2001. évi LXXX. törvény
a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
A törvény hatálya¶
1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és Magyarország területén lévő, valamint Magyarország területéről jogellenesen kivitt és az Európai Unió valamely tagállamának területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárási rendre.
Értelmező rendelkezések¶
2. § E törvény alkalmazásában
- 1. kulturális javak: azok a javak, melyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel előtt vagy azt követően nemzeti jogszabály vagy közigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 36. Cikke szerinti „művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorol;
- 2. közgyűjtemény: azok a tagállam területén található gyűjtemények – Magyarország tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú melléklet o) pontja szerint – amelyek a tagállamnak, valamint a tagállam egy helyi vagy regionális hatóságának a tulajdonában állnak, vagy finanszírozásukat jelentős mértékben azok biztosítják;
- 3. jogellenes kivitel: a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet, vagy a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok megsértésével történt kivitele, valamint a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértést, ideértve a kivitel lejártát követően vissza nem vitt javak esetét is;
- 4. megkereső tagállam: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen kivitték;
- 5. megkeresett tagállam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak;
- 6. visszaszolgáltatás: a kulturális javak visszaszállítása a megkereső tagállam területére;
- 7. művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs: védett kulturális javak, valamint a régészeti leletek és a műemlékek műemléki értékkel rendelkező alkotórészei, tartozékai és berendezési tárgyai.
- 8. belső piaci információs rendszer (a továbbiakban: IMI rendszer): a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2. § a) pontja szerinti belső információs rendszer;
Visszaszolgáltatási igények Magyarországgal szemben történő érvényesítése¶
3. § (1) A megkereső tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javakat azok birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy azt saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál, köteles visszaszolgáltatni a kérelmező államnak.
(2) A bíróság elrendeli a kérdéses javak visszaszolgáltatását, ha
- a) azok kulturális javaknak minősülnek, és
- b) jogellenesen vitték ki azokat a megkereső tagállam területéről.
(3) A birtokos a megkereső tagállam részéről méltányos kártalanításra jogosult, amennyiben bizonyítja, hogy a kulturális javak megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Annak megállapításához, hogy a tulajdonos vagy a birtokos kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el, figyelembe kell venni a kulturális javak körébe tartozó tárgy (a továbbiakban: tárgy) megszerzésének minden körülményét, különösen:
- a) a tárgy származásával kapcsolatos dokumentumokat,
- b) a megkereső tagállam jogszabályai szerint kötelező kiviteli engedélyeket,
- c) a felek ügyben tanúsított magatartását,
- d) a kifizetett vételárat, valamint
- e) azt, hogy a tulajdonos betekintett-e az ellopott kulturális javak hozzáférhető nyilvántartásaiba, beszerzett-e minden olyan információt, amihez hozzáférhetett.
(3a) A megkereső tagállam a tárgy visszaszolgáltatásakor fizet kártalanítást a birtokosnak.
(4) A kártalanításról a bíróság dönt. Ennek megítélése során figyelembe kell venni különösen:
- a) a birtoklás jogcímét és annak jellegét,
- b) a szerzés visszterhességét vagy ingyenességét,
- c) a birtokos jóhiszeműségét,
- d) a birtokos tényleges kárát.
(5) Ajándékozás vagy öröklés esetén a birtokos a kártalanítás szempontjából nem lehet kedvezőbb helyzetben, mint az, akitől a tárgyat szerezte.
4. § (1) A visszaszolgáltatást követően a kulturális javak tulajdonjogára a megkereső tagállam joga vonatkozik.
(2) Az e törvényben foglaltak nem érintik a megkereső tagállamnak és a jogellenesen kivitt kulturális javak tulajdonosának a megkereső tagállam joga alapján indítható egyéb (polgári, büntetőjogi) igényeit.
5. § (1) Nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak, ha megindításának időpontjában a kulturális javak kivitele a megkereső tagállam joga szerint már nem minősül jogellenesnek.
(2) Nem indítható visszaszolgáltatási eljárás, ha
- a) a megkereső tagállam központi hatóságának a kulturális javak előfordulási helyére vagy a birtokosára vonatkozó információ tudomásra jutásától számított 3 év, vagy
- b) a jogellenes kiviteltől számított 30 év, illetve közgyűjtemények, valamint az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület leltárában szereplő javak esetében 75 év
eltelt.
(3) Nemzetközi szerződés a közgyűjtemények, valamint az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület leltárában szereplő javak esetében 75 évnél hosszabb igényérvényesítési határidőt is előírhat.
Eljárási szabályok¶
6. § (1) A megkereső tagállam a területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását igényelheti, ha az adott tárgy Magyarország területén van. E joga érvényesítése iránti keresetet a tárgyat ténylegesen birtokában tartó személy ellen kell megindítani, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy azt a saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál.
(2) A bírósági eljárás lefolytatása a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A megkereső tagállam nevében a perindításra a tagállamok által a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 2014/60/EU tanácsi irányelv 4. cikke alapján kijelölt, és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő központi hatóság jogosult.
(4) A keresetlevélhez – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell a visszaszolgáltatni kért kulturális javak leírását tartalmazó dokumentumot és a megkereső tagállam központi hatóságának a tárgyak kulturális javak körébe tartozására, valamint a jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát.
(5) Az eljárás során hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a megkereső tagállam viseli.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. általános szabályai az irányadóak.
A központi hatóság és feladatai¶
7. § (1) A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat – Magyarország központi hatóságaként – a kulturális javak vonatkozásában a Kormány által kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) látja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a hatóság a magyar állam képviseletében fellép a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében, együttműködik más tagállamok központi hatóságaival, és előmozdítja a velük történő egyeztetést, így különösen
- a) a megkereső tagállamnak a kutatás elősegítéséhez szükséges valamennyi információt – így különösképpen a tárgy tényleges vagy vélhető feltalálási helyére vonatkozó adatokat – tartalmazó kérelme alapján felkutatja a jogellenesen kivitt kulturális javakat és azonosítja azok birtokosát,
- b) értesíti az érintett tagállamokat, ha alapos a gyanú, hogy olyan kulturális javak találhatóak Magyarország területén, amelyeket jogellenesen juttattak ki másik tagállam területéről,
- c) a b) pont szerinti értesítéstől számított hat hónapon belül lehetővé teszi a megkereső tagállam központi hatósága számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgyak kulturális javaknak minősülnek-e,
- d) az érintett tagállamok központi hatóságaival együttműködve és azok költségére megteszi a szükséges intézkedéseket a kulturális javak állagának megóvása érdekében,
- e) a jogellenesen kivitt kulturális javak – azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal történő – közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésével megakadályozhatja a visszaszolgáltatás meghiúsítására alkalmas vagy a visszaszolgáltatást veszélyeztető cselekményeket,
- f) közvetítőként jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között a visszaszolgáltatás ügyében, a bírósági eljárást megelőzően egyeztetést kezdeményez,
- g) a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezheti a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi, és a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa ehhez hivatalosan is hozzájárul.
(3) A tagállamok központi hatóságai az együttműködéshez és a konzultációhoz az IMI rendszert használják. Az IMI rendszert továbbá használhatják a területükről ellopott vagy a területükről jogellenesen kivitt kulturális javakat érintő ügyekhez kapcsolódó, releváns információk terjesztésére is.
(4) A központi hatóság megkeresésére a rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint közreműködik a jogellenesen kivitt kulturális javak felkutatásában, állaguk megőrzése érdekében, valamint a birtokos azonosításában.
(5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzésre a megkereső tagállam központi hatóságának felróható okból nem kerül sor, a (2) bekezdés d)–e) pontjaiban foglalt intézkedési kötelezettség nem terheli a hatóságot.
(6) A központi hatóság haladéktalanul köteles tájékoztatni a megkeresett tagállam központi hatóságát, ha bírósági eljárást indított a visszaszolgáltatás érdekében. Abban az esetben, ha a központi hatóság, valamint a megkereső tagállam központi hatósága tájékoztatást kap a visszaszolgáltatás iránti bírósági eljárás megindításáról, erről haladéktalanul tájékoztatni köteles a többi tagállam központi hatóságát.
(7) Az információcsere az IMI rendszeren keresztül történik, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával, nem érintve a központi hatóságok azon jogát, hogy az IMI rendszer mellett más kommunikációs eszközt is használjanak.
Visszaszolgáltatási igények Magyarország javára történő érvényesítése¶
7/A. § (1) Amennyiben a visszaszolgáltatási igény érvényesítése Magyarország javára történik, a magyar állam, mint megkereső tagállam nevében a központi hatóság jár el.
(2) Amennyiben a központi hatóság tudomást szerez arról, hogy Magyarország területéről jogellenesen kikerült tárgy található egy másik tagállam területén, a tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül
- a) ellenőrzi, hogy a tárgy a 2. § 7. pontjában meghatározott művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körébe tartozik-e;
- b) beszerzi, valamint bemutatja azon bizonyítékokat, amelyek alátámasztják igénybejelentése megalapozottságát, így különösen:
- ba) a központi hatóság jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát,
- bb) a tárgy művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs minőségéről szóló nemzeti jogszabályt vagy közigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozatot,
- bc) a birtokos vagy tulajdonos kellő gondosságát igazoló, a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumokat és
- c) ellenőrzi, hogy a tárgy szerepel-e a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti nyilvántartásaiban, és amennyiben nem szerepel, akkor nyilvántartásba veszi, és megkeresi a jogellenes kivitel tekintetében az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.
(3) A központi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények lefolytatása után az IMI rendszeren keresztül megkeresi az adott tagállam központi hatóságát és rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok másolatait, illetve a rendelkezésére álló mindazon információt, amely a tárgy felkutatásához, azonosításához segítséget nyújthat. Amennyiben szükséges, a központi hatóság kezdeményezi a megkeresett tagállam központi hatóságánál azokat az intézkedéseket, amelyek a tárgy fizikai megóvása érdekében szükségesek.
(4) A központi hatóság a megkeresett tagállam központi hatóságánál bírósági eljárást megelőző egyeztetés keretében kezdeményezi a közte és a tárgy birtokosa közötti egyezség létrehozását, amennyiben a (2) bekezdés bc) alpontja szerinti bizonyítékok a birtokos jóhiszeműségét valószínűsítik. A bizonyítékok alapján valószínűsíthetően rosszhiszemű birtokos esetében a hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a rosszhiszemű birtokossal szembeni eljárási cselekmények megindultak-e, ezek hiánya esetén hivatalból kezdeményezi azok megindítását.
(5) Amennyiben nincs lehetőség a megegyezésre, úgy a magyar állam a megkeresett tagállam bíróságán keresetet terjeszt elő a tárgy visszaszerzése érdekében, kivéve, ha az 5. § rendelkezései szerint nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak.
(6) Polgári peres, valamint nemperes eljárásban a központi hatóság
- a) eljár a perindításra vonatkozóan,
- b) az állami vagyon részét képező kulturális javak tekintetében ellátja a magyar állam képviseletét és
- c) egyéb, nem állami jogalany tulajdonában lévő kulturális javak visszakövetelésére irányuló eljárásban a tulajdonos külföldön történő képviseletében a tulajdonos megbízásából az a) pont szerint közreműködhet. Az eljárással összefüggő költségeket a tulajdonos viseli.
(7) Amennyiben sor kerül a kulturális javak visszaszolgáltatására, úgy a megkeresett tagállamban a jóhiszemű birtokost méltányos kártalanítás illeti meg. Ennek kifizetését a magyar állam központi hatósága a központi költségvetésből biztosítja. Ugyanígy jár el a visszaszolgáltatás során felmerült egyéb költségek esetében is.
(8) A magyar állam által visszakövetelt kulturális javak vonatkozásában, az államnak a visszaszolgáltatási eljárás során felmerült költségei – így különösen a megkeresett tagállamban lévő birtokosnak fizetett méltányos kártalanítás – megtérítését a jogellenes cselekmények elkövetőjétől (több személy esetén az elkövetőktől egyetemlegesen) bírósági úton követelheti.
(9) A visszakövetelt tárgyat a központi hatóság annak adja birtokába, aki a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szerint tulajdonosnak tekintendő. Amennyiben bizonyítást nyert, hogy a tárgy a rosszhiszemű tulajdonos közreműködésével került Magyarországról jogellenesen külföldre, az eredményes visszakövetelést követően az a rosszhiszemű tulajdonosnak nem adható át. Az ilyen tárgynak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezéséről kell gondoskodni a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály szerint.
(10) Ha az eredményesen visszakövetelt tárgy tulajdonosa nem állapítható meg, úgy a központi hatóság határozatával a tárgy megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjteményben történő elhelyezését rendeli el. A Ptk. szerinti tulajdonosnak a tárgyat a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell a birtokába adni. A birtokba adás feltétele, hogy a tulajdonos a tárgy közgyűjteményi őrzése során felmerült költségeket megtérítse. A Ptk. szerinti tulajdonos megállapításáig a tárgy állami tulajdonnak tekintendő, a tárgy őrzése során felmerült költségeket az állam viseli.
Záró rendelkezések¶
8. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. E törvény rendelkezéseit az 1993. január 1-jén, vagy azt követően jogellenesen kivitt kulturális javakra az 5. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevételével kell alkalmazni.
9. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2014/60/EU irányelvének (2014. május 15.) való megfelelést szolgálja.