2004. évi I. törvény — mi változott? 2022. december 17.

A 2022. július 28. és 2022. december 17. között hatályba lépett módosítások. 29 sor került be, 16 sor került ki.

← Előző módosítás (2022. július 28.)Következő módosítás (2023. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 2004. évi I. törvény

a sportról

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit.Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez.A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi-főiskolai sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.

Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.

A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez.

A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.

A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi-főiskolai sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.

Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.

### I. Fejezet — A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA

### Általános szabályok

⋯ 336 változatlan sor ⋯

(3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

### III. Fejezet — AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK

### III. Fejezet — AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK

ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK

### A sportszövetségek típusai

19. § (1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – különös formában működő egyesületek.

⋯ 1021 változatlan sor ⋯

(8) A választottbíráskodásról szóló törvénytől eltérően sportszervezetek jogvitáiban a Sport Állandó Választottbíróságot és a svájci székhelyű Court of Arbitration for Sport választottbírósági intézményt kivéve állandó vagy eseti választottbíróság nem járhat el.

48. §

#### 48. §

48/A. §

#### 48/A. §

### VII. Fejezet — AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI

⋯ 147 változatlan sor ⋯

(6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

### VIII. Fejezet — A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉNZÜGYI RENDSZERE

### VIII. Fejezet — A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK

PÉNZÜGYI RENDSZERE

### A támogatás forrásai és igénybevételének feltételei

56. § (1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:

⋯ 186 változatlan sor ⋯

### Az olimpiai pályázat adókedvezményének támogatási szabályai

62/A. §

#### 62/A. §

62/B. § Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a 2017. december 31-ig fel nem használt támogatást a központi költségvetés számára kell visszautalnia 2018. január 31-ig az államháztartásért felelős miniszter által megjelölt számlára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.

62/C. §

#### 62/C. §

### IX. Fejezet — SPORTLÉTESÍTMÉNYEK

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(5)

64. § (1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok vagyonkezelője köteles e központokat elsődlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az olimpiai központok másodlagos használata során sem veszélyeztetheti.

64. § (1) A Kormány rendeletében olimpiai központnak minősített ingatlanokat elsődlegesen sportcélokra kell használni, ezt a célt az olimpiai központok másodlagos használata sem veszélyeztetheti.

(2) Az olimpiai központok szakmai felügyeletét a MOB és az MPB közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter látja el.

⋯ 271 változatlan sor ⋯

(6) A kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek során jelen lehet. Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez.

75. §

#### 75. §

### A néző részvétele a sportrendezvényen

⋯ 70 változatlan sor ⋯

76/B. § (1) A magyarországi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése céljából az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján a Budapest IV. kerület 76561/221 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) üzemeltetéséhez, valamint az Ingatlanon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként a Vasas Sport Clubot (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) jelöli ki.

(1a) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – (a továbbiakban: ingatlanok) üzemeltetéséhez, valamint az ingatlanokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.

(1b) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti vagyonelemek az 1. mellékletben meghatározott jogi személyek és a tulajdonosi joggyakorló között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott jogi személyek 60 napon belül kötelesek – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.

- a) a Győr belterület 5761/7 helyrajzi számú ingatlan,

- b) a Győr belterület 5761/7/A helyrajzi számú ingatlan,

- c) a Győr belterület 5761/7/B helyrajzi számú ingatlan,

- d) a Győr belterület 5761/7/C helyrajzi számú ingatlan [a)–d) pont a továbbiakban együtt: Ingatlanok] üzemeltetéséhez, valamint az Ingatlanokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) jelöli ki.

(2) Az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a (3) bekezdés szerint meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni.

(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. Az MNV Zrt. a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására.

⋯ 184 változatlan sor ⋯

78/Q. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 76/B. § (3) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések tekintetében 2023. január 1-től kell alkalmazni.

78/R. § Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv11.) megállapított 76/B. § (1a) és (1b) bekezdése alapján nem szükséges új vagyonkezelési szerződést kötni, a Módtv11. hatálybalépését megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések hatályukban fennmaradnak.

### Felhatalmazó rendelkezések

79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

⋯ 96 változatlan sor ⋯