Áfa tv. — mi változott? 2012. október 16.

119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik – ha e törvény másként nem rendelkezik –, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. §] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint történik.

- o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma;

- p) pénzforgalmi elszámolás esetén jogszabályi hivatkozás vagy bármely más egyértelmű utalás arra, hogy a XIII/A. Fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták.

### XIII/A. Fejezet — PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS

196/A. § Pénzforgalmi elszámolás esetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

196/B. § (1) Az az adóalany, aki (amely)

- a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

- b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

- c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.

(2) Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával,

- a) az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89. §-a szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

- b) termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti;

- c) számla érvénytelenítése vagy módosítása esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

- ca) olyan számla érvénytelenítése, vagy ellenérték visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a 169. § p) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó csökkenését a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót csökkentő tételként, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany fizetendő adót növelő tételként abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti,

- cb) ellenérték fizetési kötelezettséget keletkeztető számlamódosítás esetén, – feltéve, hogy a 169. § p) pontja szerinti pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt azon a számlán, amelynek adattartalmát az okirat módosítja – a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a módosításból eredően keletkező fizetendő adót az a) pont szerint állapítja meg, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany adólevonási joga is ekkor keletkezik,

- cc) a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany, az általa befogadott számlának a pénzforgalmi elszámolás időszakában történő érvénytelenítése vagy módosítása esetén a ca) és cb) alpontokban foglaltakat mint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője értelemszerűen alkalmazza.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában

- a) ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele, megfizetése részletekben történik,

- aa) a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,

- ab) a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható;

- b) az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a 169. § p) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem tüntette fel.

(5) A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó – (2) bekezdés a) pontja szerinti – megállapítása között

- a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető,

- b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,

- c) tevékenységét szünetelteti, vagy

- d) b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül megszűnik, a fizetendő adót – a (2) bekezdés a) pontjától eltérően – az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani.

(6) Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany

- a) e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult,

- b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,

- c) tevékenységét szünetelteti, vagy

- d) b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül megszűnik, a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát – a (2) bekezdés b) pontjától eltérően – az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban gyakorolhatja.

196/C. § (1) A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

- a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

- b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

(2) A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

- a) az adóalany vállalkozásában

- aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

- ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

- b) a termék 89. § szerinti értékesítése,

- c) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

- d) a 86. § (1) bekezdés a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

196/D. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.

196/E. § Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja.

196/F. § (1) A pénzforgalmi elszámolás megszűnik

- a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

- b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül;

- c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül a 196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak;

- d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

- e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

(2) Ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.

(3) Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

(4) Az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza.

196/G. § (1) Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

279. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

- a) sem a 2012. naptári évben ténylegesen,

- b) sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.

280. § Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő adómegállapítási időszakra alkalmazhatja.