2001. évi CI. törvény — mi változott? 2013. január 1.

A 2012. január 1. és 2013. január 1. között hatályba lépett módosítások. 81 sor került be, 34 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. január 1.)Következő módosítás (2013. május 3.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 9 változatlan sor ⋯

2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.

(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.), a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nktv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

3. § (1) A törvény hatálya – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 11. §-a és 12. §-a szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.

(5) E törvény hatálya nem terjed ki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti egészségügyi ágazati képzésekre.

(5) E törvény hatálya nem terjed ki:

- a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre, valamint

- b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre.

3/A. §

3/B. § A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.

⋯ 82 változatlan sor ⋯

- b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy

- ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,

- bb) rendelkezik-e a képzések – képzési programnak megfelelő – lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

- bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,

- bd) vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,

- bf) biztosítja-e – a 17. § (2) bekezdés alapján – az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában,

- bg)

- bh) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.

- bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdése szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,

- bd) szabályszerűen vezeti-e a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,

- be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését, valamint a tájékoztatók tartalma összhangban áll-e a kínált képzéseken való részvételhez előírt feltételekkel, az akkreditációban foglaltaknak megfelelően a képzési tartalommal, követelményekkel, a megszerezhető képesítésekkel,

- bf) biztosítja-e a – 17. § (2) bekezdése alapján – az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának és folyamatának egyénre szabott alakításában,

- bg) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.

(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4) A tevékenységfolytatási tilalmat kimondó határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.

(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Ha a felnőttképzést folytató intézmény bírságolására azért került sor, mert tevékenységét a tiltó határozat ellenére tovább folytatja, az állami foglalkoztatási szerv bírságot megállapító határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díjnak, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költségnek a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. Ha a felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre eltiltja a felnőttképzési tevékenység folytatásától, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.

(6) A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:

- a) nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,

- a) nem, vagy nem e törvény rendelkezései szerint köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,

- b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,

- c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,

- d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget.

- d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget,

- e) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról,

- f) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.

(7) Az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartásból törli.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

(2) A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.

(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Nem kaphat intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény, amelynek vezető tisztségviselője az intézményakkreditációs kérelem benyújtását megelőző két éven belül olyan felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény vezető tisztségviselője volt, amelynek akkreditációját a FAT jogerős határozatával visszavonta.

(4) A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével hatályát veszti.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az adatváltozásnak a programakkreditációs tanúsítványon történő átvezetésére is alkalmazni kell.

12/B. § (1) Az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a támogatott képzéseiről az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kizárólag elektronikus úton

- a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számára, intézményakkreditációs lajstromszámára,

- b) a képzés megnevezésére,

- c) a képzési csoport

- ca) képzésének első képzési napjára,

- cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,

- cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára,

- cd) résztvevőinek a támogatott és a nem támogatott személyek szerinti bontásban meghatározott számára,

- d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,

- e) akkreditált képzési program esetén az akkreditációs lajstromszám feltüntetésére, akkreditált program hiányában e tény megjelölésére

vonatkozó adatokat szolgáltatja.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény

- a) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig,

- b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének

- ba) az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,

- bb) az (1) bekezdés cb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig

köteles eleget tenni.

(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1)–(2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról – a FAT 13. § szerinti, az akkreditált felnőttképzést folytató intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kezeli.

(5) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv – a (3) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében – folyamatos hozzáférést biztosít a FAT számára a nyilvántartás adataihoz.

### A Felnőttképzési Akkreditáló Testület

13. § (1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén – az erre okot adó körülmény feltárásától számított – egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.

(2a) A FAT ellenőrzi, hogy az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti-e, képzéseit az e § szerint szolgáltatott adatokban foglaltaknak megfelelően folytatja-e, valamint, hogy a képzés az ellenőrzés lefolytatásának időpontjában időarányosan megvalósul-e.

(2b) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a képzést nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 12/B. § (1) bekezdés cb) pontjában jelzett óraszám szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, a FAT vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. A FAT által kiszabott bírságot postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással kell megfizetni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(2c) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a (2b) bekezdés szerinti jogszabálysértést a FAT bírságot megállapító határozata ellenére ismételten elköveti, a FAT az intézmény akkreditációját visszavonja.

(2d) A FAT a támogatott képzések ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján – értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(2e) A FAT az akkreditáció visszavonásának tényét honlapján feltünteti.

(3) A FAT független szakmai testület.

(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki – az elnök kivételével – hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.

⋯ 52 változatlan sor ⋯

### A felnőttképzési szerződés

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján kötött felnőttképzési szerződés.

(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

- a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

- a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

- b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

- c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,

- d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

- e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,

- f) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

- g) a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

- h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén

- e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben keletkezett esetlegesen biztosított juttatásokat,

- f) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti, hatósági illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

- g) egy összegben – az előzetesen megszerzett tudás beszámításával – a képzési díj, továbbá külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának mértékét, a díjfizetés módját, ütemezését,

- h) állami, vagy európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén

- ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,

- hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint

- i) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,

- j) mindazt, amit külön kormányrendelet előír;

- k) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.

- hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására,

- i) a képzésben részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, így különösen a képzésből való kimaradás esetén megfizetendő díj mértékét, a szolgáltatás díjának késedelmes megfizetése vagy a díjfizetés elmaradásának következményeit,

- j) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, vagy a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket,

- k) szerződésszegés esetén a szolgáltatás igénybevevője részére a tájékoztatás lehetőségét a panasztétel, a jogorvoslat tekintetében,

- l) mindazt, amit külön kormányrendelet előír.

(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

21. § (1) A felnőttképzést az állam a 22–27. §-okban foglaltak szerint támogatja.

(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:

(2) A felnőttképzés támogatásának forrásai

- a) a központi költségvetés,

- b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,

- c) az Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprészei.

- d)

- a) a központi költségvetés, amelynek részét képezi a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprésze,

- b) a szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része, valamint

- c) az európai uniós források.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.

(5)

(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a – külön jogszabályban meghatározott – rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a – külön jogszabályban meghatározott – rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki

(7) A (2) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki

- a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy

- b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy

- c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott – amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény – a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.

### Felnőttképzési normatív támogatás

22. § (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára – a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint – díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.

⋯ 51 változatlan sor ⋯

(2) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.

(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (2) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

(4) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követő három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.

(4) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követő három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- 10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

- 11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.

- 12. Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.

- 13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.

- 13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.

- 14. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.

- 15. Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.

- 16. Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- 18. Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

- 19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.

- 20. Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnőttképzési tevékenységnek a felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.

- 21. támogatott képzés: olyan képzés, amely részben vagy egészben a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források terhére valósul meg.

- 22. támogató szerv: a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt.

## VI. RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

⋯ 50 változatlan sor ⋯