1997. évi XXXI. törvény — mi változott? 2024. szeptember 1.
A 2024. július 1. és 2024. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 17 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. július 1.)Következő módosítás (2024. december 21.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 120 változatlan sor ⋯
6/A. § E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
6/B. § A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter feladata a gyermekeket érő elektroakusztikus zaj egészségkárosító hatásait mérséklő és e zajforrások által kiváltott hatásokkal szembeni védekezéssel kapcsolatos tudatosságot elősegítő intézkedések kezdeményezése. A miniszter e célok elérése érdekében tájékoztató kampányokat kezdeményez, amelyek segítik a szülői tudatosságot és ösztönözik az elektroakusztikus hangosítás igénybevétele mellett tartott nyilvános rendezvények szervezőit az egészségmegóvás támogatására.
7. § (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
(2) A gyermeknek joga van – örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani. A tizenkét év alatti gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha
⋯ 429 változatlan sor ⋯
(3c) A (3b) bekezdés szerinti jelzési kötelezettség 24 órán belül történő nem teljesítése esetén a (3b) bekezdés a) pontjában meghatározott szerv, valamint a gyermekvédelmi gyám szabálysértési eljárást kezdeményez.
(4) Ha az (1) bekezdés a)–i) és k)–m) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)–i) és k)–m) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság – jelzésre vagy hivatalból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.
(4a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy szerv alkalmazottja, illetve vezetője kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségének, vagy nem tesz feljelentést, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.
(4b) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv alkalmazottja a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettséget nem közvetlenül, hanem a szerv vezetője, vagy arra kijelölt személy útján gyakorolja, kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény észlelése esetén haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül köteles azt a szerv vezetőjénél vagy a kijelölt személynél kezdeményezni. A szerv vezetője vagy az arra kijelölt személy a kezdeményezést követő három munkanapon belül teljesíti a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget, amelynek elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonással jár.
(4c) Ha a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató munkatársa vagy a gyámhatóság ügyintézője a kiemelt veszélyeztető okra vonatkozó jelzésnek vagy kezdeményezésnek haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a vizsgálatát, büntetőjogi felelősségre vonásának van helye.
(4d) A (4a)–(4c) bekezdés alkalmazásában kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények:
- a) a gyermek szexuális bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak,
- b) a gyermek fizikai bántalmazására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak,
- c) a gyermek elhanyagolására utaló körülmények közül miniszteri rendeletben meghatározottak és
- d) a gyermek által megkísérelt öngyilkosság, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.
(5) A gyámhatóság a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.
(6) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal szakmai támogatást nyújt a család- és gyermekjóléti központok járási jelzőrendszeri tanácsadóinak, valamint évente egyszer összehívja őket és közösen értékelik a vármegye gyermekvédelmi jelzőrendszerének működését.
⋯ 4708 változatlan sor ⋯
(5) Ha a fiatal felnőtt részére 2016. május 1-jén még folyósítással érintett otthonteremtési támogatás lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából került megállapításra és az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el, a gyámhatóság 2016. július 31-éig felmenti az utógondozót. Az utógondozó felmentésétől el lehet tekinteni, ha a 2016. május 1-je és 2016. október 31-e közötti időszakban a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejár.
178. § Ha a gyámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
#### 178. §
179. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 75. § c) pontját, 78. § (2) bekezdés b) pontját, 79. § (5) bekezdés b) pontját, 90. és 91. §-át a helyettes gyermekvédelmi gyám tekintetében a 2017. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2016. december 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.
⋯ 401 változatlan sor ⋯