2005. évi CXX. törvény — mi változott? 2023. augusztus 1.

A 2023. január 1. és 2023. augusztus 1. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2026. február 28.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 102 változatlan sor ⋯

(2) A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.

(3) A kifizető az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összege után 13 százalék ekhót fizet.

(3)

(4) A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.

(6) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, és a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

(6)

### Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat

⋯ 42 változatlan sor ⋯

(1a) A 9,5 százalékos mértékkel levont, magánszemélyt terhelő ekho személyi jövedelemadónak minősül.

(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a 6. § szerint a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

(2) A 6. § szerint a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

(3) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekhoból – az (1) bekezdés c) pontjától eltérően – az ekhoalap 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül.

⋯ 65 változatlan sor ⋯