2005. évi CXX. törvény — mi változott? 2023. január 1.

(2a)

(3) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásbólAkusztikus mérnökAudiotechnikai mérnökHangmérnökTelevíziós műszaki adásrendező2136 Grafikus és multimédia-tervező2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásbólFilmszöveg fordítóLírai művek fordítójaMűfordítóPrózai és drámai művek fordítója2714 Kulturális szervező foglalkozásbólProducer (kulturális)Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásbólMűvészeti tanácsadóZenei konzulens, tanácsadó2721 Író (újságíró nélkül)2722 Képzőművész2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező2724 Zeneszerző, zenész, énekes2725 Rendező, operatőr2726 Színész, bábművész2727 Táncművész, koreográfus2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásbólKoncert-fénytechnikusKoncert-színpadtechnikus3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásbólFilmstúdió technikusHangmesterHangrestaurációs technikusHangstúdió-technikusHangtechnikusKéptechnikusRögzítéstechnikai technikusStúdiótechnikusVideótechnikusZenei technikus3711 Segédszínész, statiszta3712 Segédrendező3714 Díszletező, díszítő3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású5211 Fodrász foglalkozásbólSzínházi fodrászSzínházi parókakészítő5212 Kozmetikus foglalkozásbólMaszkmesterSminkesSminkmesterSzínházi kikészítő7212 Szabó, varró foglalkozásbólJelmez- és alkalmiruha-készítőSzínházi varró7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásbólSzínházi fejdíszkészítő7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásbólSzínházi cipész

(3a) Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek.

(3b) A (3) bekezdés szerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:

a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

c) a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (a továbbiakban: nemzetközi sportszövetség munkavállalója).

(3d) A (2) bekezdésben előírt szabályoktól függetlenül a nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja e törvény előírásait, feltéve, hogy tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámítására az Szja tv. 5. és 6. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben említett összeghatár

a) évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,

b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel,

c) nyugdíjas esetében – az a)–b) pontokban foglaltaktól függetlenül – évi 60 millió forint,

d) az a)–b) pontban említett összeghatár helyett

da) évi 500 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,

db) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója

a) a magánszemély nyugdíjas;

b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;

c) a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.

(2)

(3)