2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

2001. évi CI. törvény

a felnőttképzésről

Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. § Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.

2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.

(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.), a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nktv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

3. § (1) A törvény hatálya kiterjed

• a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
• b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.

(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység

• a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
• b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

(3)

(4) E törvény hatálya nem terjed ki a egyházi jogi személyre, kivéve ha az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.

(5) E törvény hatálya – a 21. § (2) bekezdésében, valamint a (7) és (8) bekezdésben és a 26. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki:

• a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre,
• b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre, valamint
• c) az Sztv. alapján szervezett mesterképzésre és vizsgáztatásra.

3/A. §

3/B. § A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.

II. RÉSZ — A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE¶

A felnőttképzés irányítása¶

4. § (1) A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet rendeletben jelöli ki.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg

• a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának;
• b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek;
• c) az intézmény-, vagy programakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása miatt fizetendő bírság mértékét, valamint a bírságfizetési kötelezettség részletes

szabályait.

(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:

• a) a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait, a bejelentés részletes szabályait, a felnőttképzési tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a 9. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának a szabályait;
• b) az intézmény és program akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, valamint – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az akkreditációs eljárási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait;
• c) az Országos Képzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait;
• d) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
• e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyarországon akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat,
• f) az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• g)–h)
• i)

(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(6) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

4/A. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az állami szakképzési és felnőttképzési szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács¶

5. § A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön jogszabály határozza meg.

6. §

Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv¶

7. § Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei¶

8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki felnőttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. E rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a felnőttképzési tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Amennyiben a bejelentés alapján vagy egyéb esetben lefolytatott ellenőrzése alapján az állami foglalkoztatási szerv megtiltja az érintett intézménynek a felnőttképzési tevékenység folytatását, azonban a felnőttképzési intézmény a képzést már megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kárért a felnőttképzési intézményt terheli a felelősség.

9. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:

• a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, cégjegyzékszámát, illetve bírósági nyilvántartásba vételének számát, székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének nevét,
• b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
• c) a nyilvántartásba vételi számot,
• d) a nyilvántartásba vétel időpontját,
• e)
• f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
• g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését,
• h) a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát,
• i) általános képzés esetén a képzés megnevezését,
• j)–k)
• l) a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.

(3) A 8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(4) A felnőttképzést folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a bejelentéshez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – másolatot készíthet.

(5)

A felnőttképzési intézmények ellenőrzése¶

10. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény

• a) bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
• aa)
• ab) a valóságnak megfelelnek-e a bejelentésben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatok,
• ac)–ae)
• b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy
• ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,
• bb) rendelkezik-e a képzések – képzési programnak megfelelő – lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
• bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdése szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
• bd) szabályszerűen vezeti-e a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
• be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését, valamint a tájékoztatók tartalma összhangban áll-e a kínált képzéseken való részvételhez előírt feltételekkel, az akkreditációban foglaltaknak megfelelően a képzési tartalommal, követelményekkel, a megszerezhető képesítésekkel,
• bf) biztosítja-e a – 17. § (2) bekezdése alapján – az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának és folyamatának egyénre szabott alakításában,
• bg) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.

(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.

(3)

(4) A tevékenységfolytatási tilalmat kimondó határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Ha a felnőttképzést folytató intézmény bírságolására azért került sor, mert tevékenységét a tiltó határozat ellenére tovább folytatja, az állami foglalkoztatási szerv bírságot megállapító határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díjnak, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költségnek a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. Ha a felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre eltiltja a felnőttképzési tevékenység folytatásától, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.

(6) A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:

• a) nem, vagy nem e törvény rendelkezései szerint köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,
• b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,
• c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,
• d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget,
• e) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról,
• f) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.

(7) Az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartásból törli.

(8) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történő – bevonásával látja el.

(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot a Nemzeti Foglalkoztatási Alap lebonyolítási számlájára kell befizetni.

10/A. § A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig megőriznie:

• a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
• b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához – a résztvevő oldaláról – szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
• c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
• d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
• e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,
• f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.

11. §

III. RÉSZ — A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI¶

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja¶

12. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

(2) A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.

(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Nem kaphat intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény, amelynek vezető tisztségviselője az intézményakkreditációs kérelem benyújtását megelőző két éven belül olyan felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény vezető tisztségviselője volt, amelynek akkreditációját a FAT jogerős határozatával visszavonta.

(4) A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével hatályát veszti.

(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania.

(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.

(7) Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történő felnőttképzési tevékenységét akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert minősítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak.

(8)

(9) A FAT a közoktatási feladatot ellátó – más jogszabályban meghatározott – közoktatási intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

(10) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.

12/A. § (1) Ha a felnőttképzést folytató intézmény az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás átvezetését a jogszabályban meghatározott határidőben nem kezdeményezi, vele szemben a FAT bírságot szab ki. A bírság mértékét és a fizetési kötelezettség részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. Amennyiben az intézmény az adatváltozásnak a tanúsítványon való átvezetését a FAT bírságot megállapító határozata ellenére továbbra sem kezdeményezi, a FAT az intézményakkreditációt visszavonja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az adatváltozásnak a programakkreditációs tanúsítványon történő átvezetésére is alkalmazni kell.

12/B. § (1) Az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a támogatott képzéseiről az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kizárólag elektronikus úton

• a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számára, intézményakkreditációs lajstromszámára,
• b) a képzés megnevezésére,
• c) a képzési csoport
• ca) képzésének első képzési napjára,
• cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,
• cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára,
• cd) résztvevőinek a támogatott és a nem támogatott személyek szerinti bontásban meghatározott számára,
• d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,
• e) akkreditált képzési program esetén az akkreditációs lajstromszám feltüntetésére, akkreditált program hiányában e tény megjelölésére

vonatkozó adatokat szolgáltatja.

(2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény

• a) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig,
• b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
• ba) az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,
• bb) az (1) bekezdés cb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig

köteles eleget tenni.

(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1)–(2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról – a FAT 13. § szerinti, az akkreditált felnőttképzést folytató intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kezeli.

(5) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv – a (3) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében – folyamatos hozzáférést biztosít a FAT számára a nyilvántartás adataihoz.

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület¶

13. § (1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén – az erre okot adó körülmény feltárásától számított – egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.

(2a) A FAT ellenőrzi, hogy az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti-e, képzéseit az e § szerint szolgáltatott adatokban foglaltaknak megfelelően folytatja-e, valamint, hogy a képzés az ellenőrzés lefolytatásának időpontjában időarányosan megvalósul-e.

(2b) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a képzést nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 12/B. § (1) bekezdés cb) pontjában jelzett óraszám szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, a FAT vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. A FAT által kiszabott bírságot postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással kell megfizetni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(2c) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a (2b) bekezdés szerinti jogszabálysértést a FAT bírságot megállapító határozata ellenére ismételten elköveti, a FAT az intézmény akkreditációját visszavonja.

(2d) A FAT a támogatott képzések ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján – értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(2e) A FAT az akkreditáció visszavonásának tényét honlapján feltünteti.

(3) A FAT független szakmai testület.

(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki – az elnök kivételével – hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint a vallási közösségek, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.

(5) A FAT tagjainak névsorát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

(6) A FAT elnökét – a tagok közül – a miniszter nevezi ki négyéves időtartamra.

(7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.

(8) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.

Szakmai tanácsadó testület¶

14. §

Az éves képzési terv¶

15. §

A képzési program tartalma és akkreditációja¶

16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.

(2) A képzési program tartalmazza:

• a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
• b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
• c) a tervezett képzési időt,
• d) a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás),
• e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,
• f) a maximális csoportlétszámot,
• g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
• h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
• i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

(3) Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű.

17. § (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.

(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.

18. §

19. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció célja, hogy – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.

(2) A programakkreditáció hatályának időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.

(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.

(4)

(5) Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – programakkreditációs tanúsítványt ad ki.

A felnőttképzési szerződés¶

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján kötött felnőttképzési szerződés.

(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

• a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
• b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
• c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,
• d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
• e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben keletkezett esetlegesen biztosított juttatásokat,
• f) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti, hatósági illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
• g) egy összegben – az előzetesen megszerzett tudás beszámításával – a képzési díj, továbbá külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának mértékét, a díjfizetés módját, ütemezését,
• h) állami, vagy európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén
• ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
• hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására,
• i) a képzésben részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, így különösen a képzésből való kimaradás esetén megfizetendő díj mértékét, a szolgáltatás díjának késedelmes megfizetése vagy a díjfizetés elmaradásának következményeit,
• j) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, vagy a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket,
• k) szerződésszegés esetén a szolgáltatás igénybevevője részére a tájékoztatás lehetőségét a panasztétel, a jogorvoslat tekintetében,
• l) mindazt, amit külön kormányrendelet előír.

(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.

20/A. §

IV. RÉSZ — FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK¶

A támogatások általános szabályai¶

21. § (1) A felnőttképzést az állam a 22–27. §-okban foglaltak szerint támogatja.

(2) A felnőttképzés támogatásának forrásai

• a) a központi költségvetés, amelynek részét képezi a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprésze,
• b) a szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része, valamint
• c) az európai uniós források.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely

• a) a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, hatályos intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és
• b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette,
• c)

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a – külön jogszabályban meghatározott – rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki

• a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy
• b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy
• c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott – amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény – a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.

Felnőttképzési normatív támogatás¶

22. § (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára – a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint – díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.

(2) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.

(3) Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.

(4) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.

(5) Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)–(4) bekezdés alapján. Az értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.

23. §

Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása¶

24. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az NFA terhére támogatásban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a 29. § 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható.

25. §

A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása¶

26. § (1) Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része – külön jogszabályban meghatározottak szerint – felhasználható

• a) az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 3. § (5) bekezdés szerinti képzések és vizsgáztatás támogatására,
• b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
• c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
• d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

• a) a szerződést kötő felek
• aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,
• ab) székhelyét, lakcímét,
• ac) statisztikai számjelét,
• ad) adószámát, adóazonosító jelét,
• ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,
• b) a támogatott cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,
• c) a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának megnevezését, – önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát – ahova a támogatás összege átutalható,
• d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
• e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
• f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
• g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait,
• h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,
• i) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
• j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.

27. §

Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás¶

28. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.

(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (2) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

(4) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követő három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

28/A. §

V. RÉSZ — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

29. § E törvény alkalmazásában:

• 1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
• 2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
• 3. Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történő számadás a felnőttképzésben résztvevő önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, amely megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának biztosítását, a tanulási folyamat a felnőttképzésben résztvevő által történő ellenőrzésének lehetőségét. A távoktatás időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelező oktatás keretében vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.
• 4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
• 5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
• 6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.
• 7. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul.
• 8. Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
• 9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
• 10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
• 11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
• 12. Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.
• 13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.
• 14. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.
• 15. Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.
• 16. Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.
• 17. Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
• 18. Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.
• 19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.
• 20. Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnőttképzési tevékenységnek a felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.
• 21. támogatott képzés: olyan képzés, amely részben vagy egészben a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források terhére valósul meg.
• 22. támogató szerv: a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt.

VI. RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

30. § (1) E törvény – a (2) bekezdés kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) E törvény

• a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
• b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
• c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
• d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének

való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 2001. évi CI. törvényhez¶

1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetve okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma;

b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben résztvevő

ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,

bb) képzésbe történő felvételével,

bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,

bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye),

be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel

kapcsolatos adatok;

c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)–b) pontban foglaltakon kívül:

ca) a képzésben résztvevő Ktv. szerinti tanulói azonosító száma,

cb) a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.

2.

3. Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a képzésben résztvevő 1. a)–c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.