2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról

2004. évi CXXXIV. törvény

a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének és jövedelemtermelő képességének a tudásra, valamint a technológiai innovációra épülő és a fenntartható fejlődést szolgáló növekedését, a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja¶

1. § (1) A törvény célja, hogy

• a) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása feltételeinek javításával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését,
• b) elősegítse a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását,
• c) ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását,
• d) előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését,
• e) járuljon hozzá az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához.

(2) A fenti célok megvalósulása érdekében a törvény

• a) rögzíti a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozását és azok gazdasági, társadalmi hasznosítását segítő állami feladatrendszer kereteit,
• b) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció sajátosságaira tekintettel állapítja meg a közfinanszírozású támogatások felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat,
• c) megkönnyíti a költségvetési kutatóhelyen létrejött eredmények gazdasági hasznosíthatóságát,
• d) ösztönzi a vállalkozások önszerveződései – különösen a szakmai érdekképviseletek – keretében nyújtott innovációt segítő szolgáltató tevékenységeket.

A törvény alapelvei¶

2. § A törvényben érvényesülnek az állam és a piaci szereplők viszonyára vonatkozó következő elvek és szabályok:

• a) az állam a piaci versenyt nem torzító módon támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységét,
• b) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció céljaira rendelkezésre álló közfinanszírozású támogatások – ha törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat másként nem rendelkezik – nyílt pályázati rendszerben kerülnek elosztásra,
• c) megvalósul a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzése és független értékelése,
• d) a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs célú felhasználásának kiegészítésére és ösztönzésére szolgálnak,
• e) a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programokban a kis- és középvállalkozások számára kedvezményes feltételek állapíthatók meg,
• f) az állam a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs infrastruktúra, valamint intézményrendszer fejlesztésének finanszírozásában együttműködik a vállalkozásokkal,
• g) az állam a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt támogató pénzügyi intézkedések szabályait e tevékenységek sajátosságainak megfelelő módon alakítja.

A törvény hatálya¶

3. § (1) E törvény hatálya a Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztésre és technológiai innovációra, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki.

(2) A törvény hatálya kiterjed továbbá

• a) az olyan, külföldön nyújtott szolgáltatások igénybevételére és külföldről történő eszközbeszerzésekre is, amelyek közvetlenül Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztéshez, technológiai innovációhoz, illetve az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, valamint
• b) az Európai Unión belüli és más nemzetközi együttműködés keretében magyar részvétellel
• ba) külföldön végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre, és
• bb) külföldön nyújtott, az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokra is.

II. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

4. § E törvény alkalmazásában

• 1. a) alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;
• b) alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz – különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez – szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;
• c) kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek: ca) az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek; cb) olyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják; cc) a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése; cd) a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen; ce) a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek. A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik;
• d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;
• e) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: ide tartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása (a továbbiakban: hasznosítás);
• 2. technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak;
• 3. nemzeti innovációs rendszer: az országon belül azoknak az intézményeknek, vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek, valamint azoknak az erőforrásoknak, szabályoknak, feltételeknek és intézkedéseknek az összessége, amelyek az új tudás és technológia létrehozását, átadását, terjedését és hasznosítását befolyásolják;
• 4. a) kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó;
• b) költségvetési kutatóhely: költségvetési gazdálkodási rendben működő, alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet vagy szervezeti egység;
• c) non-profit kutatóhely: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Civiltv.) meghatározott közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő kutatóhely;
• d) kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató);
• 5. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából;
• 6. a) vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, vízi-közmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat;
• b) hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen – a 20. § alkalmazásában non-profit kutatóhelyen is – létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság;
• 7. közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás az Európai Unióból (a továbbiakban: EU) származó forrásokat is, továbbá a a megyei (fővárosi) önkormányzat és a térségi fejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás;
• 8. a) kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs program: közfinanszírozású támogatási forrás kezelője által meghatározott cél elérését szolgáló, vagy meghatározott témakörbe csoportosítható kutatás-fejlesztési vagy technológiai innovációs projektek megvalósításának támogatására kiírt pályázat, illetve pályázatok időben megismételt sorozata (a továbbiakban: program);
• b) projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat, technológiai innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján;
• 9. civil szervezet: a Civiltv. 2. § 6. pontjában meghatározott civil szervezet;
• 10. kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya
• a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
• b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
• c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,
• d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,
• e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy
• f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül; e pont alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet;
• 11. a) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások és egyes teljesítmények, az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), valamint a nyilvánosságra még nem jutott ismeretek tekintetében a vonatkozó törvények, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom;
• b) szellemi alkotások: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű;

III. Fejezet — A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ KORMÁNYZATI FELADATAI¶

5. § (1) A Kormány

• a) megalkotja, és szükség szerint megújítja középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (a továbbiakban: TTI) stratégiáját;
• b) a TTI stratégia megvalósításáról kétévente beszámol az Országgyűlésnek;
• c) a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során – az államháztartás forrásaival és egyéb kötelezettségeivel összhangban – javaslatot tesz a TTI stratégia időarányos céljainak megvalósításához szükséges feltételekre és forrásokra;
• d) támogatja az EU programjaiban és más nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésekben történő magyar részvételt;
• e) támogatja és ösztönzi a vállalkozásokat annak érdekében, hogy hasznosítsák a hazai kutatás-fejlesztés eredményeit, valamint a külföldön létrejött tudást és technológiát;
• f) tudomány- és gazdaságdiplomáciai eszközökkel és a fejlett technológia kereskedelmének ösztönzésével elősegíti a Magyarországon létrehozott szellemi alkotások és technológia hazai érdekekkel összhangban álló külföldi hasznosítását;
• g) programokat, intézkedéseket kezdeményez és finanszíroz a kutatás-fejlesztés hazai és nemzetközi infrastruktúrájának kiépítésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatás-fejlesztési, kutatáshasznosítási és technológiai innovációs feladatok megoldására;
• h) meghatározza a támogatási rendszerben érvényesítendő teljesítmény-követelményeket;
• i) meghatározza a támogatási rendszer független értékelésének és ellenőrzésének elveit, tartalmi követelményeit és rendszerét;
• j) gondoskodik a programok és projektek közfinanszírozású támogatására fordított források összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljes körűen és egységes rendben biztosító, a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakításáról és alkalmazásáról.

(2) A kormányzati TTI stratégiát a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter dolgozza ki és koordinálja annak megvalósítását.

(3) A TTI stratégia kialakításában a Kormány együttműködik a tudományos élet képviselőivel, a vállalkozásokkal, valamint a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel és más civil szervezetekkel.

6. § (1) A miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke feladatkörükben – a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel együttműködve – részt vesznek a kormányzati TTI stratégia és megvalósításának eszközrendszere kidolgozásában, valamint érvényesítésében.

(2) A miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára feladatkörükben – a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel együttműködve –

• a) felügyelik a fejezetükhöz tartozó költségvetési szervként működő kutatóhelyeket, illetve az azokat magukban foglaló költségvetési szerveket a rájuk irányadó szabályok szerint;
• b) a forráskoordináció szempontjainak figyelembevételével gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint annak ellenőrzéséről;
• c) gondoskodnak a rendelkezési jogosultságukba tartozó előirányzatokból támogatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programoknak a 13. §-ban foglaltaknak megfelelő értékeléséről;
• d) ellátják a nemzetközi szerződésekből rájuk háruló TTI feladatokat;
• e) támogatják a hasznosítást, kutatás-fejlesztési célú szakmai együttműködések és technológiai innovációs hálózatok kialakítását, működését;
• f) a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények és a támogatási feltételek meghatározásában.

IV. Fejezet — A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ KÖZFINANSZÍROZÁSÚ TÁMOGATÁSA¶

7. § (1) A Kormány a TTI stratégia megvalósítása érdekében kutatóhelyeket létesíthet, és azokat a központi költségvetés keretében támogathatja.

(2) A Kormány a TTI stratégia megvalósítása keretében külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszerben támogatja az alapkutatást.

(3) A Kormány a TTI stratégiából fakadó hasznosítási célok megvalósítása érdekében pályázati úton közfinanszírozású támogatást nyújt, különösen

• a) kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek előkészítéséhez és megvalósításához;
• b) a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval kapcsolatos szervező, közvetítő, tanácsadó és hálózatépítő tevékenységhez;
• c) a nemzetközi együttműködés keretében Magyarországon folytatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységhez;

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatások során a közfinanszírozású támogatások hatékony hasznosulása érdekében előnyben kell részesíteni azokat a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projekteket, amelyek

• a) megvalósításából származó eredmények a közvetlen gazdálkodói érdekeltség körén túl, nemzetgazdasági vagy társadalmi szinten is jelentkeznek;
• b) alapvető tudományos és technológiai áttörést hozó eredményeket ígérnek, és ennek érdekében célzott alapkutatási tevékenységet is magukban foglalhatnak;
• c) a nemzeti innovációs rendszer több résztvevője – különösen költségvetési kutatóhely és vállalkozás – együttműködését igénylik;
• d) regionális, illetve határon átnyúló kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs együttműködést valósítanak meg;
• e) a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai, illetve vállalkozási felkészültségének javítását szolgálják;
• f) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastruktúráját regionális, illetve nemzetgazdasági szinten fejlesztik.

(5) Az elbírálás során előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat, amelyek résztvevői korábban hatékony kutatás-fejlesztési, illetve technológiai innovációs tevékenységet végeztek, így különösen:

• a) kutatás-fejlesztési eredményeik alkalmazásával a nemzetközi versenyképességet számottevően javító innovációt valósítottak meg,
• b) kutatás-fejlesztési eredményeikre iparjogvédelmi oltalmat szereztek, és azt fenntartották,
• c) eredményesen valósítottak meg kutatás-fejlesztési projekteket.

8. § Az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatás a támogatási szerződésben – az irányadó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – rögzített, a projekt végrehajtásának erőforrás-igényével összhangban álló pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

9. § A közfinanszírozású támogatással megvalósuló azonos típusú kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek esetében egységes pénzügyi tervezési, felhasználási és elszámolási szabályokat kell alkalmazni, amelyek

• a) teljes körűen és egységes rendben biztosítják a közfinanszírozású támogatásokra fordított források összehangolását, számbavételét, felhasználásuk átláthatóságát;
• b) biztosítják a források tervezésének megalapozottságát, számon kérhetőségét, valamint illeszkedését az államháztartás tervezési és beszámolási rendjébe;
• c) alapul szolgálnak a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez.

10. § (1) Költségvetési kutatóhely nemzetközi szerződés alapján, illetve európai uniós forrásból kapott támogatás esetén az előleggel nem finanszírozott költségek fedezésére a költségvetési előirányzatában szereplő támogatásból előfinanszírozásban részesülhet.

(2) A költségvetési kutatóhely az előfinanszírozást az (1) bekezdés szerinti támogatásról szóló szerződés megkötését követően igényelheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előfinanszírozásra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

11. § (1) Amennyiben kis- és középvállalkozás vagy non-profit kutatóhely kutatás-fejlesztési, illetve technológiai innovációs projektjéhez nemzetközi szerződés alapján, illetve európai uniós forrásból támogatást kap, és ezen projekt végrehajtása érdekében felmerült költségeinek fedezésére kölcsönt vesz fel, akkor pályázati úton kamattámogatásban részesülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott teljes hiteldíj részbeni vagy teljes fedezésére terjedhet ki. A kamattámogatás mértékét és feltételeit a pályázati kiírás határozza meg.

12. § A támogatások elnyerésére irányuló pályázati eljárás során a pályáztató szervezetnek az alábbi követelményeket kell érvényesítenie:

• a) a támogatásban részesíthetők körét – az EU tagságból és nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket is alapul véve – a pályázati kiírásban kell meghatározni;
• b) a pályázati eljárás általános szabályait, valamint az egyes pályázati kiírásokban szereplő tartalmi és formai követelményeket, továbbá a pénzügyi tervezés és elszámolás szabályait a kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációs folyamat sajátosságainak megfelelő módon kell kialakítani, érvényesítve a közpénzek igénybevételével kapcsolatos általános követelményeket;
• c) a pályázathoz és a szerződéskötéshez, valamint a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerhez nyújtott adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit – az azonos tartalmú, többszörös adatszolgáltatás elkerülése érdekében – össze kell hangolni;
• d) a kis- és középvállalkozások számára az általánostól eltérő pályázati feltételeket lehet meghatározni az EU vonatkozó előírásaival összhangban;
• e) a pályamű bírálatának szempontjait és a bírálati eljárásra vonatkozó általános szabályokat a pályázati felhívás és útmutató tartalmazza;
• f) a támogatásról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni;
• g) a 18. § (1) bekezdésében meghatározott kutatóhely esetében a pályamű és a támogatási szerződés kötelező eleme a nyilatkozat arról, hogy rendelkezik a 18. § szerinti szellemitulajdon-kezelési szabályzattal;

13. § (1) A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs támogatási programokban kitűzött célok megvalósítását rendszeresen értékelni kell. A programértékelést a támogatási döntést hozó, és a támogatást nyújtó szervezettől egyaránt független értékelő végzi. A további programok kialakítása során a programértékelés eredményeit figyelembe kell venni.

(2) A programértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.

(3) A programértékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.

(4) A programértékelés rendszerét és tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben szabályozza.

14. § (1) A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek eredményességét, valamint a projekt céljának és jellegének megfelelő gazdasági és társadalmi hasznosulását a projekt lezárása után értékelni kell.

(2) A projektértékelés ki kell térjen a projekt eredménye közérdekű hasznosításának lehetőségeire, valamint a hasznosítás esetleges társadalmi kockázataira is.

(3) A projektértékelés költségeit az adott program forrásából kell elkülöníteni.

(4) A projektértékelés eredményét – nem veszélyeztetve az iparjogvédelmi oltalom megszerzését és a pályázó üzleti érdekeit – nyilvánosságra kell hozni.

(5) A projektértékelésről, és ennek keretében szükség szerint független szakértők felkéréséről a pályázat kiírója gondoskodik.

(6) A projekt támogatására vonatkozó szerződésben meg kell határozni a projekt értékeléséhez szükséges információk körét és az információ-szolgáltatásnak a projekt befejezésétől számított időpontját, illetve gyakoriságát.

(7) A projektértékelés és a nyilvánossá tétel szempontrendszerét, valamint az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a pályázati kiírás tartalmazza.

15. § (1) A közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek (témák) nyilvántartása, ennek révén az átláthatóság növelése, a párhuzamos, illetve halmozott pénzügyi támogatások azonosítása, a tudományos és szakmai együttműködés megkönnyítése, valamint a hasznosítás elősegítése céljából Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszert (a továbbiakban: NKR) kell működtetni.

(2) Az NKR-nek minden olyan személy vagy szervezet, amely közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatásban vagy ilyen megrendelésben részesül, az ilyen forrásból támogatott kutatásairól – a támogató szervezeten keresztül – a mellékletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.

(3) A támogatási szerződésnek ki kell terjednie arra, hogy a kutatás-fejlesztést végző szervezet köteles az előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a kutatást támogató szervezet részére teljesíteni.

(4) Az NKR-t a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv felügyeli.

(5) Az NKR adatbázisában szereplő adatok nyilvánosak.

(6) Az NKR az adatokat a projekt lezárását követő tíz évig őrzi meg.

(7) Az NKR-rel kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

V. Fejezet — A SZELLEMI ALKOTÁSOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK VÉDELME, A SZELLEMI ALKOTÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA¶

15/A. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotáson fennálló jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, e törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti.

16. § (1) A közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt kedvezményezettje köteles gondoskodni arról, hogy projekt keretében létrejött szellemi alkotással kapcsolatos, a jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a kedvezményezettre szálljanak át, oly módon, hogy ez lehetővé tegye a projekt eredményének a (2) bekezdéssel összhangban történő átengedését is. Amennyiben a projekt megvalósításában többen működnek közre, úgy köztük az ilyen módon átszállt szellemi alkotással kapcsolatos jogokban való részesedés arányát polgári jogi szerződésben kell rögzíteni.

(2) Amennyiben a támogató megköveteli a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás közcélú felhasználásra ellenérték nélkül történő átengedését, azt a pályázati kiírásnak és a támogatási szerződésnek is tartalmaznia kell.

17. § (1) Amennyiben azt a projekt célja, eredményének jellege lehetővé teszi, közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatás esetében a pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázó az elvárható gondossággal eljárva törekedjen

• a) a projekt keretében létrehozott eredmény magyarországi, illetve Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére, fenntartására, megújítására;
• b) a támogatott projekt keretében létrejövő eredmények magyarországi hasznosítására.

(2) Több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a pályázat kiírója megkövetelheti az együttműködésben részes feleknek (a konzorcium tagjainak) a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó előzetes – a hasznosítást is elősegítő – megállapodását.

(3) A támogatási szerződésben meg kell határozni a pályázó (1) bekezdésben foglaltak szerint előírt kötelezettsége felróható elmulasztásának jogkövetkezményeit.

18. § (1) A kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük.

(2) A szabályzatnak – figyelemmel a 19. § előírásaira – ki kell terjednie különösen

• a) a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását,
• b) a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történő hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotás a) pont szerint meghatározott értékére is;
• c) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre;
• d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel köztisztviselői, közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában;
• e) a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire;
• f) az a)–e) pontokkal kapcsolatos felelősség és hatáskör telepítésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet, ha több, a kutatás-fejlesztési alap-, illetve főtevékenységét megvalósító vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet is végző szervezeti egységet foglal magában, egyetlen szabályzatot készít, amelynek lehetnek az egyes szervezeti egységek sajátos feltételeinek megfelelő kiegészítései.

(4) A szabályzatot a költségvetési szerv vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.

(5) A szabályzatot e törvény hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül kell elkészíteni és jóváhagyni, illetve elfogadni.

(6) A hasznosító vállalkozásban történő részesedés-szerzést, a részesedés megszüntetését vagy mértéke csökkentését – az (1) bekezdés szerinti szabályzattal összhangban – a költségvetési szerv vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.

19. § (1) Ha költségvetési szerv szellemi alkotás jogosultja, a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja).

(2) A költségvetési szerv akkor válik jogosulttá a (2) bekezdés szerinti tulajdonba adásra, amennyiben rendelkezik a 18. § szerinti szabályzattal.

(3) Hasznosító vállalkozás – amennyiben határozott időre alapítják – három évnél rövidebb időre nem hozható létre. Költségvetési szerv olyan határozott időre létrejött vállalkozásban, amelynek a létesítő okiratában meghatározott megszűnési időpontig a tervezett belépéstől, illetve részesedésszerzéstől számított három évnél kevesebb van hátra, tagsági jogviszonyt nem létesíthet, illetve részesedést nem szerezhet.

(4) A költségvetési szerv felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú.

(5) Költségvetési szerv hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg a költségvetési szerv előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének ötven százalékát. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 20. § szerinti támogatásra.

(6) A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget a résztvevő költségvetési szerv terhére.

(7) A költségvetési szerv a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve részesedését csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követően, és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással szüntetheti meg vagy csökkentheti.

(8) A költségvetési szerv évente jelentést készít felügyeleti szerve részére arról, hogy az általa alapított, vagy részvételével működő hasznosító vállalkozásokban hogyan valósultak meg a hasznosítási célok.

(9) A (4) és (6) bekezdés értelemszerűen irányadó a költségvetési szerv által létrehozott, vagy részesedésével működő hasznosító vállalkozás általi további, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet alapítása, illetve gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzése esetén is, továbbá mindazon esetekben, amikor a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével működő gazdálkodó szervezet alapít gazdálkodó szervezetet vagy szerez gazdálkodó szervezetben részesedést.

(10) Hasznosító vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szellemi alkotást nem apportálhatja.

20. § (1) Költségvetési és non-profit kutatóhelyek részére szellemi alkotásaik hasznosítása céljából hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy (e bekezdés alkalmazásában: kutató) is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja, és szellemi alkotás hasznosítása céljából az együttesen jogosultak önállóan vagy bármely kívülálló harmadik személlyel gazdasági társaságot alapítanak, illetve gazdasági társaságban – a 19. §-ban foglaltak figyelembevételével – tagsági jogviszonyt létesítenek vagy részesedést szereznek. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerződés megléte.

21. §

VI. Fejezet — A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ EMBERI ERŐFORRÁSAI¶

22. § A kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációs pályázati rendszerek keretében támogatás nyújtható

• a) a köz- és felsőfokú oktatásban, valamint a felnőttképzésben részt vevők műszaki és tudományos ismereteinek fejlesztésére, tehetséggondozására a kutatói pálya iránti érdeklődés előmozdítása érdekében;
• b) a közoktatásban dolgozó tanárok akkreditált tudományos továbbképzésére;
• c) a költségvetési kutatóhelyek, valamint a vállalkozások együttműködésében szervezett – különösen a doktori iskolák keretében folyó – kutatóképzésre;
• d) a kis- és középvállalkozásokban történő kutatói munkahelyteremtésre;
• e) a nemzetközi kutatóáramlás és kutatócsere ösztönzésére;
• f) a költségvetési kutatóhelyeken alkalmazott kutatók ideiglenes foglalkoztatására a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló kutatók ideiglenes foglalkoztatására a költségvetési kutatóhelyeken.

23. § Középfokú nevelési-oktatási intézményben főállásban, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező személyt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezései szerint legfeljebb hat hónap fizetés nélküli alkotói szabadság illeti meg, amelynek időtartamára ösztöndíjra pályázhat. Az ösztöndíj fedezetét a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kell biztosítani.

24. § A Magyarországon végzett kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységhez szükséges magas vagy speciális képzettségű külföldi ösztöndíjasok, illetve munkavállalók beáramlásának támogatására pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható.

25. § A munkáltató – amennyiben a kutatónak a kutatás-fejlesztési munka eredménye hasznosításában érdekelt vállalkozásnál történő munkavégzéséhez előzetesen hozzájárult (Kjt. 43. §) – a kutatóval kötött megállapodás alapján a kutató számára fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

VII. Fejezet — A KUTATÁS-FEJLESZTÉST ÉS A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK¶

26. § (1) A kutatás-fejlesztés és technológiai innováció ösztönzési rendszere keretében támogatás nyújtható azokra a szolgáltató tevékenységekre, amelyek előmozdítják

• a) technológiai innovációt végző vállalkozások alapítását, működését, tőkeellátását;
• b) a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti – hasznosítási célú – kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs együttműködést;
• c) a szellemi alkotások jogi védelmét és hasznosítását;
• d) a piaci információkhoz jutással kapcsolatos esélyegyenlőség megvalósulását;
• e) a kutatás-fejlesztést, a technológiai innovációt, valamint a hasznosítást segítő ismeretek megszerzését, terjesztését;
• f) a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt segítő infrastruktúra fejlesztését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra irányuló szolgáltató tevékenységek közül – akár az azt végző, akár az azt igénybevevő szervezetnek nyújtott – támogatásban részesíthető különösen

• a) a hasznosítást segítő technológiaátadás;
• b) a technológiák átadását és elterjesztését segítő közvetítő tevékenység;
• c) a hasznosítás hozamairól és kockázatairól a befektetők számára műszaki, gazdasági, iparjogvédelmi és piaci információkat nyújtó, tanácsadó tevékenység;
• d) a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét, valamint a hasznosítást segítő szakmai szolgáltatások, különösen a marketing, az üzleti tervezés és az értékelemzés tekintetében;
• e) a hasznosító vállalkozások alapítását segítő tanácsadó tevékenység;
• f) adott szakmai terület vagy régió tudományos, illetve technológiai háttereként szolgáló tudásközpont, innovációs park, technológiai központ és inkubátorház innovációs szolgáltatásai;
• g) vállalkozások szakmai szövetségei, konzorciumai keretében végzett tudományos és technológiai információszolgáltatás, valamint kutatás-fejlesztési együttműködésre, pályázatokon való részvétel előkészítésére és segítésére irányuló szervezési és közvetítő tevékenység.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti támogatás szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok az itt szereplő szolgáltatások piacán erősítsék a versenyt és ezáltal a felhasználók meghatározó szerepét.

27. § (1) A 26. §-ban megjelölt szolgáltatásokat úgy kell fejleszteni, hogy azok az igénybevevők számára a saját régiójukban elérhetők legyenek.

(2) A területfejlesztésért felelős miniszter és az érintett megyei önkormányzatok, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat gondoskodnak arról, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek vagy a régióban működő más szervezetek alkalmasak legyenek a regionális innovációs funkciók fejlesztésének és az e körbe tartozó tevékenységek koordinálására, beleértve a szolgáltatást nyújtó szervezetek hálózatszerű együttműködésének elősegítését is.

28. § (1) A szellemi alkotások kis- és középvállalkozások által történő üzleti hasznosítását állami résztulajdonnal működő pénzügyi vállalkozás (garancia intézmény) segítheti.

(2) A garanciaintézmény működésének, a tőkerészesedés-szerzés feltételeinek, a nyújtható garanciák körének és azok igénybevételének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

29. § (1) Külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételéhez pályázati úton közfinanszírozású támogatás nyújtható.

(2) Pályázati úton vagy a Kormány döntése alapján támogatás nyújtható külföldi kutatási infrastruktúra működtetéséhez, fejlesztéséhez, ha szerződés garantálja, hogy annak szolgáltatásait magyarországi kutatóhelyek és vállalkozások is igénybe vehetik.

(3) A Kormány döntése alapján támogatás nyújtható nemzetközi együttműködés keretében Magyarországon létrehozott kutatási infrastruktúra létesítéséhez, működtetéséhez, fejlesztéséhez.

VIII. Fejezet — A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉNEK, ELFOGADOTTSÁGÁNAK ÉS MEGBECSÜLÉSÉNEK JAVÍTÁSA¶

30. § A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció társadalmi megítélésének, elfogadottságának és megbecsülésének javítása, valamint a természettudományos és műszaki pályák vonzerejének növelése érdekében támogatni kell

• a) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységről, annak eredményeiről szóló ismeretterjesztő, népszerűsítő, azok előnyös hatásait és esetleges kockázatait feltáró tevékenységet, a téves nézetek elleni küzdelmet, a társadalmi ellenőrzést elősegítő fórumokat;
• b) a tehetségkutatást és a tehetséggondozást;
• c) kutatásetikai kódex kidolgozását;
• d) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció, valamint a társadalom más szereplői közötti párbeszéd erősítését.

VIII/A. Fejezet — KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE¶

30/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatósági jogkörében, kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a 4. § 1. pont a)–d) alpontja szerint kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.

(2) A minősítési eljárás keretében hozott határozat

• a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint
• b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására használható fel.

30/B. § (1) A minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a minősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.

30/C. § (1) Ha a projekt kutatás-fejlesztésnek minősül, a minősítés – kérelemre – kiterjed arra is, hogy

• a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát;
• b) az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.

(3) A minősítési eljárás keretében hozott határozat a hatóságra csak a projektnek a kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a kérelemben foglaltakhoz képest másképp valósul meg, a tevékenység a 30/A. § (2) bekezdés a) pont szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, a minősítés hatálya pedig nem terjed ki rá.

30/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;
• b) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet előterjeszteni;
• c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
• d) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére, a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
• e) nincs helye tárgyalás tartásának és közmeghallgatásnak;
• f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak a 30/F. §-ban meghatározott esetben, a b) pont szerinti elektronikus űrlap benyújtásakor van helye kapcsolattartásnak.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. §-ban felsorolt kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék – a 30/E. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben hozott döntését megváltoztatási kérelem alapján, annak a bírósághoz történő továbbításáig visszavonhatja vagy a megváltoztatási kérelemben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a megváltoztatási kérelemben foglaltakkal egyetért. A módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a módosított döntés ellen volt.

(3) A 30/A. § (1) bekezdése és a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelemért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A kutatás-fejlesztési minősítési eljárások magyar nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban – határidő tűzésével – magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti

• a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
• b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
• c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
• d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

30/E. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

• a) a 30/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek való minősítése tárgyában hozott határozatát, ideértve a 30/C. § (1) bekezdése szerinti döntéseket is;
• b) az eljárást felfüggesztő végzését;
• c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését;
• d) az iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
• e) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(3) A döntés megváltoztatását a kérelmező, illetve az kérheti, akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(4) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani vagy részére ajánlott küldeményként postára adni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelmet az ügy irataival együtt – az (5) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(5) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(8) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó, valamint a (9)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(9) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság személyes meghallgatás nélkül is hozhat határozatot, ha a fél azt külön nem kéri.

(10) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetben végzéssel határoz.

(11) Ha a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(12) A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

• a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;
• b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

30/F. § (1) A minősítési eljárásban az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) A 30/A. § (1) bekezdése, valamint a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(5) Elektronikus benyújtás esetén az elektronikus úton benyújtott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a benyújtott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az értesítést.

30/G. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján – szakértőként megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ebben az esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői eljárásának időtartama 45 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői díjazásra nem tarthat igényt.

(3) Más hatóság vagy bíróság általi megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői véleményt ad a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése, valamint a megkeresésben megjelölt költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége kérdésében.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól.

(5) Ha az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem rendelkezik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.

(6) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

31. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 12. §-ának g) pontja, valamint a 20. § (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezést az azt követően kiírt pályázatokon elnyert támogatásokról megkötendő szerződések esetén kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 30/A–30/F. §-ait a 2012. február 1-jét követően megkezdett projektekre kell alkalmazni azzal, hogy az ezt követően, de 2012. március 1-jét megelőzően benyújtott kérelmekkel kapcsolatban az ügyintézési határidőt úgy kell megállapítani, mintha a kérelmet 2012. március 1-jén nyújtották volna be.

32. §

33. § (1)

(2) Az (1) bekezdéssel megállapított Kt. 17/A. §-ában meghatározott alkotói szabadságra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása szempontjából valamennyi ott meghatározott feltétel együttes beálltától eltelt időtartam vehető figyelembe azzal, hogy az alkotói szabadság legkorábban az e törvény hatálybalépését követő harmadik tanévben vehető igénybe.

34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

• a) az e törvényben meghatározott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások nyújtásának és igénybevételének feltételeit;
• b) költségvetési kutatóhely nemzetközi szerződés alapján, illetve európai uniós forrásból kapott támogatása esetén az előleggel nem finanszírozott költségek előfinanszírozásának módját;
• c) a programok értékelésének tartalmi követelményeit és rendszerét;
• d) a kis- és középvállalkozások hasznosítási tevékenységét segítő garancia intézmény működését;
• e) a hasznosítás érdekében a kutatóhelyeken foglalkoztatott közalkalmazottaknak a vállalkozásoknál, a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési kutatóhelyeken ideiglenes jelleggel végzett kutatási tevékenységének pénzügyi támogatására irányuló rendelkezéseket;
• f) a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv vagy szervek kijelölését;
• g) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket;
• h) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait.

34/A. § Felhatalmazást kap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeletét ellátó miniszter, hogy – az adópolitikáért és a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel egyetértésben, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.

Melléklet a 2004. évi CXXXIV. törvényhez¶

A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszernek szolgáltatandó adatok köre

1. A kutatás-fejlesztési projekt címe;

2. a pályázati felhívás (kutatási főprogram) azonosítója;

3. a projektről készült legfeljebb 8–10 soros olyan tartalmi összefoglaló, amely a témavezető nyilatkozata szerint nyilvánosságra hozható;

4. a projekt azonosítására alkalmas (a témavezető által megadott) szabad kulcsszavak és kötött tárgyszavak;

5. a projekt tudományági, társadalmi-gazdasági cél szerinti és gazdasági ág szerinti besorolása;

6. a projektet megvalósító szervezet(ek), szervezeti egység(ek) neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma, honlapcíme, adószáma;

7. a projekt kezdési és befejezési időpontja;

8. a projekt megvalósítása során kitűzött fontosabb feladatok, elérendő eredmények;

9. a projekt megvalósításában foglalkoztatott kutatók száma teljesidő-egyenértékre (FTE) átszámolva;

10. a projekt teljes költségvetése; ebből a pénzügyi támogatások összege és a támogatások források szerinti megoszlása;

11. a projekt lezárásakor az elért eredményekről készült, legfeljebb 800 leütésből álló tartalmi összefoglaló, ami a témavezető véleménye szerint nyilvánosságra hozható;

12. a projekt eredményeként létrejött hazai és külföldi közlemények, valamint hazai és külföldi szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma;

13. a projekt eredményének hasznosításáról a témavezető által készített 8–10 soros leírás;

14. amennyiben a projekt lezárásának időpontja, a felhasznált közfinanszírozású támogatás nagysága vagy forrása eltér a projekt indítását bejelentő adatlapon megadottaktól, a tervezettektől eltérő tényadatok.

Az adatszolgáltató az 1–10. pontokban foglalt adatokat a projekt megkezdésekor, amennyiben pedig azokban változás következett be, később is szolgáltatja. A 11–14. pontokban foglalt adatokat kizárólag a projekt befejezésekor kell szolgáltatni.