1998. évi XI. törvény — mi változott? 2014. március 15.

10. § (1) Az ügyvéd által ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, valamint az okozott személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, sérelemdíj megfizetésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt ügyvédi tevékenysége alatt fenntartani.

- e) aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,

(2)

- d) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá került,

(4a) A kamarai tagságnak a (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság, a vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az ügyvéd adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(2) Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnését az ügyvéd nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő 15 napon belül a kamara honlapján közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.

(3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályai szerint kell megadni.

(1a) Az ügyvéd gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselője aláírásmintájának ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az (1) bekezdés szerinti személyazonosság-ellenőrzést köteles elvégezni.

(7a) A névjegyzékbe be kell jegyezni

- a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutód és a jogelőd szervezetekre vonatkozó adatokat,

- b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárások kezdő és befejező időpontját,

- c) csődeljárás esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét,

- d) felszámolási eljárás esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét, a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét.

(8) Az ügyvédi iroda köteles számviteli beszámolóját a közzététele céljából megküldeni a területi kamara részére.

(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha

- a) az iroda a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, és a 68. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetén a kamara (3) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget,

- b) az iroda taggyűlése dönt a jogutód nélküli megszüntetéséről,

- c) a bíróság az irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,

- d) az iroda más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy szétvált (kivált, különvált),

- e) az iroda valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.

(3) A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi irodát, hogy a 68. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában írt feltételeknek 30 napon belül tegyen eleget.

(5) Az irodát

- a) a (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal,

- b) felszámolási eljárás esetén az iroda jogutód nélküli megszüntetését elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele napjával,

- c) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával

kell a névjegyzékből törölni.

(6a) A jogutód nélküli megszűnés esetén – ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor – a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7a) Az iroda (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a névjegyzékből való törlésre irányuló kamarai határozat meghozatalának előzetes feltétele az állami adóhatóság, és az iroda székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(7b) A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda a nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal használhatja.

(7c) Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről egyidejűleg tájékoztatnia kell.

(7d) A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.

(7e) Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, az erről szóló jogerős végzést megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki és erről – a kijelölést tartalmazó kamarai határozat – megküldésével a bíróságot és a felszámolót három munkanapon belül értesíti.

(7f) A felszámolási eljárás elrendelését követően az iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (7d) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.

(7g) Az iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései – a megbízási jogviszonyok megszüntetése mellett – beszedésre kerülhessenek.

(7h) Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni a (7f) pontban meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.

### Az iroda jogutódlással történő megszűnése

(6) Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

### Az irodagondnok, az irodagondnok eljárása

83/A. § (1) A területi kamara az ügyvédeknél, illetve ügyvédi irodáknál a (2) bekezdésben meghatározott esetekben ellátandó ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok teljesítése érdekében irodagondnokokat jelöl ki az irodagondnokok névjegyzékéből.

(2) Irodagondnokot kell kijelölni

- a) az elhunyt ügyvéd irodája részére,

- b) az ügyvéd részére, ha

- ba) tevékenysége folytatásában akadályoztatva van,

- bb) ügyvédi kamarai tagsága megszűnt és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

- c) a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha

- ca) nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,

- cb) nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,

- cc) nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott,

- cd) nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,

- d) a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

(3) Az irodagondnok ellátja – a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az ügyvéddel, irodavezetővel együttműködve – az ügyvéd, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni.

(4) A területi kamara kérelemre felveszi az irodagondnoki névjegyzékbe azt az öt éves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédet, aki a kamara tagja. Nem vehető fel az irodagondnoki névjegyzékbe az az ügyvéd,

- a) aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

- b) akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy

- c) aki a tevékenységét szünetelteti.

(5) Az irodagondnok a tevékenységéért a területi kamarától díjazásra jogosult.

- g) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, az ügyvéd kamarai azonosító számát,

- g) az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát, az ügyvéd anyakönyvi számát,

- p) az ügyvéd elektronikus elérhetőségét (elektronikus levélcím, honlap),

- q) az ügyvéd által megjelölt főbb jogterületeket, amelyeken tevékenységét kifejti.

(3) A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:

- a) neve,

- b) székhelye,

- c) telefon és telefax száma,

- d) elektronikus elérhetősége (elektronikus levélcím, honlap),

- e) irodavezető neve,

- f) tagjainak neve,

- g) tagjainak lakcíme.

(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a (3) bekezdés c)–g) pontja kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) Az ügyvédet, alkalmazott ügyvédet, külföldi jogi tanácsadót és ügyvédjelöltet nyilvántartó kamara neve, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatok közül az (1) bekezdés a), e), h), n), p) és q) pontjában, a (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben felsorolt adatok – a lakcím kivételével – nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók.

(5) A kamara az érintett kérelmére a (4) bekezdésben szereplő adatokon felül az érintettre vonatkozó, az (1) és (3) bekezdésben szereplő egyéb adatot is kereshető módon közzéteszi (ügyvédkereső).

(6) A kamara az ügyvédkeresőben közzétett adatokat az érintett eltérő rendelkezése hiányában jogosult az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbítani az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső működtetése céljából.

(7) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.

(8) A kamara a (4) bekezdésben szereplő adatokon túl megkeresésre felvilágosítást nyújt

- a) arról, hogy a megkeresésében megjelölt személy, iroda az általa vezetett névjegyzékben szerepel vagy sem,

- b) arról, hogy a megkeresésben megjelölt személy az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről, illetve az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásban szerepel vagy sem,

- c) a kijelölt irodagondnok nevéről, hivatali levelezési címéről,

- d) az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő, valamint megszűnt ügyvédi iroda nevéről székhelyéről, az átalakulás formájáról,

- e) arról, ha az ügyvédi irodával szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,

- f) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nevéről, hivatali levelezési címéről,

- g) az ügyvédi iroda névjegyzékből való törlésének időpontjáról.

(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)–g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi.

(10) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.