2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről[a végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]

2005. évi XV. törvény

az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről[a végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]

[A vastag betűs szedés a 2005. évi XV. törvény (Üht.), a normál betűs szedés a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) szövegét jelöli.]

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 20. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

E törvény célja¶

Üht. 1. § E törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével Magyarország csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.

E törvény hatálya¶

Üht. 2. § (1) E törvény hatálya

– a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel – az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységekre, az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenység esetében csak olyan légijármű üzemben tartóra, amely tekintetében a Magyar Köztársaság az adminisztrációért felelős tagállam,

• b) a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére terjed ki.

(2) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és eljárások kipróbálására irányuló tevékenységekre.

Alapfogalmak¶

Üht. 3. § E törvény alkalmazásában:

• a) üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6);
• b) széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;
• c) kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;
• d) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, e törvény 1. számú mellékletében felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, vagy arra közvetlenül hatással van;
• e) üzemeltető (környezethasználó): a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja;
• f) Kiotói Jegyzőkönyv: az 1995. évi LXXXII. törvény által kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó, 1997-ben, Kiotóban elfogadott jegyzőkönyv;
• g) új belépő: azon üzemeltető, amely a Nemzeti Kiosztási Tervnek az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából történt benyújtását követően
• ga) kapott kibocsátási engedélyt, vagy
• gb) a létesítmény jellegének, működésének megváltozása, továbbá – a Nemzeti Kiosztási Tervben megállapított mértékű – bővítése következében kapott új kibocsátási engedélyt.
• h) kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó: olyan légiközlekedési üzemben tartó, amely ellenérték fejében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt;
• i) légijármű üzemben tartó: az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légijárművet üzemben tartó személy, vagy ha ez a személy ismeretlen, vagy a légijármű tulajdonosa által nem azonosított, a légijármű tulajdonosa;
• j) kibocsátások: üvegházhatású gázoknak valamely létesítményben található forrásokból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légijárműből az említett tevékenység tekintetében gázok kibocsátása;
• k) légiközlekedési új belépő: az a légijármű üzemben tartó,
• ka) amely az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti légiközlekedési tevékenységet 2010. december 31. után kezdi meg, vagy
• kb) amelynek tonnakilométer-adatai évente több mint 18%-kal nőnek a 2010. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban, feltéve, hogy a tevékenység sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légijármű üzemben tartó által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását;
• l) légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légijármű üzemben tartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog;
• m) a légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége:
• ma) a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra a légijármű üzemben tartók számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi összes, légiközlekedésből származó kibocsátások éves átlaga 97%-ának felel meg, amely esetben a referenciaév 2010.,
• mb) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 11. cikk (2) bekezdésében említett, 2013. január 1-jén kezdődő időszakra és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgálatot követő esetleges módosítások hiányában minden ezt követő időszakra a légijármű üzemben tartók számára kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi légiközlekedésből származó összes kibocsátás 95%-a és az adott időszakban eltelt évek száma szorzatának felel meg, ebben az esetben a referenciaév az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér;
• n) légiközlekedésből származó korábbi kibocsátások: a 2004., 2005. és 2006. naptári évben az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységet végző légijárművek éves kibocsátásainak átlaga;
• o) légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. számú mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik;
• p) adminisztrációért felelős tagállam:
• pa) az adott légijármű üzemben tartó számára a 2407/92/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban üzembentartási engedélyt kiadó tagállam; és
• pb) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légijármű üzemben tartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb.

A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv¶

Üht. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység – az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység kivételével – a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2) A légijármű üzemben tartó köteles az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátására és a tonnakilométer adataira nyomonkövetési tervet készíteni, és azt a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyás céljából megküldeni.

(3) A környezetvédelmi hatóság e § szerinti kibocsátási engedély kiadására és nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A kibocsátási engedély¶

Vhr. 1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység (ideértve a próbaüzemet is) csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető.

(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg. Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kibocsátási engedély iránti kérelemre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a valamint a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján.

(3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani.

(5) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(6) Ugyanazon üzemeltető által egy – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – telephelyen működtetni kívánt több tevékenység esetén az üzemeltető kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni.

(7) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított három éven belül, illetve, ha a (3)–(4) bekezdés szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(8) A kibocsátási engedélyt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen, de legalább ötévente megvizsgálja. Ha a környezetvédelmi hatóság a vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy

• a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedélyt megfelelően módosítja, illetőleg
• b) ha az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(9)

(10) Ha a kérelmező a kibocsátási engedély iránti kérelmében a 2. melléklet F. 2. pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a környezetvédelmi hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(11) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a környezetvédelmi hatóság a cég a cégkivonatát, valamint ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

A kibocsátások nyomon követése, jelentéseés a jelentések hitelesítése¶

Üht. 5. § (1) A légijármű üzemben tartó az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti, valamint az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.

A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel¶

Vhr. 2. § (1) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását az 5. mellékletben foglaltakra tekintettel, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2007/589/EK határozat), és a kibocsátási engedély szerint nyomon követni, és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint hitelesített jelentést tenni, a (2) bekezdés szerinti adatlapok felhasználásával. A jelentést postai úton és elektronikusan kell benyújtani.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti hitelesített jelentésre, valamint a (4) bekezdés szerinti változás-bejelentésre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a környezetvédelmi hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

(4) Az üzemeltető köteles a 4. mellékletben meghatározott adatok megváltozását, és a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eseményeket az ott megjelölt határidővel – a (2) bekezdés szerint közzétett adatlapok felhasználásával – bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság a 19. § szerinti bírságot szab ki, és a kibocsátási engedélyt visszavonhatja.

(5) A környezetvédelmi hatóság a 4. számú melléklet 1., 2., 4. és 5. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja.

(6) A 11/A. § szerinti bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására a tárgyévet követő év január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

[Üht. 5. §] (2) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a hitelesített jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: bizottsági rendelet) megfelelően rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben.

(3) A kibocsátási jelentést az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel (a továbbiakban együtt: hitelesítő) hitelesítteti.

(4) Ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vagy a jelentés nem felel meg az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban előírt követelményeknek, vagy nem a kibocsátási engedélynek vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek megfelelően készült, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a teljes kibocsátást a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás során jogosult az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.

A kibocsátási egység kereskedelmi rendszer 2013-tól kezdődő kereskedési időszakára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség¶

Vhr. 2/A. § (1) E rendelet 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005–2008-as évekre vonatkozóan a tüzelőanyag-felhasználás és a technológiai adatok alapján kiszámítja az erre az időszakra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási adatokat, és azokat 2010. április 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus adathordozón vagy elektronikus levélben benyújtja. A kibocsátási adatokhoz mellékelni kell az azok kiszámításához felhasznált dokumentumokra, adatokra és az alkalmazott számítási módszerre vonatkozó tájékoztatást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kibocsátási adatok azért nem állapíthatók meg, mert az azok kiszámításához szükséges adatok nem állnak az üzemeltető rendelkezésre, az üzemeltető az erre vonatkozó nyilatkozatát 2010. április 30-ig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a benyújtott adatok megalapozottak, 2010. június 30-ig megküldi azokat az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

Vhr. 2/B. § (1) E rendelet 1. és 8. számú mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak vagy a 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak valamennyi évére vonatkozóan adatokat szolgáltat. Az adatok köre tartalmazza a 2011/278/EU bizottsági határozatban (a továbbiakban: 2011/278/EU határozat) meghatározott terjedelemben, az ott megadott időtartamra vonatkozó adatokat létesítményrészenként, az adatok meghatározására és összeállítására vonatkozó módszertani jelentést, továbbá a hitelesítésre vonatkozó információkat, a hitelesítési szakvéleményt, a hitelesítési módszertant és a hitelesítői záradékot. Az adatszolgáltatást a minisztérium honlapján közzétett adatlapon kell teljesíteni.

(2) Az adatszolgáltatási táblázatot az üzemeltető elektronikusan és írásban, 2011. szeptember 30-ig nyújtja be a miniszternek. A miniszter az adatszolgáltatási táblázatot a kézhezvételt követő 45 napon belül ellenőrzi. Hiányos adatszolgáltatás esetén a miniszter az üzemeltetőt 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Az üzemeltető az adatszolgáltatás hiányosságát indokolhatja.

Üht. 5/A. § (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.

(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi,

• a) aki egyéni hitelesítő esetén büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel,
• b) aki hitelesítő szervezet esetén munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt foglalkoztat, és
• c) akivel szemben nem áll fenn e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok,
• d) aki megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítő természetes személyazonosító adatait, valamint a hitelesítő szervezet által foglalkoztatott legalább egy hitelesítő szakértő és legalább egy vezető hitelesítő szakértő természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(4) A hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítő szakértő útján folytathatja.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végző természetes személy természetes személyazonosító adatait.

(6) Hitelesítő szakértőként, illetve vezető hitelesítő szakértőként az vehető igénybe, aki rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(8) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére – annak a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (9) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(9) A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

Üht. 5/B. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hitelesítői engedéllyel rendelkezőkről, valamint a hitelesítő szakértői, illetve vezető hitelesítő szakértői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről, továbbá az 5/A. § (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő hitelesítőkről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – az egyéni hitelesítők és a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét.

(3) Az 5/A. § alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság

• a) a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
• b) a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

(4) A környezetvédelmi hatóság 5/A. § szerinti engedélyezési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Üht. 5/C. § (1) A hitelesítő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kibocsátásai kapcsán, mely létesítmény üzemeltetője, vagy amely légijármű üzemben tartó részére kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végzett a szolgáltatás nyújtásának befejezését követő 2 évig.

(2) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó tárgyévi kibocsátásai kapcsán, mely kibocsátások nyomon követésében, a kibocsátási adatok meghatározásához szükséges adatszolgáltatásban, vagy a kibocsátási jelentés elkészítésében részt vett.

(3) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légijármű üzemben tartóval, más hitelesítő gazdasági társasággal, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel.

(4) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltető vagy légijármű-üzemeltető vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója és közeli hozzátartozója.

Üht. 5/D. § (1) A hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő gazdasági társasággal létesíthet munkaviszonyt, vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyt.

(2) Az egyéni hitelesítőként is bejegyzett hitelesítő szakértő és a hitelesítő szervezet között az (1) bekezdés szerint létrejött jogviszony – ha a felek másképp nem rendelkeznek – nem érinti az egyéni hitelesítő azon jogosultságát, hogy a kormányrendeletben meghatározott létesítmények kibocsátásai kapcsán hitelesítési tevékenységet végezzen.

Üht. 5/E. § (1) A hitelesítő, a hitelesítő szakértő és az érintett üzemeltető között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

• a) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetőben vagy légijármű üzemben tartóban,
• b) az üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó, vagy természetes személy üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó esetén azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző hitelesítő szervezetben,
• c) a hitelesítő szervezetben és a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetőben, vagy légijármű üzemben tartóban ugyanazon személy rendelkezik részesedéssel, vagy
• d) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója és a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető, vagy légijármű üzemben tartó, és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója közt a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.

(2) A hitelesítők, hitelesítő szakértők, és a kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

• a) a hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik bármely más hitelesítő szervezetben, vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben,
• b) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, az egyéni hitelesítő vagy a hitelesítő szakértő más hitelesítő szervezet, vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója,
• c) a hitelesítő, vagy az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója és más hitelesítő szervezet, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, és annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója közt a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.

Üht. 5/F. § (1) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított 25 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 45 napon belül megszüntetni és arról a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni.

(3) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az (1), és a (2) bekezdés szerinti bejelentést, tájékoztatást elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az összeférhetetlenséget 45 napon belül nem szünteti meg, a környezetvédelmi hatóság az engedélyt visszavonja, egyidejűleg törli a hitelesítőt, vagy a hitelesítő szakértőt a hitelesítői nyilvántartásból, a hitelesítő szakértői nyilvántartásból, valamint az európai közösségi hitelesítőnek az összeférhetetlenség megszüntetéséig megtiltja a tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásából.

(5) Hitelesítő szervezetek összeolvadása esetén a feleknek az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozniuk kell, hogy melyik társaság hitelesítői jogosultságát kívánják fenntartani.

A Nemzeti Kiosztási Tervés a Nemzeti Kiosztási Lista¶

Üht. 6. §

A Nemzeti Kiosztási Terv¶

Vhr. 3. § (1) A Kormány a Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) e rendelet 3–7. §-ai szerinti eljárásban fogadja el.

(2) A Kiosztási Terv elkészítése során a Kormány figyelembe veheti különösen

• a) a kibocsátási engedélyezés során benyújtott adatokat;
• b) a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények hitelesített kibocsátási jelentésében benyújtott adatokat;
• c) az e rendeletnek megfelelően előírt kiegészítő adatszolgáltatás során benyújtott egyéb adatokat;
• d) a Magyar Energia Hivatal szakvéleményét;
• e) a rendelkezésre álló makrogazdasági és technológiai adatokat, valamint előrejelzéseket.

Vhr. 4. § (1) Az Üht. 2. mellékletében megjelölt alapelvekkel összhangban a kibocsátási egységek kiosztásának tervezett elveit a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év január 1-jéig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett kiosztási elvekre a közzétételt követő január 31-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3) A miniszter – gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

Vhr. 5. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év február 28-ig közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is.

(2) A miniszter a Kiosztási Terv tervezetét – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év március 31-ig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(3) A Kiosztási Terv (2) bekezdés szerint közzétett tervezetére a közzétételt követő április 30-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(4) A kereskedési időszak alatt tervezett új beruházások felmérése érdekében a kereskedési időszak kezdetét megelőző harmadik év október 1-jétől a Kiosztási Terv tervezetének közzétételéig a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – valamennyi érintett ágazat bevonásával konzultációt tart. Az ágazati konzultációk helyét és idejét a miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé.

(5) A (3) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket, továbbá a (4) bekezdés szerinti konzultációk eredményeit a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – mérlegeli a Kiosztási Terv véglegesítése során. A miniszter az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetében – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (6) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6) A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő megküldéséről a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi.

Vhr. 6. § (1) Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelően, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot – a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt – a minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) A Kiosztási Terv (1) bekezdés szerint átdolgozott változatára a közzétételt követő tizenöt napon belül írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3) A miniszter mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (4) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtási határidejének lejártát követő harminc napon belül a Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő ismételt megküldéséről határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik.

(5) A Kormány a Kiosztási Tervet – a Bizottság által történt jóváhagyását követő harminc napon belül – rendeletben hirdeti ki.

[Üht. 6. §] (3)

A Nemzeti Kiosztási Lista¶

Vhr. 7. § (1) A Nemzeti Kiosztási Lista (a továbbiakban: Kiosztási Lista) tételesen, éves bontásban meghatározza a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét minden olyan létesítmény számára, mely a kereskedési időszakra vonatkozó Kiosztási Terv 5. § (6) bekezdése szerinti elfogadása idején jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkezik.

(2) A Kiosztási Lista elkészítése során – a Kiosztási Terv által megállapított keretszámoknak és kiosztási alapelveknek megfelelően – a Kormány figyelembe veheti különösen:

• a) a hitelesített kibocsátási jelentéseket;
• b) a (3) bekezdés szerint szolgáltatott kiegészítő adatokat.

(3) A Kiosztási Lista megalapozása céljából a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények üzemeltetőitől a miniszter legkésőbb a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig e rendelet 6. mellékletének 1. pontjában szereplő – az 5. § (1) bekezdés szerinti közlemény részeként közzétett – adatok megadását kérheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányos vagy 30 napot meghaladó késedelmes teljesítése esetén a miniszter a be nem nyújtott információkat a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

Vhr. 8. § (1) A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követő 5 napon belül észrevételezés céljából közzéteszi a minisztérium honlapján.

(2) A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetője a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 10 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat.

(3) E rendelet vonatkozásában elírásnak vagy számítási hibának minősül különösen, ha

• a) a Kiosztási Tervben a létesítmény vonatkozásában feltüntetett termelési és kibocsátási adatok nem egyeznek meg az üzemeltető által szolgáltatott adatokkal;
• b) az adott létesítmény részére a kibocsátási egységek kiosztani tervezett mennyisége nem egyezik meg a szolgáltatott és ellenőrzött adatoknak a Kiosztási Tervben megjelölt képletekbe történő behelyettesítése után számolt eredménnyel.

(4) A miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket a Nemzeti Kiosztási Lista véglegesítése során megfelelően figyelembe veszi. A számítási hibára vagy egyéb elírásra vonatkozó észrevételek kapcsán a minisztert egyedi válaszadási kötelezettség terheli.

(5) A Kiosztási Listát a Kormány a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év december 31-ig rendeletben hirdeti ki. A miniszter egyidejűleg gondoskodik a 2216/2004/EK bizottsági rendelet XIV. mellékletének megfelelő kiosztási terv táblának a Bizottság részére történő megküldéséről.

[Üht. 6. §] (4)

A ÜHG-egység keletkezése,érvényessége, megszűnése¶

Üht. 7. §

A kibocsátási egységek kiosztása,értékesítése, hasznosítása¶

Üht. 8. §

Üht. 9. § (1) A Kiosztási Tervben szereplő, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény üzemeltetője – a Kiosztási Lista alapján – kibocsátási egységekre jogosult e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglalt feltételek szerint.

(2) Az új belépő a Kiosztási Tervnek megfelelően kibocsátási egységekre jogosult.

(3)

Vis maior-kiosztás¶

Vhr. 10. §

Üht. 10. § (1) A Kiosztási Listán szereplő létesítmények részére kiosztott kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján való jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.

A kibocsátási egység jóváírása és törlése¶

Vhr. 9. § (1) A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-ig írja jóvá az üzemeltető számláján.

(2) A jegyzékkezelő törli a kibocsátási egységet:

• a) a kibocsátási egység jogosultjának a jegyzék kezelőjéhez eljuttatott nyilatkozata alapján bármikor;
• b) a visszaadást követően az adott év június 30-án;
• c) a kereskedési időszak végét követő év május 1-jén, ha a kibocsátási egység még nem került törlésre az a) vagy b) pont szerint.

(3) A második és az azt követő kereskedési időszakot követően a (2) bekezdés c) pontja szerint törölt kibocsátási egységek helyett a jegyzék kezelője a kibocsátási egység jogosultjának számláján a törölt egységekkel megegyező mennyiségű új kibocsátási egységet ír jóvá.

[Üht. 10. §] (2) A 8. § (2) bekezdésének megfelelően értékesített kibocsátási egységek jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.

(3) Az új belépő részére az adott kereskedési időszak alatt kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a miniszter határozatban állapítja meg, és gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

Új belépők¶

Vhr. 11. § (1) Azok az üzemeltetők, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december 1-jétől az azt követő év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév december 1-jétől a tárgyévet követő év január 5-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidők elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával

• a) a kérelem első benyújtása esetén a 6. mellékletében szereplő adatokat és dokumentumokat,
• b) a kérelem első benyújtását követő években a 6. melléklet 2. c) és d) alpontjában szereplő dokumentumokat.

(3) Ha a kérelmező a 6. melléklet 2. b) alpontjában szereplő adatokat nem igazolja, a miniszter adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(3a) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cégkivonatot a környezetvédelmi hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy a korábbi új belépő eljárás alapjául szolgáló körülményekhez képest – ide nem értve a termelési, tüzelőanyag-felhasználási és kibocsátási mennyiségeket – történt-e változás. Ha változás következett be, vagy a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy a kibocsátási engedély módosításra vagy visszavonásra került, meg kell adni a változással érintett adatokat, és az arra vonatkozó dokumentumokat mellékelni kell.

(5) A miniszter a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a tárgyévet követő év február 28-ig, a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően határozatban állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a miniszter közli a jegyzékkezelővel.

(7) A jegyzékkezelő, a miniszter e tárgyban hozott határozata szerint, annak közlését követő nyolc napon belül írja jóvá az új belépő tartalék terhére kiosztott éves mennyiséget az üzemeltető számláján.

A létesítmény bezárása¶

Vhr. 11/A. § (1) A létesítmény bezárásának minősül:

• a) a kibocsátási engedély, illetve bármely más olyan engedély jogerősen felfüggesztése, illetve visszavonása, amelynek következtében a létesítmény jogszerűen nem működhet tovább,
• b) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése,
• c) a létesítmény kapacitásának az Üht. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel, vagy
• d)

(2) A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül, köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(3) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(4)

Az ÜHG-egységek visszaadása¶

Vhr. 11/B. § A hatóság határozatban kötelezi a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetőjét arra, hogy a tárolóhely szivárgása esetén a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadjon.

[Üht. 10. §] (4)

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kiosztási határozatot a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a miniszter a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével hozza meg.

(6) A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.

A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légijármű üzemben tartóknak¶

Üht. 10/A. §

Üht. 10/B. §

Üht. 10/C. §

Üht. 10/D. §

Az ÜHG-egységek visszaadása¶

Üht. 11. § (1) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére.

(2) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (4) bekezdés szerint a környezetvédelmi hatóság által megállapított teljes kibocsátásnak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet – a környezetvédelmi hatóság felszólítására – a Magyar Állam részére visszaadni.

(3) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légijármű üzemben tartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.

(4) A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadni.

Az ÜHG-egységek átruházása¶

Üht. 12. § (1) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államok, az ott lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházhatók.

(2) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államokon kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország), az ott lakóhellyel rendelkező természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére az Európai Közösség által a harmadik országgal kötött megállapodás feltételei szerint ruházhatók át.

A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelése¶

Üht. 12/A. § (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére e törvény erejénél fogva a miniszter jogosult. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.

(2) A térítésmentesen ki nem osztott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítésére a miniszter jogosult, az értékesítés árverés útján történik. A vagyonkezelési szerződés tartalmára, a légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére, értékesítésére és az értékesítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A légiközlekedési kibocsátási egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja az állami vagyon kezeléséért felelős szervet.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységek árverésen történő értékesítéséből származó bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő, valamint az Európai Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére fordított felhasználásáról a miniszter e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint dönt. A bevételt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani.

(5) A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek. A miniszter az árverést követő évre vonatkozó zárszámadási törvény hatálybalépését követően tájékoztatja a Bizottságot az árverésből származó bevételek felhasználásáról.

Közös teljesítés¶

Üht. 13. §

Közös teljesítés¶

Vhr. 12. § (1) Az 1. melléklet szerint azonos tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező létesítmények üzemeltetői írásban megállapodhatnak, hogy a kibocsátási egységek visszaadására az Üht. 11. §-a szerint fennálló kötelezettségüket az első, illetve a második kereskedési időszak alatt az általuk kiválasztott teljesítési megbízott útján teljesítik (közös teljesítés).

(2) A teljesítési megbízott:

• a) jogosult a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők számára megállapított kibocsátási egységek együttes mennyisége feletti rendelkezésre;
• b) köteles valamennyi üzemeltető nevében a kibocsátási egységek visszaadására;
• c) viseli a visszaadási kötelezettség elmulasztásából egyébként az üzemeltetőt terhelő jogkövetkezményeket.

(3) Teljesítési megbízottként az a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó jelölhető ki, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a közös teljesítésre irányuló megállapodás megkötésének időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősül, és

• a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy
• b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A megállapodásban a részt vevő üzemeltetők nyilatkoznak arról, hogy a közös teljesítés tartama alatt kibocsátási egységeik és üzemeltetői számláik felett a rendelkezési jogot teljes mértékben a teljesítési megbízott gyakorolja. A megállapodás tartama alatt az üzemeltetők kibocsátási egységei olyan összességet alkotnak, amely felett a teljesítési megbízott jelen jogszabály megkötéseivel, szabadon rendelkezhet anélkül, hogy a közös teljesítéshez szükséges egységek a teljesítési megbízott tulajdonába (számlájára) kerülnének. A közös teljesítésen kívüli, egyéb tranzakciók tekintetében a teljesítési megbízott a megbízás szabályai szerint jár el.

(5) Közös teljesítésre irányuló megállapodás legfeljebb egy kereskedési időszakra köthető. Ezen belül a megállapodás tartamát a felek naptári években szabadon állapítják meg.

(6) A megállapodás jóváhagyására irányuló kérelmet a közös teljesítéssel érintett időszak első évét megelőző szeptember 1-jéig kell a környezetvédelmi hatóság részére két példányban benyújtani. A kérelmet a részt vevő üzemeltetők felhatalmazása alapján a kijelölt teljesítési megbízott nyújtja be.

(7) A kérelemben meg kell jelölni a közös teljesítésben részt vevő létesítményeket és azok üzemeltetőit, a teljesítési megbízottat, valamint a közös teljesítés tartamát. A kérelemhez – a (11) és (12) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell az alábbiakat:

• a) a közös teljesítésére vonatkozó megállapodást;
• b) ha a teljesítési megbízott cég, és változásbejegyzési eljárás folyamatban van, a még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát, egyéni vállalkozó esetén annak az igazolását, hogy szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban; külföldi székhellyel rendelkező teljesítési megbízott esetén a regisztrációt megfelelően igazoló dokumentum másolatát;
• c) – a (12) bekezdés kivételével – a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát, illetve annak hiteles másolatát;
• d)

(8) Amennyiben a megállapodás, illetve a kérelem az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a környezetvédelmi hatóság a kérelmet az annak alátámasztására szolgáló adatokkal együtt a miniszter útján haladéktalanul, de legkésőbb a megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság felé.

(9) Amennyiben a Bizottság a kézhezvételtől számított három hónapon belül a kérelem ellen nem emel kifogást, a környezetvédelmi hatóság a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők körét, a teljesítési megbízott személyét, továbbá a részt vevő üzemeltetőket együttesen megillető kibocsátási egységek mennyiségét a határidő lejártát követő tizenöt napon belül határozatban állapítja meg. A Bizottság jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról a miniszter a határidő lejártát követően haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

(10) A közös teljesítésre irányuló jóváhagyott megállapodásokról a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

(11) Ha a teljesítési megbízott cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cégkivonatot a környezetvédelmi hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(12) Ha a teljesítési megbízott képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a környezetvédelmi hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

Vhr. 13. § (1) A teljesítési megbízott köteles a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők javára, ezen üzemeltetők tárgyévi együttes kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő április 30-ig visszaadni.

(2) Amennyiben a közös teljesítésben részt vevő bármely üzemeltető a hitelesített kibocsátási jelentés benyújtására az Üht. 5. § (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig a teljesítési megbízott nem jogosult kibocsátási egységek átruházására. A jegyzékkezelő a hitelesített jelentés benyújtásáig zárolja a részt vevő üzemeltetők számláját.

(3) Amennyiben a teljesítési megbízott a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, az Üht. 17. § (1)–(4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények – ideértve az e rendelet 19. §-a szerinti bírságot is – a teljesítési megbízott vonatkozásában megfelelően alkalmazandók.

Vhr. 14. § (1) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnik:

• a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával;
• b) a felek közös megegyezése alapján, a következő év január 1-jei hatállyal;
• c) bármelyik fél felmondó nyilatkozatával, a következő év január 1-jei hatállyal;
• d) a részt vevő üzemeltetők személyében történő minden olyan változás eredményeképpen, mely érinti a közös teljesítésbe bevont kibocsátási egységek teljes mennyiségét, azonnali hatállyal;
• e) a teljesítési megbízott megszűnése, összeolvadása esetén, illetve a 12. § (3) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek megszűnése esetén azonnali hatállyal; valamint
• f) a visszaadási kötelezettség elmulasztása után kirótt bírság meg nem fizetése esetén azonnali hatállyal.

(2) A felek személyében történő valamennyi változásról a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. A megállapodás megszűnéséről – az (1) bekezdés f) pont szerinti eset kivételével – a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

(3) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnése esetén valamennyi részt vevő üzemeltető felelős a saját kibocsátásainak megfelelő kibocsátási egységek visszaadására, illetve a saját mulasztása utáni bírság megfizetésére. A teljesítési megbízott a részt vevő üzemeltetők részére okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása¶

Üht. 14. § (1) A

• a) létesítmény üzemeltetője, vagy a
• b) légijármű üzemben tartó ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének teljesítése során az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kibocsátás-csökkentési egységet, vagy igazolt kibocsátás-csökkentési egységet is felhasználhat a külön jogszabályban meghatározott mértékig.

(2) Nem alkalmazható a beszámítás olyan kibocsátáscsökkentési egység, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egység esetén, amely

• a) nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, valamint
• b) földhasználat, a földhasználat megváltozása, illetve erdőgazdálkodási tevékenység eredményeire tekintettel

kerültek kiadásra.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó létesítményben teljesített külön jogszabályban meghatározott együttes végrehajtás után 2012. december 31-ig adható át kibocsátás-csökkentési egység.

A forgalmi jegyzék¶

Üht. 15. §

A forgalmi jegyzék közhitelessége és nyilvánossága¶

Vhr. 15. § (1) Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

(2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot.

(3) A forgalmi jegyzékben szereplő adatok a Bizottság 2216/2004/EK rendeletének XVI. mellékletében foglaltak szerint nyilvánosak, azokat a környezetvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi.

Számlavezetési díj¶

Vhr. 16. § (1) A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért e rendelet 7. mellékletében meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni.

(2) A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat – a 17. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a környezetvédelmi hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, az üzemeltető és a létesítmény nevét, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG engedély-azonosító).

(5) A számlavezetési díj az eljáró közigazgatási szerv bevétele. A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóság a forgalmi jegyzék működtetésére fordítja.

(6) A környezetvédelmi hatóság a számlavezetési díjakról nyilvántartást vezet.

Vhr. 17. § (1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követő tizenöt napon belül kell befizetni a környezetvédelmi hatóság által a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni.

(3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben e rendelet 7. mellékletében meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része.

(4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és személyi számlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a környezetvédelmi hatóság a számla megszüntetését követő tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat.

Vhr. 18. § (1) Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

(3) A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelő értesíti az érintetteket.

Az ÜHG-egyégek kereskedelmének nyilvánossága¶

Üht. 16. §

Jogkövetkezmények¶

Üht. 17. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel – a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(2) Ha a légijármű üzemben tartó a nyomonkövetési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül jóváírásra.

(6) Amennyiben a légijármű üzemben tartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul a Bizottsághoz, hogy az érintett légijármű üzemben tartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg.

(7) Ha a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a tárolási engedélyest e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű – bírság megfizetésére kötelezi.

Jogkövetkezmények¶

Vhr. 19. § (1) Amennyiben az üzemeltető az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 4. melléklet 1. pontja szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább.

(3) Amennyiben az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a 2007/589/EK Bizottság határozatnak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően végzi, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Amennyiben az üzemeltető a 2. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5) Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a 9. § (1) bekezdés alapján kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. E rendelkezést első alkalommal a 2010. évről készített hitelesített jelentések alapján kell alkalmazni.

(6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.

(7) A (4) bekezdéstől eltérően az Üht. 17. § (1) bekezdése alapján a bezárás bejelentésének

• a) elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt – e kötelezettsége teljesítéséig – az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és
• b) ha a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, melyekre egyébként az üzemeltető a létesítmény bezárása következtében már nem lett volna jogosult, a környezetvédelmi hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt kötelezi, hogy
• ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget adja vissza, az erről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül,
• bb) amennyiben a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) pontban meghatározott időpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírságot fizessen meg.

(8) Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(9) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(10) A második kereskedési időszakot követően nem részesülhet ingyenes kiosztásban az a létesítmény, amely a 2/B. § szerinti adatszolgáltatás során a létesítményre vonatkozó adatokat nem hitelesítette.

[Üht. 17. §] (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek értékesítésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető köteles az elmulasztott kibocsátási egységekkel egyező mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű kibocsátási egység kerül jóváírásra.

(5) A bírságra vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.

Nemzetközi jelentéstétel¶

Üht. 18. § (1)

Nemzetközi jelentéstétel¶

Vhr. 20. § (1) A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdőív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelően évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére.

(2) A miniszter 2011. szeptember 30-ig közleményben közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján, valamint megküldi a Bizottságnak e rendelet 1. és 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmények listáját és a részükre ingyenesen kiosztani tervezett kibocsátásiegység- mennyiséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti jelentéstételhez a miniszter a 2/B. §-ban meghatározott, ellenőrzött adatok alapján a 2011/278/EU határozatban foglaltaknak megfelelően összeállítja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, amit jóváhagyás céljából megküld az Európai Bizottságnak.

[Üht. 18. §] (2)

Felügyeleti díj¶

Üht. 19. §

Záró rendelkezések¶

Üht. 20. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)

(3)

(4)

(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

• a) a Nemzeti Kiosztási Tervre és a Nemzeti Kiosztási Listára vonatkozó részletes szabályokat, a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a Magyar Állam vagyonába tartozó kibocsátási egységekkel való rendelkezés részletes szabályait, a forgalmi jegyzék vezetésének szabályait, a közös teljesítés részletes szabályait;
• b) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó részletes szabályokat; valamint
• c) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait;
• d) a kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység 14. § alapján történő beszámításának részletes szabályait;
• e) egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátása engedélyezésének, nyomon követésének és jelentésének szabályait;
• f) a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a hitelesítési tevékenységre, valamint a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, továbbá a hitelesítők, valamint a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az összeférhetetlenségi okok bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait;
• g) a légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályait, a Magyar Állam tulajdonába tartozó légiközlekedési kibocsátási egységekkel való gazdálkodásra, vagyonkezelésre, értékesítésre, az értékesítésből származó bevételek felhasználására és a vagyonkezelési szerződés tartalmára vonatkozó részletes szabályokat;
• h) a légiközlekedési tevékenységből származó kibocsátások nyomonkövetésére, jelentésére és a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat;
• i) az ÜHG-egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért fizetendő számlavezetési díj és késedelmi pótlék mértékét és megfizetésének szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

• a) a hitelesítés szabályait,
• b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a környezetvédelmi hatóság részére a hitelesítési, hitelesítő szakértői és a vezető hitelesítő szakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
• c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a nyomonkövetési tervek jóváhagyásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a felügyeleti díj megfizetésének részletes eljárási szabályait.

(8)–(9)

(10) E törvény a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt

• 1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
• 2. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
• 3. a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légiközlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
• 4. a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és a 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

Átmeneti és záró rendelkezések¶

Vhr. 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) Az első kereskedési időszak alatt a 19. § (8) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelő forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna szén- dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után.

(3) A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A jegyzékkezelő a 2216/2004/EK bizottsági rendelet szerint jár el.

(4)–(6)

(7)

Vhr. 22. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (az Üht.-vel együtt);
• b) a Bizottság 2004/156/EK határozata (2004. január 29.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról;
• c) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (4) bekezdése, 16. cikk (1) bekezdése, 17. cikk (2) és (4) bekezdése és 18. cikk (1) bekezdése.

(2) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, 38. cikke (1) és (2) bekezdésének, 44. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 74. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) Ez a rendelet a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat végrehajtását szolgálja.

1. számú melléklet a 2005. évi XV. törvényhez¶

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek

Az XI. pont alatti tevékenység nem terjed ki az alábbiakra:

a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, ha ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezni kell,

b) katonai légijárművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések,

c) kutató-mentő repülések, tűzoltó repülések, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések,

d) a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések,

e) az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légijármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem kerül sor,

f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve, hogy a repülés célja nem utas – vagy teherszállítás, illetve a légijármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,

g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légijárművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések,

h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légijárművel végzett repülés,

i) az 1008/2008/EK rendelet értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet, és

j) légiközlekedési tevékenység, melynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összkibocsátása kevesebb, mint évi 10 000 tonna, ide értve a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítását.

2. számú melléklet a 2005. évi XV. törvényhez¶

1. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCCés egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKH) sorszámai

Értelmező rendelkezések:

a) IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok.

b) EKH sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok.

c) Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetén a tüzelő berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelőberendezések kapacitását.

d) Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti c) pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétől idetartozik az ipari koromgyártás, a hőbontás (pirolízis, krakkolás) és a kőzetgyapot gyártása is.

e) Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia előállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégető, azonos üzemeltető által működtetett tüzelőberendezések.

f) Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélművek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétől nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés.

g) Üveggyártás (VII): 2008. január 1-jétől az üveggyártást folytató létesítmény esetén a telephelyen az üvegtermékek előállításakor keletkező valamennyi tüzelési eredetű kibocsátást figyelembe kell venni.

2. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A.1 AZ ÜZEMELTETŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

Az üzemeltető (engedélykérő) cégjegyzékszáma levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, hivatalos honlap címe, KÜJ száma, KSH száma, adószáma, számlavezető bankjának neve, számlaszáma, számlázási címe.

A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

A létesítmény neve, a létesítmény telephelyének címe, a telephely KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái, EPER jelentésre való kötelezettség.

A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK

A.3.1 A létesítmény telephelyén végzett 1. melléklet szerinti tevékenység(ek) megnevezése.

A.3.2 A létesítmény telephelyére kiadott környezetvédelmi engedély megnevezése: az egységes környezethasználati (EKH) engedély(ek) száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az EKH engedély jogerőre emelkedésének dátuma; ha a telephelyen végzett tevékenység nem EKH engedélyköteles, akkor a környezethasználat feltételeit is megállapító engedély száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az engedély jogerőre emelkedésének dátuma.

A.3.3 A próbaüzem és a rendes működés megkezdésnek tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása

A.4 A LÉTESÍTMÉNY KIBOCSÁTÁSI KATEGÓRIÁJA

A létesítmény jövőbeni összes éves kibocsátási kategóriájának becslése (≤ 50 000 tCO2/év; 50 000 ≤ 500 000 tCO2/év; 500 000 tCO2/év <).

B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK (Nyomon követési Terv – NykT)

B.1 KIBOCSÁTÓ FORRÁSOK

B.1.1 A kibocsátó forrás(ok) típusa, elnevezése, CRF kódja, leírása (a berendezések, ezek állapota – próbaüzem előtt vagy alatt álló, szakaszosan működő, tartalék, folyamatosan működő, stb.), összes névleges bemenő hőteljesítménye (tüzelés) vagy maximális termelési kapacitása (technológia).

B.1.2 A kibocsátó forrásokból eredő kibocsátás meghatározására választott megközelítés megjelölése és leírása (anyagmérleg vagy nem anyagmérleg), illetve folyamatos kibocsátásmérésen alapuló módszerek.

B.2 KIBOCSÁTÁSI FORRÁSANYAGOK

B.2.1 A kibocsátó források forrásanyagainak megnevezése, a forrásanyagból eredő kibocsátás meghatározáshoz választott módszertan és ehhez kapcsolódó adatmeghatározási szintek megjelölése és leírása a tevékenységi adat, a fűtőérték (tüzelőanyagoknál), a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők vonatkozásában a 2007/589/EK Bizottsági Határozat iránymutatásai alapján.

B.2.2 Az egyes forrásanyagokra adott esetben a fűtőérték, a széntartalom, a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők és biomassza-hányad meghatározása céljából a tüzelőanyagból és más anyagokból történő mintavételi módszerek leírása.

B.2.3 Az egyes forrásanyagok fűtőértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezőjének, oxidációs tényezőjének, konverziós tényezőjének vagy biomassza-hányadának meghatározásához használni kívánt adatok forrása vagy analitikai módszerek leírása, megnevezve a külső MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laboratóriumot és akkreditációs számát.

B.2.4 Annak megjelölése, hogy a forrásanyag fő vagy kisebb jelentőségű forrásanyag-e figyelembe véve a 2007/589/EK Bizottsági Határozat iránymutatásait.

B.2.5 A mennyiségi adatokat mérő mérőberendezés mérési pontossága, s annak megjelölése, hogy rendelkezik-e fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiállított hitelesítési bizonyítvánnyal.

B.2.6 Amennyiben a kibocsátási számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítéssel történik, akkor meg kell jelölni a létesítmény területére belépő összes karbontartalmú forrásanyagot, a létesítmény területéről kilépő összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint létesítményben készletként megmaradó összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint mindezek mennyiségének és karbontartalmának meghatározáshoz kiválasztott adatmeghatározási szinteket, módszereket.

C. NYILATKOZAT A CO2 ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉS(EK)RŐL

D. KIVÉTELES ELJÁRÁS

Adott esetben, ha az úgynevezett kivételes eljárást (2007/589/EK Bizottsági Határozat 5.3 szakasz) alkalmazzák: a kivételes eljárás elvének és a bizonytalansági elemzésnek átfogó leírása.

E. KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN FOLYAMATOS MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

E.1 A folyamatos mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, melynek során az üzemeltető bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás.

E.2 A kibocsátó forrás nyomon követésére használni kívánt folyamatos kibocsátásmérő rendszerek leírása, azaz a mérési pontok, a mérések gyakorisága, az alkalmazott berendezés, kalibrálási eljárások, adatgyűjtési és -tárolási eljárások, és az ellenőrző számítások elve, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok, kibocsátási tényezők és hasonlók jelentésének elve.

F. A NYOMON KÖVETÉSI TERV KÖZÉRTHETŐ, NEM TECHNIKAI JELLEGŰ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA

Csatolandó dokumentumok

A. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

1. A 12. § (12) bekezdésben foglaltak kivételével közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány

2. A környezetvédelmi engedély másolata

3. A létesítményben végzett főtevékenység megnevezése, TEÁOR száma és EKH kódja

4. Ha van ilyen, akkor a létesítmény múltbéli termelési szintjét jellemző adatok 5 évre visszamenőleg Excel formátumban, ha van ilyen (a berendezések üzemóraszáma óra/év, a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai)

5. A jövőben tervezett termelési szintet jellemző adatok Excel formátumban az adott kereskedési időszak hátralevő éveire, de legalább 3 évre megadva (a berendezések várható üzemóraszámai óra/év; felhasználni tervezett anyagok és tüzelőanyagok mennyisége; tervezett közbenső vagy késztermék mennyiségi adatok)

6. Az A4. és az A5. Excel munkatáblákban közölt adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumok (pl. termékeladási és tüzelőanyag-beszerzési szerződések)

7. A telephely helyszínrajza megjelölve az épületeket, raktárakat, alapanyag-tárolókat, gázfogadókat, a mennyiséget mérő berendezések helyét

8. Technológiai folyamatábra megjelölve a mérőberendezések helyét és a mintavételi pontokat

9. A létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott műszaki dokumentumok, a létesítmény műszaki tervei

B. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

B1. A mérőrendszerek leírása és a nyomon követendő forrásanyagok mindegyike tekintetében a használandó mérőműszerek specifikációja és pontos helye, hitelesítési dokumentumai

B2. Az egyes forrásanyagokra alkalmazott adatmeghatározási szinteknél a tevékenységre vonatkozó adatok és adott esetben más paraméterek bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása

B3. Adott esetben a nem akkreditált laboratóriumok és a vonatkozó analitikai eljárások felsorolása és leírása, beleértve a vonatkozó minőségbiztosítási intézkedések felsorolását is

B4. A létesítményben végzett nyomon követés és jelentés felelősségi rendszeréről szóló információk (szervezeti diagram)

B5. Az adatgyűjtési és -kezelési tevékenységek és az ellenőrzési tevékenységek eljárásainak leírása

B6. Annak megjelölése, hogy az üzemeltető rendelkezik-e 76/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a 74/2003. (V. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minőségbiztosítási, valamint egyéb minőségbiztosítási rendszerrel, valamint ezek keretében a vállalt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó eljárásokról és ellenőrzési elemekről

C. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

C1. Adott esetben a CO2 átadás során az átadott CO2 mennyiség meghatározására használt módszer: átadott CO2-nek minősülő anyag vagy termék megnevezése; az éves átadott mennyiség vagy inherens mennyiség becslése; az átadás típusa (inherens CO2 létesítménybe/létesítményből, átadás létesítménybe/létesítményből), valamint annak igazolása, hogy az éves átadott CO2 vagy karbonát tömegét legfeljebb 1,5%-os bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása

Megjegyzés:

Hulladékégetés esetén tüzelőanyagként vagy alap-, illetve segédanyagként használatos hulladékok típusát a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni.

3. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei

A kibocsátási engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) ÜHG engedélyazonosító;

b) az üzemeltető azonosító adatai;

c) a létesítmény azonosító adatai;

d) a létesítmény névleges kapacitása e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékegységben;

e) a villamosenergia- és hőtermelés során használt technológia;

f) az engedélyezett üvegházhatású gáz(ok) megjelölése;

g) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése;

h) a létesítményben folytatott tevékenység leírása;

i) az engedélyezett kibocsátási kategória (TIER A; TIER B; TIER C);

j) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítményspecifikus módszertan és intézkedések:

ja) kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások),

jb) kibocsátási forrásanyagok (tüzelőanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok),

jc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek),

jd) mennyiség meghatározását szolgáló mérőberendezések,

je) mintavételi eljárások, analitikai vizsgálatok (ha van ilyen),

jf) a határozat által előírt minimális adatmeghatározási szinttől való egyedi eltérések (ha van ilyen),

jg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen),

jh) a jóváhagyott adatkezelő és adatminőség-ellenőrzési rendszer;

k) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása;

l) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett előző évi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet – külön jogszabály szerint – visszaadni.

4. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A 2. § (4) bekezdés alapján bejelentéskötelestények és események

1. Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély 3. melléklet j) pontjában foglalt adatok tervezett megváltozását – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – legalább 45 nappal előre a környezetvédelmi hatóság részére bejelenteni.

2. Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b), c), és e) pontjában foglalt adatok megváltozását, valamint d) pontjában meghatározott adatok legalább 10%-os változását – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére.

3. Az üzemeltető köteles az alábbiakat 15 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére:

a) a 3. melléklet g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozása;

b) a létesítmény bezárása;

c) műszaki okokból adódó eltérés a kibocsátási engedélyben megállapított adatmeghatározási szinttől, kivéve, ha a jóváhagyott adatmeghatározási szint visszaállítása a bejelentési határidőn belül igazolhatóan megtörténik. Ebben az esetben az üzemeltetőnek az éves kibocsátási jelentésben kell az átmeneti eltéréseket jelentenie;

d) a kibocsátási engedélyben előírt egyéb eseti adatszolgáltatás körébe tartozó információk.

4. Az üzemeltető – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a tárgyévi kibocsátásai az engedélyezett kibocsátási kategória [a 3. melléklet i) pont] felső határát meghaladják.

5. Az üzemeltető – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – haladéktalanul köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság részére, amennyiben a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

5. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok

A kibocsátások nyomon követése során e rendelet 2. § (1) bekezdése, 2007/589/EK Bizottsági Határozat (a továbbiakban: Határozat), valamint a következő szabályok szerint kell eljárni:

1. Kibocsátások nyomon követése

1.1. A kibocsátások meghatározása

A kibocsátások nyomon követésének ki kell terjednie a rendes üzemelés és a rendkívüli események – beleértve a próbaüzem, az üzemindítás és -leállítás, valamint a vészhelyzetek – során keletkező kibocsátásokra egyaránt.

A kibocsátás meghatározása a környezetvédelmi hatóság által a kibocsátási engedélyben jóváhagyott nyomon követési módszertan alapján történhet: (i) a kibocsátás számításával vagy (ii) a kibocsátás közvetlen, folyamatos mérésével.

A létesítmény kibocsátásának számítása a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása mellett történhet mérésen alapuló módszerekkel vagy – ahol a Határozat ezt külön megengedi – anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával.

Amennyiben a kibocsátás számítása nem anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával történik, a számításokat minden létesítményre, s azon belül minden egyes kibocsátási forrásanyagra [tüzelőanyag-áramra (tüzelés), anyagáramra (technológia) vagy terméktípusra] fajtánként külön-külön kell elvégezni, kivéve az oxidációs tényezőt, amelynek esetében – a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásától függően – az üzemeltető a Határozat I. melléklet 5.6 pontja alapján egyetlen összevont oxidációs tényezőt is meghatározhat a tevékenységre.

Amennyiben a kibocsátás számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítés alkalmazásával történik, a számítást a létesítmény egészére kell elvégezni, figyelembe véve a létesítmény területére belépő összes karbont, a létesítmény területéről kilépő, azaz a termékekben és kiadott anyagokban lévő összes karbont, valamint a létesítmény területén bekövetkező készletváltozás összes karbontartalmát. A kibocsátások számítását mindkét esetben a Határozatban előírt képletek alapján kell elvégezni.

1.2. Adatmeghatározási szintek

A Határozat I. melléklet 1. sz. táblázata szerinti B. és C. kategóriájú létesítmény esetében minden üzemeltetőnek az 1. sz. táblázatban lévő legmagasabb adatmeghatározási szintet kell használnia a létesítmény valamennyi forrásánál az összes változó meghatározásához. Kizárólag akkor használható a nyomon követési módszertan eggyel alacsonyabb adatmeghatározási szintje egy adott változónál, ha az illetékes hatóság számára kielégítő módon bizonyítják, hogy a legmagasabb adatmeghatározási szinten alapuló megközelítés műszakilag megvalósíthatatlan, vagy aránytalan költségekkel járna.

A Határozat I. melléklet 2.4 bekezdés d) pontja szerinti összes jelentős forrásanyagok tekintetében valamennyi üzemeltető köteles az 1. sz. táblázatban előírt adatmeghatározási szinteket alkalmazni. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha a környezetvédelmi hatóság felé kielégítően bizonyítja, hogy ez műszakilag megvalósíthatatlan.

Amennyiben a legmagasabb adatmeghatározási szinthez tartozó módszer vagy a jóváhagyott változóspecifikus adatmeghatározási szint műszaki okokból átmenetileg nem alkalmazható, az üzemeltető használhatja az elérhető legmagasabb adatmeghatározási szintet mindaddig, amíg vissza nem állnak a korábbi adatmeghatározási szint alkalmazásának feltételei. Az üzemeltető haladéktalanul bizonyítékot szolgáltat az illetékes hatóság felé az adatmeghatározási szintek megváltoztatásának szükségességéről, és benyújtja az ideiglenes nyomon követési módszer részletes leírását. Az ideiglenes nyomon követési módszerben az üzemeltető köteles konzervatív becslésekkel biztosítani, hogy az átmeneti időszak kibocsátása ne kerülhessen alulbecslésre. Az üzemeltető köteles megtenni minden szükséges intézkedést a nyomon követési és jelentési célra eredetileg alkalmazott adatmeghatározási szint mihamarabbi visszaállítása érdekében. Amennyiben az adatmeghatározási szintek megváltoztatására egy jelentési időszakon belül kerül sor, az érintett tevékenységre vonatkozó eredményeket az éves jelentésben külön, a jelentési időszak adott szakaszaira vonatkozóan kell kiszámolni és bejelenteni.

1.3. Tevékenységi adatok

Mennyiségmérés hitelessége

Tömegmérési eredményeken alapuló számítás esetében az üzemeltető köteles gondoskodni a mérőberendezés használatbavétele előtt, majd használata közben rendszeres időközönként történő hitelesítéséről. A hitelesítést a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiadott tanúsítvánnyal köteles igazolni a környezetvédelmi hatóság felé. Ahol a mérőberendezés hitelesítése műszakilag nem lehetséges, az üzemeltető köteles a mérőberendezés alkalmasságát független akkreditált szervezet által történő kalibrálással biztosítani.

Gáztechnikai normál állapot (N)

A gáztérfogatot minden esetben a gáztechnikai normál állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni (gáztechnikai normál állapot értékei: T =15 °C; p = 101325 Pa, ahol T: hőmérséklet; p: nyomás).

Felhasznált forrásanyagok mennyisége

A tárgyévben felhasználásra kerülő gáz halmazállapotú forrásanyagok mennyiségét gáztechnikai normál állapotban kell megadni (Nm3). A tárgyévben felhasználásra került szilárd és folyékony forrásanyagok mennyiségét, valamint valamennyi tevékenységspecifikus kibocsátási változót száraz állapotra vonatkoztatva kell meghatározni és jelenteni.

1.4. Kibocsátási tényező

A kibocsátási tényezőt tCO2/TJ (tüzelésből származó kibocsátások) vagy tCO2/t vagy tCO2/Nm3 (technológiai kibocsátások) mértékegységben kell megadni. Amennyiben valamely tüzelőanyag esetében az üzemeltető rendelkezésére állnak MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laborvizsgálati eredmények a tüzelőanyag karbontartalmára vonatkozóan, és azokat a környezetvédelmi hatóság is jóváhagyta, akkor a tüzelőanyag kibocsátási tényezőjét az üzemeltető meghatározhatja a tüzelőanyag karbontartalmából is a 3,664 tCO2/tC sztöchiometriai tényezővel számolva. Mindazonáltal ilyen esetben az üzemeltető köteles meghatározni és jelenteni a tüzelőanyag fűtőértékét [TJ], valamint a kibocsátási tényezőjét tCO2/TJ mértékegységben is.

1.5. Tevékenységspecifikus adatok és tényezők

Az adott tevékenységspecifikus értéket kizárólag arra a szállítási időszakra, illetve forrásanyag kizárólag azon tételére szabad használni, amelyre az értéket reprezentatívan, vonatkozó mennyiséggel súlyozva meghatározták. A nyomon követett adatok átlagolásánál mindig súlyozott átlaggal kell számolni.

1.6. Minták vétele, előkészítése, azonosítása és megőrzése

A tevékenységspecifikus változók meghatározásához a mintavétel és -előkészítés, valamint az analitikai mérések során alkalmazott eljárások során az üzemeltetőnek elsősorban olyan szabványosított módszert kell követniük, amely korlátozza a mintavételi és analitikai mérési szubjektivitást, és ismert mérési bizonytalansággal rendelkezik. Elsősorban CEN szabványokat kell használni, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Amennyiben CEN szabványok nem állnak rendelkezésre, úgy megfelelő ISO szabványokat vagy nemzeti szabványokat kell alkalmazni. Amennyiben nem léteznek alkalmazható szabványok, ott lehetőség szerint megfelelő szabványtervezetek vagy a legjobb ipari gyakorlatról szóló iránymutatások alapján lehet eljárni. A mintavételi és -előkészítési eljárásokat a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

Az üzemeltető köteles valamennyi mintavételről jegyzőkönyvet készíteni. Valamennyi mintavételi és analitikai vizsgálati jegyzőkönyvön a minták azonosításánál konzekvensen a kibocsátási engedélyben jóváhagyott azonosítókat kell alkalmazni, egyértelműen megjelölve a mintavétel idejét, illetve a vizsgálati időszakot.

Az üzemeltető köteles az ellenmintákat legalább 2 évig megőrizni.

Kontrollminta: az átlagminta osztásával előállított, a laboratóriumi mintával azonos módon vett és készített, azzal mindenben megegyező, előírás szerint tárolt és jelölt, ellenőrzés céljából elkülönített minta, amely bizonyos idő után csak a vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas.

Ellenminta: az üzemeltető által tárolt kontrollminta.

2. Egyes tüzelőanyagok országspecifikus tényezői

A kibocsátás meghatározásának elérhető legnagyobb pontossága érdekében tüzelőanyag-specifikus kibocsátási tényezőket kell alkalmazni, ugyanakkor a Határozat által előírt esetekben lehetőség van standard vagy országspecifikus adatok felhasználására is.

2.1. Országspecifikus fűtőértékek és kibocsátási tényezők

Amennyiben a Határozat lehetővé teszi országspecifikus fűtőérték és kibocsátási tényező alkalmazását, és a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja, az alábbi 1. sz. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelőanyag-típus, és a környezetvédelmi hatóság jóváhagyja, akkor a Határozat I. melléklet 11. pont 4. táblázatában szereplő értékeket kell figyelembe venni. Amennyiben egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi táblázat, sem a határozat idézett táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.

1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékekés kibocsátási tényezők (nem tartalmazza az oxidációs tényezőket)

1 A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/Nm3

2 A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

3 Az inert gázból eredő kibocsátás számításakor csak az inert gáz metántartalmából származó kibocsátásokkal kell számolni, az eredeti CO2 tartalmát a kibocsátás számításánál nem kell figyelembe venni.

2.2. Országspecifikus oxidációs tényezők

Amennyiben a Határozat lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi 2. sz. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál.

2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők

3. Kibocsátások jelentése és hitelesítése

Az üzemeltető által készített e rendelet 2. § (2) bekezdés szerinti éves hitelesített jelentést (Jelentés) postai és elektornikus úton egyaránt az üzemeltetőnek kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.

A Jelentést az üzemeltető köteles a 2. § (2) bekezdés szerint közzétett útmutató szerint kitöltött adatlapokon az előírt formában és tartalommal elkészíteni. A Jelentés része a hitelesítő által a vonatkozó jogszabályok alapján lefolytatott hitelesítési eljárások keretében benyújtandó dokumentumok is.

A Jelentésben a kibocsátásokat kibocsátási forrásonként, azon belül pedig kibocsátási forrásanyag-típusonként megbontva a kibocsátási engedélyben szereplő azonosítók és anyag-elnevezések alkalmazásával kell bejelenteni.

A Jelentés postai úton benyújtott példányát eredetiben, a megfelelő helyen cégszerűen aláírva, hitelesen lefűzve vagy minden oldalán aláírva kell benyújtani.

6. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

Az új belépő tartalékba tartozókibocsátási egységek kiosztása iránti kérelemtartalmi elemei és a csatolandó dokumentumokköre

1. A kérelem tartalma

a) A kérelmező levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, adóazonosító jele;

b) a kiosztási kérelem által érintett létesítmény azonosító adatai (létesítmény neve, levelezési címe, a környezethasználat feltételeit megállapító engedély száma, a kibocsátási engedély száma);

c) a létesítmény termelési szintjét jellemző adatok (így például a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai);

d) a tárgyévi termelési szint;

e) a tárgyévben felhasznált anyagok és tüzelőanyagok, továbbá ezeknek a szén-dioxid kibocsátást befolyásoló jellemzői.

2. A kérelemhez csatolandó dokumentumok

a)

b) a kibocsátási engedély másolata, az egységes környezethasználati engedély másolata (ha van);

c) az 1. c) pont szerinti termelési szintek, valamint a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségét igazoló számlák;

d) a létesítmény berendezéseinek az 1. e) pont szerinti, felhasznált anyagok szén-dioxid kibocsátását befolyásoló jellemzőit igazoló, a létesítmény kibocsátásának nyomon követése során keletkezett hiteles dokumentumok;

e) a létesítmény berendezéseinek technológiai jellemzőit igazoló dokumentumok.

7. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj megállapítása

1. A számlavezetési díj mértéke és alapja üzemeltetői számla esetén

2. A számlavezetési díj alapja üzemeltetői számla esetén

Az üzemeltetői számla esetében a díjfizetés alapja a Nemzeti Kiosztási Listában és az új belépő tartalék terhére a tárgyévre a létesítmény részére ingyenesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egység- mennyiség (db)/év] létesítményenként.

3. A számlavezetési díj mértéke a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó személyi számla esetén

A személyi számla esetén a díj mértéke 35 000 Ft/év.

8. számú melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez¶

A 2013. évtől kezdődő kereskedési időszak teljes közösségi kibocsátási egységmennyiségének megállapítása érdekében adatszolgáltatással érintett tevékenységek