2004. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2024. január 1.

5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem köteles vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, és az adóbevallásban vagy a külön nyilvántartásban szereplő foglalkoztatotti létszám alapján történik. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

(3) A vállalkozás abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő számviteli időszakban, illetve bevallási időszakban túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól.

(4) Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás beszámolója vagy bevallása alapján kell meghatározni.

(5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy bevallás alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

(8) Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásában az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások beszámolói vagy bevallásai alapján kell meghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.

(9) Az (5) és (7) bekezdés alkalmazásában, az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások beszámolói vagy bevallásai alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a (6) bekezdésben megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek.

(10) Ha a rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban az adatok nem a (6)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint állnak rendelkezésre, a 3. §-ban meghatározott adatokat nem az összevont (konszolidált) beszámoló alapján, hanem az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat alapul véve, ennek hiányában a vállalkozás beszámolója vagy bevallása alapján kell meghatározni.

### A KKV-k fejlődésének támogatását szolgáló előirányzat

6. § A központi költségvetésről szóló törvény vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló fejezete külön előirányzaton (a továbbiakban: előirányzat) tartalmazza a miniszter hatáskörébe tartozó, a KKV-k fejlődésének finanszírozását szolgáló költségvetési kiadásokat.

7. § (1) Az előirányzat terhére vállalkozások, valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. Az előirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k – többek között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén – a többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek.

8. § (1) Az előirányzatból vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás különösen a következő formákban nyújtható:

- a) kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség- és egyéb költségtámogatás;

- b) lízingdíj-támogatás;

- c) faktoringdíj-támogatás;

- d) bankgarancia-, viszontgarancia- és garanciadíj-kedvezmény.

8/A. § (1) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kivételével a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatások esetén a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtható támogatások fedezetét biztosító kiadási előirányzat terhére kötelezettséget – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (1)–(4c) bekezdésében foglaltaktól eltérően – úgy lehet vállalni, hogy a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a Kormány egyedi, nyilvános határozatában állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén – az Áht. 37. §-ában foglaltaktól eltérően – a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

9. § (1) A KKV-k a 6. § szerinti előirányzat mellett a központi költségvetés más célokat szolgáló fejezeteiből is részesülhetnek támogatásban.

9/A. § (1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg – fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával történő – fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére a vállalkozás tevékenységének bővítéséhez, illetve megerősítéséhez, ide nem értve az ingatlanvásárlás és az éven túli lejáratú értékpapír-vásárlás finanszírozásának lehetőségét, valamint vállalja a (7) bekezdés szerinti bejelentés megtételét. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió).

(7) A tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/J. §-ában meghatározottak szerint bejelentést kell tennie.

### A tőkekedvezményes egyműveletes kombinált termék

9/B. § (1) Az európai uniós forrás terhére finanszírozott, pénzügyi eszközként végrehajtott egyműveletes kombinált termék keretében a KKV részére olyan feltételekkel kerül visszatérítendő támogatás biztosításra, hogy a KKV-val megkötött szerződésben meghatározott eredményességi kritérium teljesítése és annak a támogató általi megállapítása esetén a követelés egy része tőkekedvezmény formájában vissza nem térítendő támogatássá alakul (a továbbiakban: tőkekedvezményes egyműveletes kombinált pénzügyi eszköz).

(2) Az (1) bekezdés szerinti eredményességi kritérium teljesítése és annak a támogató általi megállapítása esetén a tőkekedvezményes egyműveletes kombinált pénzügyi eszköz tőkekedvezmény részének összegét a KKV-nak nem kell visszafizetnie.

10. § A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a miniszter hangolja össze. Ennek körében

12. § A Kormány négyévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, továbbá a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést.

13. § A központi költségvetés KKV-knak támogatást nyújtó fejezetének irányítója, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a vállalkozások, továbbá azon belül a KKV-k támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedéséről.

14. § A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat a miniszter részére a KKV szektor helyzetéről és gazdálkodásáról.

- c) javaslatot tesz az előirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási arányaira, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások is megfelelő mértékben részesüljenek a támogatásokból,

- c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), a Magyarok a Piacon Klub elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (SEED) ügyvezető igazgatója vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (IFKA) ügyvezetője vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy.

(2a) A VfT elnöke és tagjai a határozathozatal során szavazati joggal rendelkeznek.

- d)

17. § (1) A VfT évente legalább három alkalommal tart ülést. Az üléseket a VfT elnöke hívja össze. Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.

(2) A VfT határozatait a tagok egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. A VfT akkor határozatképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van.

- 5. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy;

- 7. érintett piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely olyan termékeket, illetve szolgáltatásokat foglal magában, melyeket a vásárlók a termékek és szolgáltatások jellemzői, az áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tartanak.

20/A. § A 9/B. § az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.