2005. évi LXIV. törvény — mi változott? 2011. szeptember 1.
A 2011. március 30. és 2011. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 789 sor került be, 206 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. március 30.)Következő módosítás (2013. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.
### A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
1/A. § (1) E törvény alkalmazásában
- 1. humán infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a népesség alapellátását szolgáló nevelési, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézményi ellátás biztosítása,
- 2. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom számolható,
- 3. különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint – a különleges beépítésre nem szánt területek köréből – az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak,
- 4. magas zöldfelületi arányú települési térség: olyan térség, amelybe összességében 15%-nál alacsonyabb beépítettségű területek tartoznak,
- 5. műszaki infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás biztosítása,
- 6. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei,
- 7. történelmi sportterület: 1914. előtt sportolási célra használt terület.
(2) Az e törvényben szereplő – az (1) bekezdésben nem említett – fogalmakra az OTrT 2. §-ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.
2. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve
- a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv), valamint
⋯ 1 változatlan sor ⋯
### II. Fejezet — Szerkezeti Terv
3. § (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-rendszereknek térbeli rendjét határozza meg, M = 1 : 50 000 méretarányban.
3. § (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-hálózatnak a térbeli rendjét határozza meg, M = 1:50 000 méretarányban.
(2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet tartalmazza.
### A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái
4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:
- a) települési térség, ezen belül:
- aa) városias települési térség,
- ab) városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület,
- ac) hagyományosan vidéki települési térség,
- ad) magas zöldfelületi arányú települési térség,
- b) erdőgazdálkodási térség,
- c) mezőgazdasági térség,
- d) zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség,
- e) műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület,
- f) egyéb rendeltetésű terület.
- a) legalább 5 hektár területű térségek:
- aa) erdőgazdálkodási térség,
- ab) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,
- ac) magas zöldfelületi arányú települési térség,
- b) legalább 10 hektár területű térségek:
- ba) mezőgazdasági térség,
- bb) különleges rendeltetésű térség,
- c) területi korlát nélküli térség:
- ca) városias települési térség,
- cb) hagyományosan vidéki települési térség,
- cc) építmények által igénybe vett térség,
- cd) vízgazdálkodási térség.
### Települési térség
5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség.
5. § (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetőség.
(2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha
(2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha
- a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,
- b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és
- c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható.
- b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és
- c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.
(3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.
(3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.
(4) A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor minősíthető, ha az árvízvédelem jogszabályban előírt mértékű biztosítása következtében a terület hullámtéri jellege megszűnik.
(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.
(5) A városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület az 5 hektárnál nagyobb összefüggő olyan városi és települési jelentőségű zöldterület, valamint zöldfelület jellegű intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme.
(5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.
(6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe – elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező – összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak.
(6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.
(7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki.
(7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki.
### Erdőgazdálkodási térség
(8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek
6. § (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet.
- a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve – a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – oktatási, egészségügyi és sport célú terület,
- b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki.
(2) Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.
(9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva.
### Mezőgazdasági térség
6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.
7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
(2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.
(2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át.
7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
(3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. (3/2. sz. melléklet)
(2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)–(6) bekezdés előírásait.
### Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség
(3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol – a mezőgazdasági térség javára – csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.
8. § (1) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe.
8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki.
(2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.
(2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.
### Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület
9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.
9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1–10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok kialakítását az OTrT 1/1–8. számú, valamint e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.
10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.
(3) Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességű vonatok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására.
(4) Az M0 gyorsforgalmi út 10-es főút és az M1 autópálya közötti szakasza, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza, a Pomáz és Szentendre településeket elkerülő út, valamint a Váci híd (Nagy-Duna) és a Szigetmonostori híd (Szentendrei-Duna) tekintetében a nyomvonal kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is el kell készíteni.
### Egyéb rendeltetésű terület
10. § (1) Az egyéb rendeltetésű területbe olyan települési (közlekedési vagy különleges területek) területek tartoznak, amelyek – nagy kiterjedésük révén – térszerkezeti jelentőségűek.
(2) A térségi szerkezeti tervben Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére fenntartott egyéb rendeltetésű területen kizárólag közlekedési, ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szolgáló, vagy zöldterület területfelhasználás jelölhető ki a településrendezési eszközökben.
### III. Fejezet — Övezeti Terv
11. § (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1 : 50 000 méretarányban határozza meg.
(2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1–10. jelű övezeti tervlapokból áll.
(2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1–22. jelű övezeti tervlapokból áll.
### Kiemelt térségi övezetek
12. § A térségi övezetek a következők:
12. § A kiemelt térségi övezetek a következők:
- a) magterület övezete,
- b) ökológiai folyosó övezete,
- c) puffer terület övezete,
- d) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,
- e) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,
- f) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete,
- g) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,
- h) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,
- i) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,
- j) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,
- k) világörökség és világörökség-várományos terület övezete,
- l) történeti települési terület övezete,
- m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete,
- n) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete,
- o) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete,
- p) rendszeresen belvízjárta terület övezete,
- q) nagyvízi meder övezete,
- r) földtani veszélyforrás területének övezete,
- s) vízeróziónak kitett terület övezete,
- t) széleróziónak kitett terület övezete,
- u) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete,
- v) honvédelmi terület övezete.
- a) zöldövezet,
- b) az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül
- ba) védett természeti területek,
- bb) védett természeti területek védőövezete,
- bc) természeti területek,
- bd) ökológiai zöldfolyosó,
- c) térségi tájrehabilitációt igénylő területek,
- d) kertgazdasági területek,
- e) tájképvédelmi területek,
- f) vizek védelme érdekében védendő területek,
- g) komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek,
- h) térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek,
- i) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek,
- j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek.
13. § (1) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
### Zöldövezet
(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
13. § (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek.
14. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet területén az érintett települések településszerkezeti tervének készítése és módosítása során a térségi összefüggéseket, környezetvédelmi, és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tájrendezési tervet kell készíteni.
(2) A zöldövezethez tartozik:
15. § Az érintett települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket.
- a) az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület;
- b) a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezőgazdasági, illetve erdőterület;
- c) a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület.
16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha
(3) A zöldövezeten a „zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség”-be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki.
- a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy
- b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és
- c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
(4) A zöldövezet a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény alkalmazásában kivett helynek minősül.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.
### Országos és térségi ökológiai hálózat
17–20. §
14. § Az „országos és térségi ökológiai hálózat” részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad.
### Térségi tájrehabilitációt igénylő területek
15. § (1) A „térségi tájrehabilitációt igénylő területek” övezetébe olyan – több településre kiterjedő – területek tartoznak, amelyek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsoltak.
(2) E területeken a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.
### Kertgazdasági területek
16. § (1) Az övezetbe az olyan területek tartoznak, amelyek a fekvésük, szerkezetük és telekstruktúrájuk miatt nem tartoznak a beépítésre szánt területek közé, ugyanakkor a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük jelentősen eltér a mezőgazdasági területétől.
(2) Az övezet területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.
### Vizek védelme érdekében védendő területek
17. § (1) A „vizek védelme érdekében védendő területek” övezetébe tartoznak:
- a) azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő-, dolomit-, mészmárga-, illetve dolomitmárga-képződmények találhatók,
- b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső és külső hidrogeológiai védőterületei.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül:
- a) a kijelölt belső védőterületeket vízműterületként kell fenntartani, a külső védőterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mező-, erdőgazdasági vagy zöldterületi hasznosítás engedhető meg, amely nem jár a terület beépítésével,
- b) a településrendezési eszközökben – a hidrogeológiai védőterületek kijelöléséig – a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni,
- c) új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg.
### Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek
18. § A „komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek” övezetébe tartozó területekre vonatkozóan komplex – térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő – rehabilitációs terveket kell készíteni az érintett települések településrendezési eszközeinek alátámasztó munkarészeként.
### Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek
19. § A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint kivett helynek minősül.
### Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek
20. § A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket – a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint – ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben.
### IV. Fejezet — Hatályba léptető és vegyes rendelkezések
21. § (1) Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésétől az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni.
(3) Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek az e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)–(5)
(4) Ezen törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel, kivéve, ha az, a törvény hatálybalépése előtt elfogadott érvényes településrendezési terv beépítésre szánt területének, beépítésre nem szánt területté való visszaminősítésével járna.
(5) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti műszaki infrastruktúra-hálózatok, vagy egyedi építmények területére esik. Az ilyen beépítésre szánt terület tekintetében – amennyiben nem esik az említett műszaki infrastruktúra-hálózatok, illetve egyedi építmények területére – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.
(6) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét legalább 5 évente felül kell vizsgálni.
(7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(9)–(10)
(11) A településrendezési eszközök e törvénnyel összefüggő módosításának és az e törvényből eredő esetleges kártalanításoknak a pénzügyi fedezetét a központi költségvetésből kell biztosítani.
(11)
22. § (1) E törvénynek a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: BATrTMód.) megállapított 1/A. §-ában, 3. § (1) bekezdésében, 4–10. §-ában, 12–15. §-ában, 1/2. számú mellékletében, 1/3. számú mellékletében, 2. számú mellékletében, valamint 3. számú mellékletében foglalt rendelkezéseit a BATrTMód. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A BATrTMód. hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket
- a) a főváros esetében a BATrTMód. hatálybalépését követő egy éven belül, a fővárosi kerületek esetében további két éven belül,
- b) az e törvény hatálya alá tartozó, az a) pontba nem tartozó települések esetében a BATrTMód. hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel.
### 1/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések
⋯ 162 változatlan sor ⋯
### 1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények OTrT-ét kiegészítő elemei
Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények
1. Gyorsforgalmi utak
1. Közlekedési hálózatok és egyedi építmények
1.1. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai
1.1. Gyorsforgalmi utak
| M1 | OTrT szerint – Budapest |
| --- | --- |
| M5 | Budapest – OTrT szerint |
| M7 | OTrT szerint – Budapest |
| M3 | Budapest – OTrT szerint |
| M6 | OTrT szerint – Érd*–Százhalombatta* – OTrT szerint |
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | M0 | OTrT szerint |
| 2. | | M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai |
| 3. | M1 | OTrT szerint |
| 4. | M10 | Solymár – Pilisvörösvár – Pilisszántó – OTrT szerint |
| 5. | M11 | Százhalombatta térsége – Zsámbék – Tinnye – OTrT szerint |
| 6. | M2 | OTrT szerint |
| 7. | M3 | OTrT szerint |
| 8. | M31 | OTrT szerint |
| 9. | M4 | Vecsés és Ecser – Maglód és Üllő – OTrT szerint |
| 10. | M5 | OTrT szerint |
| 11. | M6 | OTrT szerint |
| 12. | M7 | OTrT szerint |
1.2. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak
1.2. Főutak
| M0 Budapest körüli gyűrű | Az OTrT szerinti nyomvonal kiegészül Bp. III. ker.*, IV. ker.*, XV. ker.* és Biatorbágy területével. |
1.2.1. A főúthálózat elemei
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | 1. sz. főút | OTrT szerint |
| 2. | 2. sz. főút | OTrT szerint |
| 3. | 3. sz. főút | OTrT szerint |
| 4. | 4. sz. főút | OTrT szerint |
| 5. | 5. sz. főút | OTrT szerint |
| 6. | 6. sz. főút | OTrT szerint |
| 7. | 7. sz. főút | OTrT szerint |
| 8. | 10. sz. főút | OTrT szerint |
| 9. | 11. sz. főút | OTrT szerint |
| 10. | 31. sz. főút | OTrT szerint |
| 11. | 51. sz. főút | OTrT szerint |
| 12. | | M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai |
| 13. | | Budapest egyéb főútjai |
1.2.2. Új főúti kapcsolatok
| 1.2.2.1. | Budapest M0 – Ecser – Gyömrő – Maglód – OTrT szerint |
| --- | --- |
| Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen – ahol szükséges – alagútban kell vezetni. | |
| M31 (M0–M3 összekötés) | Bp. XVII. ker.*–Nagytarcsától OTrT szerint |
| M4 | Vecsés*–Üllő*–Gyömrő*–OTrT szerint |
| M10 | OTrT szerint – Solymár*–Pilisvörösvár*–Pilisszántó* – OTrT szerint |
| Helikopter úti fővárosi bevezetés | Ecser*–Maglód*–Gyömrő* – (csatlakozik az M4 nyomvonalához) |
| 1.2.2.2. | Gödöllő 3. sz. főút – Szada – Mogyoród – Veresegyház – Csomád – Őrbottyán – Vácrátót – Sződ – Sződliget – Vác – Duna-híd – Tahitótfalu – Kis-Duna-híd – 11. sz. főút |
| 1.2.2.3. | (Szabadegyháza 62. sz. főút – Adony – Ráckeve) – Délegyháza – (Dabas – Újhartyán) |
2. Főutak
1.2.3. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai
2.1. A főúthálózat elemei
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | 3. sz. főút | Gödöllő |
| 2. | 5. sz. főút | Alsónémedi |
| 1. sz. főút | Budapest–Budaörs–Biatorbágy–Herceghalom – OTrT szerint |
1.3. Térségi mellékutak
| 1.3.1 | Tárnok 7. sz. főút – Herceghalom 1. sz. főút |
| --- | --- |
| 2. sz. főút | Budapest–Fót–Dunakeszi–Göd–Sződ–Sződliget–Vác – OTrT szerint |
| 3. sz. főút | Budapest–Fót–Mogyoród–Szada–Gödöllő – OTrT szerint |
| 4. sz. főút | Budapest–Vecsés*–Üllő* – OTrT szerint |
| 5. sz. főút | Budapest–Alsónémedi*–Ócsa* – OTrT szerint |
| 6. sz. főút | Budapest–Érd–Százhalombatta – OTrT szerint |
| 7. sz. főút | Budapest–Diósd–Érd–Tárnok – OTrT szerint |
| 10. sz. főút | Budapest–Üröm–Pilisborosjenő–Solymár–Pilisvörösvár–Piliscsaba–Pilisjászfalu – OTrT szerint |
| 11. sz. főút | Budapest–Budakalász–Szentendre–Leányfalu–Tahitótfalu–Dunabogdány–Visegrád – OTrT szerint |
| 1.3.2 | Csepel szigeti gerincút: Szigetszentmiklós – Szigethalom – Tököl |
| 1.3.3 | Dunakeszi – Csomád új főút |
| 1.3.4 | Pilisvörösvár nyugati elkerülő (M10 és 10. sz. főút között) |
| 1.3.5 | Kistarcsa 3. sz. főút – Pécel – Vecsés – Alsónémedi – Dunaharaszti 51. sz. főút |
| 1.3.6 | Százhalombatta M11 – Duna-híd – Majosháza 51. sz. főút – Délegyháza új főút |
| 1.3.7 | Üröm M0 – Budakalász – Pomáz – Pilisszentkereszt – (Esztergom) |
| 1.3.8 | Pomáz – Szentendre – Pilisszentlászló – (Esztergom) |
2.2. Új főúti kapcsolatok
1.4. Hidak
Ecser*–Pécel*–Maglód* – OTrT szerint
1.4.1. Főúton tervezett Duna-hidak
Ecser*–Maglód*–Gyömrő* – OTrT szerint
| | A | B | C |
| --- | --- | --- | --- |
| 1. | Közúti hidak | Vác | új főút |
| 2. | Budapest | Albertfalvai híd |
| 3. | Aquincumi híd |
| 4. | Galvani úti híd |
3. Térségi jelentőségű úthálózati kapcsolatok
1.4.2. Térségi mellékúton lévő Duna-hidak
M2 (Vác)–Csörög*–Sződ*–Vácrátót*–Őrbottyán*–Csomád*–Őrbottyán*–Veresegyház*–Szada*– Mogyoród*–Gödöllő*–M31*
| 1.4.2.1. | Százhalombatta |
| --- | --- |
| 1.4.2.2. | Szentendre – Szigetmonostor |
M2 (Göd)–Csomád*
1.5. Vasútvonalak
Pilisvörösvár* (M10 és 10. sz. főút közötti kapcsolat)
1.5.1. Az országos vasúti törzshálózat elemei
4. Térségi jelentőségű mellékutak
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | Tervezett nagysebességű vasútvonalak | (OTrT szerint) – Biatorbágy – Törökbálint – Budaörs – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Vecsés – Üllő – Gyömrő – (OTrT szerint) |
| 2. | (OTrT szerint) – Tárnok – Érd – Diósd – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Vecsés – Üllő – Gyömrő – (OTrT szerint) |
| 3. | A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak | Budapest – (Hegyeshalom – Ausztria) |
| 4. | Budapest – (Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – Horvátország) |
| 5. | Budapest – (Pécs) |
| 6. | Budapest – (Szob – Szlovákia) |
| 7. | Budapest – (Hatvan – Miskolc – Mezőzombor) |
| 8. | Budapest – (Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – Ukrajna) |
| 9. | Budapest – (Szolnok – Békéscsaba – Lökösháza – Románia) |
| 10. | Budapest – (Kelebia – Szerbia) |
| 11. | Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak | Budapest – (Esztergom) |
| 12. | Budapest – Vácrátót – Vác |
| 13. | (Galgamácsa) – Vácrátót |
| 14. | Budapest – (Lajosmizse – Kecskemét) |
| 15. | Budapesti körvasutak |
(10. sz. főút) Pilisjászfalu*–Uny*–Tinnye*–Perbál*–Tök*–Zsámbék*–Sóskút*–Tárnok*–Érd*–Százhalombatta*
1.5.1.1. Az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei
Csepel-szigeti gerincút: Szigetszentmiklós*–Szigethalom*–Tököl*
| 1. | A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan | A Budapestet délről elkerülő vasútvonal: (OTrT szerint) – Délegyháza – (Bugyi – OTrT szerint) |
| --- | --- | --- |
5. Településelkerülő szakaszok
1.5.2. Vasúti mellékvonal
Mogyoród
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | vasúti mellékvonal | Vác – Balassagyarmat |
Isaszeg
1.6. A repülőterek besorolása
Pécel
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | Országos jelentőségű polgári repülőtér | Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] |
| 2. | Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér | Budaörs |
| 3. | Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér | Tököl, Budakeszi–Farkashegy |
Ecser
1.7. Kerékpárút hálózat
Üllő
1.7.1. Országos kerékpárút törzshálózat elemei
Gyál
| | A | B |
| --- | --- | --- |
| 1. | 1. Felső – Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) | 1.A: (Szlovákia és Ausztria – Rajka – OTrT szerint) – Visegrád – Dunabogdány – Tahitótfalu – Leányfalu – Szentendre – Budapest |
| 2. | 1.C: (Pilismarót – Szob – Nagymaros – Verőce) – Vác – Göd – Dunakeszi – Budapest |
| 3. | 3. Kelet – magyarországi kerékpárút | 3.A: Budapest – Fót – Mogyoród – Szada – Gödöllő – (Zagyvaszántó – OTrT szerint) |
| 4. | 6.Alsó – Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) | 6.A. Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – (OTrT szerint) |
| 5. | 6.B. Budapest – Érd – Százhalombatta – Tököl – Szigethalom – Dunavarsány |
| 6. | 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárút | 7. A: Budapest – Biatorbágy – (Etyek – OTrT szerint) |
Ócsa
1.7.2. Térségi kerékpárút-hálózat elemei
Alsónémedi
| 1.7.2.1. | Budapest – Solymár – Pilisszentiván – Pilisjászfalu – (Dorog) |
| --- | --- |
| 1.7.2.2. | Tahitótfalu – Sződliget – Szada |
| 1.7.2.3. | Gödöllő – Pécel – Maglód |
| 1.7.2.4. | Budapest – Maglód – Gyömrő – (Sülysáp) |
| 1.7.2.5. | Maglód – Vecsés – Gyál – Alsónémedi – Dunaharaszti |
| 1.7.2.6. | Budapest – Gyál – (Újlengyel) |
| 1.7.2.7. | Érd – Törökbálint – Budaörs |
| 1.7.2.8. | Biatorbágy – Telki – Perbál – Piliscsaba |
Budakeszi
1.8. Kikötők
Szentendre
1.8.1. Nemzetközi és országos jelentőségű közforgalmú kikötők
Pomáz
| 1.8.1.1. | Dunán | Budapest [Csepel] |
| --- | --- | --- |
Budakalász
1.8.2. Határkikötő
Fót
| 1.8.2.1. | Dunán | Budapest [Nemzetközi Hajóállomás] |
| --- | --- | --- |
6. Térségi jelentőségű Duna-hidak
1.8.3. Térségi közforgalmú kikötő
Váci híd* (Nagy-Duna)
| 1.8.3.1. | Dunán | Budapest [Újpest Északi Öböl] |
| --- | --- | --- |
| 1.8.3.2. | Budapest |
| 1.8.3.3. | Budapest [Nagytétény] |
Szigetmonostori híd* (Szentendrei-Duna)
1.8.4. Személyforgalmi kikötő
7. Nagysebességű vasútvonalak
| 1.8.4.1. | Dunán | Budapest [Lágymányosi-híd és Északi Összekötő vasúti híd között] |
| --- | --- | --- |
OTrT szerint – Törökbálint*–Budapest*–Dunaharaszti*–Taksony*–Dunavarsány*–Délegyháza* – OTrT szerint
1.9. Kompátkelőhely
OTrT szerint – Törökbálint*–Budapest* (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér érintésével)– Vecsés*–Üllő* – OTrT szerint
| 1.9.1. | Tököl |
| --- | --- |
Megjegyzés: A nagysebességű vasút nyomvonalát a környezeti hatásvizsgálat alapján – ahol szükséges – alagútban kell vezetni.
1.10. Térségi jelentőségű P+R parkolók
8. Térségi jelentőségű repülőterek
| 1.10.1. | Budaörs |
| --- | --- |
| 1.10.2. | Budapest [III. kerület] |
| 1.10.3. | Budapest [XI. kerület] |
| 1.10.4. | Budapest [XII. kerület] |
| 1.10.5. | Budapest [XIV. kerület] |
| 1.10.6. | Budapest [XV. kerület] |
| 1.10.7. | Budapest [XIX. kerület] |
| 1.10.8. | Budapest [XXI. kerület] |
| 1.10.9. | Budapest [XXII. kerület] |
| 1.10.10. | Budapest [XXIII. kerület] |
| 1.10.11. | Erdőkertes |
| 1.10.12. | Érd |
| 1.10.13. | Gödöllő |
| 1.10.14. | Herceghalom |
| 1.10.15. | Pilisvörösvár |
| 1.10.16. | Solymár |
| 1.10.17. | Szentendre |
| 1.10.18. | Tárnok |
| 1.10.19. | Veresegyház |
| 1.10.20. | Vác |
Dunakeszi
1.11. Logisztikai központok
Budakeszi–Farkashegy
| 1.11.1. | Budapest [ Budapesti Intermodális Logisztikai Központ] |
| --- | --- |
| 1.11.2. | Budapest [Csepel] |
| 1.11.3. | Budapest [Nagytétény] |
| 1.11.4. | Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] térsége |
Gödöllő
2. Energiaellátást biztosító hálózatok
_______
2.1. Egyéb erőművek és kiserőművek
* A tervezendő elemek *-gal szerepelnek.
2.1.1. Egyéb erőművek
OTrT = Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.
| 2.1.1.1. | Budapest [IV. ker.] |
| --- | --- |
| 2.1.1.2. | Budapest [XI. ker.] |
| 2.1.1.3. | Budapest [XVIII. ker.] |
| 2.1.1.4. | Budapest [XXI. ker.] |
| 2.1.1.5. | Százhalombatta térsége |
### 2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
2.1.2. Kiserőművek
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
| 2.1.2.1. | Budapest [III. ker.] |
| --- | --- |
| 2.1.2.2. | Budapest [XI. ker.] |
| 2.1.2.3. | Budapest [XIV. ker.] |
| 2.1.2.4. | Budapest [XV. ker.] |
| 2.1.2.5. | Budapest [XVII. ker.] |
| 2.1.2.6. | Budapest [XV. ker.] |
| 2.1.2.7. | Gödöllő |
### 3/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
2.2. A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat távvezeték elemei
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
2.2.1. 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei
### 3/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
| 2.2.1.1. | (Albertirsa) – Göd |
| --- | --- |
| 2.2.1.2. | (Albertirsa) – Martonvásár |
| 2.2.1.3. | (Bicske) – Pomáz – Göd |
| 2.2.1.4. | Göd – (országhatár – Szlovákia) |
| 2.2.1.5. | Göd – (Sajószöged) |
| 2.2.1.6. | Gödöllő – (Albertirsa) – Göd távvezeték felhasítási pontja |
| 2.2.1.7. | (Martonvásár) – (Győr) |
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
2.2.2. 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei
### 3/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
| 2.2.2.1. | Budapest – (Detk) |
| --- | --- |
| 2.2.2.2. | Göd – Budapest |
| 2.2.2.3. | Ócsa – Budapest |
| 2.2.2.4. | (Oroszlány) – Százhalombatta |
| 2.2.2.5. | Százhalombatta – Budapest |
| 2.2.2.6. | Százhalombatta – (Dunaújváros) |
| 2.2.2.7. | Százhalombatta – (Martonvásár) |
| 2.2.2.8. | Százhalombatta – Ócsa |
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
2.2.3. Az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat
### 3/4. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
| 2.2.3.1. | Budapest [Kelenföldi Erőmű] – Százhalombatta |
| --- | --- |
| 2.2.3.2. | Budapest [Kispesti Erőmű] – Budapest [Kőbánya] – Budapest [Pestlőrinc] |
| 2.2.3.3. | Budapest [Kőbánya] – Budapest [Zugló] |
| 2.2.3.4. | Budapest [Népliget] – Budapest [Albertfalva] |
| 2.2.3.5. | Budapest [Népliget] – Budapest [Kőbánya] |
| 2.2.3.6. | Budapest [Soroksár] – Dunaújváros |
| 2.2.3.7. | Budapest [Soroksár] – Százhalombatta |
| 2.2.3.8. | Budapest [Népliget] – Budapest [Kispesti Erőmű] |
| 2.2.3.9. | Ócsa – Budapest [Csepeli Erőmű] – Budapest [Csepel Gyártelep] |
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
2.2.4. Térségi ellátást biztosító 120 kV-os elosztó hálózat
### 3/5. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
| 2.2.4.1. | (Albertirsa) – Budapest [Soroksár] |
| --- | --- |
| 2.2.4.2. | Budaörs – Budapest [É-Budai Erőmű] – (Bicske) felhasítási pontja |
| 2.2.4.3. | Budapest [Angyalföld] – Budapest [Zugló] |
| 2.2.4.4. | Budapest [É-Budai Erőmű] – (Bicske) |
| 2.2.4.5. | Budapest [Pesthidegkút] – Budapest [É-Budai Erőmű] – (Bicske) felhasítási pontja |
| 2.2.4.6. | Budapest [Pestlőrinc] – Budapest [Soroksár] |
| 2.2.4.7. | Budapest [Virányos] – Budapest [É-Budai Erőmű] – (Bicske) felhasítási pontja |
| 2.2.4.8. | Budapest [É-Budai Erőmű] – Budapest [Újpesti Erőmű] |
| 2.2.4.9. | Budapest [É-Budai Erőmű] – Göd |
| 2.2.4.10. | Budapest [Kőbánya] – Gödöllő |
| 2.2.4.11. | Budapest [Soroksár] – Budapest [Kőbánya] |
| 2.2.4.12. | Budapest [Újpesti Erőmű] – Budapest [Angyalföldi alállomás] |
| 2.2.4.13. | Budapest [Újpesti Erőmű] – Göd |
| 2.2.4.14. | Budapest [Békásmegyer] – Budapest [É-Budai Erőmű] – Göd felhasítási pontja |
| 2.2.4.15. | Budapest [Kelenföld] – Budapest [Lágymányos] |
| 2.2.4.16. | Budapest [Kelenföld erőmű] – Budapest [Albertfalva] |
| 2.2.4.17. | Budapest [Csepel] – Budapest [Népliget] – Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja |
| 2.2.4.18. | Budapest [Zugló] – Budapest [Újpalota] |
| 2.2.4.19. | Szigetszentmiklós – Budapest [Soroksár] – Százhalombatta felhasítási pontja |
| 2.2.4.20. | Fót – Göd |
| 2.2.4.21. | Göd – Vác |
| 2.2.4.22. | Göd – (Rétság) |
| 2.2.4.23. | Vác – Göd – (Rétság) felhasítási pontja |
| 2.2.4.24. | Gödöllő – (Lőrinci) |
| 2.2.4.25. | Budapest [XXII. ker.] – Százhalombatta – Budapest felhasítási pontja |
| 2.2.4.26. | Érd – Százhalombatta – Budapest felhasítási pontja |
| 2.2.4.27. | Üllő – (Albertirsa) – Budapest [Soroksár] felhasítási pontja |
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
2.3. Szénhidrogén szállítóvezetékek
### 3/6. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
2.3.1. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
| 2.3.1.1. | (Ausztria – országhatár – Győr ) – Pilisvörösvár – Dunakeszi – (Zsámbok) |
| --- | --- |
| 2.3.1.2. | (Battonya – Algyő – Városföld) – Százhalombatta |
| 2.3.1.3. | (Kápolnásnyék) – Vecsés |
| 2.3.1.4. | Százhalombatta – Budapest |
| 2.3.1.5. | Százhalombatta – (Hetes – Berzence – országhatár – Horvátország) |
| 2.3.1.6. | Százhalombatta – (Kápolnásnyék) |
| 2.3.1.7. | Százhalombatta – Rajka – országhatár – (Szlovákia) |
| 2.3.1.8. | (Szlovákia – országhatár) – Vecsés – Százhalombatta |
| 2.3.1.9. | (Tiszaújváros) – Százhalombatta |
| 2.3.1.10. | (Ukrajna – országhatár – Fényeslitke – Tiszaújváros) – Százhalombatta |
| 2.3.1.11. | (Ukrajna – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Füzesabony – Szolnok) – Százhalombatta |
| 2.3.1.12. | (Ukrajna – országhatár – Vásárosnamény – Tiszaújváros – Zsámbok) – Vecsés – Százhalombatta |
| 2.3.1.13. | (Városföld) – Százhalombatta – Pilisvörösvár – (Győr) |
| 2.3.1.14. | (Városföld – Adony) – Százhalombatta |
### 3/7. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
2.3.2. Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
| 2.3.2.1. | (Algyő) – Vecsés |
| --- | --- |
| 2.3.2.2. | Budapest [Albertfalva] – Budapest [Gazdagrét] |
| 2.3.2.3. | Érd – Százhalombatta – Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja |
| 2.3.2.4. | Gödöllő – Vecsés – Vác felhasítási pontja |
| 2.3.2.5. | Kisoroszi – (Ausztria – országhatár – Győr) – Pilisvörösvár – Dunakeszi – (Zsámbok) felhasítási pontja |
| 2.3.2.6. | Pilisvörösvár – Budapest [II. ker.] |
| 2.3.2.7. | Pilisvörösvár – Pilisszentkereszt |
| 2.3.2.8. | (Rétság) – Vácrátót – Vecsés – Vác felhasítási pontja |
| 2.3.2.9. | Százhalombatta – (Kápolnásnyék) |
| 2.3.2.10. | Százhalombatta – Vecsés |
| 2.3.2.11. | Százhalombatta – Vecsés – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] |
| 2.3.2.12. | Tököl – Vecsés – Gyál – Budapest [Csepel] felhasítási pontja |
| 2.3.2.13. | (Városföld) – Százhalombatta |
| 2.3.2.14. | Vecsés – (Balassagyarmat) |
| 2.3.2.15. | Vecsés – Gyál – Budapest [Csepel] |
| 2.3.2.16. | Vecsés – Gyömrő – (Monor) |
| 2.3.2.17. | Vecsés – (Hajdúszoboszló) |
| 2.3.2.18. | Vecsés – Üllő – (Újhartyán) |
| 2.3.2.19. | Vecsés – Vác |
| 2.3.2.20. | Veresegyház – Vecsés – Vác felhasítási pontja |
| 2.3.2.21. | Zsámbék – Százhalombatta – Budapest [Albertfalva] felhasítási pontja |
| 2.3.2.22. | Zsámbék – Tinnye |
### 3/8. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
### 1/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
Területi mérleg
### 3/9. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
| | Település | Térségi területfelhasználási kategóriák | Térségi területfelhasználási kategória területe (hektár) | Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) |
| --- | --- | --- | --- | --- |
| 1. | Budapest | városias települési térség | 35841,42 | 68,25 |
| 2. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 1446,30 | 2,75 |
| 3. | erdőgazdálkodási térség | 10238,93 | 19,50 |
| 4. | mezőgazdasági térség | 2054,92 | 3,91 |
| 5. | építmények által igénybe vett térség | 1311,70 | 2,50 |
| 6. | vízgazdálkodási térség | 1620,28 | 3,09 |
| 7. | Alsónémedi | városias települési térség | 1220,75 | 24,88 |
| 8. | erdőgazdálkodási térség | 281,13 | 5,73 |
| 9. | mezőgazdasági térség | 3383,93 | 68,96 |
| 10. | építmények által igénybe vett térség | 20,97 | 0,43 |
| 11. | Biatorbágy | városias települési térség | 1328,05 | 30,11 |
| 12. | erdőgazdálkodási térség | 1131,35 | 25,65 |
| 13. | mezőgazdasági térség | 1707,25 | 38,71 |
| 14. | építmények által igénybe vett térség | 17,65 | 0,40 |
| 15. | vízgazdálkodási térség | 226,19 | 5,13 |
| 16. | Budajenő | hagyományosan vidéki települési térség | 232,50 | 18,72 |
| 17. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 6,04 | 0,49 |
| 18. | erdőgazdálkodási térség | 605,03 | 48,72 |
| 19. | mezőgazdasági térség | 397,19 | 31,98 |
| 20. | építmények által igénybe vett térség | 1,04 | 0,08 |
| 21. | Budakalász | városias települési térség | 679,87 | 44,83 |
| 22. | erdőgazdálkodási térség | 423,18 | 27,90 |
| 23. | mezőgazdasági térség | 316,41 | 20,86 |
| 24. | építmények által igénybe vett térség | 4,07 | 0,27 |
| 25. | vízgazdálkodási térség | 93,15 | 6,14 |
| 26. | Budakeszi | városias települési térség | 915,42 | 24,67 |
| 27. | erdőgazdálkodási térség | 2183,53 | 58,84 |
| 28. | mezőgazdasági térség | 572,42 | 15,42 |
| 29. | építmények által igénybe vett térség | 39,90 | 1,08 |
| 30. | Budaörs | városias települési térség | 1493,72 | 63,34 |
| 31. | erdőgazdálkodási térség | 718,25 | 30,46 |
| 32. | mezőgazdasági térség | 146,25 | 6,20 |
| 33. | Csobánka | városias települési térség | 229,43 | 10,08 |
| 34. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 2,84 | 0,12 |
| 35. | erdőgazdálkodási térség | 1325,70 | 58,25 |
| 36. | mezőgazdasági térség | 384,65 | 16,90 |
| 37. | építmények által igénybe vett térség | 314,83 | 13,83 |
| 38. | vízgazdálkodási térség | 18,36 | 0,81 |
| 39. | Csomád | városias települési térség | 133,40 | 10,78 |
| 40. | erdőgazdálkodási térség | 736,49 | 59,53 |
| 41. | mezőgazdasági térség | 343,34 | 27,75 |
| 42. | építmények által igénybe vett térség | 23,98 | 1,94 |
| 43. | Csömör | városias települési térség | 690,18 | 30,41 |
| 44. | erdőgazdálkodási térség | 1015,44 | 44,74 |
| 45. | mezőgazdasági térség | 485,95 | 21,41 |
| 46. | építmények által igénybe vett térség | 12,30 | 0,54 |
| 47. | vízgazdálkodási térség | 66,03 | 2,91 |
| 48. | Csörög | városias települési térség | 148,98 | 29,56 |
| 49. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 18,69 | 3,71 |
| 50. | erdőgazdálkodási térség | 104,82 | 20,80 |
| 51. | mezőgazdasági térség | 231,54 | 45,94 |
| 52. | Délegyháza | városias települési térség | 449,43 | 17,71 |
| 53. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 22,85 | 0,90 |
| 54. | erdőgazdálkodási térség | 186,61 | 7,35 |
| 55. | mezőgazdasági térség | 1604,97 | 63,24 |
| 56. | vízgazdálkodási térség | 273,95 | 10,79 |
| 57. | Diósd | városias települési térség | 531,58 | 92,50 |
| 58. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 16,52 | 2,87 |
| 59. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 5,16 | 0,90 |
| 60. | erdőgazdálkodási térség | 12,36 | 2,15 |
| 61. | mezőgazdasági térség | 8,84 | 1,54 |
| 62. | építmények által igénybe vett térség | 0,24 | 0,04 |
| 63. | Dunabogdány | városias települési térség | 286,24 | 11,23 |
| 64. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 0,71 | 0,03 |
| 65. | erdőgazdálkodási térség | 1280,10 | 50,20 |
| 66. | mezőgazdasági térség | 834,39 | 32,72 |
| 67. | vízgazdálkodási térség | 148,36 | 5,82 |
| 68. | Dunaharaszti | városias települési térség | 1243,60 | 42,64 |
| 69. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 243,63 | 8,35 |
| 70. | erdőgazdálkodási térség | 306,39 | 10,50 |
| 71. | mezőgazdasági térség | 966,67 | 33,14 |
| 72. | különleges rendeltetésű térség | 110,54 | 3,79 |
| 73. | építmények által igénybe vett térség | 13,38 | 0,46 |
| 74. | vízgazdálkodási térség | 32,45 | 1,11 |
| 75. | Dunakeszi | városias települési térség | 1444,92 | 46,50 |
| 76. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 76,16 | 2,45 |
| 77. | erdőgazdálkodási térség | 563,36 | 18,13 |
| 78. | mezőgazdasági térség | 576,97 | 18,57 |
| 79. | különleges rendeltetésű térség | 184,03 | 5,92 |
| 80. | építmények által igénybe vett térség | 41,38 | 1,33 |
| 81. | vízgazdálkodási térség | 220,51 | 7,10 |
| 82. | Dunavarsány | városias települési térség | 881,72 | 39,18 |
| 83. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 120,68 | 5,36 |
| 84. | erdőgazdálkodási térség | 420,87 | 18,70 |
| 85. | mezőgazdasági térség | 390,11 | 17,33 |
| 86. | különleges rendeltetésű térség | 59,94 | 2,66 |
| 87. | építmények által igénybe vett térség | 42,11 | 1,87 |
| 88. | vízgazdálkodási térség | 335,30 | 14,90 |
| 89. | Ecser | városias települési térség | 907,86 | 69,25 |
| 90. | erdőgazdálkodási térség | 113,88 | 8,69 |
| 91. | mezőgazdasági térség | 216,14 | 16,49 |
| 92. | építmények által igénybe vett térség | 73,07 | 5,57 |
| 93. | Erdőkertes | városias települési térség | 516,52 | 89,80 |
| 94. | erdőgazdálkodási térség | 19,62 | 3,41 |
| 95. | mezőgazdasági térség | 39,05 | 6,79 |
| 96. | Érd | városias települési térség | 3683,42 | 60,84 |
| 97. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 22,48 | 0,37 |
| 98. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 31,38 | 0,52 |
| 99. | erdőgazdálkodási térség | 383,43 | 6,33 |
| 100. | mezőgazdasági térség | 1808,98 | 29,88 |
| 101. | építmények által igénybe vett térség | 6,52 | 0,11 |
| 102. | vízgazdálkodási térség | 117,83 | 1,95 |
| 103. | Felsőpakony | városias települési térség | 299,47 | 19,55 |
| 104. | erdőgazdálkodási térség | 694,76 | 45,35 |
| 105. | mezőgazdasági térség | 537,68 | 35,10 |
| 106. | Fót | városias települési térség | 1281,37 | 34,26 |
| 107. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 6,76 | 0,18 |
| 108. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 45,15 | 1,21 |
| 109. | erdőgazdálkodási térség | 1183,04 | 31,63 |
| 110. | mezőgazdasági térség | 1222,42 | 32,68 |
| 111. | vízgazdálkodási térség | 1,84 | 0,05 |
| 112. | Göd | városias települési térség | 998,00 | 44,90 |
| 113. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 7,86 | 0,35 |
| 114. | erdőgazdálkodási térség | 633,24 | 28,49 |
| 115. | mezőgazdasági térség | 395,87 | 17,81 |
| 116. | különleges rendeltetésű térség | 70,03 | 3,15 |
| 117. | vízgazdálkodási térség | 117,95 | 5,31 |
| 118. | Gödöllő | városias települési térség | 1915,27 | 30,94 |
| 119. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 52,02 | 0,84 |
| 120. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 125,84 | 2,03 |
| 121. | erdőgazdálkodási térség | 2951,18 | 47,67 |
| 122. | mezőgazdasági térség | 973,65 | 15,73 |
| 123. | különleges rendeltetésű térség | 13,32 | 0,22 |
| 124. | építmények által igénybe vett térség | 61,67 | 1,00 |
| 125. | vízgazdálkodási térség | 98,18 | 1,59 |
| 126. | Gyál | városias települési térség | 1444,12 | 57,90 |
| 127. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 7,74 | 0,31 |
| 128. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 156,02 | 6,25 |
| 129. | erdőgazdálkodási térség | 412,46 | 16,54 |
| 130. | mezőgazdasági térség | 409,47 | 16,42 |
| 131. | építmények által igénybe vett térség | 41,69 | 1,67 |
| 132. | vízgazdálkodási térség | 22,86 | 0,92 |
| 133. | Gyömrő | városias települési térség | 845,78 | 31,91 |
| 134. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 38,85 | 1,47 |
| 135. | erdőgazdálkodási térség | 321,35 | 12,13 |
| 136. | mezőgazdasági térség | 1364,98 | 51,51 |
| 137. | | különleges rendeltetésű térség | 70,13 | 2,65 |
| 138. | építmények által igénybe vett térség | 9,04 | 0,34 |
| 139. | Halásztelek | városias települési térség | 524,05 | 60,56 |
| 140. | erdőgazdálkodási térség | 75,21 | 8,69 |
| 141. | mezőgazdasági térség | 150,04 | 17,34 |
| 142. | vízgazdálkodási térség | 116,01 | 13,41 |
| 143. | Herceghalom | városias települési térség | 334,65 | 45,63 |
| 144. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 63,68 | 8,68 |
| 145. | erdőgazdálkodási térség | 105,26 | 14,35 |
| 146. | mezőgazdasági térség | 224,52 | 30,62 |
| 147. | vízgazdálkodási térség | 5,22 | 0,71 |
| 148. | Isaszeg | városias települési térség | 849,10 | 15,48 |
| 149. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 10,45 | 0,19 |
| 150. | erdőgazdálkodási térség | 3621,89 | 66,04 |
| 151. | mezőgazdasági térség | 839,24 | 15,30 |
| 152. | építmények által igénybe vett térség | 34,80 | 0,63 |
| 153. | vízgazdálkodási térség | 128,74 | 2,35 |
| 154. | Kerepes | városias települési térség | 742,86 | 30,85 |
| 155. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 11,18 | 0,46 |
| 156. | erdőgazdálkodási térség | 745,18 | 30,95 |
| 157. | mezőgazdasági térség | 858,42 | 35,65 |
| 158. | építmények által igénybe vett térség | 49,96 | 2,08 |
| 159. | Kisoroszi | hagyományosan vidéki települési térség | 141,91 | 12,98 |
| 160. | erdőgazdálkodási térség | 244,51 | 22,37 |
| 161. | mezőgazdasági térség | 425,99 | 38,97 |
| 162. | különleges rendeltetésű térség | 73,76 | 6,75 |
| 163. | vízgazdálkodási térség | 207,04 | 18,94 |
| 164. | Kistarcsa | városias települési térség | 525,05 | 47,69 |
| 165. | erdőgazdálkodási térség | 59,78 | 5,43 |
| 166. | mezőgazdasági térség | 516,05 | 46,88 |
| 167. | Leányfalu | városias települési térség | 332,75 | 21,67 |
| 168. | erdőgazdálkodási térség | 1100,35 | 71,67 |
| 169. | mezőgazdasági térség | 40,93 | 2,67 |
| 170. | vízgazdálkodási térség | 61,32 | 3,99 |
| 171. | Maglód | városias települési térség | 900,08 | 40,26 |
| 172. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 36,16 | 1,62 |
| 173. | erdőgazdálkodási térség | 340,49 | 15,23 |
| 174. | mezőgazdasági térség | 958,72 | 42,89 |
| 175. | Majosháza | városias települési térség | 305,37 | 26,75 |
| 176. | erdőgazdálkodási térség | 130,99 | 11,47 |
| 177. | mezőgazdasági térség | 669,88 | 58,67 |
| 178. | vízgazdálkodási térség | 35,51 | 3,11 |
| 179. | Mogyoród | városias települési térség | 815,91 | 23,66 |
| 180. | erdőgazdálkodási térség | 1246,07 | 36,14 |
| 181. | mezőgazdasági térség | 936,24 | 27,15 |
| 182. | különleges rendeltetésű térség | 222,70 | 6,46 |
| 183. | építmények által igénybe vett térség | 227,03 | 6,58 |
| 184. | Nagykovácsi | városias települési térség | 460,54 | 16,67 |
| 185. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 6,03 | 0,22 |
| 186. | erdőgazdálkodási térség | 1994,06 | 72,17 |
| 187. | mezőgazdasági térség | 295,16 | 10,68 |
| 188. | vízgazdálkodási térség | 7,22 | 0,26 |
| 189. | Nagytarcsa | városias települési térség | 389,67 | 32,10 |
| 190. | erdőgazdálkodási térség | 100,78 | 8,30 |
| 191. | mezőgazdasági térség | 646,24 | 53,24 |
| 192. | építmények által igénybe vett térség | 58,82 | 4,85 |
| 193. | vízgazdálkodási térség | 18,40 | 1,52 |
| 194. | Ócsa | városias települési térség | 1573,91 | 19,28 |
| 195. | erdőgazdálkodási térség | 2530,89 | 31,00 |
| 196. | mezőgazdasági térség | 3645,75 | 44,66 |
| 197. | építmények által igénybe vett térség | 413,32 | 5,06 |
| 198. | Őrbottyán | városias települési térség | 791,57 | 28,95 |
| 199. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 4,70 | 0,17 |
| 200. | erdőgazdálkodási térség | 853,98 | 31,23 |
| 201. | mezőgazdasági térség | 1067,72 | 39,04 |
| 202. | vízgazdálkodási térség | 16,73 | 0,61 |
| 203. | Páty | városias települési térség | 813,19 | 20,70 |
| 204. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 8,74 | 0,22 |
| 205. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 114,83 | 2,92 |
| 206. | erdőgazdálkodási térség | 1317,68 | 33,53 |
| 207. | mezőgazdasági térség | 1669,93 | 42,50 |
| 208. | vízgazdálkodási térség | 4,96 | 0,13 |
| 209. | Pécel | városias települési térség | 1016,15 | 23,29 |
| 210. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 16,30 | 0,37 |
| 211. | erdőgazdálkodási térség | 858,87 | 19,68 |
| 212. | mezőgazdasági térség | 2438,67 | 55,89 |
| 213. | építmények által igénybe vett térség | 33,29 | 0,76 |
| 214. | Perbál | városias települési térség | 1,78 | 0,07 |
| 215. | hagyományosan vidéki települési térség | 344,30 | 13,42 |
| 216. | erdőgazdálkodási térség | 871,61 | 33,97 |
| 217. | mezőgazdasági térség | 956,09 | 37,27 |
| 218. | különleges rendeltetésű térség | 391,83 | 15,27 |
| 219. | Pilisborosjenő | városias települési térség | 307,50 | 33,23 |
| 220. | erdőgazdálkodási térség | 408,03 | 44,10 |
| 221. | mezőgazdasági térség | 208,97 | 22,59 |
| 222. | építmények által igénybe vett térség | 0,75 | 0,08 |
| 223. | Piliscsaba | városias települési térség | 628,70 | 24,61 |
| 224. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 12,23 | 0,48 |
| 225. | erdőgazdálkodási térség | 1577,90 | 61,75 |
| 226. | mezőgazdasági térség | 336,31 | 13,16 |
| 227. | Pilisjászfalu | városias települési térség | 182,01 | 26,15 |
| 228. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 7,91 | 1,14 |
| 229. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 16,14 | 2,32 |
| 230. | erdőgazdálkodási térség | 322,74 | 46,37 |
| 231. | mezőgazdasági térség | 167,23 | 24,03 |
| 232. | Pilisszántó | városias települési térség | 115,56 | 7,25 |
| 233. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 2,04 | 0,13 |
| 234. | erdőgazdálkodási térség | 944,35 | 59,24 |
| 235. | mezőgazdasági térség | 531,88 | 33,37 |
| 236. | építmények által igénybe vett térség | 0,23 | 0,01 |
| 237. | Pilisszentiván | városias települési térség | 176,87 | 21,79 |
| 238. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 8,09 | 1,00 |
| 239. | erdőgazdálkodási térség | 510,02 | 62,84 |
| 240. | mezőgazdasági térség | 116,67 | 14,37 |
| 241. | Pilisszentkereszt | hagyományosan vidéki települési térség | 252,05 | 14,66 |
| 242. | erdőgazdálkodási térség | 1281,90 | 74,54 |
| 243. | mezőgazdasági térség | 185,71 | 10,80 |
| 244. | Pilisszentlászló | hagyományosan vidéki települési térség | 91,06 | 5,13 |
| 245. | erdőgazdálkodási térség | 1491,46 | 84,01 |
| 246. | mezőgazdasági térség | 192,81 | 10,86 |
| 247. | Pilisvörösvár | városias települési térség | 700,27 | 28,84 |
| 248. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 28,69 | 1,18 |
| 249. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 44,30 | 1,82 |
| 250. | erdőgazdálkodási térség | 591,32 | 24,35 |
| 251. | mezőgazdasági térség | 1034,90 | 42,62 |
| 252. | építmények által igénybe vett térség | 2,27 | 0,09 |
| 253. | vízgazdálkodási térség | 26,69 | 1,10 |
| 254. | Pomáz | városias települési térség | 986,65 | 20,11 |
| 255. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 26,05 | 0,53 |
| 256. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 22,64 | 0,46 |
| 257. | erdőgazdálkodási térség | 2419,21 | 49,32 |
| 258. | mezőgazdasági térség | 1450,34 | 29,56 |
| 259. | építmények által igénybe vett térség | 0,74 | 0,02 |
| 260. | Pócsmegyer | hagyományosan vidéki települési térség | 308,82 | 23,66 |
| 261. | erdőgazdálkodási térség | 359,62 | 27,55 |
| 262. | mezőgazdasági térség | 427,52 | 32,75 |
| 263. | vízgazdálkodási térség | 209,26 | 16,03 |
| 264. | Pusztazámor | hagyományosan vidéki települési térség | 197,71 | 21,30 |
| 265. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 61,98 | 6,68 |
| 266. | erdőgazdálkodási térség | 102,06 | 10,99 |
| 267. | mezőgazdasági térség | 474,12 | 51,07 |
| 268. | építmények által igénybe vett térség | 92,52 | 9,97 |
| 269. | Remeteszőlős | hagyományosan vidéki települési térség | 84,09 | 28,75 |
| 270. | erdőgazdálkodási térség | 176,66 | 60,39 |
| 271. | mezőgazdasági térség | 31,76 | 10,86 |
| 272. | Solymár | városias települési térség | 699,42 | 39,17 |
| 273. | erdőgazdálkodási térség | 547,97 | 30,69 |
| 274. | mezőgazdasági térség | 534,12 | 29,91 |
| 275. | építmények által igénybe vett térség | 3,95 | 0,22 |
| 276. | Sóskút | városias települési térség | 450,34 | 16,27 |
| 277. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 37,42 | 1,35 |
| 278. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 59,91 | 2,16 |
| 279. | erdőgazdálkodási térség | 483,19 | 17,46 |
| 280. | mezőgazdasági térség | 1558,25 | 56,29 |
| 281. | építmények által igénybe vett térség | 125,41 | 4,53 |
| 282. | vízgazdálkodási térség | 53,55 | 1,93 |
| 283. | Szada | városias települési térség | 869,67 | 52,14 |
| 284. | erdőgazdálkodási térség | 316,55 | 18,98 |
| 285. | mezőgazdasági térség | 404,98 | 24,28 |
| 286. | különleges rendeltetésű térség | 72,21 | 4,33 |
| 287. | vízgazdálkodási térség | 4,38 | 0,26 |
| 288. | Százhalombatta | városias települési térség | 1415,24 | 50,43 |
| 289. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 46,38 | 1,65 |
| 290. | erdőgazdálkodási térség | 303,10 | 10,80 |
| 291. | mezőgazdasági térség | 722,04 | 25,73 |
| 292. | építmények által igénybe vett térség | 39,99 | 1,43 |
| 293. | vízgazdálkodási térség | 279,49 | 9,96 |
| 294. | Szentendre | városias települési térség | 1537,56 | 35,09 |
| 295. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 17,90 | 0,41 |
| 296. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 105,69 | 2,41 |
| 297. | erdőgazdálkodási térség | 1680,27 | 38,35 |
| 298. | mezőgazdasági térség | 583,72 | 13,32 |
| 299. | különleges rendeltetésű térség | 13,80 | 0,31 |
| 300. | építmények által igénybe vett térség | 234,25 | 5,35 |
| 301. | vízgazdálkodási térség | 208,26 | 4,75 |
| 302. | Szigethalom | városias települési térség | 660,63 | 72,72 |
| 303. | erdőgazdálkodási térség | 180,71 | 19,89 |
| 304. | mezőgazdasági térség | 35,92 | 3,95 |
| 305. | vízgazdálkodási térség | 31,25 | 3,44 |
| 306. | Szigetmonostor | hagyományosan vidéki települési térség | 325,22 | 13,83 |
| 307. | erdőgazdálkodási térség | 1044,09 | 44,42 |
| 308. | mezőgazdasági térség | 522,75 | 22,24 |
| 309. | vízgazdálkodási térség | 458,67 | 19,51 |
| 310. | Szigetszentmiklós | városias települési térség | 2526,53 | 55,27 |
| 311. | erdőgazdálkodási térség | 130,88 | 2,86 |
| 312. | mezőgazdasági térség | 1526,15 | 33,38 |
| 313. | építmények által igénybe vett térség | 36,31 | 0,79 |
| 314. | vízgazdálkodási térség | 351,61 | 7,69 |
| 315. | Sződ | városias települési térség | 474,00 | 30,08 |
| 316. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 26,66 | 1,69 |
| 317. | erdőgazdálkodási térség | 608,22 | 38,60 |
| 318. | mezőgazdasági térség | 466,88 | 29,63 |
| 319. | Sződliget | városias települési térség | 252,09 | 34,46 |
| 320. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 16,97 | 2,32 |
| 321. | erdőgazdálkodási térség | 250,06 | 34,18 |
| 322. | mezőgazdasági térség | 156,17 | 21,35 |
| 323. | építmények által igénybe vett térség | 2,25 | 0,31 |
| 324. | vízgazdálkodási térség | 54,00 | 7,38 |
| 325. | Tahitótfalu | városias települési térség | 320,88 | 8,19 |
| 326. | hagyományosan vidéki települési térség | 157,99 | 4,03 |
| 327. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 51,65 | 1,32 |
| 328. | erdőgazdálkodási térség | 1523,88 | 38,87 |
| 329. | mezőgazdasági térség | 1480,66 | 37,77 |
| 330. | vízgazdálkodási térség | 385,26 | 9,83 |
| 331. | Taksony | városias települési térség | 619,96 | 29,79 |
| 332. | erdőgazdálkodási térség | 378,59 | 18,19 |
| 333. | mezőgazdasági térség | 760,02 | 36,52 |
| 334. | különleges rendeltetésű térség | 226,36 | 10,88 |
| 335. | vízgazdálkodási térség | 96,30 | 4,63 |
| 336. | Tárnok | városias települési térség | 778,03 | 32,96 |
| 337. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 11,61 | 0,49 |
| 338. | erdőgazdálkodási térség | 92,33 | 3,91 |
| 339. | mezőgazdasági térség | 1464,10 | 62,03 |
| 340. | építmények által igénybe vett térség | 14,37 | 0,61 |
| 341. | Telki | hagyományosan vidéki települési térség | 254,96 | 24,35 |
| 342. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 49,83 | 4,76 |
| 343. | erdőgazdálkodási térség | 493,99 | 47,19 |
| 344. | mezőgazdasági térség | 248,08 | 23,70 |
| 345. | Tinnye | hagyományosan vidéki települési térség | 413,19 | 25,66 |
| 346. | erdőgazdálkodási térség | 166,48 | 10,34 |
| 347. | mezőgazdasági térség | 819,79 | 50,91 |
| 348. | különleges rendeltetésű térség | 206,36 | 12,82 |
| 349. | vízgazdálkodási térség | 4,41 | 0,27 |
| 350. | Tök | városias települési térség | 369,74 | 14,95 |
| 351. | erdőgazdálkodási térség | 242,32 | 9,80 |
| 352. | mezőgazdasági térség | 1859,06 | 75,18 |
| 353. | építmények által igénybe vett térség | 1,83 | 0,07 |
| 354. | Tököl | városias települési térség | 837,54 | 21,77 |
| 355. | erdőgazdálkodási térség | 452,06 | 11,75 |
| 356. | mezőgazdasági térség | 1982,69 | 51,53 |
| 357. | építmények által igénybe vett térség | 241,04 | 6,26 |
| 358. | vízgazdálkodási térség | 334,56 | 8,69 |
| 359. | Törökbálint | városias települési térség | 1458,20 | 49,60 |
| 360. | erdőgazdálkodási térség | 379,09 | 12,89 |
| 361. | mezőgazdasági térség | 993,53 | 33,79 |
| 362. | építmények által igénybe vett térség | 74,26 | 2,53 |
| 363. | vízgazdálkodási térség | 35,08 | 1,19 |
| 364. | Üllő | városias települési térség | 1457,31 | 30,28 |
| 365. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 117,78 | 2,45 |
| 366. | erdőgazdálkodási térség | 1274,86 | 26,49 |
| 367. | mezőgazdasági térség | 1772,66 | 36,83 |
| 368. | különleges rendeltetésű térség | 190,12 | 3,95 |
| 369. | Üröm | városias települési térség | 302,67 | 45,50 |
| 370. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 9,24 | 1,39 |
| 371. | erdőgazdálkodási térség | 78,79 | 11,85 |
| 372. | mezőgazdasági térség | 274,47 | 41,26 |
| 373. | Vác | városias települési térség | 1713,54 | 27,83 |
| 374. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 36,90 | 0,60 |
| 375. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 127,85 | 2,08 |
| 376. | erdőgazdálkodási térség | 2004,89 | 32,56 |
| 377. | mezőgazdasági térség | 1967,49 | 31,95 |
| 378. | építmények által igénybe vett térség | 14,75 | 0,24 |
| 379. | vízgazdálkodási térség | 292,53 | 4,75 |
| 380. | Vácrátót | városias települési térség | 279,73 | 15,55 |
| 381. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 27,71 | 1,54 |
| 382. | erdőgazdálkodási térség | 977,02 | 54,30 |
| 383. | mezőgazdasági térség | 514,98 | 28,62 |
| 384. | Vecsés | városias települési térség | 1712,98 | 47,36 |
| 385. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 7,76 | 0,21 |
| 386. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 61,82 | 1,71 |
| 387. | erdőgazdálkodási térség | 583,68 | 16,14 |
| 388. | mezőgazdasági térség | 736,34 | 20,36 |
| 389. | építmények által igénybe vett térség | 514,63 | 14,23 |
| 390. | Veresegyház | városias települési térség | 1275,05 | 44,60 |
| 391. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 10,18 | 0,36 |
| 392. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 41,26 | 1,44 |
| 393. | erdőgazdálkodási térség | 1168,19 | 40,86 |
| 394. | mezőgazdasági térség | 301,17 | 10,54 |
| 395. | építmények által igénybe vett térség | 3,97 | 0,14 |
| 396. | vízgazdálkodási térség | 58,81 | 2,06 |
| 397. | Visegrád | városias települési térség | 153,23 | 4,61 |
| 398. | nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség | 72,52 | 2,18 |
| 399. | erdőgazdálkodási térség | 2778,63 | 83,55 |
| 400. | mezőgazdasági térség | 56,89 | 1,71 |
| 401. | vízgazdálkodási térség | 264,48 | 7,95 |
| 402. | Zsámbék | városias települési térség | 735,25 | 21,84 |
| 403. | magas zöldfelületi arányú települési térség | 601,94 | 17,88 |
| 404. | erdőgazdálkodási térség | 265,54 | 7,89 |
| 405. | mezőgazdasági térség | 1764,03 | 52,40 |
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
### 2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
### 3/10. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
20050000000064_1
BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
### 3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez
20050000000064_2