2006. évi LIII. törvény — mi változott? 2022. július 28.

A 2022. január 1. és 2022. július 28. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 10 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. január 1.)Következő módosítás (2022. augusztus 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 48 változatlan sor ⋯

### A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja

2/A. § (1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat.

2/A. § (1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó főispánt.

(2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott gyakorolhat.

(2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán gyakorolhat.

(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdés szerinti feladatat- és hatásköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében – az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is – gyakorolhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdés szerinti feladatat- és hatásköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében – az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is – gyakorolhatja.

(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.

(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.

2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerint kijelölt kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét – a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével – írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.

2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerint kijelölt főispán jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét – a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével – írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.

(2) A kormánymegbízott az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást – annak kiadásával egyidejűleg – megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.

(2) A főispán az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást – annak kiadásával egyidejűleg – megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.

(3) A kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a kormánymegbízottnak.

(3) A főispán a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a főispánnak.

### Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben

⋯ 431 változatlan sor ⋯

- a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét;

- b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését;

- c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait,

- d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott kijelölését,

- c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a főispán feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait,

- d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező főispán kijelölését,

- e) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait,

- f) az intermodális csomópontok tekintetében fejlesztési közreműködőként eljárni jogosult szervezetet, a fejlesztési közreműködő feladatait és jogosultságait, valamint a fejlesztési közreműködő mint építtető által megvalósítandó intermodális csomópontok körét;

- g) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét, valamint szabályozza ezen ügyekben a b)–f) pontban meghatározottakat.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- j) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, mint építtető által megvalósítandó intermodális csomópontok körét.

- k) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében a felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat.

(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottak által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.

(6) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó főispánok felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó főispánok által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.

(7) E törvény alkalmazásában közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közúti és gyalogos közlekedést szolgáló létesítményeket, a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés biztosítását szolgáló területeket, a tereket és közparkokat, valamint a közművek elhelyezését szolgáló területet.

⋯ 13 változatlan sor ⋯