2005. évi XV. törvény — mi változott? 2010. március 13.

A 2010. január 1. és 2010. március 13. között hatályba lépett módosítások. 73 sor került be, 29 sor került ki.

Következő módosítás (2010. december 31.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 51 változatlan sor ⋯

(5) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(6) Ugyanazon üzemeltető által egy – a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pontja szerinti – telephelyen működtetni kívánt több tevékenység esetén az üzemeltető kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni.

(6) Ugyanazon üzemeltető által egy – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – telephelyen működtetni kívánt több tevékenység esetén az üzemeltető kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni.

(7) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított három éven belül, illetve, ha a (3)–(4) bekezdés szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(5) A környezetvédelmi hatóság a 4. számú melléklet 1., 2., 4. és 5. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja. Az engedély kiadásával kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

(6) A 11/A. § szerinti bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására a tárgyévet követő év január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(6) A 11/A. § szerinti bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására a tárgyévet követő év január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

[Üht. 5. §] (2) Az üzemeltető köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a hitelesített jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: bizottsági rendelet) megfelelően rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4) Amennyiben az üzemeltető határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vagy nem a kibocsátási engedélynek és a külön jogszabályoknak megfelelő jelentést nyújt be, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a létesítmény teljes kibocsátását a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság a létesítmény teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás során jogosult az üzemeltető költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.

### A kibocsátási egység kereskedelmi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó létesítményekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség

Vhr. 2/A. § (1) E rendelet 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005–2008-as évekre vonatkozóan a tüzelőanyag-felhasználás és a technológiai adatok alapján kiszámítja az erre az időszakra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási adatokat, és azokat 2010. április 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus adathordozón vagy elektronikus levélben benyújtja. A kibocsátási adatokhoz mellékelni kell az azok kiszámításához felhasznált dokumentumokra, adatokra és az alkalmazott számítási módszerre vonatkozó tájékoztatást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kibocsátási adatok azért nem állapíthatók meg, mert az azok kiszámításához szükséges adatok nem állnak az üzemeltető rendelkezésre, az üzemeltető az erre vonatkozó nyilatkozatát 2010. április 30-ig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a benyújtott adatok megalapozottak, 2010. június 30-ig megküldi azokat az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

5/A. § (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.

(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki

⋯ 58 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett kiosztási elvekre a közzétételt követő január 31-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(3) A miniszter – gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

Vhr. 5. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év február 28-ig közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is.

Vhr. 5. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év február 28-ig közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is.

(2) A miniszter a Kiosztási Terv tervezetét – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év március 31-ig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(5) A (3) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket, továbbá a (4) bekezdés szerinti konzultációk eredményeit a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel együtt – mérlegeli a Kiosztási Terv véglegesítése során. A miniszter az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetében – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (6) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6) A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő megküldéséről a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi.

(6) A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő megküldéséről a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi.

Vhr. 6. § (1) Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelően, a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot – a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt – a minisztérium honlapján közzéteszi.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányos vagy 30 napot meghaladó késedelmes teljesítése esetén a miniszter a be nem nyújtott információkat a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

Vhr. 8. § (1) A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követő 5 napon belül észrevételezés céljából közzéteszi a minisztérium honlapján.

Vhr. 8. § (1) A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követő 5 napon belül észrevételezés céljából közzéteszi a minisztérium honlapján.

(2) A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetője a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 10 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat.

⋯ 65 változatlan sor ⋯

Vhr. 11. § (1) Azok az üzemeltetők, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december 1-jétől az azt követő év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév december 1-jétől a tárgyévet követő év január 5-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidők elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez csatolni kell a 6. mellékletében szereplő adatokat is, az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával. Ha a kérelmező a 6. melléklet 2. a) vagy b) pontjában szereplő adatokat nem igazolja, a környezetvédelmi hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával

(3) A miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének kikérésével – a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően, a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből, termelői engedélyköteles tevékenységek esetén évente határozatban állapítja meg a tárgyévet követő év február 28-ig.

- a) a kérelem első benyújtása esetén a 6. mellékletében szereplő adatokat és dokumentumokat,

- b) a kérelem első benyújtását követő években a 6. melléklet 2. c) és d) alpontjában szereplő dokumentumokat.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozatot a miniszter közli a jegyzékkezelővel.

(3) Ha a kérelmező a 6. melléklet 2. a) vagy b) alpontjában szereplő adatokat nem igazolja, a miniszter adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(5) A jegyzékkezelő az új belépő tartalék terhére kiosztott éves mennyiségét a környezetvédelmi miniszter az e tárgyban hozott határozata szerint, az annak közlését követő 5 napon belül írja jóvá az üzemeltető számláján.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy a korábbi új belépő eljárás alapjául szolgáló körülményekhez képest – ide nem értve a termelési, tüzelőanyag-felhasználási és kibocsátási mennyiségeket – történt-e változás. Ha változás következett be, vagy a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy a kibocsátási engedély módosításra vagy visszavonásra került, meg kell adni a változással érintett adatokat, és az arra vonatkozó dokumentumokat mellékelni kell.

(5) A miniszter a tárgyévet követő év február 28-ig – a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint az energiapolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével – a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét, a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően, a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből, évente határozatban állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a miniszter közli a jegyzékkezelővel.

(7) A jegyzékkezelő, a miniszter e tárgyban hozott határozata szerint, annak közlését követő 5 munkanapon belül írja jóvá az új belépő tartalék terhére kiosztott éves mennyiséget az üzemeltető számláján.

### A létesítmény bezárása

Vhr. 11/A. § (1) A létesítmény bezárásának minősül:

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) a kibocsátási engedély, illetve bármely más olyan engedély jogerősen felfüggesztése, illetve visszavonása, amelynek következtében a létesítmény jogszerűen nem működhet tovább,

- b) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése,

- c) a létesítmény kapacitásának az Üht. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel, vagy

- d) a létesítményben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése (beleértve a karbantartást is). A létesítményben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése nem minősül bezárásnak, amennyiben azt a tevékenység időszakos jellege indokolja (így különösen a mezőgazdasági termékek feldolgozása). Utóbbi esetben bezárásnak minősül, ha évi 20 napnál kevesebb napon történik termelés a létesítményben.

- d)

(2) A létesítmény üzemeltetője köteles a létesítmény bezárását tizenöt napon belül a környezetvédelmi hatóság számára bejelenteni a bezárást megalapozó esemény napjának megjelölésével és annak igazolásával (bezárás napja).

(2) A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül, köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(3) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott, a kibocsátási engedély visszavonására irányuló eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

⋯ 163 változatlan sor ⋯

(4) Amennyiben az üzemeltető a 2. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az Üht. 17. § (1) bekezdése alapján a bezárás bejelentésének

(5) Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a 9. § (1) bekezdés alapján kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. E rendelkezést első alkalommal a 2010. évről készített hitelesített jelentések alapján kell alkalmazni.

- a) elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt – e kötelezettsége teljesítéséig – a (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és

- b) amennyiben a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, melyekre egyébként az üzemeltető a létesítmény bezárása következtében már nem lett volna jogosult, a környezetvédelmi hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt arra kötelezi, hogy:

- ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget adja vissza, az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, illetve

- bb) amennyiben a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) pontban meghatározott időpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség után 100 eurónak megfelelő pénzbírságot fizessen meg.

(6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.

(6) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszeg egyszeri megfizetésére kötelezi.

(7) A (4) bekezdéstől eltérően az Üht. 17. § (1) bekezdése alapján a bezárás bejelentésének

(7) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

- a) elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt – e kötelezettsége teljesítéséig – az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és

- b) ha a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, melyekre egyébként az üzemeltető a létesítmény bezárása következtében már nem lett volna jogosult, a környezetvédelmi hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt kötelezi, hogy

- ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget adja vissza, az erről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül,

(8) Az (1), valamint a (3)–(6) bekezdésekben szabályozott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

(8) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(9) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(10) Az (1) bekezdésben, valamint a (3)–(8) bekezdésekben szabályozott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

[Üht. 17. §] (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek értékesítésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

### Nemzetközi jelentéstétel

Vhr. 20. § A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdőív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelően évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére.

Vhr. 20. § (1) A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdőív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelően évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére.

(2) A miniszter 2011. szeptember 30-ig közleményben közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján, valamint megküldi a Bizottságnak e rendelet 1. és 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmények listáját és a részükre ingyenesen kiosztani tervezett kibocsátásiegység- mennyiséget.

[Üht. 18. §] (2) A 14. § (1) bekezdésben megjelölt projekttevékenységeknek a Magyar Köztársaság területén történő megvalósításával kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.

### Felügyeleti díj

⋯ 41 változatlan sor ⋯

Vhr. 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) Az első kereskedési időszak alatt a 19. § (6) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelő forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna szén- dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után.

(2) Az első kereskedési időszak alatt a 19. § (8) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelő forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna szén- dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után.

(3) A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A jegyzékkezelő a 2216/2004/EK bizottsági rendelet szerint jár el.

⋯ 326 változatlan sor ⋯

Mennyiségmérés hitelessége

Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltető köteles gondoskodni a mérőberendezés használatbavétele előtt, majd használata közben rendszeres időközönként történő hitelesítéséről. A hitelesítést a Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatal (MKEH) által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezetvédelmi hatóság felé. Ahol a mérőberendezés hitelesítése műszakilag nem lehetséges, az üzemeltető köteles a mérőberendezés ellenőrzését akkreditált szervezet által történő kalibrálással biztosítani.

Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltető köteles gondoskodni a mérőberendezés használatbavétele előtt, majd használata közben rendszeres időközönként történő hitelesítéséről. A hitelesítést a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezetvédelmi hatóság felé. Ahol a mérőberendezés hitelesítése műszakilag nem lehetséges, az üzemeltető köteles a mérőberendezés alkalmasságát független akkreditált szervezet által történő kalibrálással biztosítani.

Gáz normál állapot (N)

Gáztechnikai normál állapot (N)

A gáztérfogatot minden esetben a gáz normál állapotára vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáz normál állapotának értékei: T = 15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hőmérséklet; p: nyomás).

A gáztérfogatot minden esetben a gáztechnikai normál állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáztechnikai normál állapot értékei: T =15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hőmérséklet; p: nyomás).

Felhasznált forrásanyagok száraz mennyisége

Felhasznált forrásanyagok mennyisége

A tárgyévben felhasználásra került forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.

A tárgyévben felhasználásra kerülő gáz halmazállapotú forrásanyagok mennyiségét gáztechnikai normál állapotban kell megadni (Nm3). A tárgyévben felhasználásra került szilárd és folyékony forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.

1.4. Kibocsátási tényező

A kibocsátási tényezőt tCO2/TJ (tüzelésből származó kibocsátások) vagy tCO2/t vagy tCO2/Nm3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Amennyiben valamely tüzelőanyag esetében az üzemeltető rendelkezésére állnak MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laborvizsgálati eredmények a tüzelőanyag karbontartalmára vonatkozóan, és azokat a környezetvédelmi hatóság is jóváhagyta, akkor a tüzelőanyag kibocsátási tényezőjét az üzemeltető meghatározhatja a tüzelőanyag karbontartalmából is a 3,667 tCO2/tC sztöchiometriai tényezővel számolva. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltető köteles meghatározni és jelenteni a tüzelőanyag fűtőértékét [TJ], valamint a kibocsátási tényezőjét tCO2/TJ mértékegységben is.

A kibocsátási tényezőt tCO2/TJ (tüzelésből származó kibocsátások) vagy tCO2/t vagy tCO2/Nm3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Amennyiben valamely tüzelőanyag esetében az üzemeltető rendelkezésére állnak MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laborvizsgálati eredmények a tüzelőanyag karbontartalmára vonatkozóan, és azokat a környezetvédelmi hatóság is jóváhagyta, akkor a tüzelőanyag kibocsátási tényezőjét az üzemeltető meghatározhatja a tüzelőanyag karbontartalmából is a 3,664 tCO2/tC sztöchiometriai tényezővel számolva. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltető köteles meghatározni és jelenteni a tüzelőanyag fűtőértékét [TJ], valamint a kibocsátási tényezőjét tCO2/TJ mértékegységben is.

1.5. Tevékenységspecifikus adatok és tényezők

⋯ 138 változatlan sor ⋯

3. A számlavezetési díj mértéke a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó személyi számla esetén

A személyi számla esetén a díj mértéke 35 000 Ft/év.

### 8. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez

A 2013. évtől kezdődő kereskedési időszak teljes közösségi kibocsátási egységmennyiségének megállapítása érdekében adatszolgáltatással érintett tevékenységek

| Tevékenység | Üvegházhatású gázok |

| --- | --- |

| 1. elsődleges alumínium előállítás | Szén-dioxid és perfluor-szénhidrogének |

| 2. ásványi gyapot szigetelőanyag előállítás, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással | Szén-dioxid |

| 3. salétromsav előállítás | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |

| 4. adipinsav előállítás | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |

| 5. glioxál és glioxálsav előállítás | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |

| 6. ammónia előállítás | Szén-dioxid |

| 7. nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítás | Szén-dioxid |

| 8. Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperált kohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is | Szén-dioxid |

| 9. Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |

| 10. Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |

| 11. Cementklinker … napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |

| 12. dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |

| 13. Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek | Szén-dioxid |

| 14. Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |

| 15. Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással | Szén-dioxid |

| 16. Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással | Szén-dioxid |