, vagy ellenérték visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a 169. § h) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó csökkenését a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót csökkentő tételként, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany fizetendő adót növelő tételként abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti,

- cb) ellenérték fizetési kötelezettséget keletkeztető számlamódosítás esetén, – feltéve, hogy a 169. § h) pontja szerinti pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt azon a számlán, amelynek adattartalmát az okirat módosítja – a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a módosításból eredően keletkező fizetendő adót az a) pont szerint állapítja meg, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany adólevonási joga is ekkor keletkezik,

(4) A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a 169. § h) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem tüntette fel.

- ba) a 169. § i) pontjában megjelölt adat helyett a kompenzációs felár alapját,

- bb) a 169. § j) pontjában megjelölt adat helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét [201. § (2) bekezdése],

- bc) a 169. § k) pontjában megjelölt adat helyett az áthárított kompenzációs felárat

(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik.

- a) a 169. § i) pontjában megjelölt adatok helyett a 231. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott adatok – egymástól elkülönítetten – szerepelnek;

(4) Az adó-visszatérítettési kérelemben közölt információkat és az azzal egyidejűleg vagy később megteendő egyéb írásos információkat és nyilatkozatokat magyar, angol, német vagy francia nyelven lehet megadni.

(2) Az (1) bekezdésen kívül az adó-visszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított adót is tartalmazhatja, amely az adóvisszatérítési időszakot megelőzően keletkezett, de amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet, ha az előzetesen felszámított adó az adott naptári évben keletkezett.

(3) Egy adóvisszatérítési időszakra több adó-visszatéríttetési kérelem is benyújtható. Az ugyanarra az adóvisszatérítési időszakra vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet.

(4) Egy naptári évre legfeljebb 5 kérelem terjeszthető elő.

- b) az adóraktározási eljárás során kiraktározandó/kiraktározott termék esetében megfelel a termék szokásos piaci árának figyelembevételével megállapított fizetendő adónak; 1/A. adattartalom sértetlensége: a számlának a törvényben előírt adattartalmát nem változtatták meg.

- 5. elektronikus számla: az e törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

- 6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést; 6/A. eredet hitelessége: a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása.

- c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült; 25/A. üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására;

- c) a számla és a nyugta kiállításának módjára vonatkozó szabályokat, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is,

- d) a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat,

- e) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait,

- f) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait – ide értve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is –, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

- g) a pénztárgép, taxaméter szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat,

- h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

- i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

- gi) a Tanács 2010/45/EU irányelve (2010. június 13.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról.

281. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód3 törvény) megállapított, 2013. január 1. napján hatályba lépő rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.

(2) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 44. § (2)–(3) bekezdését először arra az esetre kell alkalmazni, amelyben az elszámolási időszak 2013. január 1. napján vagy azt követően kezdődik, és az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az ellenérték megtérítésének esedékessége 2012. december 31. napját követi, feltéve hogy az adófizetési kötelezettség keletkezésének megállapítására belföldi teljesítés esetén e törvény 58. §-a lenne az irányadó.

(3) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 80/A. §-ában foglaltaknak megfelelő döntéséről az adóalany a Mód3 törvény hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adóhatóság felé bejelentést, azzal együtt, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket 2013. január 1. napjától kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 164. §-át először arra a számlára kell alkalmazni, amelyet olyan időszakról állítanak ki, amelynek kezdő időpontja 2013. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(5) Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2012. évben, de 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 169. §-a d) pont dc) alpontja szerinti adatot.

(6) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 249. § (4) bekezdése a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2012. december 31-ét követően benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először.

(7) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 251/A. §-a a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2013. évi adóvisszatérítési időszakaira vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először.

#### I/A. rész: termékek a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 2012. január 1. napján hatályos 10. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök közül

| Sorszám | Megnevezés | ISO-kód |

| --- | --- | --- |

| 1. | Lábortézisek dongalábra | 06 12 03 03 |

| 2. | Lábortézisek a láb izomzatának bénulására | 06 12 03 15 |

| 3. | Peroneus-emelők | 06 12 06 06 03 |

| 4. | Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített boka-láb ortézisek | 06 12 06 09 |

| 5. | Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített csípőortézisek | 06 12 15 09 |

| 6. | Négykörsínes térd-boka-láb ortézisek | 06 12 18 03 |

| 7. | Tartozékok alsóvégtag-ortézisekhez | 06 12 30 |

| 8. | Felső végtagok protézis-rendszerei | 06 18 |

| 9. | Alsó végtagok protézis-rendszerei | 06 24 |

| 10. | Epithesisek | 06 30 21 03 |

| 11. | C-3 Ortopéd cipő csonkolt vagy rövidült végtagra | 06 33 06 06 09 |

| 12. | C-4 Ortopéd cipő erősen deformált és rövidült végtagra | 06 33 06 06 12 |

| 13. | Csonkharisnyák | 09 06 18 03 |

| 14. | Tracheostomiás segédeszközök | 09 15 |

| 15. | Sztómaterápiás segédeszközök a 09 18 14 06 ISO-kód alá tartozó sztómavédők kivételével | 09 18 |

| 16. | Elektromos motorral meghajtott kerekesszékek, rásegített kormányzással | 12 21 27 |

| 17. | Tápszondák | 15 09 30 |

| 18. | Távcsőszemüvegek | 21 03 21 |

| 19. | Hanggenerátorok | 21 42 12 |

- d) az adóraktár üzemeltetője köteles az értékesítésről szóló számla hiteles másolatának kézhezvételével egyidejűleg az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervet értesíteni, ha az adóraktárban tárolt terméket értékesítették [17. pont];

- e) a vámhatóság engedélye alapján a Vámvégrehajtási-rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező beraktározó, illetve kiraktározó a 18/b alpont szerinti esetben okirat-bemutatási kötelezettségének legkésőbb a termék adójogi helyzete rendezésének igazolására megállapított határidőn (38. pont) belül, pótlólag is eleget tehet, feltéve, hogy a beraktározási okmány a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat sorszáma helyett az ügylet beazonosítását szolgáló adatokat tartalmazza. A pótlásra rendelkezésre álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási eljárás engedélyében rögzíteni kell.