2004. évi CXXXIV. törvény — mi változott? 2012. február 1.

- 7. közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás az Európai Unióból (a továbbiakban: EU) származó forrásokat is, továbbá a a megyei (fővárosi) önkormányzat és a térségi fejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás;

### VIII/A. Fejezet — KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE

30/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatósági jogkörében, kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a 4. § 1. pont a)–d) alpontja szerint kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.

(2) A minősítési eljárás keretében hozott határozat

- a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint

- b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására használható fel.

30/B. § (1) A minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a minősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.

30/C. § (1) Ha a projekt kutatás-fejlesztésnek minősül, a minősítés – kérelemre – kiterjed arra is, hogy

- a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát;

- b) az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.

(3) A minősítési eljárás keretében hozott határozat a hatóságra csak a projektnek a kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a kérelemben foglaltakhoz képest másképp valósul meg, a tevékenység a 30/A. § (2) bekezdés a) pont szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, a minősítés hatálya pedig nem terjed ki rá.

30/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;

- b) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet előterjeszteni;

- c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

- d) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére, a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

- e) nincs helye tárgyalás tartásának és közmeghallgatásnak;

- f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak a 30/F. §-ban meghatározott esetben, a b) pont szerinti elektronikus űrlap benyújtásakor van helye kapcsolattartásnak.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. §-ban felsorolt kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék – a 30/E. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(3) A 30/A. § (1) bekezdése és a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelemért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A kutatás-fejlesztési minősítési eljárások magyar nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban – határidő tűzésével – magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti

- a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,

- b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,

- c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint

- d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

30/E. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

- a) a 30/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek való minősítése tárgyában hozott határozatát, ideértve a 30/C. § (1) bekezdése szerinti döntéseket is;

- b) az eljárást felfüggesztő végzését;

- c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését;

- d) az iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

- e) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(3) A döntés megváltoztatását a kérelmező, illetve az kérheti, akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(4) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani vagy részére ajánlott küldeményként postára adni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelmet az ügy irataival együtt – az (5) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(5) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(8) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó, valamint a (9)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(9) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság személyes meghallgatás nélkül is hozhat határozatot, ha a fél azt külön nem kéri.

(10) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetben végzéssel határoz.

(11) Ha a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(12) A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

- a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

- b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

30/F. § (1) A minősítési eljárásban az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) A 30/A. § (1) bekezdése, valamint a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(5) Elektronikus benyújtás esetén az elektronikus úton benyújtott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a benyújtott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az értesítést.

30/G. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján – szakértőként megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ebben az esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői eljárásának időtartama 30 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői díjazásra nem tarthat igényt.

(3) E törvénynek a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 30/A–30/F. §-ait a 2012. február 1-jét követően megkezdett projektekre kell alkalmazni azzal, hogy az ezt követően, de 2012. március 1-jét megelőzően benyújtott kérelmekkel kapcsolatban az ügyintézési határidőt úgy kell megállapítani, mintha a kérelmet 2012. március 1-jén nyújtották volna be.

- g) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket;

- h) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait.

34/A. § Felhatalmazást kap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, hogy – az adópolitikáért és a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel egyetértésben, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.