2004. évi I. törvény — mi változott? 2024. január 1.

(3) Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja (a továbbiakban: sportszervezet általi igazolás). A sportszervezet általi igazolással a sportoló és a sportszervezet között igazolt sportolói jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Igazolt sportoló az a sportoló, aki a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban áll.

(4) Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt (a továbbiakban: versenyző). A versenyző vagy amatőr sportoló vagy hivatásos sportoló.

(5) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

1/A. § (1) Az igazolt sportolói jogviszony – az 1/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – határozatlan időre jön létre. A sportszervezet általi igazolással a sportoló a játékjogának használatát az őt igazoló sportszervezetre – a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – ingyenesen átruházza.

(2) A sportszervezet a sportszervezet általi igazolást a sportszövetség szabályzatában meghatározott összegű hozzájárulás egyszeri vagy rendszeres megfizetéséhez kötheti.

(3) A sportszervezet általi igazolás során a sportszervezet nyilvántartásába a 76/E. § (1) bekezdés szerinti adatokat rögzíti. A sportszervezet a sportolóra vonatkozó személyes adatokat az igazolt sportolói jogviszony igazolása, a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli.

(4) A sportszövetség a sportolóra vonatkozó (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a versenyengedély kiadása és az abban foglaltak fennállásának igazolása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és az ezekkel kapcsolatos adatközlés céljából, az igazolt sportolói jogviszony fennállása alatt – sportcélú állami támogatás igénybevétele esetén a támogatással történő elszámolás lezárását követő 10 évig – kezeli.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony fennállását a sportszervezet a sportszövetség szabályzatában meghatározott határidőig minden évben felülvizsgálja és a fennálló jogviszonyt a sportszövetség felé megerősíti.

(6) Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban.

1/B. § (1) Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető

- a) – az 1/A. § (2) bekezdése szerinti igazolási hozzájárulás előírása esetén –, ha a sportoló az igazolási hozzájárulást a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon, de legalább 3 hónapon keresztül felszólítás ellenére nem fizeti meg és késedelmét nem menti ki, vagy

- b) ha a sporttevékenységet önhibájából a sportszövetség szabályzatában meghatározott időtartamon keresztül nem gyakorolja és sportszervezet általi igazolását a sportszervezet nem erősíti meg, vagy

- c) bármely fél részéről a másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozattal.

(2) Az igazolt sportolói jogviszony a szerződéssel rendelkező sportoló esetében – a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül – megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg. A szerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A szerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

(3) Átigazolás esetén az igazolt sportolói jogviszony megszűnik a sportoló sportszervezete (a továbbiakban: átadó sportszervezet) és a másik sportszervezet (a továbbiakban: átvevő sportszervezet) közötti megállapodással. A 7. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazását a sportszövetség szabályzatában a versenyengedéllyel nem rendelkező igazolt sportoló átigazolása esetében is lehetővé teheti.

(4) A 18. életévét be nem töltött sportolóval fennálló igazolt sportolói jogviszony sportoló által történő megszüntetése csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5) Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog használatának joga ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(6) A sportoló versenyengedélyét az igazolt sportolói jogviszony megszüntetésekor az új igazolt sportolói jogviszony létrejöttéig a sportszövetség felfüggeszti.

(7) A sportszövetség szabályzatában az igazolt sportolói jogviszony létesítésére és megszüntetésére – ideértve a nevelési költségtérítéssel kapcsolatos szabályokat is – vonatkozóan az e törvényben foglaltakon felüli, a sportág jellegéhez igazodó részletes szabályokat állapíthat meg.

2. § (1) Az igazolt sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

- d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta.

3. § (1) A versenyzőnek – a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként – a sportszövetség által a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói engedéllyel (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.

(2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezéséről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül a nemzeti doppingellenes szervezet nyilvánosságra hozza.

- 9. a sportoló által szedett olyan szerek – így különösen gyógyszerek, táplálékkiegészítők, alkohol – megjelölése és mennyisége, amely a doppingvizsgálat eredményét befolyásolhatja, továbbá a véradás és vértranszfúzió ténye,

- 15. a minta analízisének eredménye, ideértve a sportoló biológiai útlevélparamétereit is,

(8) A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély érvényességi idejének lejártától, elutasítás esetén az elutasító határozat hatálybalépésétől számított tíz évig kezeli.

5. § (1) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – a vele igazolt sportolói jogviszonyban lévő sportszervezet – az (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – a jogviszony keretében igénybe vehető szolgáltatásokon felüli juttatásokat, valamint a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük egyéb feltételeit tartalmazó sportszerződést köthet. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) Köznevelési típusú sportiskola tanulója esetén a tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.

(2)

(3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, legfeljebb 4 évre köthető. A sportszerződés – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető.

(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint igazolt sportolói jogviszonyban áll, valamint más természetes vagy jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

- b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés.

(7)

6. § (1) Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportszervezeten keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.

7. § (1) Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt – ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – csak az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen az átvevő sportszervezethez. Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet – amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi – a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(2) A nevelési költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a nevelési költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.

(3)

(6) Ha a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben vagy bajnokságban, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti.

(3) A munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését a sportszervezetnek a sportszövetség részére – a sportszövetség szabályzatában megállapított módon – be kell jelentenie. A sportszövetség a munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.

(4)

10. § (1) A játékjog használati jogát megszerző sportszervezet – a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.

(4) A 7. § (1) bekezdése szerinti nevelési költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket – igazolt sportolói jogviszonyára tekintettel – a hivatásos sportoló esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy annak részletes szabályait – ideértve a nevelési költségtérítéssel érintett sportolói életkor felső határát – a sportszövetség szabályzatban határozza meg.

(4) A sportszakember munkavégzésére a 8. § (2) bekezdés d) pontját alkalmazni kell.

### A hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyával összefüggő kötelezettségszegésre vonatkozó közös szabályok

11/B. § A munkaviszonyban álló hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján megállapított vagyoni hátrány iránti igény érvényesítése során az Mt. 161. és 285. §-ának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 56. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig kerülhet sor.

12. § (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit megszegi.

- a) a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzésen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő – akár végleges időtartamú – eltiltás,

(8) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek különösen súlyos megsértése esetében a versenyzőre a (6) bekezdés, a sportszakemberre az (5) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható.

(2) A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (5) és (8) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja, (6) és (8) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)–l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a választottbírósághoz fordulhat.

- b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet – ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is – csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése, valamint a vele igazolt sportolói jogviszonyban álló sportoló részére a sporttevékenység szervezése és a sporttevékenység feltételeinek megteremtése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

19/A. § (1) A sportszövetség a sportoló sporttevékenysége feltételeinek és a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása, a sportág versenyrendszerének és versenyeinek szervezése, a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében, valamint a 19. § (8) bekezdés szerinti esetben a MOB, az MPB, valamint az NVESZ a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében az e törvényben és a végrehajtására kiadott, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásához kezeli a sportoló 3. § (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatait.

(2) A sportszövetség és az (1) bekezdés szerinti sportköztestület a sportoló egészségének védelme érdekében, a 3. § (4) bekezdése végrehajtásához kezeli a sportoló sportegészségügyi ellenőrzésének adatait tartalmazó sportorvosi engedély vagy a 3. § (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmát.

(3) A sportszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli.

- a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportág, vagy

- b) amely sportágban legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, és

- c) amelynek sportszövetsége – ha nem a NOB által elismert sportágban működik – a b) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetség tagja.

- d)

- fa) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában, 22/C. §-ában és 24/A. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

- fe) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában – kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet – ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában, 22/C. §-ában és 24/A. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,

- fj) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását – ideértve különösen a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását –, ha az fi) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,

(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa), fb) és fh) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági hatáskört gyakorol.

(7) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott feladat ellátása során a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet) meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 60 nap.

(7a) Amennyiben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjának módosítására irányuló kérelem eredményeként a sportfejlesztési program a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés hatálya alá esik, a látvány-csapatsportban működő szakszövetség a sportfejlesztési program módosítására irányuló kérelem elbírálása során a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (7) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti.

28. § (1) A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet.

(2)

(3)

(6)

30. § (1) A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei a diák- és egyetemi-főiskolai sport versenyeinek és sporteseményeinek szervezésére, valamint az egészségvédő testmozgás népszerűsítésére (a továbbiakban együtt: diáksportesemény) és az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet.

(2) Az országos diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei által, illetve közreműködésükkel szervezett diáksporteseményeken résztvevő sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minősül függetlenül attól, hogy versenyző vagy szabadidős sportoló.

(3) A diáksportesemények elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektől.

(4) A diáksporteseményeket a diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei önállóan – az adott sportág szövetségével egyeztetve – írják ki.

- a) a NOB által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,

- b) a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (SportAccord) valamely ernyőszervezetében tagsággal rendelkezik,

- c) az a) és b) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,

- d) a NOB szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,

- e) a b) pont szerinti ernyőszervezet szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt, vagy

- f) a d) és e) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége.

- c) szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, ideértve a megfelelő kapcsolat kialakítását és fenntartását a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezettel, más nemzetközi sportszövetségekkel, egyéb nemzetközi szervezetekkel,

38. § (1) A MOB a NOB által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő – e törvényben meghatározott –, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(1a) A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2) A MOB működésének részletes szabályait az Olimpiai Chartának és egyéb szabályzatainak, valamint e törvény és a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

- fb) a NOB szabályzataiban meghatározott olimpiai tulajdonelemeknek – különösen az olimpiai szimbólumnak, zászlónak, jelmondatnak, lángnak, fáklyának az „olimpia”, „olimpikon” és „olimpiai” elnevezésnek –, valamint azok bármely nyelvű fordításának bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés. Az olimpiai tulajdonelemek megjelenítésének tekintendők az olimpiai tulajdonelemekhez hasonló, azokkal összevethető, azokra közvetett, de egyértelműen azonosítható formában utaló megjelenítések,

- fe) a NOB által meghirdetett szakmai programok magyarországi megvalósítása terén,

- g) jóváhagyja a sportszövetségek olimpiai ciklusra vonatkozó, valamint éves olimpiai felkészülési programját és nyomon követi, értékeli annak megvalósítását,

(4) A MOB az utánpótlás-nevelés területén szakmai javaslatot tesz az olimpiai sportágak átfogó utánpótlás-nevelési és tehetséggondozási koncepciójára, valamint az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira.

- f) véleményezi az olimpiai sportágak támogatására vonatkozó minőségbiztosítási rendszert,

- g) négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai felkészülés rendszerét és szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére a sportvilágesemények támogatására,

- b) a 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján jóváhagyott felkészülési program, valamint annak megvalósítása figyelembevételével javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire és a támogatások mértékére,

- f) véleményezi az egységes edzői program szakmai szempontrendszerét, a programba kerülő edzők személyi körét és juttatásuk mértékét,

42. § (1) A MOB tagjai azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését és

- a) akiket az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei taggá delegálnak,

- b) akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek taggá delegálnak, vagy

- c) akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká.

(3) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

43. § (1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben a MOB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által delegált személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy – az arányosság elvének betartásával – egy delegáló szervezet több képviselőt is küldjön – tagsági jogokkal – a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.

(7) A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett a közgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

- a) szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet Világjátékain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,

- a) alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékainak és a 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet Világjátékainak programján,

(1a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tagság tényét az ott meghatározott szervezetek tagfelvételi kérelmének benyújtását követően a közgyűlés állapítja meg.

(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökségének előzetes jóváhagyása szükséges.

- g) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben – a ga), gb) és gj) alpontban meghatározott feladatok esetén közigazgatási hatósági hatáskörben – ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:

- ga) Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról, továbbá a Tao. 22/C. § (9a) bekezdésében foglaltak szerint közli véleményét a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével a 22. § (7a) bekezdése szerinti módosítási kérelmek vonatkozásában,

- gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában, valamint 24/A. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását (ennek keretében dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról), a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyieszköz-felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,

- gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását – ideértve a végrehajtási eljárás és a felszámolási eljárás megindítását is –, ha a gf) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;

- l) az országos sportági szakszövetségi jogállás bírósági bejegyzését – ideértve az alapszabály olyan módosítását, amely a szakszövetség működésével érintett sportágak körének meghatározására kiterjed – megelőzően igazolja a 20. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,

(4) A sportpolitikáért felelős miniszter által a (2) bekezdés g) pont ga), gb) és gj) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5) A sportpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában meghatározott feladat ellátása során, a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 75 nap.

(6) A sportpolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdésben meghatározott eljárását felfüggesztheti.

- b) támogatja a sportolói kettős karrier programok bevezetését, működését,

- c) működteti az állami sportösztöndíj programot.

- c)

58. § (1) Az olimpián, a paralimpián, a sakkolimpián és a speciális világjátékon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai, a paralimpiai, a sakkolimpiai és a speciális világjáték kerettag sportolók, továbbá a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek részére Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható. A sportösztöndíj versenyszerűen sportolók tanulmányainak elősegítésére is biztosítható.

- a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, illetve

- b) 1955-től kezdődően nyári vagy téli Paralimpián vagy 1984-től kezdődően nyári vagy téli Siketlimpián

a versenykiírás szerinti hivatalos versenyprogramban szereplő versenyszámban – ide nem értve a bemutató sportágakat – a hivatalos versenyjegyzőkönyv alapján első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).

- b) a járadékot megalapozó érmesi helyezés megszerzésének időpontjában a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott és a szövetség által az érmes felkészítéséhez előírt edzői képesítési szinttel rendelkezik,

(6a) Ha az érmes vagy az edző jogosultságának megállapításához szükséges feltételek az érem megszerzésekor teljesülnek, úgy az érmes vagy az edző az olimpiai járadékra jogosító sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napjától kezdődően jogosult járadékra.

(11) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben folytatott büntetőeljárást a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével befejezte, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatot hozott, és nem következett be a (8) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportpolitikáért felelős miniszter az igazolástól számított harminc napon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a jogosult érdemtelenné vált, a (10) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.

(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmesi helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka megegyező mértékű a szövetségi kapitányként – sportágtól függetlenül – kifejtett tevékenységének teljes időtartama alatt egyetlen, a legeredményesebb sportolója által elért legjobb érmes helyezés után járó járadék összegével. Ugyanaz a személy – az edzőként és szövetségi kapitányként kifejtett tevékenységének teljes időtartamát figyelembe véve – nem részesülhet egyaránt edzőként és szövetségi kapitányként is járadékban.

(4a) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt.

(5) Olimpiánként, Paralimpiánként, Sakkolimpiánként és Siketlimpiánként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: olimpia) – az (5a)–(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – szakáganként csak egy, az olimpiára felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban. Ugyanazon járadékra jogosító eredmény alapján az edzői járadékra jogosult edző helyett – elhalálozását követően – más személy edzői járadékra való jogosultsága nem állapítható meg.

(7) Az érmes az 59. § (1) bekezdése szerinti helyezése alapján edzői járadékra nem jogosult.

(1b) A sportpolitikáért felelős miniszter a jogosult írásbeli kérelmére – a megérkezéstől számított 15 napon belül – hatósági bizonyítványnak minősülő igazolást állít ki a járadékra jogosultság tényéről és a járadék kérelmezés időpontjában folyósított összegéről.

(2a) A jogosult halála esetén az elhalálozás tényét a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös az elhalálozás napjától számított 15 napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek.

(2b) Az elhunyt jogosult részére járó, ki nem fizetett járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter

- a) a külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvány,

- b) a teljes hatályú hagyatékátadó végzés,

- c) a hagyaték ideiglenes hatályú átadása esetén az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés,

- d) az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági határozattal történő elbírálása esetén a közjegyző által a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a alapján hozott, a hagyatéki eljárást befejező végzés, vagy

- e) öröklési per esetén – az a)–d) pont szerinti végzés hiányában – a per érdemében hozott bírósági határozat

jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül folyósítja az örökös vagy – az a) pont szerinti külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítványban, a b) pont szerinti teljes hatályú hagyatékátadó végzésben, a c) pont szerinti teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben, a d) pont szerinti hagyatéki eljárást befejező végzés alapját képező bírósági határozatban, az e) pont szerinti esetben pedig a per érdemében hozott bírósági határozatban megjelölt arányban – az örökösök részére.

- a) olimpiai játékoknak minősülnek a szocialista országok versenyzői számára 1984-ben megrendezett „A” kategóriás nemzetközi versenyek is, ha a versenyszám az 1984. évi Los Angeles-i Nyári Olimpiai Játékok versenykiírásában szereplő hivatalos, állandó versenyprogramban szerepelt,

- d) szakág a sportág nemzetközi sportszövetsége által külön kvalifikációs rendszerben lebonyolított, önálló szabályrendszerrel rendelkező versenyszámok összessége.

(3) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség), a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább 15 nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély – nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével – a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek.

(3a) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni. A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény üzemeltetője részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A sportlétesítmények üzemeltetésére, használatára vonatkozó megállapodásban a tulajdonos és az üzemeltető, használó köteles rendelkezni a biztonságtechnikai fejlesztés keretében az ellenőrző szervezetek által javasolt fejlesztés megvalósításával összefüggő jogokról és kötelezettségekről.

(3b) A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató és a rendező szerv legalább kétévente egy alkalommal, közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról – azt legalább 15 nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője minden érintett szervezetet és a sportszövetséget értesíteni köteles. Az ellenőrzés szempontjait a sportszövetség állapítja meg. A (4) bekezdésben meghatározott engedély – nézők részvétele nélkül tartott sportrendezvény tekintetében a szakszövetség szabályzatában meghatározott esetek kivételével – a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a sportlétesítmény üzemeltetője jegyzőkönyvet készít, amit 8 napon belül megküld a sportszövetségnek.

(4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltető a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. A sportszövetség szabályzatában meghatározhatja azokat az eseteket, amelyekben a sportszövetségi engedély a (3) és (3b) bekezdés szerinti előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, feltéve, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor.

65. § (1) Magyarország nemzeti ünnepein versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett verseny, mérkőzés kizárólag a nemzeti válogatott részvételével megrendezésre kerülő vagy a sportág nemzetközi vagy európai szövetségének versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvényként szervezhető.

- b) kontakt harcművészeti ágnak minősül az a harcművészeti ág,

amelyben a testnek test elleni, vagy a testnek a sporttevékenység során használt tárgy elleni, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenysége a sportág szabályai szerint a győzelem elérésének eszköze, és amelynek közvetlen célja a másik személy fizikai legyőzése.

(7) A Magyarországon rendezett sporteseményen a magyar himnusz zenei formában történő lejátszása Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének Erkel Ferenc által megzenésített – a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett – formájában történhet.

69. § (1) A szervező a sportlétesítmény beléptetőpontjainál jól látható hirdetményben köteles meghatározni a sportrendezvényen történő részvétel feltételeit és a magatartási szabályokat (a továbbiakban együtt: pályarendszabály), amelyeket – általános szerződési feltételekként összefoglalva – a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.

(3a) A (3) bekezdés szerinti visszatartásra a rendező akkor is jogosult, ha az a visszatartott személlyel szemben kiszabandó, a 73. § szerinti kizárásról szóló határozat elkészítéséhez és annak közléséhez szükséges.

(4a) A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és annak távozásakor a jogosult részére történő visszaadásáról. Ha a be nem vihető tárgyakért a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, annak további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tárgy tulajdonosa vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet.

(1a) Ha a jegy, bérlet vagy ezek igénylésére vagy átvételére jogosító utalvány (a továbbiakban: utalvány) értékesítését az utazó sportszervezet végzi, saját jegyértékesítése tekintetében a klubkártya kiváltását az utazó sportszervezet beléptető rendszer alkalmazása nélkül is kötelezővé teheti az utazó sportszervezet részvételével belföldön és külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényekre is.

(8) A szervező és – ha a jegyértékesítésben közreműködik – az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a klubkártya értékesítésekor a néző személyazonosságát egybeveti a sportrendészeti nyilvántartás adataival. A sportrendészeti nyilvántartásban szereplő személynek klubkártya, névre szóló belépőjegy, bérlet és utalvány nem értékesíthető az eltiltó, a kitiltó vagy a kizáró határozat szerinti sportrendezvény helyszínére, illetve sportlétesítménybe, utazó sportszervezetként a sportrendezvény helye szerinti hazai vagy külföldi sportlétesítménybe, valamint a 76/A. § (1) bekezdése szerinti, külföldi sportszervezet, hatóság, bíróság hasonló tartalmú döntésének hatálya alatt álló személynek.

(9) A szervező és – ha az értékesítésben saját nézői tekintetében közreműködik – az utazó sportszervezet, továbbá a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személy a már értékesített klubkártyát, a névre szóló belépőjegyet, bérletet vagy utalványt 8 napon belül érvényteleníti, ha

- a) tudomást szerez arról, hogy a jogosult szerepel a sportrendészeti nyilvántartásban, vagy

- b) azt a meghatározott értékesítési feltételeket megszegve igényelték vagy kísérlik meg felhasználni.

(2) A névre szóló belépőjegy, bérlet, utalvány, valamint a klubkártya értékesítésekor, a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy

- d) lakcímét vagy – elektronikus jegyértékesítés esetén – elektronikus levélcímét,

- e) – a 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben – biometrikus sablonját,

- f) arcképmását, ha a klubkártyát a sportszervezet vagy az utazó sportszervezet kötelezővé tette, vagy az a 74. § (1) bekezdés alapján készült

a szervező és ha saját nézői részére jegyet értékesít, az utazó sportszervezet, valamint az a)–d) pontban meghatározott adatokat a szervező, az utazó sportszervezet, továbbá a szervező vagy az utazó sportszervezet által megbízott egyéb személy a belépőjegy, a bérlet, a klubkártya és az utalvány érvényességének lejáratát követő 60 napig nyilvántartja, ezt követően a nyilvántartásból törli.

(2a) Klubkártya kötelezővé tétele esetén a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatokat is nyilván kell tartani a klubkártya érvényességi idejének lejártát követő 60 napig.

(2b) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet, az utazó sportszervezet vagy az általa megbízott személy a belépőjegyen, a bérleten és az ezek igénylésére szolgáló utalványon, illetve a klubkártyán feltüntetheti.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, klubkártya és utalvány, illetve az ezekhez hozzárendelt, a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az érintett azonosítása, a sportrendezvény helyszínén vagy a sportrendezvény helyszínének megközelítése, illetve az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint a szervező vagy utazó sportszervezet polgári jogi igény érvényesítése céljából használható fel.

(1a) A szervező vagy az utazó sportszervezet az általa szervezett hazai és a részvételével idegenben vagy külföldön megrendezésre kerülő sportrendezvényen történő részvételből való kizárást alkalmazhat azon személlyel szemben, akit az általa vagy közreműködésével szervezett sportrendezvényről eltávolítottak, vagy aki a névre szóló jegy-, bérletértékesítés, belépésre jogosító igazolás, illetőleg ezek átvételére jogosító utalvány kibocsátása esetén azokat más személy részére jogosulatlanul átadja, vagy aki a szervező vagy az utazó sportszervezet pályarendszabályait vagy a jegy, bérlet, klubkártya, utalvány igényléséhez kapcsolódó általános szerződési feltételeket megsérti, továbbá a (4) bekezdés szerinti esetben.

(4a) A szervező és az utazó sportszervezet a sportrendezvényen történő részvételből való kizárásról szóló közlés követelményét úgy is teljesítheti, hogy az erről szóló döntést a kizárandó személy 72/B. § (2) bekezdése alapján általa kezelt elektronikus levélcímére az adatbiztonsági követelményeknek megfelelő elektronikus levélben továbbítja. Az így továbbított döntés kézbesítettnek tekintendő az elküldést követő munkanapon. A kizárásról hozott döntés hatálya a közlés megadott elektronikus levélcímre továbbításával akkor is beáll, ha az érintett személy az elektronikus levélcímének változását vagy megszűnését a szervező vagy az utazó sportszervezet által előzetesen meghatározott módon nem jelentette be.

74. § (1) A szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – és az utazó sportszervezet képviselője a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, valamint a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban – a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága, valamint az előzetesen meghatározott szabályokat megsértő, a kizárási eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjének azonosítása céljából, az e résztvevőkkel szembeni, a 73. § szerinti kizárás és az azt követő további eljárások lefolytatása érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, valamint a szervező vagy – rendező alkalmazása esetén – a rendező testére rögzített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű – ideértve a biometrikus azonosításra alkalmas – felvételt biztosító, képet és hangot is rögzítő kamerával megfigyelni, a felvételt rögzíteni és az e bekezdésben meghatározott célokból felhasználni, valamint a sportrendezvény megtartását követő 60 napig kezelni.

(3) A szabálysértési eljárás, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező, utazó sportszervezet köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 120 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt, a rendezőt, az utazó sportszervezetet a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 60 napig történő tárolására szólíthatja fel. Ha a felszólításra vagy az (5) bekezdés szerinti adatigénylésre nem kerül sor, a szervező, a rendező, az utazó sportszervezet a rögzített adatokat – ha a rendezvényen olyan cselekmény nem történt, amely miatt a 73. § szerinti kizárási vagy egyéb eljárás kezdeményezése indokolt –, a rögzítést követő 120 óra elteltével megsemmisíti, a kizárási eljárásra okot adó cselekmény esetén a felvételek a kizárandó személyek azonosítása és a hatósági eljárásokhoz a bizonyítékok kigyűjtése céljából a sportrendezvény befejeződését követő legfeljebb 60 napig kezelhetők.

76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és a pályarendszabályban foglaltakat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésében több néző is részt vesz, felelősségük egyetemleges.

- b) rendezvények biztonságának védelme, valamint a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, az utazó sportszervezetnek, valamint a jegyértékesítést a szervező vagy az utazó sportszervezet megbízásából végző személynek a (2a) bekezdés a), d) és e) pontjában, a (3) bekezdés a), d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott

(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – (a továbbiakban: ingatlanok) üzemeltetéséhez, valamint az ingatlanokon található állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. A tulajdonosi joggyakorló a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására.

76/E. § (1) A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolókról. Az adatszolgáltatás a személyek nevére, születésének helyére, idejére, képmására, nemére, társadalombiztosítási azonosító jelére, anyja nevére, valamint elektronikus levelezési címére terjed ki.

(3) A sportszervezet a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint fennálló jogviszony-igazolás céljából, a sportoló igazolt sportolói jogviszonyának ideje alatt kezelheti.

(6)

(7)

(8)

76/F. § (1) A sportszövetség, a sportszervezet, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerben (a továbbiakban: NSR) regisztrált adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő szervezet (a továbbiakban: egyéb adatszolgáltató) adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe az adatszolgáltatásban közreműködő, valamint az állami sportcélú támogatások tekintetében érintett, a sportszervezettel, sportszövetséggel, vagy az egyéb adatszolgáltatóval jogviszonyban álló személyekről, továbbá az általa foglalkoztatott sportszakemberekről. Az adatszolgáltatás az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, képmását, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja nevét, elektronikus levelezési címét, valamint a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben meghatározott képesítések, szakképzettség megnevezését tartalmazza.

- a) a sportszövetség, a sportszervezet és az egyéb adatszolgáltató a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt,

- b) a sportpolitikáért felelős miniszter az adatszolgáltatás hitelességének ellenőrzése és az érintett személy nemzeti sportinformációs rendszerben történő azonosítása és beléptetése céljából a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt

kezeli.

- b) a társadalombiztosítási azonosító jele

- b) edző: olyan, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki valamely sportoló vagy csapat edzésmunkáját megtervezi, irányítja, ellenőrzi és egyúttal pedagógiai, pszichológiai eszközökkel fejleszti a sportoló személyiségét és szinten tartja vagy fokozza sportteljesítményét,

- o) sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül,

- u) sportrendezvény: versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés és az azt közvetlenül megelőző másfél óra, valamint az azt közvetlenül követő másfél óra,

78/L. § A 4. § (3) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 38. § (1a) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdése, 46/G. § (1) bekezdése és 46/M. § (1) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

78/S. § (1) A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 1. § szerinti regisztrációt a Módtv12. hatálybalépésekor fennálló tagsági, valamint sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező, továbbá a sportszervezethez egyéb, a regisztráció feltételeinek megfelelő módon csatlakozott sportoló tekintetében 2024. szeptember 30-ig el kell végezni és a fennálló sportszerződés, munkaszerződés vagy megbízási szerződés módosítása érdekében intézkedni kell.

(2) A Módtv12.-vel megállapított 51. § (2) bekezdés g) pontját a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv12.-vel megállapított 22. § (7a) bekezdését és 51. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontját első alkalommal a 2024/2025-ös támogatási időszakra jóváhagyott sportfejlesztési programok esetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv12.-vel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését a Módtv12. hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági nyilvántartásba vételi eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) A Módtv12. hatálybalépésekor a bírósági nyilvántartásba szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetséget a Módtv12. hatálybalépését követően országos sportági szakszövetségnek kell tekinteni. A szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetség a Módtv12. hatálybalépését követő első alapszabály-módosításakor, de legkésőbb 2024. december 31-ig köteles alapszabályát e törvénynek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és országos sportági szakszövetségi jogállásának bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

(6) A Módtv12.-vel megállapított 59. § (5) bekezdés b) pontját a Módtv12. hatálybalépését követően megrendezésre kerülő sportesemények tekintetében kell alkalmazni.

- bo)

82. § Az 1/A. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, a 4/A. §, a 19/A. §, a 22. § (10) és (11) bekezdése, a 46/T. § (5) bekezdése, az 51. § (7) és (8) bekezdése, az 56. § (3)–(6) bekezdése, az 57/B. §, az 57/C. §, a 61. § (6) bekezdése, a 62. § (7) bekezdése, a 72/A. §, a 72/B. §, a 73. § (5) és (6) bekezdése, a 74. § (3)–(6) bekezdése, a 76/A. §, a 76/E. §, a 76/F. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

| 13. | Budapest, belterület 38821/8 hrsz | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) |

| 18 | | |

| 36. | Veszprém, külterület 0213/85/A hrsz | Veszprémi Építők Sportegyesület (székhely: 8200 Veszprém, Külső-kádártai út 5.) |

| 37. | Veszprém, külterület 0213/85 hrsz | Veszprémi Építők Sportegyesület (székhely: 8200 Veszprém, Külső-kádártai út 5.) |

| 38. | Budapest, belterület 25992/1 hrsz (10940/1683450 tulajdoni hányad arányában) | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) |

| 39. | Budapest belterület 23800/6 hrsz (10245/100786 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) |