1998. évi XI. törvény — mi változott? 2014. január 1.

- j) bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység.

(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira, valamint az ügyvédi titok körébe eső adatot is tartalmazó elektronikus vagy papíralapú okiratok tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző természetes és jogi személyekre megfelelően irányadó.

(5) Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben, – ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése – az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.

(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során

- b) olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt állapítják meg a bűnösségét nem jogerősen másodfokon, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.

(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha

- a) az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntető eljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntető eljárást – hatálya alatt áll,

(3) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első vagy másodfokon az ügyvédet nem jogerősen felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, míg a (2) bekezdés esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

(4) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

(5) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.

(7) A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

54/A. §

- a) legalább két évig ügyvédi tevékenységet folytatott,

- d) az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól,

- j) a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,

- p) a biztonsági jel gyártásával, beszerzésével, rendelkezésre bocsátásával, kezelésével, felhasználásával, a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával, a biztonsági jel ellenértékének megfizetésével és nyilvántartásával, valamint az ezekkel összefüggő kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá a biztonsági jel ellenértékének összegéről,

- q) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.

119. § (1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tisztségviselők) – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – bármely kamarai tag megválasztható.

(2) A tisztségviselőket – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – négyévente közvetlenül választják, titkos szavazással (a továbbiakban: általános választás).

(4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a (4) bekezdésben megjelölteken kívül más tisztségviselő (4) bekezdés szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.

130/B. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 20. § (4a) bekezdését, 76. § (6a) bekezdését, 76. § (7a)–(7c) bekezdését, valamint 76. § (7e)–(7h) bekezdését a 2014. március 15-ét követően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban kell alkalmazni. E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 76. § (7d) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltakat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2014. december 31-ét követően megkötött letéti szerződésekre kell alkalmazni.

(3) Az ügyvéd a 2015. január 1-jén hatályos összes pénzletétre vonatkozó ügyvédi letéti szerződését köteles 2015. június 30-ig e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltak szerint a területi kamara letéti nyilvántartásában rögzíteni.

(4) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 68. § (8) bekezdése, valamint 116. § (9) bekezdése szerinti, az ügyvédi iroda számviteli beszámolójának beküldésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget először a 2014. évi számviteli beszámoló tekintetében kell teljesíteni.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák a Módtv.-vel megállapított 25/A. § (1) bekezdésben, 25/B. §-ban, valamint 30/A. §-ban meghatározott feladataik ellátására gazdasági társaságot hozhatnak létre; a gazdasági társaság tagja kizárólag területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara lehet.