2001. évi LXXX. törvény — mi változott? 2015. december 18.
A 2014. január 12. és 2015. december 18. között hatályba lépett módosítások. 74 sor került be, 76 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. január 12.)Következő módosítás (2018. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 2001. évi LXXX. törvény
a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
### A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és Magyarország területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendre.
1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és Magyarország területén lévő, valamint Magyarország területéről jogellenesen kivitt és az Európai Unió valamely tagállamának területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárási rendre.
### Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
- 1. kulturális javak:
- a) azok a javak, melyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel előtt vagy azt követően nemzeti jogszabály vagy államigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 30. (ex. 36.) Cikke szerinti ,,művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek'' közé sorol, és
- b) amelyek a melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartoznak vagy egyik ilyen kategóriába sem tartoznak, de szerves részét képezik muzeális intézmények, levéltárak, valamint könyvtárak megőrzendő állományi leltárában szereplő gyűjteménynek vagy egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet leltárának;
- 2. közgyűjtemény: az a gyűjtemény, mely a tagállam, annak helyi vagy regionális hatósága, illetve olyan intézmény tulajdonát képezi, mely a tagállam területén található és a tagállam jogszabálya szerint közintézménynek minősül, továbbá a tagállam, illetve egy helyi vagy regionális hatóság tulajdona, vagy finanszírozását jelentős mértékben azok biztosítják;
- 3. jogellenes kivitel: a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok vagy a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet megsértésével történt kivitele, illetve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértés is;
- 4. kérelmező állam: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen kivitték;
- 5. kérelmezett állam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak;
- 6. visszaszolgáltatás: a kulturális javak visszaszállítása a kérelmező állam területére;
- 1. kulturális javak: azok a javak, melyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel előtt vagy azt követően nemzeti jogszabály vagy közigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 36. Cikke szerinti „művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorol;
- 2. közgyűjtemény: azok a tagállam területén található gyűjtemények – Magyarország tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú melléklet o) pontja szerint – amelyek a tagállamnak, valamint a tagállam egy helyi vagy regionális hatóságának a tulajdonában állnak, vagy finanszírozásukat jelentős mértékben azok biztosítják;
- 3. jogellenes kivitel: a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet, vagy a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok megsértésével történt kivitele, valamint a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértést, ideértve a kivitel lejártát követően vissza nem vitt javak esetét is;
- 4. megkereső tagállam: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen kivitték;
- 5. megkeresett tagállam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak;
- 6. visszaszolgáltatás: a kulturális javak visszaszállítása a megkereső tagállam területére;
- 7. művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs: védett kulturális javak, valamint a régészeti leletek és a műemlékek műemléki értékkel rendelkező alkotórészei, tartozékai és berendezési tárgyai.
- 8. belső piaci információs rendszer (a továbbiakban: IMI rendszer): a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2. § a) pontja szerinti belső információs rendszer;
### A visszaszolgáltatás
### Visszaszolgáltatási igények Magyarországgal szemben történő érvényesítése
3. § (1) A kérelmező állam területéről jogellenesen kivitt kulturális javakat azok birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy azt saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál, köteles visszaszolgáltatni a kérelmező államnak.
3. § (1) A megkereső tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javakat azok birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy azt saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál, köteles visszaszolgáltatni a kérelmező államnak.
(2) A bíróság elrendeli a kérdéses javak visszaszolgáltatását, ha
- a) azok kulturális javaknak minősülnek, és
- b) jogellenesen vitték ki a kérelmező állam területéről.
- b) jogellenesen vitték ki azokat a megkereső tagállam területéről.
(3) A birtokos a kérelmező állam részéről méltányos kártalanításra jogosult, amennyiben a kulturális javak megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A birtokost abban az esetben illeti meg a kártalanítás, amennyiben a tárgyat visszaszolgáltatta.
(3) A birtokos a megkereső tagállam részéről méltányos kártalanításra jogosult, amennyiben bizonyítja, hogy a kulturális javak megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Annak megállapításához, hogy a tulajdonos vagy a birtokos kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el, figyelembe kell venni a kulturális javak körébe tartozó tárgy (a továbbiakban: tárgy) megszerzésének minden körülményét, különösen:
- a) a tárgy származásával kapcsolatos dokumentumokat,
- b) a megkereső tagállam jogszabályai szerint kötelező kiviteli engedélyeket,
- c) a felek ügyben tanúsított magatartását,
- d) a kifizetett vételárat, valamint
- e) azt, hogy a tulajdonos betekintett-e az ellopott kulturális javak hozzáférhető nyilvántartásaiba, beszerzett-e minden olyan információt, amihez hozzáférhetett.
(3a) A megkereső tagállam a tárgy visszaszolgáltatásakor fizet kártalanítást a birtokosnak.
(4) A kártalanításról a bíróság dönt. Ennek megítélése során figyelembe kell venni különösen:
- a) a birtoklás jogcímét és annak jellegét,
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(5) Ajándékozás vagy öröklés esetén a birtokos a kártalanítás szempontjából nem lehet kedvezőbb helyzetben, mint az, akitől a tárgyat szerezte.
4. § (1) A visszaszolgáltatást követően a kulturális javak tulajdonjogára a kérelmező állam joga vonatkozik.
4. § (1) A visszaszolgáltatást követően a kulturális javak tulajdonjogára a megkereső tagállam joga vonatkozik.
(2) Az e törvényben foglaltak nem érintik a kérelmező államnak és a jogellenesen kivitt kulturális javak tulajdonosának a kérelmező állam joga alapján indítható egyéb (polgári, büntetőjogi) igényeit.
(2) Az e törvényben foglaltak nem érintik a megkereső tagállamnak és a jogellenesen kivitt kulturális javak tulajdonosának a megkereső tagállam joga alapján indítható egyéb (polgári, büntetőjogi) igényeit.
5. § (1) Nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak, ha megindításának időpontjában a kulturális javak kivitele a kérelmező állam joga szerint már nem minősül jogellenesnek.
5. § (1) Nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak, ha megindításának időpontjában a kulturális javak kivitele a megkereső tagállam joga szerint már nem minősül jogellenesnek.
(2) Nem indítható visszaszolgáltatási eljárás, ha
- a) a kérelmező állam központi szervének a kulturális javak előfordulási helyére vagy a birtokosára vonatkozó információ tudomásra jutásától számított 1 év, vagy
- a) a megkereső tagállam központi hatóságának a kulturális javak előfordulási helyére vagy a birtokosára vonatkozó információ tudomásra jutásától számított 3 év, vagy
- b) a jogellenes kiviteltől számított 30 év, illetve közgyűjtemények, valamint az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet leltárában szereplő javak esetében 75 év
eltelt.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
### Eljárási szabályok
6. § (1) A kérelmező állam a területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását igényelheti, ha az adott tárgy Magyarország területén van. E joga érvényesítése iránti keresetet a tárgyat ténylegesen birtokában tartó személy ellen kell megindítani, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy azt a saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál.
6. § (1) A megkereső tagállam a területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását igényelheti, ha az adott tárgy Magyarország területén van. E joga érvényesítése iránti keresetet a tárgyat ténylegesen birtokában tartó személy ellen kell megindítani, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy azt a saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál.
(2) A bírósági eljárás lefolytatása a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A kérelmező állam nevében a perindításra a tagállamok által a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv 3. Cikke alapján kijelölt, és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő központi szerv jogosult.
(3) A megkereső tagállam nevében a perindításra a tagállamok által a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 2014/60/EU tanácsi irányelv 4. cikke alapján kijelölt, és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő központi hatóság jogosult.
(4) A keresetlevélhez – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell a visszaszolgáltatni kért kulturális javak leírását tartalmazó dokumentumot és a kérelmező állam központi szervének a tárgyak kulturális javak körébe tartozására, valamint a jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát.
(4) A keresetlevélhez – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell a visszaszolgáltatni kért kulturális javak leírását tartalmazó dokumentumot és a megkereső tagállam központi hatóságának a tárgyak kulturális javak körébe tartozására, valamint a jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát.
(5) Az eljárás során hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a kérelmező állam viseli.
(5) Az eljárás során hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a megkereső tagállam viseli.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. általános szabályai az irányadóak.
### A központi szerv és feladatai
### A központi hatóság és feladatai
7. § (1) A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat – Magyarország központi szerveként – a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) látja el.
7. § (1) A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat – Magyarország központi hatóságaként – a kulturális javak vonatkozásában a Kormány által kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) látja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a hatóság a Magyar Állam képviseletében fellép a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében, együttműködik más tagállamok központi szerveivel, és előmozdítja a velük történő egyeztetést, így különösen
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a hatóság a magyar állam képviseletében fellép a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében, együttműködik más tagállamok központi hatóságaival, és előmozdítja a velük történő egyeztetést, így különösen
- a) a kérelmező állam – a kutatás elősegítéséhez szükséges valamennyi információt, így különösen a tárgy tényleges vagy vélhető feltalálási helyét tartalmazó – kérelme alapján felkutatja a jogellenesen kivitt kulturális javakat és azonosítja annak birtokosát,
- a) a megkereső tagállamnak a kutatás elősegítéséhez szükséges valamennyi információt – így különösképpen a tárgy tényleges vagy vélhető feltalálási helyére vonatkozó adatokat – tartalmazó kérelme alapján felkutatja a jogellenesen kivitt kulturális javakat és azonosítja azok birtokosát,
- b) értesíti az érintett tagállamokat, ha alapos a gyanú, hogy olyan kulturális javak találhatóak Magyarország területén, amelyeket jogellenesen juttattak ki másik tagállam területéről,
- c) a b) pontban való értesítéstől számított két hónapon belül lehetővé teszi a kérelmező állam központi szerve számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgyak kulturális javaknak minősülnek-e,
- d) az érintett tagállamok központi szerveivel együttműködve és azok költségére megteszi a szükséges intézkedéseket a kulturális javak állagának megóvása érdekében,
- c) a b) pont szerinti értesítéstől számított hat hónapon belül lehetővé teszi a megkereső tagállam központi hatósága számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgyak kulturális javaknak minősülnek-e,
- d) az érintett tagállamok központi hatóságaival együttműködve és azok költségére megteszi a szükséges intézkedéseket a kulturális javak állagának megóvása érdekében,
- e) a jogellenesen kivitt kulturális javak – azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal történő – közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésével megakadályozhatja a visszaszolgáltatás meghiúsítására alkalmas vagy a visszaszolgáltatást veszélyeztető cselekményeket,
- f) közvetítőként jár el a kérelmező állam és a birtokos között a visszaszolgáltatás ügyében, továbbá a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezi a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi. Amennyiben választottbíróság kikötésére nincsen lehetőség, a bírósági eljárást megelőzően peren kívüli egyeztetést kezdeményez.
- f) közvetítőként jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között a visszaszolgáltatás ügyében, a bírósági eljárást megelőzően egyeztetést kezdeményez,
- g) a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezheti a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi, és a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa ehhez hivatalosan is hozzájárul.
(3) A hatóság megkeresésére a rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint közreműködik a jogellenesen kivitt kulturális javak felkutatásában, állaguk megőrzése érdekében, valamint a birtokos azonosításában.
(3) A tagállamok központi hatóságai az együttműködéshez és a konzultációhoz az IMI rendszert használják. Az IMI rendszert továbbá használhatják a területükről ellopott vagy a területükről jogellenesen kivitt kulturális javakat érintő ügyekhez kapcsolódó, releváns információk terjesztésére is.
(4) Ha a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzésre a kérelmező állam központi szervének felróható okból nem kerül sor, a (2) bekezdés d)–e) pontjaiban foglalt intézkedési kötelezettség nem terheli a hatóságot.
(4) A központi hatóság megkeresésére a rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint közreműködik a jogellenesen kivitt kulturális javak felkutatásában, állaguk megőrzése érdekében, valamint a birtokos azonosításában.
(5) A hatóság haladéktalanul köteles tájékoztatni a kérelmezett állam központi szervét, ha bírósági eljárást indított a visszaszolgáltatás érdekében. Abban az esetben, ha a hatóság a kérelmező állam központi szervétől tájékoztatást kap a visszaszolgáltatás iránti bírósági eljárás megindításáról, erről haladéktalanul tájékoztatni köteles a többi tagállam központi szervét.
(5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzésre a megkereső tagállam központi hatóságának felróható okból nem kerül sor, a (2) bekezdés d)–e) pontjaiban foglalt intézkedési kötelezettség nem terheli a hatóságot.
### Záró rendelkezések
(6) A központi hatóság haladéktalanul köteles tájékoztatni a megkeresett tagállam központi hatóságát, ha bírósági eljárást indított a visszaszolgáltatás érdekében. Abban az esetben, ha a központi hatóság, valamint a megkereső tagállam központi hatósága tájékoztatást kap a visszaszolgáltatás iránti bírósági eljárás megindításáról, erről haladéktalanul tájékoztatni köteles a többi tagállam központi hatóságát.
8. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására kell alkalmazni.
(7) Az információcsere az IMI rendszeren keresztül történik, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával, nem érintve a központi hatóságok azon jogát, hogy az IMI rendszer mellett más kommunikációs eszközt is használjanak.
9. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról.
### Visszaszolgáltatási igények Magyarország javára történő érvényesítése
### Melléklet a 2001. évi LXXX. törvényhez
7/A. § (1) Amennyiben a visszaszolgáltatási igény érvényesítése Magyarország javára történik, a magyar állam, mint megkereső tagállam nevében a központi hatóság jár el.
#### A 2. § 1. pont hatálya alá eső kulturális javak kategóriái
(2) Amennyiben a központi hatóság tudomást szerez arról, hogy Magyarország területéről jogellenesen kikerült tárgy található egy másik tagállam területén, a tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül
| Kategória | Leírás | Értékhatár euróban | Vámtarifaszám1 | |
| --- | --- | --- | --- | --- |
| 1. | 100 évnél régebbi régészeti tárgyak, amelyek fellelésének helye: | nincs | | 9705 00 00 |
| | – ásatások és feltárások a szárazföldön vagy a víz alatt | | | 9706 00 00 |
| | – régészeti feltárások | | | |
| | – régészeti gyűjtemények | | | |
| 2. | Művészeti, történelmi, illetve vallási műemlékekből származó, de azok szerves részét képező részek és elemek, amelyek kora meghaladja a 100 évet | nincs | | 9705 00 00 9706 00 00 |
| 3. | A 3. a) vagy a 4. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített képek és festmények2 | 150 000 | | 9701 |
| 3. a) | Bármilyen alapra, teljesen kézzel készített vízfestmények, gouache-ok és pasztellképek2 | 30 000 | | 9701 10 00 |
| 4. | Az 1. vagy 2. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel készített mozaikképek és rajzok2 | 15 000 | | 6914 9701 |
| 5. | Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok2 | 15 000 | | 49. Árucsoport 9702 00 00 8442 50 80 |
| 6. | Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szoborművek2 és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik | 50 000 | | 9703 00 00 |
| 7. | Fényképek, filmek és negatívjaik2 | 15 000 | | 3704 3705 3706 4911 91 80 |
| 8. | Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a térképeket és zenei partitúrákat, egyenként vagy gyűjteményes formában2 | nincs | | 9702 00 00 4901 10 00 4901 99 00 4904 00 00 4905 91 00 4905 99 00 4906 00 00 |
| 9. | 100 évesnél régebbi könyvek egyenként vagy gyűjtemé- nyes formában | 50 000 | | 9705 00 00 9706 00 00 |
| 10. | 200 évesnél régebbi nyomtatott térképek | 15 000 | | 9706 00 00 |
| 11. | 50 évesnél régebbi, bármilyen adathordozóból álló archívumok és azok részeinek minden típusa | nincs | | 3704 3705 3706 4901 4906 9705 00 00 9706 00 00 |
| 12. | a) Zoológiai, botanikai, ásványtani vagy anatómiai gyűj- temények3, illetve azok egyes darabjai | 50 000 | | 9705 00 00 |
| | b) Történelmi, paleontológiai, néprajzi vagy numizmatikai jelentőségű gyűjtemények3 | | | 9705 00 00 |
| 13. | 75 évesnél régebbi közlekedési eszközök | 50 000 | | 9705 00 00 86–89. Árucso- port |
| 14. | Az 1–13-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab | 50 000 | | |
| | a) 50 és 100 éves kor között: | | | |
| | – játékok, játékszerek | | | 95. Árucsoport |
| | – üvegtárgyak | | | 7013 |
| | – arany- és ezüstnemű | | | 7114 |
| | – bútorok | | | 94. Árucsoport |
| | – optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések | | | 90. Árucsoport |
| | – hangszerek | | | 92. Árucsoport |
| | – órák és alkatrészeik | | | 91. Árucsoport |
| | – fából készített műtárgyak | | | 44. Árucsoport |
| | – kerámia | | | 69. Árucsoport |
| | – kárpit | | | 5805 00 00 |
| | – szőnyegek | | | 57. Árucsoport |
| | – tapéta | | | 4814 |
| | – fegyverek | | | 93. Árucsoport |
| | b) 100 évesnél idősebb | | | 9706 00 00 |
- a) ellenőrzi, hogy a tárgy a 2. § 7. pontjában meghatározott művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körébe tartozik-e;
- b) beszerzi, valamint bemutatja azon bizonyítékokat, amelyek alátámasztják igénybejelentése megalapozottságát, így különösen:
- ba) a központi hatóság jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát,
- bb) a tárgy művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs minőségéről szóló nemzeti jogszabályt vagy közigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozatot,
- bc) a birtokos vagy tulajdonos kellő gondosságát igazoló, a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumokat és
- c) ellenőrzi, hogy a tárgy szerepel-e a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti nyilvántartásaiban, és amennyiben nem szerepel, akkor nyilvántartásba veszi, és megkeresi a jogellenes kivitel tekintetében az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.
––––––––––
(3) A központi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények lefolytatása után az IMI rendszeren keresztül megkeresi az adott tagállam központi hatóságát és rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok másolatait, illetve a rendelkezésére álló mindazon információt, amely a tárgy felkutatásához, azonosításához segítséget nyújthat. Amennyiben szükséges, a központi hatóság kezdeményezi a megkeresett tagállam központi hatóságánál azokat az intézkedéseket, amelyek a tárgy fizikai megóvása érdekében szükségesek.
1 A törvény kihirdetésekor hatályos, a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM–PM együttes rendelet mellékletei szerint megállapítva.
(4) A központi hatóság a megkeresett tagállam központi hatóságánál bírósági eljárást megelőző egyeztetés keretében kezdeményezi a közte és a tárgy birtokosa közötti egyezség létrehozását, amennyiben a (2) bekezdés bc) alpontja szerinti bizonyítékok a birtokos jóhiszeműségét valószínűsítik. A bizonyítékok alapján valószínűsíthetően rosszhiszemű birtokos esetében a hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a rosszhiszemű birtokossal szembeni eljárási cselekmények megindultak-e, ezek hiánya esetén hivatalból kezdeményezi azok megindítását.
2 Amelyek 50 évnél régebbiek, és nem képezik szerzőik, alkotóik tulajdonát.
(5) Amennyiben nincs lehetőség a megegyezésre, úgy a magyar állam a megkeresett tagállam bíróságán keresetet terjeszt elő a tárgy visszaszerzése érdekében, kivéve, ha az 5. § rendelkezései szerint nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak.
3 Az Európai Bíróságnak a 252/84. esetben hozott ítélete, Collector Guns GmbH & Co. KG v. Hauptzollamt Koblenz, EBH (1985) 3387. oldal, az alábbiak szerint definiál: A Közös Vámtarifa 97.05 sz. rubrikájának értelmében a ,,Gyűjtők” darabjai olyan tárgyak, amelyek rendelkeznek a gyűjteményben való elhelyezés feltétlenül szükséges jellemzőivel, vagyis viszonylag ritkán lelhetők fel, rendszerint nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően, a hasonló használati értékű tárgyak szokásos kereskedelmi forgalmától eltérő, különleges ügyletek keretében cserélnek gazdát és komoly értéket képviselnek.
(6) Polgári peres, valamint nemperes eljárásban a központi hatóság
- a) eljár a perindításra vonatkozóan,
- b) az állami vagyon részét képező kulturális javak tekintetében ellátja a magyar állam képviseletét és
- c) egyéb, nem állami jogalany tulajdonában lévő kulturális javak visszakövetelésére irányuló eljárásban a tulajdonos külföldön történő képviseletében a tulajdonos megbízásából az a) pont szerint közreműködhet. Az eljárással összefüggő költségeket a tulajdonos viseli.
(7) Amennyiben sor kerül a kulturális javak visszaszolgáltatására, úgy a megkeresett tagállamban a jóhiszemű birtokost méltányos kártalanítás illeti meg. Ennek kifizetését a magyar állam központi hatósága a központi költségvetésből biztosítja. Ugyanígy jár el a visszaszolgáltatás során felmerült egyéb költségek esetében is.
(8) A magyar állam által visszakövetelt kulturális javak vonatkozásában, az államnak a visszaszolgáltatási eljárás során felmerült költségei – így különösen a megkeresett tagállamban lévő birtokosnak fizetett méltányos kártalanítás – megtérítését a jogellenes cselekmények elkövetőjétől (több személy esetén az elkövetőktől egyetemlegesen) bírósági úton követelheti.
(9) A visszakövetelt tárgyat a központi hatóság annak adja birtokába, aki a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szerint tulajdonosnak tekintendő. Amennyiben bizonyítást nyert, hogy a tárgy a rosszhiszemű tulajdonos közreműködésével került Magyarországról jogellenesen külföldre, az eredményes visszakövetelést követően az a rosszhiszemű tulajdonosnak nem adható át. Az ilyen tárgynak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezéséről kell gondoskodni a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály szerint.
(10) Ha az eredményesen visszakövetelt tárgy tulajdonosa nem állapítható meg, úgy a központi hatóság határozatával a tárgy megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjteményben történő elhelyezését rendeli el. A Ptk. szerinti tulajdonosnak a tárgyat a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell a birtokába adni. A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonos a tárgy közgyűjteményi őrzése során felmerült költségeket megtérítse. A Ptk. szerinti tulajdonos megállapításáig a tárgy állami tulajdonnak tekintendő, a tárgy őrzése során felmerült költségeket az állam viseli.
### Záró rendelkezések
8. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. E törvény rendelkezéseit az 1993. január 1-jén, vagy azt követően jogellenesen kivitt kulturális javakra az 5. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevételével kell alkalmazni.
9. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2014/60/EU irányelvének (2014. május 15.) való megfelelést szolgálja.
### Melléklet a 2001. évi LXXX. törvényhez