2004. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2023. szeptember 1.
A 2022. május 25. és 2023. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 23 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. május 25.)Következő módosítás (2024. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 74 változatlan sor ⋯
(10) Ha a rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban az adatok nem a (6)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint állnak rendelkezésre, a 3. §-ban meghatározott adatokat nem az összevont (konszolidált) beszámoló alapján, hanem az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat alapul véve, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
### II. Fejezet — A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKTÁMOGATÁSA
### II. Fejezet — A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
TÁMOGATÁSA
### Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat
6. § A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások forrása a központi költségvetésről szóló törvényben e célra létrehozott előirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat).
⋯ 39 változatlan sor ⋯
(2) Külön törvény a KKV-k számára adó-, díj- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét írhatja elő.
### II/A. Fejezet — A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK SPECIÁLIS JOGI ESZKÖZEI
### A tőkévé konvertálható kölcsön
9/A. § (1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió).
(2) A tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződést a hitelező a társasággal és annak valamennyi tagjával vagy valamennyi részvényesével köti meg. Ha a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötésében valamennyi tag vagy részvényes nem vesz részt, a szerződés létrejöttéhez a társaság valamennyi tagjának vagy részvényesének hozzájárulása szükséges. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esemény bekövetkezését megelőzően, a kölcsön lejáratakor vagy a szerződésben meghatározott egyéb esetekben – ideértve az adós jogutód nélküli megszűnését vagy az adósban történő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti befolyás megváltozását – a hitelező választása szerint:
- a) az adós és tagjai, részvényesei megvalósítják a konverziót a szerződésben meghatározott feltételek szerint, vagy
- b) az adós a hitelező részére visszafizeti a kölcsönösszeget és megfizeti a kamatot.
(4) Tőkévé konvertálható kölcsönt nem lehet nyilvános felhívás útján vagy akként gyűjteni, ami a tőkepiacról szóló jogszabályok szerinti tájékoztató vagy minimum tájékoztató készítési kötelezettséget von maga után. Az e szabályba ütköző módon megkötött szerződés semmis.
(5) A (3) bekezdés b) pontja esetén, valamint a konverzió létesítő okiratban történő átvezetéséig a szerződésre a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(6) E § tekintetében induló vállalkozásnak minősülnek azok a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jöttek létre.
### III. Fejezet — AZ ÁLLAMI FELADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA
### Kormányzati feladatok
⋯ 11 változatlan sor ⋯
12. § A Kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a KKV-k részére nyújtott állami támogatások eredményeit bemutató jelentést.
12/A. §
#### 12/A. §
13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság elnöke összesített adatokat szolgáltat a miniszter részére a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.
⋯ 74 változatlan sor ⋯